Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

1954 FEBRUAR 9 NAPLÓ 8 h'mpJeti tanácsadó Háború és béke A politikai iskola II. évfolyamán a háború és béke kérdésé­ben felmerült vitás nézetek tisztázásához. A szentlóVinci ^o’ro/.ó pira^zto'í versenyre hívják a megye valamennyi községét TVf i Szent’Ärine község dolgozó parasztjai elhatároztuk, hogy a pártkongresszus tiszteletére verseny­iTJ- re hívjuk Baranya megye összes dolgozó parasztjait. Célunk, hogy több mezőgazdasági terményt •djunk dolgozó népünknek, állatállományunkat fejlesszük és a kongresszusi verseny során megkezdjük a mezőgazdasági termelés fellendítéséről hozott határozat végrehajtását. Vállaljuk, hogy községünkben bevezetjük a szakszerű trágyakezelést. E célból három dolgozó paraszt Udvarán minta trágyatelepet létesítünk március 15-ig. Április 1-ig az összes trágyát kihordjuk földjeinkre és alászántjuk A műtrágya használatát fokozatosan bevezetjük. Az őszi ka’ászosok 40 százalékát fejtrágyáz suk. Az OF A klshaszonbérleteket a bérleti időtartam első két évében mind megtrágyázzuk. Tavasszal a simítózást, fogasoiást, hengerelést azonnal elvégezzük. A szántóföldeken felgyülemlett csapadék levezetésére a vízlevezető árkokat elkészítjük. Időben vetünk, figyelembe véve a talaj hőfokát. A község vetésforgóját úgy állítjuk össze, hogy ősszel a kalászosok alá a vetőágvat kellő időben és minő­ségben készíthessük. A felfagyott őszi vetéseket hengerezzük és időben elvégezzük a fogaso'ást Is, hogy ez­által elősegítsük a növény bokrosodását. Az őszi vetésekre rávetést alkalmazunk lóherével és lucernával. Községünk nem rendelkezik megfelelő vetőmagtisztítógépekkel, így a gépállomást és az állami gaz­daságot kértük fel arra, hogy szelektoraikat rendelkezésünkre bocsássák. Vetőmagvainkat csávázzuk, főként nedves csávázószerrel. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tavasszal a réteket és a legelőket fogasoljuk, simítózzuk, a gyomirtást elvégezzük és az összes rétterületeinket trágyalével inegöntö zziik. A trágyalé kihordására kézitar­tályt rendszeresítünk és ezt a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsát iuk. Bevezetjük a szakaszos legelte­tést. a legelők fásítását még a tavasz folyamán megkezdjük. A takarmányhozam növelése érdekében a In cérna, lóhere, vetésterületeinket 20 százalékkal növeljük, ezt tiszta vetései és rávetéssel biztosítjuk. Az állatok minőségének felül vizsgálata céliából február 28-ig a község területén állatvizsgálatot tar- tunk. A tenyésztésre nem alkalmas áfátok at selejtezésre javasoljuk. A megfelelő minőségű állatokat törzs­könyveztetjük és ebben az évben az állatállomány 20 százalékát helyeztetjük törzskönyvi megfigyelés alá, A ló és szarvasmarhaállományt 30, a sertésállományt 40 százalékkal növeljük az év végéig. A baromfiállo­mányunkat 1954. év végére 50 százalékkal emeljük. Szőlőterületünket megfele’ő új telepítési szőlővel növeljük. Ebből 3 holdat az egyénileg dolgozó pa­rasztok végeznek el. A szölőterii’ete'Oken notoljuk a hiányos részeket. A gyümölcsfák ápolására külön brigá­dokai alaki'iooU. a.tr>»'vok a megadott útbaigazítás alanlán végzik a feladatukat. Für,OP JANOS VARGA FFRENC FEGSO VARGA LÁSZLÓ MDP-titkár tanácselnök egyénileg dolgozó paraszt Piírobvürstmbüii kiülnek a ptírfkonaxessznsra a pecsváradi járás termelőszövetkezetei A nagy palit Búzavirág termelőszövetkezet az ivánbaltyáni Sdgvári Endre, tsz felhívása nyomán versenyre hívta a pecsváradi járás termelőszövetkezeteit. Kongresszusi verseny vállalásukban felajánlót dk, hogy állataiknál április 18Jg beveze­tik az egyedi takarmányozást, tehe­neik évi tejhozamát 2500 liter fölé emelik az egyedi takarmányozás és « háromszori fejéé segítségével. A za vartalan takarmány ellátás érdekében megszervezik tavasszal a zöld futó­szalagot. •le Az erzsébeti Béke termelő- szövetkezet tagjai csatlakoznak a nagypalü Búzavirág versenyfelhívá­sához. A versenypon tokát a követ­kezőkkel bővítették ki: a gazdasági felszereléseket kijavítják és a trá­gyát március 5-re kihordják. A szar­vasmarha állománynál az 1.8 literes fejési átlagot 5 literre emelik az egye fü takarmányozás bevezetésével. Pá­rosversenyre hívják a szellői Egyet­Orömmel értesültem arról, hogy a Pecsváradi gépállomás kedd reggelre elvégezte az erőgépek és munkagé­pek javítását. Dicséretükre válhat e* a szép eredmény. Fel kell azon­ban hívnom a gépállomás vezetősé­gének a figyelmét jelentésük pontat­lanságára, mert a lovászhetényi Dő- ®*a tsz földjén még mindig kint rozsdásodik egy trakíoreke kijavítat­értés, a kékeséi Alkotmány és Pe­tőfi termelőszövetkezeteket. * A mar á zai Béke termelőszővet kezet is csatlakozott a nagypaUi ver­senyfelhíváshoz. Vállalják, hogy feb­ruár 10-ig a • trágyát kihordják és utána bevezetik a szakaszos trágya kezelést. Csatlakozott a versenyhez a v éméndi Alkot mány termelő- szövetkezet is és városversenyre hív­ta a véméndi Keleti Fényt és a. pa. lotabozsoki Petőfi termelőszövetkeze­tet. inf A berkesdi Alkotmány tsz is bejelentette csatlakozását a ver­senyhez. A versenypon tok közé a kö­vetkezőket vették még fel: őszibúza vetéseiket érett istál’ótrágyával fe­lültrágyázzák, hogy egy vagy mósfé' mázsával emeljék a termésátlagot. A trágyakihordást március 15 Te be­fejezik. Előkészítik a tavaszi vető­magvakat, próbacsiráztatást végez­nek. A vetőgépeket és egyéb gazda­sági felszerelést megjavítják. lanul. A gépállomás vezetősége ta­lán nem is tud róla, pedig az tulaj­donukat képezi. Vagy talán ezzel az ekével nem akarnak a tavasszal dol­gozni s azért van még mindig kint a határban? Vájjon az a traktoros, aki ezt az ekét kapja meg tavasszal, hogyan szántja majd meg földünket? WAGNER MARTON a lovászhetényi Dózsa tsz tagja A mohácsi járás hírei ÚJABB HÉT CSALAD LÉPETT AZ ELMÚLT HÓNAPBAN A NAGY­ÜZEMI GAZDÁLKODÁS UTJÄRA A mohácsi járásban is egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik most, a mezőgazdasági teunelés fellendítéséről hozott hatá­rozat után úgy gondolják, hogy az egyéni parasztgazdaságoknak nyúj­tott nagyméretű támogatás ellenére a termelőszövetkezetekben jobban megtalálják számításaikat. így a szé- kelyszabari Boldog Életbe január­ban négy családot vettek fel, míg a helyi Kossuthba két család kérte a felvételét. Uj tagokkal gyarapo­dott a mohácsi Béke termelőszövet­kezet tagsága is. Az újonnan belépettek már meg­kezdték munkájukat. • A MOHÁCSI JÁRÁS TERMELŐ­SZÖVETKEZETEINEK NAGYRÉ­SZE BEFEJEZTE AZ ÉVES TERV ELKÉSZÍTÉSÉT A mohácsi járás harminc terme­lőszövetkezete közül eddig húszban már befejezték az egész évi munkát irányító éves terv elkészítését, a többi tíz előreláthatólag február 15- ig végez a nagy munkával. A ter­melőszövetkezetek többségében az egész tagság résztvett a tervkészítés­ben és javaslataikkal, helyi ismere­teikkel végrehajtható és magas jöve­delmet biztosító tervet készítettek. * HÓRA SZÓRT KOMPOSZTTAL ERŐSÍTIK AZ ŐSZI GABONÁKAT A mohácsi járásban is gyengén kelt, fagykár ritkította a búzát, ro­zsot, ősziárpát, az őszi takarmány- keverékeket. A termelőszövetkezetek tagsága és az egyénileg dolgozó pa­rasztok mindent elkövetnek, hogy a zord időjárás ellenére gazdag ara­tást biztositsanak. Az erdősmároki Vörös Csillag és a lánycsóki Csillag már megkezdte a komposzttrágya kiszórását az őszi vetésekre, a hó tetejére, hogy már olvadáskor táp­anyaghoz juttassák a gyenge nö­vényzetet. A szűri Kossuth tsz-ben ezen a héten szintén megkezdik az érett isláliótrágya kiszórását. Az őszi vetések gondot okoznak az egyéni gazdáknak is és a tsz-ek pél­dája nyomán több helyen nekifog­tak a munkának. Nagynyárádon László Mihály 9 holdas gazda ugyan csak érett istállótrágyával segít őszi vetésein. * MEGVALÓSÍTJÁK A TÉLI TAN­FOLYAMON TANULTAKAT — MEGKEZDTÉK A BURGONYA ÉLÖCSIRAZTAXASAT Az előcsíráztaitott burgonya előbb és nagyobb termést ad, mintha a régi módon vetnék — tanulták a téli tanfolyam során a nagynyárádi és lánycsóki termel ö sző ve t. k eze tqk .agjai és egyéni gazdái Fortily An­tal járási föagronómus előadásán. A hallgatók február elején hozzálát­tak a tanultak hasznosításához: a nagynyárádi Dózsában, a lánycsóki Csillagban és a mohácsi Béke ter­melőszövetkezeiben megkezdték az alőcsiráztatási munkát. Nem idegen- kedig az újtól Lánycsókon Marsai József egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt sem, aki ugyancsak meg­kezdte burgonyavetőgumói előcsí­ráz tatását. A háború és béke kérdése a tár­*'*• sadalmi élet legbonyolultabb kérdései közé tartozik. Millió és millió embert érintő kérdések ezek. Férfiak és nők, idősek és fiatalok egyaránt a legnagyobb gyűlölettel és rettegéssel gondolnak a háborúra, ezért bátran és elszántan harcolnak a bókéért. Háborúk nemcsak ebben a század­ban voltok, hanem végigvonulnak az ősz tálv társad alom egész történetén. Azonban a XX. században, az im­perializmus korszakában a legkülön­bözőbb egymással összefonódó há­borúkkal találkozunk: imperialista háborúkkal, polgárháborúkkal és nemzeti felszabadító háborúkkal. Ezért szükséges megvilágítani, hogy mi a marxizmus álláspontja a háború és béke kérdésében. A marxizmus klasszikusai, ellen­tétben egyes burzsoá „tudósokkal”, nem az emberek természetében lát­ják a háborúk okait, nem abban, hogy az ember természeténél fogva hajlamos a rablásra. A háíború nem örökös és nem elkerülhetetlen, el­háríthatatlan. Háború nem mindig volt, így te­hát nem is lesz mindig. Az ősközös­ség! társadalomban nem volt hábo­rú, mert nem voltak osztályok, nem ismerték a kizsákmányolást. A kom­munizmus világméretű győzelme ide jén pedig szintén nem lesz háború­A háború a termelés! eszközök magántulajdonával együtt vonult be az emberiség történetébe. Akkor, amikor csak egyes embercsoportok, egyes osztályok kezébe kerültek a termelőeszközök (munkaeszközök, föld, bánya, erdő, stb.) vált szüksé­gessé a hadsereg, á rendőrség, stb. megjelenése, hogy a termelőeszkö­zökkel nem rendelkezőket féken tartsa. A háború lényeg'e az, hogy egyik, vagy másik osztály a békés időszakban folytatott politikáját erő­szakos eszközökkel viszi tovább. Ha a kormányok, gazdasága, ideo­lógiai, diplomáciai, stb. eszközökkel politikájukat, osztálycéljukat meg­valósítani nem tudják, a háború esz­közének alkalmazásától sem riadnak vissza. Ezért a háborúk vizsgálatánál min dig az azt megelőző politikából kell kiindulni. Mi volt annak a politikának a cél­ja, milyen érdekekért folyt, és me­lyik osztály érdekében kellett erő­szakos eszközökhöz folyamodni — ez haitározza meg a háború jellegét. Tehát ahogyan nincsen olyan poli­tika, amely nem követne osztálycé­lokat, ugyanúgy nincs háború sem, amely ne osztályérdekekért folyna. Ebből a fontos alapelvből kiindul­va, hogy a háborúk jellegét a cél­jaik határozzák meg — Lenin és Sztálin kétféle típusú háborút kü­lönböztetnek meg: igazságos és igazságtalan háborúkat. Igazságosak azok a háborúk, ame­lyeknek az a célja, hogy megvédjék a népet a külső támadástól, vagy a leigázásra irányuló kísérletektől. Igazságtalanok pedig az idegen te­rületek megszerzésére, más népek leigázásáért folytatott háborúk. A történelem folyamán számos igazságos és igazságtalan, sőt igaz­ságosból igazságtalanná váló hábo- nikkal találkozunk (utóbbira példa a napóleoni háborúk). A XX. században lefolyj, első vi- ágháború jellegét tekintve imperia­lista, tehát igazságtalan volt mind­két részről, mert célja a 'orülolhódí­tás és a fellendülő munkásmozgal­mak elnyomása. A másodig vil ágháború jellege lé- nvegeseri különbözik ettől. — Igazságtalan, hódító, rablóháború volt a hitleri Németország, annak szövetségesei és csatlósai részéről. Úgyaaiakkor igazságos, felszabadító jellegű háború volt minden olyan ország népének részéről, amely a fa­siszta agresszió ellen harcolt. Mert milyen cél Vezette a Szov­jetunió, az Egyesült Államok. Ang­lia, Franciaország és a Hitler-elüenes tömörülésben résztvett országok né­peit? Az volt a céljuk: hogy az embe­riség legveszedelmesebb ellenségét, a fasizmust megsemmisi sék és meg­akadályozzák egy esetleges új német támadás kialakulását. Az volt a cél,' hogy a fasiszta országokban is meg­teremtsék a demokratikus rendsze­reket és biztosítsák a világ tartós békéjét, a népek békés együttműkö­dését. Ennek érdekében, a béke és a nemzetközi együttműködés érdeké­ben alakították meg a II. világhábo­rú után az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét r I'' emiésze lesen meg kell látnunk * itt azokat az elvi különbsége­ket is a háború céljait illetően, ame­lyeket a Szovjetunió és az angol-- amerikai uralkodó körök tűztek ki. Míg a Szovjetunió a fenti célok kö­vetkezetes megvalósításáért, harcolt, addig a háborún nyerészkedő tőké­sek, a veszedelmes versenytárs: Né­metország és Japán gazdasági hatal­mát akarták aláásni, kiszorítani a világ piac róL Hogy ez mennyire így volt, azt bi­zonyítja a II. világháború utáni po­litikájuk az ENSZ-bali tevékenysé­gük. Sztálin már 1952-ben rámuta­tott aaxa, hogy „az Egyesült Nem­zetek Szervezete, amelyet úgy alakí­tottak meg, mint a béike megőrzésé­nek bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kirobbantásának eszközévé válik." — (Sztálin: A bé­kéért. Szikra, 94—95. old.) A háborús feszültség fokozódásá­val, a háborús készülődés pedig fel­ébresztette az embereknek azt a vá­gyát, hogy egyesítsék minden ere­jüket a háború megakadályozása ér­dekében. így jött létre az a hatal­mas békemozgalom, amelynek egyik legnagyobb eredménye az, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszeritette a nyugati nagyhatalmak vezetőit. Ennek a ma már hatalmassá te­rebélyesedett békemozgalomnak cél­ját mái- az 1948 augusztusában Wroc- lawban rendezett értelmiségi béke­kongresszus „Békevédelmi Kiáltvá­nya" — meghatározza: a népek nem akarnak háborút! 1949-ben Parisban az I. világkon­gresszuson Joliot Curie így fejezte ki a célt: „Mi nem azért gyűltünk itt össze, hogy kérjük a békét a há­ború hívedtől, hanem azért, hogy rákényszentsük őket a békére.“ A legvilágosabban Sztálin elvtárs mutatott rá, hogy a jelenlegi béke­mozgalom célja: az új háború meg­akadályozása, elhárítása, mégpedig aktív harccal, a békét aikaró néptö­megek egyesítésével Ez a cél csak úgy érhető el, ha a népek veszik kezükbe a béke megőrzésének ügyét. A marxizmus nagy tudósa, Lenin már az első világháború után mon­dotta: „Az amerikai imperialisták ne nyúljanak hozzánk. Mi sem fo­gunk hozzájuk nyúlni. Sőt készek vagyunk nekik hasznos gépek, esz­közök és hasondók szállításáért ara­nyat fizetni és nemcsak arannyal, hanem nyersanyaggal is." Vagyis lehetséges a két rendszer gazdasági együttműködése, békés egy más mellett vailó élése. Ezt világo­san látják a becsületes emberek száz milliói, akik a wroclawi békeérte­kezleten, a párisi és varsói béke- kongresszusokon, a pekingi béke- értekezleten, a népek bécsi kongresz- szusán és a Béke Világtanács buda­pesti ülésén, ezen a lenini úton való haladást követelték. Ezt követeli ma minden békéért vágyó ember függetlenül társadalmi helyzetére, pártállására, vallási meg­győződésére, világnézetére, tehát a széles demokratikus tömegek milliói ,i Berlinben ülésező négyhatalmi ér­tekezlettől is. Változatlanul érvényes ugyan az a lenini téted, hogy a háborúk csak az imperializmus pusztulásával szűn­nek meg. de ez nem jelenti azt, hogy ideiglenesen nem lehet megakadá­lyozni, nem lehet elodázni a hábo­rúi . A mai békemozgaloninak nem az a célja, hogy az örök békét megte­remtse. Ez nem is lehet, jelszava, mert, ez utópisztikus, irreális volna. A bek cm oz galom csak reális cél: tűzhet ki. Nem az imperializmus megdöntése a cél, hanem a néptömegek pusztulá­sát és nyotnorát elöidézpi készülő hú borút megakadályozni. C* zért feladat: aktív tevékeny- seggel harcolni minden hábo­rús megnyilvánulás, háborús kísérlet ellen. Ez feladat minden magyar dolgozó számára is, mert az a Pro­gramm, az a terv, amelyet pártunk és kormányunk népünk elé tárt, ”sak békében valósítható meg! Gyöngyös Vilmos Bevezették az új bérrendszert az üszögpusztai tangazdaságban A Mezőgazdasági T'ech.pikum üszögpusz- lai tangazdaságában a hideg tél ellenére is ^Any munka folyik. Az elmúlt' esztendőben a tangazdaság mqgye- ^erte ismert volt jó ri'edményeiről és ez- .hvben is helyt akar áll- h'- Sertésszaporulati p-vét- 108 százalékra teljesítette, 92fi hízó [>®l>’etit 945-öt adott le. Hasonlóan jó eredmé­nyük született, a siló­'•asban is: az. elöiránv- tött 3000 köbméter he- ű'ett 4.550 'köbmétert blóztak, ami 151 szá- 73lékoí, teljesítmény. ■ T~ Ezévben szintén •hl indult a munka — mondja Varga László munkaügyi előadó. — ' hnuárban már 28 szá- *hlékos daraértékesí- ést értek el, ami 10 házalókkal több az j^kágos átlagnál. Az í* korrruinyprogramm ki a nemrégen kiadott U1 bérrendszer fokozta * , tangazdaság dolgo- °toalk munkakedvét. A régi bérrendszer *ámos helytelenségét /ä’toztatta meg az új “érrendszer. — Főleg .^Hy megbecsülést mu- ács eddig kevésbbé megfizetett tehenészek nek. Egy tehén havi gondozása a II. kate­góriában az eddigi 22 forintról 38.50 forintra emelkedett. Hagyó An­tal eddig 26 munka­napra 8 órás műszak­kal 716 forintot kere­sett. Az új bérrend­szer Hagyóék konyhá­jához is több pénzt hoz. E hónapban már ugyanezzel a munká­val ugyancsak ennyi idő alatt 860 forintot tartalmaz Hagyó An­tal borítékja. Fizetésén felül pedig még havon­ta 28 liter tejet kap prémiumként. Körtés Mária bére szintén emelkedett. Az eddigi 701 helyett 896 forintot keres. Fizeté­sén felül 25 liter tejet kap. Jelentősen emelkedett a traktorszerelők bére is. Francz Józsefnek, akii eddig 26 munkanap ra 8 órás műszak mel­lett 790 forintot ka­pott, az új bérrendszer 1042 forintra emeli fi­zetését. A traktorosok, akik télen műhelyek­ben dolgoznak, a régi 673 forint fizetésnél 102 forinttal kapnak töb­bet. Ez természetesen a tavaszi munkák so­rán jóval magasabb összegre növekedik. Az új bérezési rend­szer figyelembe veszi a végzettséget, a szak­mában való gyakorla­tot is. Bizonyítja ezt Kerner Ádám kerese­te. Kerner elvtárs most került ki az iskoláról, mint brigádvezető ag- ronómus dolgozik a tangazdaságban. Fi­zetése eddig 1150 forint volt, amely 1207-re cme'lkedott az új bér­rendszer szerint, _ Ug yancsak a jó szak­munkások megbecsülé­sét bizonyítja Kablár János főmechanikus bé rezese is. Kablár elv­társ több éves gya­korlattal rendelkezik a szakmában, ezért az ö fizetése 1150 forint he­lyett 1.495 forint A tangazdaság dol­gozói elégedettek és fo kozott szorgalommal dolgoznák, mert látják, hogy fizetésük emelése a dolgozó nép államá­nak megbecsülését és szorgalmas munka iuk díjazásét jelenti. Be­csületesen elvégezték munkájukat a múlt év­ben is, de idén minden eddigi eredményükön túltesznek. Bcncze László tudósító. A frakforeke nié*j mind'g a határban rozsdásodik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom