Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

1953. NOVEMBER 7 napló 5 Á kalászosok és kapások terméshozamát az agrotechnikai eljárások bátor alka mazásával lehet növe'ni Tapasztalai ok a szentlőrinci Úttörő termelőszövetkezetben A jó termés legfontosabb ténye­lője a helyes agrotechnika, a jó »unka, amely minden körülmé­nyek között — még mostoha idő- játús uiatlett is — biztosítani tudja I termés állandó emelését. A ked- tczí időjárás csak növelheti a jó »unkával biztosított termést. Mi még nem tartunk ott, ahol a Szovjetunió mezőgazdasága. ott azonban tartunk, hogy az eddiginél fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazásával még a kedvezőtlen idő:árás ellenére is emelhet ük terméshozamunkat. Ezeknek a módszereknek a meg­felelő időben és módon való végre­hajtásával mi is nagymértékben független vihetjük mezőgazdaságii il­lőit az időjárástól és a természeti vbzonyok önkényétől. A szentlőrinci Úttörő tsz t949 c’szén alukult. Az első két évben, habár nem volt ismeretlen számuk­ra az új módszerek alkalmazása, mégsem vetettek keresztsorosan tégyzetesen. A tagok nem tulajdo­nítottak nagy jelentőséget az áj módszerek alkalmazásának, csupán a bajt, a többlet munkát látták a keresztirányú és u négyzetes vetés­ben. A földkiválasztás, talajeJő- készitós, gépi munka, trágyázás, J’etőmag minősége és a votés hntár­ideje ,»ahogy esik — úgy puffan“ módra történt, az első két évben. Így annak ellenére, hogy 1950 cs 191|-ben elég jó volt az időjárás » búza termésátlaga a termelőszö­vetkezetnek első évben 10 mázsa, a második évben 11.50 mázsa volt. 1 W| őszén már 40 hold búzát v-etet- tek próbaként keresztsorosan/nmely *nnak ellenére, hogv az időjárás eléggé mostoha volt. három mázsá­val többet adott holdanként, mint az egyirámytían vetett. A termelőszövetkezet földjein az őszi vetésekben 1930 és 1951-ben igen nagv károkat okozott a fut­rinka. Például 1951 tavaszán több mint 25 hold búzát ke'Vett kiszáll­tam. futrinka okozta károk miatt, n kár éppen azért köveike/lioteft he. mert helytelen voV a fölei ki­választás, ugyanabba a földbe előző * esztendőben őszi kalászos volt vetve. Elősegítette az őszibúza kipusztulá­sát az is, hogy fogaterőve.1 seké­lyen volt szántva a föld és igy a búza csak két-három centiméter mélyen került a földbe Emiatt a téli hónapokig nem tudott megerő­södni, bokrosodni a fiatal növény. A nemesített tiszta vetőmag hasz­nálatát és a korai vetés előnyét is gyakorlati tények bizonyítják az Úttörő termelőszövetkezetben. A múlt év őszén például 3“ hold föld­ivé másodfokú Bánkúti 1201-es mi­nőségű búzát vetettek október l'-re keresztsorosan, amely holdanként 19 mázsás átlagtermést adott. Két héttel később 26 hold földet vetet­tek he saját termésű szokvány- minőségű búzával, ugyancsak ke­resztsorosan, amely még a 16 má­zsa átlagtermést sem haladta meg holdanként. „Ezévi bő termésünket a kereíztsoros vetés és a jóminöségű vetőmag mellett elősegítette az is, — mondja Stró István elv-társ, a tsz brigádvezetője, — hogv élünk a párt és a kormány­adta lehetőségekkel. Ősszel szántás előtt egy mázsa szuperfoszfátot szó­runk' ki holdanként az őszi magvak alá. Tavasszal ugyancsak 50 kiló pétisót szórunk ki egy-egy hokira — feltéve ha Szükséges — fejtrá­gyázásként. „Műtrágyaszóróval szórtuk a ta­vasszal a pétisót az őszi kalászo­sokra — kapcsolódik a beszélge­tésbe Turbóik Lajos elvtárs —- de három hét múlva, ahol a műtrágva- szórógép fordult és kihagyott sgv- egy kis sarlkot, ott sárga és vissza­maradott volt a búza. Azok a he­lyek, amelyek nem kaptak péti­sót, ott a kalászok is fejletlenek voltak, a búzaszemek is szokvány­ait nőségűek maradtak.“ A termelőszövetkezet tagiai igen nairv jelentőséget tulajdonítanak a rendszeres műtrágyázás mellett az ősziek tavaszi ápolásának is. Ta­vasszal az utolsó fagy után lia fel­fagy a föld. könnyű hengerről le­ben,gerezik. hogv n felszakadt nö­vény gyökerei újból életre kaptá­nak, A föld összetörni)rülése eseten könnyű magtakaró Boronával fel­lazítják a földet, hogy több levegő jusson a növény gyökereihez. A szentlőrinci Úttörő termelőszö­vetkezet -tagjai négy éven keresztül meggyőződtek arról, hogy érdemes alkalmazni a fejlett agrotechnikai eljárásokat a növénytermelésben. Nincs már egyetlen tag sem a ter­melőszövetkezetben, aki ellene volna az újnak. Azok az idősebb tagok, akik kezdetben ellene vohak az újnak, most látják, hogv csak egyedül az új módszerrel lehet nö­velni a terméshozamot. Az új módszerek alkalmazása kü­lönösen ebben az évben volt meg­dönthetetlen bizonyíték a isz-bon. A keresztsorosan vetett területről 19 mázsa búzát arattak holdanként az egyirányúan vetett 16 mázsás átlagterméssel szemben. Ebben az évben a tagok is annyi terményt vittek haza, amelyre példa nem volt négy éven kérésziül, Csi p in búzából öt kiló jutott egv-egy munkaegységre. így Balogh János harmadmagával a 704 munkaegység­re 59 mázsa kenyérgaoonát vitt haza. — A tagok számítása szerint — a következő évben még több lesz a jövedelem, mert szélesebb korben alkalmazzák az új módszereket. Ez év Őszén — habár csak részben — de megvalósítottuk a vetésfor­gót. A talaj előkészítését, szániást- vetésit teljes egészélven gépi erő"el végzik. Csak nemesített, tiszta vető­magot vetettek és vetnek Őszi bú­zából 109 holdat vetettek kereszt- sorosan, amely azt jelenti, bogy a következő évben — esetleges mos­toha időjárás mellett is — 327 má­zsával lesz több a termésük, mint­ha osak egyirányúan vetették volna búzájukat A 109 hold kereszfsnros vetés Balogh Jánosoknak, ha a kö­vetkező évben is 704 inunkaegv-é- get szereznek, akkor 15.4« mázsa búzával több lesz a jövedelmük. így növekedik a szonUőrinci Út­törő tsz tagok íövedelme évről évre mert bátran alkalmazzák a fejlett agrotechnikai eljárásokat. Hírek őszi »in»Eisíkról Szigetvár község határát elhagyva ameddig a szem ellát szorgalmasan végzik a szántás-vetést a patapok- losi dolgozó parasztok. Igaz, megkés­tek a vetéssel, nem vetettek el mire a határidő lejárt. Nem akarnak so­káig késlekedni november 6-án estig hefejezik a vetést. A vetés megkez­désében a végrehajtó bizottság és a tanácstagok voltak az elsők. Sajtos István a tanácsülésen vállalást tett, hogy ha megkésett is, de november Tre befejezi a vetést. Altja is sza­vát becsülettel. A tanácstagok jó példája mozgó­sította a dolgozó parasztok egy ré­szét a munkára, a másik részét pe­dig mozgósították a népnevelők a felvilágosító szóval. A felvilágosító munkában a mezőgazdasági állandó bizottságnak segítettek a pártszer­vezet, DISZ, MNDSZ legjobb népne­velői. A népnevelőket Gróf János elvtárs párttitkár irányítja. Tájékoz­tatja őket az elért eredményekről és megszabja nekik a feladatokat. A tépnevelők elmennek a dolgozó pa­rasztokhoz a községben, de ki a föl­dekre is. A népnevelők kitartó mun­kájának nem maradt el az eredmé­nye sem: 455 hold búzát vetettek. Ez az eredmény még nagyobb erőt ad a népnevelők további munkájához, de a dolgozó parasztok is megértet­ték: jobb elvetni még november ele­ién is mint végén, mert így bizto­sabb lesz a jó termés. Sotnor/yapáti közvetlen határos p'i- ^poklomnál. A vetési terv teljesítés. hon nagy különbség van a két' község “űzött. Somogyapáti búza vetési terve 370 Imid, amelynek csuk 50 százaléka ”an elvetve. A lemaradás onnan ered■ aogy az csővára hangulatot nem tud• fát: leszerelni. De hogyan is sikerült ,}r>tna, amikor Gáspár József tirnács. Antik helyettes és még több tanács- ,(lg sem vetet el. Nincs meg a sze­gélyes példamutatás. H/ba van a me. tógazdasági állandó-bizottság mun­kájában is, mert a felvilágosító mun­káról megfeledkeztek. Ili Gyula a ’Vezógazdnsági áflanAóbizotlsdg elnö. kij-sán irrt irdth gardája a. (eTO teljesítésében, a termelésben, Ili Gyula már befejezi» a vetést, de nem törődik az elmaradókkal. Azt mond, la: Nekem Is dolgom ram." Az cl- marntfAk mozgósítására] Györgyei 1st ■ ’dn tanácselnök foglalkozik. Elbeszél art azokkal a fogat-tulajdonosokkor- •kik már befejezték a ve est, hogy segítsék azokat, akiknek nincs foga. 'nk. De egy embernek a munkája ke­vesebb eredménnyel jón, m’nt öté, hosszú idői vesz igénybe mire din1 minden elmaradóhoz, a vetés pedig sürget, A hátralévő időben a munkát meg kell jav!tani, a pa'apoklosiakiól át kell venni a munkamódszert. Az ál. ’gndóblzottság és a tanács tagjai sa• ’át portájukon teremtsenek rendet és utána terem’senck szorosabb knpcso latot a dolgozó parasztokkal. A fel- világosító munkához kérjenek segít­séget a pár!szer vetettől, hogy m inél előbb befejezzék a vetést. A somogyviszlói dolgozó parasztok maguk mögött hagyták az apátiakat. A búza vetési tervet 71.2 százalékra teljesítették, 349 hold búzát vetettek el. Az eddigi eredmény e1 érése nem volt könnyű. Meg kellett dönteni Kulcsár István, Peti Sándor, Rémes János teulákoknak azt az állítását, hogy a száraz fö’dbe elvetett mag tönkre megy és újra kell vetni. Ezt mondták ők másoknak és saját má­juk sem vetettek. Hogyan dőlt meg ez az állítás? Az á'landőbiz.ottsági tagok és a pártta­gok Fáb'án József, Peti István, Győri Tsit.ván, Pál József, Orbán Sándor már régen elvetettek és most szé­nen zöldéi a búzájuk. Nem veszett el a korán száraz földbe vetett mag. 5 ku'ákok álh'tását sikerült szétver­ni. Hozzájárult ehhez az is, hogy a tanácstagok között felosztották a köz jégét és rendszeresen elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal, akik már megértették, hogy kár tovább várni ?z esőre, mert emiatt kár érheti őket. A tanácstagoknak az volt a ter­vük, hogy november 7-re befejezik a vetést, de bárhogyan is sürgetik, számolják az elvetett holdakat, mégis marad 30—40 hold vetetlen föld, ami egy napi munkát jelent. Ezt viszont november 8-án pótolják. 29 mázsa vasat gyü töítek az e!muH hé’en a Mátyás király-utcai általános is'toia úttörői A Mátyás király utcai általános iskola úttörőcsapata október 51-én tartott csapatgyűlésén a pajtások elhatározták, hogy egyénenként 8 kiló vasat és egy kiló színesfémet gyűjtenek. A párhuzamos osztályok, a leány- és a fiúcsapat versenyre ke't egymással. A „Legjobb Hu’iadékgyÜjtő Is­kola“ vándorzászló már a mienk, de nem állunk meg ennél az ered­ménynél. November 2-án bebizonyo­sodott, hogy a pajtások megértet­ték a hulladékgyűjtés óriási jelen­tőségét. Ezen a napon ÍO mázsa va­sat és 90 kiló fémet gyűjtöttünk. A hét fo’yamán 2900 kiló vas és 108 kiló színesfém a gyűjtés ered­ménye. Az osztályok közötti verseny ed­digi győztese a VIII/a leányoszfá'y 561 kilogrammos eredményével. De szorosan mellette halad a VIII/a fiú- 460 és n VIIt/b fiúosztály 4(0 kilogrammos eredményével. Szabó Ágnes VIII. osztá'yos pajtás 420 ki'ó vasat gyűjtött. Ugyancsak szép eredményekkel dicsekedhetnek a következő pajtások: Góeza Sarolta VJ/a 117, Szurmó Mária VUc 171, Meződi Éva VI c 134 és Németh Béla 74 kilogramm vassal járultak hozzá népgazdaságunk fejlesztéséhez. KOVÁCS JÓZSEF csapat-tanácselnök, Mátyás király-utcai áll. ált. isk. VIII/a fiú oszt. tan. Munkaügyi bizottság a termeiőssiivétkeseiben lemző volt. Ilyen — szövetkezeti demokrá­ciát sértő — hibák elő­fordultak a villánykö- vesdl Alkotmány tsz- ben is. Most az a ta­pasztalat, hogy az