Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

2 NAPLÓ 1953 NOVEMBER 1 PÁR 7 ÉS PARI ÉP 11 ÉS Érdemes Komlón bányásznak lenni Ülést tartott az MDF pécsi Járási választmánya Az MDP pécsi járási választmá- nva szombaton délelőtt ülést tar­tott. Megvitatta a járás termelőszö­vetkezeteinek helyzetét, a megszi­lárdítással kapcsolatos feladatokat Második napirendi pontként a Köz­ponti Vezetőség június 27—28-i ülé­sén hozott határozat végrehajtásá­nak eredményeit és feladatait tár­gyalták A választmány vitával kez­dődött. mert a választmány tagjai előzőleg már írásban megkapták a járási pártbizottság beszámolóját és ígv a helyzet alapos ismeretében szólhattak a kérdésekhez A járási pártbizottság írásos be­számolója megállapította, hogv a járás terű étén a termelőszö­vetkezetek jelentős eredménye­ket értek el, kalászosokból magasabb a termésát­laguk mint az egyénileg dolgozó pa­rasztoké. fejlődéi van a vezetés szín vonalában, a szövetkezeti demokrá­cia betartásában, egves helyeken, különösen a sertéstörzsek szaporodó sában jó eredményekről lehet szá­mot adni. A járás pártszervezetei, kommunistái ezeket az eredménye­ket az ellenség elleni harcban érték el és a tsz-ek megszilárdulása is nagyrészt annak tudható be. hogv kisöpörték a kulák és egvéb ellen­séges elemeket sok termelőszövetke­zetből A pártbizottság jelentése az ered­mények mellett — mint a vita so­rán a hozzászólások erre rámutat­tak .alaposan feltárta a hibákat is és végre tiszta képet adott erről is “ A hibák alapja a termelőszövet­kezetekben a vezetés gyengesé­gének, következet'enségének tud ható be é« ebből f»kad a laza munkafegye­lem. az ellenséges elemek megtö­rése. az alapszabály be nem tartá­sa A másik hiba. hogv «ok 'ermelő szövetkezetben nem érvénve®iil* megfelelően a szövetkezeti demokrá cia egyrészt a helvi. másrészt pedig a felsőbb állami szervek hibáiábó1 Ezekhpz a hibákhoz hozzá iá rult. hogv a iárás gépállomásainak na­gyobb része a sarát vezetési gyen­geségük miatt, nem adnak megfe­lelő segítséget a termelőszövetkeze­teknek de n°m kismé,'tékben járul hozzá a hibákhoz az, hogv a termelőszövetkezetek pá rtszerveze- tei többségükben különösen minő­ségileg nem töltik be feladatukat A pártválasztmánv sokrétűen be­szélte meg az eredményeket, a hiá­nyosságokat és ezek alapján liagvta jóvá. illetve bővítette ki a határo­zatot. A vita során sok fonio« és több alapvető kérdésre hívta fel a vá­lasztmány a pártbizottság figyelmét és utasította hogv ezekkel foglal­kozzon a jövőben többet, alaposab­ban. A jelentésből kimaradt — ala­pította meg a választmány — a középparasztokkal, az egyes tí­pusú termelőszövetkezetekkel való fokozott foglalkozás és csak á talánosan veti fel a pártmunka megjavítását. A választmány ezeknek az alapvető kérdéseknek határozatba való hozá­sa mellett döntött. A hozzászólások részletesen elemezték a járás hely­zetét és több fontos kérdésre irá­nyították rá a figyelmet. A választ­mány tagjai elmondták, hogy az ed­diginél körültekintőbben kell foglal kozni a termelőszövetkezeti gazdál­kodás jövedelmezőségét emelő helyi lehetőségek kihasználásával, halas­tavak létesítésével, gyümölcsösök és szőlők telepítésével, mert ..erre a já rás területén nagvobb lehetőségek vannak, mint gondolnánk.“ A választ mánv bírálta a pártbizottság mun­káját. mert egves fontos kérdések megoldása, elintézése oktalanul hosz szú ideig elhúzódik, ami nem segíti elő a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását A választmány nyomatékosan fel hívta a pártbizottság figyelmét, liogv az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani e’snsorban az állami szerveknek a dolgozók jo­gos panaszainak gyors elintézé­sére, az olvao tűrhetetlen állapot meg­szüntetésére. hogy például Ócsárdon két éve ..készül1* egy kút. amelv a mai napig sem kész és ez a huza­vona károkat okoz az állattenyész­tésben a munkában. A vita elemez­te az őszi szántás-vetés lemaradásá­nak okait is és a választmány meg­állapította. hogy elsősorban az. ócsnrdi és a koz úr mislenyi gépá’lomások munkáját kel! megjavítani, mert például az ócsárdi gépállomá­son tűrhetetlen szervezetlenség van a vezetésben. ..mindenki parancsol, de senki sem felel semmiért“. A ve­tés meggyorsításának döntő feltéte­le a politikai munka megjavítása, a kommunisták példamutatása, az asz- szonvok. a családtagok bevonása az őszi munkákba, a fiatalok mozgósí­tása a sornnlévn feladatokra Fnél kid nem lehet sikeres a munka*' — állapította meg a választmány és ez biztosítja, hogv jggkésőbb november T-ig befejeződjön a vetés A választmány arra is határozatot hozott hogv a lövőben nem csak a választmányi ülésen.hanem a két választmányi ülés között is aktíy munkát végeznek a választmány tagjai, mert e téren eddig hibák vol tak. A második napirendi pont írásbeli beszámolója megállapította: Az augusztus 30-i pártváfnszt- mányi ülés óta javult a pártszer­vezetek munkája a járás terü­letén. Rendszeresebbek a taggyűlések, az előkészítés jobb. alaposabb, eredmé nyék vannak a kollektív vezetésben úgy a járási pártbizottságon, mint az alapszervezetekben, a járási párt bizottság több segítséget ad az alap szervezetek munkájához. A pártvá­lasztmány megállapította, hogy a járás kommunistái a terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sában jó munkát végeztek, mert első sorokban harcoltak a közös vagyon megvédéséért, a közös ügyért és vereséget mértek az el enségre. Az elmúlt választmány óta mind a járási pártbizottságon, mint az alap- szervezetekben fejlődött a bírálat és önbírálat, amely elősegítette a hi­bák, a helyenként előfordult kis- királyoskodás, önkényeskedés fel­derítését. megszüntetését. Az eredmények mellett — állapí­totta meg az Írásos beszámoló — ma is jelentős hibák vannak a járási bizottság munkájában, mert a járás területén az őszi munkák, a begyüj tés nem halad olyan ütemben, mint ahogy azt a párt és a kormány hatá rozatai előírják. E hiba azért van a járás terü'e- tén. mert még mindig nincs a politikai munka, az egyes embe­rekhez szóló agitáció sem a járá si pártbizottság, sem az alapszer- vezetek munka iának homlokte­rébe. A népnevelők csak egyrésze végez még állandó felvilágosító munkát. A járási pártbizottság beszámolója hi búkat, fosryatékosságokat állapított meg a kollektív vezetés területén is, mert e téren annak ellenére, hogy van feilődés. elmarad a követelmé­nyektől Nem folvik következetes harc még egves pártszervezetekben a bírálatban felvetett hibák kijaví­tásáért, a párttagokat több helyen még mindig nem tájékoztatják a ve­zetőség munkájáról és ez ellen a já­rási pártbií ottság sem folytat meg­felelő harcot. A pártoktatás miltv.ká fában is komoly fogyatékosságók vannak, a bevont hallgatók csak egy része ielent