Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

6 NAPLÓ I9M FEBRUAR S1 MUNKÁCSY MIHÁLY PÉCSETT Születésének 110. évfordulójára örökíti meg házát, amelyben Mun­kácsy Mihály lakott. Még ma is ott van a ház falán az aranybetűs felirat: E házban lakott MUNKÁCSY MIHÁLY 1865 és 1867-ben Messze időkig álljon ez emlék s lelkesedésre gyújtva a honfi szívet, fönnen hirdesse nevét! W záztíz esztendeje született Mun- kácson Lieb Mihály, akiből a XIX. század magyar festészetének leg pagyobb alakja, a nagy Munkácsy Mihály lett. Apja kincstári sótiszt volt, akit bebörtönöztek, mert a ma­gyar szabadságharc oldalára állott. A börtönben szerzett súlyos beteg­ségben meghalt. Anyja már koráb­ban elhunyt, így a kis Munkácsy Mihály teljesen egyedül maradt, öt és négy testvérét rokonai vették pártfogásba. Munkácsy Mihály Békéscsabára került nagybátyjához, akit a szabad­ságharcban való részvétele miatt az ügyvédi gyakorlattól eltiltottak Munkácsyt nem tartotta alkalmas­nak a továbbtanulásra. Ezért asz- iaiosmasnak adta. Hat éven keresz­tül ette az akkori asztalosinasok ke­serű kenyerét, végigszenvedte a to­vábbélő céhrendszer és a kezdődő kapitalizmus kizsákmányolását. Vidéki vándorlásai során Pécsre is elkerült Három ízben járt itt: 19, 21 és 23 éves korában. A Nepo­muk utca 29. számú (ma Munkácsy Mihály utca 31. sz.) házban lakott rokona: Reök Lajos, egykor Scham- burg Lippe herceg uradalmának ügy­védje, vendégszerető házában töltöt­te Munkácsy Mihály az 1963 évi augusztusi és szeptemberi szünidejét. Korábban pedig, az 1852-i iskolaév kezdetétől mintegy 1856-ig Munká­csy Mihály nővére: Gizella is ugyan­itt lakott. A 19 éves, bozontos hajú, szőke ifjú egyablaku szobában lakott, amely azelőtt az ügyvéd leányáé volt, de a vendégségben lévő „Miska“ kedvéért kiürítették Műterme a vi­lágos és széles folyosó, amelyet az első szoba bejáratánál függönnyel különítettek eL A Reök-család büszke volt a fia- tál Munkácsyra. Magukkal vitték azokhoz a pécsi családokhoz, akikké! ismeretségben voltak. így jutott el Németh Béla pécsi történész házá­ba is. A történész édesanyja meg­hívta Czerékben lévő szőlőiébe szü­retre. Itt ismerkedett meg Munkácsy Mayer Móric pécsi tanárral, aki felfedezte benne a tehetseget és meg jósolta, ha szorgalma nem lankad nagy ember lesz belőle. Másodszor 1865-ben, harmadszor nedig 1867-ben járt Pécsett. 1867 'arsangján a Reök-család tagjaival ott volt a Hattyú termében, aho1 meghallgatta a Pécsi Dalárda hang­versenyét és nézegette a táncoló pé- 'si fiatalokat. Munkácsy Mihály 1867-ben Páris- ba utazott a világkiállításra. Ez al­kalommal Pécsről Lenkei Lajos, a . Pécsi Napló" akkori szerkesztője kereste fel párisi otthonában az ak­kor már világhírű festőművészt. Munkácsy a francia fővárosban sem feledkezett meg Pécsről és a pécsiek­ről. Rokonai után érdeklődött, az épülőfélben lévő pécsi vártemplom­ról beszélt és sajnálta, hogy nem magyar festőművészeket bíztak meg a templomfestéssel. Megemlítette, hogy ő is szívesen vállalkozott volna a pécsi székesegyház freskóképeinek elkészítésére, majd örömmel vette tudomásul, hogy Lotz Károly és Székely Bertalan néhány freskóval gazdagították a templomot. Megígér­te, hogy ha ideje megengedi, ellá­togat Pécsre, felkeresi majd roko­nait, ismerőseit, megnézi a vártemp­lomot és a Porcelángyárat, amely na won érdekelte. • \ mikor 1900 május 1-én Munká- csy Mihály örökre lehunyta szemét, a „Pécsi Napló" nyolc nap múlva javasolta, hogy a Nepomuk utcát nevezzék el Munkácsy Mihály- ról és a jelenlegi 31-es számú há­zat jelöljék meg emléktáblával. A lap javaslatára, Kindl József, a Pé­csi Segélyezőegyesület akkori igaz­gatója, aki a ház tulajdonosa volt, el is határozta, hogy emléktáblával A mikor Munkácsy Mihályt már kikísérték a Kerepesi úti te­metőbe, 1900 május 25-én Pécs város közgyűlése Kolozsvár város tanácsá­nak átiratára elhatározta, hogy Mun kácsy Mihály emlékére szegény kép­zőművészeket segélyező alapot léte­sít. A közgyűlés 50 koronát szava­zott meg erre a célra és elhatározta, hogy a Nepomuk utcát Munkácsy Mihály utcának nevezi eL „A gyalupadtól a világhírnévig Békéscsabától Pécsein, Pesten, Bé­rsen, Münchenen, Düsseldorfon ke­resztül egészen Párisig, hosszú utat ‘.ett meg Munkácsy Mihály, aki mint festőművész ifjú korának közvetlen élményeiből, a szabadságharc és az azt követő elnyomás korszakából választotta elsősorban témáit. Al.ko- ' ásaiban megelevenednek a népi hő- •ök. vászonra vitte a népi élet tipi­kus alakjait. A „Tépéscsinálókl M871) című remekművén a szabad­ságharcról beszélő sebesült honvédet a nép fiát és az őt éber figyelemmé1 hallgató tépéscsináló falusi asszo­nyokat, az otthonmaradottakat áb­rázolta. A ..Siralomház1' (1869) cí­mű festményén az elfogott, elitéit betyár sorsában az elnyomott nép keserveit elevenítette fel, míg az ..Éjjeli csavargók" (1872) című fest­ményében a csendőröktől kísért pa­rasztot és munkanélkülieket ábrá­zolta. Első korszakának művei a ma­gyar realista festészet klasszikus re­mekei, melyekben az együttérzés pá­toszával mutatta be a Bach-korszak magyar parasztságának, majd pedig Páris szegényeinek sorsát. Amikor Munkácsy Mihály már a dicsőség tetőpontján állott, kapita­lista műkereskedők igyekezték rá­beszélni arra, hogy az uralkodó osz­tályok érdekeit nem sértő, „szalon­képesebb“ festményeket fessen. Mun kácsy hajlott is erre, de élete alko­nyán sem tagadta meg a dolgozó néppel való együttérzését. Ezt bizo­nyítja a „Sztrájk" (1895) című fest­ménye, amellyel állást foglalt a jobb életért harcoló munkások igaz ki'-Helme mellett. C zületésének száatizedik évfor- ^ dulója alkalmából, Pécs város dolgozó népe szeretettel emlékezik meg a világhírű magyar festőmű­vészről. Pusztai József OPERAHANG VERSENY Ragyogóan sikerült a Filharmónia öt operahangversenyből álló soroza­tának első estje. Bevezetőként a Városi Szimfonikus Zenekar Gluck Wagner által remekül áthangszerelt Iphigénía Aulisban nyitányát hallot­tuk tökéletes megformálásban. A zenekar szereplése kellemes megle­petést nyújtott. A vonósok tiszta in- íonálással, igen szép hanggal, a szó szoros értelmében valósággal átad­ták magukat a szép muzsikálás gyö­nyörének. A fahangszerek lágy tó­nusa, a kürtök meleg lírája, a réz­fúvók mérsékelt, soha nem recsegő tömörsége együttes hatásban és kü- lön-külön is tökéletesen szép volt. Mozart Figaro házassága nyitánya egyszerű megoldásként frissen per­gett. A Don Juan nyitány bevezető részének előadása erősen drámai volt. Igen szép teljesítményt nyúj­tottak mind a karmester, mind a ze­nekar Rameau Balettszvitjének elő­adásával. A játékos dallamok és mo­tívumok könnyedén sziporkáztak. _ Mo ttl felelős érte, hogy romantikus szellemben vastagon hangszerelte át a művet, és így a legjobb igyekezet mellett is sok helyen nehézkesnek hatott. Remíey Győző hangjáról, művé­szetéről a napokban emlékeztünk meg a Sevillai borbély operának elő­adásával kapcsolatban. Ezen a hang­versenyen még több oldaláról mu­tatkozott be. Händel Xerxes áriájá­ban a szélesen ömlő, lágy dallam­nak megfelelő bel cantoval énekelt. Ha a tempo kissé nyugodtabb, hig­gadtabb lett volna, még sokkal szeb ben bontakozhatott volna ki reme­kül szárnyaló tenorja. Ugyanezt a bel canto-t élvezhettük még hajlé­konyabb formában Mozart Don Jü­anjából Don Ottavio elragadó szép­ségű áriájában. A Varázsfuvola Támino áriája a lágyabb kezdetek után hősi oldaláról is megmutatta nagy képességeit és magasrendű mű­vészi átéltségét. Molnár Éva telt, nagy énektech­nikával rendelkező szopránja szinte drámai feladatok megoldására pre­desztinálja. ‘A Figaro házassága, • Varázsfuvola Pamina, valamint Hän­del Rodalir.*% áriájában gyönyörű művészi élményt nyújtott. Händel Rinaldo áriája sokkal kevesebb hang gal sokkal több lett volna. Igaz, hogy ebben az áriában a zenekar sem nyújtott elég piano alapot a fájdal­mas érzések kivetítésére. Tóth Miklós telten csengő hang­jával és a művek belső művészi át­élésével nyerte meg magának a kö­zönséget. A Don Juan opera regisz­ter-áriáját pergő tökéletességgel hal­lottuk. A Figaro ária zenei megfor­málásban igen jó volt, de a művéss hangjának színe és jellege nem felelt meg a mozarti elképzelések­nek. A Händel áriában hajlékony mozgékonysággal hozta ki a mű mon danivalóit. Ebben az áriában na­gyon éreztük a zongora-continuo hiá­nyát, melyre helyenként feltétlenül szükség van és nem szabad elhagy­ni. Olyan nagy üresség tátongott időnként az énekhang és a magukra maradó basszusok között, hogy ffl hallgatóságban erős hiányérzetet kel­tett. Az együttesek is igen szépen sike­rültek, csak kivételesen lehetett érez­ni kis művészi feloldatlanságot. Kü­lön ki kell emelnünk a Don Juan és Figaro duettjeinek élményszerű előadását. A zenekar a kíséretekben mindenütt tökéletes alkalmazkodás­sal játszott. A Zeneművészeti Szak­iskola kórusa erőteljes biztossággal szólaltatta meg a Varázsfuvola fi­náléját. Régen hallottunk ilyen szép, mű­vészi élményekben gazdag hangver­senyt. Agócsy László az egyes mű- sorszámokat igen jól és szakszerűen vezette be, örömmel állapítottuk meg, hogy a terem valóban meleg volt, a közönség pedig forró lelke­sedéssel ünnepelte a vezénylő Rozs- nyai Zoltánt, a zenekart, valamint a közreműködő művészeket. HORVÁTH MIHÁLY Két hangversenyről A Tátrai vonósnégyes, mely az utóbbi évek során több külföldi sze­repléssel szeraatt megbecsülést a magyar zenének, szerdán, 24-én es­te a Doktor Sándor Kultúrotthonban ad hangversenyt. Műsoron: Beetho­ven F-dur vonósnégyes op. 18, Ko­dály Tró-szerenád, Schubert D-moll, vonósnégyes, op. posth. (Halál és a lányka). Március 1-én. hétfőn este ünnepi szimfonikus zenekari hangverseny lesz a Liszt-teremben. Bemutatásra kerül az utóbbi évek egyik legna­ESZKÖZ A PÉNZSZERZÉSRE A vallás nyújtotta vigaszt, misz­tikus, babonával kevert igények ki­elégítését; kereső tömegek éveken át csoportosam keresték fel az or­szág búcsújáróhelyeit, tömegesen za­rándokoltak — gyakran sok kilomé­tert gyalogolva a nyárt nap tűző hevében —• a kegyhelyekre és nem ia sejtették, hogy ezek a többé-ke- vésbbé manwmen tális templomok és kolostorok egész szemfényvesztő és megtévesztő berendezésükkel nem Is­tent és a lelkek „üdvösségét", ha­nem nagyon is a világi, be nem val­lott célokat szolgáltak. Már a kegyhelyek eredete is, — ahogy a hívőknek előadják, „ájtatos“ csel, „szent" hamisítvány. Lorettó- ról, a híres olaszországi kegyhelyről azt mesélik, hogy a szentszűz házát, amelyben Krisztus gyermekéveit és ifjúságát töltötte, angyalok vitték oda Palesztinából (!?) Róma híres búcsújáróhelye, „Nagv-szant-boldog- astóony" (Santa-Maria-Maggiore) augusztus havában frissen esett hó­nak (!?) köszöni eredetét. Hazánk kegyhelyei is, mint például megyénk bén Mária-Gyüd, továbbá a celldö- mölki „KLs-cell", az északmagyaror- saági Mária-Pócs, a főváros közelé­ben fekvő Mária-Remete, Mária- Beanyő, stb. mind hasonló „rendkí­vüli eseménynek", „csodának" a gyü­mölcse. Ez a különféle, gyakran ri- kíióan kiszínezett „csodás“ eredet többé-kevésbbé régi legenda. Szer­zője maga a csodákat áhítozó, cso­dákat kereső, babonára hajlamos tö­meg. A legtöbb ilyen magyar legen­da a 17—18. században keletkezett. „Rendszerint egy kaptafára húzzák a kegy helyek eredetét Valaki (pász­tor, szénégető, gyermek, ájtatos anyó­ka) valahol (rendszerint eidőben, bar­langban. pajtában, eldugott helyen) valami szentképet vagy szobrot ta­lál. Megmenti a pusztulástól, nyil­vánosan kifüggeszti, felállítja. Val­lásos exa!nációjában nem egyszer az ábrázolt hangját véld hallani, ra­gyogó fényességet „észlel", esetleg rendkívüli küldetésben részesül. — (Lourdes, La Salette Franciaország­ban). A rendkívüli esemény híre fu­tótűzként terjed el a környéken. — Messze földre is eljut és vonzza a vallásos tömeget, a kíváncsiakat, a szenzációhajhászókat és a babonáso­kat A történtekről, persze az egy­ház is értesül Óvatosan kételkedést bizalmatlanságot színlel. „Szigorúan" és „tárgyilagosan“ kivizsgálja az ügyet A szükséges idő leteltével pe­dig megállapítja az új kegyhelyen észlelt jelenségek „természetfeletti­ek" és „megengedi", hogy a hívek a „szent" helyet látogassák. A hely „lelki" vezetését valamely befolyá­sos, főleg kellő forgótőkével ren­delkező szerzetes rendre bízza. A szerzetesek vagy egyéb egyháziak feladata: lehetőleg monumentális templom és egyéb épületek felépíté­se, a zarándoklatok megszervezése, stb. * Azt hihetnők, hogy a kegyhe­lyek csupán vallásos célokat szolgál­nak, pedig ezek a szent helyek ve­zetőik, a papok és szerzetesek jóvol­tából sok esetben politikai menedék­helyekké és népellenes propaganda, felbujtás eszközévé fajultak. A Horthy-fasizmus sötét éveiben a kegyhelyek, a keresztény kurzus, a betlehemi konszolidáció, a nemzeti megújhodás eszméit terjesztették. — Különös szerepet játszott az évenként megrendezett és jezsuiták vezette férfizarándoklat, melynek színhelye a pestmelletti Mária-Besnyő volt. Érdemes még megjegyezni, hogy az osztálykülönbség és osztályellentétek emelte válaszfalak itt sem szűntek meg, mert a zarándokok harmonikus összetétele, az alsóbb osztályokkal való keveredés elkerülése a vezető­ség egyik feladata volt. A felszabadulás után a kegyhelye­ken zavartalanul folyt a reakciós propaganda, — főleg a választásokat megelőzően 1945 és 1947 nyarán. A hazaáruló Mindszenty anny'ra ment, hogy Mária-Gyüdre esődítette me­gyénk vallásos népét. Hívására a Du­nántúl, sőt a főváros és az ország egyéb részeiből is eljöttek, hogy meghallgassák a „nagy“ prímás USA Habsburg Ottó és Spellman newyor- ki bíboros sugallata, a nép szabad­sága és uralma ellen lazító, Amerika .közeli“ intervencióját megsejttető mondanivalóját. A gyüdi zarándo­kokból nagy politikai tüntetést csi­náltak, hogy lelket öntsenek azok­ba, akiknek az USA közeli segítsé­gébe vetett hite ingadozott. * A kegyhslyek fontos gazdasági szerepet töltenek be még ma Is , a klerikális reakció költségvetésében. A búcsújáróhely ugyanis, feltéve, hogy ügyesen vezetik, »agyszerű és busásan jövedelmező gazdasági vál­lalkozás. Tévedés volna azt hinni, hogy ez csak a kegyszerekre és saj­tótermékekre vonatkozik. Ezek is je­lentős szerepet játszanak. A főtétel azonban mindenkor a „természetfe­letti" javakért befolyt, illetve be­szedett hatalmas összegek. Az ég kincseit ugyanis pénzért árulták: a mis-eszolgáltatás a Horthy-időkben legalább három pengőbe került, ami — tekintve, hogy a kegyhelyeken évente sokezer ilyen miseszándék gyűlt össze — jelentékeny összeget tett ki. A természetbeni juttatá­sokról sem szabad megfeledkeznünk. A ferencesek például arra nevelték a népet, hogy élelemmel lássa el ko- ’ostoraikat. Tetemes összeget tesz­nek ki és nagy értéket; képviselnek a kegyhelynek adományozott éksze­rek. A híres kegyhelyeiken sok millió értéket rejtő klncs.árakat találunk. Czensztochau (Lengyelország, a pá­losok székhelye), Mária-Cell Ausz­triában (bencések), Lourdes Francia- országban, Montserrat és Limpiasz Spanyolországban, Loretto Olaszor­szágban, Mária-Gyüd, Mária-Besnyő Mária-Pócs hazánkban jelentékeny kincseket halmoztak fel. Érthető hiszen a „jó" évedben Már/a-Gyüd például száztíz—százhúszezer látoga­tót mutatott ki hivatalosan, ami többszázezer koronás-forintos, vagy pengős bevételre enged következtet­ni. Ezek a mesés, a dolgozó nép zse­béből kiszedett összegek általában és elsősorban a kegyhelyet fenntartó egyházi testület ellátásának és ké­nyelmének kiadásait fedezték. Az ellátás viszont főúri volt, némely kolostor konyhája a püspökével ve- jekedett. A bécsi bencések, akik egy belvárosi kegytemplomot vezettek, arról voltak híresek, hogy konyhá­juk felülmúlja a Hofburg (császári palota) szakácsainak teljesítményét! A jövedelem természetesen magán­célokat is szolgált. A szerzetesek és papok ezekből a bevételekből ren­dezték a magánkiadásaikat. Az ék­szerek sem kerültek mindig a kolos­tor kincstárába. Mária-Remetén — hogy csak egy példát említsünk, — nem egy aranykarkötő, gyűrű vagy lánc került ki a házból és jutott egye sek jóvoltából magánszemélyek, — öbhnyire nők — birtokába. Ami pénz még maradt, azt a kegyhely karbantartására, kibővítésére, vala­mint politikai célokra fordították. * A Vallás, az istenszolgálat csak másodrendű tényező volt: eszköz melynek segítségével könnyen pénz­hez lehet jutni. A kegyhelyek árnyékában, misz- ikus homályában sok-sok lelkiisme- rettenség húzódik meg. Wimmer Imre egyetemi könyvtáros gyobb magyar sikere, Dávid Gyula brácsaversenye. A szólót Lukács Pál érdemes művész játssza. Műsoron szerepel még Glinka: Ruszlán és Ludmilla nyitány, Knipper: Katona-* dalok és Csajkovszkij: VI. (pateti-* kus) szimfóniája. Vezényel: Kóródy András, az Állami Opera karnagya. Mindkét hangverseny jegyeit * „Horizont" könyvesbolt árusítja. Ozemiih é'etével log'allfozó darabba) készli'neít a kulíúmrsenyre a Pécsi Bőrgyár színjét zói 1953-b<m több mint 130 alkalom­mal léptek fel műsorukkal a Pécsi Bőrgyár színjátszói. Saját üzemükön kívül gyakran felkeresték a bányász lakta vidékeket. Falujárás során ellá­togattak a baranyai községekbe. Nem ismére len azonban a kis csoport át Alföldön, Stfeged városában sem. —- Budapesten kétszer szerepeltek. A múlt évihez hasonlóan, idén it szorgalmasan tanul, próbál a csoporti ■ E hónap 24-én a Kardéit' című szírt* művel a Dózsa tiszti lövésziskolában szerepelnek. Nagy segítséget jelent a csoport nmnfiájában a Pécsi Nemzeti Színház natronálása. Egy-egy darab előadását 18—20 próba előzi meg. A színház művészeinek irányítása. tanítása vé­gigkíséri a darabokat a műsor kivá- lósztásától az előadásig. A bőrgyári színjátszók a vendég- szereplések mellett lelkesem készül-1 nek a kultúrversenyre patrondióik segítségértelr Ez alkalommal nemcsak l a darab betanulásához kapnak ú mu- < tatást, hanem a Pécsi Nemzeti Szín- hás dramaturgja „Lóért, avagy kéz kezet mos* címmel a Bőrgyár életé- , bőt szatirikus jelenetet is írt a szín- játszócsoport részére. Szovjet könyvkiállítás A Magyar-Szovjet Barátsági Hó- ( nap keretében a Megyei Könyvtár. rendezésében, a Megyei Könyvtár helyiségében február 22-én szovjet könyvkiállítás nyílik. A kiállításon . városunk és megyénk dolgozói meg' • ismerkedhetnek az orosz klasszikus és a szovjet irodalom kiemelkedő alakjainak müveivel, a képzőművé­szet hatalmas alkotásaival, a mező* gazdasági, ipari és bányászati tcch-: nika legújabb vívmányaival cs mód­szereivel. A kiállítás február 22—-, 27-ig mindennap délután 1 órától este 8 óráig tekinthető meg. N-gkXt SaHMig

Next

/
Oldalképek
Tartalom