Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-31 / 306. szám

1953 DliCEMBER 31 NAPC6 H Mélszűz tonna edényárnt g^yárí havonta a Porcelángyár Hegedős andres elvtárs beszéde Magyar Bolgazi Pártié Központi A Pécsi Pcrceióngyér dolgozói * kormányprogramra megjelenése wtán nagy lelkesedéssel kezdték meg nagy feladatuk végrehajtását, dol­gozótársaik olcsó, szép és ízléses parcelánedjénj'ekkeJ való ellátását. Amikor a gyár vezetői megkapták a porcelánedényekre az első terv- .emelést, azt hitték nem tudják vég­rehajtani a feladatot. Azóta meg­kapták a másodikat is, a harmadikat is, s ki tudja hányszor módosították már tervüket ezévbett a miniszté­riumban? A tervmódosítások alapján * Pécsi Porcelángyár havi edényter­ve majdnem kétszáz tonnára nőtt. Csak akkor mérhető fel igazán, hogy ez milyen hatalmas mennyiség, ha ki számítjuk:-egy t«nna=L000 kilo­gramm, egy tányér súlya=45 deka­gramm. Tehát, Ka egy torma súlyú por­celán edényről hallunk, 2222 szép festet* tányérra, vagy még ennél is > több csészére, bögrére, kistá­nyérra, sótartóra Hall gondol­nunk. Es hányszor 2.222 tányért, bögrét, le- vesestálat, kistányért, sótartót, süte­ményestálat készítenek a híres Pécsi Porcelángyárban havonta?! Pedig komoly nehézségekkel küz­denek a gyár munkásai. Állandóan zavarja őket a munkában az áram- biány! A masszamalom 24 órában nem’ tud kitermelni annyi masszát, amennyit a nyersgyártó üzemrészek meg nem emésztenének. Legutóbb közéi tizenkétórás ipari áramszünet volt, a' masszamalom gépei csak 12 órán át működtek. A nyersgyártó üzemrészekben megállt a munka, a kemencék, amelyek az utóbbi na­pokban kizárólag porcelánedényeket egeitek, „felfalták" a nyersgyártók minden „készletét". A Pécsi Porcelángyár — a Pécsi Bőrgyárhoz hasonlóan — mos . , önállósít ja“ magát. Agregáloros áramfejlesztőkéi állítanak be. így 30 kilowattos agregátort már fel szereltek, a bögreautomata alatt. Egy lakatos és egy művezető a napokban utazott el Veszprémbe újabb agre- gátőrökért Az áramfejlesztők beállí­tásával újból nappali műszakra szer­vezhetik át a tányérkorongosműhely ben a munkát és jelentősen megszi­lárdul majd a munkafegyelem is. Az áramkorlátozások alkalmával ugyan­is sok dolgozó elaludt a padokon és * „pihenést" akkor sem hagytak ab­ba, amikor már meg lehetett volna kezdeni a munkát. Sok idő veszett így kárba, és nem titok az sem, hogy felszaporodott a gyárban az óra béres órák száma is, sokan becsapták a vállalatot. Még olyan eset is adódott, hogy egyesek ittasan jelentek meg munkahelyeiken, mondván: „Majd kialszom magam, ha kikapcsolják az áramot". Az agregátorok működte­tésével véget vetnek a gyárban en­nek az áldatlan állapotnak és újból teljes lendülettel folyhat, tovább a munka. A gyár dolgozóinak lazasan készül az újesztendőre. Igaz hogy sokan közülük teljesíthetetlen- nek tartják még most is az edény- tervet, de azért azon iparkodnak, hogy semmiféle adósságot ne vigye­nek át "belőle az újesztendőre. De­cember 29-én az összes kemencékben csak edényt égettek, mivel más cik­kekből már befejezték évi tervüket. A gyári edényválogató hatalmas, oszlopos termében egy négyzetméter­nyi üres hely sincs, rendkívüli mű­szakot és rendkívüli brigádokat kel­lett szervezni a válogatás elvégzésé­re. A sajtolóműhely dolgozóinak egy részéből új válogatóbrigádokat ala­kítottak, amelyek segítenek a nagy munkában. Az összefogás hatalmas erejét bizonyítják azok a kiváló ered mények, amelyeket a gyár dolgozói az utóbbi napokban elértek. Átlagosán. 6000 bögrét égetnek és válogatnak rendes körülmények köpött a gyárban, naponta, de december 20-én 17j000(!) darab bögrét osztályoztak « válogató, bon! A megszokott átlagos hétezer tányér helyett 14.000 tányért küldtek a ke­mencékből a válogatón át ezen a napon társaiknak, a porcéi ángy ári dolgozók. December 20-án még negyven szá­zalékos volt az edénygyártás lemara­dása. 29-re már csak 10—15 száza­lék maradt az adósságból, de 31-én estig egyetlen bögrével sem lesznek adósok a. dolgozók. .Az új agregátorokkal legelsősorban a nyersgyártási üzemrészt látják el villamosenergiával, hogy azok bizto­síthassák a kemencék számára folya­matosan az „égetnivalót". Ezenkívül újabb munkahelyeket szerveznek át, kizárólag edénygyártásra. A 24-es és 30-as műhelyekben eddig nagyfeszült ségű szigetelőket állítottak elő, ezen­túl kizárólag háztartási edényeket fognak itt gyártani. Az új műhelyek ben edénygyártásra irányított mű­szaki vezetők fogják vezetni a mun­kát. Jelenleg egy francia gyártmányú tánvérkorongozó automatagép mun- kábaállftásán dolgoznak. A gép — ha elkészül — percenként nyole tányért készít majd eL 5000 forint jutalmat kapnak azok, akik elősegítik, hogy legalább január 30-án megkezdhesse munkáját. Üzembeállításáig azonban sok problémát ke® megoldaniuk a gyári szakembereknek. Egyelőre aka­dályozza munkájukat az áramingado­zás, a formák és a különböző sab­lonok kialakítása és a sűrített levegő hiánya. Az új, tipikus poreelángyárf for­mák és sablonok késstíését mór megkezdték és egy új kompresszor beállításával megoldódik majd a sűrített levegő- hiány is. Azután semmi aern állja majd útját annak, hogy a porcelán- gyári dolgozók a jövő esztendőben még több tányért, ezenkívül csészét, bögrét, sültes, süteményes és le vésés tálat, kávés, teás és étkészletet gyárt­sanak dolgozóinknak. R. M. Tizenha’millió mmégileg iobb cigarettát készítenek éves tetviikön felül a Pécsi Dohánygyár dolgozói December 20-én, ked­den a Pécsi Dohány­gyár dolgozói is belép­tek az éves tervüket teljesítő üzemey sorába. December végéig tizen­hatmillió darab kiváló minőségű cigarettái gyártanak tervükön fe­lül Az év utolsó hónap­jában azonban nemcsak ezért ületl dicséret az. üzem dolgozóit. Az ed­diginél sokkal nagyobb gondot fordítottak ké­szítményeik minőségé­re, Keményebb töltéssel megakadályozták, hogy a szivarkáy végéből ki­hulljon a dohány. A báJabontásná] a dohány nedvesítésével szála­sabb. sokkal jobb mi­nőségű anyagot nyer­tek. Ezenkívül üzem.- szerte minőségi ver­senyt indítottak, amely hez valamermyi dolgo­zó csatlakozott, ered­ményes munkájukat bi­zonyítja, hogy decem­ber 1-től a mai napig nyolcvan százalékkal csökkent „ Pécsi Do­hánygyár cigarettáira érkező panasz. 1954-től elsősorban a minőség javítására vo­natkozó új gyártási technológia bevezetésé­vel tovább javítják a Pécsi Dohánygyár ké­szítményeinek minősé­gét. (Folytatás a 2. oldalról) szervezet köré megszervezett cso­portjai, a mezőgazdasági termelési bizottságok, az ifjúsági szervezeted, földművesszövetkezetek s egyéb tár­sadalmi szervezetek segítségével szé­leskörű politikai tömegmuriikát fejt­senek ki a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Mindenekelőtt magyarázzák meg minden egyes dol­gozó parasztnak, teivnelőszövetkezeti tagnak, államigazdasági és gépállo­mási dolgozónak, hogy legsajátosabb agyém érdekük, felhasználva a népi demokratikus álam. támogatását, több termésért, nagyobb hozamok eléréséért küzdeni, és e célból hasz­nálják fel, amennyire csak lehetősé­gük engedi, a tudomány vívmányait, továbbá az élenjáró tapasztalatokat A mostani helyzetben különösen fon­tos összekapcsolná ezt a felvilágosító munkát az új begyűjtési rendszer tü­relmes megmagyarázásával, amely a jelentős csökkentésekkel nagyban elő segíti a termelés növelésére vonatko­zó terveink megvalósítását. A falusi pártszervezeteknek támo­gatatok kell mindazokat a kezdemé­nyezéseket, amelyeket a falu dolgo­zó parasztjai a község mezőgazdasági termelése fokozásának érdekében tesznek; a legelők rendbehozását, da­ráló létesítését, a község útjainak, tereinek gyümölcsfásítását, műtrá­gyakísérletek beállítását, közös ta­lajjavítási munkálatokat, közös ön­tözési lehetőségek megteremtését stb. Ugyanakkor ügyelniük kell arra, ne­hogy a kulákok és egyéb falusi ki­zsákmányoló elemek megzavarják a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó munkát A falusi kommunisták ne feledkezzenek meg arról a tapasz­talatról, amelyet a termelőszövetke­zetek megvédéséért folyó harcban a kulákok és egyéb falusi kizsákmá­nyoló elemek káros * tevékenységérő : szereztek. A mezőgazdasági progVamm végre­hajtása a falusi pártszervezetek szá­mára olyan lehetőséget ad a dolgozó parasztság és a párt közötti kapcso­latok megerősítésére, amilyennel a falusi pártszervezetek a földosztás óta nem rendelkeztek. A falusi pártszervezetek megerő­sítése és a politikai tömegmunka megjavítása megköveteli a járási pártbizottságok munkájában lévő sú­lyos hibák és hiányosságok kiküszö­bölését és a pártvezetés magasabb színvonalra való emelését. A járási pártbizottságoknak min­denekelőtt szakítani kall. a formális, a bürokratikus módszerekkel, az ál­talános irányítással, az utasitgatással, amely ez idő szerint még nagyon ál­talánosan elterjedt hiba. így dolgo­zik többek között az orosházi járási pártbizottság is. Egyre-másra gyárt­ja a határozatokat, körleveleken ke­resztül instruálja az alapszervezcte­• S zéchenyi akna. Zuhan a kas .. .Szél suhog, szén koppan a vasrácsokon s az arcokon hűvösség fut át. Aráikor kilépünk a kasból, egy pillanatra fel­villan a fenti világ képe. Az alvó határ, a szán­tások barna foltja és az imitt-amott sarjadó vetés, az eljövendő aratás ígérete. Fenn még némaság uralkodik. Zsenge a ve­tés.* még messze az érlelő nyár. Fenn még csendesek a mezők, de itt a bá­nya mélyén zeng-zúg az élet. Készülnek a jövő­re. Az új földalatti aratásra. Csakhogy más az aratás a napfényes mező­kön és más a föld alatt! Igaz itt is, ott is meg kell küzdeni, de mégis más ez a földalatti küz­dés, mások itt az előkészületek. A munkahelyek nagyrészén még javában fo- .lyiít a szenelés. ömlik a szén, telnek a csillék, de közben készülnek az új munkahelyek. .Mennyi munkába telik, amíg a különböző földrétegekbe ágyazott szénmezőn megindulhat a termelés! .Mennyi fáradság, mennyi erőfeszítés •lrelfl ahhoz, hogy a többezeréves kőzetekben hoz­záférjenek a szénhez. Előttünk lámpák hosszú sora világítja meg a főirányvágat nyílegyenes folyosóját. Mellettünk a légvezeték sípol. De sorra-nendre elmaradoz­nak az ide-oda kanyargó vágatok s egyszercsak éktelen dübörgés rázza a levegőt. Itt vagyunk a főkeresztvágat végében. Egymás mellett két lám­pa ég, de csak halvány ködfényfcarikákat látni. A fúrógép rettenetes lármával tölti be a munka­helyet s szót sem értenénk, ha nem állna meg kisidőre. Szedeli Gyula vájár megtámasztja a fúrót e kezefejét párszor végighúzza homlokén. Tel­jesen bejepte a por. Kicsit félreáll a jobb leve­gőm Kél! i* w a szusszamtás, mert igen kemény homokkőbe ért A fúrórúd is egészen átforróso­dott. Nehéz itt 'boldogulni, kegyetlenül nehéz, de- Seedeü nem adja fel a harcot. Tudja, hogy az iranyvágátot minél előbb ki kell hajtani, meri "toner indulnak ki azok a keresztvágatok, ame­lyek a szóntelepekhez megnyitják az utat. Két Uj munkahelyek feltárásával készülnek a pécsi bányászok a fövi esztendőre keresztvágaton már túl van s most igyekszik, á harmadik felé. — Na, komám, hadd szóljon! — szól oda tár­sának és újból kattogás szaggatja a levegőt. , gőzben a rakodógép is megindul. Pompás segítőtárs ebben a nehéz munkában. Percek alatt telezúdítja a csülét. Kézzel legalább negyedórába telne a. rakodás, de így nincs vele sok vesződ- seg. Hamarosan megtelnek a csillék és a vonat megindul. Viszi a meddőt. Mi pedig tovább jár­juk a hányát Dabdavszki Ferenc vájártól már nemcsak palát és homokkövet szélit a csille. Ők már „megütötték'' a telepet. Pedig itt sem körinvű az előrehaladás. Zárt munkahelyen dolgaónak. A gázkitörés állandó veszélye mellett. Nagy óvatosságra van szükség. Keskeny sá­vokban lehet csak előre haladni. Dabdavszki féloldalra fekve dolgozik. — Csend!... Álljatok meg! — Idáit le hirte­len a többieknek és a fejtőkalapácsot maga mel- le ereszti. Szeme, a vájat végét vizsgálja. Úgy vette észre, hogy a vájat vége szemetelni, pat­kerá- Erre pedig figyelni kell, mert ez a gázkitörés legbiztosabb jele. Hallgatózik. nézi a munkahelyet, de a pattogás megállt, az ácsolat, a biztosítás rendben van. Fejével int a csapatbelieknek s ők már ér­tik ezt, s megerősítik az ácsolatot. A szikár, vaskeménységű emberből csak a szemefehérje villog ki tisztén. D ebben a fehér­ségben ott ragyog az a csodálatos belső fényes­ség, ami az erőslelkű emberek sajátja. — Hogy haladnak? — érdeklődünk mellé kuporodva. Hazudnék, ha art mondanám, hogy köny- nyen. Itt nem lehet kapkodni, mert arra hamar ráfizethetünk. Azért a tempó megvan. Eddig 120 métert hajtottunk ki. — mondja aprókat, hunyo­rítva és faragni kezdi az ácsolatot. Avval a nyugalommal farag, mintha leg alábbi* felárt, volna a felső telepre, A felső t*iep azonban még messze van. Addig még sok métert, kell előrehaladni. — Igaz. igaz, hogy sok verejtékbe kerül, de megéri — magyarázza Fulmer mérnök. — Mert, ha felérnek, megindulhat a legtávolabbi szén te­lepek előkészítése és lefejtése is. Kétrétgörnyedve, le-lehajolva és újból ki­egyenesedve rójuk tovább a bányát. A légajtok- nál úgy zúg a levegő, mintha egy malomkerék kavarná a vizet. De a zúgás egyre halkul s a csilléik koccanása is semmibe vész. De megálljunk! Mi ez? A folyosó nem megy tovább, csak egy ki* lyuk vezet jobbra felfelé. Csend van. Szén potyog halk. nesszel, s hangokat hallani. Fenn dolgoznak a gunfeban.. Megindulunk. Mászni kell. A harmadik lép­csőnél meg kel.1 állni. Acsolatokat adnak fel A nehéz, fát úgy’ kell felnyomni a legközelebbi lép­csőre, hogy vissza ne csússzon, mért ha. . Ha visszaesik, lesodorja az alattunk lévőket. Az iz­mok pattanásig feszülnek és az ácsölatok lassan de biztosan kéziről-kézre vándorolnak, fel egé­szen 9 munkahelyig. A légvezetéket, az összes csöveket, és ácsola- tokat, így kell felei,pelni ide. Azonban ez a gurító nem ie olyan meredek Pollák Nándor szerint. Van amikor hatvan-hét vení okos dőlésben kell dolgozni. Előttünk, akik ide is nagy-nehezen kapasz­kodtunk tel, szinte lehetetlennek tűnik ez. Pe­dig így van. A sztahanovista vájár most igazgatja helyére a légvezetéket. Harmincfokos a meleg. A munkahely olyan, mint egy meredek domboldal. Minden mozdulás­nál attól tart az ember, hogy na most, most csu­szák meg, most indul meg a talaj Pollák elvtárs lába alatt. De ő biztosan mozog. Beépíti a lég­vezetéket, aztán újból neki a szénnek. Már csak néhány méter van hátra s újesz- tendöre meglesz a lyukasztás. Milyen boldogság Is az. Küzd, Izzad az ember hosszú napokon át. az­tán egyszercsak megszalad a fejtőkalapács és ki­nyílik a felső szúrt világa. Szab-'-» lesz az új sz’énmezö s megindul a föld­alatti aratás. két és nem lehet csodálkozni azon, hogy a járás termelőszövetkezetet nem fejlődnek megfelelően. A járási pártbizottságok tagjainak és a párt-, bizottságok apparátusa munkatársai­nak alaposan meg kell ismerniük já­rásuk egész területét, minden köz­séget külön-küiön, s az egyes^ közsé­gek mezőgazdasági termelését. A helyzet ismeretében a járási párt- bizottságok községenként, vizsgálják meg és ..ellenőrizzék a helyzetet, s ha elmaradás van, keressék az elma­radás tényleges okát és általános ha­tározatok helyett érdemleges intézke­déseket tegyenek a hibák kiküszö­bölésére. Ahhoz, hogy * járási pártbizottság gok így tudjanak vezetni, hogy «« általános utasításokat, gyártsanak, hanem tényleges segítséget adjanak az egyes községekben a pártszerve­zetek megerősítéséhez, a termelés fel lendítéséhez, azaz a dolgozó parasz­tok jómóduvátételéhez, szükséges, hogy a járási pártbizottság, tagjai és munkatársai értsenek a mezőgazda­sághoz, és ezért a járási és megye! pártbizottságok munkatársainak két éven belül vizsgát kell tenniök alap­vető növénytermelési és álla tteny ész tési ismeretekbőL A járási pártbizottságok Irányítását a bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölése érdekében közelebb kell vinni az alapszervezetekbez. A járási pártbizottságokban erős ins­truktor-csoportot kell szervezni és * járás egyes községeihez kell Sket kapcsolni. A falu politikai életében nagyon nagy szerepük van a gépállomások pártszervezeteinek. Munkájuk meg­javítása érdekében a Központi Ve­zetőség négy évvel ezelőtt központi és megyei politikai osztályokat, ál’f- tott fel és a gépállomásokon politi­kai-helyettesi funkciót rendszeresí­tett. A gyakorlati tapasztalát azt mu­latta, hogy a gépállomások pártszer­vezetének kettős Irányítása — rész­ben a politikai osztály, részbem a járási pártbizottság részéről — nem vezet kellő eredményre. A járási pártbizottságok erősödése lehetővé teszi, hogy a gépállomások pártszer­vezeteit egységesen a járási pártbi­zottságok irányítsák, ezért, a Politi­kát Bizottság javasolja a gépállomá­sok politikai osztályainak és a poli­tikai-hely ettesi funkciónak a meg­szüntetését és az utóbbiak helyett függetlenített párttltkárok beállítását a gépállomásokon. A gépállomások politikai osztályainak munkatársait és a politikai helyettesek, eev részét a gépállomások pártszervezetei füg­getlenített titkárául kell javasolni, másik részével pedig meg kell erő­síteni a megyei és a járási pártbi­zottságok apparátusát. Mindezek az intézkedések art cé­lozzák, hogy a járási pártbizottság közelebb kerüljön a falusi alapszer­vezethez és szakítva az eddigi bü­rokratikus módszerekkel, érdemleges segítségei tudjon adni a falusi alap- szervezetek munkájának megerősíté­séhez, a kommunisták neveléséhez és rajtuk keresztül a falu összes dolgozójának mozgósításához a mun­kásosztály és a dolgozd parasztság szövetségének megerősítése és a me­zőgazdasági termelés gyors tej;észté­re érdekében. Elvtársak! Mezőgazdasági termelé­sünk gyors növelése egész népi de­mokráciánk központi kérdésevé Vált. Ennek megoldásától függ dolgozóink jólétének gyors emelése és népi de­mokráciánk alapiának a munkás- paraszt, szövetségnek további meg­erősítése. A feladat, amelyet magunk elé tűz­tünk, megköveteli, hogy végrehajtá­sára pártunk, népi demokráciánk összes erőit mozgósítsuk, hogy a kom munisták és a pártonkivüliek, mun­kások, dolgozó parasztok és értel­miségiek vállvetve dolgozzanak ezen ügy sikeréért. Állami szerveink, a minisztériumunk, a megyei, járási, va­lamint községi tanácsaink, a sajtó és rádió munkájának homlokterébe most a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének irányítása és szervezése kell, hogy kerüljön. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó né­pünk alkotóerejére támaszkodva sok harc között megedzett, pártunk veze­tésével sikerre visszük a mezőgazda- sági termelés felemelésének nagy or­szágos ügyét Ls, es ezzel nagy lépést teszünk előre az igazi jólét megterem tése felé a oj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom