Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

£ N A P C 5 1954 ÁPRILIS 1 Legyen minden szövetkezeti fognak fontos ügye a közös gazdaság felvirágoztatása! A termelőszövetkezetek dolgozói március 27-i országos tanácskozásának felhívása Termelőszövetkezeti tagok, elnö­kök és szakemberek! Mi, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ál­tal összehívott országos tanácskozás részvevői, megtárgyaltuk azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározat megvaló­sításában jelenleg a termelőszövet kezetek tagjaira várnak. A termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak III. or­szágos tanácskozása óta tovább szi­lárdult hazánkban a termelőszövet­kezeti mozgalom. Számos jólműködő termelőszövetkezet kiváló termés- eredményeivel, a tagoknak biztosí­tott magas jövedelemmel már ha­zánkban is bebizonyította a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. A párt és a kormány sok fontos intézkedést hozott termelőszövetke­zeteink megerősítéséért. Ez a segít­ség örömmel, bizakodással tölti el termelőszövetkezeteink tagságát. Ez megmutatkozik abban is, hogy ter­melőszövetkezeteink nagyobbik része jól és időben hozzálátott a tavaszi szántás-vetéshez. Szövetkezeteinknek ezt a lendületet egész évben tarta­mok, sőt fokozniok kell. A nagy üzem-adta lehetőségek kihasználásá­val, magasabb színvonalú termelés­sel, a hozamok emelésével váltsuk valóra III. országos tanácskozásunk célját, hogy tagjaink jövedelme mi­nél előbb meghaladja a jól dolgozó, gazdálkodáshoz jól értő középparasz­tok jövedelmét. Felhívunk minden termelőszövet­kezetet: az idén törekedjék arra, hogy a növénytermelés minden terü­letén nagyobb termést érjen el, mint tavaly. Ezért továbbra is igen fontos feladat, hogy idejcben előkészítsük a talajt, s idejekorán földbe kerüljön minden mag. Különösen fontos, hogy ne csak gyorsan, hanem jól is dolgoz zunk. Élenjáró termelőszövetkeze­teink többéves tapasztalatai alapján ajánljuk minden termelőszövetkezet­nek a kukorica, napraforgó négyze­tes vetését. így lehetővé válik a gépi művelés fokozása, a többszöri kapá­lás, ami a magas termés legfonto­sabb feltétele. Felhívjuk a termelőszövetkezete­ket, hogy haladéktalanul kössenek szerződést a gépállomásokkal, — ha ez még nem történt meg — a gép állomások pedig törekedjenek arra hogy minél több jóminőségű gépi munkával járuljanak hozzá a termés hozamok növeléséhez. Már a tavaszi szántás-vetési fel­adatoknak az elvégzéséhez is sok munkáskézre van szükség, — de a növényápolás idején méginkább dön­tő jelentőségű minden munkaerő mozgósítása, s a munka helyes meg­szervezése. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeti családok min­den munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó tagja bekapcsolódjék a közös munkába és egész évben rend­szeresen dolgozzék. Minden terme­lőszövetkezet törekedjék arra, hogy háromszor, de ha lehet, négyszer is kapálja meg a kapásnövényeket. Minden munkaképes családtag mun­kájára annál is inkább szükség van, mert a növényápolással cgyidőben kell lekaszálni és betakarítani a szé­nát. Minden termelőszövetkezetben for dítsanak nagy gondot a növényápo­lás jó minőségére. Rossz munkát ne vegyen át a brigádvezető, azt végez­tesse el újra, s csak megfelelő mi­nőség esetén írja jóvá az azért járó munkaegységet. A növénytermelésen kívül a közös jövedelem növelésének fontos esz­köze az állattenyésztés fejlesztése. Most a legfontosabb feladatunk az állati termékhozamok növelése, kü Ionosén a tehenészetben. Ezért gon­doskodjunk állataink egész évi zöld­takarmányáról. Az őszi és tavaszi takarmánynövények etetésével, a ré­tek és legelők gondos ápolásával, a szálas takarmánynövények gyors be­takarításával érjük el. hogy egész évben bőségesen legyen takarmá­nyunk. Szükséges az is. hogy mindenütt nagy gondot fordítsunk az állatte­nyésztésben dolgozók helyes kiválasz fására. Lelkiismeretes, állattenyész­tésben jártas tagokat bízzunk meg az állatok ápolásával. Tanácskozásunkról felhívjuk a ter­melőszövetkezetek vezetőinek, tag­jainak figyeVnét arra is, hogy for­dítsanak nagy gondot a termelőszö­vetkezetek sokoldalú fejlesztésére: a többi között az öntözéses gazdálko­dás fokozására, a kertészet, a szőlő­ás gyümölcstermelés növelésére. Tö­rekedjenek arra is, hogy helyes arányban kifejlesszék a melléküzem- ágakat, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül segítik a növényterme­lést és az állattenyésztést, — például létesítsenek kovács- és bognarmiihe- lyeket. De egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy termelőszövetkezeteink felvirágzásá­nak, a tagok nagyobb jóléiének leg­fontosabb forrása a növénylrrmesztés és az'állattenyésztés hozamainak nö­velése. Ezért most a tavaszi munka dandárjában különösen szükség van arra, hogy az agronómusok, traktoro­sok, termelőszövetkezeteink dolgozói minden erejükkel küzdjenek az idei gazdag termésért. Tanácskozásunkon számos felszóla­lásból kitűnt, hogy szövetkezeteink egy része — a többi szövetkezethez képest — elmaradt fejlődésében. E szövetkezetek munkájának gyökeres megjavítása és felzárkózása a jól mű ködő termelőszövetkezetekhez egyik legfontosabb reánk váró feladat. — Ezért felhívjuk az eddig gyenge ered­ményt elért termelőszövetkezetek tag jait, hogy minden erejükkel töre­kedjenek szövetkezetük eredményei­nek megjavítására. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tapasztaltabb termelőszövetkezeti vezetők és tagok, valamint az állami szervek és a gép­állomások az eddiginél nagyobb se­gítséget adjanak az elmaradott szö­vetkezeteknek. Éppen ezért az .nő­sebb szövetkezetek vállaljanak véd­nökséget a gyengébbek fölött — ad­ják át tapasztalataikat, különösen a vezetés, a munkaszervezés és a gaz­dálkodás terén. Sok tennivaló akad az I. és II. tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok munkájának megjavításában is. A jólműködő I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tapasztalatai­nak felhasználásával el kell érnünk, hogy valamennyi I. és II. típusú ter­melőszövetkezeti csoport alapszabály szerint «működjék s így megismer­tesse a dolgozó parasztokat a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeivel. A termelőszövetkezetek megerősí­tésének ügyétől elválaszthatatlan az is, hogy mindkét félre hasznos, jó kapcsolat fejlődjék ki a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között. Hívják meg a kí­vülállókat a termelőszövetkezetek gyűléseikre, mutassák meg nekik gazdaságukat, rendezzenek közös ha­tárjárásokat. Ha mód van rá, a ter­melőszövetkezetek adjanak közvet­len gazdasági, anyagi segítséget is az egyénileg dolgozó parasztoknak Fogadják szeretettel és megértéssel a korábban kilépettek visszatérését, s az új belépőket egyaránt. Termelőszövetkezeti dolgozók! Országunk népe most lelkesen, jó munkával készül a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusára. A kongresszusi versenybe bekapcsolód­tak a teunclőszövetkezetek, s már eddig is jó eredményeket értek el. Mi, a tanácskozás résztvevői, felhí­vunk benneteket, hogy ezt a ver­senyt a tavaszi munka jobb és gyor­sabb elvégzésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaszervezet megjavításával fejlesszük tovább. — Legyen ez az egyre szélesedő kon­gresszusi verseny a termelőszövetke­zetek felvirágoztatásának, a terme­lési eredmények növelésének, a ta­gok jóléte fokozásának, a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításának újabb, hatalmas «mozgósító ereje. ü Szovie'unió képviselőié a Biztonsági Tanácsban sikraszálü, hegy igazságosan rendezzék az Szí as! ts Egyiptom közötti viszályt Newyork (TASZSZ) A Biztonsági Tanács március 29-i ülésén befejezte annak a panasznak megvitatását, amelyet Izrael emelt Egyiptom ellen amiatt, hogy „Egyiptom korlátozta az Izraelbe tartó kereskedelmi hajók áthaladását a Szuezi csatornán.“ Az ülésen felszólalt Anglia, Bra­zília, Columbia és Törökország kül­dötte. Valamennyien az újzélandi küldöttség által előterjesztett határo­zati javaslat mellett foglaltak állást. Dixon, Anglia képviselője, ez alka­lommal kijelentette, hogy ha Egyip­tom ki'encven napon belül nem tel­jesíti az újzélandi határozati javas­lat rendelkezéseit, akkor a Bizton­sági Tanácsnak ismételten foglalkoz­nia kell Izrael panaszával. Ezután A. J. Visinszkij, a Szovjet­unió képviselője emelkedett szólás­ra. . Visinszkij bírálta az újzélandi határozati javaslatot és rámutatott, hogy az elfogadhatatlan. Visinszkij rámutatott arra, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan fontos körülményt, hogy köz­vetlen összefüggés áll fenn a Biz tonsági Tanácsban most tárgyalt kérdés és az Izrael, valamint az arab országok, de különösen az Izrael és Egyiptom közötti kapcso'atok sok­kal szélesebbkörü és általánosabb kérdése között. Ennek az általános kérdésnek ren­dezetlensége feltétlenül negatív ha­tást kell, hogy gyakoroljon különö­sen az olyan vizeken folyó kereske­delmi hajózás terén kialakult hely­zetre. amely vizeken szomszédos ál­lamok érdekei kerülnek érintkezés­be. A Biztonsági Tanács a jelenlegi vitában nem tartja szem előtt ezt a fontos körülményt. Az adott körti1- mény azonban ismételten bizonyít­ja annak szükségességét, hogy mi­előbb rendezzék az úgynevezett Pa­lesztinái kérdést. Az újzélandi határozati javaslat elfogadása — mondotta a továbbiak során- Visinszkij — véleményünk szerint nem segítheti elő, hogy ren­dezzék e viszályt Izrael és Egyip tóm között a Szuezi csatornán való hajóforgalom kérdésével kapcsolat­ban. A. J. Visinszkij hangsúlyozta, hogy az újzélandi határozati javas­lat hívei a viszály egyik résztvevő­jére olyan határozatot, akarnak rá­kényszeríteni, amelyet ez a fél már eleve teljesen elfogadhatatlannak nyilvánított. Sokkal kívánatosabb lenne — mondta a Szovjetunió képviselője. — hogy a Biztonsági Tanács szólítsa fel mindkét, felet arra, hogy legye­nek intézkedéseket az, adott kérdés­sel kapcsolatos nézeteltéréseiknek közvetlen tárgyalások és megegye­zés útján történő rendezésére. Az ENSz alapokmánya