Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

1954 ÁPRILIS 5

NAPLÓ

3

Baranya megye dolgozói lelkesen ünnepelték felszabadulásunk kilencedik évfordulóját

Pécsett

Legnagyobb nemzeti ünnepünkön,

hazánk felszabadulásának kilencedik évfordulóián zászlódíszbe öltözött a város Vörös és nemzeti színű lobogókat lengetett az áprilisi szellő és a pártszervezetekben, iskolákban, üzemekben mindenütt bensőséges keretek között ünnepeltek meg április 4-ét

Április Sán este 7 órakor a Magyar Dolgozók Pártja Baranya- megyei Bizottsága és a Baranyame- gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Pécsi Nemzeti Színházban ünnepi ülést tartott. A magyar és szovjet Himnusz után Györko Antal elvtárs, Pécs város tanácsának elnöke mondott megnyitóbeszedet, majd Moór József elvtárs. a városi pártbizottság titkára tartotta meg ünnepi beszédét.

— Hazánk felszabadulásának, népünk újjászületésének 9. évfordulóját ünnepe» iük ma, — mondotta Moór József elvtárs. —' Kilenc évvel ezelőtt a dicsőséges Szovjet Hadsereg kiűzte földünkről á német imperial istákat és elhozta a szabadságot a magyar dolgozóknak. Az évezredes elnyomatás alatt oly sokat szenvedett magyar nép visszanyerte szabadságát, nemzeti függetlenségéh amelyért évszázadokon keresztü harcolt

— Kilenc év telt el azóta. Kilenc év egy nemzet életében nem hosszú idő, népünk azonban e rövid idő alatt behozta évszázados elmara>- dottságát. Mindezt, nagy pártunknak köszönhetjük, mert a párt volt mindig a világító .fáklya, amely fényével mutatta az utat.

— A munkásosztály hősi munká iának eredményeként a puszták helyén falvak, városok születtek. Üzemek, gyárak létesültek eddig ismeretlen helyeken. Maga Komló is ragyogó tanúsága annak, mit fejlődött RVarapodott a magyar nép hazája. Kihanyagolt, sáros bányász fa’ucs- kából, szocialista város lett. modern, emeletes házak, korszerű fürdő, gé- Pek állnak a dolgozók rendelkezésére.

— Pécs város dolgozói kiváló eredményekkel ünnepük felszabadulásunk kilencedik évfordulóját. A Pécsi szénbányák dolgozói negyedévi tervüket 101.9 százalékra teljesítették. Különös elismerés illeti Pécs VT. dolgozóit, akik 105.6 százalékot értek el. Kitűntek: a Páncél csapat 147. Erdei körlet 124. Katóba Ferenc 160 Bocz Mihály 130 százalékos tervteljesítéssel. A Bőrgyárban Bárdos Lajos 251. Krancz Adóm né 162 százalékra teljesítette a tervet. A Porcelángyárban Eichert Jó- *sef korongos 18Ó százalékot ért el. A DISZ fiatalok lelkes munkáját bizonyítja, Szabó Katalin ifjúmunkás korongos, aki 174 százalékkal jándt hozzá a felszabadulási • hét eredményeihez.

Moór elvtárs ezután azokról a kulturális és szociális eredményekről beszélt, amelyek a Szovjetunió győzelmének eredményeként szebbé, könnyebbé tették életünket az utóbbi évékben. Felszólította a város minden dolgozóját, hogy az ötéves terv utolsó évének teljesítésével tegyük még virágzóbbá hazánkat, növeljük népünk életszínvonalát.

— ígérjük, — mondotta befejezési. — hogy soha el nem nrú'ó hálával és szeretettel gondolunk felszabadítónkra, a nagy Szovjetunióra. a hős szovjet népre, akinek köszönhetjük. hogy szabadon, emelt fővél dolgozhatunk. Ígérjük, hogy egységesen állunk pártunk és annak Központi Vezetősége mögött és min dent elkövetünk szeretett hazánk fel

A jövő meaösazdasági szakemberei

A megye őt mezőgazdasági technikumát a baranyai tanácsok helyes kezdeményezéssel segítik feladataik megoldásában. Minden falu gondoskodik arról, hogy a községből kerüljön fiatal ezekbe a mezőgazdasági szakiskolákba és azt elvégezve szülő falujukban hasznosítsák a tanultakat;

A pécsi, siklósi és mohácsi járásokból eddig 53 fiatal jelentkezéséről számoltak be. A pécsi járásbeli községekből javarészt a pécsi és <iRent lőrinci technikum állattenyésztési és növénytermesztési tagozatára kérték felvételüket. Mohács környékéről többen a villányi mezőgazdasági szakisától a szőlőtermelési tagozatán kívánnak tovább tanulni. A beremendi állami gazdaságban három család leánya választotta a meaSgaadasagi pályát álettúvatásávtrégoxtafásáért. Előre a kongresszusi munkaverseny sikeréért, a párt vezetésével a szocializmus győzelméért! — fejezte be ünnepi beszédét Moór József elvtárs, a városi párt- bizottság titkára.

Az ünnepi beszéd után színvonalas kultúrműsor következett. A műsoron Zelk Zoltán, Petőfi Sándor és József Attila verse, továbbá Beethoven, Liszt, Rossini, Wagner, Chopin, Hacsaturján, Bárdos és Verdi zeneszerzeményei szerepeltek. A Pécsi Nemzeti Színház együttese Lippenszky-Futaky: „Zrínyi riadója" című színdarabjából egy jelenetet adott elő, míg a Baranyamegyei Tánctanítók Munkaközösségének nö vendékei ukrán táncot mutattak be. Közreműködött a Zeneművészeti Szakiskola vegyeskara, valamint a Pécsi Nemzeti Színház és a Zeneművészeti Szakiskola egyesített zenekara Antal György és Kézdi Zoltán Pál vezénylete mellett.

Vasárnap. április 4-én. a város lakossága kegyelettel emlékezett »I?? azokról a szovjet hősökről, akik Pécsett életüket áldozták fel hazánk fel szabadítdsa érdekében. A központi temetőben reggel 9 órakor a szovjet hősök emlékművénél dísz őrség állt, vele szemben pedig dlszszázad sorakozott fel. A temető csendjében felcsendült a magifar és a szőrijét Himnusz, majd Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Színház tagja mély átérzéssel szavalta Zelk Zoltán: „Egy vörös katona sírjánál‘* című költeményét. Az ünnepi beszédet Györkő Antalt Pécs város tanácsának elnöke mondotta. Utána a pártszervezetek, ’>*>- megszervezetek, hatóságok, a honvédség, a társadalmi egyesületek, üzemek, vállalatok, iskolák képviselői helyezték el az emlékmű talapzatára a megemlékezés koszorúit. Felcsendült az Internacionálé és a néphadsereg díszalakulata díszlépésben vonult el az emlékmű előtt.

Soha nem készült még Komló április 4-e megünneplésére olyan lelkesedéssel, mint az idén. A zászlódiíszbe öltözött városban dél- tájbam terjedtek el az első hírek, a bányászok nagyszerű eredményeiről és ezek lázba hozták az egész várost. Az ünnepségek sorát a Szénbány ászai*, i Tröszt központi dolgozóinak ünnepi műsora nyitotta meg. Vizi László igazgató főmérnök mondott ünnepi beszédet, majd kiosztották a jutalmakat, kitüntetéseket. A jutalmazások során öt sztahámovista jelvényt, 7 oklevelet, 11 pénzjutalmat, 32 igazgatói dicséretet és 124 ..Komló építéséért"-em- lékérmet osztottak ki. Az ünnepség kultúrműsorral folytatódott.

Komlón

Délután egy órakor szerte a városban megkezdőd ek az ünnepségek. Az aknamélyítők és építők a munkahelyeken tartott ünnepi röpgyűléseken emlékeztek meg hazánk fel- szabadulásáról. Különösen bensőséges ünnepség színhelye volt a III-as aknai építkezés, ahol a kompresszorház építésének befejezése tette még teljesebbé az építők örömét. Az aknamélyítőknél nagy ünneplésben részesítették Molnár István országgyűlési képviselőt, a száz méteres mozgalom elindítóját, aki a kongresszusi verseny során márciusban ismét túlteljesítette vállalását: hat négyzet- méteres szelvényben 101 métert haladt előre egy hónap alatt.

Az ünnepségek sorából nem hiányollak a komlói bányászok, építők gyermekeinek bensőséges megmozdulásai sem. Különösen szép ünnepség zajlott le az új, tizenkét tantermes kökönyösi általános iskolában, ahol a nagy dísztermet színes kultúrműsorral ünnepeltek Komló dolgozói. Az ünnepségek közül kivált a Május 1 kultúrotthon nagytermében rendezett ajámdékmű- sor, amelyet a kongresszusi versenyben kitűnt legkiválóbb kom lói dolgozók tiszteletére adtak a legjobb kom lói kultúrcsoportok. A szombati ünnepségek sorát a vájáriskola tetején rendezett színpompás tűzijáték zárta be.

Horváth József

Sellyén

délelőtt fél 10 órakor a pártszervezet, a tömegszervezetek, a honvédség tag. jai, as iskolák növendékei mintegy egy kilométeres szakaszon vonullak fel a községben a párlalapszervezet székházától a kultúrházig. Délelőtt 10 órakor a járási kultúrházban meg kezdődött a felszabadulási ünnepség. As ünnepi beszédet Cvetlik János elvtárs, járási pártbizottság titkára mondotta, majd megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Délután 2 órától este 6 óráig a sportpályán ünnepi sportműsor volt, majd este a Pécsi Nemzeti Színház tagjai kultúrműsort adtak, szavalatokkal és énekszámokkal szerepeltek.

Szigetvárott

április 3-án délután fél 5 órakor a Zrinyi-vár mellett lévő hősök temetőjében megkoszorúzták a szovjet síremléket, valamint a járási tanács épülete mellett lévő Szabadság-emlékművet. Este 8 órakor az üzemek, vállalatok kuitúrcsoportjai a járási kultúrotthonban színvonalas műsort adtak, amelyet reggelig tartó tánc követett.

Mohácson, Sásdon, Siklóson, Villányban és Baranya megye falvaiban mindenütt lelkesen ünnepelték hazánk felszabadulásának 9. évfordulóját.

Védekezzünk a futrinka kártevései elten

Ahol vetéseinken foltokat észlelünk, ott valószínű a futrinka kártétele. Hogy futrinka lárvája, a csócsáro- 16 pusztítja a vetésünket és nem hiányos kelés vagy kifagyás okozza a vetésben a foltokat, úgy állapítjuk meg hogy alaposan megvizsgáljuk a gabonatöveket. Ha a gabonatövek. illetve a gabona levelei össze vannak rágva, helyesebben ösz- szecsócsároltak és a tő mellett egy 2—3 mm széles lyukat látunk a földben, ott biztos a futrinka lárvájának, a csócsárolónak a jelenléte. Ha zsebkésünkkel a kis lyuknál ásni kezdünk, megtaláljuk a futrinka lárváját, a csócsárolót.

A csócsároló nappal a földbehúzódik és csak éjjel jön fel rejtekéből és akkor végzi a nagy pusztítást. A csócsároló uszkosszürke, 2—3 cm hosszúságú, hengeres alakú, lapított fejű, 3 )ár lábbal rendelkező, -«kac-szerü féreg. Ha egy kh-on 1—50 négyszögölön van fertőzés.

akkor gyenge, ha 50— 100 négyszögölön, akkor közepes, 100—200 négyszögölön erős, 200 négyszögölön felül Igen erős a fertőzés.

A futrinka lárvája, a csócsároló ellen egyedüli hathatós védekező szer az „Agritox" nevű idegméreggel való porozás. Az „Agritox” védekezőszert az állr.n :neven adja. azért sem mit sem kell fizetni. Kgyedüti feladata a dolgozó parasztságnak az állomásról elhozni a porozószert és a fertőzött foltokat beporozni.

Ha a porozáshoz háti vagy motoros porozó- gep nem áll rendelkezésre, ne várjon dolgozó parasztságunk, mint Belvárdgyulán tették, mert a futrinka sem vár a pusztítással. Ha nincs porozógép, kézzel kell a porozást elvégezni. Az „Agritox" porozószert ritkaszövésű vászonzacskóba vagy egy rossz harisnyaszár-- ba tesszük, azt egy botra kötjük és úgy hintjük a port a fertőzött foltokra. Nagyobb területen is gyorsahban végezhetjük a porozást, ha egy botra 4—6 zacskót kötünk, azt 2 dolgozó viszi és a zacskókat botokkal ütögetv« porozunk. Ha a porozást időben és jól végezzük ei. a futrinka kártétele teljesen megszűnik.

Mindenki, de különösen a községi, tsz és gcpállomási körzeti ag- ronómusok fokozottan figyeljék a vetéseket és ha futrinka kártételt észlelnek, azonnal jelentsék a megyei tanács mezőgazdasági ősz tályának, hogy hol, mekkora területen, milyen mértékű a fertőzés. és melyik vasútállomásra kell küldeni az „Agritoxot", hogy az a leghamarabb a rendeltetési helyére érkezzék.

Nyitott szemmel járjunk a határban és figyeljük a futrinka támadását, amely dolgozó népünk kenyerét kisebbíti. Pusztítsuk el ezt az ádáz ellenséget időben végzett jó „Agritox" porozással. KOSÄRI OSZKÁR megyei növény- védelmi agronómus.

Az újpetrei Dózsa tsz tagjai teljesítik adott szavukat

Az újpetrei Dózsa termelőszövetkezet a pártkongresszus tiszteletére egész évi marhabeadását 120 százalékra, a hízottnerfést pedig egész félévre teljesítette. Megfogadták azt is, hogy az államnak járó tojást is két héten belül elszállítják a bc- gyüjtőhelyre. A kora tavaszi mező. gazdasági munkáknak már végére érlek; a zabosbükköny kivételével minden kalászost elvetettek, jelenleg a burgonya és a kukorica alá szántanak, amelyet természetesen négyzetesen vetnek majd el.

A termelőszövetkezet hosszú esz. tendőkig a legutolsók között kullogott, mert szervezetlenül irdnyí'ották a munkát és a fegyelem is sok kívánnivalót hagyott maga után. Bandában dolgoztak és erre mindig a becsületes tagolt fizettek rá, mert egyesek a nekik nem tetsző munka alól kihúzták magukat, hol erre, hol arra lézengtek és a jövedelemelosztáskor elégedetlenkedtek. Tavaly, az 1952—53.as gazdasági évben végei vetettek az ilyen mein szeretem munkának: a területeket kimérték a brigádoknak, a kapásokat brigádokon belül a csapatoknak. A csapatok területét pedig egyénenként kicövekelték.

Egy esztendő távlaJdbót elmondhatjuk. hogy ez az intézkedés jói. bevált. Az elején igaz, sokan ellene voltak — főleg akik a zöldre feketét, a gazra földet húztak, szidták a vezetőséget, mint a bokrot. De a munkához való viszony megjavult. Senki sem akart szégyenszemre utolsónak maradni a kapálásban, egyik sem nézhette el, hogy gázosán maradjon a föld — végében az ő nevét hirdető lábiával. Szinte magától kialakult az egyének közötti vetélkedés és a jövedelemelosztáskor mindenki megholt ült.

Termelőszövetkezetünkben jól bevált az is, hogy a tagság szombatonként a háztáji munkáját végezheti, aki azonban hétfőtől szombatig indokoló.tanul mulaszt akár egy napot is, az azon a héten nem kap a közöstől igaeröt. A termelőszövetkezet tag súgónak közös kívánsága, hogy az idén is brigádban szervezzék meg a munkát.

FODOR SANDORNÉ levelező,

Ujpelpc.

Lrist eredmények olvashatók a verseny- tábláról a Szigetvári Cipőgyár bejáratánál A műhelyekben szandálokat és komótcipő- ket látni kis ládákon, amint egyik dolgozótól a másikhoz kerülnek. Egyikre talp keil, másikról már csak a festék hiányzik. Munkába mélyedt emberek szorgoskodnak a tűzőgépek, sarkolók mellett.

„Az üaem legjobb dolgozója'*. Egy kis háromszögletű zászlóról olvasható ez, amely az ösz- szeálWtó műhely falát díszíti. Közelében nyurga, barna fiatalember, Bukovics József kaptafára húzott cipőket forgat a kezében. Neve a versenytáblán is olvasható. Nála volt már a zászló, mikor el! erjedt a hír: összeül a párt kongresszusa s ennek tiszteletére verseny indul az üzemben is. — 170—173 százalék között váltakozott ekkor teljesítménye. Eredménye akkor is legjobb volt, de Bukovics József mégsem volt elégedett önmagával. Két. régi ve tély társa, Balázs János és Márkus József jutott eszébe, akikről tudta, — ha nem is mondták még ki, — hogy pályáznak a zászilóra. Kitűnt már ez az eredményükből is, az csak 5—6 százalékkal volt kevesebb, mint az övé.

Ekkor határozta el, hogy 160 százalékot vállal a kongresszus tisaieletére. Később ráírta a kongresszusi emléklapra is. — Ezt csináljátok utánam — gondolta magában. Sokáig dolgozott, nem is gondolt arra, milyen nagyot változott körülötte' a világ, s ő maga is. A gyáros a nagygazda önkényének kitett munkásból ön-tudatos kezdeményéé» emberré lett. Sok mindenre akkor jött rá, amikor tavaly‘a párt olyan bátran' feltárta az országépítés hibáit. Hatása az üzemben is érződött s ezt felismerte ő is. Rendezték a fizetést, ami tisztán 120 forintot jelentett. Később újabb öröm érte, leszállították az árakat, így már a családnak is többre tellett.

— Eddig is szerettem versenyezni, de ma már egyre több az értelme — mondja Bukovics elvtárs. Szeme megpihen a kis versenyzászlón. — Még a múlt év decemberében elnyertem, azóta nem tudják elvinni tőlem. Nem viszik el tőlem, még Balázs Jánosnak és Márkus Józsefnek sem leased*»!

Verseny

a Szigetvári Cipőgyárban

Ilyen versenyhangulat uralkodik most az üzemiben. Mindenki izgalommal figyeli a másik teljesítményét. Napról-napra egyre többen töri* fejüket új takarékossági lehetőségeken, hegy űrnél nagyobb esélyük legyen a zászlóra. Van tehát mire építeni az üzem veze.őine-k. Ahogy mondják: sokszor talán meg is álLna a tudomány éneikül...

Rossz hír érkezett néhány nappal a negyedért terv befejezése előtt a gyárba. Csak 12 nap múlva lehet hozzákezdeni az export gyártáshoz. Nem érkezett meg egy cipófajtához a szükséges sanokrész.

— MiU csináljunk?

Rövid tanácskozás után a műszakiak úgy döntöttek, hogy egy későbbi gyártmányt hoznak előbbre, s ezzel elejét veszik az ác song ásnak. 12 napi késéssel érkezett meg a fasarok. Most azonban újabb kérdés vetődött fel. Lehe.-e időre teljesíteni a tervet?

Hogyan?

A tzakneri«7ei vette a kezébe a dolgot.

*■“■ Röpgyűlést hívtak össz^a műhelyben, ahol a munkások meg a művezetők is elmondták, hogyan lehetne segíteni a dolgon. .,900 párért!*'-jelszó született az értekezlet végére, mert ennyit — vagyis 200 párral többet kellett elkészíteni, mint rendes körülmények között. Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy legalább 115 százalékot kell mindenkinek teljesítenie. Nem volt egyszerű dolog. Ráadásul veszélyben forgott annak a 250 pár cipőnek elkészítése is, melyet hulladék anyagból terven felül vállaltak az üzem munkásad a kongresszusra.

Húsz, vagy talán még ennél is több új dolgozó került az üzembe, s velük bizony még sóikat kellett vesződni. Szojkó József sarok - sütő mikor a géphez került, örömmel kezdett a számára új, ismeretlen munkához, de mire letelt a műszak, kacsé kedvét szegte az eredmény, —

Beleizzadt a munkába, de mégis csak 30—40 pár cipősarkot tudott ..lesütni.“ Rácz István főművezető is elment mellette és észrevette a dolgot. Bonsányi János rögzítőnek szólt, ki már régóta dolgozik ebben a szakmában.

— Itt nem kell erőlködni, ezzel nem megyünk semmire — mondta Borsányi Szojkónak. Kezébe vett egy cipőt és játszi könnyedséggel húzta végig a sarkot a sütőgépen. Aztán megfogta Szojkó kezét is s ketten csinálták egyszerre.

—, Mast már tudom. — szólalt meg örömmel Szojkó József, — itt nem segí: az. erőlködés. hanem inkább a kéznek kell járnia.

Szajkó József ma már ugyanúgy versenyképes. mint a többi dolgozó. 500 cipőnek is lesüti a sarkát cgv műszakban, — gyakran eléri a 115 százalékot. A kollektív összefogásnak március 31- re megszületett a gyümölcse. Korán reggel teljesítették a válságosnak vélt első negyedért tervet. s ugyanokkor elkészült 392 pár export cioő megtakarított anyagból.

A verseny most tovább folyik. Az üzemi bizottság tagjai arról beszélge.nek, hogyan lehetne még elevenebbé, mozgékonyabbá tenni a versenyt.

— Még a takarítók is tűz,bejönnek néhány nap múlva — újságolja jókedvvel Szászvári György, a szakszervezet termelési felelőse. Ugv tervezzük, hogy dísztávirattal köszörűjük legjobb dolgozóinkat, s aki rászolgál, könyvvel, virággal, cigarettával jutalmazzuk, amit majd a tánccsoport ad át nekik az üdvözlés alkalmával.

A bizakodó jókedvnek ami most a ver•í*- senvt kíséri, hamar meg lehet találni az okát is. Rég óhajtott vágya teljesül hamarosan az üzem dolgozóinak. Ha elérkezik az ebédidő, most csak a munkapadon tudják elfogyasztani ebédjüket, de az 1 millió 606 ezer forintos beruházásból. amit a kormányprogramra nyújt xr. üzemnek, felépül a korszerű mosdó, zuhanyozó, s a nagycsarnok elkészültével megszűnik a szorongás is az üzemben. Még több cipőt adnak a dolgozóknak ezután a cipőgyáriak.