Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

4

ÍN A f L O

!«»ü4 Nitril! 7

A KONGRESSZUSI VERSENY HÍREI

A vasast Bertanicx-brigád a vállalt nyolc he yéti a hónap eddigi szakaszában már 9'2fl csille szenei ad

A vásári Petőfi-aknán február 1- én Berianicz Gyula vájár csapata új frontfejtésen kezdte meg a szene- lést. A brigád tagjai elhatározták: n !;armadik pártkongresszus tiszteletére az előirányzott 6.25 csillés fej- teljesítményüket az. első negyedévben nvolc csillére növelik.

Az adott szó teljesítéséért a csapat idősebb és fiatalabb tagjai ösz- szefognak Lipics Gvörgv sztahám- vista vájár és Kaib! János vájár munkahelye egymás inellett van Ha valami nehézség adódik, vagy egy- egv siivegfa föltevésére kerül tor, kölcsönösen ségftik egymást.

Az, elvtársi segítségnyújtás szellemében dolgozó csapatban új vájárok fejlődnek. Tgv Mészáros Mihály és Bcnkő László fiatal bányászok csillézés helyett már a fejtésFobruár 5-én 166.6 százalékra teljesítették tervüket és ezzel 157 százalékra emelkedett havi eredmé- nyük is.

A Wolf-csapat példájára szépen haladnak a kongresszusi felajánlások teljesítésében más fejtési csapatok js. Az élenjárók közé küzdőiben hasznosítják azt, amit naponként a vájáriskolán tanulnak.

Február 4-én váratlan akadály hátráltatta a csapat termelését. Az éjjeles harmad nem készített be kellő mennyiségű fát a biztosításhoz. Bertanicz Gyula csapatvezető ebbe nem nyugodott meg. Délelőtt mikor már fogytán volt a faanyag, a fejtéstől közel egy kilométerre levő rakodótól hozott egy csille fát.

A brigád műszak végeztével ismét győzelmet jelentett. Esedékes havi tervüket 148 6 százalékra teljesítették. Fejteljesítményüket a hónap eddigi szakaszában a vállalt nyolc csille helyett 9.38 csillére növelték, a Bertanicz-brigád február 5-én reggelig 73 csille szenet adott esedékes tervén felül.

Garay.

te fel magát Nett lóz-sef elvtárs csapata is, amely február 5-ig 14) 6 százalékot ért el n havi terv teljesítésében. Müller Lajos elvtárs csapata 123.9, Tóth Ferenc elvtárs csapata 120 százalékra teljesíti esedékes februári tervét.

A Ngresszü i párosyersenyl'en továbbra is a Komlói Szénbányászati Tröszt veze

A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói továbbra is vezetnek, a pécsiekkel folytatott kongresszusi párosversenvbeii. A Komlói Szénbányászat! Tröszt túltel jesítette tervét. a Pécsi Szénbánya Vállalat csak 97.3 százalékot ért el.

A Pécsi Szénbánya Vállalat lemaradásának oka: Béke és András- aknn dolgozóinak kivételéve’ nem teljesítik tervüket az üzemek. A A komlói üzemek közű' esnpán An- na-akna maradt le, a többi messze túlteljesíti tervét. A nagymányoki bányászok példán 132.3 százalékot értek el eddig a februári terv teljesítésében és ezzel messze maguk mögött hagyták pprosversenytársu- kat, a vasasi Petőfi-aknát is.

A pécsi bányászokra nagy feladat vár: nemcsak elmaradásukat kell pótolniok a kongresszusi versenyben, bánéin ntol kell érniök versenytársaikat is. fTarc©’innak a pécsvidéki bányászok régi harcos múltjukhoz méltóan, teljesítsék tervüket, vá'tsák valóra a Hl. pártkongresszus tiszteletére tett ígéreteiket!

Megállják helyűket Komlón a nógrádiak is

Török István és Szabó Lajos vd- lárok, a nóyrádmegyei kdnyási bányaüzemből kerültek a komlói szénbányákba. Nóyrddban is nagy szükség volt munkájukra, mégis Komlót választották.

Novemberben érkeztek és azonnal

az Les üzeni élcsapataiban foglalók el helyüket. Decemberben már 159 százalékos lervteljesitést értek el. A jó eredmény még nagi/obb lendületet -dott munkáinkhoz, hiszen a jó tel- ’■"sitménnyel 112 forintos műszakon- kérni fizetés is járt.

Januárban is megtartották jó eredményüket. Január végéig 152 százalékra teljesítették tervüket. A ///. vártkongresszus tiszteletére új foga dóimat tettek: 15 nappal előbb készítik elő a Kincses-körle‘ ú i frontját.

Török István és Szabó Lajos vájárok — amellett. hogy naay gond.o* fordítanak nmnká-'ik gyors és kifogástalan elvégzésére — sokat töröd nek a fiatalabb dolgozókkal is, A melléjük beosztott csillésekből vájárokat nevelnek.

t / bányászol* nerelfdnek rr i omlói Szebényi’vnnpnihnn

A komlói Kossuth- ekna III-ns üztonében Szobányi József s.ztshá novista vájár elővájó csapata új, fiO méter hosszú frontfejtést készít elő.

Szebényi József a munka megkezdésekor Juhász János és Kam- hal László fiatal bányászokat vet'e maga mellé azzal, hogy belőlük jó bányászt nevel. A III. pártkongresszus tiszteletére pedig felalánlotta, hogy az új dolgozókból álló csapatának milesítmé- pve minden hónapban eléri a sztahánovista szintet.

A két fiatal csillés már jóval műszakkezdés előtt leszáll és a munkaidő kezdetéig ácsolatfát, ürescsillét készít elő. Az etővá- jáisban kitermelt szén elszállítása szintén az ő feladatuk.

De nemcsak ezeket a munkákat végzik becsülettel, hanem már az ácsolatok beépítésében is otthonosan mozognak. Szebényi József most a réselésre tanítja őket. Türelmesen magyarázza a vá- jármunkn egyes fogásait, főbbek közöt” azt. hogy kö.nnvebb a tévesztés akkor, ha a

szénfalat nem szembe hanem rétegeződés irá nyában támadják.

A Szebényi brigád fiataljai jó munkájukkal kapcsolódtak be a „Dicsőséget szerzünk az ifjúság városának Komlónak'“ mozgalomba. Február 6-ig az előirányzott 7.69 méter helyett 9.4 métert, haladták előre. Az új front elkészítését meggyorsító kitűnő ered-, menyükkel hozzásegítik az esedékes havi tervét 104 5 százalékra teljesítő üzemüket ahhoz, hogy a tovább* fe’odntokat is sikerrel oldja meg.

Wolf Gyula fron'hrígádfa tört é'rts Pées Vi. herii< elken. a frnnthrigtidnk versenyében

Nyílt levél Pécs vörös tanácsa végrehajtó bizoitságnhoz

p ártunk javaslata alapján me gszületett az új kormányprogramra,

* melynek egyik fontos részének végrehajtása az építőiparra hárul. Ez döntően a lakásépítésre és a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges építmények megvalósítására vonatkozik.

Az E. M. 73. sz. Állami Építőip ri Tröszt dolgozói is felismerték a kormányprogramm fontosságát. Már most, a legmesszebbmenőkig foglalkozunk az ezévi lakásépítési és mezőgazdasági tervünk szervezésével, részletekig menő ütemezésével, hogy azokat maradéktalanul teljesíthessük.

E kormányprogramm után a „Szabad Nép“ 1954 január 30-i számában megjelent a minisztertanács határozata: „Magánerőből történő családi lakóházépítések fokozott támog tásá“ ról szóló ismertetés.

Ez az új Programm Pécs dolgozóinak körében is nagy örömet és érdeklődést keltett. így trösztünk és vállalataink dolgozói is nagy örömmel fogadták ezt a határozatot és szeretnék, ha ez mielőbb a megvalósulás útjára lépve városunk területén is. Mivel ennek a határozatnak végrehajtása is döntően az építőiparra hárul, a tröszt műszaki dolgozói társadalmi munkával kívánnak konkrét segítséget adni a saját lakóház akcióhoz, mégpedig nemcsak műsza i tanácsadással, hanem díjtalan tervezéssel, az építkezés szervezésével, olcsón előállítható előlegyártott elemekkel.

Az E. M. értesítése alapján a saját lakóház építkezési akció megkezdéséhez 30 házhelyre van szükségünk. Ezért, mi, az E. M. 73. sz. Állami Építőipari Tröszt műszaki kollektívája, felhívással fordulunk Pécs Város Tanácsához, hogy a maga részéröl is tegye meg az első lépést, foglalkozzék a telkek kijelölésével és juttatásával. Sürgősen jelöljék ki a város területén azokat a telkeket, amelyeket a sajátház akció építéséhez a dolgozóknak kívánnak juttatni.

A házhelyek kijelölése és jutta tása azért is sürgős, mert enélkül dolgozóink konkrét formába n nem tudják saját erőforrásaikat számba venni, mi pedig a műszaki tervezést (városrendészet miatt) beindítani és az előgyártásra vonatkoz ó tervezést és szervezést megkezdeni nem tudjuk.

Levelünkön keresztül szeretnők elérni, hogy Pécsett az új határozat végrehajtásának megkezdője és úttörője a városi tanács és trösztünk ' ollektíváia legyen. Mielőbb várjuk a városi tanács érdemi döntését és válaszát.

JOÓS ANTAL JUHÁSZ FERENC

igazgató termelési osztályvezető

Tíz cs^áili íré? fe'épUsw fám1* anwgot tolásának ml ernjjííl a pécsváradi kisteltéséplíj líoííwók

A pécsváradi gépállomás dolgozóinak régi vágya a házépítés. — Többször is fordultak a gépállomási központhoz kéréssel: tegye lehetővé, hogy mielőbb saiát otthonhoz jussanak.

A régóta húzódó ügyre most kaptak flötetet a pécsváradiak a vasárnap megjelent új kormán vhatáre7.atban. Még aznap mefijeezÍ

dődtek a tervezgessek — mit segíthetnek ők maguk abban, hogy

mielőbb megépülhessenek az új lakások. — Már az első napon 17- en határozták el az építést. Közülük kettő kőműves, akik maguknak is. társaiknak is elvégzik a szakmunkát. Az építési anyag nagyrészét — min egy tíz házhoz szükséges tetőzet és más épf+ő- ammeot a gérvátlomás feúesztés során lebontott rég,* épü’etekből nyerik Követ a közeii használatokon kívülálló kis kőbánya érmé

kéből kapnak. Itt csak a fuvar kerül pénzükbe Az első ie'ent- kezőkhöz csakhamar ítiabb három dolgozó csatlakozott.

A gépállomás vezetői, a naoobban összehívják a húsz kislakás-' építőt, hogy közösen .megbeszéljék: mive' se g’fb-'tik még egymást. Á ’ "Mi tanács pedig a községfejlesztési tervnek megfelelő, egészséges helyet ie- Vő-! k: „7 új lakótelep számára.

A KULÁKSÁG KORLÁTOZÁSÁBÓL

Pártunk a proletárdiktatúra kivívása után hozzákezdett a mezőgazdaságban is a szocializmus építéséhez. Ezzel együttjárt parasztpolitikánk lényeges változása is: paraszt politikánk alapja a lenini hármas jelszó lett. A szocializmus építése falun megköveteli a munkás-paraszt szövetség állandó erősítését, ami any nyit jelent, hogy a munkásosztály- znak a szegényparasztsággal létrejött szövetségét ki kell egészítenie a középparasztsággal való szövetséggel. A szegényparasztokra, az öntudatos termelőszövetkezeti parasztságra támaszkodva, a középparasztokat is be kell vonnia a szocializmus építésébe. Ugyanakkor harcot kell folytatnia a falu kizsákmányoló!, a ku- léSt-nagygazdák ellen. A kulák elleni harc és a középparaszt megnyerése, a kulák oldaláról való leválasztása, majd szembeállítása a kulikkal, korántsem könnyű feladat mivel a kulák is paraszt és rokoni, baráti Kttx kapcsolatokban van a parasztság többi rétegével.

A hatalom kivívása után a lenini tanításoknak megfelelően megkezdtük a harcot a falu kizsákmányolói. a kulákok ellen. A lenini-sztálini tanítások alapján a kulákság elleni harcot a pártnak két szakaszban kell megvívnia. Az első szakaszban a ku- 'ákság korlátozásának politikáját folytatjvfc. E politika lényege az, hegy leszűkíti a kulákság kizsákmányoló lehetőségeit, megakadályozza gazdagodásukat anélkül, hogy meg- fosztaná őket termelési eszközeitől. A kulákság korlátozása tehát nem jelenti a kulákségnak, mint osztálynak felszámolását. A korlátozással azonban természetszerűleg együtt jár, hogy egyes kulákok kiszorulnak, tönkremennek.

Pártunk Központi Vezetőségének javaslatára a kormány több rendeletet atot* ki a kulákság korlátozására. SlámoG gazdasági intézkedés is történt, amely bevezette a progresszív adózást, a mezőgazdaságfej- 'esztési járulék fizetését, progresz- sztwá tette a begyűjtést, megtiltotta a fold adás-vételét, szabályozta a földhaszonbérletet stb. E rendele- lek gátat vetettek a kulák-nagy- gazdak terjeszkedésének, kizsákmányoló tevékenységének. Egyebek kö *őtt megtiltották, hogy a kulák tagja legyen a falusi szövetkezetnek. Kizárták őket a régitípusú szövetkezetekből, amelyek irányítása a kezükben volt.

Ezeket a rendeleteket a dolgozó parasztság, közöltük a középparasztság is helyesnek és igazságosnak tartotta, egyetértett pártunknak ezzel a politikájával, mely erősítette a munkás-paraszt szövetséget, államunk alapját. A kulákság korlátozására Irányuló politikánk eredményeként jelentősen csökkent a kulákság gazdasági ereje, ennek megfelelően politikai befolyása a dolgozó parasztságra.

Párunknak a kulákság korlátozására irányuló politikája gyakorlati végrehajtása során azonban — részben a kiadott rendeletek egyes hibái következtében — falun sok helyen zavar volt abban a kérdésben, hogy „ki a kulák"? Gyakran önkényesen ragasztották rá egyesekre a kulák nevet és megtörtént, hogy középparasztokat ds a kulákok közé soroltak, míg a valóban kulákokat nem tekintették annak. A közép- parasztoknak a kulákokkal való ftsz- szekeverését a ku'ákok is igyekeztek elősegíteni, hogy ezáltal kivonják magukat a korlátozó intézkedések alól. Segítették őket ebben az állam* és helyi tanácsszervekbe befurakodott ellenséges elemek is. Ezek az elemek a kulákkorlátozásra kiadott intézkedéseket, a kulák meghatározását, az adózás és a begyűjtési előirányzatok megállapításánál szándékosan helytelenül alkalmazták éppen azzal a céllal, hogy a középparasztságot a kulákok oldalára taszítsák és szembeállítsák őket pártunkkal, népi demokratikus kormányunk kai.

A párt és állami funkcionáriusok munkáját zavarták egyes állami szervek túlzott adminisztratív intézkedései. Ily módon általában nem o kizsákmányolás tényét vették első sorban figyelembe, hanem csak a rendeletekben megfogalmazott és nem kielégítően magyarázott meghatározásokat, a „kul ókhatárt". Igv például az olyan gazdákat, akiknek birtoka nem érte el a 25 kp'asztráüs holdat és a 350 aranykoronát, de egv /agy több állandó alkalmazottat 'bérest, illetve gazdasági cselédet' foglalkoztattak, tehát kizsákmányo lók voltait, gyakran nem tekintet lék kukáknak. Elnézték, hogv az ilyenek különböző módszerekkel kivonják magukat a korlátozó rendszabályok alól. Ugyanakkor a törvényes rendelkezéseket mereven alkalmazva megtörtént, hogy kulák- nak tekintették az olyan középparasztot, akinek földterülete elérte vagy meghaladta ugyan a 25 kataszt- rálls holdat, de földjének minősége rossz volt, azt maga és családja művelte meg és soha nem volt kizsákmányoló. Vagy az olyan középparasztot.akinek tulajdonában vagy bérletében lévő földterület aranykorona értéke elérte vagy mosha’ad- ta ugyan a 350 aranykoronát, de a terület nagysága csupán 18—20 ka- tasztrálls hold volt, földjét saját ma ga és családja művelte és bérmunkásokat (cselédeket) soha nem tartott. Számos helyen előfordult, hogy a szőlő, kert, gyümölcsös területnek szántóföldre való átszámításánál estek közéoparasztok kulákkorlátozó Intézkedések alá.

Nem volt egészen világos nárt é« állami funkcionáriusaink e’őtt, hogv valójában „ki a kulák“. Ezen a helyzeten rontott a kuláklista Is, mive! szentesítette a hibákat, elhomályosította a kulákság osztályhelyzetét és adminisztratív útra terelte a ku- lákság elleni harcot. Mindez azt jelentette, hogy a kulákoknak szánt ütések gyakran a középparasztokat is érték.

A kulákok korlátozásában hiba volt a kulákosodás veszélyének túlbecsülése. aminek következtében olyan terheket raktunk a külgazdaságokra, amelyek nemcsak kizsákmányoló tevékenységüket korlátozták. vagv vagyonosodásukat akadá- 'vozták, hanem gazdaságuk tömeges ’eromlásához vezetett, sőt termelésük folytatását is lehetetlenné tették. Ehhez járult, hogy gyakran túlzott — és többségében igazségta'an

— büntetéseket vetettek ki ráiuk Ennek következtében a gyakorlatban a ku'ákság korlátozásának politikáiéról átcsúsztunk a kulákság likvidálásának politikáiéra, ami a középparasztság megnyerésre irányuló poétikánknak ártott károkat okozott A kulákok — gyakran indokolatlan

— zaklatása sértette a dolgozó parasztság ieazsá gérzet ét, megriasztotta a középparasztokat. Ugvanak.knr a kulákkor’átozás terén elért eved menyek számos fa’usi párt- és álla- ti' funkcionáriust elb'zakodottá, ső* •"kká tettek, lebecsü'ték és je'en'e“ 's le-becsü'ik az oszf-Ä'veVensZ« eve !ét. Sokan úgv vé'oV^'tnek irrig jn- 's: „A kulákok már össze vannak törve", „sok vizet már nem zavarnak", vagy „most már nem veszélyes a kulák“, „meghúzza magát", stb.

Az ilyen nézetek veszélyességét és tarthatatlanságát maga a kulákság bizonyította be a Központi Vezriő- ség júniusi határozata és a kormány Programm nyilvánosságrahozása után, am'kor a kukkok nrszát»—ert° ri szem telepedtek, visszakövetelték a ‘örvényesen ál’amosított házaikat az államnak már korábban fe'aián- 'ott fö'djeiket, adataikat, fe*szere 'óseiket. amelyeket az állam a termelőszövetkezeteknek juttatott stb. A „visszahúzódó" zsírosparasz.tok a kormánvoroeramm megielenése után támadásba mentek át a falu szocialista erői, a termelőszövetkeze- ‘«k e"o-n.

A Központi Vezetőség júniusi határozata és a kormány preg- ramm.jának megielenése után pártós állami funkcionáriusaink soraiban sokhelyütt bizonytalanság mutat kozott a kulák elleni harcot illetően. Megzavarta elvtársainkat az hagy megszüntették a kuláküstát. Akadtak akik ezekből az intézkedésekből olyan hibás következtetéseket vontak le, hogy most mér nem harcolunk a kulák ellen. Mi sem veszélyesebb, mint ez a nézet! Pártunk továbbra is folytatja a kulákság el- 'eni harcot, a kulákság korlátozásának politikáját, alkalmazva azt a lenini tanítást, hogy: „A kommunista pártok egész falusi munkájában a legnagyobb figyelmet az e rétegek elleni harcra, a falusi lakosság dolgozó és kizsákmányolt többségének e kizsákmányo'ók eszmei és politikai befolyása alól való felszabadítására kell fordítani." (Lenin: Az agrárkérdésről II. kötet 594 o'dal). Ezt a politikát azonban úgy kell fo'ytat- nunk, hogy felszámoljuk azokat a h'bákat, amelyeket e téren elkövetőink.

Pártunk új politikájának megfele ően már számos intézkedést tettünk az elkövetett hibák kijavítására Többek között a szőlő kert és gyű mölcsös fe’szorzását nem lehet alkalmazni A gazdasági korlátozó in- ’ ézked' ■: a jövőben csak azokkal a | .srv-rasztnkFal szembún eV p’kr u azni akik jelenleg sári’ vagv béreit földjükön — még ha gy a 25 katasztráHs ho’dat és a 35r aranykoronát együttesen nem ér’

'1 — egv vagv több á' andó •>'' v nazottat fog'p'' -datrsk váz len munkaerő: zsákmányolna' g I Alkalmazni kell a korlátozó rend |

szabályokat továbbá azokkal a kulákokkal szemben is, akiknek jelenleg tulajdonában vagy bérletében levő összes fö'dterület a 25 katasztrális hiúdat és a 350 aranykorona érteket együttesen eléri, illetve túlhaladja.

Termé«7e^s*n a hibák kriavttására hozott intézk-MMek nem iotentik azt. hogy azokat a ku'óko- '-■at, akiknek az edd*«i korlátozás —1 és sok esetben az elköve.ett tú’zá- sok — következtében lényegesen csökkent a földterületük és ma már nem éri el a 25 katasztrális he'dat, és a 350 aranykorona érteket és bérmunkást sem alkalmaznak, nem tekintjük oszilályellenségnek. Há*uk birtokuk nagyságának megfelelően vonatkoznak a kormány rendeMei, velük s7.emben a gazdasági korlátozó intézkedéseiket nem alkalmazzuk. Amennyiben betartják népi demo- kradkus államunk törvényeit, gaz- dá'fíodásukat nyugodtan foly.athat- ■ák. Párt- és tanácsszerveinknek azonban velük szemben politikáéi megkülönböztetést kell alknlmazniok fokozott éberséggel kell törekedn*ök arra, hogy a kuíákságnak ezeket az elhullott e'emeii.“, ak'ket a gazda- ;ági korlátozó intézkedések nem érintenek, de akiknél állandóan fenn ált a veszélye annak, hogy különböző mesterkedésekkel, szabotázscse- kkményekkel, rémhírterjesztéssel igyekeznek hátráltatni a szocializmus építését, összefogva a falu egyéb ellenséges elemeivel, a volé földesurakkal, klerikális reakcióval, stb. — ne vegyék fel a termelőszövetkezetbe, föidművesszövetkezetbe, ne juthassanak be a tanácsokba és egyéb társadalmi szervekbe sem. Vi- gyázxiiok kell azonban pártszerveze- erinknek, hogy amikor ezekkel az elemekkel szemben folytatják a harcot, ne suj..sák a középparasztokat. Ellenkezőleg. Az olyan középparaszt a! szemben se alkalmazzanak semmiféle megkü'önböztetést, akit azelőtt hibásan kulóknak minősítetek.

A kulákság eHeni harcban úgy érhetünk el további sikereket., ha a azdaséigi és adminisztratív rendszabályok mellett állandó politikai fel- világásítással értetjük meg a közép- daraszt? igga! a dolgozó parasztokkal e harc értelmét és célját, ée iket i- szembefordítjuk a ku’ák.ágai. A mlákság elleni sikeres harcot éf középp .rasztta. való szőri ség megteremtését csak akkor le-