Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-29 / 101. szám

Éljen a mnnhás-paraszt szövetsége népi demaltráclílnk szilérd alapja! (Az MDP Központi Vezetőségének május 1-i jelszavaiból) Május 1-re készülnek az üzemek dolgozói A Porcelángyárban már a -kongresszusi verseny kezde­tén magára vonta a figyelmet két korongos-brigád,, a ..Vörös Fény" és Makai László brigádja. Peak János, a „Vörös Fény" nevében hívta ver­senyre a Makai. brigádot. Azért volt kiváncsi mindenki a műhelyben a két vetélytárs eredményére, mert mindkét brigád teljesítménye 112 százalék volt a versenyrehívás nap­ján. Nsgy igyekezettel kezdődött a munka mindkét brigádban. Később alábbhagyott a lelkesedés tüze. Hoz­zájárult ehhez az is, hogy nem volt nándig egyenletes az anypgeíiátás és az energiaszolgáltatásban is vol­tak bajok. Hétfőn új szakaszba lé­pett a két brigád küzdelme. Az üzem ben is megkezdődött a termelési hét, mint a többi pécsi gyárban. — Ez: mi sem nézhetjük ölhetett kezekkel, — mondogatták a brigá­dokban. S hogy valóban így is érez­tek, az már elvált az első műszak végén. A „Vörös Fény“ DISZ-brigád, amelynek Peák János, ifjú Müller János és Szabó Mária a tagjai, 145 százalékot teljesített, a Makai-brigád csak nyolc százalékkal maradt eL Miközben egyre több tányért for­máznák a korongon, arra is ügyel­nek a brigádokban, hogy a selejt is csökkenjen. Már az első napon is jóval a megengedett két százalékos seiejlnormán alul' teljesítettek. Ked­den még tovább növelték eredmé­nyeiket. A korongosműhelyben dolgozik ifj. Eichert József korongos. Rá már nemcsak a műhely, hanem az egész üzem büszke. Selejt nélkül dolgo­zik. Türelmes, kiszámítja minden mozdulatát és a jó fogásokat állan­dóan tökéletesíti. így nagy gyakor­latra tett szert — vagy ahogy mások mondják, művészetre. Teljesítménye 174 százalék. A Kokszművekben örömhírt röpített szét kedden dél­előtt a hangszóró: „Közöljük min­den dolgozónkkal: az első negyed­évi jó munkánk jutalmául elnyertük a nehézipari minisztérium nehéz­vegyipari igazgatóságának vándor­zászlaját A minisztériumban kedden reggel dőlt el, hogy kihez kerül az éiüzem cím. — Nagyon örülünk ennek a kitün­tetésnek — újságolja Bereczki Ist­ván elvtárs, az üzem igazgatója. — Legutóbb 1952-ben volt nálunk az él üzem csillag. Időközben is igyekez tünk, sőt esélyesek is voltunk né­hányszor, de hiába. Az értékelésnél tudomásul kellett venni, hogy má­sok jobbak voltak nálunk. Ez még jobb munkára kötelezett bennünket, nagyabb igyekvésre. Most, az első negyedévben nem bírtak velünk megbirkózni, nem tudták túlhaladni a többi üzemek a 108.1 százalékun­kat. A munkának ez a szép jutal­ma most még nagyobb jgyekeKetre ösztönöz bennünket. A lelkesedést most a termelési hét szolgálatába ál­lítjuk. Keddi versenyjelentésünkben ar­ról számoltunk be, hogy a «reggeli töpgyüléseken — mellyel indult a termelési hét — jobb munk?:/eltéte- leket kértek a kemencések. A mű­szaki vezetők értettek a szóból, s most mindent megtesznek azért, hogy jól elegyített szén kerüljön a kemen­cékhez. Erre azért van szükség, mert csak így lehet előáll!/tani a kí­vánt mennyiségű kokszot;, gázt és kátrányt. A kemencés-brj gádok első napi eredménye 107.6 százalék. Ha az álló üzemrészek is megindulnak, ezt az eredményt is túl tudják szár­nyalni. A Kesztyűgyárban újabb dolgozók zárkóztak fel a jól teljesítők mellé. GyaJkram vegyül most a tűzőgépek zajába egy kis szívhez szóló muzsika, amit egy-egy dolgozónak közvetít a hangoshíradó jc ««unkájáért. Bozsó Jánosné is igen megörült, amikor nevét hallotta. Még fiatal átképzcís, Hí Mtmapjta dolgozik az ütemben, de minőségi munkában rítór a „régiekkel“ .is versenyre kel. 98 százalékod minősítéssel kerülnek ki keze alól az exportra gyártott kézivarrásu kesztyűk. Héber Máriát is hasonló öröm érte ezen a napon jó munkájáért. Pozsgai László szabász, a könnyű­ipar kiváló dolgozója, a termelési hét második napján is kitett magá­ért, minőségi teljesítményét 98.4 szá­zalékról 98.6 százalékra emelte. Min­den műhelyben és gép mellett váll­vetve folyik most a harc a jobb mi­nőségért. Az üzemi bizottsághoz is bekopogtatott kedden az örömhír. El nyerték a bőripari szakszervezet el­nökségének vándorzászlajét. A Sopiana Gépgyárban is tovább fejlődött a vetélkedés. Ifjú Mihály Ferenc és Drasikóczi Lászió csiszolóállvány-szerelésen dől gozott a termelési hét első két nap­ján. Az a céljuk, hogy egyre több gép kerüljön ki a kezük alól. Ked­den a műszak végére meg is szü­letett az első siker. Négy nappal a határidő előtt készítettek el tíz da­rab s ze rs zámcs iszoló- áll ván yt Tóth I.ászló formázó is tovább ja­vította hétfői eredményét. Az elért 219 százalékot kedden 245-re emelte. Nyomában Romvári István halad, aki szintén a szecsfeavágó alkatré­szeinek készít magot. Tóth László teljesítményétől csak nyolc százalék választja el. Szerdán már a hangos- híradé is „beleavatkozott“ a verseny be. A komlói Kossuth-akna I-es üzeme az adósság- törlesztéséért A komlói Kossuth-akna 4800 sze­mélyes új fürdőépületében „Adósság nélkül ünnepeljük május elsejét“ feliratú hatalmas tábla adja tudtul a komlói bányászok Ígéretét: május elsejéig megszüntetik elmaradásu­kat. A Kossuth-aknai I-es üzemben a múlt hét végén az üzem legjobban termelő párttag és pártonkívüli bá­nyászai értekezletén határozták el: május elsejét tervteljesítéssel ün­nepük. A műszakiak jobban beosztva ide­jüket most már nemcsak délelőtt, hanem mindhárom műszakban a helyszínen segítik a bányászok mun Icáját. Sztnger János csapatánál a esi llézés megkönnyítésére mintegy 40 méteres szakaszon rendbehozat­ták a vágány hálózatot. Mindjárt meglátszik az eredrrténye: a brigád a hónap elejei átlag 40 csillés terme­lése helyett előirányzatát túlteljesít­ve műszakonként ’100—110 csille sze­net szállít. Külön felvigyázó gondos­kodik arról, hogy minden csapat a biztosításhoz szükséges, kívánt mé­retű fát időben megkapja. Tjiilmann Jójasef kommunista vá­jár azzal segít/, üzemében a többter- melésí, hogy íorigádja határidő előtt négy nappal — április 27-én — új 90 méteres ‘frontfejtést adott át a bányászokna/k. Az új frontfejtésen Minker Péter csapata kezdett sze­reléshez é/s már az első műszakon 