Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
J954 MÄRCTTTS 21 NÄPL‘0 5 A TRÁGYÁBÓL NYERT VILLAMOSSÁG «,A Szabad Nép Szerkesztőségének _ , , Budapest. Kedves Elvtar sah! Nap. mint nap olvasom lapjukban, hogy takarékoskodjunk a villa- wmenergiával... hogy keressük meg, milyen helyi forrásokból mentesít- tétjük a központi hálózatot, mert népgazdaságunk fejlesztése során utm hoztuk összhangba az elektromos áram termelését a fogyasztással és Iokszor félórákra leállnak az esztergapadok, az utca liözepén vesztegeljek a villamosok. A párt, a kormány felhívására ügyelünk arra, ne égjelek sehol sem feleslegesen az izzók... este hat és tíz között lehetőleg nem ‘kapcsoljuk be a fezsót és a viUany vasalót... Megcsináljuk saját érdekünk: De elvtársak, ha ennyire drága minden kilowatt áram, akkor miért Riogatják mér közel egy éve a földművelésügyi minisztérium vaJantkiyHi ‘Tóasztalába új energianyerési javaslatomat, amellyel pár év alatt minden állami gazdaságot, minden nagyobb termelőszövetkezetet kikapcsolhatnánk a központi hálózatból és több mijtió kilowattóra áramot nyerhetnénk, Jóformán ingyent A semmiből!...“ A levél írója: Burgert Róbert. * háromszoros ó'üzem Pécsi Állami Gazdaság fiatal igazgatója: az „Állami gazdaságok 'kiváló dolgozója". Az új energiaforrás nem a Mecsek bői lezuhogó rejtett vízesés, vagy Valami újonnan felfedezett olajki- forés. Feltáráséihoz nem állítanak fe' fcneletmagas fúrótornyokat és nem rtűködik közre a geológusok serege. Ott lelhető a legkisebb faluban is. az állatni gazdaságokban, a termelő- szövetkezetekben — az istállók végében. Az új áramforrás: a párázó, erjedő istóllótrágya. Pécs alatt, ahol véget ér a város a bolgár kertészetek kellős közepén áll a szennyvíztelep csinos kis épülete. Ide — a zúgó, zakatoló szivaty- '■yútelephez futnak össze az árkok, szennyvízlevezető csatornák. Aki szét Héz Túli bácsi, főgépész birodalmában — első látásra semmi újat nem •át. Kapcsolótábláik, szabályzó kerekek, szivattyúk. — akár egy kazánéban. De ha felkattimtja a villanyt, az ®feg megjegyzi: a mi áramunk. A bázkályháfoan égő tüzet a „mi gázunk" jép'álja. Ez működteti a gépeket,, bajija a motorokat. Mindenki bólint, szép-szép — eme- " kalapját és elmegy. Nem visz masával semmit. A szomszéd, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója szemfülesebb. Túli bácsi megmutatja neki: az összegyűlő fekáltrágyát zárt tartályokba élesztik. A fejlődő gázt vezetékeken ? gépekhez, az áramfejlesztőkhöz irányítják. Egyszerű — akár a pofon. A fekália gázából ég a villany, begy az üzem. A felesleget. — mert bindet fel sem használják, — elengedik a levegőbe... Burgert elvtárs nemcsak néz. — áe lát is. Nézi az ügves kis berendelést és látja — a felesleges, levegőbe eregetett gázzal fűlhetnék a szom s^édos melegházakat... Nézi, hogy válik a fekália áram- bá és egy villanó gondolat megláthatja benne az újat, a kifejleszthető!: bi lenne, ha istállótrágyából csinálnánk áramot? Ha az hajtaná a darálókat, szivattyúzná a vizet, táplálná a villanyt. Ha ... Nem is meri végiggondolni... De a gondolat olyan, mint az eleden tűz." Nem hagyja nyugodni, akiben egyszer megfogant. Noszogatja- birizgálja, amig meg nem valósítják. A forró júniusban, az aratás tezepén egy ötven körüli köpcös éber állít be hozzá: Naszályi vagyok. Vegyész-mérteit. ön Burgert Róbert, igazgató? Már kérdezné tőle. hogy mit akar, bitkor kap észbe, hisz ez az ő h>vásá- jött! A trágyagázosítás dolgában! — Én ... Én kérettem .hogy ... , De az aprótermetű vegyész már nlkendezve bekiabált a szavába: — Végre! ön az én emberem! Már Esztendők óta tudom. — kimeríthe- fotlen energiaforrás a trágyagáz, de bég nem akadt mezőgazdasági szakéber, aki velem együtt belevágott '’»Ina. Idenézzen! Aktatáskájából papírokat rángat ®lő, elborítja velük az Íróasztalt: , —■ Franciaországban, Németországban, Dániában, Olaszországban, j-szak-Afrikában ismerik, használják. *tt Mignonéit mérnök tanulmánya Lanciául, ez Scheffer professzor ta- élmónya Gattingenbői, ez doktor Sammler... , . . Még aznap visszarepült Pestre megszerzi a Hőtechnikai Kutató mtézet támogatását. Mihelyt valami édmény mutatkozik — értesíti. Burgert Róbert, aki ötletének tudományos alátámasztását is megkapja, agyonverbetetlen szívóssággal hozzálátott keresztülviteléhez. De a'ig mondta el egy-két agronómus- hak, nevetve visszautasították: — Öregem, de mi lesz a trágyával? A földdel? Annak jó, érett trágya teli, nem valami kilúgozott semmi? A termés csak fontosabb, mint a gáz? tegy ie róla, kár fantáziálni... Más ember bocsánatot kérő levelet irt volna Naszályinak, hogy így foeg úgy, meggondolta, nem tartja helyesnek, jobb visszavonulni... de Burgert elvtársat más fáiból faragok: fogott két ládát, egyikbe kigá- *°sítatlan, a másikba már kigázosí- fott fekált csomagolt és elküldte a begyei Minőségvizsgáló Intézetbe. Két hét múlva megérkezett a vegy elemzés eredménye: a kigázosított fekál jobb trágya, mint a rendesen kezelt. Közel kétannyi nitrogént tartalmaz! A Hőteohnikai Kutató Intézet — Naszályi kivereíkedte a trágyagázosítás tanulmányozását — ugyanezt állapította meg. 1953 július 25-án részletes felterjesztést tett a Keletdunántúli Állami Gazdaságok Igazgatóságához. Onnan a földművelésügyi minisztériumba továbbították, a véleményekkel együtt. Hogy engedélyezzék a kísérleti gázosító megépítését és adjanak rá pénzt... Ugorjuk át a hivatali aktatolo- galás, a felelősség nem vállalások óráiból összerakott hónapokat és nézzünk a jövőbe, az 1955-ös év Pécsi Állami Gazdaságába, annak is a Danitz-pusztai üzemegységébe. Ma ott még villany sincsen, petróleummal világítanak a lakásokban, magtárakban, istállókban egyaránt. A kétezres hizlaldához benzinmotorral huzatják a vizet éjjel-nappal. A magtár alatt egy 50—55-ös traktor dolgozik: kukoricát, árpát darál a hizódisznók részére. Nem szánthat egy fél barázdát sem — akkor, nem jutna abrak a jószágnak. A kocsisok, tehenészek, kanászok családonként egy öl fát és tíz mázsa szenet használnak el télen fűtésre — nyáron főzésre. Mi történne, ha bevezetnék a trágyagázosítást? A Hőteohnikai Kutatóintézet számításai szerint világításra, darálásra, vízviszattyúzásra, sütésre-főzésre, téli fűtésre 200 köbméter gáz elegendő, a közel 8000 kalóriás trágyagázból. Miután minden mázsa trágya öt köb métert fejleszt — negyven mázsa elegendő. De a Danitz-pusztai üzemegységben naponta nem negyven, hanem 120 mázsa trágya kerül a trágyadombra. 400 köbméter gáz! 300 liter benzin rendelkezik ennyi kalóriával! Evvel mi lesz? Nem vész kárba! Az üzemegységben növényházakat építenek — a felesleges gáz melegével fűtik. Üveg alatt korai paprikát, paradicsomot hajtatnak — az ingyen tüzelő segítségével — ellátják vele a pécsi piacot Es a megyében? A baranyai állami gazdaságok és termelőszövetkezetek januárban 130 ezer kilowattóra elektromos energiát használtak fel. Ez egy év alatt meghaladja a másfél milliót. Ha a nyert gázzal generátort meghajtó motort táplálunk, — annyi áramot nyerünk, amely bőven elegendő a gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek. Másfél millió kilowatt áram — a most elpárolgó trágyagázíból! Másfél millió forint megtakarítás a semmiből ! A feleslegesen termelt gázt palackokba sűrítik és traktort hajtunk vele. A Sztalinyecek, az Universá- lok, a Zetorok, a Conmiskok, Ford- sonok, — és a többi négyütemű traktor könnyen átszerelhető gázmeghajtásra. Ebben az évben a gépállomási és állami gazdasági traktorok tízezer mázsa petróleumot használnak fel — egymillió forint értékben. Újabb egymillió forint megtakarítás minden évben. De a trágyagázosítással jobb minőségű istállótrágyát is nyerünk! Az eddig legjobbnak tartott trágyakezelési eljárásoknál is elvész a nitrogén 25—30 százaléka. A zárt tértién történő gázosításnál mindössze egy százaléka megy veszendőbe, a többi érintetlenül megmaradt a kigázosí- tott anyagban. Számoljunk hát! Eddig minden mázsa istáLlótrágyá- ból elveszítettünk 25 deka nitrogént. Egy számosállat évi termeléséből 25 kilót — melyet csak 120 kiló pétisó nitrogénjével pótolhatunk — 115 forintért. Tizenötezer számosállatnál — pedig ennél jóval többet tartanak megyénk termelőszövetkezeteiben és az állami gazdaságokban — elveszítünk 375 kiló tiszta nitrogént. 18 ezer mázsa pétisó nitrogén,tartalmát. amely egy és háromnegyed millió forintja üa kerül a gazdáknak. Kund Ede Kossuth-díjas profesz- szor az Agrárégyetemröl úgy véleményezte Burgert elvtárs javaslatát, hogy „akkor is meg kellene valósí- vani, ha egy köbcenti gázt sem nyernénk...“ De nyerhetünk gázt is — és így másfél millió kilowatt áramot, tízezer mázsa petróleumot, 18 ezer mázsa pétisó nitrogénjét. Három—négymillió forintot Baranyában, egy év alatt. És a Dunántúlon? Vagy az egész országban? Mi'liárdöteat! Ott hagytuk abba hogy a javaslat júliusban megkezdte kálváriáját a földművelésügyi minisztérium útvesztőiben. Hiába ösztökélte a Keletdunántúli Igazgatóság, Pólya elv- társ és dr. Krénusz Ferenc főagro- nómus, az FM-ben egyeseknek úgy- látsaik, nem sietős .. . Elmúlt augusztus, szeptember napjai is a vége felé jártak — de intézkedés — akár elutasítás, jóváhagyás, vagy csak egy levél is? Sehol. Naszályi elvtárs, a lelkes vegyész- mérnök fent Pesten kilincselt. A földművelésügyi minisztériumban ő sem érhetett el semmit. Akkor az Országos Találmányi Hivatalhoz fordult. A Találmányi Hivatal kijelentette — a kísérleti gázosító felépítésére rendelkezésre bocsátják a szükséges pénzt... Ne gondolja senki, hogy most már úgy ment, mint a karikacsapás. Dehogy! A gázoshót meg is kell tervezni. A Pécsi Tervező Irodától Gál- hidy főmérnök jártas benne, hiszen a szennyvíztelepét is ő készítette, de ő csak fanyalogva vállalta, idén február végére. Hogy a kísérletet meggyorsítsák, új tervezőhöz fordultak... ... Szeptember végén az Országos Tervhivatal kiküldöttei a Német Demokratikus Köztársaságban folytatott tanulmányútjukról a következő jelentést tettéle a minisztertanácsnak: „Tanulmányútunik egyik legértékesebb tapasztalata, hogy tanulmányozhattuk a Jenái Mezőgazdasági Kísérleti intézetben dr. Kertseher professzor vezetése alatt folyó munkát a mezőgazdaság saját energiaellátásának megteremtésére vonatkozóan... A tráigyagáaosílási eljárás jelentősége, hogy __a népgazdaságon belül nag ymennyiségű benzint, nyersolajat, villanyt, stb. szatiadít fel... hogy a ma ismert trágya erjesztésén keresztül a mezőgazdaságot 30 százalékos nitrogén veszteség éri, samel y a gázosiító eljárásnál minimális egy százalékra csökken ... .... A tapasztalatok hasznosítására vonatkozó javaslatainkat az alábbiakban tesszük meg: a) A mezőgazdaság saját energiaellátásának megteremtésére meg kell kezdeni az istállótrágyából nyerhető metángáz előállítását és ehhez már 1954-ben 44 millió forint beruházás: kell biztosítani. b) A biogáz előállításához szolgáló berendezések létesítésének tanulmányozására 3—4 tagú bizottságot kell a Német Demokratikus Köztársaságba kiküldeni, még 1953- ban..." Dé Burgert és Naszályi elv társók javaslata — ennek ellenére csak tengődött, — húzódott, halasztódott. Szeptember, október, november... nincs tervező! Végre november 2-án az Országos Tervhivatal külön kérésére a Földművelésügyi Minisztérium Építési Igazgatósága leereszkedett az ügyhöz és elvállalta a gázosító megterveztetését. Mi az, hogy elvállalta?! Gyorsan tovább adta a KÖZMÜ- TÉRV-nek .. . A KÖZMŰTERV vészes gyorsasággal jelentkezett: november, december, január ... Épp egy negyedév telt el, amikor végre megírta — hajlandó szerződést kötni a tervek elkészítésére. Majd aratásra szál- htja. Január hatodiikán értekezletre hívták össze a baranyamegyei szakembereket, Mondják el javaslataikat a mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatban. Burgert elvtárs szót kért és megkérte Magyarí András elvtársat, a földművelésügyi miniszter első helyettesét — hasson oda, — ne „hiva- .álból díjátalányozva" kezelje a íöJd< Termsiöszövetkeze'i lagek, prs vetess:] biztosilsátok a magas jövedelme!! Termelőszövetkezeteink előtt nagyszerű feladatot nyitott meg az 1954-es esztendő. Ebben az évben már — mint Hegedűs András elvtárs földművelésügyi miniszter elvtárs mondotta a termelőszövetkezetek kiváló dolgozóinak országos tanácskozásán — csak azokat a termelőszövetkezeteket lehet jól gazdálkodóknak tekinteni, amelyek legalább 30—40 forintot tudnak adni munkaegységenkint, a természetbeni juttatásokon felül. A párt és a kormány eddig számtalan intézkedéssel — a beadási kötelezettségnek a tsz-ek részege történő nagyobb csökkentésével, az adósságok nagyrésze e’engedésével, hoszúlejáratú hitelek folyósításával, kedvezményes gyümölcsös és szőlőtelepítésekkel, halastóhoz történő hozzájárulással — segíti jövedelmezőséghez termelőszövetkezeteinket. Ez azonban nem elég: a kormány támogatását a termelőszövetkezeteknek saját igyekezetükkel és elsősorban a tavaszi munkák gyors, megfelelő minőségben történő elvégzésével kell megtoldani. Ha most nem igyekeznek a vetéssel, akkor hiába a támogatás — kisebb a tér- 0 més, apad a jövedelem. Termelőszövetkezeti tagok, a gyors vetéssel biztosítsátok a magos jövedelmet! A drávafoki Virágzó Élet termelőszövetkezet tagjai sohasem tib-lajxJíak az utolsó helyen és a tavaszi munkákban sem akarnak sereghajtók lenni. A kényszerű téli pihenés után március 13-án megkezdték a vetést. Elsőnek a tavaszibúzát vették sorra, mert tudják — ez az a növény, amelynek termése legjobban függ a korai vetéstől. Egyszerre öt fogattal láttak hozzá és így péntek estére végeztek vele. A tavaszi vetéssel egyidőben megindították a fejtrágyázást is — de nagy gondban vannak, mert nem kaptak elegendő pétisót. Az a tíz mázsa műtrágya, amelyet részükre kiutaltak, nem elegendő őszi vetéseik negyedrészére . sem. Ugyanakkor a régi gazdakör helyiségében összekeveredve otí áll már hat éve pétisó, szuperfoszfát és kálisó vegyest — de nem vehetik meg. mert az értékében csökkent műtrágyáért 90 forintot kér a földművesszövetkezet. Nem lehetne segíteni ezen? A esányoszrói Űj Március termelőszövetkezetben a múlt évben. különösen az ősszel — vontatottan haladt a munka. Kifelé kacsintgatott a tagság. A sorozatos kedvezmények és az éves terv elkészítése után megváltozott a véleményük és most a tavaszi munkákon már úgy dolgoznak — öregek, fiatalok egyaránt — ltogv jól záruljon az. esztendő. A tavaszi munkákat már Imgádszerve/etben végzik — minden fogatos a saját földjén készíti elő a vetőágvat és végzi a vetést. Joziiip Péter brigádvezető teriiiletéri már két és fél hold ta- vats/ibúzát. négy hold zabot ős nyolc hold Lucernát tették a földbe Ezen felül végezték negyven hoki lóhere elvetésével is. A váradújpusztai Törekvés termeit» -Következet tagjai nem nagv területen, alig kétszáz holdon gazdálkodnak. Ugv igyekeznek, hogy erről a kis területről is magasabb jövedelmet takarítsanak be, mint az elmúlt években, ezért mihelyt megszikikádt, nekiláttak a tavaszi munkáknak Ők az őszi búza fejtrágyázásával indultak. A munka szaporán halad, eddig 38 holdat szórtak be pétisóval. Amíg a tagok a fejtrágyázással foglal at oskodtak, Molnár Mihály, a traktoros két nap alatt !4 holdat szántott és ezt a területet éjszakai műszakban megtáresázta é.s el is boronáit a. Ha szombaton esik — a vetés is megindult volna. A váradú jpusztaiak, kihasználva pártunk és a kormány segítségéi, új gyümölcsöst létesítenek — ötszáz fát ültetnek ki. Pénteken estig kétszáz gödröt aista.k a férfiak. Mihelyt az idő engedi, megássák a másik háromszázat is és kiültetik a csemetéket Kékeiden két termelőszövetkezet az Alkotmány és a Petőfi tagsága versenyez a pártkongresszus tiszteletére a munkák időbeni befejezéséért. A kongresszusi versenyben eddig áz Alkotmány tsz tagjai bizonyultak jobbaknak: öt hold takarmány borsójukat elvetették, megkezdték a tavaszi árpa vetőágyának elkészítését és ezzel együtt a gyengén átte'elt őszi kalászosok .megerősítését is. A búzákat pétisóval fejtrágyázzák és ezzel a vetést erősítő munkával már 164 holdon végeztek. A Petőfi tsz' tagjai 140 hold őszi vetésüket fejtrágyázták meg és a vetéseknél még csak a talajelőkészítésnél tartanak. Ha győztesen akarnak kikerülni az. Alkotmány tagjaival folyó vetélkedésből — mihelyt felszikkad a szombati eső után a föld — kétszeres erővel indítsák meg a tavasziak vetését. A családtagok is megtalál ják már a munkát. Aki nem faros a vetögóp mellett, az. a kertészetben dolgozik. Az asszonyok négy nap alatt tíz kiló híján tizenkét mázsa du ghagy mát ültettek el. A termelőszövetkezetek mnukája kihat a falu egyéni gazdáira is: Kéméndi György egyéni’eg dolgozó paraszt kenyérgabona vetésterve túlteljesítéséért 600 négyszögölön tavaszibúzát vetett. Útnak indult az első primőrszállítmánv a Bólyi Kossuth tsz kertészetéből Komlóra A bólyi Kossuth tsz — Baranya 'legjobb növénytermelő csoportja — kertészetéből szombaton reggel útnak indították az első primőrszáliít- mányt. 140 csomó hónaposretkei küld tek Komlóra. Ezentúl minden héten továbbítanák zöldséget a komlói bányászok. építők ellátására* legközelebb a retek mellett már salátát, kelkáposztát is. * A növénytermelő brigádok a szán- '.óföldön szorgoskodnak: szombatra valamennyi tavaszi kalászost elvetették. Most 106 hold lucernájukat fejtráigyózzák, azokat a vetéseket pedig, ameíyek rászorulnak, küliős- kapávai művelik meg. Szinnyey Henrietta művelésügyi minisztérium a dolgozók javaslatait. Március 21-ét írunk — éppen tíz hónapja, hogy a pécsi állami gazdaság igazgatójának javaslata intézkedés nélkül hányódik. Mert mind a mai napig sincs terv', és csak március 19-én biztosították a tervezéshez szükséges pénz.t is. Burgert elvtárs elkeseredésében levelet írt a Szabad Népnek, de nem küldte el. Túlságosan belefásult az eredménytelen vi as kodásba. Itt egy hatalmas jelentőségű javaslat, melyet mezőgazdaságunk legkiválóbb tudósai és szakemberei támogatnak, mely kellő kikísérletezés után agycsapásra megoldaná a mezőgazdaság saját energiatermelésén keresztül az országos villamosáram- gondokat. de legfőképpen megoldaná legégetőbb bajunkat: a mezőgazda- ságfejliesztési határozat végrehajtása alapját — a talajerő visszapótlást. Külföldön, a Német Dómokra' / js Köztársaságban már aíkaiímazzyc. , Nálunk a földművelésügyi minisztérium egyes munkatársainak ki nem deríthető rövidlátása folytán —< már esztendőszám kallódik, miközben a megvalósuló kormánypro- gramm során hosszú előadásokon, újságcikkeken, értekezleteken keresztül harcolunk a dolgozók véleménye meghallgatásáért, javaslataik megvalósításáért. Elég a tehetetlenségből! A mi pártunk magáévá teszi a dolgozók minden hasznos javaslatát és verekszik megvalósításukért. — Jól véssék eszükbe, kiken ez a tűrhetei- len huza-vona múlik — Rákosi elv- társ szavait: „Üzenem minden magvar sztahá- novistánek, újítónak és észszerűsítő- nek: kezdeményezzen bátran, javasoljon merészen, mert mögötte áll teljes erejével a Magyar Dolgozók Fiirtja". Burgert Róbert elvtérs javaslata mögött is! Oroszlán Imre
