Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

2 NAPLÓ »«54 FEBRUAR 4 A szovjet kormány tervezete a Németországgal kötendő békeszerződésről Berlin, február 2. (TASZSZ) A Németország ellen vívott há­ború befejezésének idestova majd­nem kilenc esztendeje, de Németor­szággal még mindig nem kötöttek békeszerződést, az ország ketté van szakítva és nincs más államokkal egyenjogú helyzetben. Ennek az ab- nnrmis állapotnak véget kell vetni. Ez valamennyi békeszerető nép tö­rekvéseinek megfelel. A német béke- szerződés mielőbbi megkötése nélkül nem biztosítható a német nép jogos nemzeti érdekeinek érvényesítése. A német békeszerződés megkötésé­nek nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A német békeszerződés megkötése lehetővé teszi a második világhábo­rú következtében felmerült kérdések végleges megoldását. E kérdések meg oldása gyökeres érdeke Európa azon államainak, amelyek elszenvedték a hitleri agressziót, különösen Német­ország szomszédainak. A német bé­keszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzetközi helyzet megjavítását és egyúttal a tartós bé­ke megteremtését. A német békeszerződés megköté­sének meggyorsítására azért van szükség, mert nem szűnt meg az im­már két világháború kirobbantásáért felelős német militarizmus újjáte- remtésének veszélye, minthogy még mindig nem hajtották végre a pots­dami értekezlet megfelelő rendelke­zéseit. A Németországgal kötendő béke szerződésnek biztosítania kell a né­met militarizmus és a német agresz- szió felújítási lehetőségének elhárí­tását. A német békeszerződés megkötő se megteremti a német nép számára a béke szilárd feltételeit, a potsda mi határozatoknak megfelelően elő­segíti Németországnak mint egysé­ges, független, demokratikus és bé­keszerető államnak a fejlődését, és biztosítja a német népnek azt a le­hetőséget, hogy békésen együttmű­ködjék más népekkel. A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya ebből ki­indulva elhatározta, hogy haladék­talanul hozzákezd a Németországgá1 kötendő békeszerződés- kidolgozásá­hoz. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányának az a véleménye, hogy a békeszerződés előkészítésében részt kell vennie az össznémet kor­mány által képviselt Németország­nak és hogy a Németországgal kö­tendő békeszerződést a következő alapokra kell felépíteni. A Németországgal kötendő békeszerződés alapjai RÉSZVEVŐK: Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország. Lengyelország, Csehszlovákia, Bel­gium, Hollandia és más államok, amelyek fegyveres erőikkel résztvet- tek a Németország elleni háborúban. POLITIKAI RENDELKEZÉSEK: 1. Németországot egységes állam­ként állítják helyre. Ezzel véget- vetnek Németország szétszakítottsá- gának és az egységes Németország lehetőséget nyer, hogy független, de­mokratikus, békeszeretö államként fejlődjék. 2. A békeszerződés érvénybelépé sétől számított egy éven belül a megszálló hatalmak minden fegy­veres erejét ki kell vonni Németor­szágból. Ezzel egyidejűleg megszün-, telnek Németország területén min­den külföldi katonai támaszpontot .1. Biztosítani kell a német nép mámára a demokratikus jogokat hogy a német jogszolgáltatás alatt élő minden személy fajra, nemre nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságiogokat, be'e- értve a szólás-, a sajtó-, a vallás- szabadságot, a politikai meggyőző­dés és a gyülekezés szabadságát. 4. Biztosítani kell Németországban a demokratikus pártok és szerveze­tek szabad működését, fel kell őket jogosítani, hogy szabadon dönthes­senek belső ügyeikben, kongresszu­sokat és gyűléseket tarthassanak, él­vezhessék a sajtószabadságot és a kiadói szabadságot. 5. Németország területén nem szabad megengedni, hogy a demo­kráciával és a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges szerve /etek működjenek. 6. A német hadsereg valamennyi volt katonájának, köztük a tisztek­nek, tábornokoknak, valamennyi Volt nádnak, azok kivételével, akik bűn- cselekményeikért bíróság által ki­rótt ’ büntetésüket töltik, valamennyi más német állampolgárral egyenlő polgári és politikai jogokat kell biz­tosítani. hogy résztvehessenek a bé­keszerető, demokratikus Németor­szág építésében. 7. Németország nem léphet be semmiféle olyan koalícióba, vagy katonai szövetségbe, amely olyan ha­talom ellen irányul, amely fegyveres erőivel résztvett a Németország el- ’eni háborúban. 8. Németországra nem hárul sem­miféle politikai, vagy katonai jelle­gű kötelezettség azokból a szerződé­sekből, vagy egyezményekből, ame­lyeket a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya a német békeszer­ződés aláírása és Németország egy séges államban történő egyesítése előtt kötött. TERÜLET: Németország területét azok a ha­tárok szabják meg, amelyeket anagv hatalmak potsdami értekezletének döntései megállapítottak. GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK: 1. Németországot semmi korláto­zás sem köti békés gazdasági életé­nek fejlesztésében. Békés gazdasági életének a német nép jóléte növeke­dését kell szolgálnia. Németországot nem köti semmiféle korlátozás a más országokkal folytatott kereske­delem, a tengeri hajózás, valamint a világpiacokra való bejutás tekinte­tében. 2. Németországot teljesen mentesí­tik az alól, hogy az Egyesült Álla­moknak, Nagy-Britanniának, Francia országnak és a Szovjetuniónak meg­fizesse háború utáni államadóssá­gait, kivéve a kereskedelmi kötele­zettségből származó tartozásokat. KATONAI RENDELKEZÉSEK: 1. Németországnak engedélyezik, hogy az ország védelméhez szüksé­ges saját fegyveres (szárazföldi, légi és haditengerészeti) erőket tartson. E fegyveres erők méreteit a belső jellegű helyi határvédelmi és légvé­delmi feladatoknak megfelelően szab ják meg. 2. Németországnak engedélyezik olyan hadianyagok és haditechnikai felszerelések gyártását, amelyeknek mennyisége, illetőleg típusai nem haladják meg a Németország számá­ra a békeszerződésben megállapított fegyveres erők szükségleteit. NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: Azok az államok, amelyek béke- szerződést kötöttek Németországgal, támogatják Németországnak azt a kérelmét, hogy vegyék fel az Egye­sült Nemzetek tagjai sorába. A Néme országgal kötendő békeszerződés előkészítéséről, valamint a német békeszerződés kérdésében összehívandó békeértekezletről 1. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kor­mányának a Németországgal köten­dő békeszerződés előkészítésének ügyrendje kérdésében korábban tör­tént megállapodása értelmében meg kell bízni a négy hatalom külügy­miniszterhelyetteseit, hogy három hónap alatt készítsék elő a Németor­szággal kötendő békeszerződés terve­zetét. 2. A szövetséges államoknak, ame­lyek fegyveres erőikkel résztvettek a Németország elleni háborúban, le­hetővé kell tenni, hogy a békeszer­ződéstervezet előkészítésének idején kifejtsék á’láspontjukat a Németor­szággal kötendő békeszerződés kér­désében. 3. Elő kell irányozni Németország képviselőinek megfelelő részvételét a békeszerződés előkészítésének min­den szakaszában. Az ideiglenes össz­német kormány megalakulásáig a Németországgal kötendő békeszerző­dés tervezetének előkészítésében Kelet-Németország és Nyugat-Német ország meglévő kormányainak kép­viselői vesznek részt. 4. Hat hónapon belül, de legké­sőbb 1954. októberére össze kell hív­ni a Németországgal kötendő békc- szeiződés tervezetét megtárgyaló békeértekezletet. Ezen az értekezle­ten az érdekelt államok, valamint Németország képviselői is résztvesz- nek. A berlini értekezletről Berlin (MTI): Kedden aélután már jóval három óra előtt több, mint eaerö.száz berlini gyűlt össze a szov­jet főbiztos épülete előtt, hogy ta nulja legyen a külügyminiszterek megérkezésének. Ez az érdeklődé, nem egyszerű kíváncsiskodast ]e- lent. Azt fejezi ki, hogy a nemet nép lélekben ott van az ertekezle- en, amely most a német kérdést tar gyalja. Nem meglepő tehát, ha a német főváros becsületes lakosai köreben felzúdulást keltenek azok a mód­szerek, amelyekkel Adenauer bonni klikkje el akarja vágni az értekez­let sikerének útját. Jellemző, bog) Molotov elvtárs nagyjelentőségű hétfői javaslatét. — amelyet min­den német hazafi örömmel fogadott _ bonni kormánykörökben egysze­rűen „elfogadhatatlannak'1 minősí­tették. A revansvágyó bonni körök az AFP tudósítójának jelentése sze­rint amiatt aggódnak, hogy Molo­tov javaslatai az „európai védelmi közösség megtorpedózását“ jelentik­Adenauerék másik félelme az hogy a szovjet küldöttség által elő­terjesztett javaslat gyakorlatilag semlegesíteni akarja Németországot más szóval meg akarja akadályozni hogy a német militarizmus erői újabb agresszióra készüljenek. — Ilyen értelemben nyilatkozott ked den Berlinben a nyugatnémet kor- mány megbízottéinak szóvivője, így foglalt állást a bonni bábparlament külügyi bizottsága, valamint a hír­hedt Von Brentano, az ujrafelfegy- verzés egyik előharcosa, aki egyéb­ként a Keresztény Demokrata Unió és a Keresztény Szocialista Unió °gyüt‘jes parlamenti csoportjának el­nöke. A Keresztény Demokrata Umo által kiadott sajtótájékratatóbammeg más „aggodalmak“ is falhatok. A tá lékozta‘jó hétfői szama nyíltanéi ienzi a békeszerződés megkötését Ne metországgal, mert úgymond, .béklyókat rakna az országra. Látható tehát, hogy a bonni kö­rök az .európai hadsereg minél úőbbi megteremtése érdekeben j akarják fűrészelni a tanácskozások folytatását. Külön adalék ehhez az a telefon- beszélgetés, amely a napokban zaj­lott le Aaenauer, valamint Blanken­born a Berlinben tartózkodó nyu­gatnémet küldöttség vezetője között Az említett küldöttséghez közelálló körökből származó értesülés szerint Blankenhorn utasítást kapott, fordul­jon Dulleshoz azzal a kéréssel, hogy az amerikai külügyminiszter semmi ssetre se fogadja el a leszerelési vi- 'ágértekezlet összehívására irányuló szovjet javaslatot. Adenauer indo­ka: egy ilyen értekezlet hosszú idő­re elhalasztaná az újrafelfegyvérzés re irányuló tervek megvalósítását. S hogy a boiini militaristák még ax európai hadsereget is csak ug­ródeszkának tekintik, arra igen jel­lemző Georges Berlinnek, a „La Tri­bune des Nations“ című párisi heti­lap bonni tudósítójának legújabb cikke. Bertin bonni hivatalos körök bői kiszivárgott értesülésekre \ hi­vatkozva megírja, hogy Adenauer titkos értekezletet tartott a Keresz­tény Demokrata Unió vezetőivel s kijelentette, hogy mihelyt a „meg­felelő időpont bekövetkezik, a bon­ni kormány szét fogja tépni a bon­ni és párisi szerződéseket is, A fran­cia újságíró szerint Adenauer sik­Törvény a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt hozott, a bírósági szervezet­ről. Ez a törvény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes megva­lósításának útján s a törvényesség megszilárdításával a kormánypro- gramm végrehajtását segíti. 1949-ben született alkotmányunk már meghatározta a bírósági szer­vezet alapelveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági törvény híján — csak részben valósultak meg és a törvény hiánya a továbbiakban akadályozta volna igazságszolgálta­tásunk szocialista irányú fejlődését. Az igazságszolgáltatás apparátusá­nak népi demokratikus fejlődését a felszabadulás óta ugyan több jogsza­bály segítette elő, azonban bírói szer vezetünk jelentős részben felszaba­dulás előtti, gyakran multszáz-«'beli törvények alapján működött. A töl­ti ozott-foldozott jogszabályok nehéz­kessé tették a bíróságok áttekinté­sét, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tették a bíróság intéz­ményének megismerését. Az új tör­vény jelentősége elsősorban még­sem abban áll hogy egységes köny- nyen áttekinthető, bárki számára megérthető szerkezetbe foglalja a bíróságok szervezeti elveit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szer­vezet demokratizmusát, teljes össz­hangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerünk fej­lettségi fokának megfelelő • bírói szervezetet. ’ A törvény mindenekelőtt megha­tározza a bíróságok feladatait: „A Magyar Népköztársaság bíró­ságai az igazságszolgáltatás gyakor­lása során védik és biztosítják a né­pi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, va­lamint a társadalmi tulajdont, vé­dik és biztosítják az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket, bün­tetik a dolgozó nép ellenségeit, a bűncselekmények elkövetőit, a haza és a szocializmus ügye iránt oda­adásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadal­mi kötelezettségek becsületes telje­sítésére, a törvények következetes végrehajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására nevelik az állampolgárokat.“ A törvény értelmében az igazság­szolgáltatás egységes: minden ál­lampolgár ügyében ugyanazok a bí­róságok járnak el, tekintet nélkül arra, hogy az illető állampolgár mi­lyen helyet foglal el a társadalom­ban, milyen nemzetiségű vagy mi­lyen az anyagi helyzete. Az eljáró bírák függetlenek és csak a törvény­nek vannak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlottnak joga van védelemre és arra is, hogy — ha nem tudja a magyar nyelvet — saját anyanyelvén beszélhet a bíró­ság előtt. A bíróságokon hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, a törvény rendelkezése szerint a jövőtí n mind a bírákat, mind a népi ülnököket választani kell. A választást a tör­vény úgy rendezi, hogy az igazság­ügyminiszter jelölése alapján a vá­rosi, kerületi, járási és megyei ta­nácsok választják meg a területü­kön működő bírákat. A legfelsőbb t bíróság bírá;t és ülnökeit az ország­gyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy hivatá­sos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Másod­fokon. valamint a legfelső bíróság­nál három hivatásos bíróból alakí­tott tanács jár el. A másodfokú bí­róságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok aílapján — tehát újabb bizonyítási eljárás nélkül, — jogüag vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: kellően megalapozott-e az, megfelel-e a törvényesség követel­ményeinek? Jelentős új bíráskodási elvet tük­röz' a törvény a Jegfelső bírósággal kapcsolatban, amikor kimondja a legfelsőbb bíróság elvi irányító sze­repét a bíróságok felé. /? legfelső bíróságnak ez a kiemelkedő szerepe abban áll, hogy az általa hozott el­vi döntések, mint irányelvek köte­lezőek a bíróságokra? A legfelsőbb bíróság elnökének joga van bárme­lyik bíróság, bármely ügyét, az el­járás akármelyik szakaszában ma­gához kérni, sőt kivételes esetben a legfelsőbb bíróság hatáskörébe von ni. Az elnöknek jogában áll bár­mely jogerős ítélet ellen jogorvoslat­tal élni, ha ezt a törvényesség érde­ke megkívánja. A bírósági szervezetről szóló u törvény, ugyanakkor, amikor kifeje­zi az igazságszolgáltatás szocialista elveit, egyben kifejezésre juttatja a törvény megtorló szigorát is, ame­lyet a bíróságoknak a nép ellensé­geivel, a törvényes rend megsértői­vel szemben kell alkalmazni. A 'törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgáltatás­nak, azt valóban népivé teszik és hozzájárulnak a szocialista törvé­nyesség további megszilárdításához, uj rászállt a későbbiekben felállítandó önálló nyugatnémet Wehrmacht mellett. Csakhogy Adenauer és társai vá* 'ójában csupán egy szűk réteget képviselnek. Hedd idézzük a „De Monde" című francia lap találó meg­jegyzését: „A Nyugat tragédiája abban áll. hogy a szovjet elgondoláson rajta van a potsdami egyezmény vízjele, azé az egyezményé, amelyet annak- •'dején Anglia és az Egyesült Álla­mok is aláírt. Márpedig a német hazafiak továbbra is ragaszkodnak a potsdami egyezmény szelleméhez 5 ezért üdvözlik őszintén a Szov- letunió javaslatait.“ A Nyugat-Németországból szár­mazó hírek arról tanúskodnak, hogy a tömegek éppen ellenkező állás­pontot foglalnak el. mint az Ade- nauer-kormány. Wuppertal város fiataljai levelet intéztek az NDK kormányához, kijelentve: „azért ke'ő dolgoznunk, hogy minél több lak­tanyát, repülőteret és gyakorlótere' lehessen építeni, tehát hogy saját sírunkat ássuk meg. Ezt nem akar­juk, mint ahogy .pem akarjuk az olyan hadsereget sem, amelvben Ke­leten élő testvéreinkre kellene lő­nünk. Elutasítjuk az európai vé­delmi közösség politikáját. Azt kér­jük a négy nagyhatalom külügymi­nisztereitől. hogy a dolgozó embe­rek érdekében hozzanak döntést.“' Biérria lakossága nagygyűlést tar­tott, s ezen felhívást intézett a Né­met Demokratikus Köztársaság népi kamarájához, hogy az vállalja a né­met nép nemzeti követeléseinek vé­delmét a külügyminiszteri értekez­leten. A gyűlés elítélte az Adenauer kormány magata rtását. A német nép igazi érdekeit a szov­jet javaslat képviseli. A szerda dél­utáni 9. ülés jelentőségét az adja, hogy Molotov elvtárs ez alkalom­mal válaszol azokra az ellenveté­sekre. amelyeket a nyugati külj úgyminisz'.erek a német békeszerzó- déstervezettel kapcsolatban tettek. A német főváros képe is azt ta­núsítja, hogy a mesterségesen ket­tészakított német nép ismét egybe akar forrni. A kelet- és nyugatbef- Uniek együtt tárgyalják az értekez­let híreit, s a brandenburgi kapu­nál annak is tanúja lehet a járó­kelő, hogy az őrtálló népi rend­őrök, valamint a nyugatberlini rend­őrök beszédbe elegyednek, egymás­sal, megvitatják azt a problémát, amely ma minden német .szempont­jából sorsdöntő. Az egység magában a népben érik meg, hiába próbálják ezt elgán­csolni Adenauerék. Az Államvasutak vezérigazgatóságát közleménye Az Államvasutak vezérigazgat' sága közli, hogy tekintette!, a z*> időjárásra és a nagy hófúvásoki 1954 február harmadlkán tizenkét órától a további intézkedésig a S2 mélyvonatok közlekedését kori tozza. Á korlátozás értelmében a gyo’ vonatok — a nemzetközi gyorsv na tok kivételével — egyelőre ne közlekednek. A fő- és mellékvon ' akon egy-egy személy vonatpár kő lekediik naponta. A munkásvotiab forgalmát az Államvasutak a nas nehézségek ellenére is fenntartja A forgalom a teljes behavazásj miatt, a következő vonalakon telj sen szünetel: Füzesabony—Debrecen, Nyi egyháza—Mátészalka, Nyíregyháza Nyiradony, Szerencs—Hid as nemé» Hatvan—Ujszász—Szolnak. M ezc nyékládhóza—Mezőcsá t, 'Vámo gyönk—Ujszász—Szolnok Jászberény és Ujszáz között, V mosgyörk—Ujszász. Kálkápolna Kisköre, Szerencs—Hidasnéme Debrecen—Tiszátok, Debrecen—M tészalka, Kaba—Nádudvar, Deibree —Nyiitbéltek (keskenyvágáinyú), N} egyháza—Balsa-Dombrád (kesken vágányuk Füzesabony—Debrece Tiszafüred—Karcag, Debrecen Nagyi éta, Debrecen—Nagykoré Püspökladány—Szeghalom, Kis1 szállás—Dévaványa, Cegléd—;'1 zseny (keskenyvágányú), Bácsalmás Csikerűt, Somogyszob—Barcs. Zán —Köveskál, és Aszófő—Tihany, v. 'amint Szombathely és Búcsú közo A hófúvás erősödése miatt a í* soroltakon kívül valószínűleg ti vábbi vonalakon is be kell szűnt* ni a forgalmat. Énről a rádió a sajtó tájékoztatást ad majd. Az utazóközönség a szándék^ ttazás előtt a vonatok közlekedő felöl érdeklődjék az állomásoké 'hol a pontos tájékozta-ást, m* kapja,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom