Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
2 ÍN A P L O 19«* OFCFMHini SÍ Hegedűs András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén (Folytatás az 1. oldalról) fftk) — A mezőgazdaságban általában továbbra is rendkívül alacsony színvonalon mozog a gépek kihasználása és különösen tűrhetetlen a helyzet a gépek ápolása és karbantartása körül, amely sok gépállásra, alkairészpaaarlásra és a gépek gyors elhasználódására vezet. . Nagyon sok gépállomáson az igazgató és a főgépész nem ellenőrzi rendszeresen a kötelező folyó karbantartás elvégzését. Még mindig **»fordul olyan eset, hogy a gépállomás: igazgató arra a kérdésre, hogy hogyan kell ellenőrizni az I. számú karbantartás elvégzését a munkában lévő traktoron, azzal válaszol, hogy meg kell nézni, nem poros-e a traktor. Ebből a szempontból még rosszabb a helyzet a gépállomásokat irányító felsőbb szerveknél. így a gépállomások megyei igazgatóságainál és a földművelésügyi minisztériumban. Ez persze nemcsak a szakmai hozzáértés hiánya miatt van így. Nagy szerepe van ebben a laza fegyelemnek, a lelketlenségnek, ami egyes gépállomásokon és állami gazdaságokban a traktorosok és műhelymunkásak között eluralkodott és a földművelésügyi minisztérium gyenge ellenőrzésének. A gépállomások munkájának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a gépi munka hatása a termésátlagok növekedésében nem mutatkozik *meg mert a gépi munkák minőségére nem fordítanak gondot. A gépállomások igazgatóinak, főagronómusainak és főgépészeinek jelentős része még mindig nem érti, hogy csak akkor lehet jónak értékelni a gépállomás működését, ha körzetében a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagai a munkák gépesítése segítségével nőnél?. Hiába teljesíti a gépállomás idejében a tervét normái- holdakban, ha mázsákban rossz az eredmény, ebben az esetben nem dicséretet, hanem elmarasztalást érdemel. A mezőgazdaság számára juttatott gépek jobb kihasználása és a munkák minőségének megjavítása érdekében mindenekelőtt meg kell javítani a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki ká- I derekkel való ellátottságát A traktoristák jobb, kiképzése érdekében lavasolja a Politikai Bizottság, hogy 1954-ben az ipari tanulóképzéshez hasonló traktorosgépész-képző tanyló- intézeteket kell nyitni másféléves oktatási időtartammal, emellett az idősebb korosztályok és a katonaviseltek számára a földművelésügyi mmisztérium szakoktatási rendszerében 6 hónapos szaktanfolyamokat keli szervezni, ahol a már gyakorlattal rendelkező fiatalok traktoros-gépész oklevelet nyerhetnek. Növelni kell a körzeti és vezető mechanikusok műszaki képzettségét is és számukra az eddiginél hosszabb tanfolyamokat kell tartani és ugyanakkor nagyobb számban kell a mező gazdaságba gépésztechnikusokat küldeni A mezőgazdaság gépesítése körüli hibák egyik legfőbb oka, hogy a trak torvezetők és mechanikusok a gépállomásokon és állami gazdaságokban a rossz szociális ellátás, a munka szervezetlensége miatt gyakran változnak. Ezen a helyzeten is változtat ni kell. Gondoskodni kell arról hogy a traktoristák és kombájnisták mindennapi életükön keresztül érezzék hogy pártunk és kormányunk, a gépi munka jelentőségének megfelelően, fokozott megbecsülésben részesíti a jól dolgozó traktorost és kombájnistát. Ezért meg kell javítani élet- körülményeiket, biztosítani kell számukra a szórakozás lehetőségeit is és munkaközben el kell őket látni meleg étellel. Feltétlenül meg kell erősíteni a gép állomások és állami gazdaságok javítóbázisát, alkatrész- és üzemanyagellátását is. A javítóbázis megerősítése érdekében a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyét megfelelő felszereléssel kell ellátni, munkagépekkel, mérőműszerekkel és a javítóműhelyekbe az iparból önkéntes jelentkezés alapján megfelelő szakembereket kell átirányítani. Az alkatrészellátást úgy kell meg szervezni, hogy az alkatrészhiány miatti gépállás a minimumra csökkenjék. Mindezekkel az intézkedésekkel biztosítani kell a mezőgazdaság számára adott, hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását a i-ermésátlagok gyors felemelése érdekében. 4 mezőgazdasági termelés szakirányításának megjavításáról A mezőgazdasági termelés általános fellendítésének célkitűzése megköveteli, hogy a mezőgazdaságot irányító szervek, a földművelésügyi minisztérium, a megyei és járási tanácsok, továbbá azok mezőgazdasági osztályai munkájában lényeges változás történjék. tét rendkívüli módon megnehezíti és a helyi kezdeményezéseknek nagyon gyakran szárnyát szegi. A mezőgazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy a földművelésügyi minisztérium és * volt állami gazdaságok és erdők minisztériuma is bürokratikus módon dolgozott és részben dolgozik még ma is, munkája nem a feladatok tényleges elvégzésére, a gazdaság' szervezőmunkára irányul, hanem uta sítások tömkelegének gyártására és kiad ásása. Hozzájárult mindehhez az is, hogy a központi apparátusok létszáma fe' duzzadt nemcsak Budapesten, hanerr, a megyei központokban is. Emiatt mezőgazdasági szakembereink jelentős része nem vesz részt közvetlenü' a mezőgazdasági termelés irányításában, hanem különböző irodákban ül, bürokratikus munkát végez, elszakítva a mezőgazdasági termelés tő1. Ezt a képet ki lehet egészíteni mée azzal,, hogy hasonló bürokratizmus és túlzott centralizálás mutatkozik egyéb, a mezőgazdasági termeléssé’ kapcsolatos szerveknél is, különösen a begyűjtési minisztériumban, de 8 különböző termeltető vállalatok is a szakemberek százait kötik le irodai vagy szakértelmet nem kívánó szervezési munkával. A mezőgazdaságfejlesztésó Programm nagy feladatot ró a megyei járási és községi tanácsokra, mező- gazdasági osztályaikra. A mezőgazdaság területén a túlzott centralizálás azzal járt, hogy a járási ás megye1 .tanácsok és mezőgazdasági osztályaik hatásköre rendkívül leszűkült, minden kis kérdésben a földművelésügyi minisztérium dönt. A földművelésügyi minisztérium dönti el jelenleg is még azt, hogy egyes termelőszövetkezetek mely terü'etén létesüljön tógazdaság vagy öntözéses gazdálkodás, hol ültessenek szőlő* vagy gyümölcsöst A földművelésügyi minisztérium 'haltenyésztési ősz tálya például nemrégen még a termel őszö ve t keze tek tógazd aságaínal fejlesztése helyett azzal foglalkozott bog|j( sörrel paprikával és borral íiMf el a haiászszővekezetek csárdáit; Mondanom sem kell, hogy ez a «irtott, eenirelizAláe as ügyek mene A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt kisebb lett a felelősségük is a mező- gazdasági termelés fejlesztésében. Ez odáig vezetett, hogy egyes megye1 és járási tanácsok elnökei sokszor a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket sem ismerik. A somogymegyei tanács elnöke: Dani Imre elvtárs például nem tudta megmondani, hogy mekkora volt a kenyérgabonafélék termésátlaga megyéjében. A mezőtúri városi tanács elnó"ke akkor, amikor a sertéspestis ez év nyarán már 600 sertést pusztított el a városban, még nem tudott arról hogy a területén járvány van. A föld művelésügyi minisztérium egyik vehető dolgozójának kérdésére, méltat- ánkodva felelte, hogy honnan tudná ezt amikor néki még hivatalosan •'em jelentették. A mezőgazdasági fejlettéi! prog- rammot csak akkor lehet végrehajtani, ha megnöveljük a megyei és ;árási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mezőgazdaság fej- 'esztésében. E célból felül kell vizsgálni a földművelésügyi mintszté- ium döntési jogkörét és csak a legfontosabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium hatáskörében, a többit bátran át kell adni a megyei és a járási tanácsoknak,- il- ’etye azok mezőgazdasági osztályaira kell bízná. A helyi tanácsok a mezőgazdaság fejlesztésében rá.iuk rótt feladatokat csak akkor tudiák kielégítően elvégezni ha végrehajtásukra a tanács ‘agjain kívül szélesen bevonják a me tógazdaság legjobb dolgozóit, terme- ’őszövetkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, az állami gazdaságok és gépállomások élenjáróit. Csak helyeselni lehet azt a több helyről felvetett javaslatot, hogy a feladat megkönnyítése céliából a községi tanácsok mellett hozzunk létre széles mezőgazdasági termetási bizottságokat, amelyekben résztvesznek a falu dolgozóinak legjobbjai, a termelésben nagy tapasztalatokkal bíró, jól gazdálkodó középparasztok és kezdeményezéseikkel segítik a község egész mezőgazdaságának felemelését. Támogatni kell az Ilyen mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását, mert ez széles tömegikap- csolatot teremt a tanácsok és % falusi dolgozók között. Sőt helyeselni kell azt is, hogyha a járási tanácsok és megyei tanácsok a járás, illetve a megye légjobb mezőgazdasági dolgozóiból szintén létrehoznak mezőgazdasági termelési bizottságot és velük rendszeres időközökben megtárgyalják. a járás, illetve a megye mezőgazdasági fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. A dolgozó parasztok tömegeinek bevonása, a tervek végrehajtásába az egyik legdöntőbb záloga a tervek sikerének. A dolgozó parasztságra támaszkodva, á mezőgazdasági termelési bizottság segítségével minden járás és megye a Programm alapján fogjon hozzá saját területén a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtásához, de ne csak fejlesztési tervet dolgozzon ki hanem főleg konkrét, gyakorlati intézkedéseket tegyen, amelyek ténylegesen és gyorsan előbbreviszik a mezőgazdaság ügyét, azaz dolgozza ki például, hogy melyik községben használja fel a rétek és legelők meg- i a vitására szánt összegeket és ki a felelős azért, hogy hol, mennyi gyümölcsfát ültet, honnan szerzi hozzá a gyttmölcaoitványt, hol telepít szőlőket és üzemi gyümölcsösöket stb. A mezőgazdasági Programm végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket haladéktalanul, széles körben ismertetni keB a dolgozó parasztsággal, hogy mindenki előtt bebizonyosodjék, hogy a programm végrehajtása késedelem nélkül megkezdődik. Nem kétséges, hogy ez a gyors és operatív végrehajtás száz és százezer dolgozót mozgósít és állít majd a programm mellé. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése érdekében a mezőgazda- sági szakemberek túlnyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányítására és szervezésére kell felhasználni. < Milyen formában tehetjük ezt meg? A legalkalmasabb forma erre kétségtelenül a gépállomás. Bár emellett szakembereket nagy számmal kell küldeni a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba és a tanácsok apparátusaiba. A gépállomásokon szé es agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépállomások agronómusait hasonlóan, ahogy ez a Szovjetunióban történik — oda keH kapcsolni egy-egy nagyobb terrnelőszővet- ke aetihez. A gépállomásokat specializálni kell; szőlő-gyümölcs-, zöldségtermelő vidékeken például kertészekkel, öntözött területeken öntözési szakemberekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális termelési ágak gépesítését is. Biztosítani kell. hogy a jövő év első felében minden 600 kataszter holdnál több szántóterülettel rendelkező termelőszövetkezetben iolgozzék a gépállomás állományában lévő megfelelő képzettséggel rendelkező agronómus. A gépállomások agronómusait a ermelöszövetkezetekben felelőssé kell tenni nemcsak a növénytermelési munkák időben és megfelelő minőségben való elvégzéséért, hanem az állattenyésztés fejlesztéséért is. A jogköröket azonban úgy kell megszabni, hogy ne csökkenthessék a termelőszövetkezetek elnökének és igazgatóságénak önállóságát, ne sért hessék a szövetkezeti demokráciát. A gépállomás agnonómusénak feladata, hogy segítse és támogassa a termelőszövetkezetet, hogy a tudomány és az élenjáró gyakorlat tapasztalatai figyelembevételével dolgozzék. A gépállomások agronómusai segítsék az egyénileg, gazdálkodó dolgozó parasztokat is, ismertessék közöttük azokat a módszereket, amelyekkel terméseredményeiket fokozni tudják és segítsenek nekik abban is, hogy idejében megkapják termelésükhöz mindaz! a segítséget, amit a párt és a kormány biztosít számukra. A gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett képzett mezőgazdasági szakemberekkel kell meg erősíteni a nagyobb községek tanácsait is. A mezőgazdasági szakemberek átcsoportosítását a termelésben önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, és a városból falura menő szakemberek számára biztosítani kell három hónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kell javítani anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végző szakembereket kötelezni kell arra. hogy az egyetem elvégzése után, irányító munkakörben, legalább három évig közvet- 'enül a termelésben — termelőszövetkezetben, gépállomáson, állami gazdaságban — dolgozzanak. Erre a rendszabályra kádermevelés szempontjából Is szükség van, mert sokévi tapasztalat mutatja, hogy ilyen, a gyakorlati munkában eltöltött évek nélkül a mezőgazdasági szakemberek tudása nem lesz teljes. A mezőgazda sóg fejlesztése ,a mezőgazdasági * 'plrfVT,hi>J~1*r'»t nagy feladatok cJé állítja, de egyben nagy lehetőségeket is biztosít számukra. Lehetővé teszi, hogy szaktudásúkat, tapasztalataiba; az egész dolgozó nép javára hasznosítsák. Nem kétséges, hogy mező- gazdasági szakembereink döntő többsége — régiek-és újak egyaránt — becsülettel eleget tesznek ezen meg- .isztelő feladatnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében az eddiginél fokozottabban kell támaszkodni a tudomány legújabb eredményeire. Hazánkban a mezőgazdasági tudomány a párt és kormány támogatásával a felszabadulást követő evekben jelentős mértékben fejlődött és jelenleg több mint 40 tudományos intézet és kísérleti gazdaság dolgozik. A mezőgazdasági tudósok és az élenjáró szakemberek réeztvettek a mezőgazdaság fejlesztésére előtért*® .ett programm kidolgozásában is; tudásukkal, tapasztalatukkal segítséget, adtak a mezőgazdasági termelés fellendítését. célzó intézkedések kidolgozásához. , "/ Ugyanakkor hiba lenne nein látnunk, hogy mezőgazdasági tudományos intézeteink és kísérleti gazdaságaink munkájában még sok hiányosság ' van; a legfőbb ezek között az, hogy gyenge a kapcsolatuk a mezőgazdasági termeléssel. Ezért a. tu-- dományos intézeteket, közelebb . keil vinni a mezőgazdasági termeléshez. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése érdekében mozgósítani kell a mezőgazdasági .szakemberek többezerre menő hadseregét, ízakmai tudását., tapasztalatait. XI. A fahisi pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági termelés általános fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes és fáradhatatlan munkájától függ. Csak a párt képes mozgósítani a dolgozókat városban és falun egyaránt e hatalmas programm végrehajtására, és irányítani ezt a hatalmas és sokoldalú munkát, amely a mezőgazdaság rendkív üli elmaradottsága felszámolásáért most kezdetét veszi. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében különösen nagy szerepe van a falusi pártszervezeteknek. Ezek a pártszervezetek a felszabadulást kővető években sok nehéz harcot sikerrel vívtak meg, ők irányították a földreformot, vezették a harcot a föLd megvédéséért, nagy munkát végeztek a termelőszövetkezetek megszervezésében és a termelőszövetkezetek megvédésében is. Falusi pártszervezeteink: azonban az elmúlt években meggyengülitek: sok tapasztalt párttag került el faluról különböző párt- és tanácsfunkciókba, a honvédséghez, s a népgazdaság különböző ágazataiba, az iparba, közlekedésbe ugyanakkor a falusi pártszervezetek csak nagyon kevés dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek és párttagnak. Gyengítette a falusi pártszervezeteket még az is. hogy a falvak egy részében sok kls- létszámú alapszervezet alakult egységes nagyobb létszámú falusi alap- szervezet helyett. csületes pártonkfvüli dolgozók eső* portját, bevonva ide nagy számba» középparasztokat is; s a pártszervezet tárgyalja meg velük, hogy a köa- ség mezőgazdasága fejlesztése érdé* kében mit szándékozik tenni; velük megbeszélve, az 6 tanácsaik, javaslataik figyelembevételével és az ő M gítségükke! kell megtennie mind«» szükséges intézkedést a mezőgazda- sági termelés felemelésére. Eger város 2. körzeti alapszervezete mellett; a pártszervezet vezetősége becsületes pártonkívüll dolgozó parasztokból létrehozott ilyen csoportokat, kikéri véleményüket. A csoport munkája máris érezhető a szőlőtermelés megjavításával kapcsolatos munkák végzésében. Amikor a dolgozó parasztok meghallották, hogy. a párt- szervezet a szőlőtermeléssel foglalkozik, a pártnapon négv-őtszázan jelentek meg. Nem kétséges, hogy hasonló eredmények lesznek, ha a Kapos völgyében a szarvasmartiate- nyésztést, vagy ha Makóm a hagyma- termelést tárgyalják meg. A Járási pártbizottságok legfontosabb feladaté most, hogy felismerve ezt a helyzetet, megerősítsék a falusi pártszervezeteket, növeljék tekintélyüket és biztosítsák, hogy az alapszervezetekben a szervezeti szabályzatnak megfelelő pártszerű vezetés és pártáiéi, folyjék. A falusi pártszervezetek megerősítése érdekében az eddigi szétaprózott kislétszámú alapszervezetek helyett nagyobb létszámú falusi párt- szervezetek létrehozására kell törekedni. Faluban külön alapszervezetet csak termelőszövetkezetben, gépállomáson vagy állami gazdaságban kel! alakítani. A többi párttagot egy pártszervezetben kell összefogni. Meg kell erősíteni a falusi szervezeteket, becsületes dogozó parasztoknak a pártba való . felvételével is: minden faluban sok olyan dolgozó paraszt van, aki nemcsak helyesli a párt politikáját, hanem kezdeményezőe.n vesz részt annak végrehajtásában. Falusi pártszervezeteink fontos feladata, hogy fokozott gonddal neveljék ezeket a dolgozó parasztokat és közülük azokat, akik a párttaggal szemben támasztott követelményeknek megfelelnek, vegyék fel tagjelöltnek, illetve a tagjelöltségi idő lejárta után .párttagnak. A falusi pártszervezetek megerősítése érdekében nagyobb számban keB küldeni kommunistákat a falvakba a városokból, különösen az iparból; olyan párt tagakat, akik ' ismerik a falusi életet, akik üzemükben akiivan résztvesznek a. pártmunkában és akik így képesek arra. hogy a falusi kommunistáknak segítséget adjanak az. elkövetkező nagy feladatok megoldásához. Ilyenmódon egy-két év alatt többezer kommunistát kell falura küldeni. A falusi pártszervezetek segítségével a mezőgazdasági termelés fejlesztési terve végrehajtásába be kell vonni a dolgozó parasztság széles tömegeit, termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit. A programm végrehajtása minden községben más és más feladatok végrehajtását követeli meg. A helyi adottságokat pedig úgy lehet teljes mértékben felhasználni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, ha a terv végrehajtására igazi népi mozgalom fejlődik ki, amelyben a dolgozó parasztok száz- és százezrei tevékenyen résztvesznek. Minden faluban igyekezni keB a pártszervezet körül létrehozni a beA falusi pártszervezeteknek komoly segítséget kell adniuk a helyi tanácsok megerősítéséhez. A községi tanácsoknak, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban nagyon nagy szerepük van; ők keli, hogy szervezzék és irányítsák mindazokat a munkákat, amelyek községük területén a termésátlagok felemeléséért, a* állattenyésztés fejlesztéséért folynak. A községi tanácsok ért a fetedatré csak akkor tudják ellátni, ha a dolgozó parasztság tömegeire tudnak támaszkodni. Ezért a falusi pártszervezeteknek feltétlenül támogatniok keli a községi tanácsok mellett megalakuló mezőgazdasági termelési bizottságot. Elő kell segíteni, hogy ezekbe a bizottságokba a dolgozó parasztság legjobbjai kerüljenek b* és nagy számmal vegyenek rész* olyan becsületes, földműveléshez jót értő középparasztok is, akiknek szaktudása, tapasztalata nélkülözheted«» a határozat végrehajtásához., A mezőgazdasági termelés általános fellendítésére irányuló program» végrehajtásában nagy szerep vár a* ifjúságra és az ifjúság szervezetére, a DlSZ-ne. A falusi ifjúsági szervezet legfontosabb feladatává kell tenni. hogy az élenjáró módszerek elterjedését segítse. A falusi DlSZ-szer- vezet számára ebből e szempontból példaképnek lehet említeni a zaia- mégyei andnáshidai DISZ-szervezetet. Miután az andres hidal állami gazdaság teljesítette a átázás tervét, az állami gazdaság lelke!!' fiataljai összefogva a falusi fiatalokkal s* állami gazdaság silóföUőgépévél 70 sndráshidai dolgozó parasztnak st-i lóztak. A falusi DISZ-szervezeteSe tagsága közé is és a vezetőségbe .m, az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevonni a földművefóshe* jól értő dolgozó parasztfia tatákat továbbá termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok élen járó fiatal dolgozott. A pártszervezetek se gítsék a falusi ifjúsági szervezeteket, hogy olyan vezető réteg alakuljon ■ki, amely helyes irányban tudja nevelni a falu egész, ifjúságát, amely képes bevonni az ifjúságot a mezőgazdaság fellendítésért folyó nagy harcba. Fel keli használni és <fj tartalommal kell megtölteni a földművesszó- vetkezeteket is, hogy a dolgozó parasztok a földművesszövetkezet segítségével érdemlegesen tudják előmozdítani községükben a növényt«*^ melés és állattenyésztés fejlesztésé^ nek ügyét. A földmű vessző vétkezőteknek különösen nagy szerepük van a falusi áruforgalom egészsége* fej** lesztésében és amellett rajtuk keresztül a dolgozó parasztok jelentő* termelési segítséget is kaphatnak* közős daráló létesítésével, Vö*fl* autózással stb. A falusi pártszervezetek a párton- kívüli dolgozó parasztoknak a pár* (FaiytaMx a 3 oldakmj ' 1
