Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

I » ' KIJÁR 10 IN A F L O 8 Bük kösd község dolgozó paraszttal a pártkongresszusra készülnek Mi, Bükfcösd község dolgozó parasztjai a III. pártkongresszus tiszteletére ms alábbi vállalásokat tesszük: Félévi tojás-, baromfi- és vágómarhabeadási tervünket április 18-lg teljesítjük. Az őszi kalászosok fejtrágyázását, az összes ta­vaszi vetőszántásainkat és a tavaszi kalászosok vetését a kongresz- szusig befejezzük. Megfogadjuk, hogy a félévi adónkat április 18-ig törlesaljük. PARI JÓZSEF KOMAROMI ANTAL KISS JÓZSEF MDP egys. vez. titkár tanácselnök dolgozó paraszt Haupert családnak is jobb életet hozott. A felszabadulás során ők is földhöz jutottak; a bükkösdi határ­ban 5 hold földet kaptak. Végre teljesedett Haupert József vágya. „Soha nem hittem volna, hogy meg­érem ebben az életben még saját földem és jószágom legyen. Egy új Bükkösei Baranya megye egyik legjobb eredményeket elérő közsé- 9e. Szorgalmas, munkaszerető em­berek lakják. Egyrészük ipari dol­gozó a közeli homok- és kőbányá­ban, másik részük egyéni gazdálko­dó paraszt. Jó szellemű emberek kö zsége Bükkösek ahol a beadásnak, 0 község tervének minden évben ele­get tesznek, sőt 100 százalékon felül teljesítik, mint 1953-ban a gabo- "«• és állatbeadási kötelezettségü­ket. „Ebben az (Kötendőben szintén lói indul a munka — mondja Ko­máromi Antal VB-elnök —, már Másfél mázsa baromfit adtunk be." A tanács az aUgmdóbizotlságokon ke- 'észtül szórás kapcsolatot tart a dol­gozó parasztokkal, így biztosítja az eredményes munkát. Lassan már be fejeződik az ekék, boronák, kultiva- torok, javítása és ha az idő engedi, ~~ megindulhat a tavaszi munka. Ha „kijön" a jó idő, olyanok a földek, Mintha méhek rajzanának, kint szánt x'pt az egész falu. Szorgalmukban niegvyHa!ka:j.k pártunkhoz való hű­segük és ragfiszkodásuk is. Ezt bizo- nVitja a Ulf pártkongresszusra tett e9Vséges felajánlás. Az egész község dolgozo parasztsága vállalást, tett és p9yben versenyre hívták a járás va­lamennyi községének gazdáit is. bogy a mezőgazdasági termetes fel­lendítését valamennyi gazdálkodó Magáévá tqgye. A gazdagyillésen, ahol a felajánlás megszületett — e0ymasután hangzottak el az értéke­sebbnél értékesebb vállalások. Mit mond Pálmai József 17 holdas gazda a felajánlásról? Háztája körül “ rend és’tisztaság messziről lát­óik. Elárulja, hogy rendes népek lakják. A gazda a szénapadláson foglalatoskodik. Etetéshez készül. Kern is nagyon beszél addig, amíg állatok nem kapják meg a takar­, Monyt. „Ehő a jószág'' — mondja __ Anti kor aztán a két ló, a tehén és 0 négy kis ború megkapta a szénát, a házba invitál, „Az 1945 utáni időkre nem panasz­odbatóm. A felszabaduláskor csak °t lábantjószágom volt, most nyolc ván. A tavalyi termés szintén szép jövedelmet hozott. Igaz, hogy az egyik fiam katona volt és így hár­masban az asszonnyal és a gyerek­kel többet dolgoztunk, de megérte. .4 beadást határidő előtt teljesítet­tem és magunknak is szépen maradt. Tanulmányoztam a különféle Vende­leteket s kihasználom a kedvezmé­nyeket. Például az ipari növények •után nincs beadás. Persze ezzel nem a beadás ellen beszélek, mert eleget akarok tenni annak is becsülettel, de mégis ... Én is gondolkoztam, mint a többiek — hogy mit tehetnénk és mivel há­lálhatnánk meg a pártnak mindazt, amit adott. Örömmel csatlakoztam a felajánlókhoz, meg kötelességemnek is érzem, hiszen párttag vagyok, mi­ért ne tegyen az ember előbb ele­get a tartozásának, ha mód van rá és azzal segítem az ország ügyét is. Sokkal jobban érzem magamat, ha előbb beadom mindazt, ami becsület­beli tartozás. Hiszen mi is kapunk. Itt lesz a villany, milyen nagy segít­ség az is. Igaz, tudjuk, hogy miért kapjuk, de tudjuk a kötelességün­ket és teljesítjük is." Haupert József házában már ég a lámpa, de az asszony még kint foglalatoskodik. Régen más volt Hau perték házalója is. „En igen szegény emberként kezdtem az életet — mondja Haupert clvlárs. — 1915-töl 1923-ig vasutas voltam, de mint fa­lusi ember, mindig arról álmodoz­tam, hogy saját földem legyen. — Mindent megpróbáltam, hogy pénz­hez jussak, de nem ment. Nyolc évig vincellérkedtem, de ez sem ho­zott semmit a konyhára." A felszabadulás volt az, ami a. élet kezdődött akkor a mi csalá­dunkban is. A nagyobbik fiam is­kolába jár, érettségizik. Tanult em­ber lesz, mert aki tanul, azelőtt nyit­va minden út a mi országunkban." „Na és itt van a másik — veszi át a szót az asszony. — O is már a hetedik osztályba jár. Hát tudtuk volna taníttatni egyiket is a régi vi­lágban? Hiszen akkor csak félrerug- ták a szegény ember gyerekét. Mon­dom is az embernek: — Te Józsi, nekünk csak adott a népi demokrá­cia és nekünk is dolgosnak és be­csületesnek kell lennünk vele szem­ben." — Ezeket gondoltam, amikor fel­ajánlást tettünk — inti le az asz- szonyt a férj — kell a kenyér és még több kell, mint eddig. Most ér­demes dolgozni, mert megbecsülik az ember munkáját. Ki is teszünk mi magunkért az egész községgel, idő­ben tisztított magot vetünk, csak már tavaszodnál Kint koromsötét van, hideg szél süvít az estében. A sötétséget vilá­gosság, a lelet tavasz váltja fel rö­videsen. Villanyt kap a falu és nem­sokára megindulnak a tavaszi mun­kák. „Méhrajzás“ lesz, mint aho­gyan Komáromi elvtárs mondta, szántóvető emberek csapata lepi el majd a földeket és Bükkösd dolgo­zó népe még jobb munkával telje­síti fogadalmát. Több és jobb ke­nyeret ad hazánknak. BENCZE LÁSZLÓ Már most készülnek a tavaszra a giiván ai dolgozó parasztok Ho bontja ugyan az egész határt, de a gilvánfaiak tudják ez inár csak az utolsó mérge a télnek. Pár hét és inegzsendül a habié — indulhat a szántás-vetés. Hogy idén a tava­lyinál is gazdagabb termést adjanak a tavasziak — megkezdték a vető­magvak kitisztítását, cnégpedig ahogy illik — elsőnek Bódis József, a me­zőgazdasági állandóbizoltság elnöke vitte szelektorhoz gabonáját. Török József 14 holdas gazda kijavította a vetőgépet, ekét, boronát, kocsit — ne hagyja cserben, amikor beüt a uagy munka, A község dolgozó parasztjai elha­tározták — tavasszal valamennyi őszi vetésüket lehengerezik, fejtrá­gyázzák, hogy fejlődésük erőteljes legyen­DICSŐSÉG — l.I ELMARADÁS Segítséget vár a Béke-aknai DISZ-brigád RÉGI A Béke-aknai DISZ- . •• brigád meg a múlt ®v nyarán alakult. Ekkor ls a legjobb bányák közt ^Wlegejték a Béke-aknát. u§y folyt a munka, mint ü’ég soha azelőtt. A ver­seny láza mindenkit ma­gával ragadott, vájárt, csillést, aknászt, öreget és tatait. Az ifjú bányászok fjedig égtek a vágytól, "°gy valami nagyot te­gyenek, olyat, amiről még később sem feledkeznek meg. Gadó József DISZ-tit- kftr találta el a többiek gondolatát: „Alakítsunk GISZ brigádot!“ Majd to­vább szőtte a gondolatát. Akkor is ez járt az észé­in, mikor útja hazafelé vitt a munkából, s talán ^zel is ébredt: Mi egye­dül fiatalok tapasztalai­tok vagyunk, segítség- van szükségünk. Eszébe jutott egy-két eUenvetés is, rosszmájú ^gjegyzés, amit a brigád Megalakulásával kapcso­dban mondtak: Nem lesz abból semmi, amolyan s2aimaláng féle dolog ez M állapította meg egy­két „okos". Ez a néhány ’»vízcsepp“ nem tudta a ‘ángot eloltani, sőt éppen 'Ordítva hatott. Jantacska elvtárs. a iáírttitkár bátorító szavai Meg a legkisebb ködfosz- ‘ényt Ls eloszlatta. — Csak rajta, mi is se­gítünk! — Beszélünk a műszaki Vezetőkkel, — toldta meg az ÜB elnök, akihez szin­tén eljutott a fiatalod 't ve. 24 taggal megalakult az ifjúsági brigád, s nagy örömmel kezdtek a mun­kához. Az sem vette el a kedvüket, hogy mindjárt a kezdet kezdetén gátak tornyosultak, — öreg mű­veletben kattogott a fejtő kalapács. Bakonyi Mihály az akkori brigádvezető is azon fáradozott, hogy meg őrizze a jó hangulatot. — Majd csak átvergő­dünk rajta, — biztatta a többieket. Nem is tartott. aztán sokáig a küzdelem. A li­es szinten kapott mun­kát a brigád. Itt mutat­koztak be igazán. A napi 115 csillét mindig túltel­jesítették. Hírük az orosz lányi 16-os aknai brigád­hoz is eljutott. így szüle­tett meg a két csoport páros versenye. Nagy len­dítőerő volt ez. Eredmé­nye hónapok végén a ki­termelt szénen felül . a vastagabb borítékon is meglátszott. 3.000 forintra rúgott ekkor a brigád egy egy tagjának a keresete. Gyenes János egész addig csak forgatta a fejében a nős-ülést, nem is igen be­szélt róla, de ezután vég­leg határozott. A brigád többi tagja is vásárolt, ki új ruhát, ki kabátot s csaknem minden elérhető volt, ami a szemnek meg­tetszett. Végképp kifa­kultak az olyan jóslatok, mint a „Hübele Balázs", meg a többL Nagy esemény követ­kezett ekkor, közeledett a bukaresti VIT ideje. Ke­resztes Józsefet, ki hamar megbecsülést szerzett ma­gának a brigádban, kül­döttnek jelölte a DISZ. A többiek meg vállalták, hogy míg Keresztes elv- társ a VIT-en lesz, addig elvégzik az ő munkáját is. így is történt. Ezóta több hónap telt el. Más napok köszöntöt­tek a brigádra. Erősen megcsappant a szén a fej­tésben. Itt is, ott is köbe ütközött a fejtőkalapács. 90, 80 majd 50-re csök­kent a kiadott csillék szá­ma. Később hol az egyik, hol a másik brigádtag állt arrébb, ugyanígy a bri­gádvezetők is. Nem lehet azt, mondani, hogy min­denki feladta a harcot.. Vetélkedés folyt, itt min­den kapa szénért, de hiá­ba. Aztán jöttek az ak­nászok. — Mi van fiúk? — Sok a kő! — felelték egyszerre. — Jobban össze kell fogni, akarni kell! — hangzott a kétes értékű biztatás. Ilyen és hasonló szavak váltogatták egy­mást a körletvezetők ré­széről. Akár Bánfi Feren­cet, akár Dorozsmai Jó­zsefet említsük is. Ez je­lenítette ezidőben a „mű­szaki segítséget“. A ko­rábbi jó hangulat a végén csak megtört. Mind több­ször kísérte a munkát szitkozódás, csapkodás, rá adásul az alakító tagok­nak is elment a türelme. A 24 tagú brigád 17 ről 13-ra apadt le. 40 cm-es szénrétegben dolgoztak ekkor. A normán kell változ­tatni, vagy valamelyik másik telepen kell mun­kát kezdeni, — vetődött fel a gondolat. Ez később eljutott a vezetőséghez is, de csak nem történt sem­mi. Hosszas töprengés után aztán mégis leszállt a bányába a normás, meg az ÜB elnök. Itt aztán már nem lehetett félrebe­szélni. A brigád tagjaival álltak szemben, még a rossz munkahellyel. Nem volt mit cáfolni. Úgy dön­töttek, hogy változtatnak az előirányzaton. Kárt 'hogy korábban nem gondolt erre a Béke­akna vezetősége. Ha újabb fejtést kaptak volna, már korábban — mint ahogy most tervezik, — nem ké­ne szégyenkeznie a bri­gádnak a sorozatos, elma­radásért. A Béke-akna is több szenet adhatott vol­na az országnak. Jelenleg új, tapasztalt idősebb vezetője van a brigádnak, Fischer elvtárs személyében. Ez azonban nem oldja meg véleg a brigád problémáját. A kongresszusi verseny ide­jén csak úgy tudják tel­jesíteni tervüket, ha a vezetőség nem forgácsolja szét az összeszokott kol­lektíva erejét. Biztosítani kell részükre az állandó létszámot. A biztató sza­vak csak úgy érnek vala­mit, ha azokat konkrét se­gítség előzi meg. Erre gondoljon a vezetőség ls. így módjában áll vissza­szerezni a régi hírnevét a brigádnak. G. E. Késziilji ift a búza tavaszi megerősítésére — ez a mezőgazdaság legíontosabb soronlévö feladata Sólyom József elvtársnak, a csányoszrói Uj Március termelőszövetkezet elnökhelyettesének hozzászólása ’L'’ alusi dolgozóinknak, egyéni gazdáknak és nekünk, termelőszövet- * kezeti tagoknak egyaránt nagy gondot okoz az ország kenyeré­nek biztosítása, az őszi szárazság és a fagyok miatt gyengén fejlődött búza megerősítése. Most, amikor a „Dunántúli Naplón" keresztül a me­zőgazdasági szakemberek elmondják véleményüket, segítenek nekünk is­mereteikkel, én is megírom, hogy termelőszövetkezetünkben az elmúlt években az őszi vetések tavaszi ápolásáról sok hasznos tapasztalatot sze­reztünk. A múlt év tavaszán laza talajba vetett őszieinket felszívta a fagy, mihelyt rámehettünk a földekre, meghen gereztük, a kötött talajokon pe­dig fogasolással ápoltuk a vetést. Valamennyi őszi vetésünkre 50 kiló pétisót szórtunk ki fejtrágya gyanánt és kiváló eredményt kaptunk: ter­mésátlagunk 11.40 mázsa lett, míg körülöttünk az egyéni gazdák, — akik nem juthattak akkor még műtrágyához — alig nyolc mázsát takarí­tottak be holdjáróL Mi tanultunk a tavalyi leckéből. Intézőbizottságunk és a brigádve­zetők megbeszélték, hogy mihelyt az idő megengedi, — az idén még na­gyobb gonddal, végezzük a vetésápolást és a műtrágyaszórást, méghozzá úgy, hogy a pétisót két ízben szórjuk ki: az első adagot mihelyt 5 C fok­nál melegebb lesz az idő, a másodikat pedig szárbaimdulás előtt. Az idén már nem ötven kg-t szórunk, hanem 70-et, először 40, másodszor 30 kg-t. Javasoltam, hogy különösen a rossz elővetemény után vetett búzákra — szórjunk ki már most, a hó tetejére bőségesen kompasz tot. Van elég ba- ramfitrágya, földdé érett istállótnágya a mi udvarunkban is és a tagság háztáji gazdaságaiban. Az intézőbizottság sürgősen szervezze meg össze­gyűjtésüket, kifuvarozásukat, hogy még a fagy hátán kiszállíthassuk és szétszórhassuk a vetéseken. Az a véleményem, hogy a ráfordított munka bőségesen megtérül a tennéstöbblet.ből. Nagy László elvtársnak a Bári Állami Gazdaság igazgatójának hozzászólása Az a meggyöződé- sem, hogy a „Du­nántúli Napló“-ban in­dított nyilvános sajtó­vita hasznos és meg­hozza a maga gyümöl­csét. Az őszi gabonák megerősítése most me­zőgazdaságunk köz­ponti kérdése és ezért egészségesnek tartom, hogy minden szakem­ber adja sietve köz- kinccsé tapasztalatait, hogy időben felhasz­nálhassuk. Nekünk, a Bári Ál­lami Gazdaságban fő­ként az ragadta meg a figyelmünket, hogy a vetések felerősítésé­re a műtrágyákon kí­vül különböző szerves- anyagokat — komposzt baromfitrágya — is fel­használhatunk. Ez fel­tétlenül eredményes megoldás, amelyet kö­vetünk is, mert nagy romfitelepünkön sok baromfitrágyával ren­delkezünk, ami a drá­gább műtrágyák be­szerzését nagymérték­ben helyettesítheti. Tapasztalataink azt. bizonyítják, hogy ezen kívül alkalmazhatunk más, célravezető mód­szereket is. Ilyen töb­bek között az ismételt a többszöri fej trágyá­zás. Kísérleteink iga­zolják, hogy legalább háromszor ismételjük meg a nitrogén, a fősz for és kálium műtrá­gya együttes adagolá­sát, eltolva a keveré­si arányt a kóliium ro­vására. A leghelyesebb sor­rend tapasztalataink szerint a következőt Először: közvetlenül a hó letakarodása után szórjuk ki a műtrá­gyát a tavaszi reggeli fagyoknál a fel nem engedett földre. Má­sodszor fogasolás előtt, harmadszor pedig (ha a talaj elég nedves) szárbaindulás idején szórjuk ki a fejtná- gyát. Lehetőleg arra töre­kedjünk, hogy a mű­trágyát géppel — mű- trágyaszóróva!, vagy kombinált vetőgéppel a sorközökbe adjuk, mert így gyorsabban és na­gyobb mértékben fejti ki -hatását. Különös figyelemmel . kísérjük vetéseinket abból a szempontból • is, hogy melyiken al­kalmazzunk felülve- tést., vagy esetleg me­lyiket szántsuk ki, mert ismert a búzának az a képessége, hogy bokrosodását tavasszal is folytatja. Érdemes még foglalkozni u ta­vaszi fogasolás Időpont javai is. Mi az első ío- gasoiást a szokott idő­ben, a másodikat 24— 25 nap múlva adjuk. Amellett', hogy figye­lemmel kísérjük a vi­tát, a gyakorlatban máris segítünk őszi kalászosainkon. Eddig baromfitelepünkről 6- 7 ezer mázsa homokos baromfitrágyát gyűj­töttünk össze és 120 holdon már elvégeztük hó tetejére a kiszórá­sát. A karbantartási ás a fenntartási munkák in ('végzésével segítjük a fejteljesítmény növelését Február 1-131 a mi feladatunk gon­doskodni a vágatok jó karbantartá­sáról. Ennek hatalmas jelentősége van. Főleg azért, mert mi, a. II. üzem vezetői sokkal jobban ismerjük üze­münkben a nyomásviszonyokat, a fo. lyamatos száili'ás szempontjából leg­fontosabb terüleleltcl. A fenntartás és a karbantartás ed­dig nem ment olyan Ölemben, ahogy mi. szerettük volna, Főleg a vágány- szabáiyozásnál voltak, nehézségeink. A szdUí'ási üzem dolgozói például nem készítették el időre a kitérőket. Ezzel arra kényszerültünk, hogy kosz szabb szakaszokon készéi csilUzzünk. Nőtt tehál az improduktív műszak és csökkent a termelés. Ez történt a hatodik szinti nyugati szállitófolyo. sókon is a kettes kefpsztvágattól nyugatra> egészen a. négyes kereszt- vága'ig. Olyan nagy volt itt a talp­duzzadás, hogy bár a végieken kötél elvégezhette volna a munkál, — még is kézzel csilléztünk és csillézünk ma is. De nemcsak a szállítást gátolta a vágat elhanyagúit, állapota., hanem — egy új frontunk beindí'ásáért fo­lyó — elővájási munkákat is. Az a. feladatunk, hogy ezt a legrövidebb idő alatt rendbehozzuk. A mi üzemünknél különösen fontos a karbantartás és a fenntartás. Ugyan is kizárólag tizes telepet művelünk és állandóan iszapolunk. Az iszapo- ’áshoz nagymennyiségű víz heh. Egy-egy iszapolás alkalmával szin e 'rudat önti el vágatainkat, s majd­nem lehetetlenné válik azokon a köze ’"kedés, de főleg a szállítás. Jelen- 'eg átemelő szivatyukkal, zsom pad­iatok kihalásával védekezünk a ví: I ’llen. Ezenk!vül a VI szinti löszál- ilófolyosón megindult már a csorga-l készítés. Megkezdtük egy negyven, méteres haránt kihajtását is, amely kizárólag a víz levezetését szolgálja majd. Rendet is teremtünk üzemünkben. Idős vájárokból takaritóbrigádoi ala­kítottunk. Három körletünk van, Mindhárom adott egy-egy vájárt a. fenntartó-körletnek erre a colra. Az •.öregek" már meg is kezdték a mun­kát. Nagy gondot kelt fordítanunk Vá­gataink ácsolására is. A mi üzemünk ben általában nagy a fö'enyomás, sok támfánk süllyed be és törik el. A biztonságosabb munka érdekében most ácsoltuk végig a 2fa kereszt- vágalot. Szénben lévő vágataink még sokkal nagyobb nyomás alatt vannak. Ezért azokban úgynevezett .Joligon" ácsolatot alkalmazunk. Ez legalább száz százalékkal megnöveli, a vágatok élettartamát. Különösen fontosnak tartjuk a fenntartó munkák jó elvégzésé• az­ért is, mert a pécsi Széchenyi.akna párosversenyre hívta ki a mi üze­münket és mi azt szeretnénk, ha a kongresszusi versenyben jelentősen emelkednék fejteljesitménifüp/e. Ezt pedig nagyon befolyásolja a fenn- 'artás. 1953-ban 9.8 mázsa volt a földalatti fejtei je élmény, januárban 13 mázsa, de 15 mázsára kell felemel­nünk az 4. negyedévben. A fejtési fejteljesítmény 12.4-ről 21 mázsára emelkedett, januárban. Ezt legalább 35 mázsára akarjuk emelni az első negyedben — a kongresszusi munka­verseny idején. Elmondta: 'ELÉS KAROLY hénunmester, Komló< 11. üzem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom