Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-14 / 267. szám
1953 NOVEMBER 14 NAPCÖ i,A h bók kijavításával biztosít u'< : december 16-a e'őtt tel es tjük évi tervünket" Ez csak nem kulák? — Ez kulák! Bányaüzemünk nem teljesítette elmúlt havi tervét, pedig ígéretet tettünk arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére férjük a száz százalékot. Ígéretünk teljesítését több ok gá- t°lta. Legelsősorban a létszámhiány Az ősszel igen sok szerződött dolgozónk elment, lejárt a szerződése. nem indítottunk idejében megölelő agitációt ezek meggyőzésére fs ennek következménye a létszám- ?tány. Az elmúlt hónapban odáig Jutottunk, hogy a földalatti mű- ^skszámunk 84 százalékra csökkent ®s a termelés is csak 85 százalékos !°lt a hónap közepén. Október 12- en a sok áramszünet miatt álltunk ^ Így örültünk, hogy a hónap vé- aere elértük a 98.2 százalékot. 107 "inna szénadóssággal zártuk tehát 4 hónapot és előttünk állt a fel- jklat: pótolni a lemaradást és ha *esve is, de túlteljesíteni tervün- s®t. Erre kötelezett az évi és a negyedévi terv határidő előtti teljesítésére tett ígéretünk is. Megfogadjuk ugyanis, hogy egy nappal előbb teljesítjük negyedik negyedévi tereinket és december 16-ig évi terünket is befejezzük. November első napjaiban mi is versenyt indítottunk. A létszám kezdett „föltöltődni.'* állandóan vannak jelentke- “°k, akiket felvethetünk. Tanítunk az elmúlt hetek tapasztaladból is, most gondoskodunk arról hogy új munkásaink megfelelő •álláshoz és ellátáshoz jussanak. J;l0st alakíttatunk át a faluban egy .^t, negyvenszemélyes legényszálló ®s?- belőle. Ide azokat helyezzük jnuid el, akik szorgalmasak és nem "árasztanak. Mióta majdnem teljes . létszámunk, 98 százalékos a föld- ,latti müszakszámunk is. Természeten ezzel egvütt.iár a terv'.eljesítés úvekedése. Novemberi tervünket Öár teljesítjük, sőt túl is teljesítetlek eddig esedékes részét. Novem- 7-ig 107, november 10-ig 111.6. ^azalékot értünk el. Most az a fel-l ®atunk, hogy ezeket az eredményeket növeljük. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha munkánk kü- önböző területein javítunk. Legfontosabb ilyen területünk a munkafegyelem, amely az utóbbi időben kissé meglazult. Az elmúlt hónapban 12 igazolatlanul mulasztónk volt, ebben a hónapban már kettő. Ez nem veszedelmes szám a mi viszonylatunkban azonban mégis nagynak tűnik, mert nemrég voltak olyan hónapok, amikor senkisem maradit távol igazolatlanul munkahelyétől. A fegyelem megszilárdítása érdekében az üzemvezetőség, a párt és a szakszervezet vezetői egyenként beszélgetnek a mulasztókkal és meggyőzik őket eljárásuk helytelenségéről. Van olyan eset is, amikor ez nem sikerül. Cselenkó Ferenc főcsatlósit hiába figyelmeztettük sorozatos mulasztásaiért. nem tudott magának, illetve torkának parancsolni. Ivott és elfelejtett" műszakra jönni. A múlt hónaoban négyszer mulasztott. Cse- lenkót leváltjuk főcsatlósi beosztásából és alacsonyabb munkakörbe helyezzük. Helyébe pedig egy olyan fiatalít teszünk, aki most szerelt le. szorgalmas és biztosak vagyunk ab- han is, hogy nem mulaszt műszakot. Cselenkó esetét röpgyűlésen ismertettük. Gátolja a jobb eredmények elérését az is. hogy igen sok vájárunk nem dolgozik biztonságosan, nem tartja be a biztonsági szabályokat A legfőbb veszélyforrások nálunk az omlás, a sújtólég, a tűz és a gáz Főtetüzés, és oidaltüzés közben vagy iövesztésnél lepattannak kisebb- nagyobb kődarabok, amelyek megsérthetik az óvatlan vájárokat, csilléseket. Sűrű tűzéssel és óvatossággal kell az omlás ellen védekezni, azonban gyakran fordul elő mégis hiba, mert sok dolgozó csak a mennyiségi termelést tekinti fontosnak, biztonságára már kevesebbet ad. A kisebb-nagyobb balesetek elkerülése érdekében az elmúlt héten biztonsági értekezletet tartottunk. A szakszervezet munkavédelmi megbízottja javaslatára elhatároztuk, hogy prémiumot adunk azoknak a brigádoknak, amelyeknek Ragjai baleset nélkül dolgoznak egy hónapon át. Ez a verseny havonta megismétlődik majd és reméljük meghozza a kívánt eredményt. A másik lépés, amelyet a biztonság érdekében tettünk: elsejétől „függetlenített" dolgozók vizsgálják a bányában a gázok jelen létét és veszélyességét minden munkahelyen. Külön légellátási felelősünk is van egy idő óta. Neki az a feladata, hogy ügyeljen a légvágatok jókarbantartására. a levegő „szökésének" meg- gátlására és arra, hogy elegendő levegőt kapjanak a fejtések és a vágatok. A légellátási felelős metánméréseket is végez és jelentést tesz az üzemvezetőnek tapasztalatairól. Igen komoly segítséget jelentene bányánkban a szállítás gépesítése. A csillézés jelenleg kézierővel történik, mert a múltban így tervezték a bánya tulajdonosai. Ezért már a jövőévi műszint-tervek készítésénél úgy tervezzük a vágatok hajtását, hogy kötélpályát építhessünk be. 'A harmadik szintet is úgy fogjuk már kihajtani, hogy az alapfolyosón a szállítást gépesíthessük. Úgy érezzük ha a felsorolt nehézségeket leküzdjük, hatalmas lendületet adunk Szászváron a széntermelési terv teljesítésének. A dolgozók nagy lelkesedéssel dolgoznak. A 2-es fejtési csapat, amelynek Acs János elvtárs a vezetője, 210 csille helyett már 292 csille szenet termelt ebben a hónapban. Budai Mihály sztahanovista vájár csapata 397 csille helyett 577 csille szenet adott a hazának. Susi Mihály elvtárs kétszeres sztahanovista brigádja 137.2 százalékra teljesítette eddig esedékes novemberi tervét. Ha kijavítjuk a meglévő hibákat, biztosak vagyunk abban, hogy valóravál tihatjuk ígéretünket, sőt de cember 16 előtt is befejezhetjük évi , 'érvünkét. Elmondták: Drenyovszky Béla üz. vez. főmérnök és Endrei József üz. vez. helyettes Szászvár, szénbányaüzem. Lakatos József elvtárs, a bólyi tejüzem igazgatója értesítette a szerkesztőséget az aláb bi esetről: A kormányprogramon megjelenése után a boly: tejüzem dolgozói is megfogadták, hogy jobb munkát végeznek a dolgozók ellátása érdekében, segítséget nyújtanak a tejbe- gyüjtési tervek teljesítéséhez. Az üzem dolgozói azt fogadtá t. hogy rendszeresen eljárnák a környező hat községbe és ot elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal, az áliam iránti kötelesség teljesítésének jelentőségé rői. A tejüzem rit.go- zói lelkesen járják is a községeket, értek is el eredményeket. Ez a történeit előzménye. A folytatása pedig az, mivel nincs általában kiírva a házak ra, hogy ki és miféle lakik benne, a tejüzem két dolgozója bekopogott Rótt Márton ba- barci lakoshoz is. Úgy ahogy az Íratlan törvények előírják, a köszönésen kívül illendően bocsánatot kértek az esetleges zavarásért, majd elmondták jövetelük célját. Mivel gyorsíró nem volt jelen a beszélgetésnél. így szorul szóra sajnos, nincs lejegyezve a párbeszéd, de a lényege azért megvan. — A tej, polgártárs, ! az fon ... Valahogy (gy kezdődhetett, de a ,jtos" kimondására már nem kerülhetett sor, mert Rótt Márton, -- akinek 304 liter tej van az illetékes helyen bejegyezve, mint hátralék, — mint az a bizonyos alamizsnát ké rő bibliai koldus, elkezdte: — Adjanak abrakot... én nem fogok beadni, mert nincs miből. Abrak nem volt kéznél, ilyesmit általában az ember nem hord magánál és az ügyér' lelkesedő két dolgozó legfeljebb cigarettát ajándékozhatott volai, Nyugtalan az emberi természet. Szereti ki- fundálni, hogy miért nem, egyáltalán mindig keresi a miértet, így volt a tejüzem két dolgozója is. — Dehát erejéhez mérten törlessze hátralékát, havi kötelezett ségét — hangzott a kutatásnak szánt mondat. S mivel az ember különböző jeladásokon kívül nézésre is használja két szemét, a tejüzem két dolgozója (van szakismeretük) — észrevette az asztalon a köcsög tejet, a tejszínt. Kínos pillanatok voltak. Rótt egy pillanatra azt sem tudta, mUévő 1 égvén, s mivel halványan emlékezett olyasmire, hogy egyes hadvezérek a tör ténelem folyamán támadással védekeztek, — ő is úgy határozott, hogy a helyzetet megmentse. Merthogy mit is mernek gondolni, hogy ő leadjon. hát még mit nem. mert, hogy 6 becsületes ember, mint a börtönviseltek ... Ez már furcsa volt. Ahogy a részeg soha nem ismeri el illumi- nált állapotát, úgy a bűnös is büntetlennek titulálja magát azese* tek többségében, mióta világ a világ. —• Ilyen „becsületesség" szeget ütött a két tejüzemi dolgozó fejébe és halványan derengeni kezdett valami bennük: ez csak nem kulák?! Végül, már kinit az utcán, amikor békességgel elhagyták Rótt házát, a „csak" és a „nem" szócskák elmaradtak — ez kulák! Kint az utcán fülükbe csengett a ku- lákészjárás diktálta mondat: „Először én jövök, azítán én, aztán megint én, ezután még mindig én jövök, tizenötödiknek is én, ezután is én, aztán ... aztán a kötelezettség." Valahol a sor végtelen végén. Ezzel a történet második felvonása lezárult. Most pedig idézzünk a levélből: „Mi elhisszük, hogy Rótt Márton és hasonszőrű cimboráik nem lelkesednek népi demokráciánk eddig elért eredményeiért, de azt tudjuk, hogy a kulák ott árt, ahol csak tud. Igyekszik gátolni népgazdasági terveink teljesítését. Ha a kormányprogramm szédítette volna meg Rótt v>i'ákot. akkor kijózaníthatjuk. ha pedig nyeregnek képzeli el dolgozó népünk hatalmái'. akkor lesz gondunk arra. hogv onnan elképzelésével együtt leráncigáljuk." A befejezésnek követ keznie kell. A kulák p7ol t ségét. vagy felel mulasztásáért. de ez keserűbb lesz. mint az * asztalon talált tejszín és tej. amelyet jelenleg elad. Népiskola, ahol írni, olvasni tanítottak, csak évvel ezelőtt nyílott Pécsett. A pécsi egye- Jt viszont Európában az elsők között alapiig. Mikor Nagy Lajos 1367-ben megnyitotta Jit, kevés ország dicsekedhetett még hason- De hogy Pécs a magyarság szellemi fővá- lehetett, annak természetesen előzményei annak. A város első püspöke, a francia száron Bonipert, tudományos oktatás céljából 1008-ban kér Frankhonnól, Fulbert camoti töktől könyvet: Priscian nyelvtudományi 'kaját. — Ilyen előzmények után nem csoda, ä magyarság ajkán szállóige lett a „megjárta ahyát!" mint műveltséget dicsérő díszítő jelóz is természetes, hogy a magas műveltség- Sondolva megszülethetett ez a szójáték is: ranya — az ország aranya." Mária Terézia uralkodása előtt, ki a tankö- ^ttséget hazánkban törvénybeiktatta, három 1 szerény kis iskolája volt a városnak. Kettő a belvárosban. Az egyik német volt. Ez térítés, hisz a török kiűzése után, 1686 első n jóformán csak katonaság lakta a várost, következő évben is még mindig 400 körül a város polgári lakossága. A hosszú harcok tö® munkát végeztek: elüldözték, illetve kúrák a magyarságot. A Habsburgok aztán az szerzeményű területre" — ahogy ők hívták ^agy kedvezmények adásával telepítették a eteket. így volt nekik egy kis iskolájuk is "Jásik a bosnyákok iskolája volt Mehemed háza mellett, a mai belvárosi iskola helyén, a a mohamedánná lett szerbek, „potur"-ok °fokökkel jöttek Pécsre, s a Teítye aljában "ifitek meg főként — az ősi Malomszegen. rmadik a szigeti külvárosban volt. Ezt a ~ar iskolát 1770 körül létesítették. Csakha- - a Krajcár kaszárnyát óní, «"ék’d° m Iyet Ferencz József laktanyának hívtak. E három iskolában mindössze három mester "’SatLa a fiúkat, lányokat vegyesen. De nemiemre. korra sem voltak tagolva, elkülönít- ® tanulók. Az osztályokra való szétosztást, az j® netel szerint való megkülönböztetési sem rték. a tanulók ide általában 7. 8. 9. 10 a,.púikban jártak, s akkor hagyták abba az abajárást, amikor nekik jólesett. A tanító 1 elgondolása szerint oktatott és szintén úgy, ?y. neki tetszett. A tanító feladata volt, hogy Oltványok valahogy olvasni, kicsit írni és "ht számolni megtanuljanak. Az frás és olvasás tanítása terén — még elv Vvel ozelőtt is — oly módszer uralkodott, valóságos réme volt a tanulóknak. . ^csett katolikus iskolák voltak, tehát a Volt S Alphabetus" című könyvet használnák. * a népiskola egyetlen tankönyve. A^Tunt belelapozunk a kis. alig 40 lapnyi, 1706-ban napvilágot látott könyvecsPÉCS, A DIÁKVÁROS/ kébe, különös dolgot tapasztalunk. A „tahköpyv" az írás és olvasás tanulásának módját három lapon intézi el. A könyv többi része: a vallás törvényei és imák. E szövegek bilinquis formában találhatók, latin és magyar nyelvűek. — írni és olvasni csak három-négy év alatt tanult: meg valahogy, nehéz, gyötrelmes munkával a tanuló. A népiskolai tankönyv így tehát tulajdonképpen három tanlapból állt. — Az „egvetlen könyvön“ kívül a .tanítónak segítségére volt még a ..kis és nagy betűk összefoglaló táblája". E falitáblán volt látható a betűknek kis és nagy alakja: a tudományok alapköve. Ide a falhoz csoportosultak a „betűzök", akik a tanító mogyorófa pálcájának mutatásaira egyenként, vagy karban mondogatták a hangokat. Majd egy az olvasásban jártasabb tanuló kezébe került a pálca, ki tovább mutogaitott addig, míg a mester megfaragta a tollakat, vagy lapokat vonalazott a „karakter" írásához az írásban jártasabb tanulók részére. Rendszerint két lúdtollat adtak be a tanítónak a gyerekek A mester aztán az egyiket megfaragta, a másikat pedig munkadíj fejében megtartotta. Vonalas füzetnek még u "v? sincs ekkor, s a papír is igen drága portéka. A betűk írásának megtanulására egy esztendőre volt szükség. Ezután a második fokba került a tanuló, a ..kis foglalók" csoportjába.— Most jött még csak az igazi szenvedés. Még mindig gyakran kísértett a falitábla, de még gyakrabban a mogyorófa pálca! A tanulók valóban, szószerint égj7-egy mester „keze alá" jártak ... Az ábécé jegyeit a tanító mutogatására össze kellett foglalni, kezdetben értelmetlen egy- tagúakat. maid kettő és háromtagú szókat. Es hangzott a keserves kórus a fenyegető néma pálca nyomán: be er a, — s a pálca eltűnt, mire össze kellett, foglalni ezt a kicsit a „kis foglalónak" így: bra. Néha aztán értelmes szócska is kisikerült az összefoglalásból. Mire valahogyan össze tudták foglalni a tanulók a hangokat egy-két szótag erejéig, újra eltelt egy esztendő. A „nagy foglalók" már mondatoka,t foglaltak össze. E testet-lelket fárasztó két év után végre könyvvel ment már a tanuló az iskoláit: De hiába vitte büszkén a „Libellát", mégsem volt igazi diák, csak „kis olvasó" volt a neve. A kis olvasó már sillabizált: pé a: pa. er a: ra — tehát para, dé, i: di, paradi, — csé o em: csőm — paradicsom. A negyedik évben már „nagy olvasó" lett a tanuló, a diákok közé lépett, kik már latint olvasnak. — Természetes, hogy ilyen módszerrel kevés írni-olvasni tudó ember volt Pécsett. De másutt sem akadt sok belőlük. Az olvasás általában még csak ment, az írás azonban már ritkán. 1777-ben aztán Mária Terézia a 6—12 éves gyermekek tankötelezettségét törvénnyé tette. Ekkor jelenik meg az iskolának osztályokra való elkülönítése is. Az első ilyen „királyi nemzeti iskoládban egy igazgató és négy osztálytanító működött. Az állapotokra fényt vetnek azok a régi iratok, melyekből kitűnik, hogy például az I. osztály tanítója: Szeidl Frigyes csak csehül és németül beszélt, s mégis 12 éven át volt itt szolgálatban. A magyarfaló Szeidl Frigyest, ki 176 évvel ezelőtt 12 éven át a németesítés kérlelhetetlen ügynöke volt, végül is sikerült a városnak kicsapongásaira és házsártoskodásaira hivatkozva eltávolíttatnia. — II. József halála után a nó- metellenes magatartás már országos méretűvé tágult,: 1790-ben az országgyűlés elrendelte a magyar tanítási nyelvet. A négy évfolyamú elemi iskola három osztályúvá lett. A latin nyeiv ta- vb- került. A III. osztályban például míg a magyar nyelvre heti három és fél óra jutott, a latint kilenc órában tanították. — Az olvasás tanításának módja változatlanul a sillabizáVis maradt. És a bot változatlanul nagy nevelői szerepet játszott. Módszertani szempontból íehát fejlődésről nem beszélhetünk. — Még tzagyszüleink is úgy tanultak, mint 250, vagy Hl tudja, hány évvel azelőtt. Kutatásaink során a tanítás színvonalára jellemző adatot találtunk 1825-ből. Az I. osztályba 217 tanuló jár Mendlik János keze alá. a II.-ba *o.i n^rn^nov .tó^aí t^,'í'4hiz ° HT_br 119 Baják György tanító keze alá. — Aránylag elég ritkán került ilyen körülmények között egv-cgv tanulóra a felelés, de a tanító is igen keveset, szinte alig foglalkozhatott a tanulókkal. Petőfi is ilyen népességű osztályokba járhatott. 1848-ban az iskolai naplóban az elvégzett tananyag Tűzésénél még ott. olvashatjuk: „Sylla- bisieren oder Buchstabieren", — tehát még akkor is sillabizáltak. — A ma élő idősebbek is még így tanultak. Mondják, három évig jártak iskolába és még nem tudtak olvasni, csak a negyedik esztendőben. Az ő idejükben is Pécsett még csak három iskola volt. A Sörház-utcai kis tornyos sarki viskóban (ma Ibárruri Dolores- utca és Ágoston-tér sarok) két osztályba 467 tanuló járt, a szigeti külvárosban az országút mellett (ma Doktor Sándor-utca 21, a Petőfi-mozi építése miatt lebontott Zsivanovics-félc ház keleti szomszédjában — a Placz-féle házban, mely ma is ugyanolyan rozoga állapotban áll, mint száz évvel ezelőtt), a négy osztályba 184 fiú és 133 leány, összesen 317 tanuló járt. a belvárosi iskolában pedig, mely a legősibb pécsi népiskola. 504 voir, a tanulók száma. — Ezt az iskolát 1850-ben fogházzá alakították át: bilincsbeverve itt zsúfolódtak azok, akik a szabadságért harcoltak. S 100 év múltán, e hajdani fogház falai között ragyogó szemmel és pirosló arccal, tiszta szívből csengő hangon szavalják az egykori rabok dédunokái: „Világszabadság!" <tr. Harcos Ottó Elmaradó fár«a kn *k ízesítenek, a masuk munkáját foválth javít ók a villányi «r'ktnrosok Sok szén felaiá»’,,»ssal és az ikretek becsületes valóra váltásává' »et te Ismertté nevét a villányi határban a gépállomás ifi-munkaoseoata. a Kossuth traktorosbrigád. November 7-i válla'ásuk tc'jesitése során ideiében végeztek az őszi szántás-vetéssel saiát munkaterületükön, a lippói Béke Őre tsz-hen. amelynek szorgal más tagjai. Az ünnep után sem pihentek m°c, hiszen hátra van még ezévi tervükből több, mint ezer norniálholdnyi munka. Készülnek a gépjavításra és a mélyszántásra. Addig is, amíg ehhez hozzákezdenek, e'határozlák: kisegítik elmaradó társaikat. Így kerültek néhány nappal ezelőtt az ivándárdai Sarló Kaiapaes termelőcsnport földjére. A fiatalok úgy gondolták: ezen a területen sem dolgo7,hatnak rosszabbul, mint a maguk csoportjában. Ezért vállalták: az elmaradás behozásához azzal járulnak hozzá, hogy műszakonként gépenként fél katasztrális holddal nagyobb területet müveinek meg, mint amit á terv előír. Éjjel-nappal búgnak azóta a G 35- ös traktorok az ivándárdai termelőszövetkezet tábláin. Az ifik úgy állnak helyt szavukért, hogy a hét végére már visszatérhetnek a maguk munka területére. Mindegyikük teljesíti felajánlását. A verseny élén — itt is, mint Lippón — a 18 éves Horling Frigyes halad, aki idén lett önálló traktorvezető. Nemcsak édesapját — aki váltótársa — de a többieket is maga mögött hagyja. Több, mint 200 normálholddal többet végzett már, mint éves tervelőirányzata. Ös/J idénylervénél eddig 17 normálhold- nyi talajmunkával teljesített többet. Nemcsak az elvtársi segiteniaka- rás, a verseny füti Horling Frigyes fjúinunkást. Méltó akar lenni arra a bizalomra, hogy fiatal társai közül őt jelölte a gépállomás vezetősége háromhónapos traktorostanfolyamra. SZINNYEY HENRIETTA.
