Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

■P' 1953 OKTOBER 18 NÄPC8 5 Ugv döntöttek, hogy továbbra Is a termelőszövetkezetben dolgoznak / Sok nehézséget kellett az egyhá- ■»sharaszti Kossuth terroélőszövet- l^zet tagjainak léküzdeniök, hogy thinden tagnak bőven jusson gabo­na a padlására. A közös vagyon értéike meghaladja a félmillió forint értéket. A 400 holdas 62 taggal dol­gozó szövetkezet a harmadik évben megerősödött, megszilárdult. Különö­sen ez a gazdasági év gyümölcsö­zött jól. Jól fizetett a gabona, a burgonya, a kukorica, napraforgó, cukorrépa s a kertészet, amely mind­össze öt hold volt, több, mint 40 ezer forint jövedelmet hozott. Első Met volt a szövetkezet fennállása öta az is, hogy hízottsertéseket ad­tak el szabadpiacon, amelyekért 24.150 forintot kaptak. A szövetkezet fejlődése. eődigi gyarapodása az ezévi bő'ter­hes azt eredményezte, hogy mun­kaegységenként 3.60 kilogramm bú- *át, 0.30 kilogramm rozsot, 1.50 kilo- Irtmm árpát, 0.50 kilogramm zabot, '■40 kilogramm burgonyát és eddig •■80 forintot osztottak ki. — Számí­tásuk szerint kukoricából is 2.80 ki­logrammot tudnak majd kiosztani egy-egy munkaegységre. így Jakab t-áios, aiki harmadimagávaí dolgo- *°tt egész évben, 727 munkaegységet Terzett, és 26.17 mázsa búzát, 2.18 mázsa rozsot, 10.90 mázsa árpát, 3.63 mázsa zabot, 10.17 mázsa burgonyát M 2.035 forint készpénzt vitt haza. Kukoricából több, mint 20 mázsa fut Jakabéknak az elosztáskor. Sa- Jabö István és családja még ennél I* többet vitt haza, mert munkaegy- elérte a 793-at. Jakab Lajosék összesen 73.05 mázsa, Sajabó Ist­vánok 79.69 mázsa kenyér- és ta­karmánygabonát vittek haza. A közös vagyon gyarapodása, a ta- 8ok jövedelmének emelése azt mu­tatja, hogy a Koásuth tsz tagjai jól gazdálkodtak. De a kormány pro- grammjának megjelenése után mint­ha valami rossz tanácsadó szegődött volna melléjük, a tagok egyönlelü- en úgy határoztak, hogy valameny- ayien kilépnek a szövetkezetből, fel­oszlatják a közös gazdaságot. „A mun ka sem ment úgy, ahogy kellett vol- n® — mondja Kótány István, a isz e'nöke. — Amit azelőtt három nap alatt elvégeztünk, az nyolc-tíz na- P>8 tartott." A földeken, az istállókban arról olyt a beszélgetés, tervezgetés, hogy ?gyan kezdjék majd el a köveike- ko évben az egyéni gazdálkodást, fartői beszélgettek a tagok még ok­tóber 8-án is, amikor azt terveztek, hogy az esti közgyűlésen kimondják a közös vagyon feloszlatását. Azon- han valamilyen oknál fogva a köz­j gyűlés elmaradt és így másnap, ck- 'tóber 9-én akarták megtartani. Október 9-én reggel megjelent egy 5 tagú felszámoltató bi zottság, hogy segítse a közös va­gyon felszámolását, elosztását. De váratlan dolog történ'; egyik napról a másikra. Október 8-án még mind a 62 tag azon a véleményen voit, hogy „feloszlatni a szövetkezetét", de 9-én már 11 tag jelentette be, hogy meggondolták a 'dolgot és to­vább kitartanak a szövetkezet mel­lett. A 11 tag elhatározását egy-két nap múlva 24 tag követte, így már 35-en ellene voltak a szövetkezet feloszlatásának. A történtek után eltelt egy nap, két nap, a 27 kilépni akaró is meghányta-vetette szándé­kát, hogy bent maradjanak-e vagy kilépjenek? Kérték a tsz vezetőit, hogy szerdán hívjanak össze köz­gyűlést, ahol véglegesen határoz­nak, hogy maradnak-e vagy egyé­nileg gazdálkodnak. így határozta el a szövetkezet ve­zetősége, hogy szerdán este rendkí­vüli közgyűlést hív össze, ahol dön­tenek a szövetkezet további sorsa felett. Kótány István elvtárs a tsz elnöke, külön beszámolót nem tar­tott, csupán a bentmaradók és aki­lépők kérdését tűzték napirendre. A rendkívüli közgyűlés minden tagot érdekelt és csak azok hiányoztak a gyűlésről, akiik valamilyen oknál fogva nem tartózkodtak a község­ben, vagy betegség miatt nem jelen­hettek meg. A közgyűlés azzal kezdődött, hogy felolvasták a névsort. Ki marad a tsz-ben, ki nem?! „Kásádi Lajos, Varga Józsefné, Wirth István, Bállá Sándor..." — olvasták fel egymás­után a neveket. — Kásádi Lajos, Varga Józsefné, Wirth István, Bállá Sándor, akik még kedden a kilépés, a szövetkezet feloszlatásának gondo­latával foglalkoztak, határozottan kijelentették, hogy nem lépnek ki, továbbra is kitartanak a szövetke­zeti gazdálkodás mellett. így hatá­rozta el szerdán este a közgyűlésen 49 tag, hogy maradnak a tsz-ben, élükön Brandt Ádám elvtárssal, aki végig kitartott a nagyüzemi gazdál­kodás mellett. Azonban az a 13 tag, akik nem tudták, mitévők le­gyenek, egyelőire nemmel válaszoltak a felszólításra. Véglegesen nem tud­tak dönteni, példa erre Gyüdi Sán- domé esete, aki csütörtökön korán reggel azzal kereste fel az tsz elnö­két, hogy továbbra is tsz-tag akar maradni. A termelőszövetkezét rendkívüli közgyűlése azzal ért véget, hogy a tagok hozzászólásaikban bátran el­mondták az eddigi hibákat, amelye­ket a vezetőség követett el és választ adtak maguknak is elhamarkodott kilépési szándékuk okáról. A hozzá­szólásokból kiderült, hogy nem a szövetkezeti gazdálkodás ellen van kifogásuk, hanem a szövetkezeiben lévő hibák ellen, amelyeket viszont ki lehet és ki is kell javítani. Farkas József hozzászólásában a következőkre hívta fel a vezetőség figyelmét: — Eddig azért volt szándékomban a kilépés, mert nem tudtam szövet­kezetünk életéből úgyszólván sem­mit. Dolgoztam, dolgoztam, de arról sem én, sem a tagtársaim semmit nem tudtak, hogy mit adtunk el, mennyi volt a. bevétel és hová köl­töttük el a pénzt. A vezetőség soha nem számolt be a közgyűléseken a bevételekről, a kiadásokról. Ábra hám János elvtárs, az alábbia kát mondotta hozzászólásában: — Az keseríteti el. hogy a veze­tőség ebben a gazdasági évben ki­vételeket tett a családtagok mun­kába való bevonásánál. Amíg egyes családtagok becsületesen eljártak a közösbe dolgozni, addig a tsz-elnök felesége csak az aratási munkákból vélte ki részét, pedig ő is bírná úgy a munkát, mint az én feleségem, vagy a másik tagé. A következő hozzászólók elmon­dották, hogy a vezetőség hibát kö­vetett el a munkaszervezetek ki­alakításánál, a földterületek felosz­tásánál is. Felosztották ugyan a földterületet egyénekre, munkacsapatokra, de a felosztás csak papíron maradt, mert állandóan bandában dolgoztak. Ez okozta aztán, hogy sok esetben nem tudták a tagolt, hogy a következő nap, hol dolgoznak. Állandó huza­vona volt a munkacsapatok között, mert a tagokat rángatták ide-oda nem voltak állandósítva. Befejezésül a tsz-tagok elhatároz­ták, hogy még sokkal nagyobb lendületlel folytatják a betakarítási és a vetési munkákat, mint ahogy eddig végezték, megfo­gadták, hogy jó munkával pótolják az eddigi lemaradásukat. Mindent elkövetnek a jövőévi bő termés ér­dekében. Fogadalmuk valóra váltá­sát bizonyítja az is, hogy amíg a hét elején 25—30 tag dolgozott a beta­karítási és vetési munkákban, addig a közgyűlésen hozott határozat után 49 tag fogadta meg, hogy csütörtö­kön reggel kivétel nélkül munkába állnak. Készítsünk jó magágyat a kapások után földbekerülő búzának Megyénk területén az őszi búzá- ?f‘i csaknem fele kukorica és répa- őldbe kerüL A vetéssel nem lehet esiekedni, az őszibúza vetési határ- í óktóber 31-én lejár. Sok helyen táv n°Sen ott’ a*10' helytelenül Lm * kapások talaját, — száraz a °ld, nagy hantokat szaggat az eke. Ppen ezért nagy gondot kell for- uani a talaj tömörítésére, rögmen- tességére. ^ W»i kellő tömSríte ttségát, rög mentességét biztosítani hern megoldhatatlan feladat, ha meg n*italajművelő eszközöket hasz- i j Itihk. A legnagyobb gondot a föld í Megmunkálására a kukoricaföldc- *n kell fordítani. Itt jó munkát rin akkor tudunk végezni, ha gon eltakarítjuk az elifnunkálást - a“ály°zó szár és gyökérmaradvá- VíKáat- A Jó magágy készítése érde- J~®n a szár betakarítását kellő "Lindái kell végezni, A kukorica fau« közvetlenül a törés után a kel? *elsíínénéi vágjuk le, — töre- eoni kell az alacsony tarlóra, mert magas tarló akadályozza a talaj- unkát, a vetést. A szár behordása mn a talaj felszínén lévő gazt bo- r^haval huzassuk össze és legjobb, ti. , !'színen elégetjük. Az így meg , ‘títoit területet célszerű kétirány­ún megtárcsázni, először csak ke- ií?8ié’ másodszor teljesen szögbe ál- T,.°.U és jól megterhelt tárcsával. na szántsuk meg a földet 18—- , centiméter mélyen Ó9 egyidejű- * - ® traktoroknál kapcsoltan — jMItózzunk, végül járassunk nehéz hgert. Ha ezek után a talaj még mdig rögös, de nem túl kemény, nehéz boronát, utána ismét hen •ert járassunk. Ha a rögök szívósak, henger után először tárcsa követ- ®*fk, boronával, végül ismét hen- r> amely után vetés előtt boronál- nl kell. » »»ántás e>ö<t tárcsásunk, * t*Pcsa által felaprított talaj a szán rt® soráp keletkező üregeket kitölti, amikor azonban előzetes tárcsázás nélkül szántunk — különösen a kö­tött talajú kukoricaföldeken tétlenül gyurushengert kell használ­ni, ha szükséges, akkor két irány­ban vetés előtt és vetés után is. Állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink a kukoricaföldeken a jó magágy készítése érdekében használ­janak altalajtömörítő gyűrűshengert, követeljék meg a gépállomásoktól a gyűrűshenger használatát. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gyű­rűshenger hiányában használjanak súlyokkal megrakott nehéz simahan- gert. A talajelőkészítés ilyen munkája több gondosságot és munkát kíván, de mégis kifizetődő, mert így szá­raz talajba is lehet vetni, időben kerül földbe a mag, bővebb lesz a termés. György Károly Iíé% kését mos? Ez év szeptember 10 én Vlaics Tádé ver­sendi dolgozó paraszt a községi tanácson az állami tartaléktőidből két holdat és 1196 n.- ölet szabályszerű szer­ződéssel öt évre bérbe veti. A szerződést Ga- rai tanácselnök írta alá és pecsételte le. — Ugyanazt a tőidet, amit Vlaics Tádé bérbe veit szeptember 10 én, Ilin Mariann helyettes ta­nácselnök bérbe adta Bleil Györgynek is. A második szerződésnél ielen volt Kleics Já- nosné dolgozó paraszt, asszony, aki figyelmei tette Vlaics Tádét, hogy mi történt a ta­nácsházán. VlaiCs Tádé megkérdezte cl tanács­elnököt az újabb szer- ződésről. aki vállat vont. Ezután a tanács a megkötött szerződést egyoldalúlag felbontot­ta és Vlaics Tádénak távolabbi löldeket aján lottak tel. Vlaics Tádé ügyében, aki sógorom, magam jártam el a megyei ta­nácson, ahol azonnal intézkedtek hogy a töld Vlaics Tádéé. Ami­kor erről a községi ta­nács tudomást szer­zett, atf a kijelentést tették az ottani veze­tők, hogy a megyei ta­nács határozatát nem engedik végrehajtani, a tőidet továbbra iS'Bleil György bérletében hagyják. Az az oka en­nek o hetvenkedésnek, ennek a ,.szilárd kiál­lásnak“, hogy Bleil György Garai Ferenc tanácselnöknél: és Ilin Mariann helyettes ta­nácselnöknek jóbarát­ja. Vlaics Tádét jogos panaszának elmondá­sakor a legnagyobb ri­degséggel fogadták a községi tanácson és ki­jelelhették neki, hog a bétbevett föld, már el is van vetve. Vlaic elment a földre, rncj nézte és a föld nine bevetve. Tehát a kői ség vezetőinek állítás nem letelt meg a valc ságnak és ebből kid< tült hogy jóbaráti ah pon előnyöket biztos lanak egyeseknek, jogos panaszok orvot lásáf pedig ridegen e utasítják. Az ilyen kéz keze mos eljárásnak mt régen lejárt az id.ej és hasson oda a mi gyei tanács, hogy a le sőbb szerv határozati végrehajtsa és ne pri bálja elutasítani he, venkedve a versem községi tanács elnök és elnökhelyettese. . bérbevett föld Vlaii Tádét illeti meg. VLAICS ISTVANN a Nagy Lajos gint názium gondnoka. Nem tűrhető sehol a törvényesség be nem tartása Néhány nappal ezelőtt büszkén jelentették Búr község dolgozói, a dunaszekcsői Uj Élet íermelőszö r?t kezet tagjai, hogy teljesí.ették k iiikoricalbeadási kötelezettségüket. Számos helyen még sok példa bi­zonyítja, hogy dolgozó oarasztsá- gniftk tudja kötelességét, becsület­tel teljesíti begyűjtési előirányza­tát. Azoruban a begyűjtés üteme, különösen kukoricából, állat és ál­lati termékből még vontatott elő­fordul, hogy egyesek a törés után eltelt öt napom belül nem teljesí­tik kmkoricabeadási kötelezettségű két. Ez az oka annak, hogy me­gyénk az országos versenyinen a lő. helyen van. C ok községi tanácsunk azzal a ^ téves elgondolással, hogy a politikai nevelő munka nem a ta­nács, hanem a pártszervezet fel­adata nem törődik azzal, ho^v fel­váló rosítsa, meggyőzze a dolgozó parasztokat a beadási kötelezettség teljesítésének jelemtőiségérői, el­magyarázza nekik: a beadási köte­lezettség teljesítése közvetlen hoz­zájárulás a kormánvr.rogramm fél kitűzésének végrehajtásához, az életszínvonal emeléséhez A téves nézettel szakítani kell községi ta­nácsainknak és az állandó bizott­ságoknak, a társadalmi aktíváknak kell politikai felvilágosító munkát végezni, sőt ez munkájuk egyik alapja. Előfordul az is községi tanácsa­inknál, hogv lehetetlennek tartják a begyűjtési kötelezettség teljesíté­sét, mert mint mondják: „Nem ul- kalmnz'hatjuk azokat az adminisz­tratív eszközöket, amelyeket eddig alkalmaztunk“. Ez is merőiben té­ves álláspont. Az igaz. hogy meg­szűnt a kislkirályoskodás. a basásko dás ideje, ez ellem mindig harcol­tunk és fokozottam harcolnunk a kormány programmjának megjele­nése óta. JTa községi tanácsaink vezetői vissza gondolnak a kalászo sok begyűjtésére .akkor azt láthat­lak. ho<rv éppen azért, mert a je­lenleginél sokkal jobb volt a poli­tikai munka, a dolgozó parasztok túlnyomó többsége cséplőgéptől tel lesítctte beadási kötelezettségét Tehát nem az adminisztratív esz­közök, hanem a politikai munka gyorsítja meg a begyűjtés ütemét. A becsületes, hazáját szerető dol­gozó parasztoknál eddig sem volt szükség és ezután sem lesz szük­ség törvényes eljárások foganatosí­tására a beadási kötelezettség teljesítése érdekében. Sokszor alá kell húzni :a politikai munka, a meggyőzés az a fegyver, amely győ zelemre viszi a munkákat, így a begyűjtést is Mindez azonban nem jelenti azt, hogy megengedhető egyeseik részé­ről a törvény semmibe vétele. — Megyeszerte az a tapasztalat, hogy a kuilákok vannak legjobban elma­radva begyűjtési kötelezettségük teljesítésével, de sajnos, található néhány dolgozó paraszt is, aki az ellenség uszályába került és halo­gatja a kötelezettségének teljesí­tését, nem teljesíti például öt na­pon belül a törés után kukorica- beadását. Tanácsainknak nem sza­bad elnézőknek, megalkuvóknak lennjök a ku'ákokkal, az ellenség uszályában lévőkko! szemben A jószándékú, de megtévesztett dol­gozó parasztokat figyelmeztetni kell és ha ez nem használ, élni kell minden tanácsnak a törvény adta josrokikal, el kell számoltatni azt, aki nem teljesíti kukorica beadód kötelezettségét. A sásdi járásban több községben éppen a k illák ok és az azok befolyása alatt lévők mu­lasztották el előírt kötelezetségiiket teljesíteni. A községi tanácsok — miután figyelmeztették őket és ek­kor sem teljesítettek — elszámol­tatták a törvény be nem tartóit, a f örvényesség semmibe vevőit. Igen mívesen ezt tették Szentlászlón is. Azóta, hogy érvényt szereztek a törvénynek me'"'vor sült a begyűj­tés ezeken a helyeken, mert látják a becsületes dolgozók, hogv a speku Ián sok at is kötelezik a beadás tei- jesítéáére. JJf özsévi tanácsaink végezzenek jobb felvilágosító munkát a begyűjtés érdekében, de ugyanak­kor őrködjenek azon, hogv egy kuIák, egy spekuláns, egv ellenség Í befolyása alatt álló a 1 artiaiban be­csületes dolgozó sem sérthesse meg a törvényességet A begyűjtés hírei 4 szellői ianátsháza előlf nagy versenytáblának kellene len­nie, amelynek feladata volna, hogy az élenjárókat népszerűsítse, az el­maradókat mozgósítsa. Ezt a felada­tát a versenytábla nem tölti be. Igaz elmaradókat nem nagyon tudnának rá írni, de az élenjárók, olyan mint ifj. Benedek József — és a többiek — megérdemelnék, hogy kiírják ne­vüket a táblára. Benedek József már egészévi beadási kötelezettségének eleget tett. Tejbeadási kötelezettsé­gét 200 százalékra teljesítette. Az ilyen és ehhez hasonló eredménye­ket ki kellene írni a táblára, — amely most el van dugva a kapu mögé, — hogy lássa a község minden dolgozója. Ezzel még gyorsabbá te­hetnék a begyűjtés ütemét) és az Erzsébettel, Kátollyal folyó párosver seny eredményeiről is értesülhetne a kis község lakossága. Kátoly község határában ameddig a szem ellát, kukoricát tör­nek. Kátolyban most van a dandár­ja ennek a munkának. A töréstől számított öt napon belül minden dolgozó paraszt teljesíti beadási kö­telezettségét. A község parasztsága kukoricabeadási kötelezettségét ed­dig 45 százalékra teljesítette. A nap­raforgó betakarítását befejezték és 100 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Burgonyabeadás­ban 90 százaléknál tartanak, de a hátralévő 10 százalék is rövidesen a begyüjtőhelyre kerül. A tanácsháza előtt lévő verseny­táblán a beadásban élenjárók neve olvasható: Zsifkó Péter, Zsifkó Má­tyás, Marczi János, Kalcsi György- né, Horváth Máté. Ezek a dolgozó parasztok már eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A betakarítási munkák mellett le­maradás mutatkozik az ősziárpa ve­tésben. A határidő lejárt, de az elő­irányzott területnek csak 30 száza­léka van bevetve, a rozs 60, a bú­za pedig 49 százalékra van elvetve. Gyorsabbá kell tenni a vetést Ká­toly községben! Szederkény község dolgozó parasztsága a beadási köte- ’ezettség teljesítésével elmaradt. A kukoricabeadást 36, a burgonyabe­adást 44, a napraforgó beadását 93 százalékra teljesítette eddig a köz­ség. Hiába teljesíti beadási kötele­zettségét Hergerőder Virgilné, Lo­vász János, Zsember István és Tóth- vizi Gábor, ha az olyanok, mint Szmolka József, Rőth László, Ke­mény Lajos és Tankó Ferenc, vissza húzzák az eredményt, mert a „rá­érünk" gondolatot forgatják a fejük ben. A jó példa pedig megvan a ta­nácstagok részéről is, csak követni kell sürgősen az elmaradóknak. Fel kell számolni azt a hangulatot, hogy a máriakéméndiek még így sem ha­ladnak, mert ha jól körülnéznek, ak- cor megláthatják, hogy a kukorica- begyűjtésben máris elmaradtak a máriakéméndiek mögött. Báty községben a begyüjtőhelyen nagy a forgolódás. Kocsik \ sorakoznak kukoricával meg rakva. Miért e nagy forgalom? Azért mert a község szombaton estig 100 százalékra eleget akar tenni ter­ménybeadási kötelezettségének, ami nem ütközik semmi nehézségbe. Ez szép eredmény, de nem elégedhet­nek meg vele a község dolgozó pa­rasztjai és a termelőszövetkezet, mert a baromfi, tojás és tejbeadás­nál lemaradás van. A tejbeadás 80, tojásbeadás 71, a baromfibeadás 36 százalékra van teljesítve. Meg kell gyorsítani ezeknek a beadását is, mert csak akkor büszkélkedhet a község dolgozó parasztsága állam iránti kötelezettségének teljesítésé­vel, ha élőállatból, és állati termék­ből is minden kötelezettség a be- gyüjtőhelyre kerül. —----------------------------------­A járások sorrendje A megyei tanács begyűjtési osz­tálya jelenti: Járások sorrendje az október 1 b-i állapot szerint: Kukoricabegyiijtésben: t. pécsváratli 48.9 százalék, 2. sás di 45.6 százalék, 3. mohácsi 41.6 százalék, 4. szigetvári 38.5 száza­lék, 5 seílyei 38 százailék, 6. vil­lányi 30.5 százalék, 7. pécsi 22.4 százalék, 8. siklósi 17.3 százalék. Napi-aíorgóbegyiijtésben: L sellyci 94,6 százalék, 2, sásdi 9i1 B sízá/.alék. 3. pécsváraifi 903 százalék, 4. villányi 81.4 százalék, 5. siklósi 81 százalék, 6. szigetv ni ?>9 százalék, 7. mohácsi 78.8 száza­lék, 8. pécsi 78.5 százalék. Burgonyabe gyű jlésbent 1. szigetvári 8C.9 százalék, 2. se'y lyei 65.4 százalék, 3. sásdi 58.5 szá­zalék, 4. pécsváradi 57.1 százalék, 5 mohácsi 53 százalék, 6. villánvi 42.4 százalék, 7. pécsi 41.7 százalék, 8. siklósi 38.9 százalék. _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom