Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

1954 FF.BRTTAR 7

N A P L O

/z ivcnbattyáni Ságvári Endre fsz do'gozói a lil. pá {kongresszus tiszte étére versenyre hívják a megye összes terme őszövetkezeteit

Mi, az ivánbattyáni Síig vári Erűire tsz tagjai a pártkongresszus tiszteletére megfogadjuk, hogy a soron következő feladatokat katarid 1 előtt elvégezzük és egyben versenyre szólítjuk a megye összes termelőszövetkezeteit az alábbi szempont >k szerint:

A tavaszi magvakat megtisztít jnk, esi rázóképességüket ellenőrizzük, vetés előtt csávázzuk és a magágyat gondosan eőkészítiiik. A mezőgazdasági gépek kijavítását februárig helyett február 20-ig befejezzük. A terv szerinti 160 holdból visszam >radt 30 hold földre a háztáji gazdaságokból kihordjuk a trágyát.

Ahogy az idő megengcáli. őszi mélyszántásainkon a simitózást elvégezzük. A 450 hold őszi ka’ászosra holdanként 30 kilogramm pétisót szórunk, amit már jó előre megrende' tünk. A műtrágyát géppel szórjuk hogy egyenletes legyen.

Az őszi szántásainkat boroná'ás helyett amennyire a terület en gedi. rotációs kapával 'azítjuk fed.

A 2» hold tavaszi árpát és a 20 hold zabot (00 százalékban keresztsorosan vetjük e’. A 60 hold kukoricát

az ősszel iól megszántott fgbibe négyzetesen vetjük. 33 hold füveshe rét telepítünk és a kikeléskor a szükséges fogasolást e'végezaiik. Kukoricánkat háromszor géppel és kétszer kézzel megkapáljuk.

Az álla Hm vesztés fe Vesztése érdekében a következőket vállalj ak a7 egészséges kancákat befedeztetjük és a lóállományt 13*-rő' 23-ra emeli ük. A teheneket törzskönyveztetjük és bevezetjük az egy ivarzás alatti kétszeri fedjhztetést. A selejt teheneket fokozatosan kicseréljük és he’yettük törzskönyvezett teheneket állítunk he. A tehén í lományt 24-ről 40-re emel jük.

A sertéstenyésztésben bevezetjük az egv év a’atli kétszeri mala roztatást ezt a heterózispermás megtermékenyítéssel és a hizlalás alatti egyszeri fiaztatással akarjuk biztosítani.

A juhá lományi'ál heuezef jiik a két év alatti háromszori eilest, agyapjúhozam állagot 4 kilogrammra iiöve'ifik. A hozam növelésének ér-lekében a másfél havi szoptatás után anyánként még 30 35 liter tejet

fejünk ki amit úgy akarirlk e'érni,hogy elles előtt az anyákat jo' el "készítjük.

RaromHál'ományunkHoz 800 naposcsibét álh'tnnk be és a kotlák jó kihaszná'ásával is 300 csibét neveltetünk fel. Az egy t- ril: utáni tojásétlagot 100 darabra nőve jiik, amit vándorólazással lágy eleség etetésével, a téli hónapokéban csírázott zab etetésével akarunk elérni.

Teb''nárománvurkat elles e őt( jól előkészítjük. Tőgymasszázá‘snt háromszori feiéssel, Steimann- féle borjúneveléssel, valaróint az ál átok megfelelő e'helyezésével a fe jési átlagot 7.6 literről 10 literre emeljük.

A növénytermesztés és állat 'enyósztés mellett kiegészítő üzem ágként a gviimölcsösf sző'észetet és kert észetet létesítünk. A !je'en égi bárom hold gyümölcsösünket 16 h okira növeljük, részben állami segítséggel, részben saját trőn'ből. Ezenkívül öt ho'd szőlőt te építünk.

Beadási kötelezettséigeinket baromfiból, tojásból, tejből és hízott sertésből határidőre 100 százalékra teljesítjük.

A tagoknak havonként egv-egy munkaegységre 3 forint előleget biztosítunk a következőképpen.’ februárban tei*erm"khől, márciusban baromfiállományból, áprilisban iuhtermékekből és tojásból, májusban a kertészetből, júniusban tejtermékekből, iótinsban süldők eladáséból, augusztusban kertészetből és tojásból. s7,pn(<-mbertől ke;<dlődően hízottsertésbő1. Ezenkívül minden tsz-tagnak biztosítjuk sertéseinkből a hízónak vnk>t.

._ V.állak’snnk marod--iktnlnn fel iesífését úgv birtosífuik. hogy a termelési terv készítésével egyidejűleg n mnnka'acrvezetr’f et megszí ’ 'rdflipk, n knnások terii’efét egyénekre kiosztjuk, ezen keresztü biztosaink a munkák ’d"b ‘ni elvégzését, és így módot adunk arra, hogy a terven felüli termésből a tagok prémiumban résTesü'ieniík.

nTTixnan r • »rc-.c , . j tfl, mim rm t ____________________________

TÁ

Vris

MDP vezetőségi Itag

f rf fij

CZIOTER Iá NOS tsz-elnök

WEISMtlT r er FEREIVQ brigádvezető

kfa^íti’í a p ilkinyai termel ísziivetkező;e!c

Termel ni tervi!’ et és a inajsi

Termelőszövetkezeteink tervkészí- ése ebben az évben sokkul nagyobb tonddal történik, mint itzelőtt bárdikor. A nagy munkában nemcsu- ,0n az elnök és a köíirjvelő vesz 'észt, hanem a növény-’ és állattenyésztési brigédvezetákagronómu- '°k és a tsz-tagok is. |4 palkonyai Mao Ce-tung tsz-ben ci: elnökön és

könyvelőn kívül több termelőszövetkezeti tag kapcsolódott bele aktívan a tervkészítésbe.

A majsi Táncsics tsz-ben feltűnően sok szerződéses növény termesztését tervezték, hogy a tagság pénzbe^ jövedelmét fokozni tudják.

SAGVÁRI RÖ7.A levelező.

Elvtársi segítség

Naponta növekszik azoknak az üzemeknek a száma, amelyek a gép állomásokat segítik a javítási munkák elvégzésében, A Daniivá a. Finommechanikai és Szerszámgyár kül üsttel január 28-án vették számba a kozárm’sienyi gépállomáson, hogy mi szükséges a hátralévő munkák elvégzéséhez, mivel kell segíteni.

Patroná’ási szerződés megkötése uíán néhány nappal megérkezett az első szállítmány a gépállomásra kb. 12.000 forint értékű szerszámot kaptak. Menetvágókat, menetfúrót, tolóméircét, kisebb, nagyobb fúrókat.

„Calatank a sáörfie’yi Kte I« á'lami golnii versenyló hívásához“

A szent egáti kísérleti gazdaság is csatlakozik a sátorhelyi Béke <3r* állami gazdaság 111. pártkongresszus tiszteletére tett versenytelhívásáhos

Az állat r nyésztés terén vállaiju hogy a 10 literes istállóátlag meg tartása mellett 3.7 százalék zsírt tar lalmazó tejet termelünk. A mesterségesen nevelt borjúknál napi 1-05 kilós súlygyarapodást érünk el és 170 kilós súlyban választjuk le. Száz tehén után 80 borjút nevelünk fel. A tejet minőségileg ellenőrizzük havonta háromszor. Vállaljuk, hogy a mangalica törzstenyészet vá lasztási átlaga kocánként 5.7 malac tesz. A malacokat olyan minőségben neveljük fel, hagy minden másáaük leválasztott malac tenyészérelt korban köztenyésztésre megfeleljen. A lovaknál a vemhességet 80, a csikónevelést választásig 90 százalékra teljesítjük. A nevelést új módszerekkel végezzük az önköltségcsökkentés ér. dekfthn.

A takarmánygazdálkodás terén vállaljuk, hogy a pillangósok második és harmadik kaszálását besilózz uk, az első kaszálásnak 30 százalékát állványokon szárítjuk. A takarmányrépa átlagtermését 160 mázsáról 200 mázsára emeljük. Több sárgarépát, spenótot és takarmánykáposztát termetünk az állatok takarm ínyozdsára.

A dolgozók szociális helyzetének javítására vállaljuk, hogy 58 közös, konyhás lakást felújítunk, önálló konyhát és kamrát kap minden dől. gozó. A kicsi egyrészt» ablakok hdx. "ti a gazdaság műhelyében dupla, nagy ablakokat készítünk. Az ikerlakóházakat saßt rezsiből építjük fél. 60 férőhelyes munkásszállóhoz fürdőt építünk. A gazdaságban lakó dolgozóknak biztosítjuk a sertéstartást, kétrekeszes sertésófttkat Ínfűink. On i majorban a járdát felújítjuk• Péterta, Keselőcz és Önti pusztát villamosítjuk. A tervteljesítés után kapott prémium 10 százalékát, az igazgatói alapot sportpálya és öltöző építésiké, a gazdaság központjában 50 férőhelyes napközi építésére és az üzemi konyha korszerűsítésére használjuk fel.

A dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítése céljából « gazdaság könyvtárát, újjászervezzük. Természeti tutominifi előadásokat nemcsak a központi majorban, hatvan az üzemegységekben, is tartuidr. líagyobb támogatást adunk a szín jét szó és tánccsoportnak. Az úttörőik részére játék eret biztosítunk.

FEKETE ISTVÁN Th. ZILAHI ANDRÁS

MDP-titkári igazgató

MATE PET ERNE ŰB.elnök

Téli munka, téli iirilm’ik a s/entlorinci Úttörő termelőszövetkezetben

A pécsi járás legjobb

termetőszö ve tkeze té- ben, a szentlőrinci,Úttörőben télen is szor- «! munka, vidám élet folyik.

A tagságnak több, mint a fele nő. Ezek az asszonj’ok nemcsak arról nevezetesek, hogy ég a dolog a kezük alatt, kezdeményezésben, tervezésben is hű segítőtársai a férfiaknak. Közülük hárman — Borovácz Józseíné, Beck Károly né és Kovács Istvánná — jó munkájuk jutalmául a növénytermesztési brigádokat vezetik, többen pedig felelős beosztásban végzik az állatok gondozását.

A fejőnők javaslatára vezették be tavaly a szakaszos trágyakezelést. Az 1953. évi 15 mázsa búza átlagtermés arm buzdította a tsz tagjait, hogy ezt a megkezdett munka i folytassák. A szakszerűen kezeit trágyával eddig 50 hold termő- erejét növelték.

A kosárfonás, a zsákok. gépek kikészítése mellett folyik az új év feladatainak tervezése. A növénytermesz tési brigádvezetőnők kezdeményezésére ezerben a nagyszámú állatállomány növelése metlett 15 hold szerződéses cukorrépa termesztésével gazdagítják tov ább a csoportot.

Munkakörük becsületes ellátása mellett vs asszonyok legfontosabb gondja a tagok jelétének fokozása.

Gondoskodásuk ered ménye, hogy ebben a termeiőcsoporíban minden család vágott a télen hízott sertést és már most ott vannak a háztáji ólakban a tsz állományából kedvezményes áron juttatott süldők az idei hfz laiásra.

let megvalósítani, ha. (szilárdan tá- bas’df' ipnk a szegen-fparpsp.s-.gira. ^ szeeénvp.p,rp,s7.toég n.»mesék a habomért folyó hare szr ihászában ha- ,pm a szae’pUizmus ép'líse idején is -'gypf'en. szilárd táma=m a munkásosztálynak falun. A ‘fa tusi asz tál v- *®rcban azonban a kő m 'oparaisz.+síg- is döntő szerepe ‘van. Sztálin

e’v+árs azt tankja; a ku'élksáe

harcnak. azon az úton keli hogy naegsz a vezzíik a sze- ^nvparaisztsáa-ot a, ki dák eMen. de ‘tzon az úton, is hor/v megsziiÁrdít- a oroletapi’átaűfl és a szegénvpa- ^Ssztság szövetségét p X özépnaraszt- ^äeal olymódon hoev 1 a közénna- r^ztlot a ku Mk -'lés» erdekéb0" «hrátasz+inV a Vfttfáíkságtól.“

, ^ZŐmOS H© yen megtörténik. ?®sv párt,szervezstpiri)l lebecsü'ik a Ku'áik ei'1ien.T poíitikai harcot és úsv Sondojjáik. Hogy a 'I u'áksás krrtá- ‘oeása. vétnrnhaTth-i’ó e«v szerűen l^ndni*>+<»tr rjtiáin. Ez. mneníkiivás.

A ku'iáikság ellent oo'-ttkai harc ^án rtaiaoriia le kell leplezni a ku- kizsáikményoTő té vékenyséaét eV- |hpltrá<'Ta*>Wien'jssógét azt hogy aon- 'tt^kodásmódia nem vá’tozott. Szí- V"* harcot kell' folytatot elsz?ge'*e1é- ^®ért hogy e®»®!1 írttá1 asszuk o’dnlá- megnyertük a 'Bii polittkánknak a. h-Ö7épnsi,ra,sztirii. s 'bevonjuk a sao- ptslizmus építé«iéhfí. Ez soko'ds.hfi ^nvoiirtt feladat vmelv csak tü- relrnps és hoKS/Pid-ílv vas fe’viVgosftó rr'ettayŐ7Ő munkával vezethet ereo- jhényre Ezért arra van szükség r,r>EV pártszr®rveze* e inkben. a tané- ^-tokhan, a term0'?’szövetkezei ekben ^rcöseo saérnoMé le fel a ku'áksó? ^szélvességét Wsrfsülő megalkuvó Jeteket vessenel: véget a ku’ák- Ka'l szembeni eng * dékenységnek. — ^ártsák be a Wvtényee rendelkezé- ^ket a kutákcik.k l 1 szemben is, de l*e' tűrjék azt, bngrv kBátsszák aao- vagy ne tel jíjsílsék törvényes ™®téfezettségeiiket. Magyarázzák meg 4 Párttagoknak ős. a pártonkívüli ''állóknak pértujnk parasztpoUtiká- ^ és vértezzék fel a párttagságot f2 osztályeüensé j; elleni politikai haextra. neveljék 'őket nagyobb éber- 8égre, fokozzák lbennük az ellenség ’,ránti gyűlöletet.1

(Megíelerfí a . PVopagandista' 1951 jan Bi ri számában-)

Mi volt a klerikális reakció célja a magyar tíjúsánea! aHorlhy-ienÉzeílien?

^ichy Nándor, a klérus egyik vezérpoliti- ^ kusa az 1929—33-as gazdasági válság előestéjén kikotyogta Kalocsán az alföldi katolikus „seregszemlén", hogy mi is a klérus, vele együtt a rendszer célja a magyar ifjúsággal. így nyilatkozott: „ ... ijesztő szervezkedést látunk a destrukció (rombolás) javára, mellyel szemben az államok csakis a szuronyokra támaszkodhatnak, azt is csak ott, ahol van szurony, amíg azokat a szuronyokat kezelők nem inficiálódnak e szellem által.“ (Nemzeti Újság, -1927). E virágnyelven megfogalmazott mondat mögött az húzódik meg, hogy a fiatalságot úgy keli nevelni, hogy az kész legyen bármikor a rendszert, a klérust támogatni. A nevelés szellemének iránya, már 1920 májusában napvilágra került a „Nemzetnevelésében: „Sovén (soviniszta) nemzeti érzésre kell nevelni az ifjúságot“ — írja.

E cél elérésére legjobb alkalom az iskola volt. A klérus élt is az alkalommal. Felekezeti iskoláit — a népellenségre való nevelés fellegváraivá építette ki és emellett nagy befolyást gyakorolt az állami közoktatás irányítására is. Horthyék ezt — érthető — jó szemmel nézték, támogatták, mert az uralkodó osztálynak szüksége volt, hogy megbízható elemekkel végrehajtsa a köznevelés „reformját". Olyan emberek kezébe került a vallás- és közok tatásügyí tárca, mint Klebelsberg Kunó vagy Hóman Bálint, olyanokéba, akik nagyon közel álltak, vagy személyükben képviselték a klérust. Emellett az anyagiakban sem volt hiány.

A kormány a felekezeti elemi népiskolák támogatására az egész állami népoktatás költség- vetését meghaladó összeget fordított. Például az 1927—28-as tanévben az állami iskolák költség- vetése 13,889.620 pengőt tett ki, a felekezeti iskoláknak 15,872.889 pengő jutott. Horthyék tudatosan visszafej lesz tették az állami középiskolai oktatást is, hogy ezzel nagyobb teret biztosítsanak a klerikális középiskolai oktatásnak. Az ellenforradalom első évtizedében, nem kevesebb, mint 17 állami iskola működését szüntették be.

E politikai és anyagi támogatás után nem maradt el a cselekvés sem. Az állami iskolákban is kötelező lett az ima, a revizionista „Hiszekegy“, a templomlátogatás, a hitoktatás. Er- '•e is biztosította a kormány az anyagi alapot. Míg az 1929—30-as tanévben 150 ezer pengőt engedélyeztek természettudományos kutatásokra, addig a hitoktatásra 1,045 379 pengőt irányoztak elő. A tetemes összeggel támogatott hitoktatók minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a fiatalok .nevelése" a „szempontoknak“ megfeleljen. — Mire nevelték a fiatalokat? Erről Marcell Mihály egyik vezető pap-pedagógus a „Bontakozó Stet"-ben (Bp., 1934, 173. oldal) ezeket írja: „A ■ tekintély alapján állók oly módon érvényesítik irfrU-nt. horni lő' -V»-űcr, közlik narancsaikat., a növendék pedig be kódolás szerűen hajija végre

utasításaikat.“ Tehát e mondat is világosan nWg- mutatja, azt, amire a Horthy-fasizmus negyedszázada alatt milliónyi példa született, hogy minden, az uralkodó osztály érdekeit szolgáló parancsot, gondolkodás nélkül végrehajtani — ez lehet csak az ifjúság célja. Az isten, a menyország, a pokol és a többi nemlétező „hatalmakétól való félésre nevelés egy célt szolgált: a földön lévő uralkodó osztálytól függjenek, féljenek az új generáció tagjai. Amikor a különböző klerikális szervezetekben álszent ájtatoskodás- sal istenfélésre, vallásosságra, sötétben élésre ne velte a klerikális reakció a fiatalságot, akkor előkészítette ezrek és ezrek pusztulását. Az. egyik ilyen szervezet volt a „Szívgárda’’. E szervezet irányítói a jezsuiták voltak és nagy támogatást kaptak a püspököktől. Erről egv 1924-es J"járlevél így beszél: „A gárda megalapítását legmelegebben ajánlom.... a gyermekek a gárdát természetüknél fogva a nekik megfelelő katonás fegyelme miatt meg fogják szeretni." A „Szívgárda" kebelén belül a Horthy-különítmények mintájára különböző gárdákat, Ifjonc rohamcsapatokat alakítottak. Ezeknek speciális céljuk volt, amiről a „Szív“ 1920-ban ezt írja: „a gárda a fennálló társadalmi és vallásos egyesületek kebelében akar megszületni, mint különítmény. — Legjellemzőbb sajátossága az, hogy ellenfelét teljesen letörni, földretiporni és teljesen megsemmisíteni iparkodik.“ Az ellenfél kérdése, hogy az ki, nem volt vitás. így oltották be a fiatalokba az uralmon lévő osztály eszméit, céljait, így igyekeztek az álszenteskedés leple alatt revan- sisztákká, sovinisztákká, fasisztákká nevelni a gyermekeket.

A fiatalabb korosztály mellett természetesen nem feledkeztek meg az egyetemi ifjúságról sem, amelynek számára 1922-ben megalapították az „Emericana“ diákszövetséget. E szövetség céljáról így beszél a „Szent Imre Emlékkönyv“ a 210. oldalán: „A Szent János lovagrend közép kori szervezetének hűen modernizált mása. Középkorból való szervezetével ...a középkor szellemét hozta és sugározta." Az „Emericana" a fajgyűlölet szitásának is eszköze volt, — küzdött a zsidó származású egyetemi hallgatók létszámának korlátozásáért és ezenkívül a leventekiképzésre is megbízható tagokat nevelt.

Az iparosfiatalság számára a legényegyleteket felú iították. „A (középkori) céhek szerepet a katolikus legényegyletek vannak hivatva betölteni“ __ jelenti Rctt Nándor veszprémi püspök 1920-ban. Miért e nagy igyekezet a középkor szellemének meghonosítására? Erre a kérdésre Kornis Gyula piarista egyetemi tanár világos választ adott a „Tudomány és Társadalomiban a 152, oldalon: „A papság szellemi hatalmát a középkori társadalom struktúrája biztosítja ... A jobbágyság és a céhek a gazdasági munkát végzik és a lovagi meg a papi rendet táplálják. A lovagok kardot rántanak a társadalom egészének megvédésére, a papok viszont a vallás szellemi életét irányítják és őrködnek azon, hogy az egyház tanaival ellenkező gondolatok ne jussanak diadalra.“ E okfejtéshez aligha szükséges kommentár.

A harc a felvilágosodottság ellen, a gondolkodó ember kifejlődése ellen teljes erővel folyt. Folyt a harc a dolaozó nép félrevezetéséért, a dolgozó nép fiainak felrevezetéséért. E küzdelem nem mindenütt termett rózsákat a klerikális reakciónak. A „Szív“ című újság J921 március 26-i száma, keseregve erről így ír: „...forradalmi láz fogta el a veszprémi iparostanonc- iskola néhány tanulóját. Mialatt a tanár felolvasta előttük a kultuszminiszter rendeletét a kötelező templomba járásról, az egyik fiú felírta a táblára: „Világ proletárjai egyesüljetek". Amikor a tanár kérdőre vonta őket, elkezdtek za- jongani, s „le az urakkal’* és még más bolsevik ízű kijelentésektől volt hangos a terem. Az igazgatóság a rendőrségnél tett feljelentést.“

E harc a klérus ellen nem szűnt meg a későbbiekben sem. A levente oktatók állati szigorát is kijátszották a fiatalok. 1941—44-ben, amikor legerősebb volt a terror, a pécsi munkás- fiatalok közül számosán, a klérus kezében lévő „Dunántúl“ nyomdában hamisították a mise- cédulákat, amellyel igazolni kellett, hogy résztvett a vasárnapi misén. Ez az ellenállás — ha nem is minden esetben egészen tudatosan — megmutatta, hogy a fiatalság közül számosán már akkor felismerték, hogy a klerikális reakció, a szolgálatában álló levente-intézmény félrevezetni igyekszik őket.

A klerikális reakció a helyenként megmutatkozó ellenállás ellenére is komolyan megfertőzte, félrevezette a fiatalságot. A megfertőzöttség és félrevezetettség segítségével sikerült a fasiszta rendszernek, a klérusnak háborúba hajszolnia a fiatalokat. Püspökök áldották meg fegyvereiket, amelyekkel ölni küldték őket és e „szent“ fegyverekkel kezükben pusztultak el tízezrével a második világháborúban. Anyák és apák ezrei siratták gyermekeiket, árvák ezrei siratták apáikat — ezt adta nekik a klérus 25 éves „neveléssel“. S amikor az elesettség kellős közepén álltak, a családfőt, a gyermeket elvesztettek, akkor is „isten rendeltetéséről”, üstén jutalmazásáról", „menyországba jutásról“ demagógoskod- tak a klerikális reakció képviselői.

Érdemes ezen elgondolkodni minden szülőnek, minden fiatalnak, akiket igyekszik behálózni a klerikális reakció. Ne feledje el egy szülő és egv fiatal sem: a klerikális reakció célja nem változott, még akkor sem, ha ma kenet- ieljesebb, lágyabb ügynökeinek hangja, ha a cél elérésére használt eszközeik látszólag „demokratikus“ mázt is öltenek magukra,.