Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

1954. MÁRCIUS 28. NAPCŐ 3 Megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról) rasztságunkkal, hogy mi egy új or­szágot építünk, mr’vnek felépítésé­ből nekik is ki kell venniük részü­ket. Ka ezt megmagyarázzuk, a dol­gozó paraszt szívesen, teljesíti be­adását és adófizetését. —- Komoly hiba mind a beadási kötelezettség teljesítésénél, mind az adófizetésnél, hogy gyakran hiány­zik „a párttagok, tanácsok, szövetke­zeti tagok példamutatása. — Pártszervezeteink feladata, hogy a következő hetekben és hónapok­ban széleskörű felvilágosító munká­ba kéz.ifinek az állampolgári fegye­lem megszilárdításáért. Az egész nép jólétének emelésére irányuló párt- és kormányhatározatok megvalósításá­nak fontos feltétele, hogy a tanácsok felszámolják szemethúnyó ' liberális magatartásukat a törvények, rendel­kezések be nem tartása felett és sokkal nagyobb figyelmet fordítsa­nak a kötelezettségek teljesítésére, A dolgozók életfeltételeinek további javításáért A beszámoló a továbbiakban hang­súlyozta, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatát és a kor­mány programmját Baranya megye dolgozó népe is örömmel, lelkesedés­sel fogadta. A július elsejei és a szeptember 6-i árleszállítások és a hús- és zsirárak mostani leszállítása egy év alatt a megye lakosságának 94 millió forint megtakarítást jelent. A beadási kötelezettség csökkentése, az ingyenes állatorvosi szolgálat, a negyedik békekölcsönjegyzés irány­számainak csökkentése, a bányászok keresetének emelése csak néhány azok közül az intézkedések közül, amelyeket a kormányzat az utóbbi időben hozott. A néhány nappal ez­előtt megjelent minisztertanácsi ren­delet a nyugdíjak emeléséről több­ezer idősebb ember életkörülményeit javítja meg, ami többek között a pé­csi, komlói, nagymányoki és a töb­bi baranyai bányász nagy helyeslé­sével találkozott. Ezenkívül számos intézkedés született a dolgozók la­kás-, szociális, közellátási és kultu­rális igényeinek kielégítésére. — Vizsgáljuk meg, hogy ezen in­tézkedések hogyan érvényesültek és hatottak megyénk területén, milyen eredményeket értünk el eddig, hol követtünk el hibákat, melyek továb­bi feladataink. A lakosság áruellátásáról — A Központi Vezetőség októberi határozata nagy nyomatékkai hívta fél figyelmünket a kereskedelem sze­repére, jelentőségére a párt és a kormány céljainak megvalósításában. — Pártunk megyei bizottsága — a városi és járási pártbizottságok az utóbbi időben nagyobb figyelmet for­dítottak a lakosság áruellátására. 1953 június óta 93 különböző új üz­let nyílott meg Pécsett, Komlón és a megye falvaiban. Számos üzletet korszerűsítettek — kibővítettek vagy újjáalakítottak. Általában javul a ke­reskedelem kulturáltsága — tisztáb­bak, rendesebbek az üzletek, — fi­gyelmesebb a kiszolgálás és nagyobb a választék. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelem dolgozói — ve­zetői, kezdik levonni a szükséges következtetéseket a párt határozatai­ból és hogy a pártbizottságok és pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók áruellátása — a kereskedelem és közellátás megja­vítására. ■ Az eredmények mellett azon­ban számos olyan egészségtelen je­lenség van a kereskedelem és köz­ellátás terén, ami ellen küzdeni fon­tos feladatunk. Ilyenek például az üzlethálózat lassú és sok esetben észszerűtlen fejlesztése. Pécs belvá­rosában üzlet üzlet hátán van, ugyan­akkor a város külső, különösen a bányász-lakia területeken alig van üzlet és ezek is hiányosan vannak ellátva áruval és nem képesek a fo­kozódó forgalmat lebonyolítani. A bányászasszonyok, ha jobb minősé­gű árut akarnak vásárolni, kénytele­nek Vasasról, Szabolcsról több kilo­A kisipar fi =-•' A lakosság szükségleteinek ki­elégítése érdekében a kormánypro- gramm a magánkisipar tevékenysé­gének kiszélesítését. is feladatként jelölte meg. Ennek szellemében ta­nácsaink 1953 júniusától eddig 1113 kisipari engedélyt adtak ki és több­nek a kiadása folyamatban van. A pécsi járásban 259 kisiparosnak ad­tak engedélyt. Főleg pécsi kisiparo­sok mentek ki a környező falvakba. Ezeknek a kisiparosoknak jelentős része már megezdte munkáját és te­vékenysége elősegíti a lakosság igé­nyeinek kielégítését. Mégis számos tanácsnál tapasztalunk megnemér- tcst, közömbösséget és bürokráciát az új iparengedélyek kiadása körül. Előfordul, hogy a kérelmet hosszú hónapokon keresztül elfektetik, nem intézik el, de az is megtörtént, hogy a komlói tanács csak a város kül­területén engedélyezte egy fodrász­üzlet megnyitását — azzal a „bölcs“ indokolással, hogy ha a város bel­területén nyílik egy fodrászüzlet, akkor a helyiipari vállalattól a „kun­csaftok“ egy részét elvonja. Az ered­mény az lett, hogy az a dolgozó, aki szívesebben dolgoztat, az említett kis­iparosnál, most kénytelen Komlótól három kilométerre lévő Mecsekjáno- siba gyalogolni. A tanács vezetői ar­ra hivatkoznak, hogy egy szocialista bányavárosban nem helyes a magán- szektort erősíteni, emiatt a városban nincs egyetlen bádogos, villanyszere­lő, vízvezetékszerelő, üvegező és képkeretező. Ezután Gábri elvtárs elmondta, hogy még mindig számos község van, amelynek lakosai több kilométert kénytelenek gyalogolni, míg kisipa­rost találnak, részletesen ismertette méter utat megtenni a belvárosi üz­letekig. Gyakran előfordul, hogy a bányavidékeken az üzletek elégte­lensége miatt sorba kell állni. A leg- elhanyagoltabbak az üzletek a pécsi, nagymányoki, szászvári bányavidéke­ken. Ezeken a helyeken nincsenek, vagy alig vannak szórakozóhelyek, a MEZÖKER a bányavidéket nem lát­ja el kielégítően zöldáruval. A közel­múltban tartott ellenőrzések azt mu­tatják, hogy még mindig előfordul­nak súlycsonkítások, árdrágítások, a vásárlókkal szembeni figyelmetlen­ség. Vannak olyan elhanyagolt, rosz- szul felszerelt üzletek, amelyek nem méltóak a szocialista kereskedelem­hez. Ezután Gábri elvtárs az e téren lévő feladatokról beszélt. A megye területén ezévben közel száz új üzlet és 45 vendéglátó üzem nyílik. Ezek megnyitásánál messzemenően figye­lembe kell venni a pécsi, komlói, szászvári, nagymányoki és hidasi bá­nyásztelepüléseket. A bányászok és bányászasszonyok iránti tiszteletnek, megbecsülésnek kifejezésre kell jut­nia a bányavidékeken a kereskede­lem megjavításában is. Több lehető­séget kell biztosítani a bányászok szórakoztatására. Javítaniok kell a földművesszövetkezeteknek a falu áruellátását, több, jobb iparcikket kell forgalombahozniok. Rendet kell teremteni az üzletek nyitvatartásánál is, jobban alkalmazkodni kell a dol­gozók munkaidejéhez. Pécsett az üzemek és hivatalok általában öt óráig dolgoznak, ugyanakkor legna­gyobb üzletünk, az Állami Aruház hat órakor zár. ntos szerepe egyes járások helyzetét. A választ­mány beszámolója arra figyelmezte­tett, hogy számos tanácsnál és párt- szervezetnél ellenállás, megnemértés van a párt politikájával szemben, nem értik, hogy az állami és szö­vetkezeti ipar fejlődése nem tartott lépést a kisipar nagymérvű vissza­vonulásával az elmúlt években s így komoly zavarok álltak elő a la­kosság ellátásában. Ismételten felhív­ta a tanácsok és pártszervezetek fi­gyelmét az iparengedélyek kiadásá­nak meggyorsítására, a bürokrácia száműzésére, arra, hogy segíteni, tá­mogatni kell a kisiparosokat. Egészségvédelem és szociális igények — A megye egészségügyi helyzete az elmúlt évek során jelentősen fej­lődött. Lényegesen több orvos áll a dolgozók rendelkezésére, mint eddig bármikor. Baranya megyében jelen­leg minden 2.800 emberre jut egy orvos. Emelkedett a kórházi ágyak, napköziotthonok, ovódák, iskolanap­közik hálózata. Évente többszáz bá­nyász pihen a sikondai éjjeli szana­tóriumban. Az egészségvédelem te­rén tett megelőző intézkedések je­lentős eredményekkel jártak. Mind­ezek következtében csökkent a meg­betegedések és halálozások száma. Baranya megye dolgozó népének je­lentős része jó egészségnek örvend. Ez elsősorban orvosaink és egészség- ügyi dolgozóinknak köszönhető. — Itt kell megemlíteni és választ adni két olyan fontos és égető kér­désre, ami Pécs, illetve a megye dol­gozóinak jelentős részét évek óta fog­lalkoztatja, ' ­A közeljövőben megnyílik Harkáriy-fiirdö — A megyei pártbizottsághoz az utóbbi időben mind nagyobb szám­ban fordultak pécsi—komlói bá­nyászok — dolgozó parasztok, értel­miségiek, alkalmazottak és kérték, ha van rá lehetőség, Harkány-fürdőt, amely gyógyhatásáról lures, állítsuk vissza eredeti céljának megfelelően Több bányász elmondotta, hogy reu­matikus megbetegedésének kezelése céljából nagy szüksége van Harkány- • fürdő gyógyvizére. A megyei párt- bizottság — figyelembe véve a dol­gozók kérelmét — lépéseket tett az ügy érdekében. Közölhetjük a párt­értekezlettel, hogy Harkány-fürdő rö­vid időn belül ismét eredeti hivatá­sát, a dolgozók gyógyítását — üdülé­séi; fogja szolgálni. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az intézkedés he­lyeslésre talál a pécsi, komlói és nagymányoki bányászok, minden be­csületes dolgozó körében. Látni fog­ják, hogy a mi pártunk ilyen kicsi, de sokak számára fontos kérdésben is mindent megtesz a legfőbb érték, az ember igényeinek kielégítésére. Pécs város vízellátása — A pécsiek előtt ismeretes, hogy a városban évtizedek óta minden nyáron, különösen csapadékban sze­gény esztendőkben, katasztrofális víz­hiány jelentkezik — ami különösen a város magasabb pontjain ■ fekvő településeket érinti. A megyei párt- bizottság nemrég foglalkozott a vá­ros vízellátásának kérdésével és kér­te a párt Központi Vezetőségének és a kormányzatnak a támogatását. En­nek következtében mintegy 4 millió forintnyi beruházást biztosítottak a vízkérdés részbeni megoldására. Eb­ből az összegből a tortyogói vízmű­telep kapacitását ez év nyaráig a je­lenlegi 5.500 köbméterről napi 9.500 köbméterre lehet fokozni. — Ehhez 8 kút fúrását kell végezni egé­szen rövid idő alatt. Az illetékes mi­nisztérium és mélyfúró vállalatok se­gítségével már három kút fúrása meg kezdődött és további öthöz is rövi­desen hozzákezdenek. Mindent elkö­vetünk, hogy ezek a kutak már jú­nius, júliusban naponta mintegy 3000 köbméter vizet adjanak. Meg kall je­gyezni, hogy a vízellátás zavartalan­sága érdekében sokkal nagyobb taka­rékosságra van szükség, mint eddig. A megye kulturális helyzete — Baranya megye székhelyét, Pé­cset úgy szokták emlegetni, mint Dunántúl kulturális központját, mert nem egy esetben országos vonatko­zásban is figyelemreméltó kulturális tevékenységet fejtett ki. Elsősorban Pécs város — de az egész megye lakossága fejlett' kulturális érzékkel rendelkezik és ennek megfelelőek igényei is. A megye kulturális helyzetét az alábbiak jellemzik: — A megyei pártválasztmány töre­kedett a lakosság kulturális igényei­nek kielégítésére. Ennek következté­ben fokozódott megyénk dolgozóinak szociális öntudata, hazaszeretete és elmélyült barátsága a szovjet néppel. — A kulturális igények kielégíté­sét elősegítik azok a kulturális léte­sítmények, amelyek a közelmúltban megvalósultak: a pécsi és komlói nagy befogadóképességű szabadtéri színpadok, a pécsi hangversenyterem és az. új kultúrotthonok, könyvtárak, filmszínházak egyre szélesedő háló­zata. A megyében már több, mint 251 könyvtár és mintegy 160 kultúr­otthon van. Ez utóbbiak egy részét, különösen a falun, nem eredeti cél­jainak megfelelően használják és nem a dolgozók kulturális igényeit elégítik ki. Egészségesen fejlődnek mind mennyiségi, mind minőségi te­kintetben a kultúrcsoportok. Figye­lemreméltó, hogy ma már 13 nem­zetiségű kultúrcsoportunk van, ame­lyek a délszláv, német és román nép kulturális kincseit gyarapítják. — Képzőművészeti csoportjaink, képzőművészeink több kiállítással, szebb képekkel, szobrokkal, zenésze­ink és a zenekonzervatórium több és jobb zenével elégíti ki a fokozódó kulturális igényeket. A Pécsi Nem­zeti Színház tagjai, művészei, szá­mos jólsikerült, a dolgozók elismeré­sét kiváltó színművet adtak elő Pé­csett és a megye falvaiban. Irodal­mi vonalon jelentős munka „Zrínyi riadója“, amely megyénk haladó hagyományainak ápolását állítja író­ink elé követendő példaként. Babits \ndrás, a „Pécsi Szénbányák törté­nete“ című könyve hozzásegít szén- bányászatunk alapos megismerésé­hez. Ruzsás Lajosnak a közeljövőben kiadásra kerülő könyve a Porcelán- gyár életével ismerteti meg olvasóin­kat. Az említetteken kívül számos írónk dolgozik különböző munkákon, hogy hozzájáruljon a kormánypro­gramra megvalósításéhoz, megyénk dolgozóinak kulturális színvonalának emeléséhez. — A megye kulturális és tudomá­nyos életének fejlődését jelzi az a két Kossuth-díj is, amit március 15-én dr. Lissák Kálmán és Szabó Samu kapott. — Most feladatunk kulturális té­ren: sokoldalú tervszerű munkával minden területen harcolni az elmara­dottság, a műveletlenség ellen és mi­nél többet juttatni megyénk dolgozó népének a szocialista-realista kultú­ra kincseiből. — Amikor a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozunk tudományos munkásainkról, íróinkról, színművé­szeinkről, képzőművészeinkről, zené­szeinkről, egyben kérnünk is kell őket, hogy a jövőben még többet, még szebbet alkossanak, mint eddig. Külön fel kell hívnunk kulturális szerveink, a tanácsok népművelési osztályait, a szakszervezeteket, az MSZT kultúrcsoportokat, a Pécsi Nerhzeti Színházat, a MOKÉP-et, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatására vo­natkozó határozatot a maguk terü­letén nagyobb lelkesedéssel segítsék és támogassák. Vigyenek több és jobb filmet — előadást — színművet, — könyvet falura. Baranya megye — A baranyamegyei pártválaszt­mány a beszámolási időszak alatt hi­bákat követett el a politikai munká­ban és a gazdaságpolitikában; a párt­tagság ideológiai színvonala nem emelkedett kielégítő mértékben, la­zult a párt és a tömegek kapcsolata. A Központi Vezetőség júniusi hatá­rozata előtt a pártépítés olyan fontos tényezői mint a-kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat, a pártdemo­krácia elveinek betartása nem érvé­nyesültek megfelelően. Gyakori volt, hogy a megyei, járási, városi párt bizottságok néhány tagja döntött olyan fontos kérdésekben, amihez csak a pártbizottságoknak lett volna joguk. így a leszűkült vezetés mel­lőzte a többi elvtársak véleményét és javaslatát. Az ilyen munkamód­szer kritikátlan szellem meghonoso­dására az alulról jövő bírálat fi­gyelmen kívül hagyásához vezetett. E hibák felismeréséhez a Központi Vezetőség határozata — valamint a Politikai Bizottság irányelvei a ha­tározat feldolgozására — segítettek hozzá minket. A Központi Vezetőség nagyjelen­tőségű határozatát a pártmunkában meglévő fogyatékosságok felszámo­lására egész párttagságunk megvitat­ta, megyei, járási, városi pártaktíva értekezleten és alapszervezeti taggyű­léseken. A pártbizottságok és alap­szervezetek vezetőinek kommunista önkritikája nyomán a párttagok ak­tivitása, felelősségérzete, kritikai szelleme lényegesen megnövekedett. Bírálták és felelősségrevonták veze­tőiket és javaslataikkal, hozzászólá­saikkal segítséget nyújtottak a hibák felszámolásához. Azóta javult a kol­lektív vezetés minden pártszerveze­tünkben. fokozódott a bírálat és ön- bírálat, érvényesül a pártdemokrácia. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt múltaitjAk; megyénk pártszervei szá­mottevő kezdeti eredményeket értek el a hibák kijavításában. — A Központi Vezetőség többször hangsúlyozta, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek titkárait változat­lanul egyéni, személyes felelősség tér heli kollektíván hozott döntések vég­rehajtásáért, a határozatok kidolgo­zásának és végrehajtásának lelkiis­meretes megszervezéséért. A párttit­károk felelőssége ilyen vonatkozás­ban nem csökken, ellenkezőleg: foko­zódik. Szükséges ezt most ismét hangsúlyozni, mert gyakran tapasz­taljuk, hogy egyes pártbizottságok és pártszervezetek titkárai nem elég­gé járnak élen az egyes központi ve­zetőségi és kormányhatározatok vég­rehajtásáért folytatott harcban. — A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy gaz­daságpolitikánkban elkövetett hibák egyik fő oka „pártunk ideológiai munkájának elmaradottsága, az el­méleti munka elhanyagolása.“ A Köz ponti Vezetőségnek ez a megállapí­tása teljes egészében vonatkozott Ba­ranya megye pártszerveire is. Ez a határozat hívta fel figyelmünket a pártpropaganda munka jelentőségé­re. Pártbizottságaink és alapszerve­zeteink már világosabban látják, hogy pártoktatásunk az elméleti munka megjavítása szerves részét ké­pezi a Központi Vezetőség nagyje­lentőségű határozatának és a kor- mányprogramm megvalósításának^ dolgozói kérik és elvárják ezt a. «e- gítséget, mert a jólvégzett munka után tanulni, művelődni akarnak. A közoktatás helyzete — Közoktatásunk helyzetét vizsgál­va igen komoly eredményeink van­nak. Az elmúlt években emelkedett az általános iskolai tanulók száma. 1953-ban a megelőző évekhez képest 9.3 százalékkal emelkedett az osztott iskolák tanulólétszáma. A nevelök száma a múlt évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedett. Növekedett a használatban lévő osztálytermek szá­ma is. A hallgatók lemorzsolódása a múlt évihez viszonyítva csökkent. Az elért eredmények pedagógusaink egy részének erőfeszítéseit mutatják. A továbbiakban a beszámoló ismer tette, hogy az elért eredmények mel­lett komoly hiányosságok is tapasz­talhatók. Gyenge még a tanulmányi előmenetel, egyes iskolákban nagy­fokú a fegyelmezetlenség, a tanulók egyrésze a tanárokkal és szülőkkel szemben tiszteletlen,' cinikus. E hi­bák felszámolására az illetékes szer­veknek és a szülőknek mindent meg kell tenni, hogy az 1953—54. évi ok­tatás mindenütt eredményesen feje­ződjön be. — Az 1953—54. évi pártoktatási év megkezdése óta megyénk párttagsá­gának érdeklődése a marxizmus-le- ninizmus tanulmányozása iránt foko­zódott. Míg 1951—1952-ben a hall­gatóknak csak négy százaléka tanult, magasabb oktatási formákban — jelenleg a pártoktatásban résztvevő elvtársak 41 százaléka tanul a ká­deroktatás különböző formáin. Az iskolánkívüli pártoktatásban az ok­tatási év kezdetén megyénk párttag­ságának körülbelül 40 százaléka ta­nult. A vezetőségválasztás során egyes pártszervezetekben elhanyagol­ták az oktatást, nem kapcsolták ösz- sze az újjáválasztások politikai és szervezeti előkészítésével. Ezután Gábri elvtárs arról be­szélt, hogy emeljük az oktatás szín­vonalát, küzdjünk a lemorzsolódás ellen. Nagyon fontos feladatok ezek, mert sokan nem értik még az új szakasz során előtérbe került kérdé­seket, , Falun sok zavar található még a kuiak-kérdésben, városban nem ér­tik eléggé a mezőgazdaság fejleszté­sének összefüggését az életszínvonal emelésével. Számos helyen nem ér­tik, miért kell támogatnunk az egyéni parasztgazdaságokat. E meg nem értett kérdéseket a propaganda- munkának tisztáznia kell. A továbbiakban a marxizmus-le- ninizmus esti egyetem és a pártis­kolák tanulmányi eredményeivel, az itt lévő feladatokkal foglalkozott a beszámoló és megállapította, hogy az elméleti színvonal további javítá­sa mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a hallgatók kommunista jellemének kialakítására, áldozatkész ségre, helytállásra, fegyelmezettség­re és szerénységre kell nevelni a hallgatókat, A DISZ oktatásban . — mint ezt a beszámoló megállapította, — súlyos elmaradás van, mert a DISZ megyei, járási és városi bi­zottságai nem fordítanak elég gondot az oktatás megjavítására és a párt­bizottságok, pártszervezetek jelentős része sem segíti, ellenőrzi á DlSZ- oklatást. Javítani kell e téren a mun­kát. — Agitációs munkánkról szólva el­mondhatjuk, hogy népnevelőink sike­res munkát végeztek az elmúlt évek­ben. Különösen kiemelkedő munkát végeztek az olyan fontos kampányok nál, mint az országgyűlési választá­sok, a IV. békekölcsön jegyzés, stb. Agitációs munkánk azonban most, amikor legnagyobb szükség lenne rá, nem eléggé tölti be hivatását. A me­gye dolgozói — különösen falun, most jobban várják, szívesebben fo­gadják a népnevelőket, mert a Köz­ponti Vezetőség júniusi és októberi határozata, — a kormány programm- ja, az elmúlt időben hozott rendelke­zések, érdeklik őket. Ezért népneve­lőink és agitátoraink munkájára, a meggyőzésre és felvilágosításra, a jó szóra, sokkal inkább szükség van, mint bármikor. A kedvezmények is­mertetése mellett, népnevelőinknek a figyelmet fokozottabban az állam- polgári fegyelemre, — az adófizetési és beadási kötelezettségek teljesíté­sére kell irányítaniok a jogok ismer­tetése mellett megmagyarázniok az új szakasz politikájának érvényesí­téséhez szükséges kötelezettségeket. — A felvilágosító munkában jelen­(5oly tatás a 4- oldalon) A baranyamegyei pártszervek és pártszervezetek \ helyzete

Next

/
Oldalképek
Tartalom