ed­dig is jó! működő tsz-ek javítják ki e téren is a leggyorsabban a hi­bákat. Megyénk több termelőszövetkezetében munkaügyi bizottságo- at. alakítottak és ezek a bizottságok a mohá­csi és villányi járás te­rüle'én értek is el je-* lentős eredményeket. Munkájuk nyomán mé lyült a tagok felelős­ségérzete, közös va­gyon iránti szeretetük, jobban saját ügyüknek is látják: valamennyi­en felelős vezetői a tér me 1 őszövetkezetnek. — Az alábbiakban egy ilyen munkaügyi bi­zottság kezdeti ered­ményeiről számolunk be: Termelőszövetkezete­inkben — mint erről a kormány új Pro­gramm jában, a terme­lőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán már sok­szor szó esett, — na­gyon sok helyen meg­sértették a szövetke­zeti demokráciát. E hi­ba nemcsak a gyen­gébben, de még a jól működő tsz-ekre is jel­Azelőtt, ha a villánykövesdi tsz- ben meg akartak valósítani vala­mit, akkor összeült a szűk ve­zetőség. Megbeszélték, megvitatták a tervet és határoztak, hogyan va­lósítják meg. A tagság elé már csak a kész határozat került, hogy ezt és ezt meg kell csinálni ezért és ezért. Az okolás sűrűn elmaradt, csak a „kell" került előtérbe. A ta­gok nem titkolják már. hogy milyen érzést váltóit ki ez belőlük. Elmond­ták: .Szívesen dolgoztunk, de úgy éreztük, hogy a munka sokszor csak a vezetőség érdeke, csak a vezető­ségé a tsz." A gyűlések is elég hall­gatagok voltak. Tudomásul vette a többség, hogy „ezt kell csinálni", de nem hány iák-vetették meg. hogy helyes-e, nem helyesebb-e másként. Sokait hallgattak és hallgatás nem mindig jelent beleegyezést Idővel természetessé vált, hogy mindenben a vezetőség dönt intézkedik. Nem titok, hogy kihatott ez a munkakedv re is. A vezetőség is észrevette, hogy nincs valami rendben, de azt nem tudták, hogy hol a baj. A termelőszövetkezetek és gépál­lomások élenjáró dolgozóinak orszá­gos tanácskozása • —^ amelyen a tsz elnöke. Síéig A nini clvtáns is részt- Vett, megmutatta a helyes utat. A tagság ts figyelemmel kísérte a ta­nácskozáson elhangzott beszédeket, felszólalásokat és nem volt isme­retlen előttük a probléma amikor napirendre került a termelőszövet­kezet gyűlésén a vezetés módszeré­nek megváltoztatása, javítása, a ta­gok véleményének minden lényeges kérdésben való kikérése. Többféle javaslat hangzott el, egy azonban biztos volt. hogy minden második nap nem hívhatják össze a gyűlést, mert ez elvonná a tagokat a mun­kától. Tehát másként kellett meg­oldani a problémát. Megtalálták a megoldást. Munkaügyi bizottságot alakítot­Alig néhány hete vég zi munkáját a vlLlány- kövesdi Alkotmány tsz- ben a munkaügyi bi­zottság, de máris je­lentős eredményeket ért el, — segítette és tak, amelynek tagjaival a vezetőség megbeszéli a terveket, a problémá­kat és a bizottság tagjai együtt a ve­zetőséggel kikérik a tagok vélemé­nyét. Reiter Istvánt, Varga Jánost, Varga Antalt és Bárdi Jánost válasz­tották a bizottságba. Mind a négyen más-más munkaterületen dolgoznak és más-más problémákkal találkoz­nak. A bizottság a megalakulás után meg is kezdte a munkát. A soron- következő legfontosabb feladat az őszi vetésterv volt. A bizottság tag­jai munka közben elmondják a töb­bieknek, hogy miből mennyit akar­nak vetni, megkérdezték, hogy mi a véleményük, jó lesz-e. Ilyen mó­don beszélték meg a silózást is, hogy mennyit készítsenek. A tagok véleménye különböző voW. Volt aki így vélekedett: „Nem fontos, hiszen van idén bőven takarmány." A vé­lemények többsége azonban így hangzott: „Kell siló, inkább marad­jon takarmány, mint kevés legyen." Az utóbbi vélemény bizonyult he­lyesnek és így is cselekszenek Rövid ideje dolgozik csak a vil­lánykövesdi Alkotmány tsz-toen a munkaügyi bizottság. Még nem so­rolhatják végnélkül a különböző ja­vaslatokat, amelyeket munkájuk so­rán hoz .alt felszínre, de a kezdeti eredmények máris mutatkoznak. Megváltozott a gyűlések arculata, eltűnőben van a mély hallgatás, — megvitatják a problémákat, Javult a munkakedv is és nagyrészt ennek köszönhető, hogy október 27-re be­fejezték a betakarítást és a vetést. A tagok már sürgetik a soronlévő feladatok mielőbbi elvégzését, nem várnak a vezetőség határozatára.— Most a silózás mielőbbi megkezdése és befejezése foglalkoztatja, őket. Mielőbb el akarják végezni ezt a munkát is, mert nem akarnak eső- ben-sárban dolgozni. gok ilyet a legjobbak soraiból, olyanokból, akik szíwel-lélekkel a termelőszövetkezet, a tagok gazdasági ere­jének emelése mellett állnak. KÉT LEVÉL segíti kijavítani a meg­lévő hibákat. A többi termelőszövetkezetek­ben is hasonló, sőt ennél szebb eredmé­nyeket érhet el a munkaügyi bizottság, ha választanak a ta­A vók&nyi Törekvés tsz nemrég . ny «negyei Terményforgalimi Vái’.a- az alábbi két levelet kapta a Bar a- | lattól: „Törekvés termelőszövetkezett csoport Vókány. A zárszámadásba történő lelvélel céljából értesítjük Elnök elvtársat, hogy o termelőszövetkezetnek (csoportnak) . vállalatunkkal szembea alanti részletezés szerint 3.770 tartozása áll fenn. Megjegyezzük, hogy a szövetkezet (csoport) zsáktar tozása a fenti összegben nem foglal- taiik benne, mert az a zsákdarab számlán van nyilvántartva és külön rendezés tárgyát képért. Nem szerepel továbbá a kimutatott tartozásban az 1952. évi őszi és tavaszi vetőmagkölcsön. valamint az 1953. évi tejadag megsegitési akció­ból származó követelésünk mert a természetben történt visszaadás el­számolása még nem fejeződött he. Egyben közöljük, hogy a lenti összegű tartozás fennállásál, egyide­jűleg közöltük a járási tanács mezőgazdasági osztályával is. Kartársi üdvözlettel: 7.SITOVSZKY KORHECZ Mit tehet a tsz-elnök egy ilyen rejtélyes levél elolvasása után? El­olvassa mégegyszer, harmadszor, ne­gyedszer is. Aztán ha még mindig nem jött rá, mit akar a vállalat, fe­jét tenyerébe hajtja és izzad, kese­reg, küszköd, hogyan fejthetné meg a „keresztrejtvényt." Mert abban, hogy ez a levél „rejt­vénynek" készült, bizonyára senki sem kételkedik. Itt van például ez a szám: 3.770.— Amíg kisüti valaki, hogy ez forint lehet, gondol min­denre. Kukoricaszem? Nem. Eldo­bott sertáscsü’ö’c. vagy rágott borjú­farok? Ez sem Talán pénzről lesz szó. Tehát, aki nem tudná, a vőká- nyi tsz-nek (most idézünk a levelé­ből) „ ... alanti részletezés szerint 3.770 tartozása áll fenn." Milyen részletezésről ír a Ter­ményforgalmi Vállalat? A tartozást egyáltalán nem részletezi: 3.770 — aztán kész! A részletezésben az ál., hogy ebben az összegben a tsz „zsák­tartozása nem foglaltatik." A tava­lyi őszi és tavaszi vetőmagköicsönt ugyancsak nem számolták bele, az idei fejadagmegsegítési akciót sem számolták „a fenti összegbe, mert a természetben történt visszaadás elszámolása még nem fejeződött, be." Most aztán végkép összekavarodott ez a tartozási ügy. Ha semmit nem számoltak bele, hogyan jött ki ez a 3.770? Mivel terhelték meg a szö­vetkezet et? A következő levelet ugyancsak a Terményforgalmi Vállalat küldte az alábbi szöveggel: „Önök vállalatunk rendelkezése alapján leszállítottak 979 kiló szer­ződéses tavaszi bükkönyt, melynek 30 százalékos ellenértékéről sz'úó 0233419. sz. utalványt 1180.67 forint­ról csatoltan megküldjük azzal, hogy a járási MNB fiókon keresztül vál­lalatunk egyszámlájáról inkaszál- ják." Ebből már meg lehet érteni, ml* akar a vállalat, éppen ezért a vó- kányiak választ várnak: Miért von­tak le 70 százalékot, mikor egy szem zabot sem találtak, a bükköny kö­zött’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom