Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

2 N APCö 1954 FEBRUÁR • A Szovjetunió javallata a Németországra háruló gazdasági és pénzügyi kötelezettségek enyhítésére Berlin, február 8 (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szó­vivője szombaton este a szokásos sajtóértekezleten beszámolt a négy­hatalmi értekezlet 12. üléséről, ame­lyen Dulles amerikai külügyminisz­ter elnökölt. A szombati ülésen Bidault francia külügyminiszter megismételte az ér­tekezleten többízben ismertetett fel­fogását, és újra az úgynevezett euró­pai védelmi közösség mellett foglalt állást. Noha a francia külügyminisz­ter a megegyezés szelleméről is be­szélt, szombati felszólalásában nem volt olyan új mozzanat, amely elő­segíthetné a megegyezést. Bidault újra azt mondta, hogy külföldi el­lenőrzés alá kell helyezni a „szabad“ össznémet választásokat és ellenezte a megszálló csapatok kivonását Né­metországból. Bidault kijelentette: nem lát le­hetőséget a szovjet javaslat és a nyugati javaslat összeegyeztetésére. Eden angol külügyminiszter azt mondta, hogy a szovjet küldöttség tervezetét három okból nem fogad­hatja el: 1. Azért, mert a szovjet javaslat a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország kormányá­nak megegyezésével számol, és ez a megegyezés a két rendszer közötti alapvető különbségnél fogva nem valósítható meg. 2. Azért nem fogadhatja el, njer> s szovjet javaslat az angol felfogás szerint nem biztosítja az úgyneve­zett szabad össznémet választások végrehajtását. (Eden kijelentéséve' szemben utalni kell Molotov külügy­miniszter javaslatára a berlini érte­kezleten beterjesztett egyetlen olyan javaslatra, amely valóban szabad össznémet választások végrehajtását biztosítja.) 3. A harmadik ok, az angol kül­döttségnek az a véleménye, hogy a megszálló csapatok egyidőben törté­nő kivonása állítólag védtelenségre kárhoztatná Nyugat-Németországot (Ezzel kapcsolatban lehetetlen rá nem mutatni, hogy a Szovjetunió kész a nyugati megszálló csapatok kivonásával egyidőben saját meg­szálló csapatait is visszavonni Né­metországból.) Ezután Molotov szovjet külügymi niszter emelkedett szólásra és a töb bi között a következőket jelentette ki: — A Szovjetunió úgy véli, hogy a német kérdés megoldásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni Né­metországnak a háború következnie nyeivel összefüggő pénzügyi és gaz­dasági kötelezettségeit. A Szovjet­unió már egyik diplomáciai jegyzé kében javasolta a három nyugati hatalomnak, hogy 1954 január 1-től mentse fel Né­metországot a jóvátétel és a há­ború utáni adósságok fizetése alól, a kereskedelmi ügyletekből származó köte'ezettségek kivéte­lével. —: A szovjet kormány ezenkívül javasolta, hogy a négy hatalom Ié- -lyegesen csökkentse a németországi megszállási költségeket. — Miután a négy hatalom képvi­selői eddig nem foglalkoztak ezze’ a kérdéssel és nem volt lehetőség ezzel kapcsolatos közös határozat- hozatalra, a- Szovjetunió a maga részéről a Német Demokratikus Köztársa- gai szemben 1954. .január 1 töl végrehajtotta ezeket a gazdasági könnyítéseket. — A szovjet kormány nem kíván többé jóvátételt a Német Demokra­tikus Köztársaságtól, átadta a Né­met Demokratikus Köztársaságnak i szovjet tulajdonba került német- írszági üzemeket, s a megszállás’ költségeket a Német Demokratikus Köztársaság állami bevételeinek öt százalékára csökkentette. A Szovjet­unó ezenkívül felmentette a Német Demokratikus Köztársaságot a há­ború utáni adósságainak megfizetése alól. Molotov szovjet külügyminiszter 'zután a következő határozati javas­lót (erjesztette az értekezlet elé: Az Amerikai Egyesült Államok, ranciaország, Anglia és a Szovjet­unió kormányai — figyelembevéve. bogy Németország már eleget tett íz Amerikai Egyesült Államokkal Angliával, Franciaországgal és a Szovjetunióval szembeni, a háború következményeivel összefüggő pénz­ügyi és gazdasági kötelezettségei je- 'entékeny részének és felismerve, hogy a Németországra háruló, a há­ború következményeivel összefüggő oénzügyi és gazdasági terhek köny- lyítése lényegesen elősegíti N'«net- ország békegazdaságának fejlődéséi, és a lakosság anyagi jólétét — el­határozták. hogy 1954 január 1-i ha­tállyal a következő intézkedéseket hajtják végre: 1. Németország teljesen mentesül Iamint a négy hatalommal, as Ame­rikai Egyesült Államokkal, Francia- országgal, Angliával és a Szovjet­unióval szembeni háború nfAni 4]. lamadósságok visszatérítése alól, a kereskedelmi ügyletekből származó kötelezettségek kivételével; 2. A négy hatalom csapatainak i'.Vnetországi tartózkodásából eredő évi költségeket olyan mértékben kell leszállítani, hogy azok ne haladják meg a Német Demokratikus Köz­társaság és a Nyugatnémet Szövetsé­gi Köztársaság állami költségvetései­ben feltüntetett bevételek 5 százalé­kát; 3. Németország teljesen mentesül azon adósságainak megtérítése alól, melyek a négy hatalom 1945 utáni külföldi megszállási költségeiből erednek. A külügyminiszterek a továbbiak­ban folytatták eszmecseréjüket a 2. napirendi panl’ail kapcsolatban. — Dulles, Bioault és Eiden rövid nyi­latkozatot tettek, de nem érinlették a szovjet küldöttségnek a német kér­dés megoldására tett legfontosabb javaslatait. Molotov felkérte a nyu­gati külügyminisztereket, nyilatkoz­zanak egyenesen a fő kérdésről, ar­ról, hogy a megszálló csapatok fenn­hatósága alatt vagy a német nép önrendelkezési joga alapján kíván iák-e az össznémet választások vég­rehajtását. Azért kérem ezt a nyi- 'atkozatot önöktől, uraim — mon­dotta Molotov, — mert a szovjet kül­döttség felfogása szerint az értekez­het még nem fejezte be a német kérdés megvitatását A nyugati külügyminiszterek bi­zonyos okokból állandóan kitérnek a fő kérdések előL A külügyminiszterek végül elható roz'ák, hogy hétfőn zárt ülésükön visszatérnek az első napirendi pont ás egyes ügyrendi kérdések meg tárgyalására. Az ügyrendi kérdések között szerepel az osztrák kérdés megtárgyalásának módja is. A négy hatalmi értekezlet következő teljes ülésén — amelyet kedden tartanak. — folytatják a második napirendi 1. Németország teljesen innucaui (- ______ mi ndennemű jóvátétel fizetése, va- pont, a német kérdés megvitatását Washington ,,'deges“ Mo'otovnak a Ke'et-nyogati kereskedelemre vonatkozó javaslata miatt Newyork (ADN): Molotov szovjet külügyminiszternek a berlini érte­kezleten tett javaslata, hogy hozza­nak, intézkedéseket a Nyugat—ke­leti kereskedelem kibővítésére, igen idegessé tette a washingtoni kor­„Miről tanúskodik a megszálló csapatok Héme'orszáqból való kivonósát elutasító nyugati hatalmak eljárása?“ A „Pravda“ berlini tudósítójának cikke mánykőröket — Írja a Newyork Times. A lap kénytelen megerősíte­ni, hogy szovjet részről már sok gyakorlati lépést tettek ebben irányban, majd utal arra, hogy .Nyugat-Európának és különösen Angliának szüksége van most erre a kereskedelemre----“ Mo szkva (TASZSZ) A „Pravda“ P Naumov berlini tudósítását közli „Miről tanúskodik a megszálló csa­patok Németországból való kivonását elutasító ntfugali hatalmak eljárása?“ címmel. A német nép széles körei — írja Naumov — örömmel fogadták a szov­jet küldőt ség javaslatát c Német­országban lévő megszálló csapatok kivonására. A ! három nyugati hata­lom képviselői azonban kereken el­utasították e fontos szovjet javasla­tot. Miután a cikkíró sorra mutatja ki az ürügyek tarthatatlanságát. amelyek kel a nyugati hatalmak indokolni próbálják a szovjet javaslat vissza­utasítását, Bidault február 5J nyila'- kozatával kapcsolatban a következő­ket emeli ki: Franciaország külügyminisztere olyan érvvel hozakodott elő, amelv megvilágítja a megszálló csapatok kivonására vonatkozó szovjet javas­lat nyugati részről történt elutasítá­sának igazi okát. Bidault ugyanis ki­jelentette, hogy a négy hatalom meg szálló csapatainak kivonása Német­ország területéről ,,a szövetségesek nyug alnémetországi védelmi(!) rendsze rének dezorganizálódásához“ és ,,az Angol, valamint amerikai csapatok Európából való kivonásához“ vezet­het. Mint ebből a beismerésből lát ható, a nyugati hatalmak nem Német­ország egységének helyreállításával, nem a népet nép és az európai biz­tonság érdekeivel, hanem az agresszív atlanti tömb stratégiai terveinek sor­sával törődnek, amely téritekben Nyu gat-Némctorszagnak az európai fő katonai hídfőállás szerepét szánták. Belföldi hírek A népművelési miniszter rendeleté értelmében az egyetemeken és főis­kolákon és más felsőoktatási jellegű tanintézetben kultúrotthont létesíte­nek. Az egyetemi kultúrotthonokat az illetékes egyetem, főiskola. Illetőleg az egyetem felett felügyeletet gya­korló minisztérium tartja fenn. « A bútoripari üzemek a pártkon­gresszus tiszteletére vállalták, hogy a falusi bölcsődék és óvódák részé­re terven felül berendezési tárgya­kat készítenek. A rákospalotai faárugyár, a buda­pesti fenyőbútorgyár, a sátoralja­újhelyi bútorgyár, az angyalföldi bú­torgyár, a budapesti bútorgyár, az újpesti bútorgyár, a budapesti iroda bútorgyár, a debreceni hajlított bú­torgyár, a Duna bútorgyár és a sze­gedi bútorgyár dolgozói április 30-ig terven felül százhetvennyolc óvódá­A reghini (Románia) IFIL hangszereket gyártó üzem egyik műhelye. A német nép szava P. Naipmov ciJ- ke a „Pravdu“-ban Moszkva (TASZSZ): A Pravda P. Naumov berlini tudósítását közű „A német nép szava" címmel. A berlini demokratikus övezet saj­tóközpontjának helyiségeiben — ír­ja Naumov — különös kiállítás nyílt. Az asztalokon, állványokon, albu­mok, irattekercsek, vaskos levélköte- gek láthatók. Ezek a neme' dolgo­zók aláírását, határozatait és leve­leit tartalmazzák, a német dolgo­zókét, akik követelik, hogy tegyék ’ehetővé a németek részvételét a né­met kérdés megoldásában. Ez a több mint kilencmillió szavazat, amelyre V. M. Molotov hivatkozott, megin­dokolva azt a javaslatát, hogy hív­ják meg Kelet- és Nyugat-Néme.or- szág képviselőit a német kérdésnek a berlini tanácskozáson való megvi­tatására. A berlini demokratikus övezet sajtóközpontjában megnyílt kiállítás azt is bizonyítja, hogy a német nép figyelemmel kíséri a négy külügy­miniszter berlini tanácskozását. Er­ről szólnak a többi között azok a táviratok és levelek, amelyek szűn télén áradatban érkeznek a tanács­kozás címére. zó számos le' !1kötegen nyugatnémet postahely -’zők lenyomata látható. A Nyugat-Németországiban élő né­metek, éppúgy, mint keletinéjne'or- szági testvéreik — a német kérdéf- megoldásának csak azt az útját is­merik el, amely biztosítaná az euró­pai békét és lehetőséget adna a né­met népnek arra, hogy békés élete' éljen és munkálkodjék. Befejezésül Naumov kiemeld, hogy a németországi dolgozó tömegek kí­vánságai teljes mértékben megfelel­nek az európai béke és biztonság szavatolása érdekeinek. Ezért a né­met kérdés megoldásánál feltétlenül figyelembe kell venni a német nép akaratát. A nyugati külügyminiszterek vasárnap este megbeszélést tartottak Berlin (MTI): A három nyugati külügyminiszter vasárnap este meg­beszélést tartott, hogy megvitassa a küLügyminiszteri értekezlet hétfői zárt ülésén elfoglalandó álláspontja* A Reuter tudósítója szerint Dulle*­A szovjet küldöttség címére érke- I beszólást tart. ’ ------­- * ovzja uitb ■ I Edén és Bidault hétfőn újabb meg- :- I beszólást tart kClpolitikai jegyzetek ba való szekrényt, negyven játék­szekrényt, ezeregyszáznegyven gyer­mekszéket, kétezer gyermekfelctetőt. kétszáznegyven gyermekruhatár' egységet, nyolcvan gyermek öltöző- szekrényt, valamint az óvónők ré­szére száztizennyolc asztalt és ugyan annyi szekrényt készítenek. * Az építésügyi minisztérium és az építők szakszervezete közösen hatá­rozta el, hogy az élenjáró műszaki és fizikai dolgozók nevét márvány­táblán örökíti meg. A márványtáblát cgy-egy épület átadásakor, ünnepé­lyes keretek között helyezik el az új épületen. A díszes márványtáblán azoknak a nevét olvashatjuk majd, akik ki­emelkedő munkát végeztek a laká­sok, kultúrházak. gyárépületük épí­tésénél. Mi nyugtalanítja a bonni vezetőket ? A német demokratikus kormány eredményesen ** érvényesíti új irányvonalát, ami láthatólag nincs Ínyére Nyugat-Németország amerikai megszálló hatóságainak és azok bonni bérenceinek. Az utóbbiak komolyan nyugtalankodnak az NDK kormányának si­került intézkedései miatt; ezt tanúsítja többek között az amerikai „közvéleménykutató iroda“ jelentése. Az österreichische Volksstimme című osztrák lap nemrégiben tudósítást közölt Bonnból, s ebben részle­tesen ismertette az említett beszámolót. A „közvéle- ménykuiaiók“ jelentését csak az amerikai megszálló hatóságok képviselőinek körében terjesztették, „bi­zalmas“ jelzésű borítékokban, tartalma mégis hama­rosan szélesebb körben is ismertté vált. Megállapítot­ták benne, hogy helytelen és veszélyes volna lebecsül­ni az NDK új irányvonalának hatását a német nép széles rétegeire. Hangsúlyozzák: az új irányvonal leg­fontosabb eredménye, hogy az „átlagnémetek" Német­ország mindkét részében még nagyobb rokonszenvvel tekintenek a Német Demokratikus Köztársaság felé. Az amerikaiakat és a bonni hatóságokat — mint. a lap megjegyzi, — különösen Izgatja az, hogy az NDK kormányának sikerült megtalálnia az életszín­vonal gyors emelkedésének útját. Izgatja őket az, hogy az NDK kormánya síkraszáll az NDK és Nyugat- Németország politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latainak fejlesztéséért, a határokra vonatkozó rendel­kezések enyhítéséért. A németek többsége az övezeti határ mindkét oldalán ebben fontos lépést lát Német­ország két részének közeledése és az egyesülés előfel­tételeinek megteremtése felé. Az österreichische Volksstimme azt írja, hogy ugyanabból a bonni forrásból származó értesülések sze­rint az amerikai hatóságok tájékoztatták a jelentés tar­talmáról Jakob Kaisert, az össznémet ügyek minisz­erét. A Kaiser minisztériumában működő „nyomozó tanács“ azonnal azt a feladatot kapta, hogy szerezzen „pontos“ értesüléseket (értsd: kémjelentéseket) az NDK iparának, közlekedésügyének és közellátásának legsebezhetőbb pontjairól. Ezzel kapcsolatban a lap rámutat arra, hogy az ügynökök nagy csoportját ré­szesítik „szakképzésben“ a u-örishofeni, haufbeureni és wiesseei (Bajorország) amerikai kémiskolákban, ahol a szabotázs és bomlasztó tevékenység különböző for­máira oktatják a hallgatókat. Vájjon nem a Német Demokratikus Köztársaság elleni újabb provokációkra készülődnek ezek a baiuli- ták? * ■ , ' Űj cégér alatt Mint az amerikai sajtó közölte, a newyork! Ha*" ward-klubban díszebédet rendeztek, amely­nek résztvevői szerfölött örültek egymásnak ... Az asztalnál többek között ott ült Hamilton Fish, volt képviselő, Barton Wilier, volt szenátor és Frank Gunnet sajtómágnás. Mindhárman arról nevezetesek, hogy a második világháború előtt az „Amerika mindenekelőtt" fasisz­ta érzelmű bizottság vezetőségéhez tartoztak. De kü- lön-külön is mindegyik komoly „érdemeket" szerzett az Egyesült Államok reakciósainak szemében. Hamilton Fish például egyike az Amerikai IAgíő megalapítóinak; ő írta e reakciós szervezet alapsza­bályzatának előszavát. Fish 1939-ben kongresszustaS létére ellátogatott a hitleri Németországba. A RibbeO- troppal folytatott barátságos beszélgetés után az utób­binak repülőgépén tett propagandakörutat Európában- Ennek során cinikusan kijelentette: „Németország kö­vetelései jogosak!...’* Wilier nézeteire jellemző az a kijelentése, amely«1 1941 júliusában Buffaloban tett: „Semmi sem dönthet) meg a hitlerizmust!..." Frank Gunnettről, a milliomos laptulajdonosról Wright Patman amerikai kongresszustag azt mondotta „Gunnett a legveszedelmesebb amerikai fasiszták egyike!.. A Harward-klubbeli gyülekezés -határozottan poli­tikai színezetű volt. Mint a New York Times című lap közli, az ebéden 35 reakciós Fish, Wilier és Gun­nett vezetésével újabb reakciós amerikai szervezet, az „Amerikai cselekvési bizottság" tervezetét dolgozta ki Röviden szólva, új cégér alatt feltámasztották az „Amerika mindenekelőtf-bizottságot. Hogy mi célból? Fish világosan megmondta: „A szocializmus és a kom­munizmus elleni harcra." Mint látjuk, az új „bizott­ság" céljai teljesen összhangban állnak McCarthy sze­nátor programmjával. Fish magát és kollégáit a „tekintélyes emberek* közé sorolja. Ehhez szó sem fér: Hamilton Fish és tár­sai McCarthyhoz hasonlóan valóban az amerikai re­akció vezérkarához tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom