Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

NM 1AIT0AB I NAPLÓ 7 1500 kilométer óránként. . . A sugárhajtáson szerkezetek, (vagy sugárhajtóművek) a közleke­dés, a tudományos kutatás, a hadá­szat terén ma már igen fontos sze­repet töltenek be és előrelátható to­vábbi térfoglalásuik is indokolttá te­szi, hogy legalább vázlatos képet nyerjünk ezekről. Különleges cso­portjukról a rakétákról és rakéla- meghajtómüvekról eddig Is sokat hal tettunk. Ide tartoznak a rakétalöve- dékek (köztük a hírhedt „V" fegy­verek), de egy értékes csoportjuk is: a magaslégköri kuta.ószondák, me­lyek a meteorológia, a rádiózás, a kozmikus sugárzás vizsgálatának je­lentős eszközei. És idetartozik a jö­vő űrhajója is, hacsak erőforrásként az atommotor meg nem előzi. Mind­ezekről azonban jövő közleményünk­ben beszélünk és most rátérünk minden sugárhajtómű működésének fizikai alapéivá re: a hatás ellenhatás- törvény magyarázatára. Zárt tartályban robbantás vagy folyamatos égés útján, a külső kö­zegnél magasabb nyomást hozunk létre, ha a tartályon nyílást létesí­tünk ezen át kiáramlás (s u g á r) in­dul meg. f ókra. 1 Az eltávolított „A" falületrészre eső nyomóerők megszűnnek, már pe­dig eddig ezek tartottak egyensúlyt a réssel szembenfekvő „B“ felület­részre eső erőkkel. (Az erők egyen­letes eloszlását feltételezve.) Követ­kezésképp ezek most szabadon fejt­hetik ki hatásukat, melynek ered­ménye a gömbnek irányukba történő elmozdulása. Más szóval a tartály és a gázsugár kölcsönös ellenhatást gya kőről egymásra. Amilyen erővel a gázsugár a tartályból kilökődött, ugyanakkorát gyakorol ez visszafelé a tartályra. Ez az erő a reakcióerő: a szerkezet, melyben a folyamat le­játszódik a sugárhajtómű. Fel­adatunk a robbanás vagy égés fenn­tartása, hogy folyamatos mozgást kapjunk. Továbbá törekednünk keil minél magasabb belső nyomás eléré­sére, mert ettől függ a kiáramlás se­bessége, ametlvlől viszont a hajtó­mű sebessége függ. Mi itt most a repülés céljait szolgá­ló sugár-haj tószerkezetekről akarunk beszélni, de mielőtt erre részleteseb­ben rátérnénk, lássuk, mi tette szük­ségessé bevezetésüket e téren. A légcsavaros repülőgép fejlődése az 1930-as évek után megakadt. Se­bessége elérte a 740 km/óra határt, melyen felül a teljesítmény szem­pontjából elsősorban döntő tényező­nek, a motornak további fejlesztése értelmetlen volt, mert a vele meg­hajtott légcsavar hatásfoka az emlí­tett repülőgép sebességen felül in­kább csökken, mint növekszik. A re­pülőgéppel szemben támasztott köve­telmény pedig ezidőbem fokozottan jelentkezett, mind a sebesség, a be­repült távolság, mind a repülőgép magasság tekintetében. A szerkesz­tőknek új utakra kellett .érniok, ezek pedig az ismertetett fizikai elven alapuló sugármeghajtásos szerkeze­tekre vezettek. A belépő levegőt lapátos sűrítő (turbókompresszor) nyomja össze. Ezután az égés térbe lép, ahol az üzemanyaggal keveredik. Ezt egy üzemanyagszivattyú nyomja az égés­térbe porlasztón keresztül. Indítás­hoz gyújtóberendezést alkalmazunk, üzemben a keverék égését a kamra magas hőfoka biztosítja. (1500—2000 C°). Az égés folytán nagy nyomásra került égéstermék további áramlás során keveredik a sűrítő útján, az égési kamra hűtésére szállított leve­gővel. Az égéstermék-levegő- keverék hőfoka, már lényegesen alacsonyabb (850 C°) és így áramlik át az útjába épített gázturbinán, me­lyet meghajtva még mindig nagy se­bességgel lép ki a motornak hátra­felé szűkülő nyílásán, ezzel megadva a repüléshez szükséges tolóerőt. A gázturbina elsősorban a sűrítő meg­hajtására szolgál, de modem gépek­nél közös tengelyükre még légcsávart is alkalmazunk, miáltal a sebesség csökken ugyan, de az üzemanyag energiájának kihasználási foka, tehát a hatásfok jelentősen növekszik. Nézzük már most a jellemző műszaki adatokat Repülési sebesség leges a­Repfllés szempontjából a 1 é g s z í­v ó-s ugárhajtómű jön elsősor­ban tekintetbe. A hajtóműben az égés fenntartásához nagy mennyisé­gű levegő kell. Ha a gép és vele együtt a hajtómű vagy motor sebes­sége oly magas, hogy a szembeóram- ló levegő nyomása ezt biztosítja, torlósugármotorról beszé­lünk. Jelentőségre 2500 óra-kilométe­res sebesség elérése után kerülhet­nek csak. Másik főtípus az a hajtómű, mely­nél a levegőt kompresszorral (s ű r í t ő v e 1) nyomjuk össze. Leg­általánosabban azt a változatát al­kalmazzák, melynél a sűrítőt gáz turbina hajtja meg. Ennek szerkezeti vázlatát a 2. ábra mu­varral 1000 km/óra, enélkül 1500 km/ óra. Utóbbi lényegesen meghaladja tehát a hangsebességet (1200 km/óra körül). Ezeket nevezzük szuper­szonikus gépeknek. Teljesítmény egységenként 10.000 LE-ig (lóerőig) A dugattyúmotoroké ennek csak har­madrésze. A szerkezetnek 1 LE-re eső súlya viszont csak 0.1 kilogramm, négyszer alacsonyabb, mint a du- gattyúmotoré. Ez teszi lehetővé a nagyteljesítmények elérését a sugár­hajtószerkezeteknél. Vannak még más előnyei is, melyekre itt nem tér­hetünk ki. Fő hátránya, hogy csak 800 km/óra sebességen felül gazda­ságos. így is 450 gr/LE-óra az üzem­anyagfogyasztása, tehát körülbelü’ 80 százalékkal magasabb a du­gattyúmotorénál. (Viszont repülőben­zin helyett kevésbbé finomított üzem anyagot használ, úgy mint petróluem illetve kerozén stb.) Másik hátránya, hogy az égés1 kamrák falát, de különösen a gáztur­bina lapátjait különleges anyagok­ból kell készíteni. Szovjet-techniku­sok biztató kísérleteket folytatnak kerámiai anyagokból készült lapátok­kal. tatja: belső /emez /*uÁf/<s befepontjiiM^ tnc/t/gmcéer fő)fep*fty/Ait t/omppcuo/* lurbtoa, eaet/zi* i/zeenanye9 sicb/fyeioéup szelep* UJ VÁROS ÉPÜLT KÖKÖNYÖSÖN Apró pe vbekben hull a hó. Az autóbusz Lassan kapaszkodik Kőko­ri yös felé. Az utolsó kanyar után elénk tárul a gyönyörű, új város mo­dem, emeletes épületeivel. Szinte megbabonázva állunk az építkezés e nagyszerű irama előtt. Nem egész egy év alatt utcasorok épültek ott. ahol tavaly ilyenkor még kopáran meredt, a dombtető. Az egyik vakolatlan épület hom­lokzatán a hófelihőkön áttörő téli nap sugarában csillog az élüzem jelvénj. Alatta a következő felirat olvasható: 73/3 Építőipari Vállalat. Az épület előtt nagyméretű vörösre festett di­csőségtábla áll, rajta fényképek és felirat. Milyen sokat is beszél ez a tábla azokról a hősökről, akiknek munkája nyomán a magasba emelke­dett az új város. Azokról, akik egy évvel ezelőtt jöttek új varost építeni Komlón. Akkor itt még dsak eg.y tető nélküli épület fogadta az építőket, ahová beesett az eső és mindenütt térdig ért a sár. Sokan megijedtek a sivár dombtól és visszafordultak, de a többtég maradt a nehézségek ellenére is, keményen fogott a mun­kához. Serényen dolgozó munkáske­zek nyomában megindult az élet Kö- könyösön. Nem volt könnyű feladatuk. Sor­ra jöttek az „objektív" nehézségek. Uj építési módszert vezettek be, a „szalagrendszerű gyorsépítkezést''. Itt azonban komoly hiányosságok me­rültek fel mindjárt az elején. Nem volt meg az új módszerről- a kellő tapasztalatuk, nem voltaik biztosítva az előfeltételek. Ez aztán a munkák menetért is rányomta bélyegét. Az év első két negyedében a vállalat nem teljesítette előirányzatát. A vál­tozás a harmadik negyedévben ál­lott be. A dolgozók vállalták, hogy szeptember 6-ra, a bányásznapra Aj épületi* adna* át * «zép­csaták hőseinek: a bányászoknak. Vállalásukat teljesítették. A siker nyomában meggyorsult az egész épít­kezés. Változtattak a munka meg­szervezésében, a gépek üzemelteté­sében és kihasználásában. Nem ma­radt el az eredmény sem. A harma­dik negyedévi tervet már 115,6 száza­lékra, az egy főre eső tervet 115,3 százalékra teljesítették. A 100 szá­zalékon aluli teljesítők arányszáma az összlétszámhoz viszonyítva 15,43 százalékra csökkent Ezek csupán egy szerű számok, mögöttük azonban ot a lüktető élet, a dicsőség útja. A szá­mok mögött áll az a négy új, ma még kívülről vakolatlan épület, ame­lyet szeptember 8-án adlak át lakói­nak és azok az épületek, amelyek '.zófa törtek a magasba, amelyekbe azóta költöztek be a bányászok. Az eredményekért a harmadik negyed­év végén á vállalat elnyerte az él- üzem címet Az építkezést most vastag hó ta­karó fedi. A munka azonban ennek ellenére is gyors ütemben halad. 31 nagy épület emelkedik ki a hóból és ebből 19-et adtak át a bányászoknak, január hónapban még 5 épület kerül átadásra, összesen 400 lakással. A tér ölelésben kiemelkedő eredményeket értek el Szeifert Ádám 7 tagú, Ka'7 János 6 tagú, Lipcsei József kőmű­ves brigádok, Jerkovics József 6 ta- £ú ácsbrigád, továbbá Kerti Erzsé­bet 3 tagú, Urban László és Metzig János 7 tagú segédmunkás brigádok Az eredmények mellett azonban hi­bákat is találhatunk az építkezésen Több helyen nagy betűkkel festett jelszó hirdeti: „Építkezzünk gyorsab­ban, jobban, olcsóbban!" Hát, ami az olcsóságot illeti, volna mit tenni. Még mindig igen nagy a pazarlás. Ez főként a 73/7 számú Segédipari Vállalatra vonatkozik. Az építkezés tört, előregyártott vasbeton eleme­ket .amelyek ma már arra várnak, hogy esetleg más formában kerülje­nek felhasználásra. Könnyen előfor­dulhat, azonban az is, hogy a nagy tóldmozgatások következtében a föld alá kerülnek. De hasonló a helyzet a tégla kezelésénél is. A szállítók a ’sillén szállított téglát egyszerűen ki­borítják, így aztán elég sok összetö­rik és kárhavész. De nagy a pazarlás a cementnél, mozaik lapoknál, csere- oeknél is. A munkavezetőknek tehát nagyobb gondot kell fordítaniok a minőségi munkaátvételre is. Sok mél 'ékmunkát lehetne megtakarítani, ami azután az építkezés költségé: is csökkentené. Nagy Béla elvtárs, s vállalat fő­mérnöke most készíti el az 1054-es tervet, levonta az elmúlt évi tapasz­talatokból a következtetést: .sokkal nagyobb gondot fordítanak a dolgo­zók szociális igényeinek és szükség­étéinek kielégítésére. Meg kell való­sítani azt, hogy napi fáradságos mun kájuk után kényelmes otthonokban oihenjék ki fáradalmaikat, de ugyan ekkor kulturális igényeiket is kielé­gítsék. A tervfeladatok ismeretéve1 pedig hozzá kell fogni, hogy azokat minél előlbb tudatosítsák a dolgozók­kal. Minden egyes dolgozónak előre kell ismernie, hogy milyen feladato­kat kell a vállalatnak 19>54-ben meg­valósítania. Lassan esteledik. A lakóházak abiakai sorban kivilágosodnak. El­csendesedik az új város, csak á szé1 süvít és hordja a friss havat, hogy az első kanyar után piramist építsen belőle. Elpihorínék az új város épí­tői is, hogy másnap újult erővel fog­janak hősi munkájuk folytatásához Igen, mert hősök ők, akik kővel, be­tonnal és téglával írják be nevüket Egv nappal határitlŐ elfttt befeiftzté’? «vi tervükéi, felkészültek a jövőévi feladatokra a pv esi szénb nyák A pécsi szénbányák dolgozói még októberben vál allék, hogy évi ter­vüket egy nappal a határidő előtt teljesítik. Szavukat állták és de­cember 30-án győzelmet je'entettek.- befejezték 1953 évi tervüket. Az év utolsó napján már töhbezer tonna szén terven felülj kiterme é- séért folyt bare. Az évközbeni feladatok teljesítése mellett nem feledkeztek meg a jövő évről sem a Pécsi Szénbánya Válla- atnál. 1954-re az elmúlt évinél na­gyobb fenntartási és feltárási pro­gram mot dolgoztak ki. A válla at három üzemében — Vasason, Pécs- szabolcson és Pécs VI. kerületben — ebben az évben 60 kilométerrel növekszik az a vágathossz, amely­ben fenntartási munkákat végeznek. Ezen belli* közel hat ki'ométeres szakaszt a korszerű biztosítás el­veinek megfelelően építenek át moll-ívekkei, gyűrűkkel, beton- idomkővel. Mindhárom kerü'etben növekszik a fejtésre előkészített te­lepek nagysága, míg a feltárt szén- vágyon közel egy millió háromszáz- ezer tonnával nagyobb, mint az 1933-as tervév kezdetén. Tekintve, hogy a pécsi szénbá­nyáknál minden fejtés frontfejtés, a válla'at műszaki dolgozói most a frontfejtések teljesítményének fo­kozásra veszik az irányt. Ezt a cik­lusos módszer továbbszélesítésével, a front előrehaladási sebességének növelésével érik el. A vasas! üzem­ben példánl uyo'«c százalékkal emelkedik a ciklusos frontfejtéseik száma. Ugyanitt a front előrehala­dás sebessége 0,6 méterről 0,66 mé­terre nő. Így elérik, hogy a jelen­legi 101 helyett a jövőben 1171 tonna szenei szá'lítanak egy-egy frontfejtésből. Elősegíti a frontok nagyobb teljesítményét az is, hogy. az i 953-as év végére a pécsi szén­bányák majdnem teljes egészében megoldotta a létszámhiányt Gyorsítják a feltárás munkáját is. Áz új esztendőben mintegy 8000 méterrel hajtanak ki hosszabb vá­gatot mint 1953-bau, A feladat ma­radéktalan teljesítésére üzemenként fokozzák a vágatkihajtás sebessé­gét. Pécsszabo'cson példánl hét szá­zaikkal gyorsul az előrehaladás • feltárási munkánál. Ezek a műszaki intézkedések egy részét képezik annak a hatalmas előkészítő munkának, amellyel • pécsi szénbányák dolgozói azt a célkitűzést kívánják biztosítani, hogy már az újév első munkanap­ján — egyelőre még kisebb lét­számmal is — teljesítsék a tervet, a januári hónapot pedig 103 száza­lékos eredménnyel zárják. Ebhez segíti n vállalatot még az a nyolc újabb frontfejtés, amelyet az új év első hónapjában adnak ét a lefej­tett telepek pótlására. IGAZ RÁNDOB , Hz ország lepbli foni’mi sipWteyM ralija a komiéi szénpílyanlvanií Szocialista bányavárosunk, Komié vasútállomásának legforgalmasabb ré. sze a hatalmas szénosztályozó melletti szénpályaudvar. Itt dolgozüt Pióca Emma forgalmi^ szolgálattevő brigádjával. Az őszi nagy forgalom idején végzett eredmé­nyes m-unkáptkért ,utz ország legjobb forgalmi szolgálattevőiI“ megtisztelő ~ín\sf nyerték el. A fiatal forgalmistanő fegyelmezett, áldozatkész munkával trányltja a rá­bízott pályaudvart: a nagy forgalom Idején 12 órás szolgálat alatt 100— 150 építő és más anyagokkal érkező mgonf fogadott, ugyanakkor naponta 50. sőt ennél is több szénnel rakott kocsit indított el. Az elmúlt három hónap alatt indított 112 vonatból mindössze kettő hagyta el késve a pályaudvart. Nagy érdemei vannak <i „szmw 'ossági levélmozgalom''-ban. Az elé­rt 75 helyett 9Í százalékban szava­tossági levéllel kühl e el vonatait, ami azt jelenti, hogy a biztonsági sza­bályoknak meg f elel Azn állította — és az előírt sorrendben rakatta a ko­csikat, szavatolta, hogy vona tai út­közben baj item történik. Kocsifordulási tervüket s* egy te* csira eső mozgatási- ét tartózkodási idő csökkentésével kánaprói-hónapra túMelfeii ih. Évi térkőiért tervük«* december 10-én, három héttel « határ­idő élőit fejezték 0e. Az 6 érdemük áss is, hagy ru ntóbbá hónapok alatt növekedett n irány vonatok száma. Míg az őszt forgatom elején havonta csak 13—14 irány vo- nat hagyta el a komlói dHomdst, mozi december utolsó napján a 30. irány- ix/natot Indították el egy hónap alatt. Ezt a vállalatokkal való szoros kap­csolattal érték eL Ezt az eredményt Pióca Emma ét brigádja közös munkájának köszön* heti. Naponta a szolgálat átvitele al­kalmával mindig megbeszélik napé feladataikat. így a váltókezelők gyort jxtnfos munkája következtében aka­dálytalanul dolgozhatnak a tolatók t* — akiknél a pálya lejtőt fekvése cí- lenére — az egész őszi forgalom alatt egyetlen baleset sem fordult elő. így nyerhette el tola’óbrigád juh az or­szág legjobb tolatóbrigádja kitünte­tést. HAJNAL LAJOSNE Kétezerháromszázal k mhz a G’/ülapysztai Állam; Gazdaság lep!)!? női inigáiljána't slleiipen Egy éve működik n Oyulapusziai Sertéstenyésztő Állami Gazdaságban a 19 éves Scbvrmdl Franciska veze­tésével a hármas szánni női ellető brigád. Fegyelmezett telkes mun­kájukkal a gazdaság legroszabb állományát úgv feljavították, hogy egész évben alig egy százaléka hul­lott el a megellett malacoknak, a jól gondozott, egvedi'eg takormá­nyozott anyakocák fial é s j átlagát pedig az egv évvel ezelőtti 6,5-rő! 7,5-re emelték. I Schwind! Franciska és társat «* I ó esztendő utolsó napját az ezért k ét ezerhárom századik egészsége» kismalac, c! letété vet ünnepelték. Fgvben elhatározták, a mezőgazda­ság fejlesztéséhez a magún munká­jával úgy járulnak hozzá, hogy a legutóbbi el lésbő! s'zármazó 23ó mar Iáéból megfelelő tenyészállományt válogatnak össze amelyet válasz­tásig nagy gonddal nevelnek így már a jövő év elején temyéspállat­tal láthatják el « baranyai gazda­ságokat Miért gyakori az áramszünet Pécsért és Baranyában ? Az utóbbi napokban a termelésben különö­sen nagy kiesést, az évi terv maradéktalan teljesítéséért harcoló és a szórakozni vágyó dol­gozóknak sok bosszúsá­got okozott a gyakori áramszünet. A villamo­sok órákhosszat álltak, a pécsi mozik megsza­kították előadásaikat, a boltokban gyertyafény mellett szolgáltak ki hétfőn és kedden este. Szerkesztőségünk, —■ a dolgozók kérésére — kérdést intézett a Dél­dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat vezetői­hez az áramszünet oká­ra vonatkozóan. Kér­désünkre M itt inger Gyula elvtárs, a válla­lat műszaki vezetője, az alábbi választ adta: — Pécsett már sok dolgozó tudja, hogy a pécsi és a komlói erő­művel ellátott villamos hálózat össze van kap­csol«« mt aratódat há­lózattal Az országos energiaellátásban elő­forduló hibák, feltéíle hül kihatnak így Ba­ranyára is, mert a pé­csi és a komlói erőmű együttvéve sem tudja fedezni Baram íoeneV­gi£.<7. ükséglet ét. — Az utolsó 'áram­szünetet a napokban megindult havazás és előtte az ólmos eső okozta. A pécsi és 8 komlói erőmű terüle­tén lévő nagyfeszültsé­gű szabadtéri berende­zések földzárlatot kap­tak. Szigetelők törtek össze és vezetékek sza­kadtak cl. Amíg a hi­bákat kijavítottuk, elég hosszú idő muH cl, több éjszaka is terme­lő üzemben megállt a munka. — Hamarosan meg- ' áltozik az energiael­látásban a helyzet, megszűnnek az áram­korlátozások, nem zap. baranyai dolgozók munkáját, szórakozását gyakori áramszünet Ugyanis egy új, száz­ezerről harmincötezer vakra transzformáló állomást építünk Üszög mellett, Pécs határá­ban. Innen egy veze­ték is épült Komlóra. Amint az új állomás és a vezetőitek üze­melnek, lehetségessé válik a jelenlegi veze­tékek megfelelőbb kar­bantartása és a zavar­talanabb energiaellátás biztosítása. Megnyug­tatásképpen közölhet­jük azt is, hogy most folyik az. újhegyi erő­mű turbógenerátorá­nak nagyjavítása. Mi­helyt elkészülnek ezzel a munkával, a turbó­generátorral pótolhat­juk art az áramot* amelyét a vezetékek esetleges hibája miatt, nem hozhatunk Rrtrfr» ajjö*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom