Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-07 / 262. szám
4 NAP E ö 1353. NOVEMBER T ÉLJEN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 36. ÉVFORDULÓJA! AZ OKTÓBERI FORRADALOM TÖRTÉNELMI HELYEIN LENINGRAD DICSŐ VÁROSA Irta: I. SZOKOLSZKIJ Friss balti Szél lobogtatja vörös zászlók selymét. Ünnepi díszt öltöttek a terek, utcák, rakpartok. Lenin városa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára készül. Leningrad, a nagy október bölcsője. Hős város. Története összeforrt a dolgozók forradalmi harcának történetével. Leningrad, vagy akkori nevén Petrograd az oroszországi forradalmi mozgalom központja volt. A múlt század 70-es éveiben itt született meg az egyik legelső orosz munkásszervezet, az ..Orosz Munkások Északi Szövetsége". A 80-as éviikben és a 90-es évek elején itt alakultak meg az elsq marxista körök. 1891-ben itt tartottak először május elsejei ünnepséget. A ..Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására", — amelyet Lenin alapítptt 1805- ben — az oroszországi forradalmi marxista párt csírája volt. Petro- grádban rakták le a harcos bolsevik párt alapjait. E dicső városban peregtek le a forradalom sorsdöntő eseményei. Itt robbant ki 1903 januárjában az első orosz forradalom, s az 1905-ös általános októberi sztrájkok napjaiban, a cárizmussal vívott' harc tü- zében itt kovácsolódott ki a proletariátus új, hatalmas fegyvere, a munkásküldöttek szovjetjei. Az 1917-i februári napokban a pityert munkások a Bolsevik Párt hívására magasra emelték a második orosz forradalom zászlaját és döntő csapást mértek a cárizmusra. E felejthetetlen napokban kovácsolták az októberi fegyveres felkelés győzelmét. A felkelés a Bolsevik Párt Központi Bizottságának határozata alapján október 24-én reggel kezdődött meg. A katonai forradalmi bizottság parancsára mozgásba jöttek a proletár forradalom összes harci erői. A vörösgárdisták, a forradalmi tengerészek csapatai és a katonák lépésröl-Lépésre foglalták el a kulcspontokat: a kormányépületeket, hidakat, pályaudvarokat, a postát, távírót, őrséget állítottak a gyárakhoz, üzemekhez. Október 25-én este megkezdődött a burzsoá Ideiglenes Kormány utolsó bástyájának, a Téli Palotának ostroma. Feltartóztathatatlan áradatban özönlöttek a palota felé a vörösgárdisták, matrózok és katonák ezrei. Az ellenforradalmi csapatok ellenállását megtörve, egyik termet a másik után, egyik emeletet a másik után foglalták el. Éjjel 2 órára végétért az ostrom: lefegyverezték a junkereket, az Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatták. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadalt aratott. A Szmolnijban ülésező II. összoroszországi szovjetkongresszus kikiáltotta, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe ment át. A kongresszus dekrétumot adott ki a földről, a békéről és a világ első munkás-paraszt kormányának, a népbiztosok tanácsának megszervezéséről. A népbiztosok tanácsának elnökévé V. I. Lenint választotta meg a kongresszus. A szocialista forradalom győzelmet aratott. Az ellenforradalom azonban nem tette le a fegyvert. MegkezdőI dott a fiatal szovjetköztársaság hősies harca a fehérgárdisták, és külföldi intervenciósok ellen. A petro- grádi munkások és a balti tengerészek a polgárháború éveiben példátlan bátorságot tanúsítottak, rendíthetetlenül kitartottak. A Petrograd felé vezető utakon a német megszálló csapatokkal vívott harcok ban született meg a Vörös Hadsereg. Itt verték szét Jugyenics cári tábornok fehérgárdista bandáit. A szocialista építés éveiben Le- ningrád dolgozói újabb fényes oldalakat írták a Szovjetunió történelem könyvébe. A leningrádi munkások kezdeményezték az egész országra kiterjedő szocialista munkaversenyeket, az ellenterv készítést, a brigádok önálló elszámolását. A leningrádi munkások, mérnökök és technikusok jól elsajátították az új termelési eljárásokat és kiváló gépekkel, s egyéb jóminőségű termékekkel látták el az országot. A Nagy Honvédő Háborúban Lenin városa a lángoló szovjet haza- fiság és a tömeges, hősiesség ragyogó példáit adta. Leningrad a Nagy Október 36. évfordulójára készül. Utcái ünnepélyesek, élénkek. A város évszázados története során sohasem volt olyan csodálatosan szép, mint most. A Kommunista Párt és a szovjet kormány gondoskodása nyomán a város gyorsan begyógyította háború okozta sebeit és soha nem látott ütemben fejlődik, szépül. A romok helyén széles aszfaltozott utak, pompás épületek, kertek és parkok gyönyörködtetik a szemet. Uj utcák nőnek ki a földből. Leningrádban gyors ütemben haladnak a munkálatok, hogy kivétel nélkül minden házban legyen gázszolgáltatás. Már több, mint 200 ezer lakásban van gáz. Szakadatlanul bővül a lakóházépítés. Az utóbbi években többszáz lakóházat építettek szép, világos lakásokkal. A háborúutáni években Leningrádban több, mint kétmillió négyzetméter lakóterületet adtak át rendeltetésének. Több főiskola, klub, színház és mozi épül. Felépült a Kirov sport- stadion. Egymásután adják át rendeltetésüknek az új iskolaépületeket. Örül az ember szíve, ha a szovjet gyermekek életére gondol, akik ezekben a gyönyörű iskola-palotákban tanulnak. Hét évvel ezelőtt" létrehozták a karéliai földszxwoson az északnyugati üdülővidéket. Azon a földön, ahol a forradalom előtt csak a petro- grádi arisztokrácia pihenhetett, most több, mint 100 olyan szanatórium és üdülő van, ahol a szovjet dolgozók töltik vidáman és gondtalanul szabadságukat. Ezenkívül széleskörű gyermek egészségvédelmi intézet- hálózatot is létesítettek ezen a vidéken. Lenin városának népe az. egész szovjet ország dolgozóival együtt újabb munkasikerekkel készül a nagy ünnepre. A leningrádiakat fellelkesítették a párt és a kormány legutóbbi határozatai, hatalmas lendülettel dolgoznak, becsületesen kiveszik részüket a szocialista haza építésének nagy munkájában. Az ország minden részébe eljutnak Le- ningrádból a gépekkel, turbinákkal és generátorokkal, precíziós műszerekkel, textiláruval és cipővel megrakott vasúti szerelvények, gőzhajók, Mindegyiken ott áll a leningrádi védjegy. A leningrádiak a párt és a kormány határozatai alapján tevékeny részt vesznek a hazai ipar további fejlesztésében, gépesítésében és automatizálásában, a népi fogyasztási cikkek gyártásának kibővítésében, a mezőgazdaság fellendítésében. Mindent az emberért, mindent az ember boldogabb életéért. A Kommunista Pártnak ezzel a jelszavával fogadják a leningrádiak az egész szovjet néppel együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. „A Szovjcthatalom első szava" N. Oszenyev festőművész képe. A nép számára épííiink Irta: Hazánk egyre gazdagodik, erősödik és szépül. Moszkvai építőmun- kés vagyok. Ha az em bér az épülő új ház állványairól körülnéz a négy világtáj felé, örül a lelke: mindenütt építkezéseket lát, mindenfelé toronyda- ■ uk gémjei emelkednek a magasba. Az utrbbi években hatalmas ütemben fejlődik Moszkva. A főváros széles utcáinak két oldalán ezer és ezerszéj új ház emelkedik. Ui főútvonalak keletkeztek, amelyek nemrégiben még meg sem voltak a város térképén. Az elővárosok hasonlókká válnak központhoz. Gránitba öltözött a Moszkva folyó két partja. Egyre több lakóház épül és egyre több kulturális intézmény kap új otthont. — Az I. SIRKOV, Sztálin-díjas építőmunkások tavalyelőtt — 1951-ben — 735 ezer négyzetméter lakóteret adtak a mosz kvaiaknak, 1952-ben 782 ezer négyzetmétert — idén pedig 800 ezer négyzetméter lakóterületű új házat építenek. Idén a fővárosi építkezéseken számos jelentős esemény történt. Elkészültek a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem új épületei. Már jóné- hány kilométerrel Moszkva előtt látni a tudomány nagyszerű palotáját. Moszkvában, mint bárhol az országban, igen sok új gyógy intézet, iskola, napközi otthon és bölcsőde épül. Mindez azért történik, hogy a dolgozó ember a legnagyobb kényelemben élhessen. Rövidesen megnyílik a ,,GUM" — az ország legnagyobb áruháza. Idén befejezik a moszkőm fives kvai Metro Nagy Gyűrűjének harmadik rész legénél a munkálatokat s ez a Nagy Gyűrű összeköti a főváros 18 kerületét. Hány újító nőtt fel a moszkvai építkezéseknél! Ott van köztük Pjotr Szemjonovics Orlov, Vaszilij Vasftjlje- vics Koroljov, Nyikolaj Jefimovics Olsanov, Ivan Jefimovics Ku- tyenkov, Tatjana Fjo- dorovna Mihlna és még sok más. Az élenjárók kezdeményezése nyomán meggyorsul a munka üteme, javul minősége, könnyebbé válik az építők munkája, csökken az önköltség. Boldog vagyok hogy munkámmal hozzájárulhatok népünk közös ügyéhez. Büszkék vagyunk rá, hogy a nép számára építhetünk. otz októberi éjszaka Készlet NYIKOLAJ NYIKITY1N elbeszéléséből sie érkeztünk mag Petrográdba. Anyám teát főzött és sok jó ennivalót telt az asztalra. Jegor remekül érezte magát és nagy hévvel beszélt frontélményeinkről. — Nagy ülőket élünk, nénikém, — mondta. — Itt beválásról beszélnek, mi meg a román fronton ... Nem sikerült befejeznie « mondatot, mert az ablaküveg ügy megremegett, hogy csaknem betöri. — Nyolcátüvelykes... — mondta Jegor. Anyám keresztet vetett, — A bolsevikok,.. Ma van a felkelés. — Ma? — kérdezte Jegor. — Már a pályaudvaron gondoltain, mikor lát tam, hogy egy komiszár katonákat toboroz ... Persze a pályaudvarokon kezdték. De te sürgettél, hogy gverünk haza, — fordult hozzám. — No, most aztán itthon vagy. Egészen sápadt lett és szemrehányóan nézett rám. összeráncolta a szemöldökét, felállt és odábblükfe a székét. — Elég volt. a teázásból... Gyerünk 1 — Hova mentei: ilyenkor, fiam? — kérdezte ijedten anyám. — Az utcára! — felelte helyettem Jegor. — Azért jöttünk! Valami furcsa érzés vett erőt rajtam. Valahogy nehezebb volt a me- leg szobából karcba indulni, mint, a lövészárokból, ahol arhúgyis kemény az élei. Erőszakkal kellett kiszakítani magam, ebből a meleg környezetből. Megcsókoltam anyámat. Sírt sne- (tény, Jegor is megölelte, megcsókolta. Nagyon szégyeltem pillanatnyi gyen. i/erégemet; fogtam a puskát és elindultunk. Jegor az utcán mi/ katonától meg. tudta, hogy a küldőnek a Szmolnij. ban tanácskoznak. Odasiettünk. A Szmolnij-tér valóságos táborrá vált, rá sem leheteti ismerni. Teher, autók jöttek, megrakodva fegyverekkel. Közvetlenül a gépkocsiról osztották szét ti fegyvereket és a lőszert I vörösgárdistáknak. A Szmolnij kö. "ül gerendákból barrikádot állítottak. -ti emberek a kertben gyülekeztek. Egyesek ott gyakoroltál: a piszttdy. lövést. A főbejáratnál ágyúk álltak, a folyosón gépfegyvereket cipelték. A fák alatt páncélautói: zakatoltak. Nehéz volt a levegő az elhasznált ben zingáztól. A Szmolnij pedig olyan volt a kékesszürke, hideg ködben, az ablakaiból kiáradó vakító fénnyel, mint valami óriási hajó. Azt. mondták n vörösgárdistái:, hogy a nagy oszlopcsarnokban a, szovjetek második kongresszusa folyik. — Bemegyek én is, — súgia a fülembe Jegor. Meghagyta, hogy fél óra múlva várjam ott és eltűnt, i A tér feketéflett az emberektől és a gépkocsiktól. A távolból lövések hallatszottak. Jegor jósokára érkezett vissza. Mint mindig, most is égé. szén váratlanul jelent meg. Zsúfolt te hergépkocsi állt meg mellettem, esi. korogva fékezett. A teleiéről, mintha a sötét, égből jön ne, Jegor vidám ha iig jó t hallói tant: — Gyerünk ... szállj fel! Felkapaszkodtam. A gépkocsi elindult és őrült sebességgel vágtatott az utcákon. Jobbra-balra dülöngéltünk a tetején. Csapatunkat a Nyári-kerthez küldték. Ott mindannyian leugráljunk n gépkocsiról. Nekiindultunk• a sötét és poros Mars-mezőnek. Csapatunk élén Jegor haladt. Elértük a Pavlov laktanya hosszú, komor épületét. Kihalt, fekete ablakai, ról láthattuk, hogy a kaszárnyában lélek sem maradt. Egy őrszem a tíojka felé irányított bennünket. A lövöldözés a Téli Palota fedői erősödött. Mindenfelé sűrű láncban álltak a Jelfegyverzett munkás, és katona zászlóaljak. A régi kormány a, Téli Palotában bújt meg. A palota ablakaiban hol kigyulladt, hol elaludt a fény, mintha az ott rejtőző emberek valami furcsa játékot folytatnának. Mindenfelől a mi harcosaink hang. fát hallottul:: gyűrűben vettél: körül n Téli Palotát, s a tér úgy zúgott, mint a tenger. A Sándor-kértben valaki fáklyát gyújtott, amely megvilá. gitolta m arcokat. Ez valami jel leheted, mert n Péter-Pdl erődben tüzérségünk azonnal megszólalt. Jegor felállt. — Lenin nevével előre! — kiáltotta. Előugrotiunk a boltívek alól, A palota, nagykapuja kinyílt. A junkerek két ágyút gördítettek elő. Jegor csatárláncait, az ágyúk ellen ve Sáv gelle. Puskákból lövöldözve előretörtünk a kapuig, visszavetettül: a junkereket, leugrottunk a pincébe és felrohanlurik a lépcsőn abban a M. szemben, hogy tovább jutunk ., palotában. A lépcsőn azonban lesből tüzel lek ránk. A pince sötétjében alig láttuk egti mást, A harcosok egurés’P a pill-é- ben marad'. má- részük körrfip Je. dort uz első en,,: ■* halványan mef/vi IcyiioH lldliosó Tea A lun t erek v'-glie-ltok ■■ rörüsgú'- dívtak ól cs a katonáktól. Egyesek cl dobták fegyvereiket, mások elfutottak, Jegor nem üldözte őket. Várta, hogy egész csapata odaérkezzék ... Ekkor a junkerek csoportjából kivált egy fiatul, jólöllözött hadapród. Mikor látta, hogy Jegor a parancsnok, tisztelgett előtte. — Ellenállásunk céltalan, — mond ta és kérte Jegort, hogy kövesse a Téli Palota vezérkarához. — Miért? — kérdezte Jegor. — Mint parlamenter, — válaszolta a hadarpród. — Mi megadjuk magunkat. TJgy tudom, önök nem akarnak felesleges vérontást... Mi sem. A hadapród elvörösödött. Jegort egy pillanatra megtévesztette a katona félelmet, és reménykedést Jcife- imd kék szeme. A junkerek kihasznál óik ezt a pillanatot: hirtelen körülfogták és magukkal cipelték Jegort. Végig a folyosón minden sarokból tű. leitek. Mi. a léncső felé haladtunk, nx miközben válaszolva a tüzelésre. Reggelre végétért a harc: győzött a szovjethatalom, A tér mrcskakö- ve.in kilőtt tölt én. yhii velyek heverlek. A letartóztatott minisztereket a folyó nnrton veze ték a Péter.Pál erődbe, A palota körül már a. mieink álltak őrt A cár monogramrajóval díszített in on tál, a kis kertben feküdtek az éjszaka folyamán elesett niu, rázok, latonak és vörösgárdisták. Nem so. kan voltak. Itt találtam meg Jegort is; tán-a-vita t szemmé1, felhúzott zz.rm"J,lökkel feküdt. Tekintete tiszta és nyugodt. S cháini év elő1/ vé’«tJoi>ü! 'alálknz- ’nm v;.!al, ivei., aki ott <•óit -E ger let. •f'gzésénél. Részletesen elmondta, 'ir.gyan öllék meg. Nagyon megverték Jegort, aztán fegyvertelenül egy vörös posztóval borított hosszú asztal elé kísérték. Valcsinszkij mérnök, az Ideiglenes Kormány teljhatalmú megbízottja Pctrográd diktátorának érezte magát. Az asztalnál ült és jobbra-balra pH- lantgatolt a cári tisztekre és tábornokokra. — Mi a mondanivalója? — fordult Jég úrhoz. Jegor hallgatott. — Csak egy dolog mulattat engem, fóméltóságú uram., — mondta Pál- csinszkij egy tábornoki egyenruhát vlseU\ izgőemrcgó kövér emberhez fordulva, — miben reménykedik ez a ' maroknyi csapat? Hiszen néhány nap múlva feltétlenül beszámolunk velük. Jegor úgy nézett, rá, mint valami őrültre. — Oroszország mivelünl: van, — mondta halkan és határozottan, mintegy sajátmagának. — Talán egész Oroszország katona? — kérdezte Palcsintzkij. — Oroszország mivelünl: van, — ismételte Jegor. — Tudja, hogy ml vár önre? — Mi? — kérdezte Jegor mosolyogva. — ön tiszt, nemde? — Nem. — Nem? Egyszerű közlegény? Palcsinszklj hangjából csodálkozás csendült ki. — Jegor Petrov közkatona... ez vagyok a szolgálati szabályzat szerint) — mondta mosolyogva Jegor. —• De bármi történik is velem, magukat v ár semmi sem menti meg a pusztulástól] Mos' a mi szavunkra figyel az egész viliit/... Pulcsin szí: H felugrót?. A tábornok hadsegédei kivezették Jegort. OH löl- 'ék agyon ke' lövéssel egy nagy fejér oszlop melle, t.
