Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-23 / 69. szám
1954 MÁRCIUS °3 NAPCö 8 Beszámoló u Pécs városi és a pécsi járási pari-értekezletekről Jól segítette Pécs gazdasági, politikai és kulturális életének további fejlődését a városi pártértekezlet A Magyar Dolgozók Pártja pécsi városi pártértekezletére a pécsi bányák. üzemek, szervezetek, hivatalok több, mint 300 kommunistát küldtek, hogy a város legfőbb politikai irónyitószervének, a városi választmánynak munkáját megtárgyalják, megvitassák a soronlévő és elkövetkezendő feladatokat. A választmány beszámolója betöltötte feladatát, színvonalas, az eredményeket jól megmutató, a hiányosságokat bátran feltáró, a feladatokra jól mozgósító volt. A he zámóló, amelyet a pártértekezilet minden tagja helyesléssel fogadott, hű képet adott a város politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Fejlődött a kommunisták, a pártonkívüliek öntudata, a nép, a párt iránti szerete- te. Mik mutatják ezt? Erről a beszámoló többek között ezeket mondotta: A bányáknál 32 százalékkal emelkedett a széntermelés, számos pécsi tizem — mint a Pécsi Bőrgyár — többször elnyerte az élüzem kitüntetést, jól, eleget tett tervkötelezettségének. A sztahánovisták száma a pécsi bányákban és üzemekben az elmúlt két év alatt az összdolgozók létszámának 3.2 százalékáról 7.2 százalékra emelkedett. Olyan üzem is Van, mint a Bőrgyár, ahol az összdolgozók 37 százaléka sztahánovista. Hasonló fejlődés tapasztalható a különböző szervek munkájában. Mint Moór József elvtárs, a városi pártbizottság titkára, a beszámoló előadója mondotta: „Pécs várói kommunistái és becsületes dolgozói büszkén tekinthetnek vissza az 1952 óla megtett útra. A mindennapi kemény harcnak megvan az eredménye." A beszámoló részletesen megmutatta, miért születhettek meg a szép eredmények, hogy ott vannak a legszebb eredmények, ahol a Icommunisták egy percre sem torpantak meg a munkában, élenjártak a feladatok elvégzésében, ahol jó volt az együttműködés a pártszervezetek, szakszervezetek, az üzem vezetői között. A szép eredmények — mint erre a beszámoló kitért — nemcsak a termelés százalékaiban, növekedésében, az önköltségcsökkentés, a takarékosság mutatószámaiban, de a város dolgozóinak életében is megmutatkozik. Többszáz olyan dolgozó van Pécsett, aki Kossuth-díjat, munka- érdemérmet és más magas kormány- kitüntetést kapott bizonyságául annak, hogy a dolgozó nép és kormánya mennyire megbecsüli azokat, akik tudásuk legjavát adva munkálkodnak az egész nép jólétéért. Növekedett Pécs dolgozóinak anyagi jóléte is. Az 1953. évi árleszállítások 16 millió 250 ezer forint megtakarítást jelentettek március 15-ig, míg a zsír és hús árának leszállítása egy év alatt hét millió forinttal növeli a Város dolgozóinak vásárlóerejét. „A dolgozók életszínvonalának emelkedését mutatják a város kereskedel- ménék emelkedő számai is. Ha az 1953-as C:> júniusát 100 százaléknak Vesszük, 1954 február 10-ig 10.9 százalékkal emelkedett a forgalom.“ Sok szociális és kommunális beruházás mutatja, a város dolgozói életének javulását. A gyári szociális létesítmények, a betegellátás megjavítása, a javuló csecsemő- és gyermek- gondozás, az épülő új házak mind azt mutatják, hogy a város dolgozói Munkájának megvan az eredménye, bogy a fejlődés — kisebb-nagyobb nehézséggel ugyan —, de felfelé ível. fagyon sokrétűen mutatta meg a beszámoló a város gazdasági, politikái és kulturális életének fejlődését, helyet kapott a végzett munka értékelésében minden olyan terület, ami fontos a város életében, hű kérész,'.metszetet adott a város fejlődéséről, a jelenlegi helyzetről. E növekedés napjainkban sem állt meg. Az, hogy az üzemek dolgozóinak 70, 80, 90, 92 százaléka tett fogadalmat a kongresszus tiszteletére, az első negyedévi terv teljesíi ősére, a fokozott takarékosságra, önköltség- csökkentésre, a minőségi munka javítására olyan tények, amelyek azt mutatják, hogy egyre többen munkálkodnak tudásuk legjavát adva azért, hogy a párt új politikája, a kormány programmja mielőbb, minél nagyobb mértékben megvalósuljon. Az eltelt két év munkájában megerősödtek, számban is gyarapodtak a Pártszervezetek és különösen a párt júniusi és októberi határozata nyomán indult komoly fejlődés. Egyre szélesebb területen valósul meg a kollektív vezetés, egyre több helyen szabadul fel a dolgozók bátor, segi- löszándékú bírálata-önbírálata, mélyül a pártdemokrácia, napról-napra születnek az eredmények a politikai munkában, a dolgozók problémáival való foglalkozásban, mindig erőteljesebbek lesznek a tettek, amelyeknek célja, hogy felszámolják mielőbb azokat a hibákat, amelyeket a Központi Vezetőség történelmi jelentőségű júniusi határozata, megjelölt. Javult a propaganda és az agi- lációs munka, — képzettebbek, önállóbbak lettek a város, az üzemek, szervek és hivatalok vezetői, dolgozói. A beszámoló részletesen kitért arra, hogy városunk értelmiségi dolgozói milyen szép eredményeket értek el a munkában, hogyan munkálkodtak azért, hogy abból egész népünknek haszna legyen. Olyan tudósokra lehet büszke Pécs városa, mint dr. Ernszt Jenő és dr. Lissák Kálmán Kossuth-dijas professzorok, de büszke lehet az egyetem többi tudósainak és tanárainak, valamint a közoktatás terén dolgozó értelmiségiek munkájára is. Sok szép eredményről adott számot a választmány beszámolója, de ugyanakkor feltárta azt is, hogy hol van elmaradás, hol vannak még hibák, hol kell gyorsan intézkedni. A fejlődés a város életében nem egyenletes. A pártszervezeteknél gyenge még a termelés pártellenőrzése, a pártmunka még nem irányul eléggé a tervteljesílé- sen túl a termelés más, döntő jelentőségű kérdéseire, nem került a munka homlokterébe — különösen a bányáknál — a biztonság betartása, a munkavédelem. Elmaradás van kommunális (elsősorban a város „tisztaságát“ és a víz problémáját hozták fel ezzel kapcsolatban a hozzászólók) kulturális, téren, a pártválasztmány nem fordított elég figyelmet a város közellátásának és városfejlesztésének kérdéseire, elmaradt a helyiiparrai és a kereskedelmi szervekkel való beható foglalkozás. Nagyon fontos kérdések ezek, olyanok, amik érintik a város összlakosságát és helyesen tette a választmány, amikor e fontos kérdéseket a pártértekezlet elé tárta. Sok a probléma e téren. Egyik ilyen — mint ezt Nagy László elvtárs hozzászólásában elmondta — az áruelosztás. A rossz elosztás valósággal bezsúfolja a Kossuth Lajos utcai csemegeüzletbe a vásárlókat és elrabolja a dolgozók szabadidejét. A beszámoló. feltárta azt is, hogy a sok szép eredmény ellenére nem javult kielégítően az alapszervezetek segítése, találhatók még lényeges hiányosságok a pártoktatás, a tagjelölt- felvétel területén, még van ridegség a káderekkel való foglalkozásnál, előfordul még durvaság. Azagí- tációs munka csak a kampányfeladatoknál jutott el a város minden rétegéhez, máskor pedig leszűkült az üzemekre, gyenge még a tömegszervezetek segítése. így vette sorra a beszámoló a hiányosságokat az ebből fakadó feladatokat, mutatta meg egyes üzemekben, hivatalokban és szervekben a tennivalókat. Mik a tennivalók ? Biztosítani, hogy a bányákban növekedjék a fejteljesítmény, teljesüljenek maradéktalanul bányában és üzemben egyaránt a kongresszusi felajánlások, a negyedévi terv, ne maradjon egy üzem se adós az export-terv teljesítésével, fokozott segítséget adjanak a mezőgazdaság fellendítéséhez és mindenütt döntő fontosságú feladat az áramtakarékosság. A politikai munka az eddiginél jobban irányuljon a bányákban az új munkások nevelésére, a szén minőségének javítására, nagyobb teret kapjon a munkában a város különböző munkaterületein dolgozók problémáival való törődés, a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek minél jobb kielégítése, különösen a bányászok kulturális életének javítása és így tovább, amiről a határozati lavaslat a kiegészítésekkel részletesen beszél. A vita néhány hozzászóló — mint Vereckei Lajos, Boros János vájár, Bodonyi István. Szokola Lajos, Kárpáti Ferenc, Rigó György elvtársak — kivételével nem egészen töltötte be a feladatát. Nagyon sokrétűek voltak ugyan a hozzászólások és sok hasznos észrevételt, bírálatot, javaslatot tartalmaztak, de egész népünk életében döntő jelentőségű kérdés, a mezőgazdaság fejlesztése, csak itt-ott csillant meg. Másök pedig egyes főkérdések apró részleteibe merültek bele. Miről beszéltek a hozzászólók? — Vereckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbánya Vállalat igazgatója a tervtel- 1 jesítés, a minőségi széntermelés, a munkavédelem, új munkásokkal és a bérezés kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy egyik legfontosabb feladat a bányáknál a tisztántenme- lés. Míg 1953-ban átlag öt mázsa volt a csillesúly, addig ez 1954 első két hónapjában 4Ü mázsára csökkent aimi érezteti hatását mind a tervteljesítésben, mind a szén minőségének romlásában. Bodonyi István pedagógus fontos kérdést tárt a pártértekezlet résztvevői elé. Elmondta, nagy segítség, hogy megalakultak az iskolai pártszervezetek, sokat tehetnek ezek a pedagógusok munkájának további javításáért. Mint mondotta, szakítani kell azzal, hogy leginkább csak az édesanyák foglalkoznak iskolába járó gyermekeik problémáival, az apák ezzel, mint a tapasztalat mutatja, keveset törődnek. Ezen változtatni kell. A másik, hogy sokan csak a pedagógus feladatának tekintik a nevelést, elfelejtik, hogy a gyermekek nevelése az egész társadalom ügye és azzá is kell tenni. „Ha rossz gyeiteket látnak az utcán, akkor sokan rászólnak, „ezt tanulod az iskolábande arra már nem vesznek fáradtságot, hogy megmagyarázzák nekik, miért, nem, szabad azt ten- niök, amit éppen tesznekSzélit a játszóterek létesítéséről, arról, hogy hibát követtek el a tervezők, amikor Meszesen nem gondoskodtak idő ben megfelelő befogadóképességű iskola építéséről. Ernst Jenő elvtárs a várostisztasággal és a víz problémájával foglalkozott. A pártértekezlet erre is választ kapott: még a nyár folyamán mintegy 3.500 köbméterrel növekszik a város napi vízellátása, ami sokat jelent, ha e megnövekedett mennyiséget jól használjuk fel. A hozzászólók közül számosán bírálták a városi és a megyei pártbizottság munkáját és e bírálatok többsége — ahogy Hahkó János elvtárs mondta hozzászólásában — jogosak voltak. Tapssal fogadta a pártértekezlet Boros János vasasi sztahánovista vá- iár felszólalásét, aki beszélt arról, hogy mi a vasasi Petőfi-akna elmaradásának oka, amelyet az új munkásokkal való foglalkozás elhanyagolásában jelölt meg. „Ez főok“ — mondotta. Ezután fogadalmat tett, hogy abban a fejtésben, abol ő dolgozik, — bár most száz százalék alatt vannak — de a pártkongresszus tiszteletére ők is teljesítik a tervet, nem lesznek adósai az országnak. A vitáról, _ annak ellenére, hogy voltak hiányosságai, megállapítható, nagymértékben előrevitte a pártértekezlet munkáját, nagyon fontos kérdésekre irányította a figyelmet, kiterjedt a párt, a tömegszervezeti munka, a termelés, a dolgozók problémáival való törődés, az emberekkel való foglalkozás és más hasonló kérdésekre. A vita elősegítette, hogy a megválasztott új pártválasztmány megjavítsa munkáját, A pártérfekezlet második nap:re»dje a városi pártválasztmány és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása volt. Nem lehet szó nélkül hagyni, ami ennek során történt. Györkő elvtárs, a pártértekezlet elnöke itt hiányosan látta el feladatát. Hagyta, hogy gépies szavazássá váljon a jelöltlistára való felvétel, nem figyelmeztette nyomatékosan a részvevőket arra, milyen felelősségteljes feladat a választás, hogy minden egyes küldött felelős, kit választanák meg. Egyetlen kérdés, egyetlen hozzászólás nem hangzott el a jelöltekhez. Ez hiba volt. A pártértekezlet egyik résztvevője szólt arról, hogy az elnök nyomatékosan figyelmeztesse a résztvevőket arra, hogy a Központi Vezetőség határozatának értelmében joga van minden küldöttnek korlátlan számban javaslatot tenni a listára való felvételre. A résztvevők ezután éltek is e jogukkal. Ez helyes volt. De az semmi esetre .sem mondható helyesnek, ahogyan néhány javaslat elhangzott. Ahelyett, hogy arról beszéltek volna, mivel érdemelte ki az illető a jelöltlistára való felvételét, ahelyett, hogy elmondták volna a javaslattevők, hogy az illető milyen munkát végzett, hogyan szolgálja a dolgozó nép, a párt ügyét, arról beszéltek, hogy azért javasolják, mert innen nincs, meg onnan nincs jelölt. Elfeledkeztek arról, hogy a pártválasztmány nem az összes szakmai ágak operatív gyülekezete, hanem a város legfőbb politikai szerve. Az értekezlet az említett hiányosságok ellenére is eredményes volt, mint Moór József elvtárs a vita összefoglalójában mondotta: „Helyesen értékelte az eredményeket és hiányosságokat, megmutatta azt a hatalmas erőt, amely a párttagságban van. A bírálattal komoly segítséget adtak a városi pártválasztmánynak, a pártbizottságnak a további eredményes munkához Eredményes munkát végzett a pécsi jerás pártértekezlete A PÉCSI JÁRÁS pártszervezeteiben is befejeződtek a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések. Szombaton a járás pártszervezeteinek legfelsőbb fóruma, a járási pártértekezlet ült össze, hogy a tavaszi munkától pezsgő időben megtárgyalja a végzett munkát, kijelölje a tennivalókat, megválassza a járási pártválasztmányt. A járás legjobb kommunistáinak értekezlete sok tekintetben hasznos tanácsokat adott az új járási pártválasztmánynak, és az alapszervezeteknek. A beszámoló központi gondolatként állította a pártszervezetek elé: a termelés problémáit. Számokkal, meggyőző adatokkal mutatta be, mennyire megerősödtek a termelő- szövetkezetek, nagy lépéseket tettek előhbre a gépállomások, állami gazdaságok, köztük az élüzem pécsi állami gazdaság. A beszámoló és bizonyos mértékig a hozzászólások erénye volt az is, hogy a pártmunkát nem szakította el a termeléstől. A baj azonban az volt, hogy nem elég alaposan elemezték a pórtmunka hatását a termelésre. Joggal bírálta emiatt Adorján elvtárs a pártbizottságot. A beszámoló külön-külön értékelte a tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok. egyénileg dolgozó parasztok munkáját s mindegyikhez hozzátette, milyen segítséget nyújtott ehhez a pártszervezet. De néhány esetben általánosan, nem alaposan, elmélyül- ten. Amikor a beszámoló arról szólt, hogy a tsz-ek eredményesen harcolnak a jövedelmezőségért, nem mutatta meg, hogyan dolgoznak a párt- szervezetek, a kommunisták. Hasonló a helyzet a kilépettek ügyének tisztázásában is, mert'nem tárgyalta, hogyan viselkednek a kommunisták, mit tettek a pártszervezetek. „Az elmúlt évben gépállomásainkon mérhetjük le a fejlődést legjobban" — hangsúlyozta a beszámoló. S hogy a pártszervezeteknek ehhez milyen köze van, csak a tagjelöltfelvétel'' emelkedésével és a kommunisták példamutató munkájával bizonyította be. Az állami gazdaságok munkájánál meg éppen erről is megfeledkeztek. Pedig akadt volna mondanivaló. Somogyi elvtárs, a pécsi gazdaság főállattenyésztője szerint azért kapták meg az élüzemjelvényt, mert a gazdaság vezetősége együtt dolgozott a pártszervezettel, mindent részletesen megbeszéltek, a pártszervezet pedig a népnevelők segítségével a gazdaság ügyeinek megvalósításában tettekre serkentette a dolgozókat. A termelés és a pártmunka kérdései sokkal szorosabban összefüggnek, mélyebb, alaposabb a hatásuk a termelésre, — mint ahogy ezt a beszámoló bebizonyította. Ha nem így értékeljük, lehetőséget nyújtunk a „befeléfordulásra". A JÁRÁS KOMMUNISTÁI párt- szervezetei sok segítséget vártak a pártértekezlettől a tavaszi munkák gyorsítása érdekében. Beváltotta-e a pártértekezlet a hozzáfűzött reményeket? Nem teljesen. A beszámoló megállapította: komoly lemaradás jelentkezik, eddig mindössze 160 hold tavaszbúzát, 141 hold tavaszi árpát és 41 hold zabot vetettek e! a járásban. Világosan látható, sürgős tennivalók vannak. A pártértekezlet mégsem mozgósította eléggé a kommunistákat, sem a beszámoló, sem a hozzászólások nem elemezték a hibákat, nem mutatták meg a követendő utat. Pedig a pártértekezletet számos jel figyelmeztette arra: a falu népe igyekszik jól. gyorsan elvégezni a tavaszi szántás-vetést. A gerdei, málomi, és a kozármislenyi dolgozó parasztok üdvözlő táviratokban fogadták meg, határidőre földbe teszik a magot. De mi e téren a párt- szervezetek tennivalója, hogyan harcoljanak a dolgozó parasztok élén a mezőgazdasági határozat megvalósításáért, — erről mégis keveset beszéltek. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, mert általános fogyatékosságot tár fel. A pártértekezleten számos küldött elmondta, milyen hiányosságokkal küszködnek. A szentlőrinci dolgozó parasztok az időjárás okaiban látják a lemaradást; Papp elvtárs hiányolja a tömegszervezeteket; Bencze elvtárs szerint rossz náluk az oktatás. Nos, eddig helyes, a hibákat fel kell tárni. De mindez mégsem elég, egy lépéssel tovább is kell jutni. A felszólalók zöme azonban egy szót sem szólt arról: hogyan kívánják kijavítani a hibákat, mit szándékoznak tenni. Arról a bizonyos „hogyanról'* feledkeztek meg. Pedig ez a probléma kulcskérdése, mert ha a kommunistáik fogyatékosságokat észlelnek, nyomban meg kell találni — és el is kell mondani — milyen módon szüntetjük majd meg. Az egészséges javaslatok mozgósítják a kommunistákat, tettekre sarkalják őket — éppen a hibák kiirtására. Egyedül Markó Istvánná elv- társnő tette ezt meg. „őszintén meg kell mondani, — szólott — elmarad-, tunk Mecsekalján a begyűjtéssel, mert a pártszervezet eddig kevert törődött a dolgozókkal. Úgy gondoljuk, ha népnevelőket mozgósítjuk., meggyorsul a begyűjtés üteme is, mint az adófizetés javulása is bizo- nyitja.'* Mecsekalján a „hogyan“ — a népnevelő munka megjavítása. De ezt másutt is meg kell találni! A PARTÉRTEKEZLETET a birá- lat-önbírálat jellemezte. Több felszólaló jogosan és keményen bírálta a járási pártbizottság irányító munkáját. Crenkovics Antal elvtárs elmondta, hogy a pártbizottság tagjai keveset tartózkodnak a községekben, csak „leadják a szempontokat" . s máris továbbállnak. Szalai László elvtárs arról beszélt, hogy a szentlőrinci technikumot kevésszer látogatják. De az önbírálattal már egy kis baj volt. Inkább arról beszéltek a felszólalók, hogy milyen hibákat követnek el mások. Ezt természetesen helyesen tették — de saját felelősségüket nagyon kevésszer említették meg. Pedig a hibákat megállapító felszólalások azt bizonyítják, hogy akadt volna »hány dolog, ami miatt érdemes lett volna alaposan körülnézni — a saját portán is. A pécsi járási pártértekezleten nem sértették meg a pártonbelüli demokráciát. A pártértekezlet elnökének azonban nagyobb figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy a különböző bizottságok megválasztása során teljes mértékben érvényesüljön a küldöttek joga. Néhány elvtárs tett javaslatot a bizottságok tagjaira. Az elnök, ahelyett, hogy időt adott volna a küldötteknek a javaslatok megfontolására, vagy új jelöltek javasolására. nyomban szavazást rendelt el. Többször bizonytalankodott, nem elég határozottsággal vezette a tanácskozást. A pécsi járás pártértekezlete mind ezek ellenére eredményes munkát végzett. A megválasztott járási vá- 'asztmány előtt komoly feladatok állnak. Ezek között a legsürgősebb: a kommunisták példamutatásával a járás Valamennyi dolgozó parasztját mozsósítani a tavaszi szántás-vetésre. Ez a kormányprogramm végrehajtásában a legközelebbi tennivaló. 270 szalivi/«ffázott vájártanulót adott a széiic^atának a komlói vájáriskola Meleg ünnepség színhelye volt vasárnap Komló bányaváros egyik legszebb épülete, a kökönyösi dombra épített gyönyörű vájáriskola. Tanárok, nevelők, szülők és élenjáró bányászok jelenlétében ezen a napon búcsúzott el 270 másodéves vájártanuló intézetüktől, meleg otthonuktól, hogy ők is részesei legyenek a széncsatának. A búcsúzó fiataloknak az intézet folyosóján elsőéves társaik égő bá nyászlámpával álltak sorfalat. így vonultak be dísztermükbe az évzáró ünnepségre. Földes Lipót Pál, az iskola vezetőigazgatója, ünnepi beszéde során számos jótanáccsal látta el az intézetből távozó fiatalokat. Felhívta figyelmüket.: az életben úgy állják meg helyűket, hogy mindig méltóak legyenek a bánit ástnév viselésére. Ezután Zaklajda Gyula, a vájáriskola D1SZ- titkára szólt a fiatalokhoz: „Mint Komló város védnökei, mindig DISZ-tagokhoz méltóan vegyétek ki részeteket a széncsatából“ — mondotta. A bányász szakszervezet központja nevében Érdi Árpád vette át a szakvizsgázott vájártanulókat a bányászok nagy családjába. A búcsúzó fiatalok nevében Faragó István kiváló tanuló mondott köszönetét nevelőiknek, egyben kérte elsőéves társait, további jó tanulással öregbítsék intézetük jó hírnevét. A továbbtanuló elsőévesek részéről Takács József azt kérte a termelőmunkára távozóktól: ez a búcsú ne jelentsen válást is. Néhány hónap múlva, mikor a termelőmunkában ismét találkoznak, segítsék őket a bá- nvászélet megkezdésében. Addig is szíveseti hallanak azokról az eredményekről, amelyeket a másodévesek kint az életben elérnek. Az évzáró ünnepség sportműsorral, valamint az intézet kultúr- csoportja és a pécsi KISZÖV táncosainak nívós műsorával ért véget.
