Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
N A P L ö 5 1954 ÁPRILIS 4- « Gépállomások dolgozói, traktorosok! Kövessétek a palotabozsokiak példáját! A Baranyamegyei Gépállomások Igazgatósága jelenti: Az elmúlt hét folyamán két ízben is eső akadályozta traktorosaink tavaszi munkáját. Ennek ellenére a gépállomások dolgozóinak munkája nyomán jelentősen megnőtt a múlt héthez képest a felszántott és megművelt területek száma. A tizenhat baranyai gépállomás közül a legjobb teljesítményt az élüzem palota- bozsoki gépállomás szerelői, traktorosai, agronómusai és vezetői érték el. Gépállomás A tavaszi terv ......... ^ teljesítése Igazgató ■* Vezető mezőgazdász Főgépész százalékban * 1. Palotabozsok 34.4 Pálkuti Keresztély Horváth József Zöldág Sándor 2. Mágocs 32 Nagy Béla Hársfalvi Jenő Polozgai Sándor 3. Szigetvár 30.5 Wizner Jenő Margit József Megyeri Tivadar A HÁROM Ö 3 o H & 14. Villány 15.4 Tóth János Tóth János Susánszki lános 15- Kozármislcny 14.4 Hemik Tibor Hónuk Tibor Palotai Miklós 16. Sásd 12 Fenyvesi Károly Fenyvesi Károly Magyar Sándor Az utolsó öt napban a tizenhat gépállomás 8001 normálhold talaj munkát végzett el. Nem értékelik a versenyt Szigetváron jól szervezték meg — alacsony a teljesítmény az üzemanyagellátást szentldszlói gépállomás bajosan teszi kirakatba az elmúlt tíz nap szántási teljesítményeit. Nem, nem a minőség terén szorít a csizmájuk — azzal nincs semmi kifogás: a bökkenő a traktorok szánalmasan alacsony teljesítménye. Ki is dicsekedne, ha a har- minclóerös gépek csak hat ló munkájára képesek? Pedig így van: napi 4800 négyszögölet három pár ló is kiszánt. Az alacsony teljesítmények egyik fő oka, hogy a Gépállomáson nem értékelik a munkaversenyt, nem tartják nyilván a traktorosok, a szántóbrigádok vetélkedését. A verseny olyan, mint a tűz, felcsap, — de, ka nem táplálják, elhamvad a lángja. Márpedig Szent- lászlón nem táplálják! A kis versenyzászló az irodában porosodik és legfeljebb az adminisztrátorokat serkenti jobb munkára. Még azokat sem! Mert Stecher András statisztikus még most sem teljesítette kongresszusi verseny vállolását: az eredmények ötnaponkénti értékelését és kiküldését a traktorosokhoz ... A munkaverse,iy szervezésével a traktorosok állandó buzdításával, lelkesítésével a szentlászlóiak még csak február végén tartanak, ugyanis a rendszeres ver- senyhiradó — melyet most szervez a pártlitkár elvtárs, — már akkortájt elkelt volna. így? Talán április derekára megtudják a brigádok, hogy ki volt közülük az első — március végén. Pedig talán sehol sincs olyan szükség a szocialista munkaverseny lendítő erejére, mint ezen a gépállomáson! Ha a szerelők, traktorvezetők, brigádosok pártunk ifánti szefetetét, kötelességérzetét kommunista szívvel értékelnék — mind a harminc traktor túlteljesítené műszaknormáját. Miért nem lehet ez így? Hát Szentlászlón 18 traktorvezető mindig csak kilenc-tíz teljesítményét teszi ki? Párttitkár és ÜB-elnök elvtársak — igazán nem változtathatnának ezen? Más gépálítomáson — Ócsárdon, Koeármislenyben — műszakokat álldogálnak a traktorok, mert nem év ki idejében a gázolaj. Szigetváron? Wizner igazgató és Megyeri főgépész elvtársak tudják — csak úgy tarthatják meg harmadik helyüket a tizenhárom másik eiőt:, ha a szakadatlan üzemeltetés érdekében mindig időben feltöltik a traktorpk üzemanyagos hordóit. Hogyan csinálják? Nehezen, de — jól! Sem a szigetvári ÁFORT-nak, sem a gépállomásnak nincs üzemanyagtárolója, a hordó is kevés, alig 40—50 darab. Úgy gazdálkodnak vele, hogy jusson is, maradjon is. Ilyenformán: A Szigetváriéi távoli részeken szántó traktorok három-három üzemanyagos hordót kapnak — a közelebbiek, ahová gyorsan kijuthatnak, csak kettőt. A főgépész pontosan nyilvántartja, melyik erőgép miko’-, mennyi gázolajat vett fel és a naponként kifutó üzemanyagos gépkocsit ügy irányítja, hogy azokhoz juthasson ki először, ahol már fogyóban van. Megérkeztekor a gépkocsivezető jelenti a traktorok pontos tartózkodási helyét, a traktorvezetők kívánságait és a következő napon már úgy állítja össze menetirányát, hogy ne kelljen a dűlőkben órákig keresgélnie a Hcffhert. Fontosság, beosztás, gyors, rugalmas intézkedések — ez a zavartalan üzemanyagellátás titka. Nem nagy titok. Ajánljuk az ócsárdi és a kozarmislenyi gépállomásokon kívül a' többiek figyelmébe is .., A traktorosok versényét ötnaponként értékelik, versenytáblára írják, kihirdetik, — úgy. ahogy rendes helyeken szokás. A szigetváriak erre is azt, mondják — nincs benne semmi boszorkányság... VETNI! VETNI! VETNI! A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: A március 31-i értékelés szerint a tavaszbúza vetésében egész me. gyénkben a termelőszövetkezetek vez étnek: az előirt tervi cl szemben 6f százalékkal több kenyérgabonát vetettek. A sellyei. járás után a villányi járás is befejezte a tavaszbúza elvetését. Jól halad a tavaszi árpa vetése: dolgozó parasztságunk az előirányzottnál negyvenhárom százalékkal többet tett a földbe. A tavaszi szántás-vetésben a leg jobb a sdsdi járás 70.5 százalékos terv teljesítéssel. Mezőgazdasági osztályvezető: Szeghalmi József, főagronómus Szilvássy Imre. Második a szigetvári járás 67 százalékkal: Méhész József, Sebestyén Géza. Harmadik a villányi járás 6.5 sző zalékos tavaszi tervteljesítéssel. Mezőgazdasági osztályvezető: Kovács Józpef. Főagronőmtit: Vastag Mik~ los. Legrosszabb a siklósi járás: tavaszi tervét mindössze 42 százalékra teljesítette. Mezőgazdasági osztályúé zető: Hőgye Dezső. Föagronómus: Keresztes Ferenc, A terehegyi egyéni gazdák követik a tsz tagok példáját A terehegyi termelőszövetkezet példát mutat kongresszusi versenytársainak, a mániái Uj Alkotmány és az ipacsfai Uj Élet termelőszövetkezeteknek. A tagság összefogási jó munkát eredményez. A szövetkezet időben elvégezte a fejtrágyázást és elve te lék a zabot, napraforgót, borsót és az előcsiráztatott burgonyát, valamint cukor és takarmányrépát is és a vöröshagyma duggatását. A vetés időben való elvégzésénél nagy segítséget nyújtottak a gépállomás traktorosai is. akik jó munkát végeztek a tsz területén. A termelőszövetkezet az állattenyésztést sem hanyagolta el. A szaporulati tervet 120 százalékra teljesítették. A tagság úgy döntött, hogy húsbeadását már az első félévben te’- jesíti. A terehegyi egyéni gazdák látva a csoport munkáját, elhatározták, hogy a versenyben ők sem maradnak le. A tavaszbúzából 13, borsóból 34. mákból 3. lencséből 2, napraforgóból 12 holdat vetettek el. A többi szükséges munka is jól halad. A terehegyi szőlők felét megmetszették. A termelőszövetkezet az egyéni gazdákkal összefogva kongresszusi versenyben dolgozik a nagyobb termés eléréséért. Tormáéi János termelési felelős Kaikat István agronómus. „ Úgy dolgozunk, hogy magas terméssel járuljunk hozzá népünk jólétéhez“ A cuni Hatáybástya termelőszövetkezet már cius 20-ára teljesen végzett a tavaszbúza és az árpa vetésével, har- mimeajdíikára földbe került a zab, a zabos bükköny és a> napraf r/gó is. Elhatározták, hegy április 4-re, felszabadulásunk ünnepére a cukorrépát is elvetik. A talajelőkészítésben nagy’ segítséget nyújtott a vajszlói gépállomás traktorosa, Nagy Ferenc elvtárs. Igazán szép munkát végzett, elégedettek vele a termelőszövetkezet és a gazdák is. Jól segített a tavasai munkában Simon János agronómus elvtárs is. A községben azonban nemcsak termelőszövet kezeti tagok, hanem szorgalmas egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is Laknák. Kétszer annyi tavaszbúzát vetettek, mint amenv- nyi a kenyérgabona ve tésterv teljesítéséhez szükséges lett volna. A zabvetést április 4-ig befejezik és a cukorrépa, valamint a napraforgó elvetésén serénykednek. A legjobbak között is kitűnt szorgalmas munkájával Szűcs János. Bőrös József, Dávid József, Peti József és Peti Gyula. Az agronómus elvtárs nekik is segített és tanácsait szívesen vették, meg is valósították. Kálmán Lajos tanácselnök. Készítsék el a Tiziezctéket! fíossztíhetény Húrsas dűlőjében a komlói kisvasúihoz vízvezetéket kezd Vek építeni, amit nem fejeztek be teljesen. Most a földeken körülbelül egy kilométer nyitott árok akadályoz za tavaszi munkák elvégzését. Szeretnénk, ha ezt az árkot a víz. vezetékek lerakása után mielőbb be* töltenék, hogy a hosszúhetényi dogozók is Znrarttilnwut''végezhessék el földjeiken a tavaszi munkákat. ÁCS SÁNDOR Hossziíhetény. DCátosxikh a tuzahziud Kárlevő pusziit földjeinken! Nem jön nagy robajjal, észrevenni ls nehéz, de kártékonyabb az asztalokat hamvasztó tűzvésznél. Egyik fajtája korommá változtatja a tiszta oúzát, másik a tövén rothasztja meg a mosolygó gyümölcsöt. Százvagonnyi kenyérgabonát rabol a gazdáktól, tizedet szed a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok tér ‘hőséből! Az aszály senyvesztése. a fagy ‘ojtogatása után most indul kenye- rúnk ellen ádáz rohamra az üszög- spórák, a rozsdagombák, a drótfér- §ek milliárdos serege. A bársonyosan meíeg, puha áprilisi éjtszakában meg htozdul a talaj kérge. Előbb egy erős ra8ó bukkan fel, majd a féreg undorító feje. Belecsimpaszkodfk a zsenge búzába, lehúzza a levelét, té- rágja, kóccá foszlatja a rostos őszeket. Előbb négyszögöleken — aztán tíz- holdas táblákon. Es az ember felveszi ellenük a harcot. Agronómus elvtársi Agronó- h}l*s elvtárs! Futrinka emészti a ve- test a diófás dűlőben! . Éppen a termelőszövetkezet martjába tart ezen a szép napsugaras j^ggelen Herényi Jenő, a malomi Pe- tsz agronómusa. Az elnökasz- szonnyal lenne szava — a traktorok h'ár megint későn indultak — Jhlkor félúton megállította Doszpod bacsi. Már siet is az öreg — fürgébb, ’[hint sok tedd-ide, tedd-oda fiatal — 6s újságolja, mi történt. Egyszerre melege támadt. . — Bizonyos benne? Szóval nem l’gy értem én, hogy dehát... igazán fútrinka? _ Oe az öreg már a kétkedéstől meg htődött hangon bizonyítja. — Az a, a bestye! Tíz évig dolinám én kérem a Maninger Adolf alatt. Ismeri? Most kapta meg ? Kossuth-díjat. Professzor, ö mu- atta nekem mindig — csak ránézek t hiegpöndörödött árpára, látom, ^hhan fúj a szél. Csakugyan. Alig léptek kettőt, hár- “]at 82 árpában, az öreg bütykös ^Maival elkaparta tövükről a földet, t í. t’úorzsálja kezében és igen. ott ‘ekereg két másfél centis szürke fé- Koraiakban mcgrongyoötan a tönkretett gabona. Hogy kerültek Ide? . .. Nyár végén, a fényes, fekete hátú, másfél centis futrinka bogár tizével, húszával lerakja tojásait a meleg földbe. Két hét múlva már nyüzsögnek a lárvák. Rágják, pusztítják az aratáskor kipergett szem nyomán sarjadzó árpavetést, aztán aknákat készítenek maguknak a földbe. 20—30 centi mélyre. Átalusz- sza a telet, csak az áprilisi meleg csalja ki újra. Előbb a helyszínen pusztít és amikor már mindent letarolt. egyre távolabb húzódik régi helyétől. Napról-napra nő a pusztító kör. Májusban hebábozódik, júniusban előbújik a fiatal bogár, — neki esik a zöld kalász tejes magjának. Aztán nyár végén újra tizével, huszá val... Egy folyóméteren egy marokrava- lót szedett ki Doszpod bácsi. Mutatná, de hol jár már az agronómus?! A malomi tanácsházról telefonál. Amikor végre felveszik, jelenteni kezd ... Szébe’rszabar ? Halló Székely- szabar? Nem, itt a megyetanács. Lépjen ki! Lépjen ki kérem! Halló! Igen, igen! Tehát. . . egy pillanat! Kosári elvtárs int Szamosment.i elvtársnak, hogy jegyezze: — Jöhet. Tehát Székelyszabaron százötven holdon jelentkezett futrinka-kár. Aztán újra a telefonba: — Mihelyt megérkezik a gép. oda- irányítjuk. Irányítunk le Agritoxot is. Ág-ri-toxot! Azaz! Himesháza százhúsz, Babarc százötven, Liptód százhúsz hold! A gazdák sürgetik a tanácselnököt, az a járást. A megyei tanácson szüntelen cseng a teilefon. ök a minisztériumot noszogatják: — Jön-e már a gép? — Már elindult. Csütörtök, péntek, szombat. Kásádon százöt, Kátolyon száz, Monyoródon hetvennyolc hold új kártétel. És a gép, a porozógép, nincs sehol. Doszpod Józsi bácsi kétszeresen gazdája a termelőszövetkezetnek: egyszer mint tagja, másodszor meg a termést féltő párttitkára. Hogy vasárnap sem jött semmi, az elnökasszonnyal gondoltak egyet. Szántsák ki? Barázdálják körül? Kár a búzáért, meg harminc centi mélyre úgysem juthatnak le. De a futrinka alagútja még ennél is mélyebb. Hanem itt a por. Az Agritox. Mindegy a féregnek, ha géppel szórják, ha kézzel. — Kiszórjuk. Kézzel. így a párttitkár. — Szólok Vajda bácsinak, meg Nyúl Ferencnek. Ezt az elnökasszony mondta. És hétfőn reggel már fehér por szállt a diófás dűlő felől. Vödörtől marokszám hintették, de a szél felkapta, visszavágta. Keserves munka! Csípi a szemet, állandóan a dűlő végébe járnak töltögetni, — nem szaporodik! De menni, menni, mert a féreg tönkreteszi a vetést. A por megüti bőrüket, beszivódik tüdejükbe, de a két tsz-tag hősiesen küzködik. Egy lépés egy hintés. Mintha vetnének. Hétfőn délben egy furcsa autó kanyarodik a dűlőbe, versenyt futva csodálják a majorból eléjeszaladt gyerekek. Hátsó ülésén tartály, onnan egy cső nyúlik ki, mintha farka lenne. Befordul a majorba, az udvaron megáll. Két fiatalember ugrik le ró la: — Az országos növényvédelmi szolgálattól jöttünk. Hol találjuk az elnök elvtársat? Jene! Gábor megberregteti a motort, Zsuffa András, a járási tanács növényvédelmi agronómusa int neki, hogy minden rendben. A gépkocs“ nekiszalad a táblának. Tartályából a csőbe ömlik a permetezőpor. Ott elkapja a ventillátor szele és mint a köd száll a védőszer. Finomabb a nulás lisztnél, ellepi szürkesége az egész táblát. k , Éjtszaka, a bársonyosan meleg áprilisi éjtszakában megmozdul a talaj kérge. Felbukkan egy erős rágó, azután a futrinka feje. És hozzáér a por egy szemcséiéhez. Egy pillanatra. De ez elég. Rángatózik egy .kicsit, aztán vége. Tíznek, száznak, milliónak! Az egész táblán! De miért ül rajta a járási tanács növénwédelmi agronómusa? Nincs más dolga? És miért nem dolgozik az ötven holdakat védő gép kedden. Szerdán? Mert úgy küldték le Pestről, hogy se segédvezetője, sem egv szerszáma, sem egy pótalkatrésze. Egy tenyérnyi gumidarabért két napig vesztege'. Hát vannak még. akiknek nem drága a kenyerünk?! A Pécsi Műszaki Kisgép Vállalat esztergályosainak drága. Munkaidő után bentmaradnak és a szerelőkkel együtt rendbeteszik a gépet. És senki sem emlegeti a túlórát. Jene! elvtárs meKet akadálytalanul. Pel- lérdre, Himesházára, Székelyszabar- ra... Pelférden már a pártszervezet is teljes erejével harcol. A . futrinka ellen és az első Marshall-segély ellen. Igen, igen, jól értették. Mert amit az az anterikai tábornokból vedlett jenki külügyminiszter kiagyalt a nyugati országok kirablására, az már csak a második amerikai „segély“'. Az első? Tán még Kolumbusz idejében kelt át az óceánon. Bemutatom őket: ez kolorádóbogár, amely tönkreteszi a nyugati államok burgonyaföldjelt és a szél hátát nyargalva, minket is veszélyeztet. Aztán: az erdőket letaro ló fehér szövőlepke. A gyümölcsösöket szipolyozó kaliforniai pajzstetü, — mind. mind amerikai „segítség“. A pellérdi gyümölcsösöket, a kerti almafákat, kajszikat az utóbbi szi- polyozza. Nem sokáig! A pártszervezet Haraszti Erzsébet elvtársnő javaslatára felkutatta a község egyetlen magasnyomású permetezőgépét. Ott lelték meg a tsz jászlában. Rongyos, használhatatlan. Pravicz elvtárs, az üzemi munkásból lett tanácselnök nem tétlenkedik — holnapra kijavítja a földművesszövetkezet. Mihelyt végeznek a vetéssel, a tsz tagok lekaparják a Ba’ulok, a Kanadai ranettek törzsén lepekedő tet- veket. Elégetik a kaparékot. Aztán nyári higításu mészkénlével felköszöntik őket. Méltón fogadják az amerikai „segélyt“. Eddi«; csak tíz «mbar állt szembe a megyei és járási tanácsokon a .kártevők áradatával. De csak eddig. Április elsejéig. Mert mire virágbaborul a melegvérű május, nyolc szovjet permetező és porozógép óriás támad nekik. Csehszlovák Zetorok vontatják őket és naponta ezerholdon fullasztják az amerikai szövőlepkét, a kaliforniai pajzstetüt. a futrinkát a baranyai termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, állami gazdaságok földjein. Megalakul Szederkényben a mezőgazdaság fejlesztési határozat új szerve: a Növényvédelmi Gépállomás.' „ Ott, ahol most a sr«kleckényi föld művesszövetkezet irodáiban kattog az írógép, ahol savanyúkáposztát és rézgálicot tárolnak — egy hónap mulva-kialakul- a baranyai növény- védelem központja. Gyorsjáratú autók, magasnyomású permetezők, egy esztendőre elegendő idegméreg, permetező anyag. És szakértő agronómusok. Ide jönnek kioktatásra a községek, termelő szövetkezetek növényvédelmi felelősei — telefonösszeköttetés révén ide futnak a jelentések, hogy nyomukban segítségül siethessen a szovjet gép. Ezerkilencszáznegyvenötig szabadon garázdálkodhatott a földműves néppel a milliárdnyi rovar, a megszámlálhatatlan gomba, kártékomyab bak a tűzvésznél. Most a szovjet gép, a felszabadult magyar ember szembe száll velük. És megfékezi őket! Oroszlán Imre