meg a foglalkozásokon. E hibák azért vannak — állapí­totta meg a beszámoló — mert a járási nártlözottság munkájában az utóbbi időben háttérbe sző­rűd a Központi Vez.etőség hatá­rozatának végrehajtásáért folyó munka és gazdasági kérdések kerültek zömmel előtérbe. A Központi Vezetőség határozata végrehajtásának eddigi eredménvéit ős fogyatékosságait elemezték a vi­ta során. A választmány elfogadta 8 második napirendi pont határoza­tát. amely az eredményekből és a hiányosságokból fakadóan részle­tesen megszab ia a pártbizottság előtt álló feladatokat. Az új bányászokkal vaté !ó foglakozás egyik legfőbb feltétele a munka meg avítésának István-aknán is A ..Szabad Náo" október 27-1 ve­zércikkében bírálta István-aikna üzemvezetőségét, mert elhanyagol­ják a biztosítást, különösen a fejtés' kijáratoknál. Megállapította, hogy Pécsett ..bár spkezer dolgozó jött a bányába, jelentős részük el is ment s most valóban munkaerőhiánnva’ küzdenek. Nem is csoda, hisz nerr foglalkoznak az új dolgozókkal.. Ha az új munkásoknak csak egv ha> madát sikerült volna megtartaniok ma elegendő bányász dolgozata az üzemben __" A „Szabad Nép" bírálata elsősor ban István-aknára vonatkozik A TI szint III. nyugati keresztvágatának fi-os *eleoi alapvágatában például. — ahol a Kovács csapat csillései szállft- 1ák a szenet, >— keresztberakott desz­kákkal támasztották meg a tort tám­lákat, úgy. hogv még a csille is ne­hezen fér el alattuk. Ez a hányássá- nemcsak a csillézést akadályozza, de körmven lehet balesetek okozója is. Elh'-'nyun'o't a|snv>íu»iok a rossz ál'nnn'hiii lévő kijáratok • termelést is akadályozzák A Dob- sza' brigádnak naponta több órát kell kitöltenie a gurító és az alap- vágat rendbehozása érdekében, mert az elhanyagolt gurítóban és alapvá­gatban nem megy a szállítás, nem tudják a csilléket eltólni. Szerda dél­után is így volt, és elment Dobszai Mihá'vnak meg két termelő vájárjá­nak fél műszakja. Ezek után nem is csodálható, hogy a Dobszai-brigád, amely máskor 70—75 csille szenet tudott kiadni, szerdán délután, ■— mivel hat termelő vájárja közül ket­tő csak fél műszakot dolgozhatott — csak 41 csillét tudott termelni. Az István-aknai üzemvezetőség el­ismeri, hogy rosszak a fejtési kijá­ratok és alapvágatok. „De mit csi­náljunk — mondják — a fenntartás­hoz is munkások kellenek, nekünk meg létszámhiányunk van". — Va­óban nehéz a helyzet, munkaerő- hiány van István-aknán. Minden szükséges hét földalatti dolgozó he- yett csak hat van meg, a hetedik uányzik. Ez a hiányzó hetedik pedig 'pp elég lenne arra. hogy a fenntar- *ő munkákat mindenütt elvégezhes­sék. Ez igaz. De vájjon miért van munkaerőhiány István-aknán? Az- ’ért. mert nem foglalkoznak jól az "’i dolgozókkal. A rossz, gyakran durva bánásmód ermészetesen elriasztja az új dol- 'ozókgt. A legtöbben vidékről kerül­jek a bányába, szokatlan munkakö­rülmények és sok új nehézség közé baráti, segítő kezet várnak, e helyett öbb esetben szidást kapnak. Hogv mennyire így van ez, azt a statiszti­kai adatok is bizonyítják: júliusban '5 földalatti dolgozót vettek fel, eb- ’ől 43 önkényesen eltávozott, augusz usban 57-et alkalmaztak, eltávozott ifi, szeptemberben felvettek 74-et. »ltávozott 42. Egész évben így ment 'stván-aknán. Ha csak az ezévben elvett dolgozók többségét tartják neg, akkor István-aknán ma nem 'enne munkaerőhiány. A sok hiba melleit