58 csilié ».szén kitermelésével járult az adósság csökkentéséhez. Meiszk.T Tivadar frontmester pár­tooikívüli, a munkásosztály nagy ün­nepét szintén tervteljesítéssel akar­ja köszöntem. Brigádja április 28-án reggelre nemcsak adósságát törlesz­tette, hanem esedékes havi tervét 70 csillével túlszárnyalta. Az adósság csökkentéséért végzett lendületes munkát bizonyítja, hogy míg a hónap elején az üzem 12 front brigádja közül 7 csapat nem teljesí­tette tervét, azóta ez a szám csök­kent. Az I-es üzem bányászai április 20-án fennálló 1251.5 tonna adóssá­gukat április 28-án reggelig 784 ton­nára csökkentették. Eredményükkel hozzájárultak, hogy a Komlói Szén- bányászati Tröszt az április 20-án meglévő több mint 3000 tonna szén ad óst ágából április 28-án reggelig L421 tonnát törlesztett, Garay A Vendéglátóipari Váí\%lat felkészült május 1-re A közlekedés rendje május 1-én A Pécsi Vendéglátó Vállalat má­jus 1-én, a felvonulás ideje alak a Kórház-téren, az új piactéren, a 48- as téren, a Széchenyi-téren, a Jókai- téren, Lenin-téren, Hal-téren és a Kossuth-téren büffét létesít, ahol hű­sítő ii-aiokat, cukrászsüteményeket és dohányárut árusítanak majd. Ugyan­csak büffét állít fel a vállalat az Üdülőszálló előtt és a Dömörkapunál is. A Balokány-ligetben a Pécsi Ven­déglátó Vállalat ő söntést, egy me­legkonyhás zenés é.termet és egy cukrászdát nyit meg. A pécsújhegyi sportpályán május 1-én, a Lokomo­tív sportpályán pedig május máso­dikén létesít büffét a Pécsi Vendég» látó Vállalat. A dolgozók szórakozási lehetőségé­nek biztosítása érdekében a vállalat május 1-én megnyitja több vendég­lőjét, illetve azok kerthelyiségeit. Ez alkalommal megnyüik a Francia bo­rozó, a Susogó, a volt Krisztián-féle vendéglő, a sákókói Borkert, vala­mint a balokányligeti vendéglő kert­helyisége. Május 1-én délután 4 órakor a belvárosban megnyílik a Rózsakert- vendégilő, amely Pécs város legszebb kerthelyisége lesz. Udvarát rózsák­kal ültették be, porcelángyáni vázák­kal díszítették. A zenepavilonban este 8—10 óráig kilenctagú zenekar szol­gáltatja majd a tánczenét, friss étel, cukrászsütemény, bor és sor áll a dolgozók rendelkezésére. A Pécsi Vendéglátó Vállalat má­jus 1-én újabb két cukrászdát nyit meg. A Beloiannisz utcában megnyí­lik a Liget cukrászda, a Szigeti út 51 szám alatt pedig a Gyöngyvirág cukrászda, ízléses, korszerűen beren­dezett helyiségben. A Vidéki Vendéglátó Vállalat má­jus 1-én megnyitja a h06sz.uhetényi, szászvári, vasasi és harkányi vendég­lőjének kerthelyiségét. A közlekedés zavartalan lebonyo­lítása érdekében a május elsejei fel­vonulás ideje alatt az autóbuszok a Sztálim-út elejétől a Mecsek és a Tettye felé rendszeresen közleked­nek. A felvonulás ideje alatt vidékre visszautazok részére az autóbuszok a Bajcsy Zsilinszky utcában lévő MÁVAUT-giarázs előtt állnak ren­delkezésre. A felvonulás ideje alatt a város­ban az autóbuszok csak a kővetke­ző megállóhelyekig közlekednek: Pécsbányaitelepről jövet az Ágos­ton téri templomiig, Kertvárosból és Malomiból jövet a Vasúl-utcáig, kelet felől a Beloiannisz utcából jövet a 48-as térig, a Szigeti útról jövet pe­dig a Petőfi-térig. NegyzetbevelS, talajvezérléses kukoricavelsgépek érkeztek a baranyai állami gazdaságokba A kukoricavetés meggyorsítására 11 baranyai állami gazdaságba érke­zik ezév tavaszán négyzetbevétő ta- Lajvezérléses velőgép. Az új vetógéppel való vetés ne­gyedannyi költségbe kerül, mint a kapával vetés, emellett a gyors és pontos munka egy-két mázsával több termést is ígér holdanként. E héten kapták meg a négyzetvetó gépet a többi között a Szentegáti Kísérteti Gazdaság dolgozói. Amint a talaj a többnapos esőzés után fel- szárad, kipróbálják és azonnal mun­kába állítják árvetést meggyorsító, korszerű új vetőgépet, SZH „Kiemslkedő eredményünk még jobb munkára serkenr Napról-naipna olvassuk az ipari vállalatok tervteljesítő munkájáról szóló írásokat Örülök a termelés­ben elért sikereknek, de dolgozó né­pünk szempontjából sem közömbös, hogy ipartermékeit a -fogyasztókhoz eljuttató nagy és (kiskereskedelem milyen eredményeket ér el, gondos­kodik-e árubőségről, dús választék­ról, milyen a forgalmi költség szín­vonala. A Pécsi Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozói az első negyedév indulásakor elhatározták, hogy a megye lakosságának textilellátását biztosítják, jól kihasználják a mun­kaidőt, az önköltség csökkentésével akkumulációs tervüket túlteljesítik. A kongresszus tiszteletére indult munkaverseny elősegítette az elhatá­rozás vaióraváltását. Az alábbi ered­mények születtek az első negyedév­ben: Áruértékesíti tervünket 184.23, árubeszerzési tervünket 130.28 száza­lékra teljesítettük. A tervezett 8.73 százalék helyett 49.78 százalékkal csökkentettük önköltségünket, az egy dolgozóra eső havi átlagos el­adási forgalom 88.56 százalékkal emelkedett. A béralapnak csak 62.1 százalékát használtuk fel. Ennek eredményeként akkumulációs ter­vünket túlteljesítettük, a tervezet» nyereség 390 százalékát értük el. Az országosan is kiemelkedő ered­ményünk még jobb munkára serkent bennünket, azt akarjuk, hogy még jobb munkát végezzen a Pécsi Tex­til nagykereskedelmi Vállalat dr. Bandi Lajos főkönyvelő. DOBOZYIMRE: XVI. Csaücska Abrahám a plébánia ab­lakában könyököl. Alomittasan, hu­nyorgó szemmel szemléli az éledő falut: táskás szemeaTjáról, s meg­ereszkedett, kövér arcának redőiből vékony izzadság-patakok folydogál- nak le a nyakára, s onnan a reve­renda gallérja alá. Lóriika, azaz, hogy Eleonóra, aki az úrnapi ünnephez ülő sötét ruhába öltözött, a plébá­nos úr háta mögött áll, s a példás férfiúnak kijáró egyházi tiszteletről megfelejtkezve, Csaücska tarkóját vaikargatja játékos ujjaival. Közé­pütt, a hálószoba kicsiny, kerek asz­talán, mindjárt a kopott feszület mel­lett, teli sziilvórlumos üveg s néhány kupica csillog a hajnali napsütésben; leghátul pedig Hőből Károly haran­gozó, támasztja az ajtófélfát, s irigy pillantását hol a szilvóriumos üve­gen, hol Lórika szemérmes nyakán legelteti. Bernál káplán kint a za­rándokúd varon foglalatoskodik. Az utolsó simításokat végzi a szivattyú elé állított, Krisztus mennybemene-• telét ábrázoló ügyes kis spanyolfalon. Ott, a spanyolfal mögött lesz az ß őrhelye: 5 pumpálja ugyanis a Ovi­járól szállított szent vizet — s a hí­vek seregének nem muszáj látni a pumpa mellett izzadó káplánt. — Meleg lesz — sóhajt a sorsi.val megbékélt hajdani apáca. Csailteska felnéz a felhőtlen ég­boltozatra, eligazítja hasát az ablak- párkányon, s reverendája ujjáva! meg törli kopasz fejetetejét. — Úgy jó! Lórika részvevő mosollyal nézi a kövér papot. •— Igen óm. csakhogy a plébános írnak is melege lesz! — Ez igaz. Hanem, ha énnekem melegem lesz, a híveiknek /is mele­gük lesz: s ha melegük les7:, isznak. — Még hozzá a szent v ízből! — állapít//a meg Hőből harangozó. Csal ícskában egy kurta pillanatra bemar eked a szó. A kövesúton Kádár András ballag, két vizesvödörrel, s oly fjúnyosan néz, hogy az embernek melege lesz tőle: még a kalapja szé­lét sem böki meg, pedig jó köszönő küllőmben. Vájjon mit tudhat ez a Kádár? A pumpát? Vagy még töb­be/1: a négy lajii folyóvizet is? Ej, ne m tudhat semmit. Ha csak... ha csak az a két pletykaszájú vénember e/. nem fecsegett valamit... A plébános tűnődik egyideig, aztán ; ihessegeti a riasztó gondolatokalt. — Helyesen mondod, fiam — feleld 'Hőbölnek. — S ha a szent vízből isz­nak, megnyitják erszényüket: az úr L dicsőségére és a mi örömünkre. — Ámen! — dörmögi Oroszlán Bér tálán, aki egy jól megtömött zsák­kal a hálán éppen abban a szem- pillantásban lép be a meghitt leve­gőjű szobába. — Nyissák is, a szent­ségit neki, mert az ingem is elköl­töttem ezekre a búcsúnapi vackok­ra. Ha nem fizet a népség, mehetek, amerre a part szakad! Csaücska a szoba közepére cso­szog s teletölti a kupicákat. — Ne káromkodj, Oroszlán fiam. Még valaki meghallja, s azt hiszi, én voltam. Inkább igyál. No, mutasd a kegyes ajándékokat. Oroszlán kinyitja a zsák száját s az egész batyut kiborítja a vetetlenül hagyott ágy lepedőjére. Van ott min­den. akár egy körültekintő vásáros bazárjában. Meggyfaszárú makra­pipák, sallangot? dohányzacskók, ba- juszkötők, csatos nadrágszíjak, s bőrből való bugyellárisok a koro­sabb férfiak számára; aranyfesték­kel cifrára pingált főzőkanalak, gu­c/L szent kit mis hanisnyatartók, fakeretes kis asz­tali tükrök, kétdecis cserépbögrék, s drótból készüli: hajtűk az asszonyok­nak: szájharmonikák, cigarettadóznik keljíöljancsik, üveggyöngy-kalárisok s fésűk a vallásos ifjúságnak; végül néhány skatulya sárga cipőkrém — feketét éppen nem kapott a jámbor Oroszlán — s vagy két marokra va­ló fütyülős cukor a gyerekeknek. A portéka így szemre elég tetszetős. Csupán a főzőkanálakkal van egy kis baj, egyiknek-másiknak a felírá- rása nem egészen pászol a (tisztes alkalomhoz. Efféle intések s javasla­tok olvashatók rajtuk: „Pfuj, disznó" — „Dögölj meg" — „Patikám, Légy enyém“. Dehát mit lehet tenni, ha egyszer ilyen főzőkanalak voltak rak­táron? — Tessék-- mutat Orosziáin a nagy halom kegytárgyra — kerek három­ezer foiánt. Csaücska egy szatyornak is beillő, óriási fekete bugyellárist nyitogat. — Számlát hoztál, édes fiam? — érdeklődik csendesein. — Mit? — hökken meg Oroszlán. — Számlát. — Ne izéljen, plébános úr. Miről hoztam volna számlát? — Hát a vásárlásról. Úgy látom, nem jól emlékszel rá, mennyit köl­töttéi. Oroszlán nagyhirtelen felhajt egy kupica szilvóriurnát, s aki nem is­meri őt, törhetné a fejét: az italtól vörösödött-e el, vagy a bántó gyanú­sítástól. — Vagy úgy — hümmög. — Hi­szen nem volt éppen háromezer fo­rint. Csak azért mondtam mert kerek számmal könnyebb a Számolás. — Nos? — Alighanem kétezerötszáz .. ■ — Igyál még egy kupicával, gyer­mekem. Oroszlán sietve engedelmeskedik. Egyszuszra leereszti a pálinkát, a borostás torka alatt meghúzódó ádámcsutkája még csak meg se rez- dül. — Ehhe, ez igen! No jó: legyen kétezer forint. De ebből már egy krajcárt se engedek, azaz, hogy is­tenbizony ennyit költöttem, tisztelen­dő úr. Csaücska nem tud megválni a bu- gyellárislóL Jobbról is megnézi, bal­ról is, kinyitja, becsukja, simogatja a zsíros, fekete bőrt — vagyis szem- melláthatóan barátkozik a bukszával. Végül a fekete pantalló hátsó zse­béből előhaiássza a saját pénztárcá­ját. — Látjátok, milyen kapott? Hm. öreg már szegény, kiszolgálta a ma­ga idejét. Mivelhogy senki sem szól, Csa- licska tovább elmélkedik a pénztárca múlandóságán. — Pedig milyen szép, erős volt újkorában! A péterkuti plébános, ked vés, jó barátom, aki különben is él­hal a szép bugyellárisért, még egy­szer annyit kínált érte, minit amneny- nyibe nekem került. Persze, nem ad­tam oda. Hőből harangozó tiszteletlenül köz­bekotyog: — Talán ha háromczo.annyit kí­nált volna... Csaücska ügyet sem vérrá. Az új pénztárcára menesztett szemmel folytatja: — Egyszer, bérmálás napján, még a püspök atya is megjegyezte; ejnye, Csaücska fiam, de szép bukszád van! Úgy bizony. S lám, mi lett a vége; kirojtosodott, megkopott, itt-ott még a valódi színét is elveszítette. Hát mondjátok csak, édes gyermekeim, járhatok én ilyen elnyúlt bugyeMris- sal? Mit szól a világ, mi? — Nem kell mutogatni — taná­csolja Oroszlán, aki kezdi félteni a komolyabb célra vásárolt portékát. Hőpöl Károly azonban, áld maga is szeretne valamit megkaparintani az ünnepi ajándékból, más nézeten van. — Tiszta igazság, amit a plébános úr mond. Nem tűrhetjük, hogy a falu a szájára vegye a papunkat. Azt mondhatnák az emberek: no tessék, a bodokházi plébánosnak már egy nyomorult pénztárcára sem telik. — Ugye? — kap a szón Csaücska. — Hiszen nem ónrólam van szó, fia­im, hanem a plébánia tekintélyéről: azt pedig nem engedhetjük a sárba taposni! Oroszlán látja, hogy a hatalmas fekete bukszát — melyet tán a csi­náló ja is papzsáknak szánt — im­már semmi sem mentheti meg Csa­ücska zsebétől. Elkeseredetten le­gyint. — Üsse kő, vigye a tisztelendő úr. De ki fizeti meg nekem a buksza árát? — Hát csak ez a baj? Nohát ez nem baj. Ennek az ára is benne van a kétezer forintban: s vedd úgy, mintha ezt a bukszát is a zarándo­koknak ajándékoztuk volna. — Meg ezt is! — kiáltja Hőből s a lepedőn heverő kupac kellős köze­péből kiránt egy nadrágszíjat. — És eset is ! — gügyögi kedvesen Lórika, aki éppen most vonul elegy rózsaszínű hairisnyatartóval a szek­rény mögé. (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom