Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

N Ä P C ö »54 .TAVTT4R 3t A Termelőszövetkeze iS Tanács ülése A Termelőszövetkezeti Tanács január 30-án Dobi István elnökletével összeült, hogy megvitassa a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztésére ho­zott határozatát és a termelőszövetkezetek ebből kö­vetkező feladatait. Az ülés napirendjén szerepelt még a minisztertanács vándorzászlajáért folyó verseny ér­tékelése. Az ülésen Dobi István, a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke mondott beszédet. Dobi István elv társ beszéde Bevezetőben beszámolt airról, hogy a termelőszövetkezetek és a gépál­lomások élenjáró dolgozóinak III országos tanácskozása óta megvaló­sult a harmadik országos tanácsko­zás számos nagyjelentőségű határo­zata. Működésbe lépett a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek új alap­szabálya. A párt iránymutatása alap ján foganatosított kormányhatároza­tok gyorsan és hatékonyan növelték termelőszövetkezeti tagságunk élet- színvonalát. A termelőszövetkezet' parasztság a falu jobb áruellátásán és a sokoldalú termelési segítsé­gen keresztül nap, mint nap érzi baráti szövetségesének, szocializ­must építő társadalmunk vezető ere­jének, a munkásosztálynak támoga­tását, az azóta eltelt időben a mun­kásosztály és a termelőszövetkezeti parasztok kapcsolata erősödött, mé­lyült A harmadik országos tanácskozás óta eltelt idő termelőszövetkezeteink számára a komoly erőpróba ideje volt. A termelőszövetkezetek nagy többsége és a szövetkezeti tagok zö­me a kezdeti nehézségek és a rossz szándékú, ellenséges elemek hírve­rése ellenére kitartott a közös gaz­dálkodás mellett, amely kitéphetet- len, mély gyökereket eresztett az újjáformálódó magyar faluban. A párt és a kormány által nyúj­tott komoly anyagi támogatás, vala­mint termelőszövetkezeti tagjaink jobb munkája mutatkozik meg a zárszámadások adataiban: 1953. vé­gén a termelőszövetkezetek tiszte vagyona lényegesen emelkedett. — Megnőtt az elmúlt gazdasági évben a tagok jövedelme is. A terme’őszö- vetkezeti tagok átlagos jövedelme 1953-ban meghaladta nemcsak az 1952, hanem az 1951 évit is. A kiemelkedő eredményeket azon­ban termelőszövetkezeteink jelentős része még meg sem közelítette. A termelőszövetkezetek vonzóere­je mellett tanúskodik, hogy az el­múlt időkben is, — amikor voltak kilépések is a termelőszövetkezetek­ből —, számos dolgozó paraszt lé­pett be a termelőszövetkezetekbe, uj termelőszövetkezetek alakultak, a kilépett tagok egyrésze pedig vissza­vételét kérte. A termelőszövetkezet, mozgalom fejlődéséről ad számot az is, hogy a múlt év őszén az előző évinél gyorsabban és szervezetteb­ben haladtak az őszi betakarítás e? szántás-vetés munkálatai. Termelő- szövetkező ;eink két százalékkal tu is teljesítették 1953. év. őszi kenyer- gabona-vetéstervüket. Az őszi mun­kákkal azonban számos szövetkezet­ben megkéstek, különösen ott, ahoi nagyobbarányú kilépések voltak. Az elmaradásokat termelőszövetkezete­inknek tavasszal gyors és körül­tekintő munkával kell behozniok Termelőszövetkezeti mozga’munk fejlődése azt mutatja, hogy terme­lőszövetkezeteink sikerrel tesznek majd eleget azoknak a nagyszabá­sú és felemelő feladatoknak, ame­lyek rájuk szocialista építésünk je­lenlegi új szakaszában várnak. El kell érni minden termelőszö­vetkezetben a termelési színvonal zyors és nagyarányú emelését, az árutermelés növelését, ezzel terme- loszoveTKezoteinknek az eddi giné nagyobb mértékben kell hozzájárul­niuk népünk élelmiszerellátásának és könnyűiparunk nyersanyagellátá­sának megjavításához. Term elősző ve: kezeteinkben a termelési színvonal hatékony emelésével együtt és en­nek következtében meg kell valósí­tani a szövetkezeti tagság jövedel­mének anyagi, szociális és kulturá­lis ellátottságának nagyarányú, _a jómódú középparasztok jövedelmét és életmódját is túlszárnyaló emel­kedését. E feladatok megoldásához a termelőszövetkezeti vezetők és a termelőszövetkezeti tagok számára szintén a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdaságíejlesz tési határozata mutatja az utat. A mezőgazdaságfejlesztési hatá­rozat megvalósításának ezévi sorsa termelőszövetkezeteinkben nagymér­tékben attól függ, hogyan vetik meg éppen napjainkban az ezévi gaz­dálkodás alapját: hogyan készítőkéi a terveket, — mondotta a továbbiak­ban — Dobi István edvtárs. Különö­sen nagy szerepe van a tervkészítés­nek és a jó tervnek abban, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag gazdának érezze magát a szö­vetkezetben. _ A tervkészítéssel egyidőben kell term előszövetkezeteinknek kialakíta­niuk a szilárd, állandó munkaszer­vezetet, a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt, Fokoz­ni kell a családtagok bevonását a közös munkába, elő kell segíteni és örömmel kell fo°"’dni az eltávozott szövetkezeti tagok visszatérését az iparból és a kilépett, egyébként be­csületes dolgozó parasztok vissza­lépését a szövetkezetbe. A szükséges mértékig le keli szállítani a függet­lenített szövetkezeti tagok számát. Termelőszövetkezeteink törekedje­nek arra, hogy az eddiginél szoro­sabb kapcsolatot létesítsenek a szö­vetkezet és a gépállomások közölt. Gondoskodjanak a termelőszövet­kezeteink arról, hogy a szövetkezet saját erejéből biztosíthassa a tagok számára a rendszeres pénzelő­leget. A bevétel-kiadási előirányzat elkészítése során már előre fel lehet hívni a figyelmet minden termelő- szövetkezetben a legmesszebbmenő takarékosságra. Dobi István a következőkben rész­letesen megjelölte azokat a fölada­tokat, amelyeket a termelőszövetke.- zeteknek a párt és a minisztertanács mezőgazdaságfejlesztési határozata alapján meg kell aldamdok. A legfontosabb és egyben legsür­gősebb feladat, hogy a felgyülemlett és őszi trágyázásra fel nem használt istáltótrágyát minden termelőszövet­kezet még a tavaszi munkák meg­kezdése előtt, március 15-ig hordja ki azokra a területekre, ahová ta­vasszal istá’iótrágyát kívánó növé­nyeket fognak vetni. A taiajművelés terén jelenleg a feladat az őszi mélyszántások jó el- nunkáláse, ápolása. A talajerő fokozása és ezen ke­resztül a terméseredmények növe­lése céljából minden termelőszövet­kezetben a lehető legjobban kell ki­használni az öntözésre kínálkozó le­hetőségeket. A termelőszövekazetek termelési színvonalának fokozása — éppen úgy. mint egész mezőgazdasági ter­melésünk fellendítése — fontos fel­adatként tűzi ki a kenyérgabonafé- ’ ék terméseredményének növelését. A rizstermelésről szólva Dobi Ist­ván megállapította, hogy ez a ter­melőszövetkezeti termelés egvik leg- 'obban jövedelmező ága Ezért a terme' őszöVetkezeteink éljenek a párt és a kormány által nyújtott nagyarányú támogatással és használ iák ki az öntözési lehetőségeket a rozstermelés fejlesztése, ennek révén jövedelmük fokozása és népünk jobb ellátása érdekében. Részletesen szólt ezután a zöldség a gyümölcs és a sző' őtermelés terű­étén a termelőszövetkezetekre váró, feladatokról. A növénytermelés és állattenyész- 1 tés közötti aránytalanság megszün­tetéséről szólva megállapította hogv a növénytermelés — je’entős részben az állami szervek helytelen tervezése miatt — nem tudta ellát ni megfelelő mennyiségű takarmány nyal az állattenyésztést. Növelni kel] a legértékesebb éve­lő, pillangóstakarmányok és ezek keverékeinek a vetésterü’etét. A szilárd takarmányalap megte­remtése érdekében nagyobb gondot kell fordítani termelőszövetkeze­teinknek az abraktakarmányok tér illesztésére. Dobi István foglalkozott a kuko­rica agrotechnikájának kérdésévé'- felhívta a figyelmet a pótbepor- 'ásra. majd a nedvdú ^takarmányok. Esősorban a takarmányrépa, vala­mint a zöldtakarmányok fo'vamatos termelésének és etetésének kérdései­ről, a takarmánvkészietek gazdasá­gosabb fe’használásáról. A silózás­ról szólt. Megá'lapította, hogy a le­geltetés. a lege'őgpzdálkodás terén ;s van mit iavítániok a termelőszö­vetkezeteknek. A szilárd takarmánybázis megte­remtése és a szükséges férőhelyek biztosítása kialakítja a legfontosabb feltételeket az ál iát ten vész tés nagy­arányú feilesztése számára. Az elkövetkezendő néhány éven belül e! kel! érni, hogy minden tér melőszövetkezetnek leg ven jóminő ségű, közös szarvasmarha állomány a Komoly feladatok várnak terme'r szövetkezeteinkre a nagvmulfu ma­gyar lótenyésztés fejlesztésében. A sertéstenyésztés terén olyan kocaállományra van szük­ség, amelynek szaporulatából nem csak a hízottsertés beadási kötele­zettséget lehet fedezni, hanem bőven kit szabadpiaci eladásra és a tagok közötti szétosztásra. A juhtenyésztés és baromfitenyész tés feladataira tért át ezután Dobi István, majd az 1954. évi terv ada­tairól beszélt. — Komoly segítséget jelent terme- 'őszövetkezeteink számára az álla­mi begyűjtés új, többéves rendszere — folytatta — amely nemcsak a termelés biztonságát erősíti meg hanem nagymértékben megkönnvít’' a gondos, körültekintő, több évre előremutató tervezést is termelőszö­vetkezeteinkben. A szerződéses termeltetés új rendszere előmozdítja a termelés jövedelmezőségét. A termelőszövetkezetek tehát Je­lentős támogatásra számíthatnak a kormány részéről, rajtuk a sor, hogy !ó munkát végezzenek. Ehhez mindenekelőtt meg kell ja­vítani a vezetés munkáját termelő- ízövetkezete miében. A vezetők meg­választását a szövetkezeti demokrá­cia elvének maradéktalan érvényre- iut+atása alapján kell végrehajtani. Kü'öriösen nagy felelősség háru1 az elnökre. A szövetkezet eredményes xnun- káia, jövedelmezősége azonban első­sorban magán a tagságon múlik. Egész dolgozó népünk nagv ese­ményre, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak III. kongresszusára készül. Leg­jobb dolgozóink kezdeményezésére 'elkes mozgalom van kialakulóban a III. pártikongresszus tiszteletére Ebben a mozgalomban mezőgazdasá­gi dolgozóink is erejük és tudásuk 'egiavát adva, vesznek részt. Ter­melőszövetkezeti parasztságunk vég­telenül sokat köszönhet a pártnak Ezért kívánnak termelőszövetkezet’ tegiaink az első sorokban haladni •ás Új munkasikereket elérni a kon­gresszusi versenyben. Termelőszövet kezeti vezetőink és termelőszövetke­zeti tagságunk lelkes munkája a kongresszusi verseny során — meg­győződésem szerint — komoly lé­pésekkel viszi előre termelőszövet­kezetünkben a Központi Vezetőség 4s a minisztertanács mezőgazdaság- fejlesztési határozatának megva'ósí- fá9át. E határozat megvalósításának j útja egyben az az út is, amelven sá- j kérésén előreha'adva, termelőszövet | kezeteink be tudták mutatni a kö- i zös gazdálkodás fö'ényét és előnyös voltát egész dolgozó parasztságunk előtt Dobi István elvtárs nagy tapssal pogadott beszédét élénk vita követ­te. Hozzászólások A mmis/terfarres hatíro'ata a niiig nercből történő családi lalíéházépítkezéí'ek fokozott támogatásiról Az egyre növekvő lakásszükséglet belül a helyi tanácsoknak ki kell kielégítése érdekében a miniszter- adraiok. tanács elhatározta, hogy az állami j Azoknak a dolgozóknak, akik csa- erőből történő nagyarányú lakásépí- Ládi házukat saját erejükből felépí­tési programm mellett, az eddiginél . teni nem tudják, a minisztertanács jóval fokozottabb segítséget biztosít az 1954. éviben száznyolcvan millió a dolgozók magánerőből történő la- Ft építési kölcsönt biztosít. Ebből az kőház, illetőleg lakás építéseihez. A összegből száz millió forintot a váro- minisztertanács megállapította, hogy si és ipari települések dolgozói, öjt- a magánerőből történő lakóház (la- ven millió forintot pedig a falusi kás-) építkezések fokozásához első- dolgozók részére új családi ház épít- sorban az, építkezésekhez szükséges kezeséhez, szükséges kölcsönök cél­házhelyek juttatásával, valamint a iára kell folyósítani, harminc millió házhelyek ki jelöléssel és az épüké- í forintot a félbemaradt építkezések-1-1- -1 1- -----1 -' Kr»foizy7,óc,.niv> a rvtaolóim hÁ~ zésekkel kapcsolatos engedélyezési ; befejezésére, a meglévő családi tó­éi járások egyszerűsítésével, továb- I zak kiegészítésére (toldaléképítkezés) bá az építkezésekhez szükséges anya az egyéni tulajdonban lévő házak gok forgalombahozatalának növeíé- j sérült részeinek helyreállítására és sével s szükség esetén megfelelő hi- tatarozására, továbbá egyéni és ál- telek biztosításával kell segítséget látni tulajdonban lévő házak nagy nyúlt an i. A fokozol'■ anva* -- 's . lakásainak megosztásához szükséges mellett a minisztertanács szükséges-I kölcsönökre kell felhasználni, nek tartja a családi Lakóházak fo- 1 A kölcsönöket az Országos Taka- kozott tulajdonvédelmét is. rák pénzt ár folyósítja. Kölcsönben ré­A fentieknek megfelelően a mi- j szesülhetnek a városi és falusi bér­nisztertanács határozata kimondja: Mindazokat a dolgozókat, akik la­kóházat kívánnak építeni s kötele­zik magukat arra, hogy a házhely juttatástól számított hat hónapon belül a lakóház építését megkezdik és a juttatástól számított legkésőbb két éven belül befejezik, házhely- juttatásban kell részesíteni, a ház­helyet előnyös anyagi feltételek mellett — telekkönyvi tulajdonúik­ba kell adni. A szükséges házhelyeket elsősor­ban az állami tulajdont képező — község vagy város területén lévő — be nem épített ingatlanokból, az, állami tartalék házhelyekből _ keld biztosítani. Magántulajdont képező házhelyet csak a tulajdonos önkén­tes felajánlása alapján, vásárlás út­ján lehet ilyen célra felhasználni. A házhelyeket úgy kell kijelölni, hogy azokon háztáji konyhakertet, portát lehessen létesíteni. Nagysá­ből és fizetésből élő dolgozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak (tudó­sok, művészek, írók, stb.), a kisipa­ri termelőszövetkezeti tagok és ki­vételesen a termelőszövetkezeti ta­gok és dolgozó parasztok is. Uj családi ház építésére aikkor fo­lyósítható kölcsön, ha a kölcsön kérelmezőjének saját telke van vagy az illetékes helyi ta­nács részére lakóház építésére telket juttat, az építkezéshez az engedélyt a he­lyi tanács? végrehajtóbizottságia meg­adta, a kölcsön folyósítását alkalmazot­taknál (munkavállalóknál) a mun­káltató, más dolgozóknál pedig a2 illetékes helyi tanács végrehajtóba zottsága javasolja. A kölcsön összege az elfogadott építkezési költségvetés végösszegé­nek 75 százaléka, legfeljebb azonbá® guk százötven négyszögöltől a gaz->, 40 ezer forint lehet. A kölcsön ká­dasági szükséglettől függően, négy­száz négyszögölig terjedhet. A ház­hely-futtatások során minden eset­ben figyelembe kell venni a kéz­ség (város) rendezési tervét, illető­leg fejlesztésének szempontjait. A helyi tanácsok végrehajtóbi­zottságai gondoskodjanak arról. mata év.i kettő százalék, törlesztési ideje legfeljebb a folyósítástól szá­mított 25 év. A havonta törleszten­dő összeget — az építkező szociális helyzetének figvelembevételével — az Országos Takarékpénztár álla* ptíja meg. (Általában azonban havi 100 forintnál kevesebb nem lehet). hogy az építtetőknek, a kérelmük A kölcsön törlesztését az építkezés beérkeztétől számított 14 napon be-, befejezésétől számítóét egy év utóm kell megkezdeni. lül, megfelelő házhelyet jelöljenek ki, vagy legalább is ügyükben ér­demi döntést hozzanak. Aki a felvett kölcsönt a törlesz- . , . ... , tésre megállapított határidő előtt Az építési engedélyről a kérelem, fizeti vissza, a felvett kölcsön össze­beérkeztétől számított legkésőbb nyolc napon belül a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak dönteniük kelL Bállá János, a szentesi Felsza- badu’ás termelőszövetkezet elnöke a munkaversenyszervezés problémái •öl beszélt. Deák Ferenc az orgoványi Alkot­mány termelőszövetkezet elnöke fel- ‘árta azokat a nehézségeket, ame­lyekkel aránylag kis szövetkezeté­nek meg kell küzdenie. A továbbiak során J a n dó Imre a rábacsanaki Kossuth tsz elnöke Juhász Ferencné, a ba’mazúlvá- rósi Vörös Csi’lag terme’őszövetke­zet elnöke. Kiss András, a mező herényi Előre tsz e'nöke. Jámbor István, a föidesi Rákóczi tsz elnö­ke, majd Ludvig Istvánná hatvan­hat esztendős parasztasszony, a hat­vani Gorkij I. típusú termelőszövet­kezeti csoport elnöke beszélt. A délutáni tanácskozáson Musitz Tózsef, a kormány-monostort Dózs? tsz elnöke. Krizsanylk Jánosné a pásztói Szabadság tsz pártt’tkára. Péti János a tamási Vörös Szikra ♦sz elnöke, Kovács József, a ba’f’ Micsurin tsz elnöke. Lovas Lajos a turkevei Vörös Csiúag tsz Kossuth díjas elnöke, Kapási Sándorné, a herettyóúífa.lusi gépállomás igazea- töia és Tolnai Sándor, az env'ngi Ezüst kalász tsz elnöke szólalt fel. Ezután a tanácskozás első napja végétért. A/ 0?íjs/ Partiz- n Szövefs&r f<‘1h'v*sa a ingj haWfm kríilffi minisztereinek értekezletéhez R ó m a (TASzSz) Az Olasz Par­tizán Szövetség elnöksége nyílt le­véllel fordult u külügyminiszterek értekezletéhez. A levél többek kö­zött a következőket mondja: „Az olasz ellenállási mozgalom résztve­vői felhívják n négv nagyhatalom képviselőinek figyelmét a német kér dés megoldásának szükségességére. A német kérdés megoldásában érde­kelt Olaszország és Európa minden országa, amelv látja, hogy békés jö­vője vitathatatlanul összefügg egy egységes, békeszerető Németország létrehozásával. Az olasz ellenállási mozgalom résztvevői Európa más né peivel együtt kitartóan küzdenek a német militarizmus ellen és úgy vé­lik, hogy az újrafelfegyverzett — Nyugat-Németország komolyan ve­szélyezteti a békét. Az építkezésekhez szükséges anya­gok biztosítása érdekében a minisz­tertanács utasítja a bel- és külke­reskedelmi minisztert, hogy a TÜZÉP vállalatok útján 1954. évben a lakosság részére hozzon forgalom­ba: MO millió darab téglát; 47 000 tonna cementet; 100 ezer tonna égetett meszet; 52 miliő darab teiőcserepet: 600 000 négyzetméter palát: 62 000 köbméter faárut; 640 000 négyzetméter húzott üve­get; 420 000 négyzetméter különböző padlóburkoló anyagot, ezen belül 140 000 négyzetméter parkettát; tOOOOO tekercs szigetelő kátrány­papírt, továbbá az építkezésekhez szükséges különböző egyéb anyagot. A forgalomba kerülő tégla jelen­legi fogyasztói árat húsz százalék­kal, a különböző c.emen (fajták arát 29—50 százalékkal le kell szállítani. A tanácsok fokozzák a helyi épí­tőanyagok kitermelését. A magán­erőből történő lakóház-építkezések építőanyaggal való ellátásának meg javítása érdekében a helyi ipar ál­tal termelt építőipari anvagok nagy­részét helyileg kell értékesíteni A faanyag-szükséglet kielégítésé­nek megjavítása érdekében a mi­nisztertanács utasítja az építésügyi minisztert, hogy — elsősorban a na­gyobb városok körzetében — gon­doskodjék mintegy 5000 családi la­kóház vasbeton födém- és tetőszer­kezetének előgvártásáról s ezek be­építésénél nyújtson az építtetőnek műszaki segítséget, továbbá a bél­és külkereskedelmi min’sztérium ál­tal biztosított faanyagtól gyártson megfelelő mennyiségű ajtó- és ab- laktókokat (a bel- és külkereske- de'nii miniszter ezeket a TÜZÉP vállalat útján hozza forgalomba) vé­gül gondoskodjék teljesen előregyár tott elemekből készülő lakóházak kísérleti építéséről. Az építtetők lakóházaikat egyéni kívánságuknak megfelelően építhe­tik meg. Mivel az egyéni családi lakóházak felépítéséről, illetve felépíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia, azok a volt — elsősorban fá’usi — -pítő kisiparosoknak, akik iparjogosít ványukat visszadták, az iparjogosít ványt, saját kére'mükre, a kérelem beérkezésétől számított hét napon géből annyi százalék engedményt kap, ahány évvel előbb fizeti vissz* tartozását. A kölcsön igénybevételével fellépi' tésre kerülő egvéni családi házak után tulajdonosaik tizenöt évii teljes házadó mentességben részesül' nek. Ugyancsak az elfogadott építkC' zésá költségvetés 75 százaléka ere- jélg folyósíthat kölcsönt az Orszó' gos Takarékpénztár a félbemaradt családi házak építkezésének befej*-' zésére, valamint meglévő családi h3' zak kiegészítésére (toldaléképítkezés' re), legfeljebb 25 éves törlesztés met' lett, az egyéni tulajdonban lévő 1*' kőhazak .sérült részeinek helyreáll1' tására, legföljebb 15 éves törlesZ' tésre, az egyéni tulajdonban, Illett1* állami tulajdonban lévő házak bét' lói részére nagy lakások megosztó si költségeire, legfeljebb 15 éve* törlesztésre. Az egyéni tulajdonba0 lévő lakóházak tatarozására folyó­sított kölcsönök törlesztési ideje leg­feljebb öt év, a kölcsön összege ha­zanként legfeljebb ötezer forint, * kársa s házak esetében lakásonké0 'egfeljebb háromezer forint lehet- , A családi lakóházak tulajdonosa1 jogainak fokozott védelme érdeke' ben a minisztertanács határozata k1' mondja, hogy az 1953. április 1 "ta° épült lakást tulajdonosa — a terjedelmére való tekintet nélkül - szabadon használhatja, illetőleg ie^t szés szerinti méretű lakást építh' magának, abból társbérlet céljai3 igénybevenni semmit nem lehet. Amennyiben a lakást tulajdon o*3 a jelen rendelet megjelenése ut0 építette és az valamilyen oknál va megüresedik, azt tetszés szett szab3' részben vagy egészben dón bérbe adhatja, A minisztertanács határozata t vábbá kimondja, hogy amennyibe személyi tulajdonban lévő lakótól ‘ lletőleg lakás (függetlenül hogy mikor épük) megüresedik, a ■ajaonos — az igény jogosultságra" natkozó rendelkezésekre való tek>° tét nélkül — abba szabadon beli® tözhet. A minisztertanács határozata nj3 sitja a minisztériumokat és főhat •ágokat, gondoskodjanak arról, hoí^ tz irányításuk alá tartozó vállalat® ntézmények és hivatalok vez®1 műszaki segítség, önköltségi áEtt történő anyagszállítás, stb. font13 iában nyújtsanak messzemenő sei! séget dolgozóiknak családi lakón zuk felépítéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom