Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-11 / 59. szám

2 1NAPCO IBM MAbOTT« T1 KÜLFÖLDI HÍREK RÖMA Az olasz képviselőházban Girolamo Li Causi kommunista képviselő fel­szólalásával folytatódott kedden dél­előtt a Scelba kormányprogrammja feletti bizalmi vita. Li Causi élesen bírálta a Scelba-kormány által is­mét bevezetett rendőrségi módszere­ket és követelte, hogy derítsenek fényt a palermói börtönben lejátszó­dott titokzatos esonényekre. Saragat, a szociáldemokraták ve­zére, De Gasperihez intézett nyílt lei-elében szolidaritást vállalt a re­akciós, klerikális politikussal és sík- raszállt az „európai védelmi közös­ség" mellett, a nemzetközi feszült­ség enyhülése ellen. KAIRO Az AFP jelenti, hogy több, mint kéthetes ' állandó változások után megalakult az új egyiptomi kormány. A kormánynak tizennyolc tagja van hét katona és tizenegy polgári sze­mély. A miniszterelnöki tisztséget Nagib tábornok viseli. Minisaterel- nökhelyettes Nasszer alezredes. SANGHAJ A „Kiodo Cuszin“ hírügynökség jelentése szerint Joszida japán mi­niszterelnök kedden, a japán parla­ment fclsőházának költségvetési bi­zottságában felszólalva kijelentette, hogy „végül is módosítani kell a ja­pán alkotmányt.“ Joszida a japán alkotmány 9. cik­kelyére gondolt, amely megtiltja Japánnak, hogy fegyveres erőkkel rendelkezzék. Joszidának ez a nyilat­kozata ellentmond azon korábbi ki­jelentésének, amely szerint az alkot­mány 9. cikkelyét nem fogják mó­dosítani. Joszida nyilatkozata jellemző, mi­vel annak megtételére egy nappal azután került sor, hogy az Egyesült Államok és Japán aláírta az úgyne vezett „kölcsönös segélynyújtási és védelmi szerződést“, amely Japánt leplezetlen újrafelfegyverzésre ösz­tönzi. PEKING A Vietnami Tájékoztató Iroda a patetlaoi ellenállási kormány hiva­talos közleményét idézve, jelenti, hogy a patetlaoi népi felszabadító hadsereg Patet Lao északi részében március 4-én felszabadította Phong- Saly tartomány Outay és Ouneua körzeteit. A Vietnami Tájékoztató Iroda rá­mutat e két körzet felszabadításával befejeződött egész Phong-Saly tar­tomány megtisztítása a francia meg­szállóktól. BERLIN Kedden Berlinben összeült a Sza­bad Német Szakszervezetek Szövet­sége elnökségének XVI. teljes érte­kezlete. A március 9-től 11-ig tartó értekezleten vendégként sok nyugat­német munkásnő és munkás is részt- vesz. Az értekezleten „A szakszerve­zetek feladatai a békéért és az egy­ségért folyó harcban" ciVnmel Paul Geissler, az elnökség titkára tart beszámolót. LONDON Több, mint ötven munkáspárti kép­viselő írta alá Drifoerg munkáspárt: képviselőnek azt a javaslatát, nmei} az alsóház közbenjárását kéri Har- mannalk, a bristoli székesegyház ka- -íon-okának érdekében. Harman kanonokot kinevezték Haptree helység lelkészének és a ka­nonok a kinevezést elfogadta. Az említett lelkész: állás betöltése a cornwalli herceg főkegyúri joga. A kinevezés után a hercegség adminisz­tratív vezetője — a főkegyúr meg­bízásából — magához hivatta Har­man kanonokot és közölte vele, hogy 'elkészi kinevezietése ellen kifogások merültek fel, mert békebarát és résztvett az 1952. évi bécsi Béike Vi- 1 ágkongressz uson. Végül is Hárman kanonoknak vissza kellett vonnia a lelkészi ki­nevezést elfogadó nyilatkozatát. VARSÓ Kedden a Lengyel Egyesült Mun­káspárt II. kongresszusára Varsóba Srkozett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. A küldöttség tagjai között van: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kom­A minisztertanács legutóbbi ülésén — többek között — a következő ha­tározatokat hozta: Jóváhagyta a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormánya közt a megyar-jugoszláv határon a határjeleik felújítására és megjelölé­sére Suboticán, 1954 január 30-án kötött egyezményt. * Tekintettel hazánk második legna­gyobb városa, Miskolc nagyarányú fejlődésére, a minisztertanács Mis kolc székhellyel városi bíróság és városi ügyészség felállítására hozott határozatot. * A minisztertanács határozatot ho­zott a rögtönbíráskodás megszünte­tésére. Ez intézkedést népköztársa ■iágunk állami és társadalmi rendjé­nek biztonsága, dolgozó népünk egy­re növekvő egysége, a törvényesség fokozódó megszilárdulása tette lehe­tővé. Rendeletben szabályozta a minisz­tertanács a jégkárbiztosítás új kár­térítési rendszerét: a kártérítések munista Pártja moszkvai területi bi­zottságának első titkára. DZS AKARTA Indonézia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkársága kö­zölte, hogy Dzsakartában március tizenöttől 20-ig tartják meg Indonézia Kommunista Pártjának V Kongresszusát. BUKAREST Temesváron az elmúlt napokban per folyt vasgárdista gyilkosok ellen, akik 1940 októberében — Antonescu vasgárdista diktatúrájának idején — alávaló módon meggyilkolták Ocskó Terézt, a munkásosztály ügyének harcosát. A vasgárdista csoport tag­jai, akik a kommunista Ocskó Te­rézt meggyilkolták: Cornel Préda az aradi vasgárdista rendőrség volt vezetője, Nicolae Radasan, Préda só­gora és közvetlen munkatársa: Ion Tiran, a vasgárdisták megbízható embere, aki a fasiszta diktatúra ide­je alatt több fontos tisztséget töltött be Aradon és Teodor Murcsan, _ az aradi vasgárdista rendőrség ügy­nöke. A bíróság a hatályban lévő törvé­nyeknek megfelelően Cornel Préda, Nicolae Radasan és Ion Tirau vád­lottakat halálra és teljes vagyonel­kobzásra, Teodor Muresan vádlottat pedig életfogytiglani kényszermun­kára, tíz évi jogvesztésre cs teljes vagyonelkobzásra ítélte. összege a múlt évihez képest átlago­san másfél, kétszeresére emelkedik. * A vasutas szakmunkásképzés szín vonalának emelése érdekében a mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a vasutas szakmunkásképzés irányítá­sát az 1954—55. tanévtől kezdődően a munkaerőtartalékok hivatala ve­gye át. A vasutas ipari tanulók ál­lami ellátásban részesülnek. A német szakszervezeti mozgalomnak síkra kel. szállnia Mo'otov Javaslatainak megvalósításáért Berlin (MTI) A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezetőségének 16. ülésszakának meg nyitó ülésén Paul Geisler, a Közpon­ti Vezetőség titkára kijelentette: „A német szakszervezeti mozgalomnak most minden erejét latba kell vetnie azért, hogy Kelet és Nyugat dolgozói megegyezzenek Molotov szovjet kül­ügyminiszter javaslatainak megfe­lelően a német haza békés újraegye­sítésében“. A minisztertanács határozatai A szegényember, aki egyszer jól akart lakni (Mexikói népmese nyomán) Élt egyszer egy falu­ban egy szegény és örök­ké éhes ember. Otthon egyre több volt a gyerek, a földecskén pedig évről- évre kevesebb termett. Áz ember azt akarta, hogy az asszony és az apróságok jóllakjanak, ezért neki magának kel­lett egyre kevesebbet és kevesebbet ennie. Egy napon aztán felsó­hajtott: — Nem bírom már ezt a nyomort! A gazdag paraszt udva­ráról ellopott egy csir­két, otthon magához vett egy fazekat és egy kis sót; a kabátja alá rejtet­te az egészet és elment a hegyekbe. Egyszer, legalább egyet­len egyszer életében csir­két akart enni. Egyedül akarta megenni, nem akart rajta más vándo­rokkal osztozni, — így hát a legrosszabb utat válasz­totta, a legkopárabb szik­lák közt járt. Messze, tá­vol a lakott helyektől az­után tüzet gyújtott, leko- pasztotta a csirkét és er­dei izfletes füvekkel meg­főzte a fazekában. Amint a hús megpuhult levette a tűzről. Remegett az izgalomtól, úgy vár­ta, hogy levese kihűljön egy kicsit. Éppen ki akart halászni egy combocskát, amikor egy idegen jelent meg az úton. A szegény ember na­gyot káromkodott, gyor­san elrejtette a fazekát a bokrok közt és vissza­telepedett a tűz mellé. — Mit csinálsz itt, jó ember? — üdvözölte az érkező. — Pihenek, uram, — válaszolta a szegény em­ber. — Miért gyújtottál tü­zet? — Hogy megmelegít­sem fázó tagjaimat. Az úr átható pillantá­sokkal mérte végig a sze­gény embert: — Azt hittem, főzöl va­lamit. Meg akartalak kér­ni, kínálj meg engem is egy falattal. Éhes vagyok. — Semmivel sem tud­lak megkínálni uram, — válaszolt az ember. — Láthatod, hogy szegény vagyok. — Csirkeillatot érzek itt — akadékoskodott az idegen. — Vedd elő a fa­zekat a bokor alól, osszd meg velem. — Nem — kiáltott a szegény ember. — Azt már nem! Megszöktem otthonról, hogy egyszer, legalább egyszer az élet­ben jóllakhassak. Nem osztozom senkivel. — Ha elárulom neked, ki vagyok, — a vendég, — bizonyára megkínálsz. — Nem, — rázta meg fejét dacosan a szegény. — Most az egyszer még a saját gyerekeimnek sem adnék. Azt gondolod, kö­zelebb állsz hozzám, mint a gyerekeim? Az idegen csak mosoly­gott. — Miért ne? Tudd meg, hogy én istened vagyok. Ugy-e, most előhozod a csirkét? — Most nem hozorr) csak igazán, — haragu­dott meg a szegény. — Tettél nekem valaha is valami jót? Mindig csak azoknak mérsz, akiknek úgyis elég jutott minden­ből. A gazdagoknak bir­tokot, és pénzt adsz; kö­vérek és kocsin utaznak. A szegény emberhez ma­gad is rossz vagy. Most sem hagyod, hogy jóllak­jam. Nem adok a csirké­ből! Az isten megpróbálta rábeszélni. Azt mondta, nem is éhes, igazán, csak ki akarja próbálni az em­ber hűségét, nem kell ne­ki a fele, elég lesz az egy comb is, a7‘án egy szárny nyal, később a nyakkal is beérte volna, végül pe­dig már csak két korty levest kért, — de az em­ber nem állt kötétoek s fgv az istennek dolgavé- gezetlenül kellett távoz­nia. Alig indult a szegény- ember a bokor felé, hogy végre evéshez lásson, újabb idegen jelent meg az úton. Sovány volt és sápadt, szeme alatt sötét karikák húzódtak. — Ugye — szólalt meg halkan — velem megosz­tod ételedet? A szegényember már majdnem sírt haragjában. — Nem osztozom, — dobbantott, — egyetlen egyszer az életemben csir­két akarok enni... Az idegen szavába vá­gott: — Ha elárulom neked 10 vagyok, bizonyára meg kínálsz. — Miért kínálnálak meg? Még a saját gyere­keimnek sem adnék, ép­pen most küldtem el ma­gát az úristent. Gondolod hogy te közelebb állsz hozzám? — Én a halál vagyok, — válaszolt az idegen. A szegényember lesü­tötte szemét és előhozta a csirkét. — Neked igen, neked adok, — suttogta. — Egye dűl te vagy igazságos. Egyformán veszed magad hoz a szegényt és a gaz­dagot, a kövéret és a so­ványt, a nemest és az ala­csony sorból valót, senki­től sem hagyod magad megvesztegetni:, senkinek sem kedvezel. Veled igen — ve’ed szívesen oszto­zom, utolsó falatomon is. Békenagy^yulések Pécseit A Baranyamegyei és Pécs Városi Békebizottság ma, csütörtökön est* 6 órakor a Tiszti Klubban nagygyűlést rendez. A nagygyűlésen Neme* György újságíró, az Országos Béke tanács munkatársa részletesen h*‘ számol a külügyminiszterek berlini értzk'"'étéről és csaknem egyhóna­pos berlini tartózkodása idején szerzett élményeiről. A Városi Békeiroda március 12-én, pénteken este 6 órakor a gy»r" városi kultúrotthonban tart béke-gyűlést, amelyen dr. Száméi Laj*s egyetemi tanár beszámol a nemzet közi helyzetről, ennek keretében * békehaorc eddigi eredményeiről, majd ismerteti