arra kötelez bennünket, hogy tegyünk ilyen kí­sérleteket. Véleményünk szerint — mondta befejezésül Visinszkij — az újzélan­di határozati javaslat éppúgy, mint az 1951 évi határozati javaslat, nem kielégítő. A Szovjetunió nem támo­gatta annakidején az 1951. évi ha­tározati javaslatot és jelenleg ugyan olyan motívumok alapján nem tart­ja indokoltnak, hogy támogassa az Uj Zéland által előterjesztett hatá­rozati javaslatot. Ezután szavazásra tették fel az újzélandi határozati javaslatot. Nyolc ország küldöttei — köztük az Egyesült Államok, Anglia és Fran ciaország — a határozati javaslatra szavaztak. fl Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának május elejei felhívása a világ dolgozóihoz Becs (TASZSZ): A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottságá­nak záróülésén elfogadták az egész világ dolgozóihoz május elseje, a szakszervezeti jogok védelmében, illetve azok kivívásáért folyó harc nemzetközi napja alkalmából inté­zendő felhívást. A felhívás szövege a többi között így hangzik: A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus határozatot hozott, hogy 1954 május 1-én széleskörű nemzet­közi mozgalom induljon a szakszer­vezeti jogok és demokratikus szabad­ságjogok védelmében, illetve e jo­gok kivívásáért. Különböző politikai meggyőződésű és különböző szakszervezetekhez tartozó dolgozók aktívan veszik ki részüket e nap előkészítéséből és megünnepléséből. Ünnepeljük 1954 május elsejét annak demonstrálásá­val. hogy egységesek vagyunk ab­ban a harcban, amely a jobb életért, szakszervezeti jogaitokért, a békéért folyik. A népek álhatatos akciói lehetővé tették olyan vagy sikerek kivívását, mint a koreai fegyverszünet, a ber­lini tanácskozás összehívása.' a fegy­verzet csökkentésére irányuló tár­gyalások szükségességében történt megegyezés és a genfi tanácskozás összehívása a koreai kérdés békés rendezése, valamint az indokínai bé­ke megteremtése végett. Előre elvtársak, béretek emelésé-, ért, az életszínvonal növeléséért és munkához való jogotok védelméért, a társadalombiztosítás kivívásáért és védelméért! Minden ország dolgozó férfiai és női! Terjesszétek ki és erősítsétek az akcióegységet, győzelmeitek zálogát' Ebire elv-túrnak, a jólétért, a sza hadságért, a béliéért és a nemzeti függetlenségeit! Április — tisztasági hónap Az Egészségügyi Mi­nisztérium rendeletet bocsátott ki az idei tisztasági hónap meg­szervezéséről, amely április 1-től 30-ig tart. A ma induló tisztasá­gi mozgalom célja, la­kások, munkásszállá­sok kimeszelése, ki­csinosítása, munkahe­lyek, udvarok meg­tisztítása hulladéktól, falun a trágyától, hogy ne fertőzze a levegőt, ne szennyezze a kút vizét, hogy ne legyen búvóhelye a rágcsálók­nak és melegágya a le­gyeknek, rovaroknak. Célja továbbá: utcák, terek rendbehozása. Megyénkben és Pé­csett igen sok kívánni­való van a tisztaság te­rén. Az utcák szemete­sek, piszkosak és a te­rek is gallyal és egyéb hulladékkal vannak te­le. Sok utcában szük­ség volna és lehetőség nyílna a fásításra. A tisztasági hónap si­kere attól függ, hogy a tanácsok illetékes szervei, elsősorban a Köztisztasági Vállalat, milyen gondosan ké­szülnek fel e fokozott feladatok végrehajtásá­ra. A dolgozók egész­ségügyi, kulturális igé­nyei is megnőttek a felszabadulás óta. Vasas bányatelepen például gyönyörű új, modern munkáslaká­sok épültek, a régi bá­nyatelep mellett, s ezekben a szép laká­sokban lakó bányászok jogosan kifogásolják, hogy 3 év óta nem épí­tettek szemétládákat és így a napi szemetet a házak mellé buckákba rakják. De attól is függ a tisztasági mozgalom si­kere, hogy a Vöröske­reszt és a többi tö­megszervezet milyen társadalmi segítséget nyújt aktívák útján. Igen jó kezdeményezés indult el Mecsekaljá- ról, ahol dr. Molnár István körorvos megbe szélésre hívta össze az egészségügyi állandó­bizottság, az MNDSZ és a Vöröskereszt ve­zetőit és közösen el­határozták, hogy nem külön-külön, hanem a körorvos irányításával közösen dolgoznak a tisztasági hónap sike­réért. Aktíváikból tisz­tasági ellenőrző brigá­dokat szerveznek, ame­lyeket az alábbiak sze­rint osztanak be: 1. brigád, utcák, te­rek, vízlefolyások, la­kóházak, gazdasági ud­varok ellenőrzése. 2. brigád: iskolák, nap közi otthon, mozik el­lenőrzése. 3. brigád: üzletek, tef* csarnokok, üzemi kony­hák ellenőrzése. 4. brigád: közutak, me eei utak vizének ellen­őrzése. 5. brigád: terhesanyák csecsemők lakásainak <t külön meglátogatása. Városokban a körzeti orvosok, falvakban a körorvosok jelentős szerepet vállaltak a tisztasági mozgalom si­kere érdekében. Ök oktatják ki az aktívá­kat és nyújtanak se­gítséget a munlca köz­ben felmerült nehézsé­gek leküzdéséhez. Nagy jelentősége van a tisztasági mozgalom­nak a gépállomások és állami gazdaságok te­rületén, ahol az egész­ségügyi felelős irányít­ja a Vöröskereszt ak­tívák és az MNDSZ- aszonyok ilyen irányú munkáját. Hogy a tisztasági ren­delet mennyire egye­zik a dolgozók kíván­ságával jellemző, hogy Pécs városában már eddig több, mint 100 Vöröskereszt aktíva és MNDSZ asszony vál­lalt munkát. Lelkesen támogatják a rendele­tet a falusi dolgozók is. voll Ar János Vöröskereszt megyei titkár. Állítsuk vissza városunk tisztaságát! A múlt évhez hasonlóan az idén is íprilisban tisztasági hónapot rende­zünk. Az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb és legszembetű­nőbb területe a köztisztaság megja­vítása. Kormányunk a tanácsokon keresztül hatalmas erőfeszítéseket tesz pénzügyi vonalon, hogy a lakó­telepek, mezőgazdasági és ipari üze­mek környékét egészségesebbé, tisz­tábbá és kellemesebbé tegye, de ké­ri a mi közreműködésünket, is. A papír és egyéb hulladékot ne szórjuk el lépten-nyomon utcákon, tereken, de még a Mecseken sem, ha nem tegyük az előkészített hulladék­gyűjtőbe vagy összecsomago’va hasz­náljuk fel otthon. Ne köpködjünk közterületeinken! Járdarészünket tartsuk tisztán, a' szemetet csak a szeméttartóba öntsük és udvarunk tisztaságát óvjuk. Tereink és erdőink fáit, növényeit kíméljük, sőt járuljunk hozzá, hogy minél több zöld vagy színes növény tisztítsa városunk levegőjét. Röviden ezek a legfőbb tényezők, melyekkel városunk tisztán, jóleve­gővel, fertőző csiráktól mentesen tar tásához hozzájárulhatunk, hogy műn kánkat könnyebben végezhessük és szép városunk tisztaságának jóhírét visszaállíthassuk. Dr. Hal József Eisenhower üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok kiilkeieskese mi politikájáról Washington (MTI) Eisenhower el­nök kedden üzenetet intézett a kon­gresszushoz az Egyesült _ Államok külkereskedelmi politikájáról. Üze­netében — amelyet nyilvánvalóan azért időzítette a keleti-nyugati ke­reskedelemmel foglalkozó londoni háromhatalmi megbeszélések idejé­re. hogy megkísérelje ebben a kér­désben magához ragadni a kezde­ményezést, —- Elsenhower bizonyos „engedményeket“ helyez kilátásba; ugyanakkor figyelemre méltó beisme réseket tesz az Egyesült Államok embargo-politikájával, a vámkorlá- tozásokkal és a dolláradományokkal kapcsolatban. Eisenhower üzenetében — mint az . AFP“ jelenti — rámutat: „gazdasá­gi fejlődésünk értelmében szüksé­günk van egyre szélesebb piacokra. B:ztonságunk érdekében szükséges, hegy szövetségeseink gazdaságilag erősek-legyenek. E két sürgető kér­dés egyetlen megfelelő megoldása a kereskedelem kiszélesítése“. Az el­nök kijelenti, hogy az Egyesült Ál­lamok kénytelen „csökkenteni az indokolatlan várnkorlátozásokat“ — ugyanakkor azonban hozzáfűzi: ..De nem egycsapásra cs figyelembevéve saját érdekeinket". Az ©’nők üzene­te a továbbiakban bevallja az úgy­nevezett „segély-rendszer“ kudarcát. Az üzenet szerint „A doll úradomá­nyok nem jelentenek tartós megol­dást ... abban a zsákutcában, ame­lyet a dollárdeficit hozott, létre . • . Eisenhower a továbbiakban kifej­ti programijának különböző pont­jait. Az Egyesült Államok és nyugat európai partnerei kereskedelmi kap­csolatában oly sok ellentétet okozó amerikai várni arifa-törvénnyel kap­csolatban Eisenhower megígér bizo­nyos lényegtelen módosításokat, de hozzáfűzi, hogy az „ajánlott vám­csökkentések nem tömegesek". A kül földi beruházásokkal kapcsolatban az elnök javasolja, hogy .kedvezőbb elbánásban részesüljön a beruházá­sokból adódó jövedelem“. Elsenho­wer .közös szabályokat“ sürget a fokozott amerikai tőkebehatolás biz­tosítására, az üzenet szerint; abból a célból, hogy külföldi amerikai be­ruházást kát méltányosan kezeljék. Eisenhower — Utalva az amerikai válság-jelenségekre — kijelenti: „az Egyesült Államok kormányának kor­látoznia kell az amerikai gazdaság hullámzását..." Az amerikai gazdasági és techni­kai segély-programmal kapcsolatban az elnök kijelenti: „Helyeslem azt az elvet, amely szerint a lehető legr rövidé bb időn belül véget kell érnie az adomány formájában nyújtott gazdasági segélynek, figyelembe véve nemzet: érdekeinket". Az üzenet u;h! aira, hogy „külföldnek nyújtott amerikai segély csökkentése fokozni fogja a Kdei és a Nyugat közötti ke­reskedelem újrafelvételére .irányuló nyomást“. Ezzel kapcsolatban Eisen­hower azt mondja „egy ilyen ujraíel vétel nem kelthet túlzott aggodal­makat." — amennyiben olyan cikkek­ről van szó, amelyek „nem straté­giaiak“ és amelyek megfelelnek a Kína ellen irányuló „embargó“inak. Közlemény a Béke ViIái?tanács irodájának Üléséről Becs (TASZSZ) Március 28 tói 30- íg Bécsben ülést tartott a Béke Vi­lágtanács irodája. A Béke Világta- nácá irodája a következő okmányo­kat fogadta el. 1- A Béke Világtanács irodájának határozata. 2. Felhívás Európa népeihez. 3. A Béke Világtanács irodájának nyilatkozata az atomfegyverről. * A Beiielux-áiiamok min szlereinek tanácskozása Brüsszel (TASZSZ) Március 27-én Brüsszelben a Benelux-áüattiok Belgium. Hollandia és Luxemburg) minisztereinek tanácskozásán meg­látták a három ország gazdaság: xapcsoiatainak kérdését. Az értekez­leten megtárgyalták a három ország ár- és bérszínvonalának megváltoz­tatását. is. Ezt a kérdést azonban nem oldották meg, hanem » szakértők elé terjesztették,

Next

/
Oldalképek
Tartalom