tapasztalható némi javulás is. A vájárok közül, ha nem is sokan, de már vannak, akik tettek felaján- ást arra, hogy a hozzájuk beosztott dolgozót patronálják, szeretettel bán­nak velük, jó bányászokat nevelnek belőle. Tra.jnár Imre elővájási csa­patvezető például lelkiismeretesen tanítja a hozzá beosztott Glokocs Jó­zsef csillést. Türelemmel muta'tja neki a lapátfogástól kezdve az ösz- ;zes munkafolyamatokat, durva szó­val soha nem illeti, néha még ügyet­len, tapasztalatlan csillését. Glokocs József szereti is vájárját, lelkesen dolgozik, s neki is nagy része van abban, hogy már szerdán két méter­rel túlteljesítették 25 méteres elő­vájási és bővítési havi tervüket. A Trajnár-csapat példája bizonyítja, hogy ott, ahol jól foglalkoznak az új dolgozókkal, jól megy a tervieljesítés 18. Tehát az új bányászokkal való jó fog alkozás _ egyik legfőbb feltétele Ist­ván-aknán is a munka megjavításá­nak. Ezzel elérhető az is, hogy ne ’egyen létszámhiány, a fenntartási 'érvét teljesíthessék és jelenlegi 20.9 százalékos lemaradásukat behozzák, a negyedik negyedéves tervet pedig ‘eljesíthessék István-akna bányászai A terv teljesítéséhez azonban sok­kal nagyobb javulásra van szükség. A vájárok közül tettek ugyan feí- liánlást az új dolgozók patronálásá- ra, de nagyon kevesen, minden hét uáiár közül egy. A patronázsmoz- galmat kellene elsősorban is kiszé- 'esíteni ahhoz, hogy mindenütt javu- ás legyen. Nagy munka vár itt az üzemi bizottságra. Az István-aknai üzemi bizottság eddig még nem so­kat tett a patronázsmozgalom érde­kében, — Gvánó Vince ÜB elnök elv társ még azt sem tudja, hogy há­nyán vesznek részt benne — most már itt volna az ideje, hogy a pat- ronázsmozgalom élére álljon. A patronázsmozgalom fontosságá­ra való tekintettel helyes lenne, ha az István-aknai üzemi bizottság kü­lön faliújságot létesítene erre a cél­ra, több faliujságfelelőst nevezne ki és aktívákat bízna meg azzal, hogy ló és rossz tapasztalataikat megír­ták. A rossz példák kiteregetése bi­zonyára elvenné a kedvét a megbí­rált vájároknak attól, hogy a hibá­kat folytassák, a jó példák népszerű sítése pedig segítene abban, hogy a patronázsmozgalom István-aknán is fellendüljön, a munka biztonságo­sabb legyen és a 20.9 százalékos le­maradást a legrövidebb időn belül pótolják, Uacjnar László Több mint négy hónapja jöttem Komlóra Rudolf-bányáról. Nemcsak én egyedül, a borsodi szénmedencéből, még sokan mások is. Azóta közülünk egypáran fogták magukat és visszamentek régi mun­kahelyükre. Volt olyan idő, amikor magam is feleségemmel együtt arra gondoltam, hogy visszaköltözöm. Mart amikor a toborzó Komlóról be­szélt, úgy adta elő a helyzetet, hogy aki áthelyezéssel jön. az azonnal la­kást kap. És amikor a családunkkal együtt Komlóra jöttünk, az Elszál­lásolási Vállalatnál azt sem tudták hirtelen, hogy hová tegyenek. De az­ért egy kis szobát mégis csak adtak, bár két-három napot igénybe vett, míg ezt is tudták biztosítani. Voltak olyanok, akik már az érkezéskor visszafordultak, mert azt várták, hogy azonnal új lakásba költözhetnek. Voltak olyanok is, akik vártak egy- két hónapot és mivel nem kaptak még új lakást, leszámoltak és elmentek. Én is sokat beszélgettem a feleségemmel, hogy érdemes-e várni? De aztán egy vasárnap délután felmentünk Kökönyösbc, ott ahol az új városrész épül, és megnéztük Kenderföldet is. Láttuk, hogy az Elszállá­solási Vállalat valóban nem hiteget, mert sok ház tető alá került már. De más is visszatartott. Én a bor sodi szénmedencében már több bá­nyában megfordultam, mint csillés. Tudom, hogy nem könnyű bányász­nak lenni. Hallottam én már otthon is Komlóról, és úgy képzeltem el, hogy itt talán nehezebb munka foly'k. mint bárhol másutt. Tévedtem, mert szinte meglepődtem, amikor leszálltam a bányába, hogy mennyi gép van, s mennyivel könnyebb a csilléseknek a munkája. Több, mint egy hónanja, hogy elkezdtem dolgoz d Komlón. Arra gondoltam, hogy már hat éve dolgozom bányában, miért ne lehetnék én is vájár. Most jöttem Rudolf-bányáról, ahol az ügyeimet intéztem és ott azok. akik visszamentek, rögtön azzal fogadtak, hogv érdemes volt ittmarad­nom Komlón? Én is kérdéssel válaszoltam nekik, váljon szüleiknek a régi rendszerben hány öt hónapot kellett várniok, hogy legalább egy fészerhez jussanak. Mert nekem csak öt hónapot kellett várnom és tudom. — ahorv az Elszállásolási Vállalat falitábláján láttam, — hogy énnekem is Ken­derföldön vagy Kökönyösön egy szép lakás jut novemberben. HOFFMANN ELEMÉR csillés, Kossuth-akna, II. üzem. A tfchnolóuiai fesye’em következetes betartásával csökkenteni lehet a selejtet a Porcelángyárban is A Pécsi Porcelángyár dol­gozóira nagy feladatok hárulnak a kormányprogramul megvalósításá­ban. 360 tonna edényt kellett volna gyártaniok a negyedik negyedévben De ezt a mennyiséget a minisztéri­um utasítására 420 tonnára kell nö­velniük. A gyárban szorgos munka folyik A kemencékből egész napon át szállítják a kiégetett porcelánokat. Valamennyi porcelánedény az osz- tályozóba kerül, amely egy hatal­mas, oszlopos csarnok, tele ládák­kal, porcelánokkal. Ezrével sorakoz­nak itt a tányérok, leveses, sültes. süteményes tálak, csészék, csésze­aljak, sólartók, kávéskészletek, ét­készletek. Az osztályozóban majdnem kivétel nélkül nők dolgoznak nagy kéz­ügyességgel. Egy-egy kezükbe öt­hat bögrét fognak egyszerre. Gyor­san megvizsgálják és osztályozzák. A bögrék és az edények egy része — sajnos, csak a kisebbik része, — I. osztályú áruként hagyja el a gyá­rat. Más részét, '— az olyanokat, amelyeken alig észrevehető csorbu­lás, vagy mázolási hiba van, II. osztályúnak sorolják. A harmadosz- lályún már eléggé szembetűnnek a hibák, a negyedosztályú edényeket pedig már csak csökkentett értékkel szállíthatják el a kereskedelemnek. Sajnos, ebből van a legtöbb. Az osz­tályozó dolgozóinak sok bosszúságot okoz, hogy olyan edény is bőven akad, amelyet már sehova sem le­het osztályozni, • csak a szemét­dombra. A minőségi hibák legnagyobb ré­sze az égetők és mázolok felületes munkájából fakad. Az osztályozó egyik részében le- vesestálakat halmoztak fel. — Hat ovális alakú tál sorakozik a földön egymás mellett, lefedve. Kalmár Er­nő, az osztályozó és csiszoló csoport vezetője hiába próbálja szépszeré­vel levenni a tálak fedelét. Fakalapá­csot vesz és ezzel segít magán. A hat tálból csak kettőt sikerül úgy szétszednie, hogy ne tegyen kárt a tálak minőségében. Nem is ő te*t kárt, hanem a mázolok, mert nem kenték azokat be elég gondosan ton- hidráttaj a mázolás u‘.án. A gondat­lanság által okozott hibát már csi­szolással is nehéz helyrehozni, a négy levesestálat csak II. osztályú­nak sorolhatják. Nem ritka az olyan eset sem, hogy az öntöde dolgozói „szárazon" ragasztják fel a tálak és bögrék fü­leit. Ugyanis megvan egy bizonyos fok, amikor legkönnyebben és leg­jobban végezhető el ez a munka. A füleket egyidőben kell önteni a tá­lakkal, különben a ragasztás elvá­lik, az edény pedig selejtes lesz. Az ilyen „szárazon ragasztott" edé­nyek nagyrésze szemétdombra ke­rül. Azokat a tányérokat és tálakat sem lehet használni, amelyek nagy­részt a mázoló hibájából, megreped­nek és égetés közben szétnyílnak, mint a rózsa. Nem kellene kiégetni sem ezeket az edényeket, ha a má­zoló dolgozói lelkiismeretesen olajoz­nák és meggyőződnének a zsengéié« után hozzájuk kerülő edények épsé­géről. Mivel erre csak igen kevés gondot fordítanak, feleslegesen pa­zarolnak a repedt edényekre mázt, feleslegesen szállíttatják, égettetik és osztályoztatják azokat dolgozó társaikkal. A felületes munka követ­kezménye : október 29-én a 9028 típusú 1164 darab tányérból 328 vált selejtessé, 132 pedig teljesen használ hatatlan lett, össze kellett törni és a szemétdombra szállítani. Ugyan­ezen a napon 708 darab csemege­tányérból 66 darabot kellett össze­törni és 223 darabot a selejt közé tenni, tehát a tányérok majdnem 50 százalékát! Ezeket az edényeket a II. számú gázkemencében égették. A sok selejt egyik oka: nem rakták elég gondosan a kemencébe az edé­nyeket. Október 29-én 139 sültestálat is szállítottak az osztályozóba. Az égetés az egyik körkemence dolgo­zóinak munkája volt. A 139 tálból 14-et kellett összetörni és 31 volt selejtes, amelyet csak csökkentett értékkel szállíthatnak el a dolgozók­nak. A tálak több mint 30 százaléka tehát selejtes volt. Rengeteg példa található még. Csak egészen rövi­den: október 28-án a körmenecéből szállított 6381 darab bögréből 4348 selejtes volt, 243 darabot össze kel­lett törni, mert kicsorbult, vagy le­vált a füle, rozsdafoltot kapott, stib. Szeptemberben a terv túlteljesíté­se mellett 2.5 százalékkal a meg' tűrt alatt — 7.5 százalék volt a Por­celángyárban a selejt. De a sorozatos minőségi hibák arra figyelmeztetnek jobban kell ügyelni a gyárban is 3 gyártmányok minőségére. Egy ki­sebb kerámiai üzem napi termelését tehetné ki. csak a 29-én összetört szemétre dobott — porcelánedények mennyisége. Ezen a napom 778 nagy' tányért, 90 teáscsészét és 243 bögrét voltak kénytelenek összetörni a* osztályozó dolgozói — használhatat' lanságuk miatt. Alics János elvtárs, a gyár igazga' tója azt mondta: — Túlságosan feszített a tervünk’ Ennyi edényt jóminőségben gyért®' ni — tűrhetetlen követelmény. Ha az igazgató ígv véieke' dik, valóban nem lehet javítani 3 munkán. De ha az igazgatótól kezd' ve minden műszaki, művezető, me?' tor és csoportvezető hűségesen őt' ködiik a technológia betartásán, ha lekiismeretes munkát követel a be' osztott dolgozóktól, igenis lehet ja' vulást elérni. Ezt a javulást segíts® elő az üzemi párt és szakszervezet is. Mozgósítsák a kommunistákat, 3 szakszervezet tagjait, hogy jobb' minőségű edényeket gyártsanak. V®' zessék be a társadalmi ellenőrzés^ egy dolgozó se fogadjon el társáté' selejtes edényt. A mázolóban és 3 kemencéknél dolgozók pedig na' gyobb gondossággal kezeljék az ed«' nyékét, különösen a zsengélés utá®' amikor az edények a legkényeseb' bek. Ne tűrjék, hogy főleg az ő h1' bájukból emelkedjék a selejt és h®' vonta ezerszámra törjék össze a ha** nálhatatlan porcelánokat! Harsány! Márt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom