Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

lfm* PTPHRTTAR 18

N A P C 5

n

PÁRT ÉS PÁRTÉP11 ÉS

A pártszervezetek fontos feladatat mozgósítani a tömegszervezeteket

A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata nyomatékosan hangsúlyozza: a pártszervezeteknek fokozottabban segíteniök kell a tö- megszervezetek munkáját, be kell vonni őket a feladatok megoldásába. A kormányprogrammból, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatból adódó tennivalók növelték a tö- Wegszervezetek szerepét. E határozatokat a falu valamennyi dolgozójával együtt kell megoldaniok a Pártszervezeteknek. A „Dunántúli Napló” munkatársa erről folytatott beszélgetést Fülöp János elvtárssal, a szeptiórinci egységes pártvezetőség titkárával.

Milyen jelentőséget tulajdonítanak a tömegszervezeteknek abban, hogy a pártszervezet kapcsolatát megerősítsék a falu dolgozóival?

A pártszervezet taglétszáma, a falu dolgozóihoz mérve kevés, nem képes átfogni a falu életét. Már ebből is látható, hogy a pártszervezetnek támaszkodni kell a határozatok megvalósításában a tömegszerveze- tokre. De van egy másik dolog is. A dolgozó parasztok közül többen — bár- munkájukat nem végzik rosszul, — a múltban elkövetett hibáink miatt idegenkednek a pártszervezettől.

A pártszervezet vezetősége és tagsága világosan látja a tömegszervezetek munkájának szerepét és jelentőségét. Bár meg kell mondani őszintén, tapasztalható egy kis vonakodás, néhányan nem szívesen vállalnak munkát a tömegszervezetekben. De a többség érzi: hibát követnének el, ha nem segítenék munkájukat, bem gondoskodnának a tömegszerve- totek megerősítéséről. Ezt az új szakasz céljai megkövetelik.

A pártszervezet milyen segítséget nyújt a tömegszervezeteknek, hogy képesek legyenek jól, eredményesen segíteni a pártszervezet munkáját?

Az utóbbi hónapokat figvelembe- veve sok eredményről beszélhetek, de hozzá kell tenni, mindez nem

kielégítő. A vezetőség egy-egy tagja, de leginkább én, minden hónapban résztvesz a DISZ, vagy az MNDSZ vezetőségi ülésén. Időt szakítunk arra is, hogy taggyűléseiket rendszeresen látogassuk. Sok haszonnal jár ez: állandó kapcsolat alakul ki a pártszervezet és a különböző szervezetek között, megismerjük problémáikat, nehézségeiket. Közös megbeszéléseket tartunk a vezetőkkel és a legjobb tagokkal.

A párt és a minisztertanács mező- gazdasági határozata után néhány feladattal bíztuk meg őket. Többek között: ismertessék a határozat egyes pontjait. Az MSZT például szakmai előadásokat szervezett. Felkérte a helyi technikum tanárait, hogy tartsanak előadásokat a szovjet mező- gazdaság eredményeiről, különösen az állattenyésztés módszereiről. Szívesen látogatják ezeket a rendezvényeket. Az MNDSZ egy asszony-bizottságot alakított, amely az áruellátást ellenőrzi. Ezenkívül utcabizott Ságokat is szerveztek, a tisztaság, az egészségvédelem megőrzésére. De ennél többet nem nagyon tudtak tenni, mert kevés köztük a parasztasszony. Hogy ez milyen hiba, arra egy legutóbbi eset világos választ ad. Az állattenyésztés fejlesztéséről tartottak előadást. Egyetlen parasztasszony sem vett részt. Dudásné elvtársnőtől megkérdeztem, miért. A válasz az volt: „Én magam sem tudom, hogy mi az az agrotechnika". Nem ismerik a parasztasszonyok problémáit, nem is tudnak közelebb jutni hozzájuk.

A pártszervezet az elmúlt évben több ízben napirendre tűzte egy-egy tömegszervezet munkáját, amikor tanácsot, segítséget adtunk nekik. — Legutóbb Kovács Mária, az MNDSZ titkárát számoltattuk be. A legjobb párttagokat küldtük a tömegszervezetekbe, hogy ott segítsenek. Most azzal bíztuk meg őket, hogy magyarázzák meg azoknak a dolgozóknak, akik tartalékföldet vettek bérbe, minél gyorsabban trágyázzák meg.

Ezek az eredmények nagyon kezdetiek. Elsősorban a pártszervezet gyenge segítése miatt.. A tömegszervezetekben nem folyik politikái nevelőmunka, a DISZ-szervezetben nincs politikai oktatás. A pártszervezet nem hívta még össze a törneg- szervezetekben dolgozó kommunistákat, hogy beszámoltassa őket munkájukról. Többnyire én segítem a vezetőségeket, s nem az egész pártvezetőség ügye ez, amely természetesen csak kevés sikerrel jár. A hozott határozatokat sem hajtjuk végre következetesen, ezt nem követeljük meg a tömegszervezetektől sem. És ami a legfontosabb: rövid időn belül a dolgozó parasztság zömével meg kell szerettetnünk a tömegszervezeteket. A dolgozó parasztok érdeklődése megvan, csak fokozni kell a munkát.

Mit tart legfontosabb feladatnak, hogy a tömegszervezetek munkáját megjavítsák?

A pártszervezetnek sokkal jobban, céltudatosabban kell segíteni őket. Mi eddig csak feladatokat adtunk nekik. Arra már nem gondoltunk, hogy képesek-e azokat megoldani. Fel kell lendíteni a szervezeti életet is, meg kell ismertetni őket a vezetés módszer e-ivel. Ebben a felsőbb szervektől is segítséget várunk, hogy isméi testek meg velünk — különösen az MNDSZ — szerepét, feladatait. Erősíteni akarjuk tömegszervezeti jellegüket, hogy mozgósíthassuk őket a párt határozatainak megvalósítására. Gondoskodunk arról, hogy minden munkából részt kapjanak, tevékenyen dolgozzanak, s ebben a munkában maguk is tanuljanak, nevelődjenek. Világosan látjuk, hogy a tömegszervezetek segítsége nélkül nem lennénk képesek sikeresen végrehajtani a párt és a kormány határozatait, amelyben minden dolgozóra szép és megtisztelő munka hárul. Ezzel tesszük a határozatok megvalósítását a község összes dolgozóinak ügyévé.

A vezetGM^gválasztás hírei

Néhány helyen még előfordul a Partdemokrácia megsértése. Tapasztalható, hogy az az elvtárs, aki a taggyűlést megnyitja, nyomban személyszerinti javaslatot tesz az elnök- és az elnökség tagjaira. Ez megsértése a tagság jogainak. A taggyűlés elnökére és az elnökségére a Párttagság tesz javaslatot és ő is választja meg. Tehát javaslatot kell 'érni és azokat kell megszavaztatni.

Hásságyon a taggyűlés elnöke nem ákart vitára és nyílt szavazásra bocsátani háromnál több jelöltet, mi- ',cl csak ennyi vezetőségi tagot választhattak. Ez elkerülhető akkor, "S az elnököt jól kioktatják, ismeri * K. V. határozatát. Ugyanakkor a Párttagságnak a jelölés után, a nyílt szavazásnál csak annyi jelöltet kel- ctie a szavazólapra felvenni, ahány **gból álló vezetőséget kell választói. Ez megkönnyítené a szavaza- *°k összeszámlálását is.

*

A beszámolók egyik gyenge pontja az, hogy nem foglalkoznak eleget és elemzően a termelés helyzetével. A Porcelángyár ötös alapszervezetének beszámolójában alig esett szó az üzem munkájáról. A beszámoló nem értékelheti anélkül a pártszervezet munkáját, hogy ne szóljon arról, hogyan segítette az üzemet fel adatainak megoldásában. Ezt a munkát alaposan kell elemezni, feltárni az eredményeket és a hibákat. Ugyanakkor a beszámolónak előre is kell mutatni Azt határozza meg, hogy a pártszervezet kommunistáinak milyen feladatokat kell megoldani a kongresszusi verseny sarán és a továbbiakban. Ez a legfontosabb, hogy a karnirnunistákait mozgósítani tudják a párt és a minisztertanács határozatainak végrehajtására.

V

A határozati javaslat az elkövetkező hónapok munkájának alapja. Néhány helyen még nem eléggé értik ezt: nem alapos gonddal készítik, a taggyűlésem nem vitatják meg részletesen. Ezért helyes módszer az, ha a határozati javaslatot már há rom-négy nappal a taggyűlés előtt elkészítik és sokszorosítva kiadják a párttagoknak. Így módjukban áll tanulmányozni, felkészülni a vitára, gondolkodni azon, hogy milyen kiegészítéseket, jó javaslatokat lehetne tenni.

ár

Az újpetra vezetőségválasztó taggyűlést gyengén készítették elő. Ez a miunka mindössze abból állt, hogy egy vezetőségi ülést tartottak. A beszámolót sem tárgyalták meg alaposan, tele tűzdelték üres frázisokkal. Bár elhatározták, hogy mindem párttaggal többször is beszélnek, mégsem jutottak el mindenkihez. A taggyűlésen a 23 párttagból mindössze 15 jelent meg. A járási pártbizottság sem ellenőrizte eléggé az előkészületet.

A pécsbányai műszaki vezetők valóravá'.tják fogadalmukat

. Pécjbányán nagy visszhangra ta- a komlóiak versenyfelhívása. A Műszaki vezetők Is bejelentették tlakozásukat. A dolgozók és a Vezetők együttes ígérete alapján pácsbánya a pártkongresszus méltó fo*Őünneplésére minden nap 3.6 Százalékkal túlteljesíti tervét. Sok Cnna szenet jelent ez az országnak.

. A 3.6 százalékos túlteljesítés több. fogadalomra é.pül. Az üzemvezető főmérnök és a főbányamester még 4 verseny megindulása előtt megbe- hol tudnak a legtöbb segit- *«9ef nyújtani a bányászoknak. — ^Ofontosabb a teljesítmény — *fondták. — Ha nem várnak a fej- jjSüél a csillére, fara, a dolgozók, ’pbindőa.n működhetnek a fejtőkala- f40£o7<-. Hat, százalékkal növelni le- a bányaieljesitményt. — így i*űletett meg a műszaki vezetők ?hgresseusi felajánlása.

rj-szerini: három százalékkal csök- a villamosenevgiafogyasztás, hat Zúzalékkal nő a bányateljesítmény, „a sűrített levegő ellátására fordi- •szén mennyisége sem lépi túl r* előirányzatot. Komló előtt már .íni érheti szégyen a műszaki veze- j A napi 103.6 százalékos terv- *yásit£$, amit csak. „normának“ zántaic a pécsbányaiak, naponta va- rú válik Február 6-án pedig 147-et utatott a versenytábla grafikonja, véletlenül szerepel a foga- 40lomban a három százalékos árammegtakarítás. Ez népgazdaságunk egyik legnagyobb problémája napjainkban. A műszaki vezetőkhöz is eljutott híre, olvastak róla a lapokból, hallották a rádióból is. — Az üzemben is számos helyen elavult technika, szerint történik a világítás, rájöttek, ők Is tehetnek lépéseket. Több munkahelyen még régi, soroskapcsolású villanyvilágítás van. Ha csattan egy kapcsoló, tíz s talán■ ennél is több villanyégd gyúl ki egyszerre. [gy van ez például a nagycsarnokban is, pedig gyakran (így égőnek a fénye is elégséges volna. Most „egyéni kapcsolást“ honosítanak meg. A „három százalék“ megvalósulását segíti az a lépés is, hogy csökkentik a gépházban a felesleges üresjáratokat.

Nyuli Lajos körletaknász nevét tisztelettel és szeretettel emlegetik beosztottjai. Villany lámpája hol az egyik, hol a másik fejtésben villan fel.

— Hogy állunk? — Van-e elég bányafa, csille? — hangzik mindenütt a kérdés. S ha úgy látja, hogy egy helyen többször is segítenie kell — háromszor is ellátogat oda egy műszakban.

Az első sikereknek azonban újabb izempontokra is fel kell hívnia a műszakiak figyelmét. Mindenekelőtt nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók javaslataira.

Gergely Werner, a 218-as elővájá- si csapat csillése többször elnézte munka közben, hogy a gyámlyujcak vágásánál sokat kell vesződniük a dolgozóknak. A kemény kőzetet — ahova a gyámfa. kerül, — puszta kéz zel kell a lyukból eltávolítani. Ez aztán akaratlanul is felsérti az emberek ujját, körmét.. Gergely Werner’ egy szakszerű lapátot szerkesztett, amelynek igen megörültek a bányában, mert á munkát is meggyorsította. Vereczkei elvtárs, az üzemvezetőhelyettes is egyetértett vele. Az újítási javaslat is őrzi helyeslő aláírását. Mégsem terjedt el a bányában, pedig nem kivan komolyabb befektetést. A kis lapátokat az üzem karbantartó műhelyében is el lehetne készíteni.

— Nálunk a 11-es fejtésben különösen jól lehetne használni —-mondja Bocz József vájár. — A kemény kőzetben jobban tudnánk vele boldogulni. De különösen azért, mert mi 30 centiméter mély gyámlyukakat is fúrunk.

Eddig minden nap becsülettel hely t állták a pécsbányai üzem műszaki vezetői. Bizonyítja ezt a terv túlteljesítése is. Versenyük még eredményesebb lehet, ha felfigyelnek az alulról jövő javaslatokra is s azokat időben, a termelés szolgálatláb állítják, G, EII Magyar-Szovjet Barátsági leap magnyitó díszánnepséae a Pécsi Nemzeti Színházban

A Pécsi Nemzeti Színházban ma, csütörtökön este 1 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap. A megnyitó díszünnepség a magyar és a szovjet Himnusszal kezdődik, majd Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnöke ünnepi beszédet mond, amelyben méltatja a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap, a magyarszovjet barátság jelentőségét. Ezután a Városi Szimfonikus Zenekar Glinka: „Ünnepi nyitányát“ adja elő, majd Fülöp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Majakovszkij: „If jú Gárda" című versét szavalja. Az Egyetemi Énekkar a Boris Godunov című operából a „Forradalmi jelenetet" adja elő, míg a Mozgásművészeti Iskola növendéked balettszámmal szerepelnek. Tomanek Nándor, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Glinka- áriát énekel, majd előadásra kerül Csajkovszkij: „Két tétel" című zene szerzeménye. Ezután Tomanek Nándor, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Kodály Zoltán Háry János c. szerzeményéből a „Toborzó dalt" énekli, Miklós Klára, a Pécsi Nemzeti Színház tagja pedig Sztánszki „Tegnap és ma“ c. versét szavalja. Tomanek Nándor és Kovács Anni, a színház tagjai „Minden falu édes hazám ...“ és a „Velem, velem" c. dalt éneklik, míg a Mozgásművészeti Iskola növendékei újabb balettszámmal szerepet nek. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megnyitó diszünnepségét Berlioz „Rákóczi indulója" zárja be, amelyet a Városi Szimfonikus Zenekar ad elő.

„Gyorsan lebony olítjuk a vetöma^esere-ikciófc, hogy minden tsz és dolgozó paraszt idíben megkezdhesse a vetést“

Másfél hete jelent meg a földművelésügyi minisztérium közleménye a tavasza vetömagcsere-akoióról. A vetőmagcserét gyorsan le kell foo- nyolítanurukj, hisz hamarosan már szükségünk lesz a vetőmagra. A néhány napos enyhe időben a közel 20 centiméteres hótakaró négy öt centire apadt. Nemsokára megkezdődik a tavaszi munka, simitózás, fej- trágyázás és vetéis. Először a kifa- gyott búza vető sok pótlására és fel ül- vetésére kerül a sor. Az állami csereakció keretében a tavaszi búza vetőmagot a Terményforgalmi Vállalat biztosítja a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. Munkatársunk elbeszélgetett a Vetőmagosztály vezetőjével, Bléyer Jenő elvtárssal, a tavaszi vetőmagcsereakció lebonyolításáról. Megkérdezte:

— Hogyan készült 8el a Ter- ményforgálmi Vállalat a vetőmag csere lebonyolítására?

— Munkánkat azzal kezdtük, — válaszolta Bleyer elvtárs, — hogy a hozzánk tartozó területen tárolt ösz- szes vetőmagot kitisztíttattuk, hogy a legkisebbre csökkentsük a gyóim- magvakikal, tört szemeikkel való szennyeződést. A tisztítás után minő ségileg ellenőriztük, hogy vetőmagnak alkalmas e. Amelyik magtárban alkalmatlant találtunk, azt nem oszt juk ki, hanem más helyről szállítunk cserevetőma,got. Az átszállítást már megszerveztük a gyűjtőhelyek közt. hogy a vetőmag egy napot se késsen. Minden járásban felelősöket bíztunk meg, akik a kiosztás idején kötelesek a cserét zavartalanul lebonyolítani és a járási tanácsokkal a kapcsolatot fenntartani, feladatuk még. hogy a későbbi igényléseket is továbbítsák és a szükséges mennyiségű vetőmagot biztosítsák.

— Milyen a vetőmag és elegendő-e az a mennyiség, amely akció során cserére kerül?

— A vetőmag szokvány minőségű szovjet, bulgár tavaszbűze és udvaros fajta magyar tavaszbúza, amelyek tisztítva kerülnek felhasználásra. A készlet a megye ellátására az eddigi igények szerint elegendő. Minden termelőszövetkezet és egyéni gazda megkapja a szükséges meny- ny iséget,

Arra a kérdésre, mikorra érkezik meg a községekbe a vetőmag, — Bleyer elvtárs a következő választ adta— A sellyei járás községeiben már csütörtökön megérkezik a vetőmag és megkezdik a cserét. Utána a villányi és mohácsi járás ellátása keiül sorra. Az ellátás nem tart hosz- szú ideig, mert teherkocsikkal gyorsan széthordjuk a szükséges meny- nyiséget a sásdi. szigetvári, siklósi, járásokba is.

— Milyen intézheti étekkel

könnyílhel.ik meg a termelők a vetőmagcserétf

— Azzal, hogy a községi tanácsok — mihelyt a Terményforgalmi Vállalat értesíti őket a csere megkezdéséről, 24 órán belüli értesítsenek minden termelőt, aki vetőmagot igényelt, a csere napjáról. Ha vontatottan halad a csere, akikor a községi tanács termelési bizottsága, a mezőgazdasági állandőbizottság győzzék meg a gazdákat: ,nincs sok idő a várakozásra, mert hamarosan itt a vetés ideje. Ha most kicseréli a magot, vetéskor készen áll és mind- árt megkezdheti a munkát Az is előnye az idejében való cserének, hogy a csávázási is időben végezheti.

— A községi tanács így segíthet a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák pedig úgy, hogy az értesítés után a csereíorményt elviszik a kijelölt helyre és a zavartalan leibo- nyolítáához elegendő zsákot hoznak magukkal.

Végül néhány szóban elmondta a Terményforgalmi Vállalat vetőmagosztályának vezetője, hogyan hasznosítják az őszi veti5* magcsere-akció tapasztalatait.

— Az őszi vetőmagcserénél sok volt a zökkenő az átszállításaknái, nem szerveztük meg kellőképpen, sókat futottak üresen a gépkocsik. A járásokkál nem volt kellő kapcsolatunk. Ezek a hiányosságok azt mutatták. hogy a tavaszi cserét sokkal rövidebb idő alatt és jóval a vetés előtt el kell végezni. Éppen ezért munkánkat másképp szerveztük meg. Beállítottuk a járási felelősöket. akik a járási tanáccsal állandóan kapcsolatot tartanaik, minden gép kocsihoz embert biztosítottunk, aki a kocsi kihasználásáért felelős és azért, hogy idejében eljusson a vetőmag minden községbe.

— Úgy érzem, ezzel a módszerrel nem lesz hiba a csere lebonyolításában. Minden termelőszövetkezet és egyéni gazda időben megkezdheti a vetést a cserélt, jóminőségű vető- maggal!.

Elismerés a Janus Pannonius gimnázium tanárai és tanulói számára

Szerdán délutón ritka és szép ünnepségre gyűltek össze a Janus Pannonius gimnázium tanulói, nevelői és a szülői munkaközösség tagjai: a virágokkal és zászlókkal feldíszített teremben meghallgatták a Kossuth-adő műsorát, melyet a rádió ajándékul küldött a jó tanulmányi eredményt elért iskola, kiváló munkát végzett nevelőinek és tanúiéinak.

A terem csupa izgalom, szőke leány arcok, komoly fiúfejek húzód nak mind közelebb a készülékhez. Találgatják, vájjon kiknek a nevét említi majd meg a bemondó, kiknek kül denek egy-egy szép verset és kit „tolnak lé“ azért, hogy az iskola statisztikáját elégtelen eredményeivel rontotta. Igaz, hogy lyen tanuló kevés van még a III. C osztályban is, ahol pedig a eggyeng^tob a tanulmányi átlag, hát még

a többi osztályokban, a III. B-ben, ahol a félévi tanulmányi középérték, majdnem négy egész volt magasan túlszárnyalva az iskola —- valószínűleg a többi pé esi iskola tanulmányi átlagát is.

De már fel is hangzik a szünetjel, ma jd a bemondó jólismert hangja: „A most következő műsor szóljon a Pécsi Janus Pannonius gimnázium jó munkát vég zett. dolgozóinak és tanúiéinak.“ A teremben egy pillanat, alatt csend lesz, kipirulnak az arcok, mindenki a hangszóróra figyel, amelyből egymás után csendülnek fel az utca és a föld fiának, József Attilán al^szébbnél szebb versei, az „Anyám", a „Tisztó szívvel", a „Téli éjszaka" és az „Óda“. A legtöbb köllemény ismerős. hiszen azok a tanulók, akik annyi érdekes képet, adatot gyűjtöttek össze nagy

magyar költőinkről, Adyről, Juhász Gyuláról és József Attiláról, és ahol olyan jól működik az irodalmi szakkor és a színjátszó csoport, nemcsak azokat a verseket ismerik, amelyek tankönyvekben szerepelnek. Egyik-másik tanuló lehunyja a szemét és magában a színésszel együtt mondja a verseket. Látszik az arcokon a büszkeség: érdemes januszis- tónak lenni.

A várt nevek nem hangzottak fel a hangszóróból. A rádió ajándékának érezzük, — mégis komoly értéke van. Ahogy Hajnal Ernő igazgató elmondja: „Nagy elismerés ez az iskola tanárai ás tanulói számára, amelyet a következő időben még komolyabb munkával és fokozottabb fegyelemmel keli kiérdemelni."

Hisszük, hogy nem is csalódunk bennük.