Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-15 / 268. szám
2 NAPLÓ 1953. NOVEMBER IS Foglalkozzanak lelkiismereiesebben szakszervezeteink az új munkásokkal A Pécsi Szénbánya Vállalatnál szeptemberben .'160 új dolgozót, veitek fel. Októberben már 407-re emelkedett ez a szám. — Ha ilyen nagyszámú új munkást vesznek fel — jogosan azt hihetnénk, egykettöben megszűnik a létszámhiány és minden aknánkon mód lesz a tervek túlteljesítésére is. Azonban ha közelebbről is megvizsgáljuk ezeket a számokat, azt láthatjuk, hogy súlyos hibák vannak. Ugyanis szeptemberben 157 önkényesen. 121 hozzájárulással és nyolc fegyelmi úton hagyta el munkahelyét. Októberben 249 dolgozó ment el önkényesen. 100 hozzájárulással és négyet távolítottak el fegyelmi eljárással. A két hónapban tehát összesen 747 dolgozó távozott a felvett • 947-tel szemben és végeredmény ben csak százzal sikerült növelnünk a létszámot. A száz dolgozó is kétségtelenül eredmény, mert voltak olyan hónapok, amikor több munkás ment el a vállalattól. mint amennyit felvettek. Azóta javult valamit az új dolgozókkal való foglalkozás, de még most Is komoly hibákkal találkozhatunk ezen a területen. Nemrég indították el a pécsbánya- telepi bányászok az újmunkás-pat- ronáló mozgalmat. A mozgalom célja, hogy az újonnan érkező bányamunkásokat jó bányászokká, kiváló szakemberekké neveljék, de legelsősorban szerettessék meg .velük a bányát, új munkahelyüket. Pécs- bányatelepen mintegy hatvan vájár dolgozik ma a mozgalomban. Követték példájukat Béke-. István- és Petőfi-akna legjobb, legtapasztaltabb bányászai is. Ma már minden bányaüzemünkben tagadhatatlanul többet és jobban foglalkoznak az új munkásokkal, mint néhány hónappal ezelőtt. Hol vannak a hibák? Legelsősorban ott, hogy szakszervezeti bizottságaink még nem látják el jól ezen a téren a reájuk háruló feladatokat, az üzemvezetők és a párttitkárok feladatának vélik az újmunkásokkal való foglalkozást. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy szakszervezeti bizottságaink nem hajtották végre a trösztbizottság utasítását, nem tartották meg a legényszállásokon a pártszervezetek segítségével a politikai előadásokat sem. Ezen a téren kultnrelthonaink igazgatói sokkal .jobb munkát végeznek. Bariai Károly elvtársnak, a pécs- «zabolcsi Puskin kultúrotthon igazgatóiának állandó gondja az új dolgozók szórakoztatásáról, kultúrigé- nyeinek kielégítéséről való gondoskodás. Kezdeménvez^aére klub-esteket tartanak a kultúrotthonban ezután, amelyeken a fiatalok táncolhatnak és szórakozhatnak. Gyakran — van amikor hetenként kétszer is — lekiildi a szabolcsi kultúrcsopor- tot a mesziestelepi legényotthonokba. A kultúrcsoport tagjai csasztuskák- ban gúnyolják ki a fegyelmezetlen ú írnunk ásókat, ugyanakkor megdícsé rik azokat, akik jó eredményeket érnek el, munkájukat becsületesen ellátják. A kultúrműsoroknak jó ha- 'ásuk van. Leköti a bányászfiatalok figyelmét, betölti egész estéjüket. Ilyenkor eszükbe sem jut a kocsma. amely különben néhány fiatalnak állandó szórakozóhelye. Komoly hibát Iátok abban Is, hogy szakszervezeti bizottságaink tagjai keveset látogatják a legényszállásokat, így nem Ismerik az ottlakók problémáit, nehézségeit, csak késve jutnak fülükbe a dolgozók kérései és nem tudnak olyan segítséget nyújtani azok elintézésében, mint amennyi módjukban állna. Ez a hiba a szakszervezeti trösztbizottság munkájában is megtalálható. Mi is köveseit járunk ki a szállásokra. pedig ránk is igen komoly felelősség hárul az újmunkások nevelésében és a munkásvándorlás megszüntetésében. Ezen úgy akarunk változtatni, hogy a most készülő munkatervbe beütemezzük a szállások látogatását is és az ütemtervet szigorúan betartjuk. Ugyanezt megköveteljük az üzemi bizottságoktól is ezentúl. Üzemi bizottságaink nyújtsanak segítséget célunk eléréséhez azzal is. hogy ismertessék a bányához került becsületes és szorgalmas fiatalok példáját. Csicsók Lajos és János most kerültek a bányához. Az 1200 forint toborzási jutalmon, amelyet ketten kaptak — bevásároltak. Ballonkabátot, törülközőket, sapkákat, sálakat, zoknikat vettek maguknak és boldogan újságolták ezt a lesényotlhonban. Azt mondták: jó bányászokká akarnak válni, sok pénzt akarnak keresni, s beosztják keresetüket. ti ven csillés Pécsbányatelepen Szabó Illés is. aki a Páncél-fejtésben dolgozik. Havi keresete átlagosan 1700 —1800 forint, derekasan megállja helyét a munkában. Édesanyját rend szeresen segíti fizetéséből és szépen öltözködik. Legutóbb már karórára gyűjtötte megtakarított forintjait. Az ilyen csillések példáját ismertetni kell és el kell érni, hogy újmunkásaink zöme hasonló, szorgalmas és fizetését jól beosztó, józan életet élő legyen. Szakszervezeti bizottságainknak el kell émiök azt is, hogy az új dol- dolgozókat minél kevesebbét zak- 'assák. minél kevesebbszer „ugrassák" őket. Ma még sokszor támad bajuk a hazautazó dolgozóknak egyes bürokrata adminisztrátorok hibájából: ha nincs fényképes igazolványuk, nem akarnak ingyen utazási jegyet kiadni számukra, pedig ez mindenképpen kötelező. Nem ritka eset az sem — és ez leginkább Pécsbányatelepen fordul eiő, — hogy a határsávban lakó dolgozóknak rossz igazolást adnak, amelyre nem adják ki a rendőrségen a ha- társávbelénőt. Ilyenkor mit tehet a dolgozó? Visszamegy munkahelyére és másnap újból műszakot veszít, mert megint sorba kell állnia a ha- társávbelépőért. Mindez csak azért, mert az iigvet intéző vállalati dolgozó felületes, nemtörődöm módon végzi munkáját, nem törődik a dolgozóknak okozott kellemetlenséggel és kárral. Legfőbb feladatunk, hogy ezen a téren is rendet teremtsünk. Segítsük újmunkásainkat minden téren, adjunk módot arra, hogy jólkénzett, szorgalmas szakmunkásokká válhassanak bányáinkban. Csicsók János bér- s term, felelős. A jttfesi járás fö’dmuvesszövetlíezotei példát mutálnák á vasgyiijtésben Földművesszővetke- zeti dolgozóink a vases fémgyűjtés! hónap feladatait munkaértekezleten tárgyalták meg, ahol lelkes vállalásokat tettek és párosversenyre hívták ki egymást. A pécsi járás föld- müvesszövetkezetei vál lalták, hogy vas- és fémgyűjtést .tervüket ■november 20-ra 103 százalékra teljesítik. A vállalásokat tettek követték; november 9-re a járás 40.5 százalékra •teljesítette tervét. A pécsi járás földművesszövetkezetei között kimagasló eredményeket értek el a kozármislenyi földművesszövetkezet dolgozói. élükön Recski István felvásárlóval. A szövetkezet dolgozói már a korareggel i órákban munkához lát tak. A házak előtt kúpokba nőtt a sok rossz lábas, fazék, réz és más hulladékanyag. — Recski elvtárs mindenütt ott termett, ahol csak hulladék volt. Mikor beszélgettünk vele, elmondotta, hogy versenyre hívta a járás minden felvásárlóját. A versenyben vállalja, hogy a tervet túlteljesítik és a begyűjtött hulladékot november 30-ra leszállítja, A jó munkának bizonyítéka az, hogy november 9-re tervüket 110 százalékra teljesítették és vállalták, hogy a hónap végére 200 százalékos tervteljesítést érnek el. Szép eredményt értek el a szentlőrinci földszöv. dolgozói is, akik november ll-ig havi tervüket 85 százalékra teljesítették. — Azonban nem minden járásban tekintik földművesszövetkezeteink hazafias kötelességüknek a hulladékgyűjtést. Ezt bizonyítja a sellyei és a siklósi járás, ahol mindössze 3 —6 százalékos tervteljesítést értek el. Pedig itt is van vas- és fémhulladék, csak ennek felkutatására lelkiismeretesebb munkára van szükség. Imre István MÉSZÖV szerve zési osztály- vezető. Kis területen najzy jövedelmet biztosít a kendertermelés Kormányunk nagymérték'ben emelte jövő évre a roatkender átvételi árát. (Minden leszerződött hold terület után fél hold szántó mentesül a termény, tojás, baromfi és áliliatbeadás ailól. Három múzsa kóró után 50 forint értékű textil vásárolható 50 százalékos kedvez- mémn yell. Ebiben az évben Király Sándor dnnaszeikcsőíi dolgozó paraszt 54 mázsa kórót szállított amiért a felemelt áron 2700 forint alapár és 1055 forint prémium jár. 900 forint értékű textil vásárolható. A esikós- töttösi tanács 150 mázsa kórót szállított be, amelyért felemelt áron 7500 forint alapár. 2500 forint prémium jár és 1500 forint értékű textil vásárolható. A dunaszekcsői Vörös Október tsz 270 mázsa kendert adott éf a vállalatnak. Ezért a felemelt áron 13.500 forint alapár, 18.440 forint prémium és 4600 forint értékű textil vásárolható feláron. A kender termelés aránylag ’ evés területről biztosítja a nagy üvedelmet. mert K.irálv Sándornak is egy hold föld biztosit 4805 forintot. Zátonyi József Takarékoskodjunk az anyaggal! 4 P'>c*i Vegyesipari Vállalat virrórészlege szép eredményeket ért el az anyagtakarékosságban. Sashegyi Lajosáé a varrórészleg vezetője szabja ki az anyagot. Nagyon vigyáz a szabásnál, hogy egy kis darab se essen le az anyagból, amit ne tehessen újra . felhasználni. Augüsz- tusban 200 baba és 200 lánykaruhát készítettek. Itt is úgy forgatta a mintát, hogy s szükséges darab kerüljön csak le az anyag ból. Gondos, takarékos munkája eredményeként: 25 méter anyagot takarított meg. A vállalatnak ez már nagy segítséget jelentett, mert egy méter anyag 30 forintba került. — így Sashegyi elvtársnő 750 forintot takarított meg. Szeptemberben a varrórészleg 200 szoknyát készített. Egy szoknya nál a megtakarítás csak 12 centiméter, de ez 200 szoknyánál már sokat számít. 24 métert. Ezt úgy tudta elérni. hogy mindig figyelt arra. hogy a zsebnek való részt nem a nagydarab anyagból vágta le. hanem a kis darabból, amit másra már nem igen lehet felhasználni. A megmaradt anyagból még 50 darab babaszoknyát készíthettek. Októberben munkakö penyeken dolgoztak. 57 munkaköpeny elkészülésénél 40 méter anyagot takarítottak rtieg. ami komoly összeget jelent, mert egy méter vászon 36 forintba került. 1440 forintot takarítottak meg. Sashegyi Lajosné elvtársnő elmondta, hogy azér.t tud ilyen szép eredményeket elérni az anyagtakarékosságban, mert mikor szab, akkor mindig figyel arra, hogy a kis anyagok ból mit lehet kiszabni. Jelenleg lepedőket készítenek a Pécsi Szénbánya Vállalatnak; ha ezt a munkát befejezték. akkor a sztál in városi munkásszállók részére varrnak. Nemcsak a varrórész leg dolgozik ilyen jól, hanem a kárpitosrészleg is .ahol a matracoka.: készítik. Ott is vigyáznak a szabászok arra, hogy a mintánál nagyobb darabot ne vágjanak le. Nincs is panasz rajuk, munkájukért csak dicséretet kapnak A Tatarozó Vállalat 178-as munkahelyén a dolgozók új módszerek alkalmazásával jelentős összeget takarítottak meg népgazdaságunk számára. Deszkaanyag hiá nyában n műszaki osztály vezetőjének írjítása nagy segítséget jelentett a dolgozóknak. Előre gyártott betonlapokkal dolgoztak a zsaluzásnál. — Ezeket a betonlapokat nem egyszer, hanem 30—40 szer is fel tudják használni kellő óvatosság mellett. A munkaerővel való takarékosságban nagv szerepp van a .gólyának". Eddig a habarcsot csigával húzták lel, ami nem tartozott a legkönnyebb munkák közé. A „gólyával“ egyszerre három vödörrel lelhúzhatnak kevesebb erővel mint azelőtt egy vödröt. A Tatarozó Vállalat 17B-as munkahelyén a helyes munkaszervezés és az anyaggal való takarékosság teszi lehetővé azt, hogy Kövüket állandóan 100 százalék lelett teljesítik a dolgozók. Hegyei pártaktiva értekezletet tartottak Pécsett Az MDP Baranya megyei Bizottsága november 14-én aktívaértekezletet tartott amelyen megvitatták a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának megvalósításával kapcsolatos feladatokat és a Központi Vezetőség október 31-t b«A»r«w»4At. valamint megszabták a megye kommunistáinak, pártszerveinek és párt szervezeteinek tennivalóit a határozatok végrehajtásában. Az értekez- ’eten megjelent és felszólalt Aoró Antal elvtárs, a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság tagja. Bírósági ítéletek: Többszáz mázsa termánny^l kirántotta tus? államunkat — n‘‘gvr évi börtönt kapott Boday János, pelíérdi term ínyfelvásárló A Pécsi Megyei Bíróság pénteken délelőtt vonta felelősségre áfjú Boday János, Pellérd. Damjánich-utca 19. szám alatti lakos, volt földmű- vessző vetkezeti terményfelvásárlót, és Kiss József, Pellérd, Szwbadság-u. 3. szám alatti lakos, volt földműves- szövetkezeti ügyvezetőhelyettest, hivatali kötelességszegéssel elkövetett közellátási veszélyeztető bűntett miatt. A vádirat szerint ifjú Boday János 1951. június 1-től a pelíérdi földművesszö- vetkezet terményfelvásárlója volt. A begyűjtési idény legforgalmasabb sza kaszában, 1952. szeptemberében, októberében megbetegedett. Munkahelyére nem járt be rendesen, de ugyanakkor elmulasztotta munkakörét hivatalosan átadni másnak. Csupán a raktárban dolgozó munkásokat kérte meg, hogy alkalmilag helyettesítsék őt. Bár két íziben is végzett szövetkezeti taanfolyamot és tudatában volt annak, hogy a mérlegelési jegytömböket nem szabad kezéből kiadnia, anélkül, hogy másnak hivatalosan átadná, mégis őrizetlenül hagyta a ter- ményraktárban. Ezzel lehetőséget adott arra, hogy mind a raktári műn kások, mind pedig mások könnyen hozzáférhessenek és maguknak vagy másoknak bármilyen terményről mér legelési jegyet állíthassanak ki. A mérlegelési f-gyekkel váló visszaélés hamarosan be is következeit. Tavaly a fagykár, az aszály miatt Pellérden is gyengébb volt a termés, mint az előző években. Ezért a faluban, különösen kapás növényekből kevesen tudták teljes mértékben teljesíteni beadási kötelességüket. Feltűnő volt azonban, hogy Boday János terménybegyűjtő, az apja, az anyósa: Soós József né a tenrnényibe- gyűjtés idején (Boday János betegsége alatt) raktári munkásként dolgozó Ács Sándor apósa: Ózdi József, minden terményből szinte kilóra pon tosan, hiánytalanul teljesítették beadási kötelezettségüket. Ez csak úgy történhetett meg, hogy fiktív mérlegelési jegyeket állítottak ki és a termények tényleges beadását nem látó szövetkezeti adminisztrátor ennek alapján az irodában jóhiszeműen kiállította a vételi jegyeket. A szabálytalanságot csak tetézte az, hogy Boday János a raktárkönyveket nem vezette pontosan. Betegeskedése ideje alatt pedig nem ellenőrizte és nem is ellenőriztette azt, hogy helyettesei a könyveket ve zetik-e. A különböző diszpozíciókra elszállított terményeket Boday János nem mérette le és így nem is tudta ellenőrizni, hogy szállítómunkásai, vagy a terményt átvevő vállalatok nem csapják-e be. A leszállított termények átvételéről szóló el- ismervényeket sem gyűjtötte össze és így nem is tudta igazolni, hogy mennyit szállított el a begyűjtött terményből. A felvásárlásokról szóló hetijelen- tések és a leszállításokról szóló igazolások alapján azonban a Baranya- megyei Terményforgalmi Vállalat megállapította, hogy Boday Jánosnak 6.324 kiló búza 262 kiló rozs 6.934 kiló árpa 594 kiló zab 41.623 kiló kukorica 6.823 kiló napraforgó 30 kiló bükköny hiánya van. Mindezek mellett Boday János » megengedettnél nagyobb víztartalmú tengerit vett át, úgy, hogy az remiásnak, penészedésnek indult. Ezért 3 vagon tengerit a vajszlói szárító üzembe kellett szállítani. Ugyanakkor több tengerit adott ki a pelíérdi Alkotmány termelőszövetkezet részére, mint amennyire kiutalása volt. Végül pedig a gazdák részére takarmányozás céljára kiadott takarmány gabona, valamint a pelíérdi Halgazdaság dolgozói részére kiadott kenyérgabona befolyt ellenértékét: 369 forint 75 fillért a Baranyamegyei Terményforgalmi Vállalat csekkszámlájára nem fizette be, hanem ezt az összeget megtartotta magának. Hogy ezt fel ne fedezzék, a heti jelentést sem küldte el a vállalat részére. Amikor a pelíérdi földművesszövetkezet ügyvezetőjét 1952. szeptember elején tanfolyamra küldték, a szövetkezet és így Boday János ter- ménvgyfljtő munkájának irányítását *s ellenőrzését is Kiss Józ«ef, mint helyettes ügyvezető vette át. Kiss József tudott arról, hogy Boday János betegeskedése miatt feladatát nem tudja kellőiképpen ellátni. Tudott arról is, hogy éppen a raktárban tartózkodó munkások látják el azokat a terménybegyűjtéssel és a termények elszállításával kapcsolatos teendőket, amelyeket csak a terménybegyűjtőnek, vagy kinevezett helyetteséneik léét volna szabad ellátnia. Ennek ellenére nem gyakorolt kellő felügyeletet Boday János alkalmi helyettesei felett, de nem tett jelentést sem felettes szerveinek arról, hogy Boday János munkáját ellátni nem képes és a begyűjtés zavartalanságának biztosítása érdekében helyettes kinevezése vált szükségessé. Ezzel a kötelességszegésével Kiss József elősegítette azt, hogy a terményforgalmi üzemág a szövetkezetnél hatalmas hiánnyal zárult hangzott a vádirat. A bírósági tárgyaláson Boday János elismerte a vádiratban szereplő ál'ula elkövetett bűncselekményeket azzal a különbséggel, hogy kukoricából nem 41.628 kiló hiánya voM, hanem csak 140 mázsa és 87 kiló. A Pécsi Megyei Bíróság Boday János volt fö’dművesszövetkezeti termény- felvásárlót hivatalos kötelességszegéssel elkövetett közellátási veszélyeztető bűntett miatt 4 évi börtönbüntetésre. 1.000 forint pénzbüntetés re. 2.000 forint vagyonelkobzásra ítélte, 5 évre eltiltotta a közügvek- tői és ítéletkihlrdetés után elrendelte azonnal letartóztatását. Kiss József volt földrrrűvesszövetkezeti ügyvezetőhelyettest a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette Másfél évi börtönre ítélték a magyarszéki sikkasztó terményraktárost A Péce*i Megyei Bíróéig előtt a vád ioffak padján pénteken délután Bo.ro« István magyarszéki lakos ülik. aki a B amin yarn egyel Termény! orgailmii Vállalat magyarszéki telepének raktárosa volt. Á vádirat szerint, almikor a tér mén yboszolgáltatá.« történt. Boros István hamisan mért és ebből 60 mázsa termiény többlete adódott. Ezt a többletet úgy akarta eltüntetni, hogy 60 mázsa terményről szábadfelvásár. Idsi jegyeket állított ki és 15.977 forint nifi termény ellenértéke a saját zsebében maradt volna. A pénteki tárgyallásson a vádlott és a kihaAlgatetit tanuk vallomásából azonban kiderülik hogy Boros István nak nem volt többlete, mert 57 mázsás vetömageseretiétellt. elfelejtett be. könyvelni. Eiitő! fügtgetöemill a táigya'l'ás folyamán is bebizonyosodott az, hogv a véflit többlet eltüntetése céljáibó' Boros István tizienmégy vételi .jegyet vallóban megbán/étottt, azok e'flón- úrtökéből 450 forintot, saját céljaira költött ed. az összeg többi részét, pe. dig lakásán tartotta és a cselekmény felfedezése után a vizsgáló közegeknek átadta. A Pécsi Megyei Bíróság ezért Boros Istvánt a társadalmi tinajdon sérelmére sikkasztással elkövetett bűntett és tizennégyrendbeli magánokirat hamisítás büntette miatt bűnösnek mon dotta ki. A bíróság megál'ápílötita’ hogy Boros István bűntettének elkövetéseikor bár téves felit evésből indult ká, de egy vélt bűn oso' sík mén vét újabb bűnöseitekménnvei akarta leplezni. Ezzé! az újabb bímcselefcmié- nvével egyfelől a dolgozó nép vagyona ellen támadt, másfelől pedig begyűjtési rendszerünk hitelét is oeor letolta és gazdasági rendünk alapját ceszéHyeztette. A bíróság Boros Istvánt 1 évi és * hónapi börtönbüntetésre ítélte, 3 év- re eMltotta a köz ügyektől é* az íté. lot kíhia dőlése után eitrendebe azoB- oaAi tetortóztatáuáit.
