Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
NAPLÓ 1954 IAVTTAR 1 6 MADARÁSZ VIKTOR , / Nemzeti festészetünk egyik legnagyobb mestere MővésieMörtértészeink egyik Itgszebb feladató, hogy gazdag nem- reti örökségünket, hagyományainkat feltárták és azok megismerését valamennyi dolgozó számára lehetővé tegyék. Régi adóssága kulturális éle tünknek, hogy hazánk egyik legnagyobb festőjéről, Madarász Viktorról nem volt korszerű monográfiánk, munkásságát, életét csak igen kevesen, azok is hiányosan, avagy ferde beállításban ismerték. A napokban felkerestük Székely Zoltán, elvtársat, a Szépművészeti Múzeum Pécsett tartózkodó művészert- történ ...«ét, hogy elbeszélgessünk a Madarász kutatások jelenlegi állásáról. — Bizonyára sokan emlékeznek még Pécsett a Madarász-családra. — mondotta Székely Zoltán — amely a múlt században jelentős szerepet játszott városunk életében. Különösen kiemelkedő érdemeket szerzett Pécs —, de azt is mondhatjuk hogy az egész ország — iparfejlesztése terén id. Madarász András, a reformkor egyik legérdekesebb egyénisége. A szabadságot megelőző évtizedekben olyan haladó- szellemű magyar birtokos nemesek közé tar.ozott, akik hazánk fejlődésének egyetlen helyes útját a polgári fejlődésben, a feudalizmus felszámolásában látták; legfontosabbnak pedig az osztrák elnyomás megszüntetését, hazánk állami — nemzeti függetlenségének kivívását tartották A gyarmati függőség következtében hazánk ipara rendkívül elmaradott volt Európa többi államához képest. Éppen ezért az ipar fejlesztése létünk egyik főkérdésévé vált ebben az időben. Tehát nagyjelentőségű tette volt id. Madarász Andrásnak hogy felkutatta az 1840-es évek legelején a pécskörnyéki széplelőhelyeket, megalapította az ország egyik leggazdagabb szénbányáját, azoruki- vül 1843-ban vasgyárat alapított Pécsett.. Ennek a vasgyárnak a csakhamar kitörő szabadságharc nagy hasznát is vette. Madarász — és egész családja s rokonsága — a szabadságharc mellé állott. Okmányi- Utg bizonyított tény, hogy id. Madarász András Pécs számára ágyút szerelt fel, golyót öntött, a nemzetőrség számára dzsidát is készített. Érthető, hogy a szabadságharc kitörésekor id. Madarász András V i k- tor nevű, alig 18 éves fia önként jelentkezett a honvédségbe és a szabadságharc zászlója alatt harcolt Világosig. Ez az ifjú a szabadságharc bukása után is hű maradt eszményeihez, — és mint történelmi festő nemzeti festészetünk egyik Ingna gyobb mestere — képeivel tovább harcolt nemzeti függetlenségünkért és szabadságunkért. Csak leghíresebb-remekmű veit hozzuk fel példának: Hunyadi László siralása, Zrínyi Ilona Munkács várában. Zrínyi és Frange- pán a börtönben, Petőfi halála. Történelmi festményeinek hősei mind a szabadság és nemzeti függetlenség gondolatát tükrözik. Madarász Viktort itthon a Habsburg monarchia reakciós korszakában nem becsülték meg, sőt mindent elkövettek az akkori kultűrpolitikusok, hogy kedvét szegjék, hogy kiszorítsák a képzőművészeti életből. Ez sikerült is. A tnester hosszú időre letette az ecsetet s csak 1803-ban kezdett újra festeni, de az agg festő már többé nem veit képes nagy kompozíciók alkotására. Azonban haladó világnézetét mindvégig megőrizte, sőt tovább haladt: a világszabadság gondolatát fejezte ki legutolsó nagy — sajnos befejezetlen — vásznán, amelyen a poraiból megelevenedett Petőfit látjuk lovon ülve — és kezében a mun 'sások vörös zászlaját tartja. Ez a kép 1913-ban. az első világháború kitörését megelőző évben készült! — Pécsi tartózkodásának mi a cél <a, Székely elvtárs? — Azért lőttem Pécsre hotry felkutassam a Pécsett kallódó, a tudományos kutatás és értékelés szá mára rejtett Madarász képeket. Ugyanis az elinni it reakciós korszak twin a fentebb cmlVott ofobő! 'köwífce- zőem. megtebeitösen elihacnyugo'lttáik M<a_ dará/sz mii vészesének értékeléséit és műveinek ö®s®ögryüj lését Mi nagyon becsüljük őt és nem kíméljük a fárad ■Ságot a veié va<V> fortla’fc'ozásra. Sok .nula«ztdsit sikerült eddig pótolnunk Tavaly a Szépművészeti Múzeum Uj Magyar Képtárában nagyezabítisú emlékkiállítást rendeztünk Madarász Viktor képeiből. A kiállítás katalógusában sok reprodukció és egy nagyobb újjáértékelő tanulmány jelent meg. Sok elkallódott, vagy elpusztult rak vélt képet sikerült felfedeznünk amelyeket már reprodukálunk a jövő ív elején megjelenő kis Madarász- nonográfiában, amely kb. 120 oldalt kitevő szöveget és több mint 50 reprodukciót tartalmaz majd. (Művészeti Alap kiadása). Mindezek csupán előkészületek egy nagyszabású díszes kiállítású Madarász-monográfiához. Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen Pécsett kutat Madarász képek ■L án, Székely elvtárs a következő választ adta: — A kiterjedt rokonságú Madarász család évtizedeken keresztül itt és a környéken lakott s úgy tudom még ma is laknak itt a család közelii és távoli rokonai. Leginkább Madarász Adeline, a festő lánya biztatott bennünket erre a kuta/tóútra Szívesen hallgattunk rá, mert hisz az ő lelkes segítsége nagyon sok értékes adaton kívül számos Madarász-kép felkutatásához hozzásegített bennünket. ö mesélte, hogy réges-régen a család eladott itt egy szőlőt és présházat s abban több fiatalkori Madarász-kép is volt. Igen kevés fia- alkori képét ismerjük Madarásznak 's nagyon örülnék, ha azokra valahogy ráakadhatnék. Egyrészt szenzáció lenne tudományunkban s Madarász korai korszakára — pécsi korszakár a, hisz itt kezdődött pályafutása — fényt derítene, másrészt a Szépművészeti Múzeumra szívesen megvásárolná ezeket a képeket. Azonkívül tudjuk, hogy a fia-fel. festő Párisból, ahol 14 évig élt, nyaranta hazalátogatott Pécsre, s valószínű, hogy akkor is festett, ha mást aem. néhány arcképet, mert kitűnő portréfestő volt — Hogyan segíthetné elő Székely ’ívtárs munkáját, városunk és hazánk egyik legnagyobb festőié éledének és munkásságának teljesebb megismer. tetősét Pécs lakosságai —• Meg vagyok erősödve róla, hogy a nagykulitúrájú Pécs városának művészetkedvelő lakói és hasonlóképp a megye lakói segítségemre lesznek tudományos kutató munkában és minden Madarászra vonatkozó adatról és képről tájékozhatnak akár közvetlenül (Széoművé- izeti Múzeum Uj Magyar Képtára Budapest, V., Egyetem utca 6.) akár a „Dunántúli Napló" szerkesztőségének közvetítésével. Megtörténhet, hogy valakinek van Madarász-képe. de mivel hogy nincs szignálva — ez gyakori Madarásznál, — nem tudja hogy a szobájában esetleg sok éve függő festményt Madarász festette. Ezért kérem azokat, akikben a cikk olvasása után felmerül a gyanú, hogy 'akásuk valamely festménye kiváló ülésterünktől származik, szíveskedjenek azt szakértői megtekintés végett a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályán (Széchenyi-tér 12.) bemutatni. Reméljük, hogy a pécsi és baranyai dolgozók segítségével gazdagodni fog Madarászról alkotott képünk és rövidesen egy teljes, nagy Madarász monográfiával ajándékozhatja meü n magyar dolgozókat Szé. hely Zoltán elvtdrs. Színes filmfelvételt készít a szigetvári járási kultúrház fotó-szakköre a kuUúrbemutatókról A szigetvári járás kultúrcsoport j ai már szeptember ótó készülnek az országos kul- túrversenyre. A járási tanács művészeti albizottságot szervezett, amelynek 12 tagja sorra látogatja a falusi csoportokat, hogy a helyszínen irányítsa, segítse munkájukat. Ennek eredménye, hogy a régi, jólismert kultúrcsoportok mellett, mint amilyen a dióspusztai — új kul túrgárdák alakultak. A régiek és az újak sorából eddig 26-an neveztek be a versenyre. A fejlődő kuhúréiet központja a csoportok irányításában tevékenyen résztvevő szigetvári járási kultúrház. Itt a népi tánckultúra fejlesztésére tanfolyamot indítottak, amelyen a járási versenyre készülődő községeiből 30-an vesznek részt. A járási kultúrház fotó-szakköre elhatározta, a kultúrbemuta- tókról színes filmfei- vóteleket készít. Ezeket a kisf Urne két nemcsak az ismeretterjesztő előadások műsoraként vetítik majd le, hanem eljuttatják azokba a falvakba is, ahol nemrég indult meg a kul- túrmunka, tehát szükség van a kezdő csoportok tanítására. A terv szerint a művészeti albizottság tagjai által felfedezett régi népi hagyományokból — faragásokból, szép hímzésekből, népmesékből, stb. — kiállítást rendeznek a járási bemutató napján a szigetvári járási kul- túrházban. Élenjáró dohány tér meSő A dohány kénye« növény, adk man kát kíván, de meghálálja a fáradságot. Kaposnyák Andirásné olaszi p»* rasztasszony, élenjáró dohánytermelő. Március közepétől a szedés napjáig állandóan a dohányföldön látták. Mint a gyermeket, úgy gondozta a palántákat, óvta a betegségek- tőt Hét éve foglalkozik dohánytermeléméi. Ennyi Idő alatt »ok termelési tapasztalatot szerzett, öt már nem kell arra tanítani, hogy Időben végezze el a kacsolást, mert eflen- kérő esetben silányabbak lesznek a» levelek, aem keíl külön felhívni figyelmét a levelek Időbeni leszedésére sem, de a többi munkám sem. A Jé munkája nyomón 428 négyszögöl föld léről 1.586.32 forint értékű dohányé takarított be. 1854-ben 800 négyszögölre emel dohány-területét, amelyről — tu jé • lesz a termés, — 5.468.46 forintot Jövedelmezhet, Kaposnyákné jó munkájáért néhány napja kapta, meg a kiérdemelt jutalmat: egy rádiót, egy téli ruhának való anyagot és egy órát. Kaposnyákné jó munkájának, Jőve- | kötött szerződést 1.00* négyszögöl . delimének híre szaladt a faluban. A területre. Több dohány terem Óla- , községben két újabb dolgozó paraszt | szón 1954-ben. Megjavítják a komlói dolgozók áruellátását Az új kormányprogramra nyomán hatalmas fejlődésen ment át Komló város kereskedelmi hálózata. Az év első felétől december végéig megkétszereződött az üzletek száma. A komlói Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói elhatározták, hogy az 1954- es évben új üzletek nyitása mellett a meglévő boltokban is tovább javítják a kereskedelem munkáját. Ezért már most az év végén 14 üzletben minőségi átvevőltzt állítottak be. Néhány napi működés alatt máris több boltban kicseréltették a minőségileg kifogásolt kenyeret és húsárukat. 1954-ben növelik az üzletek árukészletét, már januárban 2 millió forinttal több áru — főleg élelmiszer — vár a vásárlókra. Megjavították a gyümölcsellátást is. Jelenleg már 4 vagon alma van az áruházakban. Növekszik a választék a komlói ilzle ékben. Elsejétől « esemegebo ltokba* belezetik a hidegétel, rántotta, vag- datthús, valamint cukrászsütemény árusítását. A kenyérgyár bőviése folytán januártól — Komlón az eddigi kettő helyett tízféle péksütemény közül választhatnak a dolgozók. A ruházati cikkek, cipők, választékának növelésére a megye területén levő KTSZ-ekkél kötnek szerződést. Míg azonban ezek a tervek meg- valósulnak, sokat segíthet kék a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói olyan problémák megoldásában, amelyek jelenleg akadályozzák a komlói dolgozók jobb áruellátását. Már most hassanak oda, hogy ne okozzon gondot a gesztenyést háziasszonyoknak például a cipőkrém, a komlói anyáknak gyermek hosszú harisnya beszerzése, továbbá ne hiányozzék az üzletekből a női bunda- és posztócipő, valamint férfi és fiú lódenkabát se. V A mikor először láttam, akkor sem volt fia- ** talabb. Fényes kanállal nyomta le a nyel temet és mosolyogva biztatott. — Mond, hogy á! így: ááááá! — nyújtotta maga is. a hangot. En engedelmesen tátogattam és szentül hittem, hogy ha azt mondom ááááá, — éppen olyan elnyújtva, mint azt a doktor bácsi mutatta —menten meggyógyulok. Ezután nem egyszer láttam a doktor bácsit. A húgom volt beteg, az öcsém nyakán vágott tel egy daganatot, azután ismét az én vöröslő manduláimat szemlélte. De akárhogy erőltettem emlékezetemet, a Szántó doktor bácsi mindig ilyen volt. Mindig szürke kalapot láttam a fején, amely alól őssés haja kissé kibomlott. Szürke télika- báljának zsebébe mélyesztet-e kezét, fürge lépésekkel sietett 20 évvel eze’ő.t ugyanígy mint most. Táskája akkor is hátrabillenve lógott bal hóna alatt és akkor sem nyúlt a villamos fogantyújához, amikor felszállt rá, ugyanúgy, ahogy azt teg páp előtt sem tette meg, amikor az újságos bódé rdellAl néztem, milyen fiatalosan pattan fel a villamosra, az „öreg". i. Azzal kezdtem, hogy amikor e'őször láttam több mint húsz éve — akkor sem volt fiatalabb. mint most. Ahogy most ránéztem, úgy éreztem. hogy ma sem öregebb, mint húsz évvel ezelőtt. Pedig a húsz esztendő a'a.t dr. Szántó László életében is történt egy és más. Amikor ' a háború után hazakerültem Péc=re, ő mar vtgvanúgv rótta a hava* utcákat, mintha mi sem történt volna. A haláltáborok, megnlázásek keserű ömlőkéit elnyomta az é'ctért "aló küzdőterű. amelyben ismét megtalálta helyét a régi doktor bácsi.i Most, amikor negyvenéves orvosi működésé cA dó lite r háest i után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka érdeméremmel tün.etle ki Szántó Lászlót, nagyon sokan tűzik oda a maguk láthatatlan — és esetleg csak egy-egy hálás tekintetben megnyilvánuló — érdemrendjét a mellére. Nagyon Sokan, mert kévés ember van a városban, akinek még nem hallgatta a szívedobbanását, aki még nem tátotta kerekre a száját előtte, hogy hosszan elnyújtva mondja neki — mint annak idején én tettem —, hogy ááááá. Másfél órát vártam rá, mire hazaérkezett. Négy óra elmúlt, mikor a harminchetedik betegét is megvizsgálta. Ezúttal azonban nem hallgatta az én szívem dobbanását és nem én feleltem a kérdéseire, hanem ő beszelt — először kissé vonakodva — á negyven év legszebb emlékeiről. — Talán ott kezdeném, hogyha mégegyszer születnék, újból csak gyógyító orvos lennék. Nincs olyan ígéret, amellyel engem irodába lehetne becsalni. Azt hiszem ez az egyik amihez ragaszkodnék. A másik, — feleségére néz. aki mosolyogva bólint, úgylátszik tudia mit fog mondani — a másik meg az, hogy igen szívesen vagyok Pécsett. — Látta, hogy mosolygott? —• veszi át a szót a felesége. — Ugyanis nemrégiben komoiy formában felvetődött a Budapestre vate helyezése. Én örültem volna ha sikerül, de nálánál senki sem volt boldogabb, amikor ez az elképzelés meghiúsult. — Szeretem Pécsért, h'sz irt kezdtem orvosi DÓIvafu ásómul. Sok szén emv'k k*nc«ol ehV’7 a Vr rf«h^7, O-tk etívet <'mvf+s;-ß'V ’O'O d n<“»Lítor Sándor által megalakított első urvoss/.aks/.ei vezetben voltam titkár, Doktor Sándor mellett. Nem kell mondanom, hogy milyen szemmel néztek ez,, a huszas években. De mit törődtem a hivatalosokkal! A betegek szerettek. Rengeteg gyermekbetegemnek a szüleit is én kezeltem gyerekkorában. De megjelennek olyan ifjú paciensek is rendeléseimen, akiknek a nagyanyját gyógyítottam ki a gyermekbetegségekből. — És most az SZTK rendelés? Úgy hallottam ez jelentősen megduzzasztja munkáját. Szántó László mosolyog. .—Azt hiszem, a legrégibb betecsegélyzös orvosok; közé tártózom Pécsett. Én abban az időben, amikor úgynevezett divatos orvos voltam, akkor is rendeitem azoknak, akik csak a beteg- segély zőn keresztül jutottak orvosi ellátáshoz. Volt eset. hogy valaki húzta az orrát a várószobában, mert egy munkás telepedett melléje, de az ilvpn emberek sohasem izsattak. Közben kint egymás ’ után berreg a csengő, öte n „• , ha dé'utáni rendelésre. Gyorsan búcsúzom, mert Száptó elvtárs még nem is ebédelt. A várószobában izgatottan kérdezi egy fiatalasszony: — Itthon van már a doktor bácsi? — Amikor az igenlő választ hallja, örömmel simogatja meg köhögő gyermeke fejét — Akkor jól van. Már késő este volt. amikor ez a cikk íródott, de lehet hoav éppen akkor szólt a telefon, a doktor bácsi lakásán hoirv ismét beteghez hívják, ő pedig bal hóna aló várta a táskáit, fejébe nyom ta kalaniát. am^’v p’ói ő=zoS hrta k^sé kíboro- tett ét ffírtiio látensekkel elindult a vlltemoe-meg- áiió felé hetrv ffj1 tW 1 anion a viuamecra, de úgy, hogy kezével ne nyúljon a fogantyúhoz. ö. F. Versenyre készül Baranya legrégibb kuliúrcsojíorlja Hosszúhetény ősi magyar település. Az apáról-liúra szálló dalok, táncok nemcsak lakodalmakon, -pincézés- kor“ kelnek életre, ezekből állítja össze műsorát Baranya legrégibb kul* túrcsoportja, a hosszúhetéhyi tánc- csoport. A táncosok — nyolc házaspár a régi. jólismert pnűsorszámok, — a, verbunkos, a kanásztánc, a lakodalmas — felújítása mellett új műsorral: ,,aratási jelenef-tel készülnek a járási kullúrversenyre. Az * arass rózsám, arass“ kezdetű hstényi nóta dal lamára kezdődő jelenet rigmusait n lu öreg verstár agáinak egyike, a 60 éves Bencze bácsi írta. ,,KareIas", azaz karéjt alkotó leánylánc és „Lip, penös“ csárdás teszi a verses táncos jlenetet változatossá. A hosszúhelényi kultúrcsoport tagjai elhatározták: műsorukkal elmennek olyan más, pécsvárndi jarasbel\ falvakba, ahol nemtörődömségből Ijedősbe merülnél; a régi népi hagyományok. Elsőnek a terv szerint Sz,-m bényt keresik tel, hogy szép musorzámaikkal tellelkesí/sék, azutan ;■•«- lig tapasztalataik átadásával jó m>V ködő kultúrcsoport szervezéséhez segítsék a szebényiekel. Sz. ÍI. k.
