Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

FF^TJAR 1 IN A F L O 3 I* AR'I ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS * Vezerőségvilaszrás a Pécsi BSrgyár boxos a!apszsrv9zofében Al ajtónál a párttagsági köny­vet, az aJapszervezethez nem tar­tozóktól a megbízólevelet kérik, enélkül senkj nem léphet be a Pé­csi' Bőrgyár „ifjúsági termé,--be, ahol néhány perc múlva megkezdő- óik a boxbőr alapszervezet vezeiő- ségválasztó taggyűlése. Kissé feszült »'hangulat, várakozásteljes, érződik, hogy niagy esemény a mai az alap- szervezethez tartozó kommunisták és pártonkivüliek életében, Fekecs Józsefné elvtársnő lép az- asztalhoz, a taggyűlést megnyitja. Felszólítja a résztvevőket, hogy te­gyenek javaslatot a taggyűlés elnö­kére, „T ó k a István elvtársat ja­vasolom" — szól a résztvevők kö­zül egy elvtárs. Rövid szünet után javaslat hangzik a jegyzőkönyvve­zetőre. majd ismét másik elvtárs a díszein ők ség tagjaira tesz javaslatot. 1 — Megállapítottam — szól a he­lyét elfoglaló .elnök, — hogy a tag­gyűlés határozatképes. Az alapszer­vezet létszáma 116 fő, jelen van 84. A többi dolgozik. — Felkérem a taggyűlést, tegye­lek. javaslatot a jelölőbizottság el- "ökére. négy tagjára, a sz-avara tsze­dő bizottság elnökére és négy tag­jára. A javaslatok elhangzása után Párttagsági könyvvel szavaznak. — Egy elvtárs kivételével mindenki helyesli, hogy a jelölőbizottság el­nöke Su tv or János, tagjai pedig S á g i Pálné* Sudár József, K r a n c z Fáimé és Fernenger Ernő legyenek. A szavazatszedő bi- tottság elnökének M i s á n g y i Ká- róly elvtársat választják, — a sza­vazás egyhangú A taggyűlés elnöke felhívja a résztvevők figyelmét kötelességeik te és jogaikra, arra, hogy bírálják az alapszervezet vezetőségének mun­káját, a beszámolót, tegyenek ja­vaslatot a munka megjavítására, hogy a jelölőbizottság által benyúj­tandó jelöltek helyett másokat is jelölhetnek a vezetőségbe, legyenek éberek, a legjobbakat, a legérdeme­sebbeket válasszák meg. — Most pedig felkérem Fekecs Józsefné elvtársnőt, az alapszervezet titkárát, hogy mondja el a vezető­ig beszámolóját. A beszámoló első részében a veze­tőségek újjáválasztásának jelentősé­géről van szó, majd megelevenedik dz alapszervezet élete, a taggyűlés élé kerül a munka eredménye, fo­gyatékossága. Szükséges a vezetőség űjjáválasztása itt is, mert az 1951- ben megválasztott 10 vezetőségi tag közül ma már csak három elvtárs vgn. 1951 óta szép eredményeket ®rtek el az alapszervezet tagjai. Példát mutattak a termelésben. Sok kommunista kapott sztahanovista ki­tüntetést, a szakmában országosan először egész brigád érdemelte k. a sztahanovista címet. A jobb mun­káért folyó harc során nevelődött Párttaggá Nyuli György és még so­kan mások. Ezt az eredményt úgy tudta elérni az,/alapszervezet, hogy támaszkodott a párttagokra, kikérte a kommunisták és pártonkivüliek véleményét. Ez döntő erő volt, — hangsúlyozza a beszámoló. Az ered­mények sorozata következett 1952 végéig, mind a termelés, mind a Pártmunka területén. Erősödött, új erőkkel frissült, növekedett tudás­ban az alapszervezet tagsága, hat harcos, jó munkát végző elvtársai küldtek az élet különböző területére. 1953-ban visszaesés követ­kezeit a pártmunkaban. Ek­• kor megkezdődött a vezetők cserél­getése. Az új vezetők nem érezték nléggé magukénak az alapszervezet kommunistáinak és a pártonkivüliek. nek, az alapszervezetnek problé­máit. A pártmunka hanyatlására nem figyelt fel az egységes vezető­ség sem. Ez év elején az átszerve­zésekkor szélhullottak a pártcsopor­tok, a népnevelőhálózat és az üzem­készben a pár .szervezet irányító, ve­hető szerepe ellaposodott. E soroza­tos hibák láttán — mert a hibákat a vezetőség nem javította ki, de eb­ben az egységes vezetőség sem se­gített — a párttagok közömbössé váltak. — Hozzájárult ehhez a pé­csi városi pártbizottság is —<mond ia Fekecs Józsefné, — azzal, hogy sokáig halogatta a boxos és az apró- bőr üzemek alapszervezetei egyesü­lésének engedélyezését. Az enge­délyt csak tavaly novemberben kap­tuk meg és a vezetők csak hiteget­ték az elvtársakat, hogy majd ki­egészítik a vezetőséget. A legfőbb hiba — állapítja meg a beszámoló — mégis az, hogy a vezetőség nem támaszkodott az utóbbi időben a párttagok vélemé­nyé*»*, se«ítsá«<sra. Vbbő1 fakad, hogy hiányosságok vannak -még a bírálat és önbírálat, a kollektív ve­zetés, a pártdemokrácia betartása, az ideológiai munka, a dolgozók prob lémáival való törődés terén is. E téren a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata nyomán* van némi fejlődés, de ez csak a kezdet. Még mindig a titkár végzi a munka zömét, dönt egyedül egyes kérdések­ben. Néhány elvtársra annyi . fel­adat hárul, hogy képtelen elvégezni, mások pedig nem veszik ki részüket a pártmunkából. E hibának oka az egységes vezetőség is, amely csak a titkárokkal foglalkozik, de a re­szort felelősök már nem törődnek az a lapszervezet többi vezetőségi tag­lovai. ' A bírálat a KV határozatai nyo­mán fejlődött, de gátolta a fejlő­dést. nogy a feltárt hibák kijavítá­sa elhúzódott, újra és újra vissza kellett térni rá. Ebből sokan azt lát­ták, hogy kár a szóért, hisz minden marad a régiben. Ezek a hibák kiváltották, hogy sok kommunista nem jelent meg a taggyűlésen, a különböző rendezvé­ny eken, a pártoktatásra járók egy- része elmaradt a foglalkozásokról. így sorolja a beszámoló, hogy mik voltak a hibák, mi okozta a pártélet visszaesését, őszintén mond bírálatot a munka felett Elég sok a hiba, de e hibák feltárása, elis­merése erőt mutat. Ha van erő e hibák feltárásához, mennyivel több erő van a hibák kijavításához!? Be­szél erről is a beszámoló, hogy fel­emelt fejjel, új erővel indulnak harcba a munka megjavításáért, a taggyűlés útmutatása alapján. A munka sikere felöl nem le­het kétség, hisz a párt iránti szere­tet ezernyi jele mutatkozott és mu­tatkozik most e napokban, amikor kongresszusi versennyel akarják túlszárnyalni az elmúlt évben el­ért kimagasló eredményeket, ami­kor az éves tervet 104.5, az export­tervet pedig 127 százalékra teljesí­tették. A hibák kijavítása, a kitű­zött célok sikere érdekében a DISZ- fiatalok is több segítséget kapnak, eleven DISZ életet teremtenek a pártszervezet segítségévek Végül pedig utat mutat a beszá­moló, hogy mit kell tenni az újon­nan megválasztandó vezetőségnek, hogy a boxos alapszervezetben meg szűnjenek a hibák, új győzelmek szü léssnek. Ismét az elnök emelkedik szólás­ra. Ismerteti a határozati javasla­tot, amely hét pontban foglalja ösz- sze a legfontosabb tennivalókat. Megkezdődik a vita a beszá­moló és a határozati javaslat felett. Elsőnek Terleczki László szó­lal feL „Mondták a beszámolóban, hogy politikai iskolára sokan nem járnak. Igaz, én sem járok. De én jártam volna. Az igazság az, hogy beosztottak egyik helyre, de ott nem volt foglalkozás. Utána küldtek egyik helyről a másikra, de nem ta­láltam a foglalkozást. Meguntam a keresgélést, gondoltam: csináljatok bolondot másból, ne belőlem, és így most nem járok. Ez így történt, hiba, hogy így történt.“ Többen he­lyeselnek: így igaz ez, velük is ha­sonlóképpen történt. Krancz Pálmé beszél: a pártcsoportvezetők munkája ellanyhult és ennek okát abban látja, hogy a vezetőség nem adott nekik feladatokat. Hasonló a helyzet a népnevelők munkájában is és emiatt gyenge a politikai mun­ka, a pártonkívüliekkel való foglal­kozás. Az a javaslata, hogy az űj vezetőség adjon az eddiginél na­gyobb segítséget a pártcsoportfaizal- miakmak és főleg munkát. M é h n József is a népnevelőmunka hiá­nyosságait bírálja. „Nagy szükség van a politikai munkára, e téren nagyon alapos munkát kell végez­ni. Nagyok a feladatok előttünk. Se­gítenünk kell a mezőgazdasági dol­gozókat. De hogyan segítsük, ha a falura- kimenő népnevelőket nem készítik fel megfelelően a vezetők is azok tájékozatlanul állnak a kérdé­sek előtt, hoppon maradnak." Bank Ferencné is a pártoktatási munkát bírálja, majd Tör jé ki István szól: Egyetért azzal, hogy a pécsi városi pártbizottság elnézte a vezetőség ál­landó cserélődését. Elmondja, hogy neki tapasztalata van arról, hogy ha bírál, akkor háttérbe szorítják. .Megfogadom — mondja a taggyű­lés résztvevőinek csodálkozása kö­zepette, — hogy többet nem bírá­lok." (Törjéki elvtárs egyízben egyik műszaki vezeiőt bírálta, aki párt- izerűtlenül visszautasította a bírála­tot. — Szerk.) T észás Károly, a határozati javaslatot egészíti ki, — majd J a g a d o s Sándor bírálja Tör éki Istvánt. „Ki hallott már olyat hogy megfogadjuk: nem bírálunk Nekünk igenis bírálni kell a mun­kát, egymás munkáját, mert énei­kül nem lehet a hibát kijavítani, űj eredményeket elérni". Fehér Miklós azért hibáztatja a vezetősé­get, mert a hibák okául legtöbbször azt hangoztatták, hogy három mű­szakban dolgoznak, de arról nem volt szó, hogy a nehézségek ellené­re hogyan lehet megjavítani a mun­kát. „Ugyanez a helyzet a DISZ- szeL Évek óta halljuk, hogy lesz, ilyen, meg olyan DISZ-munka, de nincs belőle semmi. Foglalkozzunk többet a fiatalokkal, nevelésükkel, hisz azok a mi utódaink, akik to­vább folytatják a munkát, amit mi megkezdtünk.“ <3 is kitér Törjéki elvtárs „fogadalmára“. „Én bizony bírálok. Megmondom én azt is, hogy Gungl elvtárs még most is ott tart, hogy szívesebben elvég?! maga a munkát, mintsem másokat aktivizál­jon." Flink János né a sokszor emlegetett jogos sérelmet, az öltö­zőt hozza elő. „Tűrhetetlen! Oda jutottunk, hogy a szárítóban öltöz­ködünk, aihol csurom vizes lesz a ruhánk. Ne csak beszéljenek arról, hogy lesz öltöző, hanem cselekedje­nek is." A következő felszólalónak ismét Törjéki István elvtárs jelentke­zik. Mindenki feléje fordul. „Azt akarom mondani, — kezdi, — hogy ... komoly hiba az is,... hogy a tit­kár elvtárs nagyobbrészt csak ad­minisztrációs munkával foglalkozik. Ezen változtatni kell, menjen ki töb­bet a dolgozók közé. Mi lakkosiak vállaltuk a pártkongresszusra, hogy az első negyedévi teilet két hónap alatt teljesítjük. De ehhez szüksé­ges, hogy a műhelyben a betonozás, a szerelés mielőbb elkészüljön, mert ez veszélyezteti vállalásunk teljesí­tését. Erre is gondot kell fordíta­ni...“ „Ugylátszik mégis meggon­dolta magát, mégis csak bírál“ —- mondják egymásnak á taggyűlés résztvevői és megnyugvással veszik tudomásul Törjéki elvtárs „leple­zett" önkritikáját. Még B i c z ó Jó­zsef kíván hozzászólni. Azzal kezdi, hogy a hibákért, — ne essék tévedés — nem csak a vezetőség hibás, ha­nem a tagság is. „Mondjuk meg úgy ahogyan van. Amikor adtak is mun­kát a pártvezetők, nem nagyon du­lakodtunk, — kevesen mentünk el, most pedig egyre csak azt mondo­gatjuk, hogy nem adtak, nem adtak“. Több hozzászólás nincs, összesen 11 -en mondták el véleményüket,' — a tagság véleményét. A válasz ki­elégít mindenkit. Elismeri a bírálat az önbírálat jogosságát, kitér Tör­jéki elvtárs hibás nézetére, bejelen­ti, hogy végre megvan a sokat pa­naszolt öltöző helye %s összefoglalva ismét hangsúlyozza, hogy csak a párttagság, a becsületes pártonkívü- liek segítségével tud új eredménye­ket elérni az alapszervezet. Az elnök szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amelyet két ponttal egészített' ki a vita. A sza­vazás egyhangú. Ezután bejelenti, hogy a taggyűlés öt elvtársat vá­laszthat a vezetőségbe, 15 szavazati joggal és öt tanácskozási joggal bíró küldöttet pedig az üzemi küldöttér­tekezletre, amely megválasztja az üzemi pártválasztmányt Fekecs Józsefné, az alapszervezet titkára a vezetőség nevében kéri a taggyűlést, hogy mentse fel a veze­tőséget. A taggyűlés a felmentést megadja. A jelölőbizottság elnöke ismerteti, hogy kiket tartanak érde­mesnek, alkalmasnak arra, hogy az új vezetőségbe válasszanak: Fekecs Józsefné, Törjéki István, Femenger Ernő, Gunderlich Margit és Német János. Az elnök átveszi a jelöltlistát és egyenként vitára bocsátja a je­lölteket. — Kérdésük van-e? Kívánjók-e, hogy életrajzát ismertesse az elv­társ? — Nem kell, ismerjük! — Kérdés nincs? — Következik a szavazás. Nincs kérdés a másik jelöltnél, a harmadiknál, a negyediknél és az ötödiknél sem, — itt. „mindenkit is­mernek“. így zajlik le, ilyen mecha­nikusan, ilyen hibásan a jelöltek feletti „vita", nem szólnak a jelöl­tek jó tulajdonságairól, hibáiról, még az olyan nyilvánvalóról sem, hogy például Törjéki elvtárs könnyen esik túlzásba, ami itt taggyűlésen is meglátszott. Elfogadják a jelölőbi­zottság javaslatát. Az elnök felfüg­geszti a taggyűlést, a tagjelöltek el távoznak a teremből — ők nem sza­vazhatnak. A jelöltlista elkészülése után az elnök ismét felhívja a ta­gok figyelmét jogaikra és rövid idő alatt megtörténik a titkos szavazás A szavazatok összeszámtá­lása után a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismerteti a szavazás ered­ményét: 74 elvtárs szavazott. Ebbő' 73 a jelöltlistára adta szavazatát Egy szavazó módosított. így választotta meg új pártveze­őségét a bőrgyári boxos alapszer­vezet. Kíom Jfewef Késziljiink a búza tavaszi megerősítésére — ez mezagazdastpnk lej'o ítosab!) sátoriévá felajata Baracs József, a mzgyei tanács főagronomusának hozzászólása \ rendkívüli időjárás következ- tében az őszi szántási és ve­tési munkák elhúzódtak, és a ve­tések jó részét október 31-e után végezték el. Ennek ellenére vannak megyénkben szépen kikelt vetések, azonban igen sok az olyan vetés, ahol a mag csak foltosán kelt ki, a csírázó magvak egy része az isme telt beszéradás következtében kárt szenvedett, sok vetés most van csirá­ban, van olyan vetés is, ahol a ki nem csírázott magvak 3—4 hónapja elfekszenek a talajban. Ezekről a vetésekről feltételezhető, hogy. a hó­ié és a tavaszi felmelegedés hatá­sára megindulnak, és bér elkésett, de kielégítő állományú vetéseket adhatnak. * Számolnunk kell azzal is, hogy az őszi búzának egy része kukorica elő vetemény után került és igen sok helyen nem a legjobb szántásba ve­tették a búzát. A szárazság követ­keztében a kukorica csuta elkorha- dása nem történt meg, a talaj kel­lően nem ülepedett meg és a tarló maradvány elkorhadása csak tavasz- szal következik be. Mindezeket figyelemöevéve, az el­múlt évben sem volt ilyen nagy je­lentősége az őszi gabonafélékről való gondoskodásnak, azok alapos felül­vizsgálásának és főleg az őszi gabo­nafélék fetjtrégyázásánals. mint az idén. Rendes körülmények között is nagy jelentősége van a műtrágyázás­nak, a műtrágya használatának, a tápanyag pótlásának, de különös je­lentősége van most, a. legyengült őszi vetések felsegélyezésének, fej­trágyázásának. Ennek a munkának a szervezéséhez már most hozzá kell kezdeni. Helyes tehát már most, ezekben a napokban az őszi vetéseket felül­vizsgálni, helyes felkutatni a gazda­ságban, háztáji területeken találha­tó évek óta ki nem hordott, kom- poszt-szerű .istállótrágyát, volt trá- gyakazal aljakat. Ezekből á kom- poszt-szerű istállótrágyákból holdan­ként 25—30 mázsát felültrágvázás- nak hordjunk ki a legyengült őszi vetésekre. 25—30 mázsa ilyen istálló trágya annyi nitrogént# tartalmaz, mint 50—60 kg pétisó. Érdemes te hát termelőszövetkezeti csoportjaink nak, ahol ilyen trágya van, gépállo­mási vontatókat igénybevenni, és a fogaterőket is mozgósítani, mert lé­nyegében ennek a trágyának értéké­ből, amely egyébként elveszne, fe­dezi a kiszállítási költségeket. Nem beszélve arról, hogy ezen keresztül 1—2 mázsás terméstöbblettel számol­hat a csoport kát. holdanként. C ürgős ez a munka annyiból is 1-7 inkább, mert ilyen komposzt trágyát kihordani csak most fagyos, vagy hótakaróval fedett területen le­het. Amikor a talaj már felenged, a nedves földre vontatóval vagy akár kocsival is rámenni káros len­ne. Ezzel az eljárással nemcsak a kezdeti fejlődésihez adunk a gyenge vetéseknek nitrogént, hanem jelen­tős mennyiségű szerves anyagot is juttatunk a talajba, és így annak humusztartalmát is növeljük. Igen nagy jelentősége van azon­ban emellett a pétisóval való fej- trágyázásnak. Kormányzatunk me­gyénk részére ezideig 20 ezer mázsa pétisót biztosított fejtrágyézás cél­jára, amely mennyiséggel lényegé­ben 35—40.000 kát. hold fejtrágyá­zása végezhető el. A mostani műtrá­gya akcióból nemcsak a termelőszö­vetkezetek, részesülhetnek, hanem egyénileg termelők is kaphatnak a földművesszövekezeteken keresztül. A ^műtrágyának a megrendelése sür­gős feladat, a késői megrendelések a vasúti leszállításokat késleltetik, nem érkezik le a pétisó akkorra, amikor azt már alkalmazni kell. A hetvéhelyi Sztálin, a mágocsi Rákosi, magyarbólyi Tartós béke, bólyi Kos­suth tsz-ek 100 mázsán felüli menv- nyiségű pétisót rendeltek meg. A mecseknádasdi földművesszövetke­zet az egyéni dolgozó parasztok ré­szére már 160 mázsa péfásót ren­delt. A tavaszi fejtrágyázást akkor kell megkezdeni, amikor a talaj még fa­gyos, vagy éppen felszikkadt. Hóra nem helyes a pétisót elszórni, mivel az esetleges hirtelen olvadás követ­keztében egyrészt a hólével a mű­trágya elfolyik, másrészt a lassú ol­vadás következtében a nitrogén a hólével együtt lassan leroosódik, és éppen a felső, 4—5 cm-es rétegben, ahol a fiatal növény gyökere fejlő­dik, nem áll a gyökérzet rendelke­zésére. II elyes a tavaszi műtrágyázást *•1 két részletben végezni. Az egyik részét a műtrágyának a hó el takarodása után azonnal, amikor a föld fagyos, a másik részét pedig a vetések szárbaindulása előtt, bokro- sodás után. Azért ajánlatos ez így, mert ezáltal ha a tavaszi esőzés be­következik, s a talajra rámenni nem lehet, így a műtrágya első része már el van szórva, amit a tavaszi cső gyorsan lemos a gyökerekhez és a növények azokat gyorsan fal tudják használni megerősödésükre. Tekintettel arra, hogy a kétszeri fej trágyázásnál egyszerre 25—30 kg pétisót adunk, ennek kiszórása úgy kézzel, mint géppel nehézkes, helyes ha az egyszeri kát. holdankénti ada­got komposztfcal 200 kilogrammra egészítjük ki, így könnyebben be­osztható a kézzel való elszórásnál is, de könnyebben beállítható a műtrá­gyaszóró gép is. Különösen azoknál a vetéseknél, ahol kései kukorica után történt a búzavetés, ajánlatos a fejtrágyát két szerre adagolni. Az első része a kez­deti fejlődésen segíti át a fiatal nö­vénykét, a második részét pedig ak­kor adjuk, amikor a gyökérmarad­ványok, kukoricacsuta elkorhadásá- hoz a talajbaktériumoknak nitrogén­re van szükségük, amit így nem a talajból, hanem pétisóiból tudnak fe­dezni, nem lép fel az úgynevezett pentozán hatás. Közel tízezer mázsa zöldségeiét keld idén a komlói piacra a Nemeröpnsztai Állami Gazdaság A Nemeröpusztsi Ál-' lami Gazdaság tőze- ges talajának kiváló természeti adottságait ezévben a komlói bá­nyászok jó ellátása ér­dé kében hasz nosí t j a. Két másik gazdaság­gal együtt a nemeröiek látják el- egész évben friss zöldségfélével a komlói piacot. A nagy feladat meg­oldása érdekében ide­jében elkészültek a tervek a 140 holdas öntözéses kertészetet magában foglaló györ- gyimajori üzemegység­ben. Mivel a terület fagyveszélyes völgy­ben fekszik, nyári és koraőszi veteménye- ket termesztenek. 30 holdon vöröshagymát, hatvan holdon káposz­tát, tíz holdon kelká­posztát, húsz holdon karfiolt, 20 holdon pe- dik a diétás étrend kedvelt főzelékét: a bimbós kelt nevelik, A terv szerint — kö­zepes termést véve alapul, — mintegy 10 ezer mázsa nyári és őszi zöldségfélét jut­tatnak innen a komlói­ak asztalára. Javában folynak már a termés előkészületei is. Ezen a talajon nem ritkaság a nyolckilós káposztafej, a kétök- lömnyi vöröshagyma. Mindamellett a föld táperejét tovább fo­kozzák. Naponta hord ják ki a melegágyi te­rület szélén elhelyezett telepre a trágyát, hogy a hó elolvadása után azonnal megtrágyáz­hassák és elrendezhes­sék az ágyasokat. — Megérkezett már az a hatalmas fekáltrágya- mennyiség, amiből hol dánként egy mázsát szórnak majd a kerté­szet tábláira. A terü­let öntözését két szi­vattyúval a Kapos vi­zéből biztosítják. Már most tisztogatják az árkokat., közben pedig javítják a szél félfo­gására szolgáló náo- sövényeket Emellett már most gondolnak az itt dol­gozók megfelelő elhe­lyezésére. E héten meg kezdik az időszaki mun kások otthonának ki­meszelését, bútorzatá­nak felújítását. Kora­tavasszal pedig tíz új kétszobás, kényelmes lakást építenek a györ- gyimajori kertészek számára. Bár a talaj- művelés nagyrészét a már meglévő és a kö­zeljövőben érkező Ze- tor végzi, gondoskod­nak az időszaki mun- káslétszám növeléséről is. Eddig 14 kertészeti dolgozóval kötöttek szerződést, de a mun­kaerőtoborzás tovább folyik, hogy semmi akadálya ne legyen Komló zökkenőmentes ellátásának. Szinnyey Henrietta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom