Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
1954 MÁRCIUS 14 NAP C ö R Hitei Bányaüzem március első tóáá:áta 40U ianna szeuet adott terven tel Hidasról jelentik: A Hidasi Bányaüzem március első dekádjában túlteljesítette előirányzatát. Március 10-ig tervét 108.7 százalékra teljesítette és terven felül 481.7 tonna szenet termelt. Az első dekád tervének túlteljesítéséhez hozzájárultak az üzem három fejtési csapatának párosversen yben elért eredményei. A csapatok versenyében YVerb Ádám sztahanovista vájár csapata került az élre. Tervét 136.5 százalékra teljesítette, lleisz István csapata 8 második helyen áll 121.4 százalékos tervteljesítéssel, harmadik az 51- CS csapat 109 százalékos tervtel jesít őssel. Vásárolnak a bányászok A felszabadulás óta el telt évek alatt nagy változás történt Pécs- búnyatelspem. A szép legényszátlás mellett új nép boltot adlak át. A boltnak nemcsak a külseje változott meg, bélül is változás történt. Az „élelmitár11 nevet is elf ele j tekék álár a vásárlók. Nem azt mondják, hogy megyek a „raktárba", hanem népből tot említenek. Nemeseik a nép- bolt változott, vásárlói is, pedig azok változat- len ul bányászok. Ma már nem örülnének a bányászok annak, ami. akkor ' kaptak és vásárolhattak. A szövetnél is megnézik, hogy milyet választanak, kamgámt, Khassát, kordbársonyt, Vagy valami mást. Ma tnár arra is jut idejük, hogy végighallgassák a vádió műsorát, s ha tehetik, a legdrágább Mellett döntenek. Függönyökből, szőnyegekből tetszetősei, ízléseset választanak. 1953 áprilisában 482 ezer 447 forint értékű áru került ebből a bolt hói a dolgozók otthonába. A kormánypro- firamm óta ez a szám erősen emelkedett. Az árleszállítás további lendületet adott neki. A múlt év szeptemberben 750 ezer forinttá emelkedett az eladott áruk értéke. Januárban és februárban több rádió kelt el már, hlint 1953-ban összeró. Ulrich Antal, Kor- hélyi József és Hor- váth Károlyéknál is, Istenáldás völgyben ma Már rádió után állítják az órát. Januárban Vették mindhárman. — *320 és 800 forintért s azóta derűs perceket ad a családnak Schubert, Strauss zenéje, lviercz Antal Széchenyi-aknai vájár is villany után, a rcdiókapcsol'óhoz nyúl elsőnek, ahogy hazaér. 1850 forintot adott egy szép Orio-1 nért. 1650 forint szép pénz. Ezt egy havi fizetésből azelőtt sosem tudták volna megvenni Merczék. Ma már ez az összeg a havi költség- vetésnek csak egy tétele. Januárban Mercz elvtáirs 4.253.00 forintot vitt haza. Februárban pedig 3.685.00 forint dagasztotta a borítékot. De nemcsak a vájároknak lett szebb s derűsebb az élete. Sokra telik az egyszerű csillésnek vagy segédmunkásnak is. Dancsó József csillés András-ak- nán harcol a szénért. Februárban új rádiót vitt a házba. Farkas József (6) csapatvezető állandóan teljesíti tervét csapatával. 3000-re rúg a fizetése Fankas elvtársnak. Fankas néni nemrég vásárolt be a Népboltban, öltönyt, kabátot, vett a két fiának. Sok minden van a pécsbányatelepi Népboltban, s minden újra igényt tartanak a vásárlók. A meleg pehelypaplan éppen úgy „kapós“ itt mint: a szép modern asztali tűzhely, vagy az új, zománcozott edény, ami egyre kényelmesebbé, otthonosabbá teszi a bányász hajlékokat. Bittnerék nemrég kerültek Borbálatelepre Szászvárról, de már mint jó ismerősöket üdvözlik őket a Népboltban. Van olyan hó vége, hogy 3000 forintot is ot.hagynak. A komoly felnőttek mellett állandó „vásárlóknak" számítanak a kis úttörők, mivel közel van az iskola. Az üvegszelencékből kacsintgató cukorka idecsalja a kispajtásokat tízpercre. Egy-két forint az ő zsebükben is megszokott dolog. Már előre tervezgetik a tízperces szünetben, hogy mit is vegyen édesanyjuk húsvétra, mit hozzon a „nyuszi“. A kis kíváncsiskodók oda tódulnak a kirakat elé s közben ilyen hangokat hallani: „Nekem a mama azt a nagy babát veszi majd meg elsején!“ — Hogyisne, az az enyém lesz! — feleli egy szőke fürtös kislány. Nagy tetszést keltett a napokban a kirakatban felfedezett „kelfeljancsi.“ Nem kerül sokba, csak „3.60“- ba állapítják meg a kis lurkók. S már kotorásznak is a zsebükben — s előkerül a 3.60. Egyre szépül a bányászok lakása, gondtalanabb. virágzóbb lesz életük. Csipkézett terítő kerül az asztalra. Szebb. ízlésesen sza bott, öltönyökben jár- r"k, szórakoznak. A „kis katonáknak", a leendő új vájároknak is megvesznek mindent. Az iskolában éppen ..tízperc“ van. Az egyik pajtás odaszól a másiknak — nem jössz a boltba? Játék érkezett. — De megyek. Megnézem, s ha megtetszik, iskola után kérek Anyukától rávalót és megveszem. PÁR! ÉS PART fi P11 ÉS Eredményes munkát végzett az egyetemi pártértekezlet szokat, megígérte utánajár a dolgoknak. Rövidesen. És csodák csodája — mintha értesítette volna valaki a közelgő bajról a járási ellenőrzés főnökét ~~ harmadikén úgy ott termett Szék Csőrt, miint a forgószél. Nem futott hlhöz-fához, panaszoshoz, vagy terhelthez, újra csak Trinderhez. összedugták a fejüket és ötödikén Far- hasnét értesítették, — mégsincs erdősítve a földje, megkaphatja, mentán a tanácselnökhöz. Dér elvtárs- hak is küldött egy barátságtalan parancsolatot, hogy az ilyen meg ilyen törvény értelmében... haladéktalanul... felelősséggel... adja ki a Midet. Dér elvtárs magáihoz hivatta az Asszonyt és Szurcsikot. Azonnal adták ki a földet neki! Szurcsik, aki már nagy lovon érez *e magát, jól kifizette az elnököt: 7- Add oda, a tied. Én azt a földet Már odaadtam másnak. Vargáinak, a halásznak... Úgy beszél Szurcsik, akár a vízfolyás ... Trinder, a tanácstitkár. ®fiúkor már nagyon szorult a hurok, Elkottyantotta: — Igaz, a Varga is vett ki belőle, dehát a nagyobbik része Szülésiké. D éhezett rá Farkasné egy holdjára. Ezért nem jutott neki és a többi ^egényparasztoknak föld — és ez- 7rt jutott Kiefer József és Vida An- Ml kulákokmak. Aki nem hiszi, nézzen utána. Megtalálhatja a bizonyítékot az 1952/ ?*• évi OFA tartalékföldek nyilvánításában ... Kiderült Farkas Pétemé igazsága. De sokkal előbb kiderült volna és Megnyughatott volna a szekcsől há- JjM'gás, ha a járási tanács körmére ”éz Trindemek és kompániájának, személy szerint Takács elvtárs, az Mfiök és Vértes elvtárs a titkár. De lenézhetnének saját portájukon is. arkas János ellenőrzési csoportve- ^tőt cimborásivodása, a panaszosok ügyeinek hanyag 1 elintézése érdemtelenné teszi fontos funkciójára ahová a nép bizalma emelte. És mondjuk meg az igazságot: £ járási tanács több más beosztottja is .ellenőrzési“ munkája során Duna- szekcsőn főleg a Dincéket vizsgálja. Legutóbb doktor Papp részére volt este hét óra után túlságosan szűk a szekcsői utca. Joggal kérdezheti Trinder: miért ne igyák, ha fölötte- seim egyinémelyike is tökrészegen tá vozik...? A falusi pártszervezet. Vörös elvtárssal az élén csak a legutóbbi napokban állt erélyesen a sarkára. Tudták, látták, hallották a visszaéléseket, mégsem állították pártfegyelmi elé a résztvevőket, nem verekedtek elég elhatározással, kommunista módra a dolgozók panaszai elintézéséért. Szurcsik és társasága elűzné az erélyes és -becsületes tanácselnököt — és a pártszervezet ezt tétlenül nézi? A járási pártbizottság most vizsgálja ki a szekcsői ügyeket, a szek- csői leveleket. König elvtárs és a többi járási funkcionárius segítsen végigvinni Dér elvtársék harcát — tisztuljon meg a szekcsői tanácsháza levegője. Mert most nagy még ott a mthadás hűze. Forr, zsibong Dunaszekcső é of*6. A szigeti oldalon is. a városin is nap. mint nap megmérkőzik egymással a haladó, friss, becsületes erő a korhadóval. a ousztuló- val. Nem mindegyik tart Olyan sokáig, mint Farkasné ügye, vagy Trinderé és végén mindegyiknél az igazság, a párt, a nép igazsága győz. Lehet, hogy ideig-óráig félrevezethetik, becsaphatják a pártot, de utána minden kiderül, a törvénysértés, a lopás, a csalárd félrevezetés, a sunyi támadás. Minden. A Farkas Péterné igazsága. A nép igazsága. Oroszlán Imre A pécsi egyetem Aulájában pénteken délután pártértekezlet volt. Az elnök, az elnökség, a jelölő-, a szavazatszedő- és maiid ú tu ni vizsgá ló bizottság megválasztása után Csele Béla elv társ mondta el a pártvá- lasztmány beszámolóját. Hogyan készült a beszámoló? Ez fontos, mert ez dönti el. felöleli-e a szerteágazó terület fontos kérdéseit, eredményeit. feladatait,_ mindazt, ami az egyetemi pártbizottsághoz tartozó pártszervezetek életében lényeges. A beszámoló megfelelt a követelményeknek valóban a legfontosabb kérdéseket ölelte fel. Ez csak azért volt lehetséges. mert a pártválasztmánv megvitatta előzőleg a beszámoló tartalmát. n választmány tagjai kiegészítették azt és ígv került a pártérte- keziet e.lé. _ Az orvos- és ino-tudománvi eg yetem, a pedagógiai főiskola igen jelentős helyet foglal el országunk smkembér képzésében, a szocialista értelmiség nevelésében Az orvos- egyetemről évenként mintegy 120 orvos, a jogi korról 60—70 jogász, a oedagőgiai főiskoláról ÜOO általános iskolai tanár kerii! ki a munka különböző területeire. Ezen kívül va- Ikmennvi koron nagyfontosságá kutatómunka folvik, az orvosegyetem klinikai nagyszabású gyógyító mun kát végeznek. A pécsi egyetem, a főiskola Pécs és Baranya, de egész Dél- nmgyarorszng tudományos és kulturális életében vezető helyet íog'al el, de nagy szerepe van országosan is. Megbecsült munkát végeznek az e ’ei öleteken dolgozó tudósok, tanárok, fonios feladatokra készülnek az itt tanuló diákok, sokrétű, fontos segítséget adnak a sikeres munkához az egyetem és főiskola fizikai dolgozói Milyen mérleget készített a pártválasztmány a végzett munkáról, milyen legfontosabb feladatokra irányította az egyetemi és főiskolai kommunisták figyelmét? Vegyük sorra a beszámolóban elhangzottakat. A kollektív vezetés Ez szerepelt a beszámoló homlokterében. itt is — mint egész pártunkban — komoly hibák voltak e téren. Egyszemélyi vezetés, a választmány lebecsülése komoly hibák hoz vezetett nemcsak a pártbizottság, de a pártala »szervezetek életében is, hisz a pártbizottság munkamódszere átragadt rájuk is. Két területen éreztette e hiba elsősorban hatását: a kádermun.kában. a párt tömegkapcsolatában. E hiba megszűnőben van a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata nyomán, de mint a beszámoló szószeri,nt mondta: „Hiba lenne, ha nem látnánk, hogv e téren még mindig lényeges fogyatékosságok vannak. Az aktív, felelősségteljes részvétel n pártmunkában, kezdeményezőkészség. a munka ellenőrzése — ezek azok a kérdések, ahol további javu'ásra van szükség. Hasonló fogyatékosságok voltak a pártdemokrácifi betartásában. A vezetőségek formális, amolyan tessék-4 ássé-k önbírálata, egyes párt- a lapszervezeti vezetőségek tagság fölé helyezkedése sok párttagot elkedvetlenített a munkától. A hiba megkeresése, kijavítása helyett ..passzív1* jelzőt kaptak az emberek. Pedig az egyetemi pártbizottsághoz tartozó pártszervezetek kommunistái.. ha jól irányítják őket, a tettek emberei, méghozzá nem is akármilyen tettekéi. Ki ne ismerné azt az áldozatos, lelkes munkát, ami a klinikákon folvik, azt az országosan 11 agy rabpesti It kutató munkát, amit az itt dolgozó kommunista és pár- tomkíviili tudósok, docensek, tanárok végeznek? Nagy tettek azok, amik e munkaterületen történnek és e nézőpontból való vizsgálódás már régebben megdöntötte volna a „pasz- szív“ formulát, ha így mérlegelnek a pír*alapszervezetek. a pártbizottság. E hiba — mint n beszámoló megállapította megszűnőben van és az_ áj választanán v feladata lesz a további javulás elérése A párt és a tömegek kapcsolata E kérdés logikusan fakad a beszámoló‘eddig elmondottjaiból. Ha a párt vezetőségek a párt soraiban lévő hibákra nem figyelnek fel, még kevésbbé figyelnek fel arra, milyen a kapcsolat a. pártoinkmiM- ekkcil. Annak ellenére, hogy az egyetemnek és a pedagógiai főiskola kommunistáinak öntudata nagy mértékben megnőtt az utóbbi két évben, az agitácios és propagandamunka hiányossága és gyengesége miatt jelentős elmaradás is tapasztalható. A nagyobb kampányfeladatok idején ugyan a népnevelők ..jól állták a sarat**, de az úgynevezett apró bősz szú, szívós, céltudatos munkában — egyrészt a kellő irányítás hiánya, más részt a kellő irányítás hiánya, másrészt pedig az emiatt előfordult Kedvetlenség miatt — az agitáció elsikkadt. A szervezeti kérdésekben is. de főleg az agitáció tartalmi- részében voltak hiányosságok és ezek kiinduló nontja — mint a beszámoló mondja — a pártbizottság. mert .„az ágit. prop. munka kérdései nem kaplak megfelelő súlyt a pártbizottság munkájúban.** E térén sok változás történt a párt júniusi hátii'(t/afa óta. Jobban felfigyelnek a dolgozók szavára, a végzett munka eredményét nm már nemcsak a távoli jövő hasznának, hanem a jelen szebbété tel ének is értelmezik az egyetem és a főiskola dolgozói és ami talán a legfőbb: a dolgozók javaslata, észrevétele nem maradt csak puszta tudomásul vétel. A további eredmények e téren minden bizonnyal nem maradnak el. mert miud a beszámoló, mind a határozat központi feladattá teszi az agitú- eiós és propagandamunka megjavítását és szervezeti és tartalmi, kér- dé'Hibein egyaránt. Nagvon fontos is ez. hisz a tömegekkel való kapcsolat éppen a fentebb leírtak J',iatt ma sem mondható teljesnek, található még idegenkedés, ,.ne szólj szám. nem fáj fejem“, „kár megmondani, már annyiszor mondtuk“, „ágy sem intézik, kár beszélni róla** megnyilvánulás. Ennek oka van és okai éppen azok, amit a beszámoló az agitá- ciós munka hiányosságainak jelölt meg. De más — hasonlóan fontos — kérdés miatt is helyes a politikái munkára irányítani a fő figyelmet. Ez az ellenséges, a kozmopolita nézetek elleni, a cinizmus, a rosz- szul értelmezett maximalizmus elleni küzdelem eszköze. Van e téren tennivaló? Van! Elsősorban azt leleplezni, hogy az úgynevezett .tiszta tudomány“ nézet ugyanúgy gátja előrehaladásunknak, mint a cinizmus megtörése az ifjúság soraiban. vagv a maximalizmus olvan- iránvá értelmezése, hogv a tudományok iránytűje a marxizmus „terhel“, sőt még olyan is elhangzott. hogv „azért sok a tanulni való. mert marxizmust is tanulni kell.* Sajnos ebben az esetben a marxizmus jelentőségének teljes meg nem értésével vagy megérteni nem akarásával állunk szemben és e nézeteket kiszorítani akár személyes beszélgetéssel, akár nívós vitákkal hosszú, szívás küzdelmet követel. A beszámoló további részében a tömegszervezetek mimikájáról. a szakszervezet, a DISZ tevékenységéről volt szó. Magas színvonalon és helyesen elemezte n beszámoló e szerezetek munkáját. Az értekezlet egyetértett mind a DISZ munkájának eredmén feiről, mind pedig a munka fogvatékossá- gairól szóló részleteiről és helyeselték a beszámolónak azt a megállapítását, hogy a szakszervezet hosz- szá ideig egy adminisztrációs részleg munkáját végezte el, tagdíjat szedett rendezvények szervezésében segített, míg a dolgozók érdekvédelme háttérbe szorult. Helyes és igazságos volt, hogv mérlegelte e beszámoló u pártválasztniánv és a pártbizottság e téren végzett munkáját. számot vetett azzal, hogy mennyiben felelősek az iranvító pártszervek e hibákért. Néni kétséges, az is helves és jo- gos. bírálat volt a beszámolóban, amikor arról szólt, hogy az MDP Pécs Városi és u Barmivtunegvei Bizottságának munkájúban jelentősebb helyet várnak, több figyelmet, segítséget kérnek az egyetemek és a főiskola pártszervezetei A beszámolóval egyetértett a púrtértekezief minden részfve- vője. Helyes és jó beszámoló volt. gondos mimikával készült. Különösen fontos jellemvonásai: bátorhangá, a hibákat őszintén feltáró, önkritikus és ugyanakkor, ami döntő fontosságú, előre mutató Ilyen kérdések kaptak helyet mind a beszámolóban, /'»ind a határozati javaslatban a íóVo fela tataival kapcsolatban: kollektív vezetés javítása, pártde- mokrúeiu kiszélesítése, bírálat és önbírálat elmélyítése, kiszélesítése, a pártfegyelem szilárdítása, a tömeg- kapcsolat szilárdítás«, az agitáciős és propaganda tartalmi részének elmélyítése. Sajnos, a vita már kevésbbé töltötte be a felaciatát mint 0 beszámoló. Oku? A következőket az, egyik szünetben mondták el: „A pártvúksztiuány tagjai a választmányi ülésen elmondták véleményüket és így most kévés a hozzászóló.** Ehhez, csak annyi hoz- z-áteniiivaló van. hogy nem minden kerülhetett bele a beszámolóba — ezt Csete elvtárs is hangsúlyozta — és nem ártott volna a vázlatosan vagv nem érintett kérdésekben kibővíteni az értekezlet vitáját. Ami a vitán elhangzott, többségében helyes és jogos volt. előrevitte az egyetemi pártválas/tmánv munkájának ügyét. Számé! Lajos p,Ívtárs az egyetemi újság formájának és tartalmának bírálata után a jogi egyetemmel katK-co'advan fontos elvi és politikai kérdéseikre hívta 'fel a figyelmet. lilik ezek között a leglényegesebbek? A szakszervezet „politikamentes“ munkára való törekvése, amire mint mondotta a felsőbb szakszervezeti szervtő1, a pedagógus szakszervezettől kapták az ..iránv- elvet“ A másik kérdés a jogi egyetem hátrányos beiskolázási helyzete. a harmadik a pótvizsgázás ügye. E téren kétségtelenül sürgős tennivalóra van szükség. Mi a helyzet? 11a valaki a jogi egyetem vizsgáján elégleien eredményt ér el, alig néhány napra pótvizs- gá/nia kell. Aligha képzelhető el. hogv az egyetemi hallgató, aki tegyük fel ma. vasárnap képtelen eredményesen vizsgázni, pénteken már ágy tudja 1 vizsgatételeket, az anyagot, hogy átmegy a vizsgán. A középiskolákban erre több. mint három hónap áll a tanulók rendelkezésére. Milyen e'v szerint lehet az egyetemi pótvizsgát alig egy ’ hét alatt eredményesen elvegezni? Természetesen — mint mondotta — nemcsak hibáik, de szép eredmények is vannak a jogi karon, akárcsak az egész egyetemi életben. Megnövekedett a tudományos érdeklődés. nagyot javult a tanulmányi előmenetel, sokoldalúbb eredményesebb lett a pártmunka. Örs Félix é„ Kovács elvtársak hozzászólásából kitűnt, hogv a klinikákon az egyetemeken sok még a megkötöttség, van még bürokrácia egres berendezési tárgvak beszerzésében. Kincses Antal elvtárs az agitáció« munka megjavításának fontosságát hangsúlyozta. belvoscn támogatva ezzel azt a feladatot, amit a beszámoló tűzött Ki. döntő fontosságú munkává. Az anyagbeszerzésről is széló Kovács elvtárs a tömegka |>c sokat megjavítását támogatta. Elmondta: alakítottak az egyetemen elbeszélgető bizottságokat, amelyekhez bizalommal fordultaik a dolgozóik, elmondták problémáikat, kéréseiket, segítséget kértek. Segítségadással azonban adósak maradtak a pártszervek, a panaszok panaszok maradtak. „Így nem csoda, ha lazul a tömegkapcsolat** — mondta. Ja- yasolfa: végezzenek a jövőben fel- jesériékfi munkát ezek a bizottságok. ne csak meghallgassák, de el is intézzék a panaszokat. Az orvoskar DTSZ-titkára. a szak szerv e- ,'et nemrég függetlenített elnöke /avagytik Ernőnc elvtársnő a munka megjavítására tett ígéretet. Juhász Józsefné pedig arról beszélt, hogy az egész országban, az egész világon^ megünnepelték a Nemzetközi Nőnapot, de az egyetemen dolgozó nők munkahelyükön nem részesültek ebben az ünneplésben. Komoly hiba volt. Erről volt szó a vitában, de való éiban több a probléma, sőt akad nem egv fájó kérdés is úMÍt — a pártértekezlet néhány résztvevője szerint is — Zavagvák elvtársnő „feszegetett“. Mik ezek? Előléptetés, jutalmazás, — általá- oan a kádermunkába tartozó iigvek. kár volt ezekről nem beszélni még akkor is. ha „számtalanszor s/ó volt erről a taggyűléseken, ha el is csépelték azokat.*‘ Az igazság az. addig nincs elcsépelt kérdés, amíg az megelégedésre el nem intéződik és erről nem szabad megfeledkezni. Ebben megalkuvó volt a pártértekezlet jónéhúny résztvevője. Ezután áj pártválasztmányt választott az egyetemi pártcrtckezlet. A régi vezetők közül azokat, akik arra érdemesek voltak ismét a választmány tagjai közé választották, uj erőket küldtek az egyetem legfelső pártszervébe, éltek jogaikkal a pár talapszervezetek küldöttei. Az uj választmány ígéret a munka további javítására, a további eredményeik elérésére, összegezve: jó munkát végzett az egyetemi pártértekezlet Kászou József.
