Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-03 / 258. szám

N Ä P E ö 5 1953 NOVEMBER 3 f*rednién,vek ax háiidiirdai Sarló Kalapács Isx iclieuésxcl^bea Vcn'unk be minél több asszonyt és lányt az MHDSZ-oktatásba Jánosra, az ivándárdai Sarló termelőszövetkezetben csak ilyen lapács tsz tehenészére azt mond- eredményt érnének el az állatte- q ’ h°gy mindig „legénykedett". ! nyésztésben, az állatok hozamának ■^hagyom az állattenyésztést, de emelésében, jelentősen javulna a **or nem találnak embert, aki el- tejellátás és nagyobb lenne a ternve- oeadia o» áiint-ok onndozását" Er- lőszöve'.kezetek jövedelme is. Hajba elvtárs arról beszél, alacsony ez a fejési átlag is, mert volt olyan idő ’ ' ‘ ««-> ox t: a- — fogadja az állatok gondozását," Er ről sokáig beszélt. Egyszer aztán így szólt Hajba Dezső elvtárs: „Meg­kutatom, hogy van olyan, aki elfo­gja ... itt vagyok én .. Ez 1951 •avaszán történt, *®ikor csak öt tehén és 1.0 növan­mikor tehenenként 20—24 liter te­jet fejtek. Az átlagot, most jórészt az csökken.ette, hogy sok a fiatal üsző, amelyek az első borjazásnál még nem hoznak kívánt eredményt. déle *jj r---- ,7' ----- , . , . Ennek ellenére el lehet mondani, “t e volt ? .sz-nek. ősszel ser- £rt£kes állatállománya van az iván­tak rf- ad, ?‘u el és ebbol vaáárol- i dárdai Sarló Kalapács tsz-nek egy­dsni tehenet. Nem lehet mon- re szepb eredményeket érnek el. — bői 1 Jövedelme volt eb- Hajba, elvtárs szívesen beszél arról szövetkezetne*, mert kevés is j. hogyan érték el az eredménye­az alia.állomány es ezeknel is ( ket Először is az új módszerek ál­folt ^8 5,4 liter volt a fejési átlag. — j kalmazásával, a háromszori fejés, a le ó=.a. 6 Vt,ars igen szeret- . tőgymasszázs és egyedi takarmányo­lottra - sz®retl az állatokat es azt val- . z^g bevezetésével. A 20 literen aluli illat* " i1 I'fV1 azert men.em az eheneknek másfél kiló abrakot ad- . tevésbe, mert ott sok mun- f nak naponta, a 20 literen felüliek- .«gységet lehet szerezni, hanem nek p^ig hápom és fél kilót. A **Jrt, hogy minél jövedelmezőbbé *syem az állattenyésztést." Szorgalmasan, lelkiismeretesen. rjBy hozzáértéssel dolgozott és jó "'unkájának egyre szebb eredmé­nyiben büszkélkedett. Csak egy rWát említsünk: ebben az időben “°riazott a 24 számú Virág tehén Hajba elvtárs mikor elválasz'.ot- ? a borjút, a tehén kilenc liter te- !et adott naponta. Májusban már literre emelte a napi fejési átte­tt ugyanennél a tehénnél. Az állat- «tszám is egyre szaporodott. 1952 0s*én már 57 szarvasmarhája volt ® tsz-nek. Nem vásároltak már te­lhet és egy év alatt a mostani 112 jferabra emelkedett a szarvasmarha “llományuk és fejési állaguk meg­riadja a 12.2 litert. Ha minden szálas takarmánynál már nincs így megszabva, de figyelembe veszik, hogy milyen a tehén. A nagyobb ét- kű teheneknek nyilvánvaló, h'-f'v több szálast akarmány kell és ők töb bet is adnak. Nagy gondot fordítanak a pontosságra. Hajba elvtárs egy útmutató óraren­det készített az istállóba, amelyet be is keretezett. Az ábrára 12 órát rajzolt és minden óra alá odaírta hogy hány órakor milyen munkát kell elvégezni. Az első óra mutató­ját negyed négyre állította és rövi­den ezt írta alá: ..Állatállomány átvétel, egészség ügyi vizsga, szecska etetés, pótabrak kiosztás." A következő óra mutató­ul megérdemelt jutalmat meg kell adni ja negyed ötön áll és alatta ezt ol­vashatjuk: „Szellőztetés, tögymasz- saázs, fejés, teimérés." A harmadik óra alatt — amely negyed hatot mu­tat, ezt olvashatjuk: „Szálastakar­mány kiosztás, állomány ápolás, ita­tás." így óránként pontosan meg­határozta, hogy hány órakor mit kell elvégezni az állattenyésztésben és nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ezeket pontosan 'be is tartsák. Később az utócsepegtetésre tere­lődik a beszéd fonala. Hajba elvtárs elmondja, sok helyen ezt úgy csi­nálják, hogy amikor végeznek az összes állomány fejésével, utána kez­dik elölről a csepeg-etest. Ez nem helyes, mert a tehén állandóan ter­meli a tejet és ha későn csepegtet­nek, az már nem sokat ér, mead nem olyan zsíros, erős tej jön, mintha azonnal a fejés után végeznék el az utócsepegtetést és tej marad a tőgyben, ami igen káros a fejési át­lag növelésére. Szép eredményeket értek el a Sarló Kalapács tsz-ben az állatte­nyésztésnél, de még akad tennivaló. A termelőszövetkezet vezetőinek töb­bet kell törődni az olyan dolgozók­kal, mint Hajba elvtárs. A tsz vala­mennyi tagja tudja, milyen ered­ményeket ért el, de még sóba nem jutalmazták Hajba elvtársat. Pedig a jutalma­zást az alapszabály is előírja úgy az állattenyésztés, mint a növény- termesztési brigád tagjai között, ha a termelési tervben előírtakat túl­teljesítik. Ezt kell tenni az ivándár­dai tsz vezetőinek is, jobban meg kell becsülni az élenjáró, szorgal­mas tagokat és nem kell fukarkod­ni a dicsérő szóval, a jogos, megér­demelt jutalommal. Tr'ckl Is’vfn frontbri^ád'áTik győzelmi jelentése a forradalmi hét eíso mXsőakján »Százhúsz tonna szenet adunk a forradalmi műszak alatt tervünkön leliil“ — határozták el Pécs VI. ke folet bányászai, akik október 31-én ^ért 137.4 százalékos eredményük Jel behozták lemaradásukat és októ “®rf tervüket túlteljesítették. Ezen túlmenően már a múlt hé- fen telkészültek a forradalmi hét jó Műszaki előfeltételeinek megteremté­sre, Trickl István az elmúlt havi versenyben az ország legjobb íront brigádjának vezetője az eddiginél nagyobb gonddal vizsgálta meg a csapat munkahelyét. Eközben vette fezre, hogy az erősen talpduzzadásos vágányhálózaf rendbehozásával két ember helyett egv is elég „ csitté Zéshez. Hétfőn — amikor a bányászzene- *ar köszöntötte a forradalmi müfza megkezdett dolgozókat, — Trickl István frontbrigádja a jól előkészített munkahety tudatában tette meg vál tatását: ötven fonna terven felül adott szénnel segítik üzemüket az adott szó valóraváltásához. A csapatot már a kijavított vc- gányhálózat várta és a csillézésnél ielszabadult munkás a fabekészítés­nél mentesíthetett egy vájárt, aki így már a műszak elejétől szeneibe tett. Trickl István frontbrigádja 50 csil­lés tervét már délelőtt 12 órára tel­jesítette, a műszak befejezéséig pe dig 17 tonna szenet adott terve& te lül. így mutatnak példát Pécs VI. ke­rület többi írontbrigádjainai. és lel­kesítik eredményükkel őket is a jobb munkára, az októberi után — no vember havi tervük túlteljesítésére is.- GARAY FERENC A forradalmi műszak első napjának eredményei a Komló-kenderlö di építkezésen Hétfőn reggel, műszakkezdés előtt több, mint ezer építő röpgyülésen csatlakozott a forradalmi műszakhoz a Komló-kenderföldi építkezésen. — Kőművesek, ácsok, gépkezelők ünne­pi hangulatban, lelkesedéssel kezd­tek munkájukhoz. Az országút melletti piros és nem- ietiszínű zászlókkal díszített 510-es épületen 25 kőművesfiatal a novem­ber 7 tiszteletére indított munkaver­sennyel vizsgája sikeréért is küzd. A 72 lakásos épületen a napokban kezdték el a harmadik emelet fala­zását. Ma úgy határoztak, még ezen a héten végeznek a feladattal. Hétfőn, aihogy múltak az órák, a beállított ablakkeretek között gyor­san nőtt a fal. Ebédszünetig 120 szá­zalék mutatta délelőtti jó munkáju­kat. Ebédután még serényebben dol­goztak. Közben egy percre sem fe­ledkeztek meg a minőségről. Egye­nes, szép falat hagytak maguk után. A műszak végeztével a vállalt 1100 tégla helyett fejenként 1300-at dol­goztak be s az épületen a terve­zettnél hat mé:errel hosszabb falat készítettek. A fiatalok jó munkájának híre már napközben eljutott a többi mun kaihelyre is. Az 520-as épületen a 12 tagú Horváth kőművesbrigád — amely az elmúlt hónapban száz szá­zalék alatt dolgozott — elhatároz­ta. nem hagyja magát. Amellett, hogy tervüket 125 százalékra telje­sítették, a múlt hetekben mutatkozó minőségi hibákat is megszüntették: A fal-csatlakozásnál nem hagytak hézagot, a válaszfalakat is kifogás­talanul kötötték a főfalakba. A forradalmi hét első napja a győzelem napja volt a kenderföldi építkezésen. A fiatalok példája nyo­mán nemcsak a jók dolgoztak az ed­diginél is jobban, c.sökkent a száz­százalék alatt teljesítők száma is. Hajnal Lajosné Üzemorvosi rendelőt kapott a Komlói Szénbányászati Tröszt Bányagépjavító Üzeme Ünnepi mű-zakokkal készülnek november 7-re az Islván-akuai bányászok Hétfőn reggel az István-aknai bá­nyászok is csatlakoztak a Ganz- gyár és a Tatabányai Szénbányásza­ti Tröszt kezdeményezéséhez. Röp- gyűlésen megfogadták, hogy ünnepi békeműszakokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára. A műszaki vezetők géretet tettek, hogy az eddiginél job ban biztosítják a műszaki feltétele­ket, következetesen harcolnak a dol­gozók által felvetett problémák, hi­bák kijavításáért. A dolgozók meg­fogadták, hogy a munkaidő teljes kihasználásával harcolnak a lema­radás pótlásáért, a tervek teljesítésé­ért. A röpgyülésen a pécsszabolcsi út­törő-zenekar köszöntötte a bányászo­kat. A Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége baranyamegyei szerve­zetei az idén is az ok­tatási formák egész sorának megszervezésé vei akarják elősegíteni a dolgozó nők ezrei po liűikai és általános mű veltségének fejleszté­sét. Oktatásunk az egész megye területén novemberben kezdő­dik. Az MNDSZ oktatá­sain minden leány és asszony tanulhat, ha nem is tagja szerveze­tünknek. — MNDSZ- vezetőségeink városiban és falun fogadják sze­retettel azokat az asz- jzonyokat, lányokat, akik a tanulás jelentő­ségét megértették és az MNDSZ oktatásain részt kívánnak venni és a legjobb tudósuk­kal segítsék tanulásu­kat. Nőnevelőink ke­ressék fel asszonytár­sainkat, hogy minél többen vegyenek részt az oktatáson. Olvasóköreink anya­gát a Nők Lapja min­den héten folyamato­san közli. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy az asszonyok mindig a legidőszerűbb kérdése­ket vitassák meg az olvasókörökön. Figye­lembe vesszük az asz- zonyok kívánságait is, hogy miről szeretné­nek Leginkább hallani. Olvasóköreinket le­hetőleg békeházak la­kóinak lakásán, MN­DSZ helyiségben, élen­járó dolgozó házánál szervezzük. Igen he­lyes, ha diafilmek ve­títésével tesszük szí­nesebbé köreinket. Ismeretterjesztő elő­zd ás ok a: Pécsett. Kom­lón, Mohácson, járási székhelyeken és na­gyobb községekben tar­tunk. A színvonalas előadások megtartásá­ról a Társadalom- és Természettudományi Is meretterjesztő Társu­lat gondoskodik. Szer­vezeteink feladata, hogy ezekre az előadó sokra mozgósítsák a nőket, A Szülők Iskolája ko- moly Sfgí'séget nyújt a szülőknek, elsősor­ban az édesanyáknak gyermekük nevelésé­hez. Közelebb hozza egymáshoz a szülőket és a pedagógusokat, le­hetőséget ad nekik, hogy a gyermekek ne­velésének problémáit együttesen oldják meg. A Szülők Iskolá­ját minden óvodában, általános- és középis­kolában meg kell szer­vezni. Az MNDSZ és a Szülői Munkaközös­ség feladata az, hogy minél több szülőt, asz- szonyt vonjon be a Szülők Iskolájába, hogy ezzel is előre vi- Hyük a jövő nemzedék szocialista nevelésének ügyét. — A gazdaasz- szonvkörök sok­irányú munkáiénak egyik vagy másik ré­sze csaknem minden nőt érdeke], mert min­dennapi munkájukhoz ad segítséget. Ebben az évben hét kii'önböző gazdaasszenykört ind’-­tunk: 1. háztáji zöld­ségtermelés, 2. barom­fitenyésztés, 3. növen­dékállatok nevelése, 4. termeljünk sok teje', 5- gyermekjátékkészí­tés, 6. népihímzés. 7. szabás-varrás, ízléses öltözködés. A gazda asszony körö­ket kultúrotthonotoban szervezzük, ahol nincs kultúrotthon, az MN- helyiségében vagy a tanács által kijelölt helyisé^Vor, ^ . asszonvkö’-ben való részvételért semmiféle tagsági vagy egyéb dí­jat szedni nem lehet. Egy gazdaasszonyköri foglalkozás 5—6 hét, heti egy alkalommal 2- 3 órát vesz igénybe. Ez lehetővé teszi, hogy többirányú érdeklődést is ki tudjanak elégíte­ni vezetőségeink és az uszonyokat legjobban érdeklő gazdaasszony­körőfcet a téli hóna» pókban egymást kö­vető időben megren­dezzék. Az MNDSZ vezető­sége tegyen meg min­dent annak érdekében, hogy az asszonyok jól érezzék magukat eze­ken a foglalkozásokon, ha kultúrotthonban tartják, vegyenek részf az asszonyok a kul- túrotthonok életében és népszerűsítsük a Sza­bad Föld Téli Esté­ket, irodalmi előadá­sokat és a műsoros es­téket. Igyekezzünk mi­nél több asszonyt be- ' vonni az orosz nyeív- anfolyamokra, ame­lyeket falun ugyancsak a kultúrottíhonokfoan L-tanaik. Az MNDSZ asszo­nyok törődjenek a**a! is, hogy a kultúrotthon tiszta, csinos és barát­ságos legyen. Tegyék virágokkal, hímzések­kel otthonossá a kul­túrotthon helyiségeit, hogy a dolgozók jól' érezzék magukat és szívesen járjanak oda. Az egész vezetőség közös erővel vegyen részt az oktatási fel­adatok végrehajtásá­ban. Az MNPSZ-köz- pont által kiadott tájé­koztató az 1953—54-es oktatási évre ehhez nész'etes’hb útmu­tatást ad. Újból és új­ból tanulmányozzák át vezetőségeink és en­nek alapján szervezzék oktatásainkat MNDSZ vezetőségeink érezzék át azt a nagy felelős­séget, amelyet az ok­tatási feladatok sike­res megvalósítása rá­juk hárít. Tanulnunk kell, hogy szebb, kultúráltalak, gazdagabb legyen éle­tünk és méltóan ve- hessük ki részünket abból a hatalmas építő munkából, amely ér­iünk, gyermekeinkért folyik. Tanulnunk kell. hogy virágzó, boldog erős országot teremt­sünk s azt meg is tud­juk tartani magunk­nak. a dolgozó ma­gvar népnek. Bognár Katalin m. okt. felelős, A MILLIOMOS KTSZ November 2-án, hétfőn adták át rendeltetésének a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt Bányagépjavító üze­mének az elsősegélynyujtó-helyet, amely egyben üzemorvosi rendelőül is szolgál. Az elsősegélyhely három hordággyal, mentőszekrén/nyel, ké; mosdóval és íróasztallal van ellát­va. Fehér, olajjal festett falai, búto­rai barátságos képet kölcsönöznek a szobának. Néhány nap múlva megérkeznek a megrendelt orvosi műszerek, egy müszerszekrény, egy fektető, meg­kezdődik a meleg vízszolgáltatás és megérkezik majd az üzemorvos is. A bányagépjavíló üzem dolgozóinak munkáját nagyban megkönnyíti majd az üzemorvosi rendelés. Nem kell kilépniök még az üzem területéről sem, hogy elsősegélyben vagy gyógy­kezelésben részesülhessenek. A ren­delőben az orvoson kívül az üzem vizsgázott vöröskeresztes segélynyuj- tói teljesítenek szolgálatot. Az elsősegélynyújtó üzemorvosi rendelőt november 2-án ünnepélyes röpgyülésen adták át a dolgozók­nak, akik az eddiginél jobb munká­ra tettek fogadalmat. Társadalmunkban a szebb és boldogabb jövő­höz, a felemelkedéshez vezető egyedüli helyes út a szövetkezés. Ezt tartotta szemelőtt 1949-ben az a 15 dolgozó is, aki — Pé­csett elsőnek — megala­kította a Pfcsi Faipari Kisipari Szövetkezetét. A párt és a kormány nemcsak megmutatta a fel emelkedéshez vezető utat, hanem komoly pénzössze­gekkel is támogatta azo- aat, akik erre az útra tér­tek. „Tizenöten alakítot­tuk meg a szövetkezetei — mondja Lukács János elvtárs műszaki vezető. — Amikor megindultunk, az állam rendelkezésünkre bocsátotta az állami köz­műhelyt teljes gépi felsze relésével együtt. Kezdet­ben csak tapogatóztunk, de a párt és a kormány állandóan segített. Egyre többen és többen látták azt, hogy a szövetkezet­ben könnyebb a megélhe­tés. A munka során egy- bekovácsolódtunk, segítet tünk egymásnak és együt­tes erővel harcoltunk az­ért, hogy szövetkezetünk valóban jó példaként áll­jon a pécsi kisiparosok előtt." Munkájuknak meg is lett az eredménye. A szö­vetkezet létszáma gyorsan nőtt. A kölcsönvett gépe­ket is visszaadták a Köny nyűipari Minisztériumnak és helyükre az újonnan vásárolt gének kerültek. Az állam állandó munkát biztosított és biztosít az­zal, hogy a Bútorértéke- sftő Vállalat részére is szállít a szövetkezet. A szép eredmények el­érését elősegítette a mun­kaverseny. Ezen a terüle­ten eleinte komoly nehéz­ségekkel kellett megküz- deniök. Nem volt könnyű feladat a még nemrég egyénileg dolgozó kisipa­rossal megértetni a mun­kaverseny jelentőségét és az abban való részvételt. A versenymozgalom elő­ször az augusztus 20-ra tett felajánlások során bontakozott ki igazán. A pártszervezet és üzemi bizottság tovább fokozta ezt a lendületet és aug. 20. után új vállalások születtek és kialakult a brigádok versenye. A ver­senyt havonként rendsze­resen értékelik és az eredményeket faliújságon tudatosítják a dolgozók­kal. A szövetkezet szeptem­beri tervét 159 százalék­ra telíesítette. A Kossuth brieád 214 százalékot, a Petőfi-brigád 159 százalé­kot, a Törekvés-brigád 133 százalékot, az envvező brigád pedig 261 százalé­kot ért el. Az enyvező bri­gád vezetőíe, Kohlman János e'vtárs így számol be munkáinkról: „Munka pióH megbeszéljük a napi fplpr’'‘ot és azonnal hoz- zá'átunk annak maradék­talan végrehaitásához. 52 éves vagyok, de örömmel végzem a munkám, és pé'dám magával ragadia a többieket is. Szeretnek és megbecsülnek, meghal] gatiák tanácsaimat, és ha helves az. el is fogadiák őket. A múlt hónapban brigádom tapiai. Reizinger József ás SehnnVer Rá.n­dor 2200 forintot kerestek egyenként. A brigád no­vember 7-re azt a felaján­lást tette, hogy állandó 100 százalékos minőségi termelés mellett eléri és megtartja a sztahánovista szintet." Kiváló eredményt értek el az egyéni versenyzők is. Véer József 176, Cza- kó János 159 és Somogy- vári László 182 százalé­kot teljesítettek szeptem­berben. A többtermelés mellett azonban nem feledkeznek meg a minőségről sem. A szövetkezet fennállása óta még minőségi kifogás nem volt és minőségi köt­bért még egv fillért sem kellett fizetniök. A válla­latok és közületek nagy elismeréssel nyilatkoztak készítményeikről. Az új kormányprogramm után a szövetkezet a döntő súlvt a helyi szükségletek ki­elégítésére helyezte át és így Pécs, valamint a me­gye lakosságának módjá­ban áll megismerkedni a Pécsi Faipari Kisipari Szövetkezet kiváló gyárt­mányaival. A szövetkezet do'Gozól szabadidejükben kielégít­hetik kulturális igényü­ket. szakmai továbbkép­zést nyerhetnek, Megve- szerte ismert énekkar, tánccsoport és színjátszó csoportjuk van. Hatalmas könyvtáruk a szovjet és a magyar irodalom kiváló alkotásaival áll a dolgo­zók rendelkezésére. A Szpartakusz sportegyesü­letben is sok dolgozó hó­dolhat a neki éppen ked­venc sportágnak, A sző­L/C set ^-vezetos vetkezéL-tfezetősége terv­bevette a szakmai tovább képző- és a szakmai rajz­tanfolyamok beindítását, hogy ezzel is elősegítsék a több és jobb termelést, a dolgozók szakmai tudá­sának fejlesztését. A hosszú, fáradságos, de eredményes út után éléi a fejlődés egy je­lentős állomásához — mii liomos szövetkezetté vál­tak. Hatalmas műhelyeik­ben korszerű gépek za­katolnak és vidám mun­ka folyik. Ahogy szépül életük, úgy szépül és bő­vül szövetkezetük is. 800 ezer forintos beruházással emeletet húznak műhe­lyükre. Uj, korszerűen be­rendezett fürdő, ebédlő, férfi és női öltöző szol­gálja majd a dolgozók egészségvédelmét. Hatií- mas gőzölő és szárító se­gíti elő majd azt, hogy a dolgozókait minőségileg kifogástalan bútorokkal lássa el a szövetkezet. Megváltozott életük és egyre szépülő jelenük még szebb és boldogabb jövőt igér. Schauker Sándor elvtárs kislánya így szá­mol be erről egyik iskolai dolgozatában: „Édesapám élete is megváltozott. Ma már ő is a társadalom hasznos, építő tagía. Mun­káját megbecsülik. Ezt bizonyít í a az a sók-sók könyv és más jutalom, amit odahaza őriz. Büszke vagvok édesapámra, mert ő is egvik kiváló katoná­ja annak a harcnak, amely a szebb és ^Mo- gabb jövőért folyik." SsaLi járna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom