Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

2

NÄPCÖ

TOM. MÄRCrUS 38

Megkezdte munkáját a megyei pártértekezlei

A megye mezőgazdaságának helyzete

(Folytatás az 1. oldalról)- Pártunk Központi Vezetőségének 1953. június 27—28-i határozata és a kormányprogramm legfontosabb fe’ádatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése között — a túlzott iparosítás következtében — az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszüntetését, mert a mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált.

— A kormány a Központi Vezetőség útmutatásai- nyomán nagy erővel hozzákezdett a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Lényegesen növelte g beruházások összegét, csökkentette a termelésre nehezedő terheket.

Gábri elvtárs ezután ismertette hogy a kormány határozatai nyomán a kártérítések elengedése közel 12 millió, az őszi - kapások beadásának csökkentése több, mint három millió. a borbeadás csökkentése mintegy 15' millió forint megtakarítást jelentett a megye termelői számára. Az új begyűjtési rendszer a megye dolgozó parasztjainak és szövetkezeteinek 87.730.000 forint megtakarítást jftient. Emelkedett falun a gépek száma, mérsékelték a gépállomások által végzett munka díjazását, az őst< és tavaszi vetéshez kiváló minőségű vetőmagot biztosított előnyös fe’tételek mellett kormányunk. Növekedett a parasztság jövede’nye a szerződéses termelés után és sok niá.s intézkedés bizonyítja. azt a messzemenő segítséget, amelyet a fa’vak dolgozói kapnak államunktól.

Ezek az intézkedések falun helyeslésre* találtak, ösztönzést adtak a termelés fejlesztésének. Növekedett a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek bizalma a párt és a kormány iránt, megnövekedett a termelési kedv. Mutatja ezt többek között az is,: hogy a megye területén eddig tizenhét ezer hatszáznegyvenegy termelő több, mint 30 000 kát. hold tartalékföldet vett bérbe, de mutatja á megnövekedett termelési kedvet az állatállomány fejlesztésére való törekvés is. Számos községben a kormányprogramm óta eltelt időben jelentősen fejlesztették az állatállományt. Többek között Kacsóta községben hat hónap alatt 34 darabbal növekedett a szarvasmarha, 50 darabbal a kocaállomány, Csonka- mindszenten 1953 júniusa óta a szarvasmarhaállomány 54-el -emel ke- dett. Szabadszentkirályon 15 dolgozó paraszt vásárolt tehenet, Kacsor

János 13 holdas dolgozó paraszt sertésállományát nyolc, lóállományát két darabbal növelte és baromfiállományát 150 darabra kívánja emelni. — Sok ilyen példa van a megye területén. Növekedett a kereslet a mező- gazdasági kisgépek, felszerelések, a műtrágya iránt. A téli trágyakihordás, az őszi vetések gondos kezelése azt mutatja, hogy Ba~anya megye szorgos, becsületes, földet, állatot szerető, a fejlett agrotechnika iránt érdeklődő termelői helyesen láttak hozzá a mezőgazdaság hozamának növeléséhez.

— örvendetes jelenség, hogy ebből a nagy munkából mindinkább igyekeznek kivenni részüket a középparasztok. A parasztság legszélesebb termelőrétege a középparasztság, amely ma a termelés központi tényezője Baranya megyében is. Az 5 termelésük a megye növénytermelésének és állattenyésztésének jelentős részét képezi. A baranyamegyei középparasztok jelentős része mindig jó munkájáról, szorgalmáról, a föld és az állatok szeretetéről volt híres. Értenek a termeléshez, a kulturált mezőgazdasághoz. Közülük számosán igen kiváló eredményeket értek el mind n növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén, A középparasztok közt találjuk az ismert szalántai káposztatermelőket, a villányi vörös- és csemegefehérbor termelőit, a vásárosdombói állattenyésztőket. Számos középparaszt van a megyében, akinek szobája falát elismerő oklevél, kitüntetés díszíti.

— A Központi Vezetőség határozata és a kormány programmja óta fokozódott a középparasztok biztonságérzete, termelési kedve. Jelentős részük a nemrégen megalakult termelési bizottságokban igen hasznos munkát végez. Tovább adják szakismereteiket, mozgósítják a dolgozókat a mezőgazdasági munkák elvégzésére. A párt és tömegszervezetek feladata, hogy tovább szilárdítsák és mélyítsék a középparasztokkal való szövetséget és minden erővel segítsék elő, hogy a középparasztok többet és jobbat termeljenek. A dolgozó nép, a munkásosztály számára több hús-, ra, zsírra, több kenyérre van szükség. Mindezek mellett ott kell, hogy legyen a jó villányi bor is.

— Az egyéni parasztgazdaságok megsegítése, termelékenységük fokozása mellett változatlanul igen fontos szerepet .töltenek be megyénk termelöszövet kezet ei.

ben. A kilépettekkel való foglalkozás következtében számosán már visszaléptek — vagy foglalkoznak a visszalépés gondolatával.

— A megye termelőszövetkezeteinek állapotát értékelve elmondhatjuk, hogy többségük szilárd és egészséges. Baranya megye termelőszövetkezetei is kivétel nélkül örömmel és lelkesedéssel fogadták a párt és kormánynak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Látják, hogy e határozat végrehajtása növeli népünk jólétét, emeli a szövetkezeti tagok életszínvonalát és megszilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ennek szellemében a termelőszövetkezeteknél igen nagyarányú fejlesztés, a gazdaságok fejlesztése indult meg. Számos termelőszövetkezet újabb és jövedelmezőbb üzemágak szervezését vette tervbe, mintegy 60 termelőszövetkezet jelentette be szőlő- és gyümölcstelepítési igényét. 21 helyen mintegy 1000 kát. holddal növelik az öntözött területet, 12 szövetkezetünk halastavat létesít,

— A Központi Vezetőség és a kormány jelentős segítsége fokozta a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulását. Ebből is láthatják, hogy pártunk és kormányunk tovább ra is a termelőszövetkezeti mozgalomban jelölte meg a dolgozó parasztság felemelkedésének föútját és e tekintetben teljes erejével ott áll a szövetkezetek mellett.

Termelőszövetkezeteink megszilárdítása, termelésük fejlesztése érdekében az alábbi főfeladataink vannak:

— Szövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyökre és a messzemenő állami segítségre támaszkodva, a hozamok növelésében megelőzve az egyéni gazdaságokat, az élre kell, hogy kerüljenek. Ennek érdekében fokozni kell a tavaszi mezőgazdasági munkák ütemét, mozgósítva a szövetkezetek minden tagját. A gépállomások minden segítséget adjanak meg a talajmunka és vetés gyors befejezéséhez. Különösen támogatni kell a kevés taggal és sok földdel rendelkező szövetkezeteket. A körzeti és szövetkezeti agronómusok nyújtsanak segítséget a fejlett termelési eljárások fokozott alkalmazásához. A növénytermelés mellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a nagy jövedelmet biztosító állattenyésztésre — az állatállomány fejlesztésére és hozamának növelésére. Neveljenek minél öbb állatot — hizlaljanak sertést!

A termelőszövetkezetek helyzete

z— A mezőgazdaság szocialista átszervezése közben a baranyamegyei 1 rmelŐszövetkezetek jelentősen fejlődtek. Jelenleg 250 termelőszövetkezetben mintegy 10.000 család 14.667 taggal több, mint 103.000 kát. hold földön közösen gazdálkodik. A megye szántóterületének 22.4 százaléka van a szövetkezetek birtokában. Egyes járásokban, mint a mohácsi és /a villányi, a mezőgazdasági szo- riálista átszervezés előrehaladott állapotban van. A szántóterület 34.5, illetve 61.5 százalékban van a termelőszövetkezetek birtokában; A megye szövetkezeteinek jelentős része egészségesen fejlődött, különösen azok, amelyek 1951 előtt alakultak. A mohácsi, villányi és részben a péésváradi járásban szilárdultak meg leginkább a termelőszövetkezetek, ■»pin

e*- Szövetkezeteink egy része több növényiéleségból — elsősorban gabonából magasabb terméseredményt ért el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A jó munka és a jó termés eredményeképpen szövetkezeteink gazdasági helyzete kedvezően kezd alakulni. Közös vagyonuk értéke két éy alatt 1951-től 1953-ig 19 millióról 102 millió forintra emelkedett.- Az elmúlt évi zárszámadáskor mintegy 12—13 forinttal volt magasabb az egy munkaegységre eső érték, mint előző éviben. Számos termelő- szövetkezetben egy munkaegységre hat-hét kifó kenyérgabonát és igen nagymennyiségű terményt osztottak ki. Mattheisz János, a mohácsszigeti Vöhös Fénjr tsz tagja kéttagú családjával 1319 munkaegységet teljesített és az alábbi természetbeni és pénz- beni juttatásban részesült: kenyér- gabonából 51.44, árpa 19.78, kukorica 19, burgonya 19, borsó 2.6 mázsa,- pálinka 52 liter, bab 95 kiló, hagyma 3.5, fa 39.5, alma 10.29 má- zp, 23.74 hektóliter bor és készpénz 15.168 forint, ez meghaladja ógy jómódú középparaszt jövedelmét isi

— A termelőszövetkezetek fejlesztésé során az eredményes munka mellett számos hibát is követtünk el. A. megye egyes területein különösen a .Sellyei és a siklósi járásban 1951— 1912-ben erőszakos úton is jöttek lét- ré termelőszövetkezetek, párt és állami szerveink elferdítve a pá>t oo- litikáját, nyomást gyakoroltak a dolgozó parasztokra. így a szövetkezeti tagok sorába olyan dolgozó parasztok — különösen középparasztok — is kerültek, akik nem voltak meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Emiatt a termelőszövetkezetek egy része nem szilárdult meg kielégítően. E szövetkezetekben meglévő hibákat fokozta az egyes állami szervek túlzott -beavatkozása és a nem kis számmal befurakodott kulákelemek bomlasztó tevékenysége.-— Ezek a hibák a megyei, Járási pártbizottságok és tanácsok felszínes, gyakran helytelen munkája következtében csak a Központi Vezetőség június 27—28-i határozata után kerültek felszínre. A termelőszövetkezetek egy része megingott és a gyengébbek közül többen feloszlatásukat kérték. Az ellenség igyekezett a szövetkezeteket szétzüllesztem és zavart kelteni. A szövetkezetek öntudatos tagjai azonban határozottan kiálltak a közös gazdálkodás mellett és megvédték azt. Ebben a harcban élenjárlak a falusi kommunisták, akik közül alig léptek ki a szövetkezetekből. A megye 300 szövetkezetéből kiléptek azok a dolgozó parasztok, akik nyomás hatására, — vagy nem meggyőződésből léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Leg nagyobb számban sellyei, siklósi járásokban léptek ki. Meg kell jegyezni, hogy a kilépettek között szép számmal találunk olyanokat, akik a szövetkezetét egyéni céljaikra akarták felhasználni — akik dologkerü- tésből, semmittevésből a többiek rovására, mint a herék akartak élni. A termelőszövetkezetek zöme azzal, hogy az elégedetlen tagok kiléptek, megerősödött. Vannak azonban olyanok is, amelyek meggyengültek.

— A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében végzett munka közben egyes községekben hibák történtek a kilépőkkel való elszámolásról szóló párt- és kormányhatározatok végrehajtásánál. Néhány helyen a kilépetteket jogtalan tartozásokkal terhelték, nem vagy csak részben adták ki a nekik járó földet, az gyakran távoli és gyenge minőségű volt. A „Szabad Nép" ismeretes vezércikke után ezekei a hibákat álta Iában kijavították szövetkezeteink— Tovább kell javítani a szövetkezetek vezetését, jobban meg kell szervezni a munkát és szilárdítani a munkafegyelmet. Elő kell segíteni, hogy a tagság nagy részét bevonják a vezetésbe, kikérjék véleményét és rája támaszkodva igazgassák a szövetkezetek ügyeit, a vezetőség rendszeresen számoljon be munkájáról, a pénzügyi, gazdasági helyzetről, a tervek teljesítésének állapotáról, betartva és fokozottabban érvényt szerezve a szövetkezeti demokráciának.

A szövetkezeteket meg kell védeni minden ellenséges támadással szemben. Az utóbbi időben egyes helyeken tapasztalható a szövetkezeti —- közös vagyon tékozlása, pazarlása — nem egy helyen eltulajdonítása. Az ilyen bűnös cselekedetek mögött majdnem mindig megtalálható az ellenség keze is. A legkeményebben és leghatározottabban fel kell lépni minden ilyen jelenség ellen, nem lehet egyszerűen és közömbösen, tátott szájjal nézni az ilyen felháborító cselekményeket. A szövetkezeteknek fel kell lépniük minden jelenség ellen, ami a közösség vagyonának megdézsmálására !rányul. A termelőszövetkezetek ellen uszitókkal szemben a termelőszövetkezetek védelméről hozott törvény értelmében a legszigorúbban kell eljárni. Az ellenség minden fajtája, a kulák éppúgy, mint a klerikális reakció nem tett le arról a szándékáról, hogy hátráltassa fej- ’ődésünket és ott ártson, ahol tud. Fokozódik tevékenységük, mert a mi párt- és állami szerveink figyelme az utóbbi időben kissé eltereíődött m «Í!ien<sóg eiTiervi harcról. Nem lep. 'ezik le a kulikot. ni ellenséget, nem törekednek a kulák elszigetelésére ér •i dolgozó tömegek megnyerésére. Az utóbbi időben megengedhetetlenül keveset beszélünk, keveüet írunk és nem eléggé küzdünk ez ellenséges megmrilvánvlásák. tevékenységek el ten, Fokozot nbb éberséget kell tanu- sítaníok falusi páriszerver.eteinknek.

— A szövetkezetek előtt álló nagy és fontos feladatok semmiképp sem jelenthetik, hogy most a tsz-ek befelé forduljanak és megfeledkezzenek a jóbavátság. testvéri összefogó' Ipolásáról a falu összes dolgozóival Most, amit-or • számos kilépett középparaszt — volt szövetkezeti tag

—vissza akar lépni, nem szabad mereven elzárkózniuk attól, hogy a jelentkezőket felvegyék. Sok termelőszövetkezeti elnök és párttitkár, mint a szentdénesi és más termelő- szövetkezetekben a visszatérőket nem szívesen fogadják, sőt durván elutasítják őket. Persze meg kell érteni a termelőszövetkezetek tagjait, akiknek az elmúlt hónapokban nem kevés sértésben volt részük az egyénileg gazdálkodó parasztok, a kilépettek részéről. De a helyes út mégsem az elutasító magatartás, amit a szövetkezetek egyes vezetői tanúsítanak.

— A kilépettek legjobbjai becsületes dolgozó parasztok, akiknek egy része már megbánta, hogy a kulá- kok megtévesztő szavára hallgatott és elhirtelenkedve hátat fordított a szövetkezetnek, ahelyett, hogy a szövetkezeten belül harcolt volna a hibák ellen. Sokan látják, hogy saját maguknak ártottak, amikor lemondtak mindazokról az előnyökről, amelyeket a párt és a kormány a tszGyorsitani kell a tavaszi

— A tavaszi mezőgazdasági munkák jelentősége soha sem volt olyan nagy, mint most. A decemberben el határozott mezőgazdasági fejlesztés végrehajtása valóban most, a tavaszi szántás, vetés munkálataival veszi kezdetét. A határozat végrehajtása mindenekelőtt azt jelenti, hogy a soronkövetkező munkákat időben, maradéktalanul végezzük el a mezőgazdaságban. Fontos a tavaszi munka azért is, mert ebben az évben már többet akarunk termein’. Lényegesebben nagyobb területet kell bevetni, — egy talpalatnyi föld sem maradhat megművel ellenül. A faossreii tél és a késői kitavaszodás miatt máris súlyos elmaradás van különösen a tavaszi búza elvetésénél. Március 25-ig a tavaszi búzacserét mindössze 71 százalékra, a búzavetést 39 százalékra végeztük el. A tavaszi szántás eredménye 29.5, a zabvetésé 44.2 százalék. A tavaszi búzavetés- ben súlyosan elmaradt a siklósi járás, amelynek 25.8, a pécsváradi,

nek biztosit, látják a szövetkezetek előtt álló hatalmas fejlődési lehetőséget — s újra kérik feltételüket.

— A párt politikájának szellemében mindenekelőtt meg kell értetni, hogy ezeknek a dolgozó parasztoknak, akik önként, saját jószántukból, meggyőződésükből tagnak jelentkeznek — a szövetkezetben a helyük akár voltak már egyszer szövetkezeti tagok, akár nem. Elő kell .segíteni olyan közhangulat kialakítását a falun. EmeijdxVi minden egyéni.-:*; gazdálkodó do’gozó paraszt érzi és tudja, ha szövetkezetbe akar menni, ott szívesen fogadják. A szövetkezeti tagok beszélgessenek az egyénileg dolgozókkal, kilépettekkel, hívják meg őket fontosabb tanácskozásaikra, ismertessék -munkájukat és eredményeiket, világosítsák fel őket, mert ők a jövő szövetkezeti tagjai. Ha visszaveszik őket, egészen bizonyos, jól fognak dolgozni és nem az utolsó, hanem az első sorokban lesznek.

mezőgazdasági munkát

amelynek 28. és a pécsi járás, amelynek 29.2 százalék az eredménye.

Gábri elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a lemaradás oka az is, hogy egyes helyeken a nedves talajra való hivatkozással ráérünk hangulat uralkodott el, sőt a tervek teljesítésénél ..megvalósíthatatlan %■ ról" is szó esett. Még a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Novics és Lukács elvtársa.k is a terv teijesithetellenségét hangsúlyozták. írtak a minisztériumba, hogy csökkentsék a tervet, ahelyett, hogy maguk léptek volna fel az. ilyen jelenségek ellen. Ilyen hamis felfogások egyes járási pártbizottságokon és a megyei bizottság mezőgazdasági osztálván is kifejezésre iutottak. A ráérünk, a terv teljesít- hetetlenségéről szóló nézeteket nem tűrhetjük, gyorsítani kell a mezőgazdaság egész terü’etén a tavaszi munkát, olyan mértékben kell vetnünk, ahogy azt a törvény előírja.

A gépállomások szerepe

— A tavaszi munka és a mező- gazdaság fejlesztésére hozott határozat fontos feladatok elé állítja megyénk gépállomásait. Jelentékeny részben az 6 munkájuktól függ mezőgazdasági terveink teljesítése. Gépállomásaink minden tekintetben sokat fejlődtek az elmúlt években. Jelentősen megnőtt gépparkjuk.

— Kiemelkedő eredményt ért el a palotabozsoki gépállomás, amely országosan a hetedik helyen végzett és ezzel megyénkben elsőnek nyerte el az élüzem címet.

Ezután Gábri rlvtárs arról beszélt, hogy komoly hiányosságok gátol iák a gépállomások jobb munkáját. Alacsony a végzett munka mennyisége és gyenge a minősége, a gépek nincsenek jól kihasználva, emiatt a termésátlag nem emelkedett megfelelően. Ezévben nagyobb a lehetőség a gépállomásokon az eredményes munkára, mert nagy segítséget kaptak a megyei és fővárosi üzemek ipari munkásaitól. Arról szólt, hogy sem a pécsi városi pártbizottság, sem a komlói nem értette meg eléggé a gépállomások és általában a mező- gazdaság fejlesztése segítésének jelentőségét. 94.453 normálhold talaj- munkát kell elvégezniük a gépállomásoknak tavaszai. Eddig mindösz- sze 12.147 holdon végeztek szántást. 440 erőgép egy része még meg sem kezdte a munkát és a munkában lévők teljesítménye is alacsony; 8.2 normálhold helyett 3.7 normálholdat teljesítenek. Ez a gépek 40 százalékos kihasználását jelenti mindössze. Igen rossz a helyzet a sásdi és ko- zármislenyi gépállomáson, ahol .1.2, illetve 2 normálhold az egy gépre eső teljesítmény.

A megyei tanács mezőgazdasági osztályának, a gépállomások megyei csoportjának és a járási pártbizottNagyóbb figyelmet a ki

— A kormány programmjának végrehajtása érdekében szükséges, hogy minden dolgozó maradéktalanul eleget tegyen az állami, a haza iránti kötelezettségének. Az utóbbi időben tapasztalható, hogy a megye területen meglazult az állami fegyelem és ez ellen a tanácsok, párt- szervezetek nem lépnek fel. sőt élőárául, hogy tudtukkal és beleegyezésükkel történik. Feltűnő tanácsaink elnézése és liberalizmusa az adó- 'izetés és beadási kötelezettségek terén. A kedvezmények ismertetése mellett az utóbbi időben nem fordítanak párt- és tanácsszerveink elég figyelmet az állampolgári kötelezettség teljesítésére. Ez is hozzájárult az állampolgári fegyelem rnea1 szidásához. A begyűjtési tervek teli-sítésé- ben a megve az utolsók között van. Az első negyedév e'telt és a beadásban igen súlyos lemaradás van.

Ságoknak, a gépállomások párt- és DlSZ-szervepteinek jobb mozgósító munkál kell végezniök a tavaszi munkák sikere érdekében. T 11 ven feladatok állnak a gépálloc-isok előtt, hogv a lemaradást mielőbb pótolják? Mielőbb üzembe állítani minden erőgépet és két. műszakban üzemel* etni, versenyezzen minden traktoros, minden gépállomási <f°' "-up, teljesítse kongresszusi vállalásé*. az igazgatók gondoskodjanak, hr- a traktorosokat ellássák, tize many ml pótalkatrésszel, A munka gyorsítása mellett, alapvető feladat a munka minőségének javítása. Nagy figyel met kell fordítani az egyénileg gazdálkodó parasztok termelésére, segítésére, mert a szerződések megkötésénél súlnos lemaradás van. Fokozotton segíteni kell a termelőszövetkezeteket mind termelési, mind politikai munkával és mielőbb pótolni kell a hiányzó munkaerőt. A DJSE megyebizottsága párírrv-gbizatásként kapta a traktorosok biztosítását, de még nem látszik ennek komoly eredménye.

Ezután az állami gazdaságok fontos szerepéről beszélt Ggbri elvtárs, arról, hogy megyénk állami gazdaságai az elmúlt évben több árut termeltek, jobban ellátják a szövetkézeteket és egyénileg dolgozó parasztokat minőségi vetőmaggal, tenyészállatokkal. Az eredmények melléit az állami gazdaságok tevékenysége nem megfelelő. Drágán termelnek, még alacsony a termésátlag, gyakori a pazarlás. E hiányosságok abból is fakadnak, hogy a megyei pártbizottság, de különösen a járási pártbizottságok és még kevésbbé a tanácsok nem fordítanak figyelmét az állami gazdaságokra. A megyei erdőgazdaságok jelentős részben sikerrel teljesítik feladataikat.

telezeltségck teljesítésére

Az első negyedévi tervet sertésből mindössze 43.4 százalékra, tojásból 37.6-ra, tejből 75.9 százalékra, baromfiból 90.6 százalékra teljesítettük.

— Feltűnő a tanácsok liberalizmusa. Számos helyen vágási engedélyt adnak azoknak, akik tavalyról hátralékban vannak. A tanácsok ném követelik meg a beadási tervek teljesítését, nem gondoskodnak arról, hogy községük dolgozói megismerjék a jogaikról és kötelezettségeikről szóló rendeletekét. A falusi pártszervezetek részéről nem kielégítő a kötelezettségek teljesítése érdekében végzett politikai munka. Nem magyarázzák meg, hogy a beadásra kötelezeti nek és az államnak egyaránt jobb, ha ezeket minél előbb Mjesitik. Nem ismertettük dolgozó pa(Foly tatás a 3. oldalon)