Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

NAPLÓ 1954 FEBRUAR 14 Szovjet tudósok kitüntetése Moszkva (TASZSZ): Február 12- A magas kormánykitüntölásek én a Kreml Szverdlov-termében K mondotta Nyeszmejanov akadémikus J. Vorosilov, a Szovjetunió Legíelsö — a szovjet tudósokat munkájuk to- Tanácsa elnökségének elnöke át- vábbi fokozására lelkesítik. A szovjet nyújtotta a Szovjetunió Tudományos tudósok erejüket nem kímélve mln- Akadémiája egyes akadémikusainak, den tudásukat, minden képességük®: Levelező ‘.agjai.nak és más tudomá- azokra a nagy tudományos kérdések nyos munkatársainak a Szovjetunió re összpontosítják, melyeknek meg- rendjeleit. « ildása új távlatokat nyit meg a gya­A. M. Tyerpigorjev akadémikus- korlatban, a technikában és a nép- nak 80. születésnapja alkalmából, K' gazdaságban. Semmit sem sajnálunk I Szkrjabin akadémikusnak 75. szü- annak érdekében, hogy tudással, ké- letésnapja alkalmából. I. P. Bargym uességgel még jobban felfegyverzet/ akadémikusnak 70 születésnapja al- forró lelkesedéssel, szovjet hazafi- ka Imából, I. I. Csemyajev akadémi- Sággal áthatott új tudós némzedé­küsnak 60 születésnapja alkalmából a Lenin-rendet, a Szovjetunió leg magasabb érdemrendjét nyújtották át A. A. LebegyeV akadémikus 60. szü­letésnapja alkalmából a tudomány terén szerzett érdemeiért kapta a Lenin-rendet. Hosszú, érdemes szolgálatáért és IM.int mondotta, üdvözli a szovjete­ket neveljünik. A szovjet tudósok szüntelenül a hazára, a népre, az épülő kommunizmusra gondolnak és mindent megtesznek, hogy teljesít- | sék a tudományunk elé állított ha­talmas feladatot; a világ első helyé­re emelni a szovjet tudományt A kitünte.ettek nevében ezután A I. Oparin, A. V. Palladiin, A. M. Pan­kratova és mások szólaltak fel A V, Paüadin, az Ukrán SzSz Tudomá­nyos Akadémiájának elnöke azt mondotta, a magas kormánykitünte- ,ések arra kötelezik a szoyjet tudó­sokat, hogy még jobban megerősít­sék a nagy orosz nép vezette szov­jet népek tudományos dolgozóinak együttműködését és még többet dol­gozzanak szovjet államunk — a bé­ke és a népek közötti barátság pilr lére — haj-almának további meg­erősítésén. Bányaszerencsétlenség történt a vasast Petőfi-aknán A Pécsi Szénbánya Vállalat igazga­tósága közli; 1954 február 9-én 16 óra 45 perc­kor az I. mélyszínt II. északi kereszt vágatától északra lévő 11-es telepi frontfejtésben omlás történt. A mű­velés alatt álló front eddig ki nem ■terített ok miatt rendkívül hosszan, 60 méteren összeomlott, A fejtésben dolgozó 15 ember közül nyolcnak sikerült kimenekülnie, de hét bá­nyász; Kovács József (9) csapatve­zető vájár, Gergely János (3) vájár, Zádori István vájár, Osváth Imre vájár, Németh János (13) vájár, Bó- zsa György vájár és Hock Henrik csillés az összeomlott fejtésben .re­kedt. A mentómunka' azonnal megin­dult. A mentésre kivezényelt . vájá­rok, műszaki vezetők hősies mun­kát végezve, kiszabadították Hock Henrik csillést. A mentési munka, to­vább folyik. k. J. Vorosilov elvtárs üdvözölte a kitüntetetteket. kiváló munkájáért nyerte el a Le­nin-rendet A. N. . Nyeszmejanov, A P. Alekszandrov, G. F. Alekszandrov P. Sz. Alekszandrov, A. I. Alihariov N, N. Andrejev, B. A. Arbuzov, I P. Bargyin, A. G. Betyehuyin, N. N Bogoljubov, A. A. Bocsvar, K. M. tííkov, J. Sz. Varga, B. A. Vegyen- szkij, A. P. Vinogradov, V. V Vino­gradov, I. M. Vinogradov, G A Gamburcev. I P. Geraszimov, M 1 Dubinyin, B. A. Kazanszkij, I. K Kikoin, I. V. Klrpicsov. A. N Kol­mogorov. V N. Kondratyev, D. Sz Korzsinszkij, M. P. Kosztyenko. G M. Krzsizsanovszkij, A. L. Kursza- nov, I. V Kurcsatov. M. A. Lavren­tyev, G. Sz. Landszberg, M. A. Leon- tovics, T. D Liszenko, M. B. Mi- tyin, M. A. Mihejev, A I. Nyekra- szov, V. Sz. Nyemcsinov, Sz P Ob- norszkíj, A. I. Oparin, K. V Osztro- vityanov. A. V PaUadin, A M. Pan­kratova, I. G. Petrovszírij. N \ Szemjonov. D V. Szkobelcin. K. I Szkrjabin, Sz L Szoboljev, N. M Sztrahov, Sz. G. Sztrumilin, V. N Szukacsev, I. J Tamm, I. V. Tyu- rin, G. G Urazov, Sz. A. Hrisztya- 'novlcs, N V Cicin, N. Sz. Satszkij A. V. 'Subnyikov, V V Sulejkin, D I. Scserbakov, V. A Engelgard és B. N. Jurjev akadémikus. A Munka Vörös Zászló rendjével tüntették ki: L. A Acimovics, V N. Bjelov, M V. Keldis, I, N. Nazarov, M N Tyi- homirov akadémikusokat A Szovjetunió érdemrendjeivel ki-1 vetette ........ hogy a tudás valóban a tü ntették a Szovjetunió Tudományos, vérünkbe menjen át, hogy teljes Akadémiájának számos levelező tag-1 mértékben és igazán mindennapi éle­' dósokat a magas kitüntetések alkal­mából és az egész szovjet néppel együtt büszke az élenjáró szocialis­ta tudományra és annak fáradha­tatlan és dicső művelőire. A Kom munista Párt és a szovjet kormány, az egész nép ezekkel a kitünteté­sekkel juttatja kifejezésre elismeré­sét a szovjet állam javára és virág­zása érdekében végzett sokeszten­dős. gyümölcsöző munkáért. A mi nagy hazánk emberei a kommunizmust a társadalmi fejlődés 'Iarx-Engels-Lenüi-Sztálin által fel­árt tudományos törvényeinek .szi­gorú szem előtt tartásával építik vbben a kommunizmus építéséért és yőzelméért vívott történelmi harc­ban megtisztelő szerep jut országunk óidén 'tudósának. Valamennyien mdjuk — mondotta v J. Vorosilov —, milyen belátha- tílan távlatokat ás Lehetőségeket lyitott meg a Nagy Októberi Szo- alista Forradalom tudományos dol- ozóink előtt és ezzel együtt miiver íatalmas követelményeket Ali a udósok elé a Szovjet állam építése erén. A tudomány szerepe és jelentősége atalmas a mi országunkban és ez magából társadalmi rendszerünk lé­nyegéből ered, mert a szocializmus s a tudomány elválaszthatatlan egy­mástól. A nagy Lenin még a szovjet ál­am történetének hajnalán azt kö­jál és az Akadémia más tudomá­nyos munkatársait is. A kitüntetettek nevében A. N Nyeszmejanov, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának elnöke tnon- dptt köszönetét. tünk alkotó részévé váljon.“ A mi tudósaink a nggy Lenin ez útmu­tatását becsülettel váltják valóra, ;zéles körben . megvalósítva a tudo­mány dolgozóinak az ipar, a szo­cialista földművelés dolgozóival való együttműködését Országunk tudásai felfedezéseikkel és találmányaikkal nár jelentősen gazdagították a vi- ‘ágtudomány kincstárát és sikeresen oldják meg azokat a sokrétű és bo­nyolult kérdéseket, amélyek a ssocia ’izmus építésének gyakorlatában fel­merülnek. A Kommunista Párt XIX. kongresszusa által az ország elé ál­lított feladatok, valamint a párt és a kormány azt követő határozatai a mezőgazdaságról és a nép jólété­nek emeléséről, újabb magas köve­telményeket állítanak nem csupán a Szovjetunió Tudományos Akadémiá- iának, tudós kollektívája elé, de az •>gész Szovjetunió tudósainak nagy- zámú és dicső serege elé is. A szov- iet tudósok előtt feltárulnak a tu- iományos tevékenység határtalan le­hetőségei — mondotta K. J. Vnrosi- ov — államunk életének minden te­rületét*. beleértve az ország védelmi rejének fokozását is. Minél többet fogunk építeni, minél többet fogunk Felfedezn.i, minél jobban látjuk majd ti termelésünket és földművelésün­ket technikával, korszerű gépekkel irmál gyorsabban fogunk haladni a agyogó, kommunista jövő felé. K. J. Vorosilov jó egészséget és ij, nagyszerű tudományos eredmé­nyeket kívánt a tudományos élet képviselőinek és kifejezte azt a meg­győződését, hogy a szovjet tudósok hatalmas kollektívája a jövőben is becsülettel áldozza majd gyümöl­csöző alkotómunkáját a szovjet nép, a kommunista társadalom nagy épí­tője javára. Ugyanezen a napoo V. A. Pobru­csov akadémikusnak a tudomány te­rén végzett kiváló munkásságáért és 90. születésnapja alkalmából hosszú szolgálatának és kiváló munkájának elismeréséül Lenin-rendet nyújtot­tak át. Korányi Károly ifjúm >nWás bolyt áll a szavának A minisztertanács liatáro/ata a minisztérium©!« és állami hivatalok munkarendjéről A minisztertanács legutóbbi ülé-1 'ag 14.30-tól 18.30-ig tartható, va­sén határozatot hozott a minisztériu mok és állami hivatalok munkarend jérőL A határozat főcélja a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás. Ennek érdekében a minisztertanács megszabta a hivatalok munkaidejét megtiltotta a dolgozók munkaidőn- túli igénybevételét. A határozat vég rehajtása gátat vet a minisztériu­mok és a hivatalok vezetői és dől gozói jelentős részénél szokássá vált későesti, sőt éjszakai munkának. Ez­zel fokozott mértékben biztosítja a minisztériumok és állami hivatalok dolgozódnak szabadidejét, növeli a művelődéshez és szórakozáshoz ren­delkezésükre álló időt és lehetővé teszi, hogy családjukkal, gyermekeik kel az eddiginél jóval többet foglal­kozhassanak. A minisztertanács határozata sze­rint a minisztériumokban, országos jellegű hivatalokban, továbbá a fő­városi és megyei tanácsok végrehaj­tó bizottságainak osztályain a hivatal idő — félórás ebédszünettel — 1954 március 1-től általában 8.30-tól 17 óráig, szombaton 14 óráig. A munkarend és a munkaidő be­tartása a hivatalok vezetőire és dol­gozóira egyaránt kötelező. Azoknál a szerveknél, ahol a munka jellege miatt az esti órákban is dolgozni kell, a dolgozók szabad idejének biztosítására, a munkaidőn túl vég zett munka tartamától függően, sza­badnapot illetve szabadidőt keli biz­tosítani. Ilyen kivételes esetekben sem lehet a dolgozókat hetenként háromnál. többizben munkaidőn túl foglalkoztatni. A munkaidő kezdete előtt és be­fejezése után hivatalos ügyben a hi­vatalban tartózkodni nem szabad Kivételes esetekben is csak a minisz­ter vagy helyettes, illetőleg a hiva­tal vezetője adhat erre külön enge­délyt. A minisztériumok és hivatalok dolgozói a szombati munkaidő be- fejeztétől hétfő reggeli munkakez­désig hivatali munkára nem kötelez hetők. Állami oktatás szombaton kizáró­sárnapra oktatást szervezni nem sza bad. A minisztériumokban és hivatalok ban — ahol ez szükséges — a mun­kaidő befejeztétől a következő napi munka megkezdéséig ügyeleti szol­gálatot kell szervezni. Az ügyeleti szolgálatot ellátó dolgozónak — az ügyeleti idő tartamától függően — a következő munkanapon szabadna­pot, illetve szabadidőt kel] biztosí­tani. A határozatot úgy kell végrehaj­tani, hogy a hivatali munkában za­var, fennakadás ne legyen. Ezért a munkaidőt jól ki kell használni és harcolni kell a munkaidő minden­fajta pazarlása ellen. A hivatali munkát pontosan előírt időben kei’ megkezdeni és befejezni. Munkaidő alatt más, a hivatali munkához nem tartozó ügyet Intézni nem szabad. A határozat végrehajtásának biz­tosítására lényegesen meg kell javí­tani a minisztériumok és hivatalok munkamódszerét. A jelenleg fennálló túlzott központosítást fel kell szá­molni, a hatásköröket és ezzel együtt a munkát az eddiginél jobban kel’ megosztani a vezetők és dolgozók közt. A vezetők a feladatok megol­dásába munkatársaikat fokozottabb mértékben vonják be és biztosítsa­nak számukra az eddiginél szélesebb hatáskört és felelősséget. Növelni kell az alsóbbfokú vezetés szaKmai színvonalát, önállóságát és felelőssé gét. Lényegesen csökkenteni kell az értekezletek számát, meg kell javí­tani azok előkészítését. A minisztertanács kötelezi a ha­tározat végrehajtásáért felelős mi­nisztereket és hivatalvezetőket, hogy a munkarend betartásában maguk járjanak elől jó példával, s szemé­lyesen is ellenőrizzék a határozat végrehajtását. Ehhez vegyék igény­be a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek segítségét. Azokat, akik a határozatot nem hajtják végre, fegyelmileg (súlyosabb esetben büntetőjogilag is) szigo­rúan felelősségre kell vonni. A határozat rendelkezéseinek a járási, városi (kerületi) és községi tanácsok apparátusában való végre­hajtásáról — tekintettel ezek felada­tainak eltérő jellegére — külön tör­ténik intézkedés. A minisztertanács felkérte a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, hogy a szakszervezeteken keresztül segít­se és ellenőrizze a határozat vég­rehajtását. A szakszervezetek segít ségével, a nyilvános bírálat fegyve­rével is harcot kell indítani azok él­én, akik a munkanapot nfem hasz­nálják ki megfelelően, vagy rossz munkamódszerükkel a határozat végrehajtását bármi módon akadá­lyozzák. A nyugati megszülő csapatok garázdálkodásai Nyugal-Németországban Berlin (TASZSZ): A berlini demo- kraitikus sajtó jelenti, hogy az el­múlt hónapban megsokszorozódott a Nyugat-Németországot megszálló ha­talmak csapatai által elkövetett bű­nözések, valamint a katonai had­gyakorlatokkal kapcsolatos balesetek száma. A Neues Deutschland közli, hogy a Stars and Stripes-nak, az amerikai hadsereg lapjának beisme­rése szerint minden héten átlag 20 nyugatnémet nő válik a megszálló katonaság erőszakának áldozatává. Csupán Stuttgart körzetében az el­múlt hét alatt 17 ilyen eset fordult elő. A lüneburgi síkságon tüzérségi löveg robbanása letépte egy dorf- marki lakos jobblábát. A lap közle­ménye rámutat, hogy a löveget az angol megszálló csapatok tüzérségi lőteréről lőtték ki. 1934 fehruár 5-én' nem messze Bad- Kreuznach-tól egy amerikai repülő­gépről ledobott gyújtóbomba felrob­bant, aminek következtében leégett öt hektár fiatad erdő. Olenburgban a megszálló csapatok egyik tankja bedöxjtötte egy lakóház faiát és .önknertette a ház bútorzatát* Ceruzával és tintával fogalmazott kis füzet­lapok fekszenek az íróasztalon. A 73/7 Se­géd-ipari Vállalat dol­gozói írták rá szögle­tes betűkkel kon- gaesszusi felajánlásu­kat. Egyiken, másikon meglátszik az olajos kéz nyoma, mert ott íródtak a sorok a mun kapadokon, a gépeken — lent a műhelyben. Innen kerültek az üze­mi bizottsághoz. Sok közül így szól az egyik: „Én, Korányi Károly vállalom, hogy Gondos Ferenc sztahá- novista lakatostól mun kamódszerét elsajátí­tom ... December ha­vi 81 százalékomat 110-re emelem.“ Korányi Károlynalk apja is lakatos volt és ‘öle sok szépe! hallott erről a szakmáról már kisgyermek korában. Ha pedig apja tett-vet! a ház körül, erőnek erejével sem lehetett volna közeléből el- cuszkotni. Alma hál nem esett messze a fá­jától. Károlyból Is la- kal'osinari tanuló lett. A műhelyben azon­ban, ahol nagy gépek dolgoztak és mindenki előírás szerint cseleke­dett, nem lehetett akármit fúrni, farag­ni. A reszelés, meg az egyhangú munka nem nagyon füllt a fogához. Üsse kő a munkát — gondolta magában, — elment a műhelytelep különböző zugaiba, tréfált, pajkoskodott. — Már megint — csóválták rosszalóan fejüket az idősebb munkások. Hiába volt fogadkozás, Károly másnap elölről kezd­te. Aztán segéd lett s ma már másfél éve szakmunkás. A múlt­koriban történt azután utoljára, hogy egy má­sik fiatallal megfogták egymást s tréfából megbirkóztak a mű­hely padlóján. Ez aztán nem mai'adt szó nélkül. Még az üzemi bizottsághoz is eljutott a „pankráció“ híre. Arról, hogy mit mondtak neki, nem szívesen beszél. Min­deneseire volt foga­natja. A kis tömzsi, mosolygós képű Ká­rolyt most legtöbbet Gombos Ferenc laka­tos közelében lehet ta­lálni, akinek keze után régóta jó híre van a vállalatnál. Fogásokat tanul tőle, figyeli mozdulatait, — mert az se mindegy, ha egy idomvasat ka­lapál az ember, ho-1 markolja a szerszám nyelét. Ezt akarja mesteré most „ellopni" tői. — „Többet nem aka­rok restelkedni a mű­vezetőm, meg az MTH iskola előtt sem, aho­va szintén eljutott a rossz hírem,' meg apám előtt is szégyél­ném a dolgot. Nemcsak az államnak, de saját, magamnak is sokat ártok, ha nem végzek becsületes munkát —• Mikor decemberben 81 százalékom volt, csak 685 forintot kerestem. Januárban 113 száza­lék után 353-ra emel­kedett a fizetésem. — Most látom csak, hogy milyen értékes min- ■ den perc. Egy cigaret­taszünet alatt menetet lehet vágni egy csa­varba. A felajánlásra terelő- 1 ódik a szó. Tuaom nem akárkinek tettem ígéretet, hanem magá­nak a pártnak. Apám már régi lakatos, jól ént a rajzokhoz, majd öt kérem meg, hogy esténként tanítson. Ha könnyen le tudom ol­vasni a rajzokból a méreteket, szabványo­kat, meggyorsul a műn kám is. Itt a műhely­ben pedig nem restel- lek odamenni Gombos elvtárshoz és ha . kell. kétszer is megkérde­zem. hogvan csináljam­Segítünk a ineifioazrfasaoi gépek gyors r!!* ^ A nagyharsányi kőbányaüzem ja- vftóműhe’yének dolgozói egyetérte­nek a Központi Vezetőség határo­zatával és segítséget kívánnak nyúj tani a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Célunk eléréséhez úgy akarnak nozzájárulni, hogy a nagyharsányi Ságvári Endre III. típusu tszcs és az egyénileg dolgozó parasztok me­zőgazdasági gépeinek kijavításában tevékenyen résztvesznek. Kakas József párttitkár Kárpáti János üzemvezető Cseperka Pál művezető. Elvtársi segítsen v iiszögpusztai tangazdaságnak A Munkaerőtartalékok Hivatala 500. sz. tanműhelye 1953. szeptember 15-én kezdte meg munkáját. A kormányprogramra megvalósítá­sát és a mezőgazdaság fejlesztését mégis éppúgy elsőrendű kötelessé­günknek érezzük, mint más üzemek dolgozói. Ezért elhatároztuk, hogy patronáljuk az üszögpusztai tangaz­daságot a marós, fúrós, gyalus és esztergályos munkák elvégzésében. Eddig már az ócsárdi gépállomás­nak is segítséget nyújtottunk a ta­vaszi munkákhoz való jó felkészü­léshez. Szívesen segítünk továbbra az ócsárdiaknak is, készséggel állunk rendelkezésükre olyan munkák el­végzésében, amelyet a tanmenet sze­rinti munkákon kívül végrehajtha­tunk. Sebők Béla igazgató Bagyal István tanműhely vez. — A GYAPOTTERMELTETÖ VÁLLALAT BÁRÁNY AMEGYEI KIRENDELTSEGE február 15-ig ve­szi át a termelőktől a gyapotot. A .-.zedetlen, gubóban lévő leadatlan termést sürgősen el kell készíteni az átadásra és a községi tanácsnál jelenteni, amely köteles továbbítani a Jelentést a vállalathoz. Emberi Itaugon... Február 11-én, a délutáni műszak előtt néhány Béta-aknan dolgoz-0 hoinokszállitó munkái lépett be » II. üzem irodájába. Jónás János. Kalász Gyula, Nagy István é8 Ab" ruhám Péter kérdő tekintettel áH" tak meg Rajnai Rudolf aknász író" asztala előtt. A sok lapátolástól megkérgesedett tenyerüket a lapát nyelére támasztották és vártai» Rajnai Rudolf aknász azonban nein sokat váratott magára. A fiat»* szelidkinézésű emberből hihetetlen durvasággal törtek elő a szavak: — Vagy dolgoznak, vagy megkaP iák a munkakönyvüket azt* mehet­nek! — mondta az előtte álló mun­kásoknak magából kikelve. — tették? Az idős Jónás János — aki felnevelhetett néhány olyan gyerc" két. mint aki most vele szembe0 ült és kiáltozott, — csak nézett, n®' zett. Nem tudta, hova legyen. SZ®" rette volna elmondani, hogy ne*1 lógnak ők, csak nagyon fagyos ® homok. Azelőtt ketten raktak pere alatt egy kocsit, most 20 P®y kell. míg négyen megraknak egy®'* mert fagyos. Azt is inegakarta ff°” dani. hogy nem olyan emberek o*1' hisz decemberben Is 2000 főri*1 le­kerestek a jó munkáért, azé'«* sem volt 1400—1500 on alul. H®1?01 most közre látszik az idő. Tudlak* hogy kevesebb lesz a bér Is. N®k is kár. Mindezt azonban csak szerep volna elmondani Jónás Janos, ff®, nem kerülhetett rá sor. Mire hatott volna, mire kifogásölb»* volna társai nevében is a du***j fölényes hangot, a fiatal RaJ**11 rövidem, tömören imigyen szólt’ ^ — Nincs több tárgyalni valónk Indulás! A munkások, — akiket sérd®1^ ért, — úgy vélik, erről sokat hetne „tárgyalni“. Mindenes® ^ legalább annyit; az útszéli, űur'^ peP* U* hang legyen a múlté, mert az viszi előbbre a munkát és árt » üzemben a műszaki és fizika» á° gőzök között kialakuló jó vi****0^ nak is. Nem arról van szó, bogF bíráljanak, hanem csak arról, h° emberi hangon adják tudtára » hókat, s adjanak tanácsot azok javításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom