Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

1955 NOVEMBER 1 N A P C ö 3 Á Szovjetunió Minisztertanácsénál« és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról" (A határozat első részét előző szá­munkban közöltük.) Liszt és dara 1954—ben a minőségi liszt és dara termelését az 1950. évihez viszonyít­va többi között a következőképpen kell növelni: a legjobb minőségű l'szt termelését 2.8-szeresére, az el­sőrendű liszt termelését 2.1-szeresé- i'e. egyéb lisztfajták termelését 1.6- s teresére. 1956 végére az 1950. évihez viszo­nyítva a következőképpen kell meg­növelni a darakészítő ipari vállala­tok teljesítőképességét: malmok, hántolóüzemek építése, valamint a „Glavmuka" (Malomipari Igazgató­ság) vállalatainak átszervezése és technikai felszerelésének kibővítése útján: a lisztőrlés terén 1.4-szeresé- fe, a darahántolás terén 1.2-szere- sére. A malom és hántolóipar teljesítő­képességének további növekedését azzal kell biztosítani, hogy 1955-ben megkezdik huszonöt malomkombinát tizenegy hántolóüzem és hántoló­műhely építését. Az állami gabona minőségi őrlé­sét végző vállalatok kapacitásának növelése és az állami mezőgazdasá­gi lisztőrlő vállalatoknál gabonát őrölhető kolhozok és kolhozparasztok jobb kiszolgálása érdekében kötelez­ek a szövetséges köztársasági mi­nisztertanácsokat a többi között ar­ra, hogy irányozzák elő az 1954— 1956, évekre szóló tervekben az ál­latni készletgabonát feldolgozó mal­mok mellett raktárak építését har­minc napra elegendő gabonakészlet és tizenöt napi készárukészlet táro­lására. A hengermalmokkal nem rendel­kező vidékeken javítsák meg a ga­bonának lisztre való becserélésével foglalkozó kirendeltségek meglévő hálózatának munkáját. Élelmiszersürítményck A zöldség-, paradicsom-, gyümölcs honzervek gyártását emeljék 1956- han mintegy 2,500.000.000 dobozra. Vagyis növeljék az 1950. évinek 2.7- szeresére, az összes konzervfajták 'hús-, hal-, tej-, zöldség-, párád i- csom- és gyümölcskonzervek) gyár­fását pedig növeljék 4.150,000.000 do­bozra, vagyis az 1950. évinek 2.9- szeresére. Rohamosan növelni kell a gyors- fagyasztott főzelékfélék, gyümölcsök és bogyósgyümölcsök készítését. Je- “'ntősen fokozni kell a gyermekek fámára készülő konzervek gyártá­sát. 1954-ben meg kell szervezni a Csecsernőtápszerek tömeggyártását. „A meglévő üzemek kapacitásának Növelése mellett 1954—1955-ben hoz- ?á kell fogni élelmiszersürítménye- *®t, zab- és kukoricapelyhei, kész­ételeket, mártásokat, körítéseket és k ú lönlege s gyermekéle lmisze reke t Syártó új üzemek építéséhez, ho-gy wkozni lehessen a kész- és félkész élelmiszerek gyártását. Sör, gyümölcsszörpök és üdítő­italok 1934—1955-ben jelentősen növelni ^11 a sör, a gyümölcsszörpök és ás­ványvizek és a rozsból készült üdí- °‘tal termelését. Ezeknek az italok­nak a gyártását a többi között a ^•Vetkező arányban kell emelni: sör 1954-ben kétezerszáz millió, 1955- °en 2320 millió liter, tehát 1954-ben ^1950. évihez képest hatvanhárom j^z-alékos, 1955-ben pedig 81 szá- a*úkos emelkedést érjen el. 1956 végére a Szovjetunió éleim i- ?'6-ripari minisztériuma az 1950. évi- P* képest 2.2-szeresére emelje a vaszelőállító üzemek kapacitását, '•‘-szeresére az ásványvizek, 4.1- ^resére az alkoholmentes italokat gyártó üzemek kapacitását. ®0r> pczsgöfclék, konyakok, likőrök 1954—1955-ben növelni kell a bor- ut konyakgyártást többi között a 0v"etkező aránvban: bor (tízezer li­bben) 1904-ben 30.370. 1955-ben i 80, 1954-ben (százalékban) az évihez viszonyítva, 2.1-szeresé- 1955-ben (százalékban) 1950-hez szonyítva 2.4-szeresére. ”j borászati üzemek építése és meglevő üzemek átalakítása és ki- u°vítése révén 1956. végére 1950- viszonyítva meg kell növelni a : __ 1____ii'.i, •é té Tászati ipar kapacitását 2.7-szere­a pezsgők készítésének kapa­pez.sgoK Kés: fás í 2-5-szeresére. a konyakgyár- ' kapacitását pedig 4.6-szeresre. I rolásának biztosítása céljából jelen­tős mértékben meg kell növelni a hűtőházak befogadóképességét és a fagyasztóberendezések teljesítőké­pességét. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának kötelességévé kell tenni, hogy új hűtőházak építésével, a meglévő hű­tőházak átalakításával és technikai felszerelésük kibővítésével 1954— 1956 folyamán kétszázötezer tonna oefogadóképességű tárolótérrel nö­velje meg a hűtőházak kapacitását is 1956 végére ezt a befogadóképes­séget emelje hé*.százkilencezer ton­nára, szemben az 1953. év elején ren delkezésre álló négyszázhatvanezer tonna befogadóképességgel. 1954—1956. között a hűtőházakban napi tízezer tonnával növelje a fa­gyasztó berendezések teljesítőképes­ségét hús-, halfélék és egyéb élelmi­szerek fagyasztása céljából. Dohányáruk, illatszerek és kozmeti kai cikkek A cigaretta- és szop ók ás cigaretta gyártást 1954-ben kétszázmilliárd da­rabra. vagyis 1950-hez képest 1.6­szeresére, 1955-ben pedig kétszáz- iaenöt milliárd darabra, vagyis 1950 hez képest egy egész hébtizedszere- sére kell emelni. Uj dohányipari vállalatok építésé­vel és a már működőle újjáalakítá­sával. valamint műszaki berendezé­sének kibővítésével a dohányipari vállalatok és a dohányfermentáló üzemek teljesítőképességét a ciga­retta- és szopókás cigarettagyártás terén 1956 végére 1950-hez képest 1.6-szeresére, a dohányfermentálás terén 1.4-szeresére kell emelni. Biztosítani kell 1954-ben a lakos­ság mosdószappanszükségletének tel­jes kielégítését a kellő választék­ban. különös figyelmet fordítva a mosdószappan minőségének, illatá­nak és kiállításának megjavítására. Biztosítani kell a lakosság körté­ben fokozott keresletnek örvendő kiváló minőségi parfőmök és kölnik termelésének a következő arányú növelését: 1953-hoz képest 1954-ben kétszeresére és 1955-ben 2.5-szere- sére. Meg kell jaietani a mosdószappa­nok, az illatszerek és kozmetikai cikkek kiállítását. ízléses bronz- és aluminiumlemezből készült új cím­kéket kell bevezetni. Az élelmiszeripar anyagi- műszaki ellátásáról és az élelmiszeripari beruházásokról Jelentősen növelni keli! a nagytel­jesítményű gépek és automaták ter­melését az élelmiszeripari cikkek termelésével kapcsolatos folyamatos gyors gépesítésének és automat.izá- ’ásának biztosítása céljából. Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot, hogy 1954-ben ötszázhar­minc millió, 1955-ben pedig nyolc­száz miilió rubel értékű technológiai felszerelést gyártson és szállítson a Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riumának és 1956 elejére az élelmi- szeripari gépgyártó üzemek kapaci­tását az élelmiszeripar számára szükséges felszerelések gyártása te­rén 11 milliárd rubelre emelje. Hogy biztosítva legyen azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, ame­lyek az élelmiszerek minőségének ás választékának javítására, a jó és ízléses csomagolásban forgalomba hozott élelmiszerek mennyiségének jelentős növelésére, valamint a ke­reskedelem kultúrájának emelésére irányulnak, a többi között jelentős mértékben fokozni kell a különleges papír- és kartonfélék gyártását. A termo’őkapacitásak növelésé­nek biztosítása céljából az élelmiszer ipari minisztérium számára a beru­házások összegét 1954-ben 8.5 mil­liárd rubelben kell megállapítani (beleértve a hántoló- és malomipar, valamint a takármánykeverék- elő­állító ipart) az 1953. évi előrelátható 4.8 milliárd rubel beruházással szem ben. Jelentősen emelni ken az élelmi­szeripari vállalatokkal kapcsolatos építkezési munkák volumenét azok­nak a szervezeteknek erejéből, ame­lyek a tervbevett építkezések körze­tében vannak. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelés erős fellendülésének biztosítása az összes szovjet, párt és szakszervezeti szer­vek egyik legfontosabb feladata. Ezért a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága kö­telezi a minisztereket, a hivatalok vezetőit, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak elnökeit, — kommunista pártjai központi bizott­ságainak titkárait, a határterületi és területi végrehajtó bizottságok elnö­keit. a határterületi és területi párt- bizottságok titkárait, nyújtsanak minden vonalon segítséget az élelmi­szeripar előtt álló, a lakosság élel­miszerellátásának erős fokozására és az ország éleimiszerbőségének megteremtésére irányuló feladatok teljesítésében, az 1954—1955—1956. évi gazdasági tervek keretében írja­nak elő konkrét intézkedéseket en- -1 ’’stározatnak a feltétlen vég re­jt) ajtósára. Az élelmiszeripari vállalatok és szervezetek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájában mutat­kozó hiányosságokat, minden ere­jükkel törekedjenek a jelen rende­letben az élelmiszertermelés jelentős növelésével, az élelmiszerek minősé­gének javításával és termelési kul­túrájának emelésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesítésére és ezzel biztosítsák, hogy a legközelebbi években orszá­gunkban létrejöjjön a kitűnő minő­ségű élelmiszerek bősége. Miniszteri dicsérő elismerést kaptak az őszi muaká'ian kiváló eredményt elért traktorosok és traktoros brigádvetetök Hegedűs András földművelésügyi miniszter a többi között a következő traktorosokat részesítette dicsérő el­ismerésben: Fembach Antel és Takács György (Szentlőrinci gépállomás) Állami gazdaságok traktorosai kö­zül: Báli László és Mackó Lajos, a beremendi Vörös Csillag á. g. trak­torvezetői, Bauer Lajos és Peti Fe­renc a sátorhelyi á. g. traktorveze­tői. Kis hírek a nagy világból RÓMA Az olasz képviselőházban az ipar és kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének vitájában Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese kiemelte, hogy az ipar- és kereskedelemügyi miniszté­rium költségvetési kiadásai 49-szer kisebb összeget tesznek ki, mint a belügyminisztérium kiadásai és két- százszor kevesebbet tesznek ki. mint a hadügyminisztérium kiadásai. PHENJAN Sajtó jelentések szerint Dél-Koreá- bun nagymértékben elterjedt a gii- mőkór az a-gyve'őcjyuliladás és a lep­ra. Délkoreai hírügynökségi adatok szerint Dél-Koreában jelenleg egy­millióba romsz-ázpzer a giimőkórban szenvedők száma, háromszázezerrel több, mint a múlt évben. bánás hangja hallatszott a semleges részlegektől két kilométerrel észak­keletre lévő egyik amerikai állás irányából. Sűrű füst tört fel. Ugyan­akkor délkelet felől repülőgépek zú­gása volt hallható. Keszoni megfigyelők rámutattak, bogy ennek az amerikai taktikának nyilvánvaló célja a hadifoglyok meg félemlítése és ugyanakkor a részle­gekben garázdálkodó csangkajsek- ista és liszinmnnista ügynökök báto rítása. BERLIN A „Mittag“ című düsseldorfi lap közlése szerint Li Bum Szűk dél­koreai tábornok a közeli napokban Nyugat-Németországbe érkezik, ahol fegyvereket akar vásárolni Li Szin- Man hadserege és rendőrsége ré­szére. ^ hűtőtechnika megjavítása az élelmiszeriparban u . élelmiszerek minőségének meg- L,vitása céljából, a hús-, hal-, az sl.ati zsiradékfélék és az egyéb élei- w^-erek hűtőházi kezelési techni- ,'^nak megjavítása céljából, ya- nrilnt ezen árucikkek megfelelő tó­KESZON Az amerikaiak a semleges nemze­tek őrizetes részlegein kívülről kato­nai nyomás taktikáját alkalmazzák a koreai-kínai hadifoglyokkal szem­ben. Így (klóbcr 28-án 15.28 órakor rob Meghalt Kálmán Imre Paris (MTI) Párisi jelentés szerint Kálmán Imre, a világhírű magyar operettszerző 71 éves korában a fron cia fővárosban elhunyt. \ Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége Í955, október 31-én kibővített ülést tartott amelyen megtárgyalta a politikai bizott­ság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határozatok \égrehajtásáró! és a párt további feladatairól. A beszámo'ót Rákosi Mátyás elvtárs a Központi Vezetőség első titkára tér jesztette elő. Beható vita után a be­számoló alapján a kibővített ülés egyhangúlag határozatot fogadott el. A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1934 ápriliséra összehívja a Magyar Dolgozók Pártjának III. k ongresszusát. A politikai bizottság javaslatot terjesztett elő a pártvezetőségek és pártválasztmányok jövő év elején io rténő njjávalasztásáról. Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolója alapján a ki­bővített ülés a javaslatot elfogadta s a kérdésben megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség Apró Antal elvtársa» beválasztotta a poéti­kai bizottság tagjai sorába. A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülé­sén határozatot hozott a családi pót­lékról szóló rendelet egyes rendel­kezései és a betegségi biztosításra vonatkozó jogszabályok módosításá­ról, „A minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlaja" alapításáról, „Ybl Miklós építőművészet! díj ala­pításáról. A minisztertanács a családos dol­gozók helyzetének további javítása érdekében módosította a dolgozók családi pótlékra való jogosultságá­nak több szabályát. így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításától függetlenül megilleti a dolgozót a családi pótlék arra a nopíári hón api'a, amelyben legalább 21 napot — ha mezőgazdasági mun­kás, legalább 18 napot — dolgozott A minisztertanács határozata több szempontból módosította és kedve­zőbbé tette a termelőszövetkezet! tagok családi pótlékra való jogosult ságát is. így például a jogosultság­hoz megkívánt munkaegységekbe fél munkaegységben kell számítás­ba venni .minden olyan munkana­pot. amelyet a tag állami vagy tár­sadalmi szervek egésznapos isko­láin. tanfolyamain vagy katonai szol­gálatban töltött el. Jelenleg az iparban, vagy egyéb területen al­kalmazásban lévő dolgozó termelő­szövetkezetbe való belépését könnyíti meg az a rendelkezés, amely sze­rint annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki belépése előtt közvetle­nül hat hónapig családi pótlékban részesült és az év utolsó négv hó­napjában lépett be a szövetkezet­be, a következő évben az. előírt mun­kaegység teljesítésének igazolása nélkül is jár családi pótlék — az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozat alapján a dolgozó nők­nél — akiknek férjük nincsen vagy meghalt —, a gyermekeik után já­ró családi pótlék az árva-ellátás összegébe ezentúl nem számítható be. az: ezen felül kapják. A minisztertanács — eleget téve a dolgozók jogos kívánságának — módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit. A határozat a betegségi biztosítás szolgáltatásait kiterjeszti a biztosí­tott által eltartott nevelt gyerme­kekre, az eddigi hért nappal szem­ben. harminc napban állapítja meg azt a munkamegszakitást, amely mellett a munkaviszonyt a betegsé­gi biztosítás szempontjából folya­matosnak ke:' tekinteni, biztosítja, hogy a vasárnap is működő üzemek ben dolgozók betegség esetén ezen­túl vasárnapra is kapjanak táppénzt, a kórházban vagy szülőotthonban ápolt dolgozó nők terhességi és gyer­mekágyi segélyé: a jelenlegi ötven százalékról nyolcvan százalékra emeli, meghosszabbítja a gyermek­kori rheumás szívbetegségben szen­vedő gyermekek kórházi ápolási ide­jét, kimondja, hogy a temetési se­gélyből semilyen címen, táppénzből pedig csalt tartásdíjat, a gvermekte- lenségi adót és a társadalombiztosí­tásnak okozott kárt lehet levonni és azt is csak megállapított mérték­ben. A rendelet egyúttal kiküszöböl a biztosítás terén még fellelhető több bürokratikus intézkedést. A minisztertanács — a DISZ ja­vaslatára — a szocialista verseny­ben legjobb eredményt elért vas-, építő- és bányaipari tanulóintézetek jutalmazására. ..A miniszter- 'anács és a DISZ vörös ván­dorzászlaja" elnevezésű vándorzász- löt alapított. Az első helyezést elért intézetek a vándorzászlón kívül a minisztertanács és a DISZ okleve­lét és tíz-tízezer form: pénzjutalmat, a második és harmadik helyezettek oklevelet és öt-ötezer, illetve három- háromezer forint jutalmat kapnak. A jutalmakat a DISZ. a SZOT és az MTH képviselőiből álló bizott­ság javaslata alapján évenként két alkalommal, április 4-én és a tanév végén adják át a szocialista verseny­ben kitűnt intézeteknek. A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotá­sok tervezőinek, valamint az ilyen tárgyú tudományos munkák szerződ­nek kitüntetésére és az alkotó kedv serkentésére a minisztertanács „Ybl Miklós díj" elnevezéssel építőművé­szeti díjat .alapított. A kiváló építé­szeti teljesítmények jutalmazására évenként, hat darab I. fokozatú, egyenként hétezer forintos é? hrk darab II. fokozatú, egyenként ötez^-r forintos díi kerül kiosztásra. A díj odaítéléséről — a magyar építőmű­vészek szövetségének moeba",satása­vai — a miniszterteinács dönt. A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülé­sén foglalkozott a helyi ipar hely­zetével és megállapította, hogy bár a helyi állami és szövetkezeti ipar az utóbbi két esztendőben jelentő­sen fejlődött és termelése 570 szá­zalékkal emelkedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükség­leteinek maradéktalan kielégítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további ja­vítása érdekében a minisztertanács határozata kimondja, hogy a taná­csoknak az állami helyi ipar fej­lesztése mellett, fokozniok kell mun­kájukat a kisipari szövetkezetek ál­lami támogatása, termelő munkájuk tervszerűségének segítése terén és ugyanakkor biztosítaniok kell a roa- gánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell szémo'nii azt a helyte­len gyakorlatot - .hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elé­gíti ki. A helyi iparnak — kiegészít­ve az országos ipar termelését — el­sősorban a lakosság szükségleteire kell dolgozni. Tovább kell fejleszteni a helyi értékesítés kialakult formáit. Lehetővé kell tenni, hogy a kisipari szövetkezetek árucikkeiket közvet­lenül, bolti hálózat után, piacokon és vásárokon, forgalmas helyeken létesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító és szolgáltató tevékenységét elsősorban az ipa,^jo­gosítványok kiadásával kell megja­vítani. Különösen vonatkozik ez az olyan szakmákra, amelyeknél a la­kossággal való közvetlen kapcsolat­nak, a kiterjedt hálózatnak nagy je­lentősége van s csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszo'gá- lása. A minisztertanács határozata • ki­terjed az ipari szövetkezetek politi­kai, gazdasági és pénzügyi megerő­sítésére is. A határozat érteimében a többi között a kisipari szövetkeze­teknél 1954 január 1-től rendezni kell az álló és forgó alapokat és a forgóalapok íeltöltésérc száz millió forint középlejáratú hitelt kell bizto­sítani, mintegy 10 százalékkal csök­kenteni kelt azoknak a kisipari szö­vetkezeteknek a jövedelemadóját, amelyek döntően a lakosság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — pél­dául cipőjavítás — a forgalmi adót. már ez évben csökkenteni keli. Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari szövetkezetek használnak, részükre térítés ellené­ben át lehet adni. A térítés évi ösz- szege a korábbi bérleti, díjat általá­ban nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának tncg- élénkítése érdekében a miniszterta­nács határozatot hozott az új ipar­jogosítványok elbírálásának meg­gyorsítására és a kisiparosok mun­kához szükséges anyagellátásának biztosítására. A határozat továbbá lehetővé teszi, hogy egyes szakmák­ban — ahol ezt a szakma jellege meg követeli — a magán-kisiparosok ipa­ri tanulót, tarthassanak. A magánk is iparosokat — a Kisipari Szövetkeze­ti Kölcsönös Biztosító Intézet útján — az önkéntesség eive alapján b<* lehet vonni a kölcsönös biztosítás intézményébe. A határozat értelmében a mező- gazdasági ingatlannal rendelkező ipari szövetkezeti tagok és magán- kisiparosok — ha a földet maguk vagy családjuk műveli — földjük után úgy adóznak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata amellett, hogy növeli az ipari szövet­kezeti tagok és magánkisiparosok jö­vedelmét, további jelentős lépést je­lent a lakosság mindennapi szükség­letednek fokozott kielégítése, a fo­gyasztási cikkek mennyiségének" és választékának növelése terén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom