Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

NAPLÓ 1953 NOVEMBER 1 A pécsszabolcsi Puskin kultúrotthon munkájáról Az elmúlt években a pécsvidéki bányászok kulturális igényeinek ki­elégítésére megalakultak a kultúráit honok PécsbányatHepen. Vasas 1. és Vasas 11. községekben Meszesén, Pécsszabolcson, Ezeknek a kultúr- otthonoknak a fela.datn a dolgozók nevelése,, szakmai, politikai és általa nos ismereteik bővítése, valamint a dolgozók szórakoztatása, A kultúr- otthonok tevékenységének elő kell segítenie áz ismeretterjesztés és a művészet eszközeivel a termelési csaták győzelmét és a szocialista ember kinevelését. Munkájuk akkor jó, ha a párt és az állami szervek, vala mint tömegszervezetek segítségével, tervszerű munkával, eleven tömeg, kapcsolattal, ezeket a nagy feladatokat maradéktalanul végrehajtják,.,^, • A pécsszabolcsi Puskin kul­tú'OHhon az említett kultúrottho- n-ttk kröaül a legnagyobb, legszebb, ’«gjobban f-'.szerelt. A pécssaabolcs' bányászok, fiatalok és- idősebbek egyaránt szívesen mennek el estén­ként a Puskin-ba, hiszse-n ott ,a ta­nulás és a, szórakozás számtalan te­hetősége áll előttük, kellemesen, ked­ves környezetben tölthetik el saa. badidejüket. Jelenleg a Puskám kultúrotthonban négy zenekar működik. Dolgozik eg-v 22 tagú képzőművészeti kör. A mű­vészet alktív barátaihoz tartozik még a 18 tagú szánja‘szó csoport, P 24 ta gú tánccsoport és a szervezés alatt álló énekkar tagsága is. A bábszak. kör az általános iskolában működik Nagy Sándor pedagógus vezetésével. A művészeti szakkörök mellett még 32 taggal dolgozik az Eötvös Lóránt! természettudományi kör és van sport szakósaftákya ii$ a kultúrotthonnak. Ezeket a saép eredményeiket több hónap megfeszített munkájával ' ér lék e; a ku Itúrotlhon ban dolgozó e'.vkáraaik. Márciusban, amikor Barlai Károly elvtárs, a kultúrotthon igaz­gatója átvette a vezetést, még aWg volt itt valami. Két ember végezte a feladatokat: egy könyvtáros aki egyben az igazgatói teendőket is ellátto és egy gondnok. A Kg volt égtv két szakkör, az is bomladozó- ban. Csupán a bányász-zenekar mű­ködött rendesen. Az aknák üzemi bizottságai és a pártszervezetek ve zetöi sem sokat törődtek a gyengén működő buJíúrotth ónnal. Ilyen körülmények között vette á,t Barlai eh'társ a kultúrott­hon! s nagyrészben az 6 áldozatos munkája hozta létre a szép eredmé­nyeket, bár még vámmá,r hibák a Puskin kultúrot'jíon vezetésében és munkájában, , A IV. negyedévben az eredmé­nyeket tovább akarják fokozni és a hibákat ki akarják javítani. El is készítették az elvtársaik munkater- vüket .az év hátralévő hónapjaira.* Ebben a tervben — nagyon helyesen — 'fokozottabb súlyt, helyez a kul­túrotthon a legényszállásokom lakó újmunkások bevonására, szórakozta­tására. nevelésére. Többször és szín vonalasabban akarják szerepeltetni saját művészeti köreiket, amit az el­múlt hónapokban elmulasztottak. Fő­városi művészek vendégszereplésével seines, vidám estéket is rendeznek majd saját csoportjaik szerepelteté­se mellett. Tovább szé'asitik az ol- vasiómoagiaimait, bővítik a könyvtárt,, feljárnak az aknára szerepelni stb. A Puskán kultúrotthon IV. negyed évi tierve egy sor kérdésben igen helyesen állapítja meg a feladatokat. A tervnek azonban súlyos foglyaié-- kossága. hogy túlságosan á Kalapos Barlai elv társ véiwnénye szerint ,,ijem liehet három hónappal! előre jól tér-' verni, mert az ember nem tudja,, hogy mi jön közbe“. Ez helytelen álláspont; A tervnek sokkal alaposabbnak' részletesebbnek, gyakorlatibbnak k^í lene lenníi. Nem fogdáikozi,. eléggé: egy sor fontos kérdéssel. — mint pé;t dáui a dolgozók szakmai ismeretéi uek fejliesiztésével a termelő munka segítésével, stb. —- Amivel fog.lalko zjk. ainnál sem jelöli meg, hogy ho gyan, milyen eszközökkel akarják a feladatokat elvégezni. A kultúrotthon egyik feladata u dolgozók szakmai és általános isme­reteinek bővítése. A munifcaterv azon­ban néni tünteti fel milyen ismeret, ''erjesztő előadások hangzanak el a •V. negyedév folyamán. Azzal sem foglalkozók a munlkaterv, hogy a műszak; kör milyen munkád végez majd a következő hón alpokban. Mű szaki kör még nincs ie. bár már 40 jelentkezője van. Nem helyiséghi ányra keli hivatkozni ilyen fontos kérdésnél, hiszen sokkal kisebb je- lentóségű szakkörök kapraik kényel­mes helyet a kuitúrotthonban. Nem határozza meg alaposan a •nunkaterv azt sem, hogyan akar fog­lalkozni a kultúrotthon az új dol­gozókkal. Pécsszabolóson és kömyé kén többszáz új munkás lakik a te- gényezái’ásiokban. Közülük azonban csupán 30—40 elvtár6 jár ei néha á kultúrotthonba. Ezeket az új dolgo­zókat meg kelten«, gyakrabban láto­gatni, s tömegesen kellene öklét be­vonni a szakkörök munkájába az otvasómozgakwmba. stb. A kultúr ott­honi!; meg kellene velük szerettetni, s olyan szórakozást és művelődési lehetőséget biztqfí'itani nekik- hogy valóba^ második otthouiukiniak érez­zék. Elhanyagolja a munkaterv a terme lés segítését is. Hogyan tudják ál­talában segíteni a kuJtúroMhonok a termelést? Egyrészt azzal, hogy szí­nes válteaatos műsorral vidámabba teszik a dioilgozóloaí, másrészt juta­lom játékkal ösztönzik őket, a lema­radókat pedig megrovó rigmusokkal igyekeznek felzárkóztatni aiz élenjá­rókhoz. Terméssé sesen — ismét meg kel] jegyeznünk — itt is fontos sze­repet játszana a műszaki kör. Ezt a munkáit a Puskin kultúrotthon nem udja maradéktalanul ellátni azért, mert nemcsak, hogy műszak; köre nines de rigmusibílgádja sem alakult a kultúrotthon vezetőségének. A Puskin kultúrotthon tavasz óta Szép utalt tett meg. Komoly fej ődiáeen ment keresztül. Áprilisban ónálló pénzkerettel rendelkező, köz dönti kultúrotíihoimá emelte a mi- dísztertanács. Jeten,fős változást je­lentett - munkában, hogy az Istváh- qáfpa'i pártbizottság napirendre tűzi „ kultúrotthon munkáját és egész sor javaslattal járult hozzá a további eredményekhez. Megjavult a DISZ* szel is kapcsolatuk, Benikö elvtárs, á’^, István-lafcnaii DISZ-ititikár mozgó- Sijtja a.z érdeklődő fiatalokat. A párt fiegítságe ás a DISZ-szervezet be- kapcsolódása hozzájárul, hogy a Pu.skijn kultúrotthon tovább növelje az eredményeket és kijavítsa a hi , baktat. Miből fakadna^ Q kultúrotthon hi­bái? Mit mutatnak a IV. negyedévi XfJY hibái? Azt, hogy a Puskin kultúrotthon munkája nem kismértékben öncélú! Túlságosan csak azon igyekeznek az elvtársiak, hogy ,, kulitúrottbomon be tüli munkát, különösen a művészeti csoportok munkáját elvégezzék. De hogy ezt a munkát miért kell elvé­gezni., mi a cél vele, arról nagyon kevés szó esik Pécsszabolcson. Pe­dig így nem érnek el tartós sikere­ket az 'elvtársiak bármennyire is. igyekezni ek. Ez; a hibát csak úgy tudják ki­küszöbölni, ha megszüntetnie „ veze­tésben meg nyit várató kapkodást. Ez a kapkodás.. idegeskedés különösen Barlai elvtárs munkáját jellemzi! — Oka, hogy mindent maga szer eine elvégezni. Természetesen ahhoz, hog.v a műn" ka valóban siredménves legyen a Pé csi Szénbánya Váltó at szaksz er- vezeti tröszíbizotlságia kultúffel'eliöőé ngjk is löbb segítséget kellene adnia a kiul'túrotthonnak. Ez sajnos elma­rad. mert a régi kultúrfefalös; Per- nedkar elvtárs, öthónapos iskolára ment. az, új kultúrfelelőe — Lajtai Józsuif elvtárs pedig csupán néhány hete doigoztó ebben a beosztásiban. Még túlságosan tájékozatlan ahhoz, hogy egy ilyen nagy intézmény — minit a Puskin kultúrotthon — mun­káját tisztán lássa, s komoly segít­séget tudjon adni. Halba, hogy nmrr kábaáillásakor a Pécsi Szénbánya Vá! lala; szakszervezeti tröszt bizottsága mák elnöke, Giock elvtárs, nem tá­jékoztatta Se a helyzetről nem látta el feladatokkal. De a Béke-aknai eaakzervezeti bizottság. — amelynek sz-intén segítenie és támogatnia kel­lene „ ikulitúrotthon munkáját, — sem fordít még elég gondot a Pus- k'irrra. A IV. negyedévben javítsák kia kultúrotthon vezetői ezeket a hibá­kat. mer; a Puskin a Pécsvidék köz ponti bányászkulitúrotthona., amely­nek jó példával és jó módszerekkel beli segítenie a több; bányász kul­túrotthon vezetőit. Váljon a Puskin kultúrotthon (méltóvá arra hogy munkáját, módszereit valóban.-köve­„Várom a fizetésemet“ Kéréssel fordulok a szerkesztőség­hez, 1953. július 1-i hatállyal a zala- szentgróti járási tanács végrehajtó- bizottsága áthelyezett Pécsre. Az értesítést június 20-án kaptam meg, ame’yből egy példányt a baranya- megyei tanács oktatási osztályára küldtek. Pécsett beosztást nyertem az Ágoston-tévi általános iskolánál, mint nevelő. A nyár folyamán mun- kábaálltain a fenti iskolában. Azon­ban a júliusi fizetésemet, illetményt a mai napig sem kaptam meg. ^ elmúlt Károm hónap alatt többi* felkerestem személyesen a pécsj ]' rosi tanácson az il'etékes hálósát személyeket (oktatási csoportvezelj e'őadókat). ígéretekkel hitegette! (le három hónap alatt sem intéztö el. hogy végre megkapjam a ,jOr{! iilpímipnvd Saf a/yal liái'ífíiHíík * illetményt. Sőt azzal hárították panaszomat, hogy rajtam kívül nro két nevelő járt így. Boros Jánosné Ágoston-téri ált. isk. nevelői1 A városi tanács oktatási csoport­ján megkérdeztük, mi az oka az ügy húzódásának. Borosné elvtársnő pa­nasza jogosnak bizonyult. Ezzel szemben a városi fanács okt. csoport ja azzal védekezik, hogy a za’ame- gyei tanács csak augusztus végén küldte át Pécsre az okmányokat és a fizetési illetményt, munkakönyvét pedig csak szeptember 4-én. így ők semmiképpen nem fizethetnek júli­usra — mikor Borosné elvtársim augusztustól kapta meg a kinevezést — mivel munkakönyv nélkül nem nevezhették ki. A júliusi illetményt Boros elvtársnőnek e'őző helyén ke! lene megkapnia. A zalamegyei la­ed mécs oktatási osztálya viszont megtagadta. Az ügy már hónapok óta húzód! A városi tanács okt. csoportja ős megyei oktatási osztály kijelenté^ hogy júliusra ők nem fizethetnek. B* ha tudták, hogy Borosné elvtársi* Pécsett csak augusztustól kap fizetőt — miért nem vették fel előbb a k*f csolatot a za'amegyei tanáctt* miért engedték az ügyet hónapolít húzódni? Legfőbb ideje lenne, K Borosné elvtársnő — legalább nlr vemberben megkapná júliusi letményét! üiväiki 2-án arstágszeris magkszdädik a Vaspäjtö Bénái még. Ezen feltótOenül javítania kelítendő példának tekinBhessék. Azt a felemelő, lel­kesítő célt tűztük ma­gunk elé, hogy hazán­kat erős, virágzó, szo­cialista országgá vál­toztatjuk. Uj gépe'kkei könnyftjük, gyorsítjuk a legnehezebb mun­kát, traktorok és kom­bájnok ezreit küldjük a mezőgazdaságnak, villanyfényt adunk minden falunak. al­kotó munkánk új szo­cialista városokat te­remt. Ahhoz, hogy céljaink minél előbb valósággá váljanak, mind több vasra, acélra, színes­fémre van szükségünk. A vas- és Színesfém- gyűjtés minden időben nagy-fontosságú érde­ke népgazdaságunknak — At acéltermeléshez többek között hulla­dékvasat használunk'“ fel. Minél több a ren­delkezésre álló hulla- dókvas, annál gyor­sabb ütemben fejlődik iparunk. Az elmúlt kampányok során a fiatalok tízez­rei mutatták meg, hogy megértették a vas- és fémgyűjtés je­lentőségét és mázsa­számra kutatták fel a vas- és fémanyagokat. Számos fiatalt tün­tettek ki nagyszerű gyűjtési eredményü­kért a Népköztársasági Érdemérem különböző fokozataival, valamint a „Kiváló Fémgyüjtő" kitüntető jelvénnyel. Legyen most is a vas- gyüjtőhónap során a fémgyűjtés motorja, lendületes szervezője az ifjúság. A fiatalok nyitott szemmel jár­nak az életben, für­gék, szorgalmasak, ta­lálékonyak. Ezek a tu­lajdonságok különösen alkalmassá teszik if­júságunkat, hogy ter­melő munkájuk és a tanulás mellett siker­rel vegyenek részt a fémgyűjtésben. De fontos az is, hogy az üzemekben a gépek mellett szerteheverő hulladékokat össze- gyüjtsék, csinosítsák, tisztítsák meg a heve­rő vas- és fémanyagok tói a telephelyeket. Az üzemi bizottságok, szakszervezetek le­gyenek gazdái a fém­gyűjtésnek szaktudá­sukkal, anyagismere- tükkel irányítsák a fémgyűjtés munkáját. Segítsék elő a hulla- dókanyagoik gyors el­szállítását. dát otthon is: kuta! sák át házuk, lakás'i,| minden rejtekét, a pi®' céket, a padlásokat, *1 kamrákat, ezáltal met' szabadítják otthonaik® a felesleges lim-loiú* tói, ugyanakkor hoz* segítik iparunkat aj1' hoz, hogy ezekből * basokat, vödröket, aW' minium fazekakat ; Jj ezenkívül a gyertnf kéknek sok-sok játe kot készítsenek. Az áprilisban meí' tartott fémgyüjtőh.v nap nagyszerű bizony*' tékát adta, milyen K? menthetetlen gazőaí erőforrásunk a ;aka-' kosság. Ma már lifl zánfeban a taíiaréko.j' ság milliók mozgatni®" yá terebélyesedett. * vasgyüjfő hónap vas* ban, színesfémig ß egyéb hasznos áhy®' gokban dús eredmény* újabb megnyilvánul í-cS lesz majd ennek a fej" lődésnek: a doigozjl' a fiatalok öntudat®' nak, a szocialista ta­karékosságnak. Közel 1 millió forrt Az üzemek dolgozói pedig mutassanak pél­julalomban részesül' nek a vasgyüjtőhorsj során legjobb erei' ményt elért gyűjtők.. Előre, a vasgyüjtgJj?' nap sikeréért! fi Au, isti A\ U J ÉLET Mint a krumplis fazék ha a tűzön diinnyög. úgy dongott, zsibongott a terem fojfotti.ii Sisteregve buggyan a szó, fel-fellobban egy-cgv félmondatban kétség és indulat: „Hát vege?“ — „Hát mégis?“ — aztán csendbe fullad. \z „Üj élet“ téesz közgyű'ésre készül megbeszélni kinek mit adnak ki részül Kit érdeke) már, hogy mit hozna a holnapi Ügy határoztak, hogy mégis ieloszlanak ,., Annál nagyobb öröm: enyém az érdem...“ Téeszcsé? „Üj élet?“ Vége már örökre. Marad gazda kinek lova van és ökre mint neki is volt és lesz is! — hogyne fenne? V ki többel jött, most többet érdemelne. Mert visszajár minden, sőt a közös vagyon! — ■ szólni csak, rajta, jó üzlet ez nagyon. HOSSZÚ ISTVÁN iil meredten, ő kilép. ...Magam ura!“ — mondogatja önfeledten és a siónak fénye csillan mint a penge, ezer apró sértődésen maga fente és most elvág minden szálat e”t va'nhn önként vállalt, hogy kötözze új élethez saját sorsit. Hej, mit is Várt? Mit is kapott? — néhány morzsát. Meghallgatták? Megbízták-e vezetéssel*' Mint más ember, győzte volna ő is ésszel. Tíz holdja volt, s nem is régen legszebb csikók kint a réten neki rúgták a zöld füvet, legkövérebb búzatábla neki érett. legjobb szőlő... veteményes..; mind mivé lett? Ki és mi ő? Miért küzküdik a közösben? ■ ‘izrgényebbje tollasodik persze közben, őt kopasztják, s lehet szava? Hát nem! Inkább él egymaga. MÁTÉ SÁNDOR elnök: Mint a lepke lebben szeme kulatóan. arcról-arcra rebben, bizalomnak mézét gyűjtene magúba, bíztatást villant el futó moso'yában. Vá'ságos a helyzet? Vo't már nehezebb is. Küzdelmes egy év volt? Lesz az élet szebb is. Borsa persze örül. Ügy néz büszkén körül mint kakas a maga szűk kis szemétdombján Hosszú Ishán iga/, ott ül Borsa jobbján s körülöttük népes de hnl’gatag tábor. — Hulljon a férgese. De jé) a javából?! ('sokhát... ők mást vártak. Igazuk is lenne, ile másban nincs hiba? — egyedül őbenne? Nem bízott meg bennük. Rossz volt a vezetés, ö is önfejű volt. Az osztalék kevés. Mind igaz. Dehiszen ez volt a neh r.e! Tanult belőle, már máshogy jár az ;sz<\ Vagy már késő bánat? És itt hagyják- cserben? Jobb a ku'ákjároin mint szövetkezeiben? Szervez új téeszcsét. Jobbat majd min* ez. volt, <!e most nem kunyerál bizalomból morzsát, — krákogott, intett és egyszerűen ige szólt: „Döntsük el elvtársak az „Üj élet” sorsút.“ Haj, már mindhiába! Oszolni kell. Sorba szavaz minden ember: „Kilépek.“ ..Én is ki.“ . Nekem közös nem ke’l.“ Hosszú István neve alatt hossznlista. adott szót egykönnyen senki sem vesz vissza. Pedig keserű ez! A válás, csak nehéz. Borsa Ferenc bajsza alatt már Jieherész: „Ne búsulj, estére a jobbikból töltök.... De kilenc emberbe belebújt az ördög, nem lépnek ki! Félek — ha akad tizedik, marad az „Űj élei!“ BORSA FERENC sunyit, mint a gyík, ha leskel mint a lapulevél zöld háta fedett le. Mint az erjedő must feszít hordőcsapot, dagadoz a dugó, szinte már kipattan, — úgy fojtja örömét, kacagna jó nagyot: „Ez keltett hát nektek, bugrisok, szamaiak. haraptatok és most keserű a fa Int, szárnyaltatok büszkén s estetek u sárba, szabad vízre vágyva úsztatok dinárba. — No persze egyet-mást én is mondtam nekik, nem forog a kerék, hogyha meg nem kenUc. kemény gyeplőszárral sem tarts/ lovat vissza hogyha a füleljen bogár van s vadítja. Most hát fölosztanak. Csakhogy ezt megértem! Könyvelőé n szó. Hangja hasít minth» eke ugart szántott, s puha, fényes hantként csillannak n számok. Termett ennyi > ennyi zabbpl é* búzából, két legjobb brigádunk szép gyiimőtesüst ápol, vetettünk száz holdon, épül a csatorna, tehenészetünknek vau annyi borja, törzstenyészet, ménes, jtihnyáj. disznókonda, tej és bor hektószá.a a répa vagonba... . Hideg számok? Dehogy! Szárnyaló madárka forró szíve dobog » sok suta számba] Minden fűszál fillér, milliós boglyába rakhatnák jövőre... BEKE PÁL iil sután, mint madár, n remény repdes még szemében, kapna rajt — de minek? ..Becsaptak“ — kín'ódik. Háíigen, a szegény Kinne is meg nem is. ha hinne is — kinek? Juttatott hat holdon nehéz voH parasztnak, laíolla néha már: nem volt jobb cselédnek? Igája: gebe ló, termése: pár asz lag, végét se látta az örökös szükségnek Pedig mennyi paraszt görnyedt ekesznrvrn, millióm suhintás esik minden sarjra hányszor oorzott a hant koszlotí csizmák alatt, kutyás (líí'őútön hány rossz szekér haladt, — ezer év fe hője burkolta a napot, most végre a paraszt saját földet kapott, és a régi álmok átváltoztak ködnek: nincstelenekből lett ko’dusa a földnek. Kezdje hát élőiről? Ez az élni vár rá. Uzsora, kölcsönök... vájjon meddig állná? Nyújtózkodhat míg a takarója takar talán eldöcögne, de ő szállni akar. Könnyebb a nehéz is, ba társa van vele. Magában küzdeni gyenge az ereje. Igaz, elhibádzofl már az, első lépés, de majd nekilódul ez a Csoport mégis; — Felnid és görcsösen nézve a tapadót így szólalt meg halkan: „Én... én... én maradok!“ Girbe-garbón szántott n ml rá gszíj parcellák helyén búzatábla ring míg a .szé n ellát, egyesülnek, tóvá pocsolyán kis erek, védő erdősávok, gyümölcsös-ügetek, — ez lesz az „Uj élet“. Csemete nő magból mit vetettek, szálfa lombosodik abból, Szél ha töri villám lm hasítja széjjel a hazai földbe tapad száz gyökérrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom