Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

N APCö

FrrmrAR 1

A Szakszervezetek ©rsxálgos TaníIcmúnak Ili. lelje» illése

(Folytatás az 1. oldalról)

lőnösen a bányászaiban.

Fokozni kell a szakmai és más megbetegedések elleni védekezést il. A szakszervezeteknek támogat- niok kell az üzemi egészségügy meg javítását, a szakmai ártalmak megelőzését. Törődjenek az üzemek tisztaságával, rendjével, fordítsanak különösen nagy gondot a nők, az anyák, az ifinmunkások egészségügyi védelmére.

A szakszervezeteknek, elsősorban u társadalombiztosítási tanács,.knal* burcolniotk kell azért, liogv ni lőr b megjavuljanak az üzemorvosi rendelők.

Juvííani kell az üdültetés munkáját is. Az elmúlt évben a szakszervezetek 116 millió forintot használtak fel a dolgozók kedvezményes és ingyenes üdültetésére A számos üdülési formán kívül újakat is beiktatok. elsősorban a szanatóriumi üdülést, valamint az éjjeli szanatóriumokai. Idén újabb szakszervezeti szanatóriumokat létesítenek és tovább javítják az üdülőkben a szolgáltatásokat.

Sokkal alaposabban kell ellenőrizni. hogy a beutalójegveket valóban azok kapják, akik megérdemlik. Ebben az évben már fokozottabban kell törekedni arra, hogy az értelmiségi dolgozók leg jobbjainak a szakszervezetek megfelelő üdülést, pihenést biztosítsanak. A lehetőségekbe/ mérten el kell érni, hogy az anyák gyermekükkel, a legkiválóbb dolgozók családjukkal együtt üdüljenek.

A dolgozókról való közvetlen gondoskodásban jelentős szerepe van az üzemi étkeztetésnek is, amelyet ma közel egymillió dolgozó vesz igénybe Ezen a téren el kel] érniük a szakszervezeteknek, hogy az üzemek többségében étterem, vagy legalább is étkezőhelviség álljon a dolgozók rendelkezésére.

Kormányunk pragrammja jelentős összegeket fordít a lakásviszonyok megjavítására is. A lakásópítkezési Programm megvalósítását azonban Számos hiba és fogyatékosság nehezíti meg. Az építőipari dolgozók

szakszervezetére vár az á feladat, hogy a nagy építkezéseken bevált alka'mas módszereket vigyék át a akásépítkezésekre a munka meggyorsítására, minőségének emelése érdekében. Gondoskodni kell arról, is, hogy a kormány egy héttel ezelőtt megjelent rendelete értelmében 'okozott segítséget nyújtsanak az 'Sv'éni 1 á kásépítkezesekhez is.

A szakszervezeteknek az elkövetkező időben az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordít aniak a széles tömegek kulturális igényeinek kielégítésére is.

A feladatok végrehajtásának fontos eszköze a szakszervezetek kezében a kollektív szerződés, amelyet ezekben a hetekben kötnek meg az üzemi bizottságok az igazgatókkal. A kollektív szerződések megkötését fel kell használni a szakszervezeti munka színvonalának emelésére és a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének megjavítására.

A szakszervezetek mai szociális és kulturális feladatait az elmondottak alapján a következőkben foglalhatjuk röviden össze:

1. A párt politikájának és a kormány programmjának szellemében szakszervezeteinknek tő rekedniük

kell arra, hogy a törvényekben, ne vezetesen a munka törvénykönyvében foglalt jogaikat meg ne sértsék és az azokban foglaltakat maradéktalanul végrehajtsák.

2. Napról-napra ellenőriznünk kell a munkavédelmi és az egészség- ügyi beruházásokat, berendezéseket ás intézkedéseket, a munkavédelemre és a munka biztonságára vonatkozó rendeletek és szabályok megtartását.

3. A dolgozók egészségének és alkotóerejének védelmét központi céllá kell tennünk a társadalombiztosításban és az üdülésben is. Aktívan és határozottan fel kell lépnünk a szervezési és bürokratikus hibák ellen, amelyek még a dolgozók ellátása terén vannak.

4. Jellemezze kulturális nevelőmunkánkat a szocialista Igényesség, a törekvés a dolgozók szórakoztatására és nevelésére.

— A szakszervezetek előtt álló feladatok megkövetelik a vezetés színvonalának megjavítását.

Kristóf István hangsúlyozta, hogy a szakszervezetekben fokozottam érvényre kell juttatni a kollektív ve-, zetés elvét.

Kristóf István befejezésül utalt a

szakszervezetek közelmúltban íezaj- ’ott ISI. világkongresszusára, ahol a kapitalista és gyarmati országok do’gozói nagy . érdeklődést mutattak a. Szovjetunió és a népi demokratikus országok munkásosztályának élét« iránt, egyöntetűen kifejezték békevágyukat.

A nemzetközi béketábor feszült figyelemmel kíséri a most folyó berlini tanácskozásokat, amelyeken a négy nagyhatalom külügyminiszterei a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdéseit vitatják. A magyar dolgozók szívvel-'élekkel támogatják a Szovjetunió békekezdeményezéseit, amelyek a berlini külügyminiszter' értekezlet eddigi munkája folyamán olyan nagyszerű javaslatokban jutottak kifejezésre, mint az öthatalmi konferencia egybehívására irányuló szovjet javaslat, a leszerelési világkonferencia egybehívására irányuló javaslat, a német kérdés békés rendezésére Irányuló javaslat.

—- A magyar dolgozó nép, a népi demokratikus Magyarország számtalan jelét adta annak, hogy szilárdan védelmezi a béke ügyét, — mondotta Kristóf István. — Ebben a harcban, a békeharcban éppúgy, mint az egész országépítő munkában h munkásosztálynak, a szervezett do'gőzöké ' kell élenjárniok.

Kristóf -taván beszámolójához elsőnek Veres Rudolfné, a Magyar Pamutipar ÜB elnöke szólt hozzá Beszámolt arról, hogy a Magyar Pa mutipar gyártmányai minőségének emelése érdekében kooperációs szerződést kötött a Pamutkikészítőgyárral.

Vázsonyl Miklós, az RM csőgyár ÜB-elnöke munkavédelmi kérdésekkel fog’alkozott.

Ezután Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára emelkedett szólásra.

Rákosi elvtárs beszéde

. Elvtársak!

Pártunk Politikai Bizottsága ismételten foglalkozott az elmúlt félévben a szakszervezetek munkájával. Legutóbb másfél hónappal ezelőtt Politikai Bizottságunk tagjai e kérdésekről megbeszélést folytattak a SzOT elnökségével. Ezen a megbeszélésen a szakszervezeti elvtársak rámutattak arra: eredményes munkájukat sok helyen gátolja, hogy pártszervezeteink és pártfunkcionáriusaink nincsenek tisztában a szak szervezetek jelentőségével. Nem becsülik meg a szakszervezeti munkát, nem vonják be a szakszervezetek he lyi vezetőit és funkcionáriusait a munkába. A szakszervezetek gyakran nem kapnak elég segítséget a pártszervezetektől, vagy nem vonják be őket olyan kérdések kidolgozásába, amelyeknél közreműkö désük komoly segítséget Jelentene. A pártaktívaértekezletekre, amelyeken gyakran a szakszervezeteket is érintő feladatokat tárgyalnak meg sokhelyütt nem hívják meg a szak- szervezetek illetékes funkcionáriusait. A pártszervezetek helyenként kisajátítják a szakszervezetek munkáját, vagy annyira gyámkodnak a szakszervezetek felett, hogy azzal gátolják fejlődésüket.

Mindezek a jelenségek eléggé elterjedtek és nemcsak az üzemekben vagy a megyékben fordulnak elő, de néha még pártunk központjában i,sf. Az említett megbeszélésen például rámutattak arra. hogy amikor pártunk központjában a pedagógusok kérdésével foglalkoztak, ebbe a munkába nem vonták be a pedagógus szakszervezet vezetőit. Az ilyen jelenségek azt eredményezik, hogy a szakszervezeti munkát nem becsülik meg eléggé és az elvtársak nem szívesen mennek szakszervezeti mun kára, különösen a pártmunkáról nem, mert eléggé elterjedt köztük az a nézet, hogy a szakszervezeti mun ka amolyan másodrendű jelentőségű. E helytelen nézetek következtében gyakran ott sem veszik igénybe a szakszervezetek segítségét, aho’ arra égető szükség volna. Maguk a svak szervezetek viszont nem fordulnak eléggé a párthoz, mert attól tartanak, hogy úgy sem kapnák meg a szükséges támogatást.

!Mi helyeseltük, hogy a szakszervezetek vezetői szóvá tették ezt a helyzetei, s közöltük, hogy pártunk a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy ezeket a hibákat gyorsán kiküszöbölje. /Azoknak az elvtársaknak, akik elfelejtették volna a szakszervezetek óriási jelentőségét a szo- elalizmus építésében, emlékezetükbe

kell idéznünk Leninnek és Sztálinnak tanításait a szakszervezetekről;

Lenin a szakszervezeteket a kommunizmus iskoláinak nevezte, legfontosabb transzmissziós szíjnak a párt és a dolgozó tömegek között. ,,Nem lehet — .mondotta Lenin — megvalósítani a diktatúrát néhány „áttétel" nélkül, mely az élcsapattól az élenjáró osztály tömegéhez, ettől a dolgozók tömegéhez vezet“. A szakszervezetekről, mint a Kommunista Párt munkatársairól, Sztálin azt mondotta: „A munkásosz tály öntudatos élcsapatának, a Kommunista Párt által vezetett államhatalomnak egész gazdasági és politikai munkájában a szakszervezetek kell, hogy a leggyorsabb és legközvetlenebb munkatársai legyenek".

Ezek a megállapítások a mi viszonyainkra is teljes érvényűek. A magyar szakszervezetek taglétszáma kétmillió felé közeledik. A szakszervezetek felölelik az ipari és mező-; gazdasági munkásság, valamint az értelmiségi dolgozók túlnyomó többségét* Nem szorul magyarázatra, hogy szocialista építésünket, különösen az új szakasz feladatait, amelyek a dolgozó tömegek közvetlen, állandó közreműködését követelik meg, csak akkor valósíthatjuk meg, ha erre a szakszervezetekben lévő milliókat mozgósítjuk. Az új szakasz céljai a né.pi demokrácia minden tömegszervezetének. de elsősorban a szakszervezeteknek odaadó, jó munkáiét követelik meg. Ezért Is hibát követ e1 az az elvtársunk, aki nem nyújt meg felelő támogatást a szakszervezeteknek, nem gondoskodik a szakszervezeti munka megbecsléséről, Jelen tőségének tudatosításáról.

A hibákat e téren tehát gyorsan ki kell javítani. Pártszervezeteink az eddiginél fokozottabb mértékben tómogassák mindenütt a szakszervezeteket. vontak be jobban .a munkába, kérjék ki tanácsaikat, és adják meg nekik mindazt a segítséget, amely munkájukat elősegíti. Pártsajtónk. e’sősorban a „Szabad Nép“ fon lalkozzék többet a szakszervezetek kérdésével, jelentőségével és munkájával és lépjen fel minden olyan jelenség ellen, amely zavarja a szak- szervezetek munkáját, s ahelyett, hogy erősítené, gyengíti a párt és a szakszervezet közli egészséges viszonyt. Pártiskoláinkon többet kell tanítani a szakszervezetek munkájáról, az eddiginél jobban kell is mertetni azt a fontos szerepet, amely a szocializmus építésében a szakszervezetekre hárul és fel kel' épni az ellen, hogy a szakszervezet' munkát lebecsüljék, ntósodrangunak tartsák Szervezetten gondoskodni

kell arról, hogy a szakszervezeteket és funkcionáriusokat bevonják a munkába mindenütt, ahol arr§ szükr ség van, ahol arra mód és lehetőség nyílik. Pártbizottságaink vessék fel a szakszervezetekhez való viszonyuk kérdését, vizsgálják meg, hogy nincs e ezen a téren javítanivalójuk és ha hibákra akadnak, gyorsan küszöböljék ki azokat. Meg vagyunk róla győződve, az elvtársak így hamarosan tapasztalni fogják, hogy a szak- szervezetek atkivizálása a párt és a szakszervezetek viszonyának megja- vu'ása, munkájuk megjavulásában fog jelentkezni.

Azokat a nehézségeket. amelyek iparunk és termelésünk mostani átállításának átmeneti velejárói, sokkal gyorsabban fogjuk leküzdeni, ha erre a célra mozgósítani tudjuk a szakszervezetek milliós tömegeit. Kü lönösen fontos ez jelenleg, amikor az elmúlt öt hét rossz időjárási viszonyai, a nagy hideg, a hófúvások erősen zavarták és hátráltatták az 1954-es év termelésének beindítását. A szokatlan időjárás, amely Európa szerte nagy károkat okozott, nálunk 's komoly akadályokat gördített a vasút munkája elé, hátráltatta a bányászat munkáját, zavarta a villamosenergia termelését s ezzel kihatott egész termelésünkre. Most, hogy kifelé megyünk a télből, egyik legfontosabb feladatunk, amely nek végrehajtásában a szakszervezetekre is nagy szerep hárul, hogy pótolják a kiesést, amely az esztendő első öt hetében ipari termelésünkben keletkezett.

Derék bányászaink, hős vasutasaink ezekben a hetekben számtalan tanti jelét adták helytállásuknak és áldozatos munkájukkal mutatták meg, hogy legyőznek minden akadályt, amikora szocializmus építéséről vau szó.

Elsősorban hozzájuk fordulunk s arra kérjük őket. hogy az eddigi jó munkájukat úgy folytassák és fokozzák, hogv az elmaradást behozzak és ezzel ne csak példát adjanak az egész munkásságnak, de lehetővé tegyék, hogy egyebütt Is behozzák az elmaradást, umeivet a szénhiány, árainhiány okozott Mind nyájunk háláját és elismerését érdemelték ki azok a dolgozók, akik ezekben a napokban odaadóan, példamutatóan, türelmesen teljesítették kötelességeiket a munka frontján.

Azt a mnnkalendiiiclct, mely az 1954-es esztendő kezdetét jellemzi, nem törték meg az időjárás okozta nehézségek. Ellenkezőleg: az MDP III. kongresszusának tiszteletére megindult munkaversenyen kívül új

kezdeményezések, új építő mozgalmak keletkeztek. Miközben a párt és a kormány azokon a rendszabályokon dolgozik, melyeknek célja, hogy jövőre ne ismétlőd jenek meg azok a nehézségek, amelyek ezen a télen a szén- és energiaellátás terén mutatkoztak, a dolgozók a maguk részéről szintén munkához láttak. Csorba István Kossuth-díjas fűtő fölhívása a kazánfűtőkhöz, hogy' takarékos tüzeléssel támogassák a tervek teljesítését, azonnal országos visszhangot ke'tett.

Loy elvtárs, Tajkov elvtárs válla- lalásai széntermelési tervük túlteljesítésére szerte az országban hasonló teljesítményekre serkentik derék bányászainkat. A Vörös CsiJt- lag Traktorgyár megmutatta., hogy az áramhiányon bátor kezdeményezéssel, a tartalékok mozgósításával, takarékossággal jelentékeny mérték ben segíteni lehet. Üzemeink rövid néhány nap alatt megszervezték az ország Összes gépállomásainak pat- ronálását, s így járulnak hozzá, hogy a tavaszi munkák megindulásakor a mezőgazdaság számára a gépek üzemiképes állapotban legyenek. Ez a kezdeményezés nemcsak a város és falu Összefogásának, kölcsönös segítésének ú j formája, nemcsak erősíti a munkás-paraszt szövetséget, hanem egyben mutatója, milyen elterjedt és mély már az a felismerés, amely egész népünk — benne az ipari munkásság jólétének emelését elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésében látja.

A szakszervezetek fontos és hálás feladata, hogy bekapcsolódjanak ezekbe és a számos hason<ó új kezdeményezésbe. Támogassák minden erővel a kongresszusi munkaver- senyt és adjanak új lendületet

azoknak a mozgalmaknak, amelyek a munkások közt a kiesés pótlására, a takarékosságra, a tartalékok mozgósítására, a termelékenység megjavítására, az önköltség csökkentésére, a munkafegyelem megjavítására, a tervek feltétlen teljesítésére és túlteljesítésére megindultak,

A szakszervezetek soronlévő feladatai az új szakaszban főleg a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének további javítása. De e feladatok jó megoldása közben ne feledkezzenek meg arról, hogy a dolgozók életszínvonala emelésének elengedhetetlen alapfeltétele a termelés fokozása, a terv teljesítése és túlteljesítése. A felsorolt új kezdeményezések, melyek átmeneti nehézségeink legyőzésére irányulnak, mutatják, hogy ipari dolgozóink tudatában vannak e ténynek. A falu is teljes erővel készül a tavaszi mező- gazdasági munkákra.

A szakszervezeteken a spr, hogy tovább fokozzák ezt a lendületet. A felszabadulás óta elte.lt kilenc év alatt pártunk vezetésével a magyar dolgozó nép minden nehézségen úrrá tudott lenni, s utána megerősödve folytatta munkáját. Most, amikor erős szocialista iparunkra támaszkodva irányt vettünk dolgozó népünk jólétének, életszínvonalának gyorsabb emelésére, még inkább le fogjuk gyűrni az átmeneti nehézségeket. Ennek a fáradságos, de hálás feladatnak jó megoldásában nagy szerep vár a szakszervezetekre. Biztosítjuk az elvtársakát, hogy pártunk az eddiginél fokozottabban ad meg minden támogatást, minden segítséged ahhoz, hogy a szakszervezetek a munka rájukeső részét minél sikeresebben elvégezhessék.

Hozzá*-ólások :

Martin Ferenc a Kohászati Dolgozók Szákszervezetének elnöke rámutatott: a Központi Vezetőség októberi határozata alapján javították munkájukat. A kohászok «az idei télen hősies munkát végeznek, minden erővel igyekeznek leküzdeni az időjárás viszontagságait és biztosítani a folyamatos termelést.

Tajkov András Kossuth-díjas sztahanovista vájár beszámolt arról, hogy- a tatabányai bányászok lelkesen harcolnak a III, pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítéséért. O’van le’kesedés olyan munkaharc. mint amilyennel most készülünk pártunk 111. kongresszusára, még nem volt a bányászok életében — mondotta —. majd bejelentette, hogy február t-én már 1958. április 17. napjára eső tervét is teljesítette és ígéretet tett arra, hogy ebben az évben befejezi második ötéves tervét

u ft a a JL31SZIO 3Z tlelmCZCS

dolgozók Szakszervezetének titkári azokról az eredménvekről számol be. amelyekkel az élelmezési ipa és a begyűjtési vállalatok dolgozó az elmúlt évben hozzájárultak i dolgozók jobb ellátásához.

Varga János, a SZOT titkán arról számolt be, hogy a szénbánya szati dolgozók bérrendezése csak nem évi százhúsz millióval emelt) a bányászok keresetét. Az ipar munkások, a vasút és a posta ala caony-keresetű dolgozói bérénél rendezése 542 millió .forint, az. ál ’ami gazdaságok. gépá"oniá"'a' ',r*1 gozóinak új bérezése 190 millió fo rint többletet jelent az érdekel dolgozóknak. A kisegítő, nem ipái állományú és adminisztratív dolgc zók összes keresete 156 millióvá növekszik évente n rendezés kövei kéziében.

Zab ránéz ki Géza a Tataim nyai Szénbányászati Tröszt szakszet vezeti bizottságának elnöke beszá molt a tatabányai dolgozók elmúl évi eredményes munkájáról.

G á 1 lAszló. a Vegyipari Dolgr zók Szakszervezetének elnöke am beszélt, hogy 1954-re a kormányzó mintegy ötvenmillió forintot biztos a vegyipari dolgozók szociális f munkavédelmi beruházásaira.

A következő felszólaló B o r b á Bajos, a MEIlOSZ elnöke volt.

Pártunk Központi Vezetőségén« múlt év júniusi és októberi hátán: zalai, de különösön a mezőgazdasá fejlesztéséről szóló párt- és kormán határozat óta nagy a fellendülés mi szakszervezetünk munkájában — mondotta.

A földművelésügyi minisztérium mu'ii év szeptemberében a szakszói vezet elnökségének javaslatára rer deikezést adott ki a mezőgazdasál dolgozók munkaviszonyainak megji vitásáról. Ezt a rendelkezést a szál szervezeti szervek az üzemek vezt tőivel együtt tárgyalták meg, s nvL vánasan megbeszélték a doLgozókkt is. Jelentősen fejlődött a dolgozók róL való gondoskodás. Az üzemi é kezés ára például átlagosan 1.50 ft ' fiattal csökkent naponta, s javult dolgozók meleg ruhával és védőit iával való ella-ása,

Horváth József, a Ruggyamti

arugvár szakszervezeti bizottságának elnöke felszólalása után D ö b- renteni Károly, a Textil- és Ruházati ipari Dolgoztak Szakszervezetének elnöke foglalkozott a textilipari .ermékek minőségének, megjavítására Indult mozgalommal, majd beszámolt arról, hogy 34 textilipari üzemben kezdtek új bölcsőde építéséhez.

G ö g i t z Antal, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár üzemi bizottságának elnöke elmondotta, hogy üzeme most nyerte el negyedízben az él üzem-címet, amihez a szakszervezet jó munkája is hozzájárult.

Abrahám Antal, a szakszervezetek csongrádmegyei tanácsának elnöke felszólalásában a párt- és » szakszervezetek jó kapcsolatának fontosságára mutatott rá.

Kreko Ferenc, a Vasutas Szakszervezet, elnökségi tagja méltatta 8 vasutas dolgozók hősies helytállását, ami különösen megmutatkozott a hófúvások okozta közlekedési akadályok elhárításában.

Juhász György, az. Építőipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagja azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a szakszervezeteknek á műszaki értelmiség köz.t végzett munkája még nem kielégítő, pedig ■í műszakiakon is múlik a kormány programmjának végrehajtása.

Oroszi István, a Népszava szerkesztőbizottságának vezetője a szakszervezeti kérdések sajtónyilvánossá

gának fontosságéi hangoztatta.

Dr. Balassi Zoltán, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak-szerve- 'ote budapestit bizottsága elnökének felszólalása után Mekis József, 8 Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke rámutatott arra, hogy g szakszervezetnek többe* kell foglalkoznia az * áramellátási végző üzemek dolgoztaival, neveié- lükkel, ok/tatásukkal

K u r u c z József, a szakszervezetek hevesmegyei tanácsának elnöke felszólalása után Komor Imre, 8 Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyettes veze.ője megállapította, hogy a szakszervezeteknek jobb?''1 kell törődniök a dolgozók nemzet közi tájékoztatásával iá.

Kara József, a MÁVAG üzem' bizottságának elnöke elmpűdoitts- hogy a dolgozókról való ,szóétól'* gondolkodás terén sók hiányosságot póíoltak.

Ligeti László, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezetének elnöke rámutatott, hogy á kereskedelmi dolgozók jó, vagy ross* munkája közvetlenül kihat a dolgö' zók áruellátására és ezen kérésziül éle iszín von álunk alakulásé ra.

Ezután Kristóf István, a S7.0Ü elnöke összefoglalta a vitában el* hangzottakat, majd a teljes ülés •>* elnökség .javaslatára határozattkéP' fogadta el a beszámolót.

A teljes ülés ezután Rat k ó Att hát, a Szakszervezetek országos Tg* •tócsának tagjává, majd titkárává 09 ’övben az elnökség tagjává válás*' tolta.

A teljes ülés Gáspár Sándor, 3 SZOT titkára aárószavaival ért véget