a berlini külügyminisz­teri értekezlet eredményeit. Az előadás után a KISZÖV tánc-, ének *s szín látszó csoportja kultúrműsort ad. Idejében, jói előkészített talajba, szakszerűen vessük a tavaszbúzát! IVr őst már végérvényesen bekö- szöntött a tavasz — a szán­tás-vetés ideje. Néhány nap múlva megyeszerte megkezdik a többi kö­zött az egyik legfontosabb tavaszi gabona — a tavaszbúza elvetését is. Népünk kenyérgabonái közül eddig éppen a tavaszbúzának volt a leg­kisebb jelentősége, „ravasz” búzá­nak tartották igényessége és a jó őszi búza termésénél kevesebb hoza­ma miatt. Az az idő azonban, ami­kor a tavaszbúza valóban ravasz bú­za volt, — a múlté. Ma már rendel­kezésünkre állanak jó, hazai nemesí- tésű és szovjet eredetű fajták, ame­lyeket bátran vethetünk: termés­eredményük megközelíti, sőt — mint gazdaságunkban is előfordult —- egyes esetekben meghaladja az őszi búzáét is. 1950-ben például 10 má­zsa tizenöt kiló tavaszbúzánk ter­mett holdanként, szemben az őszi búza 9.57 mázsás termésátlagával. A tavaszbúza termesztése azóta gazda­ságunk állandó feladata maradt. Jó terméseredményünket úgy er­ük el, hogy a vetést már március el­ső napjaiban elvégeztük — őszi mély­szántott földbe, holdanként 110 ki­lót. A bevetett ,és csírázásban lévő táblát azon a tavaszon gyűrűshenger­rel járattuk meg. Idején elvégeztük a szükséges fogasolásokat is, majd mikor elacatosodott, a gyomot kiir­tottuk belőle. Természetesen tisztí­tott és csávázott vetőmagot használ­tunk fel. 1953-ban újra termesztettünk ta­vaszbúzát — méghozzá a tervezett 'erület ötszörösén. Gyorsan és hatá- '-ozottan elvégeztük az őszi szántá­sok simitózását, egy mázsa szuper- foszfátot szórtunk ki, aztán a vetés­sel egyidőben 30 kiló pétisót is. A vetéssel igyekeztünk és március 4- re az egész területen befejeztük. — Emikor már megerősödtek, «' rv ré­szükre — 141 holdra —- herefüves keveréket vetettünk felülvetésként. Szárbaindulás előtt újra 30 kiló péti­sót szórtunk ki feitrágyának. A tavaszbúzatáblák igen változa­r* tos helyeken feküdtek. Dom­bos, lejtős és sík részeken került elvetésre. Az elővetemény sem volt a legjobb: őszi búza, gyapot és ku­korica. Ezen kedvezőtlen körülmé­nyek ellenére a gazdaság egész ter­mésátlaga meghaladta a kilenc és fél mázsát. A vetésápolás fogasolás- oól, hengerezésből és acatolásból állt. Különös gondot fordítottunk 8 gyomok irtására, talajuk morzsáié" kos szerkezete fenntartására. Az aratást kombájnnal és Knotek arató- géppel végeztük. Itt tapasztaltuk’ hogy a tavaszbúza kevésbbé pergC’1 a magját, mint az őszi, ez elősegít a nagyüzemekben való elterjedései is.' A tavaszbúza jobb minőségű^ lisz­tet ad, mint -az ősziek, lisztjéből 8 legjobb sütőipari termékek készül; nek. A keményszemű durum fájták adják a csőtészták alapanyagát is. Jelenlegi vetéseinket Igyekszünk, mihelyt az idő megengedi, jól elő­készíteni és minél előbb földbetenni’ Különös gondot fordítunk arra, hog> a szuperfoszfát műtrágyát megleli' lóén a talajba juttassuk, öt holdóO kullivátorozást állítunk be kísérlet­képpen, hogy mélyebb, tökéletesébe: megmunkálással jobb eredményt ér- hessünk el. rp ürelmetlenek vagyunk az ido- járással szemben, lessük, ntf" kor érjük el a kellő talajállapot0’’ hogy vethessünk. A megtömött, el­kent talajon vetni helytelen, ezzel kárt csinálnánk. Napról-napra fi©*}' jük, mikor szikkad meg annyira föl­dünk, hogy kártétel nélkül rámehes- sünk. Ahogy nem szabad elhamar­kodni a vetést, ugyanúgy a késleke­dés is káros, minden órát, percet használjunk ki. A tavaszbúza termesztésénél 'n' gyázzunk arra, hogy az Udvaros 139" as és a keményszemü durumfélesf" geket nehogy összekeverve vessük, mert az érési idő különbözősége foly­tán megkárosodunk. A babarci állami gazdaságban je" szűrtük azt a tapasztalatot, hogy ér­demes tavaszbúzát termeszteni. Mag; iát kevésbbé pergeti, jobb minőség11 lisztet ad és terméseredményben megközelíti az őszi búzát, — halló*' tunk már 15—16 mázsás termésered; «lényekről is. A bevezetésre kerül0 füves vetésforgónál mint védőnővé1# kitűnő, nem nyomja el az aljavetést’ Végül, de nem utolsósorban —• ne' pünk biztos kenyérellátása egyene' sen kötelességünkké teszi minél n3' gyobb területen történő terjesztésed Legszebb termelési feladatunk több és jobb kenyeret juttatni dolgozóink asztalára. KISS PÁL a babarci állami gazdaság föagronómusa. Ki lesz az első? A komlói vasútállomás kereske­delmi dolgozói a pár;kongresszusra tett felajánlásaik teljesítésében már igen szép eredményeket értek el. Horváth József, a darabárus rak tárnok vállalta. hogy februárban 41 mázsa helyett, 4.4 mázsát mozdít meg óránként. Vállalását túlteljesítette 6.2 mázsát mozdított meg. Szentes Frrenrné kocsirakományos az átlagos rakodási időt lerövidítve 157 százalé­kos teljesítményt vállalt. Vállalását ’ebruárban 167 százalékra teljesítette . Farkas József rakodási irányító 50,760 1 tonna továbbítását ígérte, 56.083 tolt' nát továbbított. A kereskedelmi szolgálat dolgos^ március 3-án tartott termelési érte­kezleten megfogadták, hogy még gyobb eredmények elérésével készül' nek a pártkongresszusra. Versenytat' sukkal, a pécsbányarendezői kereske­delmi dolgozókkal állandó kapcsola­tot tartanak, ügy dolgoznak, hogy e versenyből a komlói vasútállomás ke­reskedelmi dolgozói kerüljenek "* győztesen. ZENGŐVARI EMÍLIA Szófia (MTI): Az idei rendkívül hideg tél kö­vetkeztében a Fekete­tenger északi partjáról hatalmas jégtorlaszo­kat, jégtáblákat sodort a szél a bolgár partok­hoz. Ennek következté­ben a paritól mintegy hat-hét mérföldnyi mélységben befagyott a tenger. Közvetlenül a part meLlett a jég vas­tagsága elérte az öt métert is, aminek kö­vetkeztében a hajófor­galom húsz napig tel­jesen megbénult. Köz­vetlenül a befagyás előtt a burgaszi kikö­tőből Isztambul felé indult a „Georgeosz" nevű görög • hajó. A bolgár kikötőhatóságok figyelmeztetése ellené­re a hajó nem látta el ■nagá elegendő élel­miszerrel. Alig hagyta gaszi kikötőt, hatalmas viharba került, majd Szozopoltól három mér földnyire keletre jég­táblák közé szorult. A vihar több napig tom­bolt, de a bolgár kikö­tőben dolgozók és a tengerészek tudták, hogy a görög hajónak sürgős segítségre van szüksége. A segítő ak­cióban repülőgépek is résztvettek, amelyek­nek sikerült megtalál- niok a jég közé szo­rult görög hajót és élel­miszercsomagokat dob­tak le a személyzet szá­mára. Két nappal ez­előtt a „Georgeosz" ki­szabadult jégbörtönéből és folytathatta útját Isztambul felé. Pomorje közelében egy olasz hajó akadt meg a jégtáblák kö­zött. A „Vaszil Le'Y' szki“, „Május l” é* „Nikola Vapcarov" °e' vű bolgár hajók azo^' ban egyesült erővel törték a jeget és a .Va' szil Levszki"-nek sike­rült bevontatnia olasz hajót Neszebr ki­kötőjébe. Egy nyugatnémet hsí jó is a jégtáblák köz® került és megakadt. A* Odesszából jövő „N?’’ gin'1 nevű szovjet 6^ zös legénysége három napon keresztül har­colt a jég ellen és si' került kiszabadítani3 8 nyugatnémet hajót. ^ szovjet tengerészek hő­si harca következtébe^ a burgaszi kikötő előtt sikerült utat töm: 8 légmezőn és így a bur­gaszi kikötő forgalto8 helyreállt, Bolgár és szovjet tengerészek hőstettei a Fekete-tengeren el a „Georgeosz" a búr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom