Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-20 / 43. szám
WM rvjrrrr < t? 20 NAPCÖ n PAß 1 ÉS PÁRTÉPll ÉS * Legyen a határozati javaslat csefe!cvési terv a kommunisták aktivizálására Az erőgépek után most a cséplő- és aratógépeket javítják a gépállomásokon A >,Dunántúli Napló* február 17 -i »tárnában a megyei gépállomások Igazgatósága jelentette, hogy a 16 gépállomás kivétel nélkül befejezte az erő- és munkagépeik javítását. — **Vállaltuk, teljesítettük*', — mond. ják a gépállomás kommunistái, dolgozói. — Február elején születtek meg az MDP III. kongresszusára tett vállalások, amelyeknek első részét győzelemre vitték a gépállomások dolgozói. Jöhet a tavasz, készenlétben várják az erőgépek, az ekék boronák, vetőgépek és minden olyan eszköz, amely szükséges a tavaszi munkákhoz. A szigetvári gépállomás A beszámo’ó és vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések első napirendi pontjához tartozik a határozati Javaslat beterjesztése, megvitatása ^ elfogadása. A taggyűlés fontos tennivalója ez. Pártszervezeteink azonban sok esetben nem látják tisztán a határozati javaslat jelentőségét. ' Nem értik világosan azt, milyen fontos szerepét tölt be a taggyűlésen hozott határozat s nem fordítanak kellő gondot elkészítésére, megvitatására. A taggyűlés határozati javaslata röviden, tö.möran egybefogja mindazokat a véleményeiket, amelyek a beszámolóban és a vitában a párt- szervezet munkájáról elhangzottak Ennek alapján az új vezetőségnek kézzelfogható megbízatást ad arra »it kell elvégeznie a pártszervezetnek a párt és a kormány határozatai hak megoldásában. Cselekvési terv tehát a határozat, a kommunisták aktivizálásának fontos eszköze. Ebből következik: konkrétnak, világosnak kell lennie, hogy minden párttag félreérthetetlenül lássa a feladatokat A hí«‘ájíyi termelőszövetk ezet Pártszervezetének taggyűlése elé hiányos, gyenge határozati javaslatot terjesztettek. Két dologgal foglalko- rött: rendszeresen tartsanak vezetődi ülést, és a tömegszervezeteket bízzák meg feladatokkal, számoltassak be őket. Ezen túl nagyon keveset adott, jó példája az általános határozati javaslatnak, A határozati javaslat zöme csupán szervezeti kérdésekkel foglalkozik, á. pártszervezeteknél elterjedt szokás, hogy vezetőségi üléseket, taggyűléseket rendszeres időben tartanak. Miért kell erre határozatot hozni? Ugyanakkor például mereven leszögezik, hogy áprilisig két tagjelöltet vesznek feL Ez rossz irányba tereli a pártszervezet munkáját, a taggyűlést bizonyos mértékig összekeverték a vezetőségi üléssel. A tag- pű'.és határozata a pártszervezet ^fontosabb politikai feladatait stabja meg, nem veszhet el apró- nseprő részletkérdésben. De nem csupán ez a hibája a ha- •arozati javaslatnak. Szinte egy szót sem szól a politikai munkáról, nem tükrözi eléggé a beszámoló utáni vitát. ^ vezetőség beszámolója és a fel- S2ólalók egyaránt elmondták, hogy a népnevelőik nem dolgoznak. Ez akadályozza a pártonkívüliek nevelését, telvilágosítását. A határozati javasaiban erről is említést kellett volna tenni. Kiss elvtárs arról beszélt, hogv a régi vezetőség a párttagság nélkül dolgozott, mitsem törődött izzal, vájjon kapnak-e pártmunkát. Határozatot kellett volna hozni ennek az áldatlan állapotnak megszüntetésére, kézzelfoghatóan megszabni az új vezetőség tennivalóit. A vitából kitűnt, hogy szemináriumra alig kettem-bárman járnak nedig tizenhárom elvtársat osztottak be. A határozati javaslatban csak annyit állapítanak meg erről: „Meg kell javítani az oktatási munkát“. Hogyan, milyen módszerekkel.? — erre nem adtak útmutatást. Nagy elvtársnő, aki az oktatási munka hibáiról beszélt, meg sem kérdezte hogy a vezetőség mit szándékozik tenni a hiányzások magszüntetésé- re: A tsz munkájáról, támogatásáról, a mezőgazdasági határozat megvalósításáról a határozati javaslatban csak ez található: 25 hold földet nem vetettünk be az ősszel, most pótoljuk Egyetlen tsz tag sem gondol arra hogv parlagon hagyják, nem ilyen határozatot kellett volna hozni. Vígh- né elvtársnő felszólalásában tett egy vállalást: a pártkongresszus tiszteletére gyarshizla'ással hizlalja a rábízott sertéseket, hogy a tsz miné’ előbb teljesíthesse a beadási kötelezettségét. Helyes kezdeményezés ez? Igen, az. Azt kellett volna leszögezni: a pártszervezet széleskörben népszerűsíti a felajánlást, mozgósítja a tsz egész tagságát. A tsz elnöke bizony kemény szavakkal mondogatta meg, hogy a pártvezetőség nem törődött munkáiéval Világos: többször beszámoltatni ellenőrizni kell munkáját, — ez is hiányzott a határozati javaslatból. A határozati iavas’atot vita, megjegyzés nélkül elfogadták. Pedig mód lett volna arra, hogy a vita alapján kijavítsák és olyan határozati javas- atot fogadjanak el, amelyik aktivizálná az egész párttagságot. A Magasépítő Vállalat oártszervezetében világosan látják a határozati javaslat jelentőségét. A határozati javaslat két részből állt. Első részében megállapítja, hogy a taggyűlés a lelépő pártvezetőség politikai vonalával és gyakorlati tevékenységével általában egyetért, rámutat röviden az elért eredményekre és a hiányosságokra. A második része röviden, konkrétan megjelöli a pártszervezet fő politikai feladatait. Többek között azt, hogy a pártvezetőségnek állandóan ellenőriznie kell a termelés helyzetét, biztosítják a kommunisták élenj árasát a tervek teljesítésében. Sokan hozzászóltak a vita során. Néhányan elmondták, hogy egyetértenek a javas'attal. meg is indokolták, miért. Mások hasznos javaslatokkal kibővítették. Varga élvtárs azt kérte hogy a pártvezetőség havonta egyszer vegyen részt a szakszervezet vezetőségének ülésén, ezt rögzítse a határozat Is. Gárdosi elvtárs a párt- -soiportvezetök felelősségét hangsú- ’vazta. „Javaslom. — mondta, — hogy a pártcsoportvezetők időnként vegyenek részt a pártvezetőség ülésén, mert sokat tanulnak ott." A párttagság ezzel is segítette az új vezetőség munkáját. A jó, főfeladatokat megjelölő határozati javaslat mozgósít, munkára ösztönöz. A párttagság közreműködésével el kell érni, hogy ilyen határozati javaslatot fogadjanak el mindenütt. dolgozói kilenc nappal a határidő előtt befejezték a traktorok javítását. A sikeres munkához nagyban hozzájárult, a kommunisták kezdeményezésére bevezetett „péntek moz galom". A hat napra előirányzott tervet öt nap alatt befejezték, így szombaton már a terven felüli erő- és munkagépek javítását végezték. Kiválóan dolgoztak a párttagok, mint Bocz István elvtárs, akik magukkal ragadták a pártonkívülieket. Matula József DISZ tag, Hermann József, az egyes erőgép javító brigád vezetője kötelezettséget vállaltak: nem maradnak le a párttagoktól. A dolgozóinak derekas mimkájái bizonyítja a megyei gépállomások igaz. galóságának vándorzászlaja Is, amelyet hetek óta ők őriznek. A kétiij falusi gépállomás dolgozói január 31-én már jelentették, hogy befejezték az erő. és munkagépek javítását. A győzelem itt is a kommunisták kéz deményezésére született mg. Az MDP III. kongresszusára fogadalmat tettek a párttagok, hogy jóval a határidő előtt befejezik a téli gépjavítási munkákat. A fogadalomtételnél a kezdeményezéshez, a példamutatáshoz csatlakozott Bank József erőgép javító brigádja és Gencsi János brigádja is. A kommunisták és párton- kívüliek összefogása győzelemre vitte a munkát. A traktorok kijavításával nem állt meg a munka. Az erő- és munkagép javító brigádok a cséplőgépeket, az elevátorokat és az üzemanyagszállító kocsikat hozzák most helyre. „Ezzel az erővel legalább 15—20 nappal előbb befejezzük a cséplőgépek és az elevátorok javítását is“ — mondja búcsúzóul Megyeri Tivadar elvtárs, a gépállomás főgópésze. pártonkívüliek sem maradtak el. Horváth János elvtárs párttag, a gépállomás kovácsmestere a munkagépek javítása mellett vállalta, hogy az összes javiióbrlgádok kovácsmunká- jál ellátja. Január utolsó napjára 16 erőgép• 24 eke, 20 tárcsa, 21 borona, 4 kuUU vátor, 3 szelektor, 4 simahenger, három gépvontatásos és 3 lófogaios vetőgép készült el, amelyek rövidesen megkezdik a harcot az ezévi bő termésért. A hóakadályok sem srátálhatj ik dobozó par.isztsisruní vet image Iliit isit A csütörtöki hóesés miatt, megyénJc útjain többhelyiUt hóakadályok kelet keztek. A Termény forgalmi Vállalat és szállító vállalatok dolgozóinak nem egy helyen hatalmas hótorlaszo- lea‘ kellett ellávolltaniok a vetőmagot szállító teherkocsik előtt. Így a Mohácsról Lánycsókra és Majsra irányi, tott mag is néhány órás késedelemmel érkezett meg, mert az úton nem egy helyen a gépkocsi hűtőjéig érő hófúvások voltak. A közeli napokban már minden járásban rendelkezésre áll az előzetesen megvizsgált és kitisztított tavaszbúza vetőmag. Ebben a munkában példamutató segítséget adott a szent, lőrinci gépállomás. Két nagyteherbírású gépkocsit bocsátott a termény forgalmi Vállalat rendelkezésére, mellyel a K étúj falu környéki gazdák vetőmagszükségletét szállították ki a helyszínre. A sásdi járásban Szászváron, Egyházaskozáron, Csikóstőitö- sön és Mágocson van már cserelehetőség. A holnapi nap folyamán pe. dig Vásárosdombóra és Felsömind- szentre megérkezik a jáminőségü tavaszbúsa. Oszlopban sorakoznak a kijavított erőgépek a vájsz!ói gépállomás udvarában. 25 traktor tárcsák, boronák és ve tógépek sokasága fe- ketélik az udvarban. A hatalmas újonnan épült világos, tágas szerelőműhelyben még javában folyik a munka, de most már csak az álló és a későbbi munkákhoz szükséges munkagépeket javítják. Két brigád az aratógépeken, három pedig a cséplőgépeken dolgozik. A munkaverseny, a kommunisták példamu tatása nyomán Vajsz- lón is kimagasló teljesítmények születtek a gépjavításban. Messzin ger István és Kőszegi Ferenc erőgépjavító brigádja két-két erőgépet javítottak ki terven felül. „Az erőgépek javítását, határidő előtt befejeztük és minden reményünk megvan, hogy az élló és cséplőgépek javítását is határidő előtt be tudjuk fejezni“ — mondja Molnár István elvtárs, a gépállomás igazgatója. A munkalendületre jellemző, — míg eddig ö‘.naponként csak egy cséplő-* gépet javítottak ki, — most ugyanannyi idő alatt három kijavított cséplőgép hagyja el a szerelőműhelyt. A kétújfalasi gépállomás ezekkilencszAzötvennégy tehrúár tizenöt, este hót óna. a Fodor Józsi bácsi, a farmvezető, °Sszecsattanija apjától örökölt nagy teebórája fedelét, lajbizsebébe csúsznia, aztán végigfuttatja tekinteté, almozás után Lélegzetvételnyit ül- 'rögélő tehenészeken. — Kezdhetjük. Bedé Jóska brigádvezető elkapja ? szót és mint a labdát továbbhajit- Ja a szomszéd istállóba: — Kezdhetjük. . így indul mindig az esti fejes r^obokapusztán, az állami gazdaság ’»Állóiban. A tehenészek — i'tt csak ^írásnak titulálják őket, — felcihe- |°ánek a derekukra szíj azott egylá- ,1ú fejőszékről, hangos nógatással he- ^et keresnek a tehenek között. Még ®Sy perc és a sajtárba belezuhog az ***, habos óejsugár. Még egy perc j* a fejőgépek is rákezdenek —mint teliden este. Csak ma nem. .. »Via fejes előtt ünnepélyes dolog terténtk az istállóban. Király István, alacsony, alig hu- Jönha/féves legény — odaáll Tóth ‘terkó eié. — Én téged, Tóth Ferkó, a harteadik pár .kongresszus tiszteletére 'tetsenyre hívlak. Április tizennyol13 helyett 15 litert fejek min- tehenemtől. . Ferkó meglepetten áll, hol Fo- hol Pistára néz, de mikor , tenyerét tartja, hogy állod-e, be- *«csap: ."—Én meg tizenegy helyett tizen- 'terorn és félét! A szomszédban — a cserepes istállóban — így különböztetik meg 5* újonnan épült pailátéléstől — ^aSy István, hazánk legjobb állami ^zdasági fejőgulyása parolázik Ma- ^ar Nándival. — Nyolc helyett kilencet. ,— Nyolc helyett nyolc és felet! Valami belső tűz járja át láttukon ember:. Nemcsak egyszerű vir- Vakodás ez. Mélyebben gyökerezik a- „ki, ha én nem" büszkélkedésnél, ?* emberi lélek legrejtettebb zugaiul sarjad, ahonnan a becsület é A hősiesség Nem virtuskodás ez, röhh annál.-. A PÁRT IRÁNTI SZERETET JELE Ez a párt iránti szeretet jele. És ahogy a barátság sem lombo- sodik ki egy-két hél során — ennek is története van. Hosszú története. ÉN, KIRÁLY ISTVÁN 1927-ben születtem Zala megyében. Apám uradalmi cseléd volt, én is már tizenhatéves karomtól napszámoskod- am, bojtárként kezdtem a nagygazdák birkái mellett... Valahogy fgy kezdődik önéletrajza és a töbhi sorát is magáénak mondhatja valamennyi szegényember, zalai, vagy baranyai, hercegi, vagy püspöki uradalomlakó, zsellér kommenciós. Negyvenötig. Akkor megfordult mindenki élete folyása — megváltozott Király Pistáé is. He .ovább akarjuk kutatni élete útját tegyük le a papirost. Szemérmes a falusi ember, pironkodik, nem adja szívesen ország-világ szájára cselekedeteit. De Csoboka kis major — egymás hegyén-hátán élve még azt észreveszik egymásról a népek, hogy füstölt, vagy abált szalonnát tarisz- nyázott a szomszéd — így hát nem maradt titokban Király Pista egyetlen viselt dolga sem. ...ötvenegyben történt, éheztek az állatok. Későn igényelték-e a takarmányt, vagy mi, de este etetésre már nem volt egy szem korpa, egy nyalatra elég dara sem. Semmi. A jószágok bőgnek, nyugtalankodnak, csak az ő standján akad egy békésen kérődző tehén. Cifra, a gazdaság büszkesége. A napokban borjazott. A vályúja fehér, szokatlanul fehér- Fehér, mint a liszt. Amit Király Pista hozott neki éjnek .idején a sajátjából. ___Ugyanebben az évben ... kezébe került egy újság a szovjet tehenészek fogásairóL A szovhozokiban masszírozzák a tőgyet és ugyanannyi abrakkal még több tejet fejnek.— Megpróbálta — nem sikerült. Fogcsikorgatva újra nekifogott és a tej a tej egyszercsak emelkedni kezdett! Napról-napra többet fejt és a fia a' tehenész, a szovjet módezer győzött! No vember hetedikén magától a földművelésügyi minisztertől, Hegedűs András elvtárstól vette át a Munkaérdemrendet, mint a szovjet módszerek úttörője. Nézem a kitüntetés két egymásba- hajló — a rubinvörös csillagot körülölelő — aranykalászát, az‘án tulajionosát, a volt zalai cselédgyereket. Egy kérdésemre felel de csak az utolsó szavaira eszmélek: — Negyvenkilencben léptem a pártiba. Úgy láttam,, ott a mi igazságunk. Meg aztán: úgy keltünk ösz- 5ze a feleségemmel, mint a templom egere. Azóta?! Minden hónapban ezer-ötszáz forinton feliül keresők ... Boldogok vagyunk, elégedettek. — Mondja, mi lett volna belőlem, a komámból, meg a többiek höl. ha iem jön a párt?! Nem felel rá sem ő, sem az asz- szany, sem én. A KOMA — NAGY ISTVÁN 1953- ban az ország legjobb állami gazdasági tehenésze. Három szöszke gyermeke közül a legkisebbet tartotta keresztvíz alá Király Pista. Közeli a rokonság, nem köszönnek agymásnak mégse — messze kerülik egymás portáját. Nagy Pista haragot tart komájával, a gazdasággal, az egész világgal! December ötödikén — sose felejti el ezt a napot — az állatorvos, a főállattenyésztő selejtezést tartottak. Tóth Ferkó standjánál álltak meg — az meg mutatja nékik a Ruhint. A Rubint, a 26—28 literes tehenet, hogy selejtezzék ki, mert meddő, ö nem avatkozik senki dolgába, de ezt nem hagyja! Kár ezért a szép illatért! — Doktor úr — lép oda, — a Rubiniban borjú van! — Ebben! Mit tanít engem?! Maradj a magad standján! Mit ártod bele magad? Csúnya perpatvar kavarodott Az írvas tiltakozott szaktudása kétség- bevonásáért, Tóth kiabált* hc«y nyakán marad most a gyengén tejelő jószág, a főállattenyésztőnek sem esett jól, hogy belekapkod a szavaiba. Elmentek ugyan — de attól kezdve Tóth Ferkó úgy nézett rá, mintha apját-anyját elemésztette volna. ö ezt nem bírta. Kérte az igazgatót, tegyék át állataival együtt egy másik istállóba. Miért, miért se, nem hagytak igazat neki. Tóth Ferkó napról-napra piszkálódott és ő se ártatlan angyal Gyűlt, dagadt a fekély. Nekiesett az ivásnak. Reggel délbe, este dűlt belőle a borszag, a Jószágot elhanyagolta. A gazdaság tudtára adta — nélkülözni tudják őt. az ország legjobb gulyását. Hát jó. Elment más helyre, valahová a Bükk hegységbe, de csak visszahúzta a szíve. Vissza Csoboká- ra. Az ö teheneihez. Beosztották — takarmányosnak! Január 21-ig bírta, aztán teljesen összetört. Vis»szaikönyörögte magát a éheméihez. — Adjanak akármilyent, csak fejhessek, dolgozhassak megint,. Adlak is neki, az igazságáért olyan ítlományt, hogy két esztendőbe is belekerült, amíg teheneket csinál be- 'őlűk. Szenvedje meg, hogy szólni merészelt! Pedig igaza volt: a Rubint azóta borjazott. Aki nézi ezt a folyton mozgó, rakoncátlan, feketehajú fiatalembert, nem is gondolja, hogy multévi 58 és félezer literes tervével szemben hatvannégyezer liter tejet fejt. Any- nyll ötvenháromban nem akadt Király Pistán kívül versenytársa az országban. Virgonc, nagy tüaességében néha meggondolatlan, de nem eldobni való. Csak néha előbb perdül a nyelve, mint fordulna az esze. Amikor nyáron aratni kellett, először — a többiek susmukoltak, ő hangosan tiltakozott, — aztán, amikor befe- ■ezte beszédét, aratott Másfél holdat egy nap alatt, ... A napokban sokszor nem jutót tak vízhez a jószágok. Áramhiány. Ki az a két ember, aki háromszáz méterről vödörben hordja jószágainak a vizet? Király Pista, meg komája — Nagy István. ... Két éve az akkori igazgató sorra kérdezte az embereket, nem 'épnének-e a pártba, öt kikerülte. Megkérdezte — miért hagyja ki őt, a gazdaság legjobb munkásai egyikét? — Te negyvenkilencben elvesztetted a tagkönyvedet. Soha nem lehetsz többé kommunista. ... Fehér Lajos bognár, a szak- szervezeti elnök egy összegyűrt irka- 'apot adott nekem. Látszik, kislánya Irkájából tépte ki Nagy István, mert ő irta rá ceruzával, elnehezedett ke- :e girbe-gurba betűivel: „Én, Nagy István, a Csobokai A. G. tehenésze, a párthoz való ragaszkodásom jeléül felajánlást teszek a III. pártkongresszusra .,. Ezennel vállalom...“ • FEBRUAR tizenhatomra, — iste kilenc óra. A tehenészek huszonötlitemes kannákba döntik sajtáraikból a párázó, illatos tejet. Bedő Jóska, a brigádvezető feljegyzi: Király István, tegnapi fejős 16© liter, ma 165. Nagy István 11© helyett 114, Magyar Nándor... Aztán összecsukja könyvét, amikor már mindenki nyugovóra tért, —végigjárja az istállót, megigazítja a láncokat, eloltja a villanyt. Csak a piros csillag világít a major felett. Reggel három kannával több tejet küld az állami gazdaság a kacsótai tejgyüjlőbe. A tejgyüjtő emberei azt a hármat is bependeríttfc a többi közé, — pedig valami külön díszítést érdemeimének. Ez a három kanna többlet-tej a ?sobofcai tehenészek kongresszusi versenyének étső eredménye. A párt iránti szeretet jele.., Oroszlán Inn
