Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

4 N A P C O 1954 MÁRCIUS 1« Időben földbe kerül a mag Pénteken a szigetvári és siklósi járásban is megindult a munka Az enyhe tavaszi időben nap nap dek és mindrwgyobb terülten indul arról, hogy az elsőnek induló pécsi j rés Herrn előszőve kezeli és egyéni gaz járásban is megindult a munka, a ke Sjcni.őriaci Úttörő tarme'ő- szöveikezet A/. Úttörő tsz fogalosai megfoga- solták jó takarmányt adó 30 hold lucernájukat. Megkezdték az árpa. zab és a répa vetését is, amit már­cius 18-ig befejeznek. A gyümölcsösben már ássák a göd­röket a faültetéshez. Kővágóseö'iős A kövágószöllősi dolgozó parasz­tok 15 hold tavaszbúzát és 12 hold tavaszi árpát vetettek el péntekem estig. A község határában a szentlörinci gépállomás két traktora már 40 hol­dat szántott és boronáit. A trakto­rosok munkáját Hegyesi József bri­gádvezető ellenőrzi, hogy a minőség­ben . ne legyen kifogás. A vetési munkák élén Het'gyó János és Bu­kási Ferenc járnak, akik már két-két hold tavaszbúzát és egy-egy hold árpát vetettek el. Szalám'a. Németi, Bosta Szalántán Horváth Márk, Horváth Mihály és Molnár Mihály már egy- egy hold földet felszántottak és meg fogatoltak. Bosnyák Pál és Terbe- nácz Pál egy-egy hold vörösherét vetettek. Németi határában Majorácz István egy hold tavaszbúzát. Vukovícs Ist­ván, Sokacz Illés és Krizsics Mihály egy-egy hold tavaszi árpát vetettek. Nem maradnak el a bostaiak sem. ahol Gyenis György egy, Kati Ist­ván másfél és Boly István két hold tavaszbúzát vetettek, hogy az ősszel nem teljesített kenyérgabona vetés­területüket pótolják. Kővágótöttös, Cserkút Szorgalmasan dolgoznak a kővá­után szikkadtabbak lesznek a fó'l- meg a. munka. Tegnap húrt adjunk 'írás községeit követték a sellyei jd. dói. Pénteken a szigetvári és siklósi yérgerbona vetéstervének teljesítése. Almamellék? Szabadság termelőszövetkezet Az ősz folyamán az aimamelléki Szabadság termelőszövetkezet sem tudta teljesíteni kenyérgabona veté­si tervét. A hiányzó részt most ta- vaszfcúzával ’Kitolja: 3 hóid tavasz- búzát már elvetettek. A jelentés szerint szombaton megkezdték a ta­karmánynövények vetését, először '-'iirösherét vetnek. TóSszen’gvörgyi Aranykalász fermelöszöve kezei Őszi vetéseik megsínylették a hi­deg telet és ha idejében nem gondos­kodnak felerősítésükről, csépiéikor kevés búzára, őszi árpára számíthat­nak. Nem várakoztak sokáig a fej­trágyázással, eddig 10 hold őszibúzá­ra és 10 hold ősziárpára kézzel ki­szórták a pétisót. A fej trágyázással egyidőben a vetést is megkezdték, eddig 15 hold vörösherét vetettek el. Moxsgói József Attila termelőszövetkezet Állatállományuknak évente sok ta­karmányra van szüksége, ha azt akarják, hogy teheneik jól tejelje­nek, a lovak jól bírják a szántást, vetést és a rakott szekeret. A szálastakarmány biztosítására 15 hold vörösherét vetettek el. Siklós A siklósi Táncsics termelőszövet­kezetben a harkányi gépállomás traktora zab alá készíti elő a földet és hamarosan megkezdik a vetést is. Nemcsak a termelőszövetkezetben indult meg a munka, hanem az egyé­ni gazdáknál is. Elsőnek Reinhardt József indult a mezőre, aki már el­vetett egy hold távaszbúzát. Markó- vics Józsefnek 7 holdja van. Az ősz­szel nem teljesítette kenyérgabona vetéstervét, de most pótolja. Elvetett 2 hold tavaszbúzát. Nenfell István, Sári József, Simon Mihály, Lovasher György, Pintér Jó­zsef és Antal Gyula földjének egy része az őszi szárazság és fagy miatt szántatlan maradt, a múlt hé­ten megkezdték a szántást ezek a gazdák is. Siklósi Állami G nzdaság A Siklósi Állami Gazdaság föld­jei is megszikkadtak annyira, hogy megkezdhették a munkát. Hozzá is fogtak, hogy pártunk III. kongresz- szusára tett vállalásuk minden pont­ját teljesítsék. Egyidőben kezdték meg az ősziek felerősítését, a szán­tást és a vetést. Őszi búzájuk felerősítését még ak­kor kezdték meg, amikor hó volt. 70 holdat istállótrágyával felültrá- gyáztak. A hóolvadás után ezt to­vább folytatták pétisóval, amelyből már 120 holdra valót kiszórtak. Hogy a tavaszi vetések jobban fejlődjenek, szuperfoszfáttal és kálisóval műtrá­gyázott talajba vetnek, 55 holdra szórnak szuperfoszfátot és 200 Íróid­ra — amelybe majd gyapotot és ré­pát vetnek — kálisót. Nem feledkeznek meg a lucerna ápolásáról és termésének emeléséről sem. 210 holdat szuperfoszfáttal és pétisóval fejtrágyáztak. Megfogasol- tak 95 hold földet. A traktorosok sem a szobából nézik az idő múlá­sát, hanem szántanak. Eddig 55 hold­dal végeztek. Szombaton estig 50 hold zabnak és 5 hold borsónak a vetését befejezték. A S 'torhely' Bibe őre Állami Gazdaság- »rak’orosai is munkához láttak Bauer Lajos négyszeres sztaháno- vista traktoros négy, Horváth Márk, Reis Adám, Teicz József három- három holdat szántottak.- Megkezdte munkáját a gőzeke is, Seregi Péter sztahánovista irányításával, eddig 25 holdat szántott fel, amelyből pén­teken 8 hold volt a teljesítmény. — Haraszti György Sztálinyecével éjjel nappal szánt, már 15 holddal növel­te a megszántott területet. gótöttösi és cserkuti gazdák is. A kő- vágótöttösi földeken ‘ pénteken estig 20 holdat szántottak fel és 10 hold Kitüntetések tavaszbúza, 8 hold tavaszi árpa ve­tését befejezték. A cserkutiak 7 hold tavaszbúzát és 5 hold tavaszi áppát vetettek, ezenkívül felszántottak 15 hold föl­det. A Népköztársaság Elnöki Tana csa a minisztertanács javaslatára ki­tüntetésben részesítette a gépállomások legjobb dolgozóit. Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott: Fernbach Antal, a szentlörinci g épállomás traktorvezetője, Pálkuti Keresztéig, a palotához soki gépállomás igazgatója, Miltner Ferenc, a palotabozsoki gépállomás brigádvezetője, Munka Érdemérmet kapott: Mang Béla, a bólyi gépállomás vezető mechanikusa. Szerezze kmiséi eliis mindéi) dolgozó paraszt faasziráa vetőmagját! Az elmúlt napokban kormányunk újabb ked vezménnyel sietett dol­gozó parasztságunk se­gítségére. Lehetővé tet­te, hogy mindazok a termelőszövetkezetek, amelyek igazolni tud­jál;. hogj’ nincs • neg- felelő csereterményük, azok a termelőszövet­kezetekből kilépett dol­gozó parasztok, akik kilépésükkor valami­lyen oknál fogva őszi kenyérgabona vetést nem kaptak és nem kaptak vetőmagot sem. valamint azok a dol­gozó parasztok, akik tartalékterületet vettek ki kishasZonbcrlei.be és tavaszbúza vetésére vállalkoznak, tavasz­búza vetőmagot kapja­nak kölcsönként. Je­lenleg tehát a Tcr- ményforgaími Vállalat raktáraiban és a fölrt- művesszövetkezet be­gyűjtő raktáraiban mindezek számára jó- .ntnőségű, előzetesen csírázás! vizsgálaton átesett tavaszbúza ve­tőmag áll rendelkezés­re. Ezt a vetőmagot ál­lamunk az új termésig adja. kölcsön. Ezzel a rendelkezéssel a dolgo­zó parasztság megsegí­tése melleit a lakosság ellátásának megjavítá­sát is célozza álla­munk, lehetőséget nyújt, a gabonatermő­terület növelésére, biz­tosítva hozzá a megfe­lelő vetőmagot. Megyénk néhány köz­ségében azonban nem élnek ezzel a kedvez­ménnyel. Nc«n gondol­nak arra, lia most idő­ben bevetik a földeket tavaszbúzával, jóval több búzájuk marad szabadpiacra cs saját használatra. Erről fe­ledkeztek meg Duna- szekcsőn, ahol a mo­hácsi járásban a leg­rosszabbul megy a ve- tömagcsere, illetve a tavaszbúza veiőmag- kölcsün igénybevétele. A siklósi járásban Kis- tótfalu, Szava, Old, Iíeremend, Kémes és Maty községekben jól halad a tavaszbúza ve­tőmagvak kiosztása — szemben Diósviszlóval, Turonnyal, Vejtivel. Hegyszentmártonnal és BcgáGnindszenttel, — ahol a tanács nem szorgalmazza a cserét. A pécsváradi járásban Szederkényben, Hosz- szuhetényben, Vémcn- den igen jó munkát vé géz a tanács. A berkes- di tanácson azonban egy hétig feküdt a ve­tőmagakcióról szóló rendelet a tanácstitkár fiókjában, így a ta­nácselnök nvég az ak­ció megindulásakor se tudta, hogy miként biz* tosítja államunk a dol­gozó parasztság vető­magellátását. A tanácsok ismertes­sék • ninden községben az új kedvezményeket, mozgósítsák az áilan- dóbizoitságokat, hogy minél előbb minden dolgozó beszerezze ® vetőmagját. Az id“ sürget. Napokon belül minden községben meg kezdik a vetést, azért egy napot se veszítse­nek, biztosítsa minél előbb minden gazda a vetőmagszükségletet. „Teljesítettük egészévi sertés­és baromfibeadási Az erzsébeti Béke termelőszövet­kezet március harmadikén este tag­gyűlésen vitatta meg a pártkongresz- szus tiszteletére tett versenyvállalá­sok teljesítését. Büszkén jelentjük pártunknak., hogy január másodikén tett jelajánlásainkat — az egész esz­tendei hizottsertés és baromfibeadási kötelezettségünk első negyedévben való teljesítését, — valóra váltottuk. Már február tizenötödikén beszol­gáltattunk 12 mázsa hízottsertést és majd hetven kiló kövérbaromfit — negyvennégy nappal adott szavunk lejárta előtt. Kongresszusi verse nyvállalásunk második pontja a gyengén áttelelt | búza komposzttrágyával történő fel- J erősítése volt. Kötelezettséget vállal­unk, hogy március 5-ig 20 holdra kiszórjuk. Jelentjük, hogy a felültrágyázással az egész területen már február 25- re, nyolc nappal a vállalt határidő előtt végeztünk. Vállaláson felül március elsejéig 5000 mázsa istállótrágyát hordtunk ki szarvasba a táblák széleire, be­vezettük a szakaszos istállótrágya- kezclést a tehénistállónál ezenfelül a városi munkások ellátására tíz da­kötelezettségünketír rab sertésre hízlalási szerződést kő- töltünk, melyet március 31-én adunk at. A pártkongresszus tiszteletére új­ból felajánlási teszünk — még tis sertésre kötünk hízlalási szerződést. A kongresszusi verseny során be­vezettük az egyedi takarmányozást is és fejési átlagunk a régi 1.8 liter helyett már a nyolcnál tart. A taggyűlésen Kungl Mihály ko­csis, Réger Mihály tehenész, Kerner Ferencné sertésgondozó, Csille János állattenyésztési brigádvezető, Réger Ferenc növénytermelési brigádveze- tő ú.iabb versenyvállalásokat tettek az állattenyésztés hozamai emeléséf re és a. tavaszi szántás-vetés kiváló, gyors elvégzésére. Elhatároztuk, ahol a terepviszonyok megengedik, — ke- resztsorosan vetjük a tavaszi gabo­nákat. Nálunk a kongresszusi versem! nemcsak papírmunka. Végrehajtásá­ért, adott szaváért dolgozik minden tagunk. Hogy a vállalások teljesíté­sét állandóan szemmeltarthassuk, a2 intézőbizottság minden tagja a saját területéért felelősséggel tartozik. GYENIS JÓZSEF az erzsébeti Béke termelő­szövetkezet elnöke. Cfnt'kas ^péfeiné itjaziátfa Forr-zsibon g Dunaszekcső élefe Az új kormányprogramm le­vegője nemeseik ott érződik, hogy a szigeten is, a városi oldalon is mesz- v.ebb tekint ően igazítják életük fo­lyását a gazdáik, trágyát hordanak, sízőLőt, lucernást telepítenek, hanem mélyebben —- a fejekben és szívek­ben változást hozott. Most már nem­csak maguknak hümmögnek-zsörtö- iődnek, ha valami visszaélésit lát­nak, hanem megbátorodott szóval tiltakoznak és az éjfélbe nyúló ta­nácsülések parázs vitáim ütközik ösz- sze az, amiről eddig a kocsmában, utcasarkon, vagy a kompot várva settegtek-suttognak. Lehet, hogy ideig-óráig tartják magukat a téves nézetek, de ahogy az erjedő must borrá forrja magát s kiveti a seprőt, az alját — úgy vetik ki maguk közül a szennyet — bár ember légyen, vagy gondolat — és tisztulnak a vé­lemények, világosodik az emberek feje. De mi minden történik addig?! Farkas Péterné ügye még ötven­három tavaszán kezdődött, de csak a múlt őszre lombosodott ki igazán. Úgy indult, hogy saját két és fél holdja mellé tartaléktőidet béréit a Cseri-dűlőben. Szurcsik, a mezőgaz­dasági állandóbizottság elnöke, aföla ügyek mindentudója tavasszal ki is adta neki, hanem most ősszel meg­kötötte magáit. — Nincs föld. Beszélhetett szegény asszony, mu­tathatta a törvény betűjét, hogy mint régi bérlőnek, aki megművelte, meg­trágyázta, — neki dukál elsősorban, Szurcsik nem adta. Amikor már el­unta, hogy állandóan rágják a fülét, kimondta a szentenciát: — Mezei tolvajoknak nincs fö'd. Egy kvadrát se. Cserben sem. más­hol sem. Ez komoly szó — több kettőnél Bár se a mezőőrök, se más nem lét­!-t. hogy akárki is csak egv cső ku­koricával is megkárosodott volna Fa/rkasné kezétől — Szurcsik csak kötötte az ebet az ágashoz. A szek- csőiek hitték is, nem is. Amikor az­tán Farkasné látta, hogy még tolvaj hírébe is keverik az igazáért — nyílt tanácsülésen az egész fálu és a megyei kiküldött előtt szemébe vágta a mezőgazdasági állandóbizottr ság elnökének — miért nem adott neki földet. Nem szégyelte magát — megmondta amúgy magyarosan. A gyűlés után tintát, tollat fogott, megírta keserűségét egyenesen Rá­kosi elvtársnak. Dér Mátyás elvtárs, Dunaszekcső bányászból lett tanácselnöke nem­csak Farkasné kifakadására eszmél- kedett fel, hiszen _ saját két szemé­vel látta, micsoda’ iivornyázés folyt a földek kiosztásánál. Trinder ta­nácstitkár, Gyimesi, a mezőgazdasági előadó, nap, mint nap, tökrészegen jöttek: meg a dűlőkből. Vargánál, a halásznál meg jóféle halpaprikások estek a szerződések megkötése ide­jén. Hívták őt is •— de távol tartotta magát, nem kért belőle. A tanács­titkár pedig bebizonyította neki, hogy „inni kell, inni minden pincé­nél, mert máskép sehogy se lesz te­kintélye." Próbál! beszélni Trinder fe­jével — de azon nem fogott semmi. Amikor már a tanácsházéra is boros fővel járt be, — rendkívüli tanács­ülés elé vitte. Ahogv a bűzhödő seb kifakad, ha a tetejét lecsípik, — úgy bukott elő az iszákosság mögött meglapuló többi szennyes is. Azon nem is vitatkoztak sokat, hogy Trin­der részeges és a hordócsap is józa­nabb nála — ezt mindenki tudta. De azon már meghökkentek, amikor ki­derült, hogy a mezőgazdasági előadó­val és rokonaival közösen ellopták az állam búzáját. Takács elvtárs, a járási tanácselnök és Vértes járási tanácstitkár jelenlétében határozatot hoztak: „Amennyiben Trinder Péter VB- titkár ejleni vizsgálat során kiderül, hogy bűnös mulasztásit vagy vissza­élést követett el, bármilyen téren, mint VB-titkárt és VB-t®got vissza­hívja ... Január 5-ig a VB kivizs­gáltatja, hogy milyen földet arattak le a VB dolgozói.. .** A határozat papírra került, a rész­vevők hazamentek. A január 4-i vizsgálat kiderítette, hogy Trinder és Gyimesi meg rokonsága a be­vetve leadott kulákföldeke: learatták és megszegve a törvényt, a búzát nem az államnak adták, hanem egy­más közt szétosztották. 27—28 má­zsát. A beismerő vallomást saját ke­zűleg aláírták. Mindenki azt hihetné, hogy ezért a magyar királyi főjegyző úri „tem­póért" úgy kihajították Triódért és társait hogy a lábuk sem érte a föl­det. Nem, kár örülni: a járási ta­nács elfelejtette végrehajtani saját határozatát... Farkasné levele halaat a ma­ga útján. A Központi Vezetőség ok­tóber kilencedikén utasította a járá­si tanácsot — vizsgálja ki a panaszt. Az ellenőrzési csoport eleresztette a füle mellett a pártfelszólítást, adta a süketet, mint ősszel a molnár. A pártközpontban azonban becsülettel kezelik a dolgozók ügyeit — január 13-án beütött a villám. A Központi Vezetőség utasította őket a haladék­talan jelentéstételre. Az ellenőrzési csoport vezetője, — Farkas János üstöllést kifutott Székesére — igaz­ságot tenni. Érdemes meghallgatni, hogy csi­nálta. Farkas, mint következetes ember, aki senkitől sem hagyja magát be­folyásolni — meg sem kérdezte a panaszost, ki sem hallgatta Szurcsi- kot. Miért is zaklatta volna őket — hisz puszi-pajtása, Trinder tanácstit­kár, — akivel együtt dolgozott a tőt- iösi tanácson — olyan szépen meg­magyarázott mindent... — Nézd komám, az úgy esett, hogy beerdősítettük a földet. Itt a térkép, látod? Ez mind eraő. Akartunk adni az asszonynak másikai is. de nem fogadta el... Minek izgulni? Je­lentsd csalc a pártnak ... Január tizenöfödikén el­ment a jelentés: „ ... a helyszíni kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a bérelt ingatlant továbbra azért nem kapta meg kisiha.szonbérbe, mivel azon a részen erdősítés van, illetve vök a községben, illetve azt a területet is erdősítették..." Trinder megkönnyebbülten fellé- iieikzett. Megúszta a búzáit is, ezt is... Mert mondanunk sem kell, a három­ágú lóherének rajta és Gyimesin kí­vül Szurcsik a harmadik levele ... Szegény Farkasné, amikor értesí­tették, nem tudta, hogy sírjon-e, vagy nevessen. Erdősítették? Azt a sima, jóltermő földet... Hazugság! Újra levelet írt. A járási tanácsnak, az ellenőrzési csoportvezetőnek sze­mélyesen. Tanukkal is aláíratta. Es melléje tette a „Dunántúli Napló" újságcikkét a dolgozók panaszainak kivizsgálásáról... írhatta. A füle botját sem mozdí­totta az illetékes. Dér elvtárs és Vörös elvtárs, a párttitkár, tovább vívta a maga har­cát. A szekcsői közvélemény egyre jobban tisztult és a dolgozó parasz­tok kezdték észrevenni — Szurcsik szénája sem áll rendjén. Igen, éppen a szénája... az a három kazal a határban, amelyre azt mondta, hogy a községé, nem az övé... a község pedig most vett más faluból. Ugyan, miért nem vállalja most is magáé­nak ez a Szurcsik? Azelőtt csak sut' togtak volna róla. Most? A február 21-i nyilvános tanács­ülésen felállt Kékes Bálint, a term0' lőszövetkezet elnöke és bejelentette: tudomása van róla — Szurcsik hu­szonnégy darab földet használ, T" anélkül, hogy adózna utánuk. Me» be sem fejezhette, már felállt Huber Miklós is, a tsz traktorosa: Igenis, fekete földeket használ a mezőgaz­dasági állandóbizottság elnöke. JÖr jön a tanács — vizsgálja meg. Dk megmutatják. • Nem tudom, hogy érezte magst Szurcsik, de Dér elvtárs elhatározta, hogy a pártszervezettel együtt a fü‘e mögé néznek. Mihelyt kimehetnek a határba, kiderítik: igazság-e vagy csak pletyka. Szurcsik és Malagóczky Gyula hírlett, ennek is van a rovásán egy­két hold fekete föld — nem vártak annyit, érezték, kigyuladt fejük felCit a ház. Levelet írtak a Központi Ve­zetőséghez: „Jelenlegi tanácselnökünket szive* kedjenek tőlünk már elhelyezni. vB/ la mi más községbe, mert nekünk már elég volt belőle ..Meghiszem így még senki nem zavarta meg B kártyákat. De olvassuk tovább; min0 járt kibújik a szög a zsákból: < ......mert nálunk nincs szükség péks éghez, vagy bányászhoz szűk®*5' ges szakértelemre..." . Ez az! Ez bökte a tomporukat! ** bányász-tanácselnök, akit nem Ich® leitatni, halpaprikásra hívni, kene' getni. De figyeljük csak; , „.. ilyen rongyul még soha sem ment községünk..." ^ Igaz, ilyen rongyul az ellens» számára sohasem ment Dunasze?' csőn. Elsők a begyűjtésben, a sert® előre ütemezésben az egész megy®' ben, jók az adózásban ... Mindé . oka megvan ellenségeinknek a bos'' szankodásra... Aláíratták sógorral, komával, aZ' utón postára adták. A papír sok fl1** • dent elbír ... . z Március másodikén egy újság1- _ járt Szekcsőn. Meghallgatta a PaIia

Next

/
Oldalképek
Tartalom