Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-14 / 267. szám

2 NAPLÓ 1953. NOVEMBER 14 A* EÍMSZ-közgyűiés november 11-i teljes illése Newyork (TASZSZ): Az ENSZ- közgyűlés november 11-i teljes ülé­sén megvizsgálták a főbizottság több­ségének azt az indí.'. vány át. hogy a mostani ülésszak napirendjére ve­gyék fel az Egyesült Államok kül­döttségének provokációs javaslatát azoknak a „kegyetlenkedéseknek“ kivizsgálására vonatkozóan, ame­lyeket északkoreai fegyveres erők és kínai népi önkéntesek az „ENSZ- haderők" hadifoglyain állítólag el­követtek. A főbizottságnak az ame­rikai—angol tömb szavazataival el­fogadott említett indítványa e kér­dés megvitatását közvetlenül a Közgyűlés teljes ülésére irányozza elő, anélkül, hogv azt előzőleg va­lamilyen bizottságban megvizsgál­nák. Lodge, az Egyesült. Államok kép­viselője. felszólalásában egyetlen olyan tényt sem tudott említeni, amely megerősítette volna az áme- rikai küldő'tség ostoba koholmá­nyait. Csak megismételte a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni korábbi rágalmazó kirohanásait. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője határozottan tiltakozott az amerikai rágalom napirendre tű­zése ellen. Amikor a főbizottság megvizsgálta az adott javaslatot — mondotta A. J. Visinszkij, — a szov­jet küldöttség tiltakozott ennek a pontnak a Közgyűlés napirendjére tűzése ellen, mivel e javaslat, jel­legét tekintve, rágalom. Tények meghamisításán és durva hazugságon alapul, azt a nyilvánvalóan provo­kációs célt szolgálja, hogy meghiú­sítsa a koreai kérdés békés rende­zését, háborús hisztériát keltsen, le­hetetlenné tegye a nemzetközi fe­szültség enyhülését, amire pedig a küldöttségek (többsége, a világ or­szágainak többsége törekszik. Ko­rántsem véletlen, — jegyezte meg a Szovjetunió képviselője, — hogy ez a javaslat éppen most bukkant fel az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. Ezt. bizonyítja az a provoká­ciós műlárma, amelyet az amerikai sajtó, rádió és felelős amerikai sze­mélyiségek csapnak most e kérdés körül. Azért vetették fel most ezt a kér­dést a Közgyűlés előtt, — hangsú­lyozta A. J. Visinszkij, — hogy meg­hiúsítsák a koreai kérdés rendezé­sére hivatott politikai értekezlet ösz- szehívását. Több felszólalás után a Közgyűlés többsége megszavazta a főbizottság­nak azt az indítványát, hogy tűz­zék a Közgyűlés napirendjére az Egyesült Államok küldöttsége által javasolt kérdést. A Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Lengyelország és Csehszlovákia kül­döttsége a napirendre tűzés ellen szavazott. India és Guatemala kép­viselői (tartózkodtak a szavazástól. Lapszemle aktuális kérdésekről Loufc Snillant cikke a „Pravdádban Moszkva (TASZSZ): A Pravda cikket közöl Louis Saillant-nak, a Szakszervezeti Világszövetség főtit- |r.s~tr>n)r tollából. ,.A kapitalista or­szágok és a gyarpiatok dolgozóinak harca jogaikért és szabadságukért" címmel. A kongresszus kiemelte — íria Louis Saiüant —, hogy a monopo­lista csoport által folytatott politi­kával, a megtorlások, a nyomor és a háború politikájával a szakszer­vezeteknek szembe kel! helyezniük a nemzeti függetlenség és a gazda­sági haladás politikáját, azt a poli­tikát. amely a békés termelés fej­lesztésére, a néptömegek vásárlóké­pességének növelésére, a néptö- mevek életszínvonalának eme­lésére irányul. A kongresszus felhívta a kapitalista országok és a gyarmatok összes szakszervezetének figyelmét annak szükségességére, hogy teremtsenek kapcsolatot a la­kosság minden rétegével és az egész néppel együtt vívjanak elszánt har­cot a gazdasági és szociális fejlődé­iért. a nemzeti függetlenségért. Nyogat-Berlinben a do’gozók ellenállásán megírni ott az fldenauer- par oil és a Szociáldemokrata Párt „nagy koalíciója“ Berlin (MTI): Nyugat-Berlinben Reuter jobboldali szociáldemokrata polgármester halála után a reakciós polgári pártok csekély többséggel Walter Schriebert. Adenauer Ke­resztény Demokrata Uniójának je­löltjét választották meg új polgár- mesterré. A választás nagy felhábo­rodást keltett a nyugatberlini dol­gozók körében, akik követelték, hogy a Szociáldemokrata Párt lépjen ki a (tartományi kormány jogkörével felruházott nyugatberlini szenátusból és borítsa fel az eddigi „nagy koa­líciót". Adenauer és Conant amerikai fő­biztos többízben közbelépett és „Nyugat-Berlin különleges helyzeté­re" hivatkozva az eddigi koalíció fenntartására adott utasítást. A nyugatberlini jobboldali szociál­demokrata vezetők már-már behó­doltak volna, de az egyszerű dol­gozó párttagok erélyes ellenállása ezúttal megakadályozta a munkás- árulók kapitulációját. Nyugat-Berlinben csütörtökön es­te hosszas huza-vona után a Ke­resztény Demokrata Unió és az úgy nevezett Szabad Demokrata Párt „kiskoalíciójának" képviselőiből ala­kították meg az új szenátust, míg * Szociáldemokrata Párt a dolgo­zók kívánságának megfelelően kény­telen volt ellenzékbe vonulni. Adeuauerék az amerikai megszálló csapatok növelését szeretnék Becs (TASZSZ). A „Der Abend" című osztrák lap bonni jelentése sze­rint Radford tengernagynak, az ame rikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének bonni látoga­tása után az Adenauer-kormány hi­vatalos közlönye követelte, hogy erő­sítsék meg az amerikai csapatokat Nyugat-Némctopszágbani Benoit Frachon vezércikke a „l’Humanité“-ban Fáris (MTI): A ,,1‘Humanité" közli Benoit Frachonnak, a CGT főtitká­rának cikkét a francia munkásosz­tály egységakciójának további tér­hódításáról és fényképriportban szá­mol be a CGT országos bizottságá­nak november 10-én Párisban tartott üléséről, amelyen Benoit Frachcn töltötte be az elnöki tisztet. Benoit Fraction a „l'Humanité '- ben közölt vezércikkében kiemeli, hogy az egység eszméje a sztrájk- harcokban igen komoly sikereket aratott, meghódította a milliós tö­megeket és a sztrájkokban rész'vett dolgozók hozzáláttak, hogy az egy­ségnek szilárdabb szervezeti formát adjanak. — Demokratikus úton egységbi­zottságokat kell megválasztani min­den üzemben. Ezeknek a feladata legyen nemcsak a munkások jogi s követeléseinek képviselete, hanem az is. hogy szétzúzza a munkás­árulók szakadár kísérleteit. A „Tribüne“ cikke: Anglia tekintélye a mélyponton (MTI) A Tribune című angol mun­káspárti lap cikket szentel Angiin nemzetközi tekintélyének. A cikkíró elöljáróban rámutat, hogy „amikor Churchill ezév tavaszán azt indít­ványozta, hogy kezdjenek tárgyalá­sokat a Szovjetunióval, az újságok és az egyszerű emberek óriási lel­kesedéssel fogadták ezt a kezdemé­nyezést. amelyben annak határozott jelét látták, hogy Anglia véget akar vetni az Egyesült Államok hideghá­borús propagandájának." A Tribune cikke ezután összeha­sonlítja az akkori helyzetet a mai európai hangulattal és megállapítja, hogy Anglia tekintélye az európai kontinensen a legutóbbi időben ka­tasztrofális csorbát szenvedett, „Ma minden megváltozott — írja a lap, — Nyugat-Európában mindenütt ta­pasztalható. hogy egyre élesebben bí­rálják Anglia szerepét a nemzetkö­zi ügyekben. A Tribune végül kiemeli, hogy Nyugat-Európában milyen élesen elitélik Nagybritannia gyarmati po­litikáját.­............... A f rancia parlament külpolitikai vitája előtt Páris (TASZSZ): A lapok jelen­tik, hogy a jövő héten a parlament­ben megkezdik a francia kormány külpolitikája, nevezetesen az „euró­pai politikai közösség" létrehozásá­nak tervezete feletti vitát. Ez a vita a hat ország (Franciaország, Nyugi<- Némei'ország. Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) külügymi­niszterei értekezletének küszöbén nyílik meg. A külügyminiszterek ér­tekezletét november 26-án Hágában tartják. A „politikai egyesítés" ter­vezetét, amelyet a felsorolt nyugat­európai országok terjesztettek elő, szeptember végén már tárgyalták Rómában a külügyminiszterhelyette­sek tanácskozásán, ahol semmilyen konkrét határozatot nem hoztak, mi­vel a tárgyaló felek között komoly széthúzás mutatkozott. Az utóbbi hónapokban működő különböző bi­zottságok és szakértők előkészítet­ték az „európai kormány" és az „európai parlament" létrehozásának tervezetét. Ezeket a tervezeteket Há­gában ismét megvitatják. Philip fíolsover: CHEDDI JAGAN TÖRTÉNETE Dr. Cheddi Jagan nem egészen biz tos benne, hogyan vagy mikor kez­dődött. Nem bizonyos benne, mi sodorta öt először arra az útra, amelyen most a világ színe előtt áll, mint a brit guyanai nép vezetője. Lehet, akkor történt, amikor mint kisgyermek először látta meg a cu- korültetvényeket és nézte végig, mi­lyen borzalmas körü'mények között élnek ott a munkások. Lehet, akkor történt, amikor el­olvasta Gandhi egyik könyvét, amely megmutatta neki, hogyan harcol az 6 népe Indiában ugyanazon rendszer ellen, mint amelyet Guyanában meg ismert. Vagy talán akkor, amikor Nehru önéletrajzát elolvasta. De lehet az is, hogy az amerikai egyetemen találkozott afrikai, indiai, kínai és fehér emberekkel, akik mindnyájan az elnyomás ellen vol­tak. Vagy pedig mindez együtt avatta ezt a nyugodthangú, kedvesen mo­solygó hindut politikai vezérré. Egv angol újságíró leírja hogyan állt dr. Jagan és udvarias, ügyes tár­sa, L. F. S. Burnham egy sereg ed­zett londoni újságíróval szemben és megjegyzi: senki nem hiheti, hogy ez a két ember lelketlen gyújtogató len ne. Es ezt senki sem hiszi. Mérlegre tettek minden szót, amit az újságírók kérdéseinek kereszttü­zében kiejtettek két órán át és oly­kor meg is nevettették a világsajtó képviselőit nyugodt szatirikus meg­jegyzéseikkel. Szerények voltak ki­jelentéseikben, mindenki érezte, hogy szilárdan hisznek ügyük igazságá­ban. Észrevehetően másképpen visel­kedtek, mint a velük szembenálló Egyesült Demokrata Párt öt tagja, akik nagy sietve utánuk érkeztek Londonba és szintén sai tóértekezle­tet tartottak. Például Lionel Luckhoo, az öt közül az egyik, Ja­pánt és Burnhamot „aljas nyomo­rultaknak" nevezte. De Jagan és Burnham miden nyu­godtságuk dacára tele vannak a leg kíméletlenebb elnyomás keserű ta­pasztalatával. Jagan 35 évvel ezelőtt született sgy cukorültetvényen, mint egy cu­kornádvágó fia. Cheddi Jagan lát­hatta maga körül azokat a családo­kat, amelyek képtelenen voltak meg­élni a bérükből, a nép írástudatlan­ságát, betegségek között vergődő és istállónak való lakásokban élő mun­kásokat. Dr. Jagan szülei nagy erőfeszítés­sel megtakarítottak annyit, hogy fiúkat. Georgetownba, kollégiumba küldjék. — Azt hiszem, én voltam az első diák a cukorültetvényekről — mond­ja. Később azt hallotta hogy Ameri­kában olcsón kiképezheti magát fo­Kim Ir-Szen marsall nyilatkozata a pekingi pályaudvaron Peking (Uj Kína). Kim Ir-Szen marsall, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Pekingbe érkezésekor nyilatkozott a pályaudvaron. Nyilat­kozatában a többi között a követ­kezőket mondotta: — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége azért látogatott el Pekingbe, hogy köszönetét mond jon az egész kínai- népnek és a Kínai Népköztársaság kormányának a háború folyamán_r koreai népnek nyújtott önzetlen tá­mogatásáért és. hogy a koreai és kínai nép között még inkább kitér- jessze és megerősítse a kölcsönös se* gélynyujtást politikai, gazdasági és kulturális téren, valamint a koreai nép háborútól feldúlt közgazdaság»" nak helyreállításában és újjáépíté­sében. Meggyőződésem, hogy küldött ségünk mostani látogatása a jövőben még jobban megerősíti a baráti egységeit a koreai és a kínai nép kö­zött és hata'mas mértékben hozzá- ’árul a koreai és a kínai nén bol- ’og életének megóvásához, valamint Ázsia és az egész világ tartós béké­iének megszilárdításához. BrW-Guvana Népi Haladó Pártjának nyilatkozata London (TASZSZ). A „Reuter" hírügynökség tudósítója közli Georgetowrtból (Brit-Guyana): Brit-Guyana Népi Haladó Pártja kijelentette, hogy sas október 24 óta fogva tartott öt vezető pártfunkcio­náriussal szemben inkvizíciói mód- »ereket alkalmaznak. A Népi Haladó Párt nyilatkozatá­ban rámutat, hogy a letartóztatott vezetők ügyét zárt tárgyalás elé vi­szik, mert amennyiben ügyüket nyíl­tan tárgyalnák, lelepleződne, hogy a letartóztatottak ellen felhozott vá­dak nem állják meg helyüket. fl Manon' doigiwk s/oMartásl válla nak SzamMrabi* szíré,ltoló munkásával Beirut (TASZSZ). A libanoni doP gozó tömegek körében az utóbbi idő ben széleskörű szolidaritási kam­pány bontakozott ki: a libanoni mun kások támogatják a sztrájkoló arab munkásokat, akik Szaud-Arábiában az Arafoian-American Oil Company amerikai részvénytársaság vállalatai nál dolgoznak. LnevezM a Birne» Oemo'rat'i’iv Köztársaság újjáép tési m nlszterét Bérűn (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsa Heinz Winklert újjáépítési miniszterré nevezte ki Lothar Bolz miniszterel­nökhelyettes, volt újjáépítési minisz­ter helyébe, akit nemrégen a kü'- ügyminisztérium vezetésiével bíztak meg. Az életszínvonal emeléséért... Többezer fyermeliégy és üzem* éttermi berendezési tánjy készé’ terven felül a fémbulorgyárbm A kormányprogramm megjelenésé­vel új feladatokat kapott a buda­pesti fémbútorgyár is. Az eddiginél sokkal több és jobb minőségű köz­szükségleti cikkeket, éttermi beren­dezést, öltözőszekrényt, iskolai be­rendezést gyártanak, mint eddig. A lemezműhely nagymennyiségű öltözőszekrényt készít üzemeink ré­szére. Az októberi terven felül negy­venöt háromrekeszes szekrényt gyár­tottak. Az üzem dolgozói a többi között háromezerkétszáz darab gyer­mekpihentető ágyat gyártanak ter­ven felül a bölcsődék, napközi ott­honok részére. November 12-ig hét­száztíz darab ágy készült el. Az üzemi éttermek a negyedik negyedévben tízezer széket és két­ezer éttermi asztalt kapnak terven felül a gyártól. A tetszetős kivitelű éttermi székekből négyszáz darab már festésre vár, a többit szalag- szerűen most gyártják. A gyár felajánlásában három­ezer darab ruhafogas tervenfelüli el­készítése is szerepel. JjvuI a fa’usl mozik filmellátása A falusi mozik hetenként új fil­met tűznek műsorra. A MOKÉP műsorosztálya igyekszik a dolgozók kívánsága szerint összeállítani egy­gásznak. Elment Amerikába, tanult a washingtoni Howard-egyetemen és a chicagói egyetemen, közben mint szabó, elárusító és elevátor-kisegítő kereste meg a kenyerét. Itt kezdte el olvasni az indiai nem zeti harcok történetét. Es itt tapasz­talta először az amerikai korlátozá­sokat a színesek ellen. — Minden barátom színes volt; együtt éltünk és egyformán bántak velünk. Azután találkozott a feleségével, Janettel, akj szintén úgy gondolko­zott, mint ő. 1943-ban együtt men­tek vissza Brit-Guyanába. Nem volt még akkor politikai mun kásszervezet és dr. Jagan a Dolgo­zó Polgárok Egyesületéhez (Mam- power Citizens Association) csatla­kozott. Ez az egyesület a cukorültet­vényeken működött. Pénztárnoka lett. De mikor látta, hogy az egye­sület nem harcol a dolgozókért, ott­hagyta. 1946-ban egy kis társaság. 4—5 ember politikai csoportot alakított — annak a pártnak az, előfutárjáf^ amely később diadalt aratott Brit Guyana első általános választásán és megalakította az első mépkorrnányt. — Csak öten-hafan voltunk — mondja dr. Jagan — de keményen dolgoztunk. Politikai ügyek bizottsá­gának neveztük magunkat, vitaesté­ket rendeztünk, tanulmányoztuk a baloldali irodalmat és havonta érte­sítőt adtunk ki. Bármilyen keményen és bátran ! dolgoztak, nem láthatták előre azt a nagy sikert, amit pár év alatt elér­tek. Dr. Jagant beválasztották 1947-ben a törvényhozó tanácsba és öt év óta egy mozi havi műsortervét. A falusi moziktól havonta átlag háromszáz- négyszáz kívánság lista érkezik. Jú­liusban ezerszázhuszonegy, augusz­tusban ezerhatszázuyolcvanhat, szep­temberben pedig ezernégyszázkilenc- vennyolc műsort osztottak be a meg­adott kérések szerint. A tavalyinál hatvan százalékkal több játék, jobb erret-raekkocslk, áj hangszerek Az idén hatvan százalékkal több játékot hoznak forgalomba, mint az elmúlt esztendő hasonló* időszaká­ban. Több olyan új játékot is vá­sárolhatnak már az ünnepekre a vá­sárlók, amelyek a já.tékpályázat nyo­mán készültek. Nemrég került for­galomba az állami pénzverde által készített kitűnő minőségű kisvasút, valamint most készül fémből Morse, csengőstelefon, mérleg, kis villany­vasaló, kis dömper. A vidéki üzletek ellátásáról 1* fokozottabban gondoskodnak. — A SZÖVOSZ minden megyében felál­lított egy játék mintaboltot. Itt min­denfajta játékot megtalálhatnak *■' dolgozók. A kisebb falvak földmű- vesszövetkezeti boltjainak árurende­lői pedig ezekben a mintaboltokban kiválaszthatják azokat az árufajtá­kat, amelyekre bókjaikban szükség van. I áll itt mint erős, erélyes férfi, aki tisztségét felhasználta arra, hogy be­széljen a néphez. A politikai ügyek bizottsága egyre erősödött. Tagjai kimentek a cukor* ültetvényekre, a gyárakba, városok­ba és falvakba. Érveltek, rábeszél­tek. osztogatták a havi értesítőt. A* apró kérdéseket összefűzték az im­perializmus elleni harc kérdéseivel- Minden erejükkel támogatták 1943- ban a cukormunkások sztrájkjai* amikor a rendőrség halomra lőtte a munkásokat. Ettől kezdve maguk mögött érezték az egész népet. De a legnagyobb győzelmet akkor aratták, amikor megszüntették a fail szakadást az afrikaiak és az indiaiak között és 1950-ben mindkét tábort a Népi Haladó Pártban egyesítették. — Folytattam fogorvosi munká­mat, de jövedelmem nagy részét a oártra fordítottam — mondja dr- Jagan. — Mindnyájan dolgoztunk és ismét dolgoztunk. Minden hét vé­gén kimentünk valahova. Mind# érintkeztünk a néppel, tudtuk, mit akar és hogyan érez. És hittünk ab­ban, amit csinálunk. Hisszük ma #• Dr. Jagant ma már nem lehet meg félemWteni. Sem Bumhamt. Forró bizalom övezi őket, jóllehet kormá­nyukat fegyverrel megdöntötték é* a gyarmatügyi miniszter a koholt vádak egész sorát hozza fel ellenük­— Sok teendőnk van, nemde? Nohi könnyű a dolog. — mondja dr. .la­gan. De mosolyog. — A nép vé­tónk van. — Bizony sok a teendő — teszi hozzá Burnham és szintén mosolyog­Mindketten mosolyognak, mert s nép velük van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom