Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
m.f FF'*rrrtTA R 14 ÍN APLO — ez a Készüljünk a búza tavaszi megerősítésére, mez.gazdaság íeg'ontosahlb soronlévő feladata A „Dunántúli Napló“ január 31-i öámában nyilvános sajtóvitát indított az őszi gabonafélék, de különö- 301 az őszi búza felerősítésével kapcsolatosan. Rám az a feladat hárult, •toffy a sajtóvitának eredményeit fog ,aliam össze. Mindenekelőtt meg kell állapíta- azt, hogy pillanatnyilag az oszivetésü gabonafélék áttelelésének enyleges állapotáról a valóságot hű- » en visszatükröző képünk nincs. Nem V itaösszefoglaló* gy fakoriak akkor, ha a nappali és éjS7 iikai hőmérsékletek között fiz in^a- d pzás nagy, vagy amikor íjosstfan- 1 ártó hidegeket hirtelen olvadás vált f£l. A felfagyás kártételének . kifejlődésében igen nagy szerepe tfl-.n a fa ttyásvonalaknak. Ugyanis la talajában nemcsak egy, hanem több fagy réteg is kialakulhat. Ha -csak egy fagyréteg alakult ki, s a fagyréteg lalsó határvonala a gyökérréteg köze,s lehet. Egyrészt azért nem, mert 1 nénél lejjebb halad, minthogy a fagy a tél még nem fejeződött be, s még j ájj|' a.z elkövetkezendő időkben is érhe- f *** kedvezőtlen behatások az őszi ütéseket. Másrészt azok a becsié -• le*- melyeket a jelenlegi állapot fel a Elérésére végeztek, részben a becs j- ^s, időpontja, részben pedig annal ttlödszere miatt csak nagyon általi 1- "°s következtetések levonását tesz- i< Ehetővé. De hiszen nem is ez a fo>jt- í°s most. Számunkra az a lényeg »s . gy a vetés körülményeiből az <ísz ? a tél folyamán kialakult időjárási j^'yzetbő! reálisam számításba jre- yük mindazon veszélyeket, amel yek 5e'. mint kártétellel. számoln tmk rt1-. s amelyeknek leküzdésére ífiin- ;®nt el kell kövKtni. Lássuk tt-hát ^or ezeket. 1 Az őszi gabonafélék életében ö té'i ’“oszak a rosta. A tél szigora 51 fel ,etT1 készült nfcvényállományt erő- Pen megrostálja* A telelés körtlmé- , Veit igen sok tényező hatítrozza rtS- E tényezqk egyik csoportjában :** a talaj és az időjárás. A másik Sportban a gazdálkodó em’t-er és *? általa alkalmazott agrotecfnnika együttesen határozzák r#eg az 3z'ek félkész*lését a tél vlspontag- 'a8aira és tel e léskori viselkedésükéi 2?n°, — miiit ahogy ezt a hozzá- Jj®'ők is megállapították, —*• idéij to^svénk viszonylatában seen ar .Sekkel, serrj a másikkal neipn dicsérhetünk. If la pedig ez ífey van ]**or vegyif.k sorra mindaaokat a Ehetőségekéi:, amelyekkel, mint kár- ielel’el. szátjnolnunk kell. első m szárazság a&ozta kártétel. kell eazel számolni? Elsősorban íphon a Ifcrü'eteken, ahol korai vert* történi, az elővetemény kiélte ' taita-ía^ ^készletét, vagy megfelelő ,®a’műveléssel nem biztosították a ].aiaj nedvességének megőrzését. Bze- & területeken a kártétel több ■fájával ta’álkozunk. Vannak he- f*. ahojfí a talaj nedvessége a kez- Jv*, fejlődéshez elegendő volt. A jőjány kicsirázott, felst'nre tört, es«Íoen a bokrosodásig is el.iu- kifh A talaj további vízvesztésévé j^étkepdében a növény vagy fejlő- ^«sébenf visszamaradt és sínylődő ál- ..ftotbrn ment a télbe, vagy pedig Pusztai*. E kártétel gyakran nem jrt. ?gé*jz tábla állományában jelentek, "hanem foltokban, szoros kap- rU - mutat a lalaí vízgazdálko- 'f'.szonyaival. Általában a la- z'é • »szerkezetű talajok jobb széliért*1 ^iszonyaik következtében felső- irte6tikben a talajharmattól jobban vpaúfesedtek, a kötöttebb talajoknál 1SzQBit ez kevésbbé áll fenn. ■4 másik kártétel, mellyel *z&molnunk kell, a téli fagy. ^.háromféle fagyhatásról kell bennünk: 5 Elfagyás. Ez. nem feltétlen jelenti . egész növény pusztulását. Főleg őszi hónapok száraz lehűlései ^«hatlak kárt a fiatal, lédús növé- Jf szövetekben akkor, ha a búza öJWésére a körülmények kedvezőt- voltak. Megjelenési ^ --ív vonás, iviegjeieuesi formája i”8yon hasonlít a szárazság okozta ^tételhez, s ezéírt attól nehezen Osztható el. Kifagyjis Ez a fagyjelenség főleg }*) nélküli hidegek alkalmával lép ■jrtf A mélyen átfagyott talaj lehe- v fenné teszi a víz és tápanyag fel- 1a-1’ végső fokon a növény puszi u- ^ Sí*hoz vezet. Ennek a kártételnek -.súlyossága nagymértékben függ a vények fejlettségétől. A Halában a ^nagyobb kárt a fejlettebb és a jjJ^erü hajtásokkal bíró növényállo- okban okoz. Az éppen csirában magvaknál a legkisebb a ve- Ettől a kártételtől tehát leg Tfkább a korai és közepes vetéside- h területek szenvednek, elsősorban ,kor. ha a talajt hótakaró nem bo- vagy a terület hófuvásos. Ez .^bi esetben a fagykár foltokban k'entkezik. ^ felfagyás. A jelenség kifejlődése J^ymértékben függ a talaj nedves- viszonyaitól és a hőmérséklet ^ozásától. A tudományos megfi- ^elések azt igazolják, hogy a felfa- általában ritka akkor, ha a hő- ^séklet süllyed, vagy tartósan keáltal előidézett talajmoegás nagy gyökérfelületet érint, ;* gyökereket elszaggatja, s a növ'fnyt kiemeli. Kettős fagyréteg kial;/kulása esetén a kártétel aszerint t/lakul. hogy a gyökerek az alsó fag'/rétegbe milyen mértékben vannak beágyazva. Ha csak a gyökér végek, vannak az alsó fagyrétegbe becememtálódva. akkor a felső fagyott réieg mozgására a gyökerek elszakadnak, ha azonban a ‘eljes gvökérze# berme fekszik akkor a gyökérzet nincs károsodásnak kitéve. A felfagyás veszélyével főleg az elkövetkezendő, időkben és elsősorban a fejlettebb növényállományokban kell számolni. Az ősz folyamán ugyanis a talaj szárazsága és a magágy laza szerkezete ezt lehetővé iem tette. Mindezen tényezők kialakulása végső fokon azt ei-edmdfcyeaik, hogy .4 növényállomány egy részzz elpusztul, vagy ha el nem is pusztul, akkor csökkentett életenergiával kerti" ki a télből. A kérdés csak az, hogy a kártételek helyes felismerése után mi legyen a tennivaló. A'zt hiszem az elsődleges feladat az, hogy döntés történjék a növényállomány további sorsa feltítt. Vagyis legelőször azt kell eldönteni, hogy megfelelő agrotechnikával felerősíthető-e az állomány, vagy pedig a kiszántás mellett kiéli állást foglalni. Ez a kérdés egy kis számítással könnyen eldönthető. Ahhoz, hogy kellő sűrűségi vetést kapjunk, kataszteri .holdanként a búza esetében 2,8OO.(|O0-től 3,200.000 csiraképes vetőmagot kei! a földbe rakni. Ez azt jelent^ bőgj' a vetésnél egy négyzetméteren 486—556 esi ranak kell lenni. Aa>kban a vetés- állományokban tehát* aha! tavasszal ennek 50 százalékát találjuk, vagyis 240—270 olyan életkiépes növényt, vagy csirát, melyektől remélhető, hogy terméshozó növényegyeddé fejlődnek, az ilyen vetéseknél megfelelő tavaszi agrotechnikával normális, vagy azt megközelítő sűrűségű növényállományt kapunk. Ha azonban a szükségesnek csak 60—65 százaléka található meg. vagyis négyzet méterenként ISO—220 növény, vagy életképes csira van, ritka mövényál- ’ománnya] kell számolnunk. Az állomány sűrűségét nagymértekben befolyásolja a búza tavaszi bokroso- dása. Kellő bokrosod ás esetén is azonban számohiunk kell az egyenetlen éréssel, ásni könnyen vezethet szorulásra, vagy pergési veszteségre A terméseredmény tehát ebben az esetben nagymértékben függ a késők bi időjárástól. Az ennél kedvezőtlenebb viszonyok között telelt növényállomány kevés eredménnyel keeseg tét, úgy, hogy ilyen esetben célszerűbbnek látszik a tavaszi vetés. Természetesen az elmondottak merev szabályként nem foghatók fel, csak mint irányszámok veendßk figyelembe, s végső fokon a döntést az agro- oómus helyi tapasztalatainak kell megadni. E számok, úgy gondolom, elég tájékoztatást adnak ahhoz,bugyi Lothárdi „*&*mpon1ok“ A törvény Lothárdon is törvény helyesen járjunk el, s ezzel a végső. eshetőséget el is Intéztük. Következik a legyengült vetések felerősítése. Agrotechnikai szempontból a feladatok itt részben a trágyázásra, a talaj- munkákra, a későbbiekben pedig ' a vetések gyomlálására korlátozódnak. A hozzászólások különösen a fejtrágyázás jelentőségével foglalkoztak. A hozzászólók által javasolt eljárások mind célravezetők, különösen, ha ezek alkalmazásában már saját tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Nem árt azonban, ha imégegyszer nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a nitrogén fejtrágyázás jelentőségé- re azokon a területeken, ahol a búzát kukorica tarlóba vetették. A műtrágyák kiszórásánál a korai kiszórás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A fejtrágyázás okszerű elvégzése azonban korántsem jelenti azt. hogy mindent megtettünk az őszi gabonák felerősítése érdekében. Nagy gondot kell fordítani a talajmunkákra is. Sajnos ezen a téren a lehetőségek erősen korlátozottak, csupán két eszköz jöhet számításba, a borona és a henger. A hengerezést azokon a tern leteken feltétlen végre kell haj tani, ahol felfagyás történt, vagy a talaj a téli csapadék beszivárgása után sem kellőképpen üllepedett. — Egyéb körülmények mellett a henger alkalmazásának létjogosultsága nincs. Sokkal nagyobb szerepet kell azonban adn: a fogasnak A foga nak talajlazító hatása közismert, melynek főleg a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak alakításában jut szerepe. Elsősorban azokon a területeken, ahol a vetőágy erősen meg tömudött. A talaj vízkészletével rend kívül nagy takarékossággal kell bánni. A pécsi meteorológiai állomás megfigyelése szerint (Pedagógiai Főiskola), november. december és anuár hónapokban összesen 60.5 mm csapadék hullott le. Talajaink hasznos víztároló képessége -ennek többszöröse. Ebből következik, hogy a 'alajművelést úgy kell irányítani hogy a meglévő csapadék minimális veszteségnek legyen kitéve, de ugyan akkor a talaj tavaszi csapadékot könnyen el tudja nyelni. Erre kiválóan alkalmas eszköz -a borona, Emellett a bororta számításba jön a gyomok irtásánál, amelyre ugyancsak nagy szükség van, hiszen a nyár és az ősz kedvezőtlen időjárása nem tette tehetővé a gyomrnsgrak kicsirázását, -de jelentős mértékben elősegíti a búza bokrosodását is. összefoglalásképpen megállapíthatjuk, .hogy a „Dunántúli Napló'“ által indított sajtóvita élénk visszhangot talált .és temaékeny volt. — Eredménye azonban valójában a gyakorlati eredményekben lesz . lemérhető. A vita eredmén vét végső fokon a tettek fogiák eldönteni, vagyis »az, hogy a múnkák beindulása idején rendelkezésre állnak-e izok az eszközök, melyek az eredményes beavatkozás feltételét képezik. E vita beindításával az Agrartu dományi Egyesület vezetőségének kívánsága is teljesült, s reméljük, hogy a következőkben a mezőgazdasági dolgozók előtt álló hasonló íia-gyje- éntőségü problémák megoldásába’ ismét mód fog nyílni arra, hogy mezőgazdasági szakemberek véleményüket kifejthessék. Margittá! László tudományos kutató. Td ’ esiti k fogadalmn kát — k^szftlnek a tavaszi munkákra A szigetvári járásban számos dolgozó paraszt vállalta, hogy az MDF III. kongresszusa tiszteletére teljesítik baromfi- és sertésbeadásukat. A fogadalmat tett kéreti. Boldogasszonyfán Mihály Márton klencholdas dolgoz» paraszt február 10-re 180 százalékra teljesítette az első félévi baromi” beadását. Almamelléken idős Zsebi József 125. Szentlászlón Freifógel József 200 százalékra teljesítette féléves baromfi beadását. Horváth Ferenc mozs- gói 'dolgozó paraszt az 1954—55 évi sertésbeadását február Ili-re teljesítette. * A pécsváradi járási tanács mező- gazdasági osztálya jelenti: A berkesdi Alkotmány termelő- szövetkezetben lázas készülődés fo- yik a tavaszi munkákra. Az öszes istállótrágyát kihordták a földekre. Az ősziek tavaszi fejtrágyázására ás a gumós növények alá 150 mázsa műtrágyát rendeltek. Most a vetöburgonys tagjai. válogatását végzik a tsz élly hidegek vannak. Ellenben igen magtisztítást, a vető kukorica A járáslian egyre több trrmrlúuo- vetkezet köt szerződést maghúzó répára és dohányra. Az elmúlt évben csupán a szederkényi Dózsa terme!«» szövetkezet tagjai termeltek egy hold földön maghozó répát, amely négy és félezer forintot jövedelmezett a tsz-nek. Eddig 11 holdra kötöttek szerződést a járás termetószövetke- /.elei. A paUvtabozsoki Petőfi hu 5. a szebényi Augusztus SO tu 1 hold dohányra, a hidasi Petőfi tsz tagjai 10 hold heterózis kukoricára kötöttek szerződést. * A nagypalil termelőszövetkezet állattenyésztői teljesítik a pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmukat. A tejhozam fokozására tettek vállalást. A verseny eddig is sikerrel járt: egv-egy tehén napi tejhoza- na már egy literrel növekedett. Az eredménv „titka“: a takarc ' nH ki- porciözzák és bevezették az egyedi takarmányozást, Lothórdon huszonnégy csalód lépett ki lenkoricatíirés után az Uj Alkotmány termelőszövetke- zéDbSL Három hónap pergett már le azóta — nagy idő. A szorgaiana- sa-bb gazdák már seek ktonoxrurk. készülnek a tavaszra. Kérdezzük meg a község két vezető emberei, hogy áll a kilépettek szénája, nendcsdék-e már tisztességgel ügyüket? Be.Ilesz- kedtek-e már az újdonsült, egyéni gazdák a failu rendes élé.e folyásába? Varga István községi pártifcftkár: ,Jíincs itt semmi élfcntét a kilépettek és az Uj Alkotmány tagjai között. Akinek nem tetszett valami — megkapta tőlünk a szempontokat, mehetett akár a földművelésügyi; minisztériumba is. önkényeskedés?! Ilyen aztán nincs Let harcion. Éberen őrködünk a munkás-paraszt szövetség csorbílatlanságán." Jakab Imre tanácselnök: „Enc&ak azt mondhatom, hogy az elszámolás törvényesen folyik. Nem mondom — a földek körül akad egy kis nézeteltérés, elégedetlenkedés — deháft mit csináljunk? A törvény törvény, nem tanácsos úja fhúzni vele.'“ Miit mondanak a kilépették? Ha este végigjárjuk a falat, bekopogtatunk a házakba és a kovászo- lájs, rokkapergetés meg más egyéb léli esti foglalatosság közben jóindulattal. emberséges szóval érdeklődünk a kilépettektől, feloldódik a szóródás, megerwdnek a panaszok, jogosak — vélt sérelmek vegyest. Ha szétválogatjuk tisztáját az ocsutól, elénk tárul a huszonnégy lolhárdi kilépett család gondja-baja. November derekán jártak — éppen befejezték a búzavetést. Budai József köaépparttszt -— volt termelőszövetkezeti tag — a földekről jött-e. vagy honnan, nem emlékszik már rá pontosan, amikor megütötte a fülét: a csoport elhatározta — összevonja a földeket.. Mind. A Nagy Lénián, a Milityovác dűlőben, ahol a kilépettek vetettek, ösz- szetalálkozik Deli Istvánnal, a tsz traktorosával, az megerősíti a raáSt. Hát a búzákkal mi lesz? Amit már mi vétettünk?! A saját vetőmagunkból?! Az csak eineveti magát, azéáT) levágja a szentenciát: — "Majd kaptok valahol. Ahol lesz. Csúnyán összeveszték — azóta nem is kösaönnok egymásnak. Budai az új Isz-elifiktől, Gyűrűktől is msgé.r- idéklődte — igaz-e? Mer? a "kilépéskor khujártak a járási tanácstól és azt mondták, — nincs tagnsftva az Uj Alkotmány földje — sziretsimak- vessanek a kilépettek régi, behozcCI földjükön. Hát mart "kinek tvigyje- nek? Gyű rák hamar kiíize.te: — Tudja meg. a-ktoor vonjuk ősz- sze. .amikor ídcwrjukl Az üjlíijta tagosítás hire végifíboo'- zolta a falut. Egy dscrritüg Wrtu’ÍWs- naJc vélték, de amikor a kilépett Hegyi Istvánnak a tsz felszántotta egy darab fö’djó., végigk:lincselték a járást, a megyét, a minisztériumot: összevonja a csoport a földeket, mit kínáljunk?! A minisztérium, a járás, a megye ki jelent étté: Nem lehet, örvéíijtelenség. Dehát Pécs is mcsz- sze van, Pest meg még messzebb. — Lothárdon a tsz megkezdte a trágya- hoj«STíst — ráraefcemzott a küépettek földjé» is. Hogyne trágyáznák meg hogyne sraMrtwnák M — 'hiszen a páfltiíkáT elvtáTs Trenga is a “tagosítás nótáját íújjn. a fahrral még most ismerkedő új tzinácsélnök pedig nam lép fel elég határozottan a törvény mellett — a párttitkár és Gyurak téves nézeteivel szemben. Nem is tanácsors Varga elvtárssal vitatkozni — amikor már megszorítják. bizonyítanák, hogy nincs isaza — könnyen kivágja: Nem érdekel, mögöttem a hatalom! Á járás, a megye, a minisztérium kijelentheti, hogy nincs földasszevt»- nás — teveiük. telefonáló szavuk nem sok vizet zavar TzJlhárdon. A ki lépett gazdák se trágyát nem hordanak, se ipari növényre nein szerződtek — Íriszen nem 'tudhatják, tavaszra talpuk alatt marad-e földjük. Úgy látszik kétféle törvény íródik, egyik az egész országnak, a másik külön I/Vhárdnak. Es akinek magyarázni. intézkedni kellene — a pécsi járási tanács — az igazak állná.; alussza. December 15 óta < alighanem azért, mert a gépkocsi csak Bírj ónig mehet) a tájára sem néztek a községnek. Hát tavaszig várjanak az igazság- tételre? A tagosílás árnyéka magrontotta — a kilépettekkel tanúsított durva magatartás meg egyenesen megkeserítette Lothard m:ndennapi életét. Gyurák György elvtárs régi kommunista, kuIákok cselédjeként. kisummitaett 1 tapszarri trsíként gürcölt negyvenötig. Becsüteteanégé hez szó sem férhet — annál több s jogos panasz magatartására. Az Ui Alkotmány elnökét durva l’eHópé-’< és heveskedése miatt kevesen szerelik a faluban. Amikor a volt elnök öreg anyósa eknerft az irodába, hogy adja már Id a csoport a sae.k- rérsyét — be sem mert menni hozzá, csak a jjárttitStárt kérte. Gyv r.ák .mag-látta az ablakon treresztöi és már ki is kiá!::ott az ajtón:-— A hét ........ .! Gyere be. ne tá rgyalj vele! Sokac Mihály kilépett tag egy ko- tólrevató szalmát kért volna kölcsön, de még jóformán tói sein nyithatta száját. — máa- harsogott a szoba: — Teveled nem táng\’alok. takarodj ki a helyiségből! Az elnök magatartása oaaadoí mint a bogáncs. Kindl József tsz- tag útkfebálta kilépett szomszédjának, ho®7 „Sohasem tudjátok miből van a rátok kivetett adósság vagy- kifizetitek látatlanban —vagy nem -köptek semmit sem!'“ Vannak vidékeik, ahol valami ke serűvel bekenik a tehenek tőgyéi., hogy a borjút elszoktassák tote. — Gyurák elvtárs magatartása, a tss- tagok szigorú elkülönülése ugyancsak !xnssz.ra vezet — végérvényesem elfordítja a közöstől a ki-lépéKtekct. Mert ml jó kerül ki abból, ha a ki- tépe:tök meghívják valahová a t='/- elnököt — az rá sem hederít? Ha meg vetetlenül a tanácsnál! közösen intéznek valamit — a t.sz-tagok kivonulnak a másik szobába, és úgy bes'áEiák az ajtót, csak úgy döog. Ha vetetlenül Pécsre megy a tsz kocsija és egy kilépett felesége fel- .eszi a tejcskanmáját. ledobnák róla, — azt is íetessékclik. aki pártjára kel. Varga István párttitkár így nyila t- kozött Bán János kilépettnek: — T,i nem vagytok se egyéniek, tsz-tagok — csak afféle ide-cda, fiem- "udom. milyen emberék. Hogj- is mondta az -előbb? . nincs itt semmi eüentét a kilépettek és az TTj Alkotmány 'tágjai között. Akinek nem tetszett valami, megkapta tőlünk a szempoiUb- kal,.. Hát rz is ..szempont" ! Lathárd nem külön köífárSaSÓg — Vín^nyeiuk Ht ugyan úgy érvényesek, mint hazánk bármelyik sarkában. A tagosítás, a föld üssaevGsaás, a pairasztság termelés; bPwaytaiasrsáeána-k fenntartása ei- •leuíétes pártunk politikájával, népi btttntán'-áciánk törvényes refadjévp". Jakab Imre tanácselnök elvtárs nvu- Síotíúm megmondhatja a hozzáforduló köBétp-parasZtoknak,. kílépettek- avlv; hordják szos-galommal a trágyát, kössenek bátran termelési szei - z-ődéseitet -— lotiiárdon sem most. »em tavasszn,’. nem tarthat senki. *.vnm£íéle föidösszcowisnalt kendő- sört tagosítást. Varga élvtárs, a part ti'í.kér csak ekkor igazítja helj'eaen a falu életét, ha ráébred — -nemcsak a tcmMdöszot>et ierzet., de a/ egész község gazdája is. Ha tovább líunoftatja a ta»osí»Att l«i\«etelő igez- Síigtaliaf» és jotíialan han©cécat — azokat segíti, akik ttfO' kanál vízben megfojtanák egész népi demokráciánkat És igaz az is. hogy veget kell vetői a súrlódásoknak, civódásoknak. A 'kilépettek — a mi jövendőbeli ter- mclőszövetk-ezeti tagjaink és ha nen 1 becsülik meg emberli«'. illőé« őkét. ha Gyurák clvtáxs nem fékezi hevességét — saját maguk akadályozzák .< Tmtéőszö ve tkervt ükbe való .•iaszaiépásükel. Mert visszn lépnének! Sokuk már most «méget« sí idei. ö.ven fontati munkaegvséK- oszteulékiot, beiekóstoJtak -már a közös g-aadáikodás ízébe, ixjm szédítheti már őket -az elíenség a csajka- mesével, az asszonyközössétií?el. De ha elvadítják őket, ha mesterségesen falát emelnek egjvnás közé *— nehezebben rémek viísm, mint ahogt' •riöször beléptek. És az első lépest a tsz-tagoknafc. a kommunistáknak kell mettt-eomök. Gk a vezetői, irányítói a község éteténck. hozzájuk igazítja lépését, cselekedetét & község minden tisztességes embere. 3ó lenne, bn Úgy egy t-ste a péutitkár «lvtáw és a ts/-elnők benéznének a kultúrterem ablakán. Gyurák elvtára mo&kitnú a színpadon tu-lajdo-n Matyi fiát, amint épper: Pozsonyi Matyival, Hegyi Győzővel — a kitepettek fiaival, próbálják Jókai szindarubját. És ha cgj" kicsi tovább maradnának, '.álmák, hogy az «gyéni gazdáit gyerekei, Gál Jenő é? Juhász Évi is milyen magukról meg feledkezve tanultnak, saó>rak<wnaK ígyüit a kilépettek, a tsz-tagok fiai- val. A -darab címe: Keresd a szívet. Ebből is tanulhatnának paraszt- -»’jfikit a lothárdi círtársak. Oroszlán Imre