Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
DUNÁNTÚLI V/LÍO PBOIETÁRJAI EGYES Ül JETEM t------------------------------------------------------------------------------\ Rá kosi Mátyás elvtárs beszéde a Szakszervezetek Országos Tanácsának III. teljes ülésén (2. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÄ RTBI Z OTT IÁCÁNAK LA P J XI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ARA SO HLLE» VASÁRNAP, 1954 FEBRUÁR 7 Termelési bizottságot választanak a falvak do.gőzéi A Szakszervezetek Országos Tanácsának III• teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta harmadik teljes ülését A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megtartott ülésen megjelent Rákosi Mátyás elv társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre elvtdrs, a minisztertanács elnöke. Résztvettek az ülésen a Szakszervezeti Világszövetség hazánkban tartózkodó képviselői: Louis Saillant főtitkár és P. F. Kazakov titkár. A teljes ülést Mekis József, a Vas- és Fémipart Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, majd megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kristóf István elvtárs, a SZOT elnöke tartott beszámolót *A szakszervezetek toronlévő feladatai az 1954. évi népgazdasági terv végrehajtásában, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének további javításában9 címmel. Kristóf István elvtárs beszéde Most e napokban megyénk falusi dolgozói gyűlésekre ülnek össze, hogy megválasszák a termelési bizottságokat, amelyek együtt a tanáccsal, annak mezőgazdasági állandóbizottságával irányítják, segítik az elkövetkező időben a falu munká iát. Pártunk és kormányunk határozatai szerint meg kell szüntetni a me tógazdaság szakirányításának túlzott központosítását és jobban érvényre kell juttatni a dolgozó parasztok szakértelmét, tapasztalatát, helyi ismeretét. A kormányprogramul meg jelenése előtt a járási és megyei tanácsok illetékes osztályai, de maga a földművelésügyi minisztérium is niég a termelés egyes részletkérdéseibe is beavatkozott, holott a helyi viszonyokat kevéssé vagy egyáltalán nem ismerték. Most ez megszűnik kevesebb lesz a beleszólás, többszöi kérik ki, a helyi tapasztalatokkal rendelkezők véleményét. Emellett természetesen a dolgozó parasztságnak szüksége van arra, hogy gond iáikban, vitás kérdéseikben útmutatást, irányítást kapjanak. E szerepet töltik be a termelési bizottságok amelyek megyénkben is e napokban alakulnak. Minden községben sok olyan dolgozó paraszt van, aki — mint mondani szokás — úgy ismeri a falu határának földjeit, mint a tenyerét. Számosán vannak olyanok, akik iga r szakértői a mezőgazdasági termednek, akik jó! ismerik az időjárást, tudják, hogy milyen időszakban milyen módszerrel kell a növényt ápol *>i, hogy azt megóvják a viszontag- ^guktól, hogy bő termést érjenek *1. A községek dolgozói ezeket a ki- váló dolgozókat, a falu ügyének sértőit válogatják ki a gyűléseken. Az elmúlt hét péntekjéig megyénk iáin mintegy 38 helyen tartottak gyűlést a falvak dolgozói, hogy meg válasszák soraikból azokat, akiknek szavára eddig is hallgattak, akik eddigi munkájukkal sokszor tanúbizonyságát adták, hogy a maguk gazdaságának felvirágoztatása mellett Szívesen segítenek ha kell az egész falunak is. A gyűlések nagyobbrészt Úgy zajlottak le, hogy ott a falu dolgozóinak akarata érvényesült, — valóban azok kerültek e fontos sze- fePet betöltő bizottságokba, akik ®rra a legalkalmasabbak. A legtöbb dőlvén a résztvevők gondosan megválogatták, hogy kikre bízzák e fon •os munkát és azt is figyelemmel kísérték, hogy nem akar-e az ellen- *yg befurakodni a falu további éledben nagyjelentőségű szerepet be- ‘oltő bizottságba, , Az eddig lefolyt gyűlések tapasz- fiatal azt mutatják, hogy a terme fsi bizottságok megalakítása nem Jdogy minden zökkenő nélkül, — *amos hiányosság, hiba található. termelési bizottságok megalakítá- ®ánál a legfontosabb kérdés, hogy , demokratikusan válasszák meg a özség dolgozói. Sajnos, vannak ,0’an községi tanácselnökök, párttit- tanácstitkárok, akik ezt szem (j, ' tévesztik. Előfordul, hogy össze- jUek és kettes'ben-hánmasban lis- a . készítenek, megállapítják, hogy falu dolgozói kit válasszanak meg. u ívsor helyességéről aztán „meg- néhány dolgozót és rábe- . e|éssel igyekeznek elérni náluk. já.?y az előre ktjelölteket mint „sales lelölt)eiket terjesszék elő a gyű- U‘en- Megmosolyogni valók az íenHA vezetűk és ugyanakkor elítélj30 eljárásuk. Az ilyen vezetők gondolják, hogy csak ők tudnak j-^sen gondolkodni, helyesen vádol Az ilyen vezetők úgy gon- fa‘Ják, hogy ok tudnak mindent, a íltl, dolgozói pedig semmit, akik sze *aiít • arra sem képesek, hogy a Jái ‘ érdekeiket elősegítő bizottságot fcaj d^gválasszák. Rövidlátás, politi- ta|! vakság ez és bizalmatlanság a ^ dolgozóival szemben. Helyesen tig?1* az ilyen vezetők, ha szakita ...módszereikkel'* és igyekeznek W óbb kijavítani elkövetett hibáju- t«j ' Helyesen teszik a falvak veze- *lltí?Zl is> da nem követik a hibákat J «Példáit" és azt segítik > hogy a falu dolgozói közül minél többen megmond}**: M tartanak legalkalmasabbnak arra, hogy munkát végezzen a bizottságokban. A termelési bizottságok megválasz 'ásánál — és másutt is — a demo krécia lábbal tiprása súlyos bűn és annak súlyos következményei vannak. A falvak dolgozói a kijelölt termelési bizottságot nem érzik magukénak, így kevéssé vagy egyáltalán nem hallgatnak tanácsaikra mondván, — mert előbb-utóbb ró iönnek a Jelölők mesterkedéseire, idj tanácsot a tanácselnöknek, az választott meg. Ilyen célok — nem kétséges — nem lehetnek egy községi tanács, egy községi párt szerve '.et előtt sem, mert a rossz munkának nem haszna, hanem kára van. A termelési bizottságokat alakító gyűlésen a falu egy egy tekintélyei dolgozó parasztja tart beszédet a bizottság, a falu dolgozói előtt álló feladatokról. Kétségtelen, hogy ezek i dolgozók nem gyakorlott szónokok, lehet, hogy nem tudnak „kerek" beszédet mondani. Ezért segítségre van szükségük, olyanra, amely meg könnyíti nekik, hogy elmondják sa iát gondolataikat, elképzeléseiket Olyan mérvű .„segítségre" nincs szűk ■iég, ami kész beszédet ad a dolgozó kezébe, hogy azt majd olvassa fel Mágocson ilyenféleképpen „segítettek" a gyűlésen beszédet mondó dolgozónak, aki bizony belefáradt az ■?gy és félórás felolvasásba. Az Ilyen .segítésnek" nincs semmi haszna, semmi értelme. Az ilyen „segítés" hátráltatja a dolgozók fejlődését, le becsüli őket. A „szakértelemmel" megfogalmazott, rendszerezett .beszámolókat a felolvasó dolgozó nem érzi magáénak, mert nem a saját gondolatát fejezik ki, mert az abban 'eírtaknál — könnyen lehetséges, — sokkal jobb hasznosabb dolgokat Is udna mondani Ä termelési bizottságokba igen helyesen beválasztották a munkájukkal megbecsülést szerzett újgazdákat, a középparasztokat, gépállomás1 agronómusokal, kiváló traktorosokat, állattenyésztéshez értőket, termelőszövetkezeti tagokat. Ahol ilyen körültekintően választják meg a bizottságot, ott helyesen cselekszenek, de ott hibát követnek el, ahol kizá rólag csak egyénileg dolgozókat vagy kizárólag csak termelőszövetkezet1 tagokat akarnak a bizottságba vá- ’asztani. Az ilyen szektánsságnak nincs semmi értelme, az ilyen „szem pontok" szerint választott bizottsá gok nem tudják betölteni feladatukat. A gyűléseken a bizottságok megválasztásával egyidejűleg a község dolgozói — mint ezt Mágocson, Szederkényben és másutt tették — meg beszélik hogy milyen soronlevő feladatok állnak a falu dolgozói előtt mit kell tenni a talajerőpótlás, az őszi vetések megerősítése, az állattenyésztés fejlesztése, hozamának növelése, rét- és legelőgazdálkodás meg lavitása, a takarmánytermelés terü- etén. Emellett nem feledkeznek meg a távolabbi célokról sem, — a gyümölcsös és szőlőtelepítésekről, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek feltárásáról, és más egyébről. Vannak olyan tapasztalatok, hogy egyes gyűléseken csak a távolabbi célokat beszélik meg, de legfontosabbról, a soronlévűkről nem esik szó. Ez hiba ezt a hibát el kell kerülni, mert mos* segítséget a falu dolgozó népe elsősorban a soronlévő feladatokhoz vár: hogyan tudja legeredményesebben megerősíteni az őszi vetéseket, hogyan tud mielőbb elegendő mennyiségű műtrágyához jutni, hogyan tudja állatállományát mielőbb feb javítani és így tovább. Fontos eseménye a falu életének a termelési bizottság megválasztása. E bizottságok megválasztásuk után azonnal fontos szerepet töltenek be a falu életében. A párt és tanács- szerveknek úgy kell segíteniük e bizottságok megválasztását, hogy azok aktív Irányitól, szervezői legyenek a tanácsok mellett a mezőgazdasági termelés fellendítésének, hogv azok az egész község dolgozóinak bizalmát élvezzék, — A csaknem kétmillió tagot számláló magyar szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy minden erejükkel, tehetségükkel és tudásukkal segítsék megvalósítani pártunk politikáját, kormányunk programmjá1 — mondotta bevezetőben, majd hang súlyozta: e feladat teljesítése azt követeli a szakszervezetektől, hogy a dolgozókkal megértessék a kormány célkKűaéseit és mozgósítsák őket a Programm végrehajtására. — Elengedhetetlenül szükséges megmagyarázni és tudatosítani, hogy a népjólét emelése — a fogyasztási és közszükségleti cikkek bősége, az árak csökkentése, a reálkereset növelése — az egész dolgozó nép munkájától, terveink teljesítésétől, az önköltség csökkentésétől, a termelékenység növelésétől, a szigorú takarékosság végrehajtásától függ. Kristóf István azután azzal a műn kával foglalkozott, amelyet a magyar szakszervezetek a SZOT XI. tej.ies ülés« óta végeztek. Az t*ed- menyekrői szólva megemlítette, hogy a szakszervezetek az illetékes állami szervekkel együtt javaslatot dolgoztak ki a munka törvénykönyvének módosítására, amely továbbfej- 'esztí a dolgozók és a szakszervesetek jogait Kormányzatunk csaknem nyolcszázmillió forintot fordított 1953 má sodik felében bérügyi intézkedésekre — mondotta a továbbiakban Kristóf István. — Ezek kidolgozásában a szakszervezetek aktívan résztvet- tek és végrehajtásukhoz hathatós segítséget nyújtottak. Ezután hangsúlyozta, hogy a szaktervezőtek egyre nagyobb gonadal foglalkoznak a dolgozók mindennapi kérdéseivel. Javult az egészségvédelmi és a társadalombiztosítási munka is. Különösein jelentős volt a szakszervezeti vezetőszervek közeimül.ban lezajlott újjáválasztása amely segített a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésében. Miután rámutatott az eddig elkövetett hibákra, a továbbiakban azok kai a feladatokkal foglalkozott, amelyek a szakszervezetek előtt állnak az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatiban. Az életszínvonal gyorsabb emelése azt követeld meg, hogy fokozzuk a munka termelékenységét, jelentős mértékben csökkentsük az önköltséget, megjavítsuk a minőséget és gazdagítsuk a választékot — mondotta. — Jól meg kell értenie minden dolgozónak, hogy a jólét, az anyagi és kulturális színvonal állandó és gyorsütemű emelése csak akkor lehetséges, ha a népgazdasági tervek teljesítésével megteremtjük ennek feltételeit. — Népgazdasági tervünk mennyiségi és minőségi teljesítése érdekében nagy figyelmet kell fordítani a szükséges alapanyag és nyersanyag biztosítására. Ahhoz, hogy a kor- mányprogiramm szellemében több, jobb ruhát, cipőt, élelmiszert és Pgyéb közszükségleti cikket termelhessünk dolgozóinknak — több szénre, több energiára van szükség. A dolgozók előtt ismeretes, hogy a szén- és energiaellátás terén vannak átmeneti nehézségeink. Kormányunk a közeljövőben hathatós intézkedéseket foganatosít e nehézségek leküzdésére. — Bányászaink nagy erőfeszítéseket tesznek a népgazdaságnak szükséges szén mennyiség biztosítására A szénbányászat termelése 1953-ban H.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Január hónapban — annak ellenére, hogy a kemény tél ás a nagy hófúvások aok helyein akadályozták a bányák megközelítését, — a bányászok teljesítették tervüket, sőt közel húszezer tonnával többet lg termeltek tervüknél Fejlődő népgazdaságunknak azonban — és hozzáteszem, — a lakosság fűtési szükségleteinek kielégítéséhez is — egyre nagyobb mennyiségű és Jobb minőségű szénre van szüksége. — Kormányzatunk Jelentős Intézkedéseket hozott a bányászok bérezésének javítására. A kormány gondoskodására a bányászoknak a munkafegyelem megszilárdításával kell válaszol Riók. — Széntermelésünkkel . szoros ösz- szefüggésben van az elektromos energiatermelés problémája te. Feladatunk most, hogy egyrészt mozgósítsuk az elektromos energiáit termelő vállalatok dolgozóit a gépek jobb k arten tartására, működésük biztonsagának megteremtésére, másrészt foltozzuk az áramtak arékossá- gi mozgalom kiszélesítését az energiát felhasználó üzemekben. — A Szaksaervezetek Országos Tanácsa elnökségének és a szakszervezetek elnökségednek fel kéll kar rolniok az olyan kezdeményezéseket mint Csorba István elvtársé, aki kiváló módszerével megvalósította a takarékosabb széntüzelést. — A kohászati és gépgyártó üzemek januári tervteljesitéséből kiindulva, a kohász és a vasas szakszervezet olystfi célokat tűzzön a dolgozók elé a most kibontakozó kongresz 32jusi versenyben, amelyek az anyag, a gép és az energia Jobb kihasználását szolgálják. — Pártunk és kormányunk decemberben nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdaság fejlesztéséről — mondotta ezután Kristóf István. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának és minden szakszervezetnek, de különösképpen a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének nagyon jelentős feladatai vannak a határozatok végrehajtásában, a dolgozók mozgósításában. A Szakszervezetek Országos Tanácsának külön határozatban kelil foglalkoznia a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos határozat végrehajtásával. amely az egész szakszervezeti mozgalom és minden szak- szervezet elé külön-külön minden munkaterületen fontos közvetlen és távolabbi teendőket állít Kristóf István hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak rendkívül nagy jelentőségű e határozatok végrehajtása, mert közvetlenül hozzájárul az élelmiszerek bőségéhez, az élet- színvonal emeléséhez. A MEDOSZ feladataira térve rámutatott arra, hogy jelenleg a legfontosabb a téli gépjavítás gyors befejezése, a tavaszi munkák előfeltételeinek megteremtése. —- Az elmúlt hetekben széleskörű mozgalom bontakozott ki azzal a céllal, hogy ipari üzemeink műszaki segítséget nyújtsanak a gépállomásoknak a gópjavítási munkák elvégzésére — mondotta, — Felhívjuk a szakszervezeti bizottságokai hogy teljes erejükkel támogassák ezt a mozgalmat. Valamennyi szakszervezetnek támogatnia kell minden olyan kezdeményezést, amely a mezőgazdaság fejlesztését, jobb munkáját szolgálja A MEDOSZ-nak el kell terjesztenie a legkiválóbb mezőgazdasági dolgozók kezdeményezéscit. gondot kell fordítania a falusi dolgozók szociális helyzetének megjavítására, az iparból a mezőgazdaságba kerülő szakemberek megfelelő ellátására. — Jelentős feladatok állnak a* élelmezési, a textil- és ruházati ipari és a bőripari dolgozók szakszervezete előtt is. Versen ^mozgalmukban törekedjenek a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére. — összefoglalva feladatainkat az 1954. évi népgazdasági tervek végrehajtásában, megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti szervek erejét a következő legfőbb célok megvalósítására kell összpontosítani: t. a szakszervezeteknek nagy figyelmet kell fordítaniok széntermelésünk mennyiségének és minőségének fokozására, vil’amosenergia- ellátásunk megjavítására, a mező- gazdaság terméshozamának növelésére, valamint dolgozóink több és jobb közszükségleti cikkel történő ellátására. 2. Meg kell javítani a szocialista verseny szervezését ée irányítását A szocialista munkaverseny célkitűzésének középpontjába_ kell állítani a termékek jobb minőségéért az anyag- és energiatakarékosságért folytatott harcot 5. Teljes erővel segíteni és támogatni kell a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére az iparban és a mezőgazdaságban kibontakozó munkaversenyt. A minisztertanács és a Szakszervezeték Országos Tanácsa elnöksége szocialista munkaversenyre vonatkozó határozatának végrehajtásával kell segíteni a sztahanov-mozgalom előtt álló bürokratikus akadályok leküzdését, megteremtve ezzel a sztahanov-mozgalom tömegessé tételének feltételeit. Kristóf István ezután rátért a szakszervezeteknek a dolgozók, anyagi szociális és kulturális helyzete további javításában meglévő feladataira. — 1955 utolsó negyedévében a minisztériumok és a szakszerveretek már jóval alaposabban és következetesebben ellenőrizték és biztosították a kollektív szerződések betartását, a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósítását — mondotta. A dolgozók életkörülményeinek állandó javítása népi demokratikus kormányunk programmjának fő törekvése. A szakszervezeteknek minden erővel támogatniok kell « párt politikájának és a kormány programmjának megvalósulását, de különösképpen harcolniok keid a dolgozók szociális és kulturális helyzetének közvetlen javítását szolgáló intézkedések végrehajtásáért A Szakszervezetek Országos Tanácsa megköveteli az összes szakszervezeti szervektől, hogy ne tűrjék a dolgozók törvényben biztosított jogainak megsértését Élniük kcH azokkal a jogaikkal, amelyekre a munka törvénykönyve felhatalmazta őket. A továbbiakban a munkavédelmi beruházások emelkedésével foglalkozott Kristóf István. Amíg t995- ban 252.7 millió forintot irányoztak elő erre a célra, addig 1954-ben 516 millió forint áll már rendelke* zésre. Éppen ezért a szakszervezeteknek fokozottabban kell foglalkoztok a munkavédelemmel az iparban és a közlekedésben. Harcolniok kell a balesetek ellen kü(Folytatás a A oldalon)
