Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
1954 rUUtUAU 1 NAPLÓ n A berlini érte késiéiről Berttn Amfőta a külügyminiszterek értekezletén a némec kérdés vitája folyik, gyakran kerül szóba az „európai védelmi közösség1' kérdése. A világ minden táján elismerő figyelmet keltett Molotov, szovjet külügyminiszter nagyszerű érvelése, amellyel bebizonyítot.a. hogy ez a „közösség'* kártékony szerepet töltene be, s egy új háború olőkészílését szolgálná. S mivel Molotov szavai különösen a német és francia hazafiak körében találtak lelkes fogadtatásba, egyes nyugad kö rök most új manővereikkel próbálkoznak. Igen érdekes ebből a szempontból lan Fraser-nek, a Reuter berlini tudósítójának egyik megjegyzése. Ebből ugyanis kitűnik, hogy azok a háborúra számító nyugati körök, me iyek már jó előre a berlini értekezlet kudarcát jósolgatják, most a tárgyalásokon eddiig felmerült nehézségekre hivatkozva igyekeznek bebizonyítani a franciaországi és nyugatnémetországi ingadozóknak: semmi értelme sincs várakozó álláspontra helyezkedni abban a reményben, hogy az Oroszországgal való megegyezés révén az európai védelmi közösség szükségtelenné válhat.'* Azaz: aSzov ietunióval nem lehet megegyezni, tehát nincs más kiút, mint a háborús tömbök összetákolása. Az említett körök sűrűn hivatkoznak arra, hogy Nyugat-Németor- szág népe szívesen venne részt egy ilyen „közösségben", tehát eleve szűk ségtelen megtartani a- szovjet küldöttség által javasolt népszavazást. Az ilyen állítások azonban nem egyebek gyáva kibúvónál. Lássuk csak, mát ír a „Die Tat" című svájci burzsoá laipf amely semmiképpen sem nevezhető szovjetbarótnsik. „A bonni és párisi szerződésekre vonatkozó népszavazás megtartásának gondolata kétségtelenül jó és helyes Ezt a gondolatot el kell fogadni. A nyugati hatalmak reakciója a népszavazásra vonatkozó javaslatra igen sokatmondó. Világosan kitűnt, hogy a javaslatot elutasítják, érveik azonban Igen gyengéknek bizonyultak. Ezek az érvek — mint a lap a továbbiakban rámutat, — „arról tanúskodnak, hogy a nyugati hatalmak nem óhajtják a németek közvetlen megkérdezését, mert félnek, hogy az egyesített Németország aligha támogatja az 1952 évi (vagyis a bonni és párisi) szerződéseket,*' Vegyünk "szemügyre még egy ada- ókot, amely ugyancsak arról tanúskodik, hogy a revans híveinek keserű eredményt hozna egy népszavazás. A londoni Daily Worker ír arról egyik cikkében, hogy 1952 októberében kczvéleménykutaitást tartottak Nyugait-Németországban er ről a kérdésről: „Hajlandó lenne-e Ön katonaként szolgálni, vagy megengedni, hogy közeli rokona szolgál- ion?" Minden száz megkérdezett közül negyvenhat nem-mel válaszolt. 1953 októberéiben újabb közvéleménykutatást tartottak ugyanerről a kérdésről, s ekkor már a válaszok ötvenhárom százaléka bizonyuk nem legesnek. Ilyen előzmények után a népszavazás kilátásai elég világosak. Az „európaizálás" gondolata a nyugati államok közül Nyugat-Né- metországon kívül mindenekelőtt Franciaországban népszerűtlen és ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert Bidault a külügyminász.eri értekezleten, — népének akaratával szemben — segítséget igyekszik nyújtani a német militarizmus feltámasztásához. Hadd idézzük Poijanovot, az Izvesztyija berlini tudósítják „Francia országot a „társulás formulájának'* segítségével ma a bonni revansisz- lák karjai közé akarják taszítani, holnap pedig az „egybeolvadás formuláját“ alkalmazva kívánják majd a francia államot teljesen megsemmisíteni és a nyugatnémet hadigépezet függvényévé változtatni.** Ebből természetesen — amint a Franciaországból érkező hírek is tanúsítják, — nem kérnek a franciák. A Combat például kertelés nélkül kijelenti: „Az európai védelmi közösség feloszlásra van ítélve, még mielőtt egyáltalában létrehozták volna. A Le Monde parlament! szem leírója arról ír, hogy az utóbbi napokban — mintegy a nyugati külügyminiszterek álláspontjának támogatására — Schuman, valamint Teiit- gen miniszterelnökheíyettes, különösen éles támadást indított az „európai hadsereg" kérdésében ingadozó képviselőkkel szemben. A Le Monde ezt a következtetésit vonja le: „Ha az egyezmény szószólói az utóbbi időben különösen nagy aktivitással kezdtek működni, ez azt jelenti, hogy a szakadás veszélyét érzik." Valóban, a polgári pártok képviselői is mindinkább szembefordulnak az „európai hadsereg" gondoltával. Párisi jelentés szerint Gaston Palewskd, a nemzetgyűlés alel- nöke a külügyi bizottság sürgős ösz- szehívását kérte, elégedetlenségét fejezve ki amiatt, hogy a nyugati külügyminiszterek — s köztük Bidault is — biztosra veszik, az „európai védelmi közösség“ megteremtését Palewskd, a volt gaulieista így fejezi be levelét: „Franciaország csatlakozása az európai védelmi közösséghez Franciaország háttérbe szorítását vonná maga után egy némelt Európában." Az a gyűlés pedig, amelyet néhány napja tartottak Saint Denis-ben, Pá- ris külvárosában, híven kifejezi a becsületes francia hazafiak egyöntetű elutasító álláspontját. A gyűlésen, amelyen az „európai hadsereg“ megteremtése ellen tiltakoztak, felszólalt Denis képviselő, az MRP volt tagja, Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára és több más különböző pártálású személyiség. A résztvevők élesen elítélték a nyugati külügyminiszterek mindazon javaslatait, amelyek lehetővé akarják tenni, hogy létrejöjjön az „európai védelmi közösség.“ A német és francia nép egységes állásfoglalása intő szó a megegyezés kudarcára számító egyes nyugati körök felé. Ezeknek a köröknek rá kell éhredmök, hogy háborús terveiket fenyegeti az igazi kudarc, fi imigatimiországi raöBiüíCiek kiildoltsége V. M. Ma’olov szovjet kiiliigpinisz er restére emlékiratot nyújtott át S z.Gyang nn:k A bonni parlament első olvasásban jóváhagyta az új állami költségvetést Berlin (MTI) A bonni parlament pénteki ülésen első olvasásban elfogadta és az illetékes bizottságokhoz áttette az új állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. Az új nyugatnémet költségvetés kiadási előirányzatának összege 27.1 fhilliárd márka. Ennek a hatalmas összegnek körülbelül hatvanöt százalékát a nyugati hatalmaknak fizetett megszállási költségek és az újrafelfegyverzés- fe költött kiadások emésztik feL Schiiffer pénzügyminiszter egyes képviselők bíráló szavaira válaszolva kije’entottc. hogy a nvuaati hatalmak, az Adenauer-kormány több szőri kérése ellenére, nem hajlandók csökkenteni az óriási megszállási költségeket.. Az amerikaiak a koreai fegyverszüneti egyezmény megszegé ével hadianyagé! szállítanak Dél-Xoreába Keszon. (Uj Kína) Az amerikaiak *2an a elmen, hogy alkatrészekről vagy szétszerelt részekről van szó. erősítésnek minősülő harci repülőgépeket, páncélozott gépjárműveket, fegyvereket, és lőszert szállítanak Öél-Koreába. Ezt megerősíti az a levél, amelyet J. K. Lacey vezérőrnagy, a katonai fegyverszüneti bizottság amerikai rangidős tagja, február 2-án Li Szán Dsu tábornokhoz intézett. Lacey levelében makacsul kitart ame'lett az álláspontja mellett, hogy a fegyver szüneti egyezménytől függetlenül szétszerelt alkatrészek alakjában szabadon lehet hadianyagot szállítani Koreába, Az amerikaiaknak az a képtelen állítása, hogy alkatrészeket, vagy hétszereit részeket szabadon lehet Koreába szállítani, nyilvánvalóan bű nös erőfeszítés a fegyverszüneti e8yezmény idevonatkozó rendelkezésinek kijátszására. Megjelent Lenin műveinek 7. kötete A. Szikra kiadásában megjelent ~^nin müveinek 7. kötete, amely Leninnek 1903 szeptembere és 1904 ’fecembere között írt munkáit iar- felmazza. A kötet magában foglalná az „Egy lépés előre, két lépés hatra** című munkát is. A kötetben á^gjelent többi írás javarészt Lednek a Mensevikek elleni harcát ... , , , Berlin (MTI). Sz. Gyengült, a Szovjetunió németországi főbiztosának berlini képviselőjét február 4- én nyugatnémetországi ítmnkanélkü- liek és nyugdíjasok küldöttsége kereste fel. A küldöttség tagjai a következők voltak: a Nyugatnémetországi Munkanélküliek Bizottságának elnöke, W. Idler, M. Wilbach, ugyanennek a bizottságnak az alelnöke, F. Selioop, az esseni munkanélküliek bizottságának elnöke és I. Harter, a bajorországi munkanélküliek bizottságának elnöke. A küldöttség Molotov szovjet külügyminiszter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyengimiek. Az emAz Antarktisz, a távoli világrész 'élezésének gondolata már az ókorban felvetődött. A görög filozófusok, akik először hangoztatták, hogy a tóid gömbalakú, azt is hirdették hegy a déli féltekén léteznie keil ”gy hatalmas világrésznek, amely egyensúlyban tan.ja az északi féltekén akkortájt ismert világrészeket mert — amint a görög filozófusok vélték, — ilyen világrész hiányában a földgolyó nehezebb részével lefelé fordulna. A XV. század végefelé, a spamyöi- holüand háború idején néhány holland vitorlás túljutva a Magelian- szoroson hatalmas viharba került. Az egyik hajót az orkán dél felé sodor, a. A hajósok déli irányban szárazföldet pillantottak meg hóborította hegyhátakkal, s ezt a földet semilyen térképein sem találták. Az eset már-már feledésbe merül; amikor nem sokkal később francia rés spanyol hálósok számos szigetet fedeztek fel és ezzel megerősödött az a vélemény, hogy ezeken a szigeteken túl egy új világrész terület. Az angol kormány sürgős expedíciót indított James Cook vezetésével, hogy pontosan megállapítsa a déli világrész földrajzi fekvését és kitüz/e rajta az angol lobogót. Cook r s társai háromszor is átkeltek a Déli Sai kikörön, de a hatalmas jéghegyek miatt nem tudtak céljukig 9njutin! Ccok végül kijelentette, hogy vagy egyáltalán nem is létezik a iiatodik világrész, vagy pedig ha van lékiratban felkérik V. M. Molotovot, hogy támogassa a négyhatalmi értekezleten a nyugatnémet munkanélküliek következő 1 követeléseit: egységes, demokratikus Németország megteremtése, igazságos béke- szerződés kötése, a megszálló csapatok kivonása. Kelet- és Nyugat- Németorszóg képviselőinek meghallgatása. Gyengin kijelentette, hogy áfádra a nyugatnémet munkanélküliek emlékiratát a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttségnek. Nyugat-Berlin amerikai, brit és francia városparancsnoka nem volt hajlandó fogadni a munkanélküliek küldöttségét. is, megKózdíthetetlen a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt. Ezt a véleményé megdönt he tetten ként fogadták ti és ezzel a hatodik világrész gondolata ismét feledésbe merült. Csaknem fél évszázaddal később orosz hajósok cáfolták meg Cook kijelentését, akik hosszabb időt töl- tóttek a déli sarkvidéken és felfedezték a rejtelmes Antarktisz partjait. Az első expedíció két hajóból állt, BeHLingsgiausen és Lazarjov, neves orosz kutatók vezetésével indult felfedező útjára. A hajók 1819 július 4-én indultak el Kronstadt kikötőjéből és számos nehézség leküzdése után 1820 január 10-én elérték a 89. szélességi fokot, s megpillantották az eddig ismeretlen világrészt. Több szigetet fedeztek fel, köztük a déli Shetland szigetcsoport tagjait. Az orosz tengerészek küldetése 751 napig tartott, s ebből 100 napot a jég birodaiknábam töltöttek, 122 napig pedig a 60. szélességi fok alaitt hajóztak. A XIX. század vége felé még nem ismerték a déli világrész pontos határait. Tudtak beltengereiről, hegy- vonulatairól, tűzhányóiról, és arról, hogy mintegy 46 méter szélességű, 800 kilométer hosszú jégfal veszi körül. A XX. század elején több expedíció kereste fel a déli világrészt. Az Antarktisz fizikai, földrajz: szempontból két világra osztható. Maga á szárazföld 11,3 millió négy-------------------------------------:■ An tarktisz, a hatodik világrész I. RADL'LESCU, egyetemi előadó cikke nyomán A MiNGECSAURI VIZIRROmOMÉL A* Azerbajdzsán SZSZK-ban (a Kaukázuson túl) befejeződött a mingecsauri vizierőmű első szakaszának építkezése. A mingecsauri erőmű egyike a Szovjetunióban folyó korszerű hidrotechnikai építményeknek. A Voz-Dag hegy lábánál, a bővizű Kúra folyó partján, aránylag rövid idő alatt félépült a vizierőmű, a gát és a többi építmény. A mingecsauri vizierőmű első két turbógenerátora 1954. január 10-én kezdte meg az áramszolgáltatást. Az erőmű Bakunak, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosának, Kirovabadnak, Szumgaitnak, Daskeszannalk — a köztársaság ipari központjainak és más környező településeknek «oi* gáltat áramot. Ez év folyamán mind a hat hidroagregát megkezdi működését. Az 1340 méter hosszúságii 500 méter szélességű és 87,5 méter magasságú gát mögött terül el a mingecsauri víztároló. Területe már 65 kilométer. A víztároló hossza ebben az évben eléri a 75 kilométert, szélessége pedig a 13 kilométert. A víztárolóból négy öntözőcsatorna nyeri vizét. A mingecsauri vizierőmű rendkívül nagyjelentőségű az Azerbajdzsán SZSZK népgazdaságának további fejlődése szem pontjából A képen: A mingecsauri vizierőmű. „Szakértői64 vélemény A kívülálló art hihette volna, hogy Augsburg nyugatnémet' város bírái egy kicsit nehéz helyzetbe kerülitek, amikor Ohm mindez- ideig szabadlábon maradt hitlerista ezredes, a vádlottak padjára került (nyolc éwei, később, mint kellett volna!), Ohm a Berliner Zeitung című német lap szerint 1945 áprilisában Pentzberg városban 16 embert — aki Németország haladéktalan kapitulációját követelte — agyonlövetett. A kívülálló hite szerint az augsburgi bírák nem azért lettek volna nehéz helyzetben, mintha Ohm bűnössége vitás lett volna. Éppen ellenkezőleg. Azért, mert az ezredes bűnösségé minden becsületes ember szemében vitán felül állt. A bonni államban nedig egy hitlerista hó hér bírói felelösségre- vonása csak porhintés és korántsem követi nyomon az igazságos ítélet Tény, hogy e kívülálló hiedelme az aiugs- burgi bírák leleményességének lebecsülését jelentette volna. A bírák nem jöttek zavarba. Ellenkezőleg! Az egész ügy jó alkalom vök nekik, hogy „tündököljenek.“ Elhatározták, hogy szakértőre bízzák a gordiuszi csomó megoldását —• Vágja el úgy a csomót hogy ország-világ beszéljen róla. A meghívott szakértő azonnyomban a helyzet magaslatára emelkedett. Egy pillanat alatt kettévágta a gordiuszi csomót... „Ha Ohm ezredes katonai parancsnoka lennék — jelentette ki mindenki hallatára, — megdicsérném őt. hogy előrelátóan cselekedett .. Ohm tehát még dicséretet és biztatást is kapót*. A tczakérfO azonban fontosnak látta, hogy a jövendő fel adatainak fényében nyilatkozzék a múltról, Ezért Így folytatta: „Nem is értem, hogy a háború befejezése után 8 évvel, miért csapnak ekkora Hűhót olyan semmiség (!) miatt, rsünt néhány polgárt személy agyon lövetáse. A jövőre néz ve előre óvást emelek az ilyen felelősségrevo nás ellen — rr.enny- dörgött. — Máskülönben az új hadseregnek nem lesznek katonái,..“ Az augsburgi bírák jól tudták, kit hívjanak meg „szakértőnek.“ A „szakértő“ —i Kesselring, hitlerista tábornok, a hóhérszakma mestere és egyik legnagyobb ..szakembere" volt, aki minden vizsgálat és bírósági éljárás nélkül tömegesen irtotta a békés lakosságot zetlcilométer területű és körülötte 3 millió négyzetkilométernyi területet jéghegyek borítanak. A világrész körül szórványosan szigeteket •alálunk. Magát a szárazföldet a partvidék néhány részét kivéve összefüggő jég takaró borítja. Keleti részén 2000 méterig emelkedő hegyek húzódnak. Kelet-nyugati irányba 3—4000 méter magas hegylánc, a Maud királynő hegylánc húzódik. A partok közelében fekvő szigeteken három tűzhányó van, amelyek közül a négyezer méter magas Erebosz még működik. Az Antarktisz éghajlata igen kemény, 60—70 fokot is mértek fagypont alatt. Tél és nyár között tulajdonképpen semmi különbség nincs... A Délisark felől minden irányba óránként 100 kilométer sebességű szelek fújnak. A szélvihar sebessége olykor az óránkénti 300 kilométert is eléri. Az eső ismeretlen, a csapadék hó alakiában hull le. Dermedt légkörében érdekes természeti jelenségek tapaszta’hatóak: Déli sarkfény, délibábszerű tünemények, a látási vszonyok gyakori és hirtelen változása. A nap pedig szinte sohasem látható. Ilyen körülmények közepette — az egyetlen falu kivételével, ahol bálnavadászok telepedtek meg, teljesen lakatlan ez a földrész. A mostoha éghajlati viszonyok mellett cserjék és virágos növények nem igen teremnek. Néhány moha zuzmó- és moszatfajta fordul elő nagyobb mennyiségben. Ugyancsak szegény a szárazföldi állatvilága is. néhány szárny tálán rovart, ogv légy- és egy lepkefajtát találunk itt mindössze. Annál gazdagabb a környező tenger állatvilága. Fókák és bálnák képviselik az emlősöket, hatalma.* albatroszok és pingvinek a madarakat. A földrészt borító jégtakaró mesz- szire kinyúlik az óceán vizére és hatalmas jégpadokat képez. Ezekből időnként nagy tömbök válnak le, amelyek aztán úszó jéghegyekként vándorolnak a tengereken. Az Antarktisz körül elterülő vizekben él a kék bálna, amely 30 méteres hosszúságával fö'dünk legnagyobb emlősállata. A bálnavadászok ezért szívesen keresik fel ezt a vidéket. A két világháború közötti években egy-egy évad alatt olykor 40.000 bálna lett a bálnavadászok zsákmánya. A föld mélye igen gazdag természeti kincsekben. Bőséges szén. vas- és rézérc-lelőhelyek vannak itt. Egyes jelenségek kőolaj jelenlétére is utalnak. A gazdag szénlelőhelyek azt bizonyítják, hogv a geológiai múltban ezt a szárazfö’det igen dús, trópikus növényzet borította. Az utóbbi években több imperialista hatalom a legkülönbözőbb ürgyekkel igyekszik megkaparintani a hatodik világrészt, amelynsw hadi fontosságú nyersanyagkincsei vonzzák az imperialista kalandorokat. A világ békeszerető dolgozói nem engedik meg. hogy ezt a világrészt agresszív támaszpontként használták fel. Az Antarktisz mélyének kincseit fel kell tárni és értékesíteni az egész emberiség javára, s nem katonai támaszpontokat, hanem meteorológiai kutatóállomásokat kell 'étesíteni, ott, amelyek az egyetemes tudomány érdekeit szolgálják.
