Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
1 NAPLÓ 5 I A terület egyénekre való felosztása, 1 családtagok munkál) ivón ísa ino^gyorsította az őszi munkákat a száj ki Úttörő term elősző yetkezetben is A szájai Úttörő termelőszövetke- etben az elmulit év őszén igen von- ®tottan haladt a betakarítási és ve- *** munka, amelynek az lett a kö- ^tkezménye, hogy sem a betakarí- “S1> sem a vetési munkát nem vé- 'ezték el határidőre. Kukoricájukat n®g november végén is törték. A szervezetien, lassú munka volt snnak is az okozója, hogy még . Januárban is vetették a búzát. A kései vetés annyira lerontotta ez- v) termésátlagukat, hogy búzáter- iesük csak ló mázsa volt haldam- ,e?'t. Januárban vetett búzájuk még 1 nat mázsát sem haladta meg egy- holdról. A gyenge termésátlagig hozzájárult az is, hogy nem al- .afrtözták az új módszereket. Az fékből mindössze 44 holdat vetet- Tf heresztsorosan — amit nem bán- f* meg — mert erről a területről ,ärom mázsával több volt a termésAz elmúlt évben a lassú munkát E okozta, hogy szervezetlenség volt «z-ben. A családtagokat nem von- k be sem az aratás, sem a betakart munkákba. A területet nem ‘J^-ben. A családtagokat nem von- ^ serr> az aratás, sem a betaka ríj3’ munkákba. A területet nen jutották fel munkacsapatokra, ban , an végezték a munkákat. Igv a •®oporttagok nem éreztek felelőssé- az elvégzett munkáért. Egyesek mentek dolgozni, amikor kedvük tartotta. „Hiba volt az is — mondják a tsz vezetői, —- hogy amikor egyes tagok az évi járandóságukat a kamrájukban érezték, feléje sem néztek a közös munkának".- A múltévi hibákból igen sokat tanultak a ts» v«**etől, kommunistái. Ebben az évben már úgy szervezték meg a betakarítási munkákat, hogy egyénekre osztották fel a kukorica, répa, burgonya és a gyaipotterületet. így most minden tag azon volt, hogy a kiosztott területről, amelyért egyénileg felelős, minél előbb betakarítsa a kukoricát, a burgonyát, a répát és a gyapotot. így kialakult a versenyszellem is a tagok között. A terület egyénekre való felosztásának eredménye lett az is, hogy a ‘agok a gyors betakarítás érdekében oevonták a családtagjaikat is a mun kába. Példa erre Hendinger PáJné tsz-tag, a.ki harmadmagával doígozitk a gyajju>tszedésben is. Az ősziek gyors betakarítását és az őszi magvak korai elvetését elősegített«“ az is, hogy a zárszámadást addig nem kezdik el, amíg az őszi munkákat be nem fejezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a betakarítás és a vetés e’végzése pián a zárszámadáskor egy-egy munkaegységre még egy kiló -búzát, egy kiló burgonyát és egy kiló kukoricát oszlanak ki, ami Hendingeréiknek négy mázsa búzát, négy mázsa burgonyát és négy mázsa kukoricát jelent. A tsz vezetői, tagjai rájöttek air.ra is, hogy érdemes alkalmazni az új módszereket. Bizonysága ennek az. hogy mind a 75 hold ősziárpájukat és a 230 hold őszibúzából 190 holdat vetnek keresztsorosan. Az új módszerrel vetett búza és árpa azt eredményezi, hogy a következő évben, ha csupán két mázsával többet takarítanak be egy-egv holdról, a keresztsorosan vetett terültről, 530 mázsa búzával és ősziárpával lesz több a termésük, mintha csak egyirányúan vetetitek vd’ma. A jól szervezett munka, a családtagok bevonása meghozta az eredményt a szajki Úttörő termelőszövetkezetben. Befejezték a burgonya, a répa és a kukorica szedését és a kukoricaszá- ,'ait is betakarították. A gyapot szedése van vissza, amit most ugyancsak a csal’ádtagok bevonásával végeznek. A búzavetésből csak 60 hóid van vissza, amelyet egy-két naipen belül befejeznek. Igv november elsején megkezdik az évvégi zárszámadást és minden tag megkaja az évi járandóságát.--------------------------------------------V A szederkényi Bé<e l-es t pusú csoport nem dolgozik az alapszabály szerint fák a járási tanács segítséget LA szederkényi Béke egyes típusú Erí^öcsoport 1951-ben alakult. Egy tsaü6 °agy tszcs lett belőle, 1BO 1360 hold földön kezdett dol- Crji- Még minden évben sok szép F töményt értek el. Búzából idén is L tházsás átlagtermést takarítottak Lé de volt olyan terület is, amely- átlagosan 16—18 mázsa búzát 1 beitek. Az ősziárpa átlaguk megadta a 18—20 mázsát, de gyönyö- ^ a szerződéses kelkáposztájuk is. vágják éppert a hatalmas fejjel amelyek átlagosan két ki’.ómenyek ellenére ez a kez- L ‘“én jól dolgozó, ehős tszcs igen P0íhk)tt. A káposztaföldön mindösz [‘'.hárman dolgoznak, ezek közül is Lp’'k az elnök, — Somos György Rldárs, — másik pedig a mezőőr a többi tag merre lehet, azt r^os elvtárs is így magyarázza: „Elmentek haza és vetnek is." Hogy ki vet, mennyit és merre azt nem tudja. Arról sem tud pontosat, hogy az egész tszcs-nek hány holdat kell vetni és csak ..körülbelül" mondja, hogy a 400 holdból 100 holdat vetettek el kenyérgabonával. Súlyos a lemaradás és Somos elvtárs ezt igyekszik azzal magyarázni: „Eddig trágyát ke’tett hordani ás csak utána kezdhettünk szántani, vetni" — a valóságban pedig arról sem tud, hány holdat trágyáztak meg. Ez a táiékozatlanság onnan ered, hogy a 180 család közül egyik sem adott be vetéstervet, holott az. a'anszabály szerint a jóváhagyott vetésforgó alapján a csoport minden tagja a tszcs-be vitt fö’d.je szerint saját maga készíti el vetéstervét. Az alapszabály azt is előírja, hogy a szántást közösen kell végezni az egyes típusú termelőcsoportoknál is. Szederkényben úgyszólván minden pontját megsértették az alapszabályiak. Az elnöknek -kéthetenként egyszer össze kell hívnia az intézőbizottságét, de sz-ükség esetén köteles több szőr is összehívni. Már jó ideje ösz- sze keltett volna hívni, mert szükséges lett volna, — de semmit sem tettek. Ez az oka. hogy szervezetlenül, tervszerűiffien-ül dolgoznak, sorozatosan megsértik az alapszabályt. Közös munka nincs a tszcs-ben, mindenki egyénileg, a saját elgondolása után dolgozik. Somos elvtárs pedig nem tudja, mit tegyen. Kellene a járási tanács segítsége, de onnan is ezelőtt egy hónappal vo'itak kint Szederkényben, azóta feléje sem néz tek a csoportnak. Pedig nagyon kellene és várják is a járási tanács segítségét. ünjeberki példájára gyorsítsák meg a kapások begyűjtését a pécsi járás községei k Több, mint hatezer má2sa kapás- [Únényt jelent a pécsi járás dolgozó .'‘kasztjainak az a kedvezmény, L"elyet az új kormányprogramm jut Lrí- A községi tanácsok azonban nem a rázzák meg ezt jól a dolgozókig Ez is oka annak, hogy a kapá- P"k begyűjtése vontatottan halad a Pásban. ax elmaradást látva, Dinnyeberki község dolgozó parasztjai ^atározták, begyűjtési versenyre ly’yják a szomszédos He’esfa lakóit. L,a',lalták, hogy a kezdeti Lamara- k;, t bepótolva, október 20-ig teljesí- L‘<í kukorica-, burgonya- és napra- Ij^Sóbeadási tervüket. Falugyűlést jJ^-ak egybe, ahova külön meghívok N az élenjáró gazdákat. A gyűlésorra felszólaltak az állandóbii8°itsások. tagjai,. akik példát mutat- (* felajánlásukkal és arról is beéritek, mit kapott a község a fel- L^badulás óta. Nemcsak az új kul- Lurptthoh, az egészségügyi rendelő, [könyvtár, az ezévi tízezer forintos jríruházás, amit a kultúrotthon be- .rildezésére fordítottak, mutatja a. I^Zség gyarapodását. A begyűjtési l^dvezmény, amelyet az új kormány {"^grammot megvalósító min-isztert-a £Csi határozat ad Dinnyeberkinek, jómagában 70 mázsa szabadpiacon iritékosíthető terményt ad vissza a °£s©g becsületes gazdáinak. Dinnyeberki dolgozó parasztjai ríri?szívielték a falugyűlésen hailot- ?kat. Október 19-én reggelre egészít kenyér- és takarmánygabona, j úrgonya-, napraforgó begyűjtési ''fvüket teljesítették. »Példájuk nemcsak a helesfaiakat ^riönözte a begyűjtés fokozására, lelkes versenyt indított el , járás többi községeiben is. Első- “®nt tették magukévá a begyűjtési ''ersenyfelhívást, Hásságy és Olasz. * járás eddig leghátul kullogó közjogéi. Azóta egymással párosverseny- frii harcolnak az állam iránti köte- ^Zettségek teljesítéséért. A versenyt naponta értékelik. Ed- s’-g a hésságviak az elsők. It-t a takács ismertetik a kormányrendeleteket, a határidőket, így elérték, hogy a korábbi kés’e- kedés helyett péntekre napraforgóból 99. burgonyából 88, kukoricából pedig 82 százalékra teljesítették beadási tervüket. Az olasziak sem i.karnak azonban hátuImaradni. — Csütörtökön — egyetlen nap alatt — 104 mázsa csöveskukoricát szállítottak a begyüj tőhelyre, pénteken reggel pedig már a korai órákban kukoricával, burgonyával, napraforgóval megrakott szekerek igyekezte Ír a terményraktár felé, hogy a hónap végére nemcsak versenytársuk, de az ő falujuk is elérje a kapások begyűjtésében a száz százalékot. Ezeknek a példáknak a követésével lendítsék előre a begyűjtés ügyét a pécsi járás elmaradó községei, ho£y járásuk az utolsó helyről az elsők közé kerülhessen! Szinnyei Henrietta Tettekkel bizonyították, hogy (ehet vetni A hidasi dolgozó par asz'ok egy liéi tel ezelőtt kezdték meg a vetést. A községi vetéstervből eddig 300 holdat teljesítettek. Minden dóin ózó paraszt a szántóföldön dolgozik. A mttnlM végzését sürgeti, hogy közel a határidő, a másik lendítőkerék pedig az, hogy Kerekes József, l mezogazdasdr/i állandóbizottság elnöke, tanácsülésen versenyre hívta a község dolgozó parasztjait. Vállalta, hogy október 25-re befejezi a vetés*. A tanácsülés utáni napon hozzálátott a munkához és a nagy sietséaben, hogy a versenyben le ne maradjon, eltörött az ekéje. Helyette gyorsan kért egyet kölcsön és október 23-án befejezte a vetést. Mezőgazdasági ál. 'andóbizottságnak minden tagja elve. •ett. Tettekkel bizonyították be, hogy tehet vetni. Most már bátran el mernek menni beszélgetni a dolgozó parasztokhoz. Ebben a munkában 24 aktíva segíti az állandóbizottságot: a község legjobb dolgozó paraszt iái, olyanok, mint Lőcsei Antal és Katona Ferenc, akik a tervüket mindig határidő élőt* teljesítették. A hidasi dolgozó parasztok munkáját a gépállomás is segíti. Ili jel-nappal szánt a traktor, de a dolgozó parasztok ezt az eredményt keveseiik, mert mindenki határidőre akarja befejezni a vetést. Ez szép dolog, de előbb kellett volna ilyen lendületet venni a ve'éshez, a mező. gazdasági állandóbizottság tagjainak előbb et kellett volna ve’ni, meggyőző érvként a várakozóknak. Érdemes liba- és kacsahízlalási s/erződést kölni A Baromfibegyüj-tő Vállalat a dolgozók húsbaromfival való ellátása céljából iibahízlalási akciót indított. A libahízlalásra szerződést kötő termelők az eddigi kedvezmények mellett prémiumot is kapnak. -A hízott liba vagy kacsa átvételi ára kilónként 18 forint, ezenfelül, ha a hízottliba hat kiló. a prémium hat forint darabonként. Hat és fél kilós u'án kilenc forint, a hét kilós után 15 forint. A hízott kacsa, ha eléri a három kilót, prémium három forint, ha három és fél kiló, akkor öt forint. A minőségi prémium mellett meny nyis-égi prémiumot is kapnak a termelők. Ha háromtól tíz darabra köt- , nek szerződést, darabonként 12, tizenegytől húsz darabig 13, huszonegytől ötve-n darabig 14, ötvenegy darabon felül pedig 15 forintot kapnak a termelők. A kacsák szerződtetésénél a felsorolt prémium felét kapják. A szerződéses hizlalásnál egy hétkilós libáért 154, három és fél kilós kacsáért 74 forintot kap a szerződést kötő termelő. A hízlalási szerződés megkötéseikor minden leszerződött liba után 50, kacsa után 25 forintot kapnak előlegként. A ter- melőszövetkeze.ek, a Baromfibegyüj tő Vállalattal, az egyénileg dolgozó parasztok a földművesszövetkezettel köthetnek szerződést Á családi bajok és a szarvak nővesztői Hogyan intézkednek Két új falun? Mindenütt előfordulnak családi bajok, amit megszüntetni bizony fontos feladat, mert kihatással van a munkára, a kedvre, az életre — egyszóval mindenre. Kellemetlen dolog a családi baj, hát milyen kellemetlen az. ha már ahogy rendbe jön és akkor egy teljesen kívülálló önkényeskedéssel, ki ki-ha-én-nem módra újabb bajt okoz. Ez ugyan már a következő esemény vége és mivel nem jó semmit a végén kezdeni, kezdjük az elején. Látszólag már az elején egyszerű ügy lenne az egész, ha a háttérben nem mozognának „titokzatos erők", de végül mégis csak felettébb egyszerűvé válik, mert kiderül, hogy egyesek még mindig viselik azl a bizonyos megnövekedett szarvat és vannak egyesek, akik ahelyett, hogy letörnék, még növesztik. A történet: Id. Méhész György elvtárs Kétujfalun szór galmasan művelgette 11 hold és 700 négyszögöl juttatott földjét. A munka után pedig jólesett a pihenés a családi házban, amely saját tulajdona. 1951 végén jött a' családi baj. Egyik lánya megbetegedett, akinek kis- 'yermeke volt. Menyének, aki ugyancsak Pécsett lakott és férjével együtt fontos beosztásban dolgozott, megszületett a második gyermeke. — Ez ugyan nem volt baj, hanem öröm. de szomorúság az lett, hogy a fiatal anya később ugyancsak megbetege- I dett és még most sem dolgozik. Mit lehetett tenni? Az öregekre kellett támaszkodni, hisz három unoka maradt gondozás nélkül. A szerető nagyanyai és nagyapai szív parancsolt is. Id. Méhész elvtárs, aki örök életében cseléd volt és nagyon szerette a földet, amit kapott, nehéz szívvel, de egyidő- re hajlandó volt megválni a földtől és a megyei leefelső szervek hozzájárulásával, segítségével leadta földjét a községi tanács kezelésébe. Egy- időre be kellett költöznie Pécsre. A házat bérbeadták Barkóczi Gyulának. Szerződésben. kötöttek egyessé- get. hogy Barkóczi csak a ház adóját fizeti. semmi más kö‘e- lezettsége nincs és ha elrendeződik a családi nehézség, a bejelentés után 15 nappal Barkóczi átadja ismét a házat, hogy a tulajdonos lakhasson benne. Nem is volt semmi baj. A fiához költözött szülök segítettek a nehézségeket elhárítani és már arról esett szó, hogy lassan az öregek visszamennék Kétuifalura. Ez nem kerülne majd különösebb nehézségbe, hisz a kétujfalui házban ott vannak a gazdasági felszerelések, a bútor és a többi ingóság, — csak vissza kell utazni. Van a tanácstól pecsétes szerződés is a feltételekről — így hát semmi baj. Néhány héttel ezelőtt Barkócziné felkereste id. Méhész Györgynét és elpanaszolta neki, hogy megbetegedett édesanyja, Egyidőre át is mentek a szülők házába, bezárták a „bérbe vett" házat, hogy kéznél legyen a segítség. Barkócziné anyját nem lehetett megmenteni az életnek és a temetés után vissza akartak költözni bérelt, id. Méhész Gvörgv elvtárs tulajdonát képező házba. Erre azonban nem kerülhetett sor. mert Bognár Imre elvtárs, a kétuífsd’Ű gépállomás pártti’kára a „tanács utasítására" elvette Barkócziéktól a lakás kulcsát és se szó. se beszéd, beköltözött a házba. Jelenleg ez a helyzet. Azonban történt más is még e tett előtt és itt kerülnek e'őtérbe a „titokzatos erők". A b,Äz vp'armkor Fost Györgyé volt, aki nem maradt adós Hitler és a nemzetiszocializmus dicséretével. éltetésével és eszméjének úgy is kifejezést adott, hogy tagja lett a Volksbundnak. Később a beteg elképzelés mámora elszállt és Fogl Györgyöt vagyonkorlá- toz‘ák. Fogl György közben Pécsre került és itt is dolgozik. Július 4-e előtt egy perccel sem, de viszont a kormányprogramm bejelentése után beállított a községi tanácshoz és írást mutatott, amely szerint a ház ismét az övé. Az íráson pecsét, aláírás és minden más szerepelt, ami szerepelhet egy ilyen papiron. Peti József elvtárs, a tanács elnöke, aki jól ismerte a kérdést, összetépte a papírt és kereken megmondta, hogy mi Fogl Györgyé. Hogy ki adta Foglnak az írást, azt még a mai napig sem sikerült kideríteni. Fogl nem is ment tovább a ház- ügyben.. mert csúfosan lebukott. Hanem jött a változás, hevesebben az. hogy Peti elvtárs iskolára került. Ezután a „tarrács utasítására" Bognár Imre kisajátította a házat. A „tanács utasítva" a tanácstitkár. Bencze Józsefé, akire viszont soha nem lehet azt mondani, hosv rosszakarója volt Fogl Györgynek. A várható további fejlemény: a kisajátítást elvégző Bognár egy szód napon kijelenti, hogy neki nem 'e-ll a lakás, mert a ház nem a legjobb (valóban! és nem törődik vele. hogy kié lesz. Erre Fogl. mint egy gvőztes hadvezér, beállít és új honfoglalást végez. Hogy erre sor kerül-e. az több, mint kétséges. 1. Ha Bognár Imrének valóban lakásra van szüksége, akkor — ha esetleg a községi tanács titkára nem tudná, — a kiákastélv- ban és másutt nem egy, hanem akár 20 családnak is lehet lakást adni. 2. Az ilyen tűrhetetlen eljárást pedig kemény kézzel meg kell torolni. 3. Az álmodozókat pe- ^ig fel kell ébreszteni, a szarvak nővesztőit pedig megfegyelmezni. Kössünk szerződést minőségi vetőnngtermalésre Baranya megyében is megkezdődött a szerződéskötés az 1954 évi tavaszi vetésű vetőmagvak termelésére. A határozat értelmében a szerződéses növénytermelők 1954-ben az eddiginél sokkal jelentősebb kedvezményeket kapnak. Eddig Révfalun 14, Hirdan 9. Kisherenden 8 kát. hold ra kötöttek szerződést. Termelőszövetkezetek közül a Béke Magyair- mecske 25, a Jobb Élet Kozármis- eny 12 kát. holdra kötött szerződést. A megye dolgozó parasztsága az elmúlt évek tapasztalataiból látja* milyen jelentős jövedelmet biztosít számára a szerződéses magtermelés. Termelőszövetkezeteink a szerződéses termelésben is példát mutattak az egyénileg dolgózó parasztságnak. A remény pusztai Uj Élet termelő- szövetkezet 5 kát holdon 32.5 mázsa ! bíborhere magot termelt, ami 11.537 forint jövedelmet jelentett a tagoknak. A drávacsepelyi Dózsa termelőszövetkezet kendermag termése holdanként 5 mázsa, amelynek értéke mintegy Kl.üflO forint. Ezen kívül a szerződött t'-rii’et mentesült a beszól gáltatási kötelezettség alól, kendermagnál még c'aioogácsa természetbeni járandóság is van. Ahol a termelőszövetkezetek jó példája a dolgozó parasztok közötti felvilágosító munkával párosul, ott az egyénileg dolgozó parasztok is nagy számmal jelentkeznek szerződéses megtermelésre. Minden községben a községi tanács irányításával a Magtemvrítető Vállalat termelési felelősei és községi megbízottai keressék fel a dolgozó parasztokat és ismertessék velük, hogy kormányunk milyen jelentős kedvezményeket biztosít 1954- ben a szerződést kötő termelőknek. Kapnak: jóminőségű vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert, múve’ési előleget, gépi ta’ajmunkát kamatmentes hitelre. Egyes olajos növényeknél természetbeni juttatást. | Például kendermagnál 50 százalékos fogyasztási áron zsák, kötél, vászon árut és olajpogácsát. Ezen felül a termés átadásakor az újonnan megállapított magasabb szerződéses árat kapnak terményükért. A szerződött terület mentesül termény és áP.atbe- szolgáltaéási kötelezettség alól. A jó eredményt elérő termelőket a fentieken kívül jutalmazzák is. Legkésőbb november 7-ig befe'ezik a vetést A szederkényi Dózsa termelőszövetkezet elmarad: a betakarítás és vetési munkák határidőre való befejezésével. A tsz kommunistái taggyűlésen vállalást tettek, ha nem is határidőre, de november 7-re befejezik a vetést és eleget tesznek kötelezettségüknek. A faivilágosító munkát megjavítják és állandóan ismertetik a kormány sokoldalú segítségét, amit a termelőszövetkezetnek adott és ezután ad. A vállalást aláírták: Viirszt Emília üz. párt titkár, Somogyvári Vendel tsz-elnök.
