Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-20 / 43. szám
2 NAPCft 1954 FEBRUAR 2« V. M. Molotov elvlitr« nyilaik« «ata a berlini külügryminisxteri érleke«let 1051 február l§-i zitroiiléséii A nsgy hatalom ’tiíliigyinliiiszte e nmajmleX toiv értekezletet hívnak össze a kareal és az inJaüna kárJís reaiazásíre A berlini konferencia záróülése Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió, Franciaország. Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek jelen berlini értekezlete megtárgyalta a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit. Az értekezleten lezajlott es'«mécsére elősegítette az itt képviselt államok álláspontjának helyesebb értelmezését. Világosabban felszínre kerültek Itt a kormányaink álláspontjában mutatkozó eltérések. Ugyanakkor világosabbak lettek e nézeteltérések csökkentésének útjai, amennyiben az érdekelt felek valóban mutatnak ilyenirányú törekvést. A Szovjetunió kormánya — híven változatlan békepolitikájához — úgy vélte és úgy véli, hogy a berlini értekezlet olyan mértékben válik hasznára a népeknek, amilyen mértékben elő fogja mozdítani a népek békéjének és biztonságának megszilárdítását. Köztudomású, hogy néhány nagy állrcnban vannak olyan erők. amelyek ellenzik az országok közötti kapcsolatok megjavítását. Ezek az erők a nemzetközi feszültség fenntartásában, sőt talán fokozásában érdekeltek. Félelemmel töltötte el őket például a koreai háború beszüntetése. mivel érdekük fűződik a nagy katonai megrendelésekhez és á fegyverkezési versenyhez. — Ez ugyanis hozzájárul zsebük duzzasztásához, profitjuk és extraprofijuk növeléséhez. Ezekben az országokban azonban csupán olyan különleges előjogokat élvező szűk csoportoknak vannak ilyen érdekei, amelyek gazdaságuk határokat nem ismerő növelésére törekszenek, más emberek rovásán a néptömegek — és elmondható, — a nemzetek nagy és kis n<« űzetek érdekei viszont egészen mások. A népek a nemzetközi feszültség enyhítésében, a béke megszilárdításában érdekeltek. A Szovjetunió kormánya egész külpolitikájában éppen ezeket az érdekeket tartja szem előtt. Ezen az értekezleten megállapodás Jött létre, amelynek értelmében az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket tesznek, hogy előmozdítsák a leszerelés vagy legalább is a fegyverzet lényeges csökkentése problémájának sikeres megoldását. Ez bizonyos kötelezettségeket ró a négy állam kormányaira. Megállapodás jött létre továbbá ab ban a tekintetben, hogy Genfben összehívják az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, valamint a közvetlenül érdekelt országok képviselőinek értekezletét a megfelelő kérdések megvitatására. Ezen az értekezleten a koreai kérdés végérvényes rendezését szándékozunk elősegíteni. Ez a megállapodás megfelel a béke megszilárd'tása érdekeinek és a Korea nemzeti egyesítésével összefüggő kérdés megoldása érdekelnek. Az értekezlet ugyancsak megvizsgálja majd az indokinai béke helyreállításának kérdését is. — Indokína népeinek a béke megterem tésére, a nemzeti szabadságra irányuló törekvését kellő támogatásban kell részesítenie minden szabadságszerető népnek. A német probléma megvitatásakor valamennyien leszögezzük, hogy e kérdés megoldása elszakíthatat'a- riul összefügg az európai biztonság biztosításával. Ez azt jelenti, hogy Németországot demokratikus és békeszerető alapon kell egyesíteni és nem szabad megengedni a német militarizmus visszaállítását. Most már eléggé világos, mi az sltcrés a négy állam állásfoglalásában Németország kérdésével kapcsolatban. Jelen értekezletünk különösen világossá tette, hogy a német probléma megoldása mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányai felelősséggel tartoznak a német kérdés megoldásáért, de nem feledkezhetnek meg arról, hogy az idegen megszálló csapatoknak Németország területén csak korlátozott feladatai vannak és e megszálló csapatoknak nem szabad kirekeszteniük a németeket azoknak a kérdéseknek megoldásából, amelyek Németország egyesítését, a német állrm egységének demokratikus és békeszerető alapon történő helyreállítását érintik. Ezen az értekezleten, sajnos, nem egyeztünk meg még abban az egyszerű kérdésben sem, hogy meghallgassuk itt a németeket és megtudjuk. mit gondol maga a német nép Németország egyesítésének halaszthatatlan feladatairól és a német népnek az európai béke és biztonság biztosításában való részvételéről. A Szovjetunió képviselői bizonyosak abban, hogy ha meghallgattuk volna a németeket meghallgattuk volna Kelet- és Nyugat-Németország képviselőit, sok tekintetben megkönnyítettük volna az egész német népet érdeklő halaszthatatlan feladatok megoldását. A német állam egysége helyreállításának kérdése minden német figyelmének középpontjában áll. Ezért elő kell mozdítanunk az össznémet szabad választások mielőbbi megtartását. Ha valóban szabad választásokat akarunk Németországban, azokat maguknak a németeknek és nem külföldi megszálló csapatoknak kell lebonyolíta- niok. Az össznémet választások tényleges szabadságának biztosítása céljából a szovjet kormány azt javasolta togy szigorúan korlátozott csapatkontingensek kiyételével egész Németország területéről vonják ki a külföldi megszálló csapatokat. Akkor majd el lehet kerülni, hogy idegen hatalmak nyomást fejtsenek ki és beavatkozzanak a német nép olyan tisztán belső ügyébe, mint az össznémet nemzeti parlament képviselői lek szabad megválasztása. Halaszthatatlan a német békeszerződés megkötésének kérdése. A német béke- szerződés mielőbbi megkötésének szükségességét védelmezni annyit je- <ent. mint védelmezni Németország egységének mielőbbi helyreállítását Eddig még nem sikerült megegyeznünk arra vonatkozóan, hogy megkezdjük a német békeszerződés előkészítését. Ezt a kérdést azonban meg kell oldani. A szovjet kormány reméli, hogy a négy hatalom további erőfeszítéseket tesz a német kérdés kielégítő és az európai béke megszilárdítása érdekeinek megfelelő negoldására. Az Egyesült Allrmok, Anglia, Fran ciaország és a Szovjetunió kormányai meg tudtak egyezni egymás kö 'ött a háború éveiben. Még inkább meg kell találniok cse fekvéseik összehangolásának útjait békés körülmények között, különösen, amikor egy új háború veszélyének elhárításáról van szó. A szovjet kormány soha nem titkolta, hogy elutasító álláspontra helyezkedik egyes országok más államok ellen irányuló katonai csoportosulásainak létrehozásával szemben. A nemzetközi viszonyok ilyen irányú fejlődése a háborús veszély fokozódásához vezet, ellentétben áll a népek közötti szilárd béke megteremtésének érdekeivel. A szovjet konnánynak feltétlenül rá kell mutatnia egy olyan katonai csoportosulás különös veszélyére, mint az „európai védelmi közösség", amelynek megalakulása a német mi- litarizmus feltámasztását jelenti. Az ilyesféle tervek nem felelnek meg az európai béke és biztonság érdekeinek. Ezért terjesztette elő a szovjet kormány az összeurópai kollektív- biztonsági szerződés tervezetében foglalt javaslatot. Ebben a szerződésben az egyenjogúság alapján részt vehetne Németország is. most mint Kelet- és Nyugat-Németország, az egység helyreállítása után pedig mint egyesült Németország. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósítását előmozdíthatnák nemeurópai államok is. Helytelen volna megfeledkezni arról, hegy mind az első, mind a második világháború kirobbantása Európában kezdődött. Éppen ezért különleges jelentőségű a Szovjetuniónak az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés megkötésére vonatkozó javaslata. Az osztrák áll • »szerződés kérdését már ezen a berlini értekezleten meg lehetett volna oldani. Ezt egyelőre akadályozták a fent említett tervek, amelyek növelik a német mi- litarizmus újjászületésének veszélyét. A szovjet kormány ennek ellenére azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy a legközelebbi jövőben van lehetőség e kérdés megoldására Ezt figyelembe kell vennie Ausztria kormányának és helyesen kell ezt értelmeznie az osztrák népnek. A berlini értekezlet összehívásának és a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei közötti közvetlen érintkezés újrafelvételének meghatározott jelentősége van a jelenlegi körülmények között. Elősegítette néhány olyan megérlelődött nemzetközi probléma megtárgyalását, ame- 'yek megoldása elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából. Azok a kérdések, amelyek ezen az értekezleten megoldatlanok maradtak, nem kerülnek le a napirendről. Folytatnunk kell erőfeszítéseinket és • nég állhatatosakban kell törekednünk megoldásukra. Reméljük, hogy a berlini értekezlet elő fogja mozdítani a hatalmak együttműködésének fejlődését a nem zetközi ügyekben — a béke megszilárdítása érdekében. Á berlini értekezlet záróközleményének sajtóvisszhangja Berlin (MTI): Hetet ütöttek az órák tegnap este Berliniben, amikor^ a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületének tárgyaló .érmében a frissen aláírt közös zárónyilatkozat felett kezet fogott egymással a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztere. Ezzel végétért, a berlini értekezlet. A tanácskozások január 25-én kezdődtek, s huszonhét ülésen keresztül folytatódtak. Az ülések közül hatot tartottak zárt formában. A külügyminiszterek tizenhét alkalommal ültek össze a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatberlini központjában tíz alkalommal pedig a Szovjetunió néme.országi főbiztosának épületében folytattak eszmecserét. A megbeszélések összesen 95 órát vettek igénybe. A berlini értekezletről kiadott tegnapi záróközlemóny erős visszhangot kelteit a világsajtóban. A nyugati burzsoá sajtó hangja úgyszólván egyetlen nap alatt jelentősen megváltozott, mert míg huszonnégy órával ezelőtt a kommen .átorok túlnyomó része az értekezlet kudarcáról cikkezett, addig ma reggel már széles körökben elismerik, hogy a tanácskozások" jelentős eredményeket hoztak. A legkisebb lelkesedés természetesen most is az amerikai főváros politikai köreiben tapasztalható. Az AFP tudósítója szerint .óvatosan" elemzik a fejleményeket a közvélemény nyomása miatt azonban kénytelenek optimizmust mutatni. Politikai körökben mindenesetre beismerik, hogy Dulles mindvégig elzárkózni próbált a kompromisszumos megoldások elől, s úgy vélakednek: „Az amerikai külügyminiszter semmit sem áldozott fel az Egyesült Államok európai politikájának alapelveiiből annak érdekében, hogy elfogadja szovjet kollégájának álláspontját.“ Angliában bizakodó hangok hallatszanak. Allier, a londoni rádió hírmagyarázója például ezeket ál- 'apí.otta meg: „Hasznosak voltak a berlini tanácskozások, mert a négy külügyminiszternek sikerült megegyeznie egy koreai politikai konferencia egybehívásának ügyében. — Hasznosak voltak azért is, mert a tanácskozás légköre viszonylag baráti volt, senki nem gondolt szakításra, nincs szó válságról." A francia sajtóban figyelemre méltó a „France Soir" kommentárja, amely bevallja: a nyugati hatalmaknak nagy presztízsveszteséget jelent hogy a Szovjetunió terjesztette be azokat a javaslatokat az utolsó huszonnégy órában, amelyek egyfelől további utat mutatnak a német és az osztrák kérdés rendezése terén, másfelől pedig bizonyos megegyezésre vezettek a távolkeleti ügyeikben. A cikkíró megállapítja, hogy „Mo- lotovnak sikerült elérnie a szovjet külpolitika három legfontosabb célkitűzését. Először: sikerült bizonyos mértékben enyhíteni a nemzetközi feszültséget és így megváltoztatnia a diplomáciai kapcsolatok légkörét. Másodszor: ilymódon el lehet jutni a ke'et-nyugati kereskedelmi kapcso latok kiszé'esítéséhez. Harmadszor: a berlini értekezlet megnyitotta az utat a nemzetközi konferenciáik agész sorozata előtt“. A francia sajtó egyébként főleg az európai hadsereg perspektívájának kérdésével foglalkozik. A „Les Echos", a pénzügyi körök orgánuma határozottan kijelenti: „A genfi értekezlet összehívása azt mutatja: nagyot lendítettek az ázsiai béke ügyén. A szél az enyhülés és a tárgya- ások irányában fúj. Az európai védelmi közösség ratifikálása ezzel újabb késedelmet szenvedhet. A négy külü; miniszter megegyezése az enyhülés érzését kelti és arról győzheti meg a francia parlamentet, hogy ha Németországot az elkövet- ; űzendő hónapokban felfegyverezné ez semmivé tenné az enyhülést'1 Berlin, február 18. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten számolt be a berlini négyha- ta'mi értekez'et záróüléséről, ame- 'yen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. A négy hatalom külügyminiszterei a záróülés berekesztése előtt a következő záróközleményt fogadták el: „A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült A’iamok, Franc'aország cs az Egyesült Királyság kü'ügyminiszterei: V. M. Molotov, J. F. Oulles. Georges Bidault és Anthony Eden 1954 január 25-től február 18-lg értekezletet tartottak Berlinben. A kii’- ügyminiszterek a következő kérdésekben jutottak megegyezésre: Miután a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesü't Királyság külügyminiszterei. akik Berlinben értekezletet tartottak, figyelembe veszik, hogy az egységes és független Korea békés úton történő megteremtése fon tos tényező a nemzetközi feszültség -sökkentésének és más ázsiai területek békéjének helyreállítása szem- oontiábó). azt javas»1 iák. hogy hív- iák össze 1954. ánrllis 26-ra Genf- Sen a koreai kérdés békés rendezése érdekében a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült A'lamok. Franc’ aor- szág. az Egyesült R'rályvág, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a koreai hadműveletekben haderejükkel részt vet* más érdekelt államok képviselőinek tanácskozását. A négy hatalom kiiUigymlnisztere* egyetértenek abban, hogy indokína békébe helyreáMításának kérdésével szintén ugyanezen az értekezleten kell foglakozni, amely értekezletre a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült A'lamok, Franciaország, az Egyesült Királyság, a Kínai Nénköz- fársaság és más érdekelt államok képviselőit hívják meg. Megegyeztek abban, hogy sem az em'ített ér- tekez'etrc szóló meghívás, sem az értekez'et megtartása nem tekinthető diplomára! elismerésnek, olyan államok esetében, amelyek dinlomá- ciai elismerése még nem történt meg. Miután a Szovjetunió, az Amerika1 Egyesült AUamok. Franciaország és az Egyesült Királyság kormányainak meggyőződése, hogy a nemzetközi véleménykülönbségek megoldását, amely a szilárd béke megteremtése szemnontjából szükséges, ko- moiv mértékben előmozdítaná egv le szerelési egyezmény vagv legalább a fegyverzet je'entős csökkentéséről szóló egyezmény, további eszmecserét fognak folytatni annak érdekében. hogy e kérdés eredményes meg oldását az ENSZ 1953. november 28- án hozott határozatának 6. pontja szellemében elősegítsék. A négy kü’ügyminiszter beható eszmecserét folytatott a német kérdésről, az európai biztonság kéréséről, valam’nt az osztrák kérdésről, de ezekben a kérdésekben nem tudott megegyezésre jutni.“ A csütörtöki ülésen az osztrák kérdéssel és a második napirend’ ponttal öszefüggő kérdésekkel fog- ’alkoztak. Miután Dulles amerikai. Bidau't francia és Edén angol külügyminiszter kijelentette, hogy nem kíván felszólalni, Figl osztrák külügyminiszter tett nyilatkozatot az osztrák kormány nevében. Javasolta, hogy úgy határozzák meg az ausztriai megszálló csapatok kivonásának időpontját, hogy a megszálló csapatoknak legkésőbb 1955. június 30-ig e] kell hagyniok Ausztria területét, Molotov kijelentette, hogy az új osztrák javas'at bizonnyal haladást jelent a bécsi kormány előző álláspontjához képest, de nem alkalmas a szófoanforgó kérdés kielégítő mego'dására.* Dulles, Bidault és Eden rövid fel- szó'a'ása után Molotov a szovjet küldöttség nevében a következő haté rozati javaslatot terjesztette be: Az osztrák államszerződéssel kapcsolatos megegyezésre irányuló erőfeszítés folytatása cellából a SzovA néury külügyminiszter elhagyja Berlint Berlin (MTI): Dulles, amerikai külügyminiszter csütörtökön este nyolc órakor, alig egy órával a négyhatalmi értekezlet záróülésének berekesztése után, repülőgépen elhagyta a német fővárost. Dulles este tíz órakor a Köln melletti wahni repülőtéren megszakította útját és másfélórás bizalmas megbeszélést folytatott az ott várakozó Adenauerrel. Bidault francia és F,den angol külügyminiszter pénteken délután utazott el Berlinből. Molotov szovjet külügyminiszter előreláthatólag szombaton tér visz- sza Moszkvába. J jetunió, Franciaország, Anglia és a* Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezlete célszerűnek tartja, hogy az osztrák állam- szerződésről szóló tárgyalásokat Becs városában, Ausztria kormányának részvételével, diplomáciai úton folytassák." A nyugati külügyminiszterek kijelentették, hogy meg akarnak ismerkedni a szovjet javaslat pontos izövegéveL Mintán ez megtörtént, Dulles javasolta, iktassák be a határozati javaslatba a következő sorokat: „ ... miután a szovjet kormány tudomására hozza az értekezlete* képviselt többi kormánynak, hogy mikor hajlandó kijelölni az ausztriai megszál’ó csapatok kivonásának időpontját.“ Bidault és Eden támogatók Dulles módosítási indítványát. Molotov szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: Két út van. Az egyik az osztrák államszerződés megkötésének e’őmoz iításához, a másik a szerződés megakadályozásához vezet. A szovjet kü! döttség úgy véli. hogy Dulles úr indítványa nem szolgálja az osztrák á'lamszerződés megkötésének ügyét. A szovjet kormány az osztrák állam szerződéssé1 kapcsolatban benyújtott 'avaslatainak szellemében kíván eljárni. Molotov, mint az ülés elnöke megkérdezte, kíván-e valaki az osztrák államszerződés ügyéhez hozzászólni- Miután senkt sem jelentkezett szó- ’ásra, Mo'otov köszönetét mondott az osztrák kü'drtttségnek és vezetőiének, FtgJ külügyminiszternek az értekezleten, való közreműködéséért. Az osztrák küldöttség elhagyta a* üléstermet és a négy hatalom kü'ügy miniszterei áttértek a második napi rendi ponttal összefüggő kérdések, elsősorban a szerdal ü'ésen benyújtott két szovjet javaslat megtárgyalására. Dulles kijelentette: Ami a német rendőrségre vonatkozó szovjet javaslatot illeti, annak nincs lénvegbevágó tartalma és ezért nem szükséees róla tárgyalni. A másik javas'atra vonatkozólag Dulle* azt az alaptalan és meglepő kijelentést tette, hogv a németek egvmás- közti kapcsolatainak elmélyítése, össznémet bizottságok alakítása, amit a szovjet javaslat aiánl, technikai kérdés és mint ilyen, nem tar" tozik a külügyminiszterek értekezlete elé Molotov rámutatott Dulles álláspontjának te'iesen tarthatatlan voltára. A szovjet kü'döttség tudomásul veszi, — jelentette ki Mo'otov. — hogy a nvusati hata'mak nem ki" vártnak ezgkról a kérdésekről tárgyalni. A szoviet kormány, a szov- !et kü'döttség megtett mindent annak érdekében, hogy a vitás kérdéseket a négv hatalom közös erőfeszítésével oldiák meg. miután ezt a béke és a biztonság érdekei követelikDulles ezután azt mondotta, hogy most már késő új javaslatokkal fog- 'alkozni. Bidault csatlakozott ehhez az állásponthoz. Eden angol külügy- mln'szter azt mondotta, hogy haj- 'andó tanu'mányozni az új javaslatot. de nem bízik abban, hogy az megvalósítható. Ilyenmódon a nyugati külügyminiszterek minden nyomós érv és ok nélkül egymásután elutasították 8 szovjet kü'döttség javaslatait, amelyek a német kérdés megoldására, * nemzetközi feszültség csökkentésére 'rányulnak. A külügyminiszterek ezután eif<^ gadták a bevezetőben közölt komrnü fiikét. Molotov azzal a kérdéssel fordult a külügyminiszterekhez, kívánnak-e még nyilatkozatot tenni Mindhárom nyugati külügyminiszter röviden felszó'alt. FeSszólalásuk közös tartalmát Eden angol külitóy- miniszter a következő szavakkal telezte ki: ..Szemlbe kell néznünk 8 -•salódás.sal“. Mo'otov szovjet külügyminiszter végül összefoglalta a berlini érteke*- eten elért eredményeket és rámutatott azokra az okokra, amelyek egy?* kérdésekben eddig megakadályoznák a négv hatalom képviselőinek megegyezését. öz indiai fegyveres őrség csütörtökön törvénwte'eniil átadta az Bmerika!8l'nal( a 17 hadüogolygyilkos ügynököt Keszon (Uj Kína) Az indiai fegyveres őrség február 18-án törvénytelenül átadta az amerikai félnek 3 koreai és kínai hadifoglyok meggyé' kolásának vádjával letartóztatott á® perbe fogott 17 csamgkajseklsta ás liszinmanista ügynököt. Amerikai hírügynökségek felied' ték: az amerikai fél e gyilkosok átvétele után nyomban eílhatározt* hogy átadja őket Csang Kaj-Sek é0 Li Szin-Man hatóságainak.
