Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

4 N A P t ö 1953 OKTÓBER 18 Á klerikális reakció szerepe a pécsi bányászok mozgalmainak elfojtásában A klerikális reakció amely kéz­d:«bein airnyü akadályt gördített a péosvidéki szénbányászat útjá'ba, — anwvel újabb bizonyítékát adía ha* Sadóseltemios magialaTtásárnaik, — ké­sőbb is, — főleg a Horthy-íasizmus éveiben — beavatkozott a bánya ügyekbe. A péccvidéki bányák munkássá ' ga a legmostohább körülmények kö­zött hősi harcot vívott az elnyomó osztályok kizsákmányoló rendszere allen. Sztráj'kjiaúváfi, eKianAEiásáv®* határozott, megalkuvást nem ismerő maigiatortóeávaí ragyogó fejezettel gazdagította a magyar miunkáismoz gu'om tiörténeiét. A, Horilhy-iendezior különös erély Iryel fogott hozzá a bányászok moz ffal mainak elnyomásához. A szolgá latkész klerikális reakció teljes ere- jével segédkezeit neki. Szennyes műm kaját azml kezdtii, hogy a bánya* szóik puisztia létezésükért és megélnie tesüikér; Indult harcát a vallás esz közeivel próbálta leszerelni. így pél­dáiul a. legnagyobb nyomor, a műn kanélkül,iséig a naigy sztrájkok évei- ben sorozatosam a bányatáirsu latok es a helybeli papság tagijaiból temp- lomépítő bízót,teágiok,at alakított. Cél* ju'kait pénzikrórő beadványaikban nyíl t.an fel is tárják: „A bányamunka sok ileúk ivilágúnak irányítása oly fontos nemzett érdek, hogiy az így befoktetetit töke keres®;éiny nemz:ti szempontból bőségesen meg fogija teremni a maga kamatói“ (Prímáéi levéltár 55'2490/1925) írja pédául a dorogi templomépítő bLaotti-wg. Vide Jenő, a Magyar Általános Kőszén- bánya R. T. vezórigazgű'lója Tataiba nyán saját mag„ állil a bizottság élé re. Világos hogy neun váltásos szem­pontok vezérlik: a templom csak eszköz a munkáemozgalomi könnyebb foeeeneésére. Papi körök, bár a szán* dokká1 ók is tisztában voltok. nagy ettism-eréssel fogadták a imm'ká&gyil kos Vida magatartását ó* a pápa kü lön úkiásbati réezenitette a hírhedt monopólkapitBi'iiistáit, aikj a munkás- moagicLom letörésével nyilvánvalóan pápai érdeket is szolgált. A magyar bányászoknak a Horthy rendszer kenyér helyett templomo­kat, bérjavíiás, létminimum helyett „vallásos vigaszt" akart nyújtani, é Hős bányászaink mozgalmát sem templomokkal» sem peö«g vallá­sos frázisokkal nem lehetett leszerel* ni. Ezt a kleritká/1 is reakció hamar tapasztalhatta. Még a bizalmas rend OH jelentések is beismerik, »hogy a klerikális szervezetek tömegbelolyá- Sa rohamosan csökken.“ „Pécsbánya- telepen a lakosság zömét képező munkásság nagyobb része a szélső séges irányzat felé hajlik... és bár egyes körök az iskolán kívüli nép művelés útján, vagy egyesületek ré­vén a immkásságot henyenébb irány* ba óhajtják is terelni, e kísérletiek csak igen csekély eredményt mutat­nak fel". (Miniszterelnökség XXIII- 2051—1925) Egy soproni rendőri je­len lés meg. arról számol be, hogy ezek a kísérletek „az amúgy U vér­szegény társadalmi egyesületek falai közé szorulnak." (Beliigymmiszt. VII. 5283—1925*res). A Horthy rendszer és a klerikális reakció erre a bányász- lelkészeket és a keresztényszocialis tu szervezeteket mozgósítja. Ezt a céit szolgálja pédául, az 1927 ben Pécset; lezajlott bányászlelkészkon terencia. A konferencia, melyen a oányatulajdonos DGT képviseletében a bánya iga agteltó, Bálványi Endre ny. vezérkari ezredes is rószitveít, főleg (i leventeintézménynek a bányá«ziif- júság köreiben valló meger ősi tésévei fogilia llkozott. Arra, hogy a klerikális reakció milyen eszközökkel dolgo­zott. a bányászok között, jellemző, hogy a kongresszus elhatározta a bá­nyászok kartotékszerű nyilvántartá­sát minden jellemző és bizalmas adat íeltüntetésével. Ehhez persze ,,világi apostolokra“ vagyis besúgókra volt szüksége, akik az adatokat beszer­zik. Ugyanezt a fogást Atf(mázták a keresztényszocialista szakszerveze­tek iis. Ezek a bányavidék papjait külön felkérték, hogy kutassák ki a munkások között, k) „aJkialimas erre a munkára" és ezeket hozzák véltük kapcsolatba! (Priimási levéltár, 46.1921 Í929). A báinyásznio7gialom története — elóg a pécevidéki bányászok sztrájk­jaira hivatkoznunk —, aiz* bízomyít- ja hogy a klierikálliis rteákoió ezen aljas eszközei sem vá'lt'ak be: a bá­nyászok elleni Búsát sem a klerikális reaikció mesiterkedéíei, sem pedig a keresztényszocia! ista szakszervezete^ és az őket mindenben ■támogató jobb oldali szocliáídemokraták nem tudták magitürnii. Erélyesebb as'zközöicei fe'r leit keresni. Az erélyesebb eszközök az elnyomás eszközei voltak: felvonul­tatták a karhatalmat, a bányászokra szabadították a csendőrséget. A csend őr és rendőnkeretokat a klerikális re­akció előzetesen és a haltóság teljes támogatásával megfeh-Hő „leikigya korlatokban" kioktatta, hogy adott alkalommá,’, mi a teendő. A «etrájk- története, a munkásságra, sőt védtelen nőkre és gyermekekre leadott »őrtüzek élénken bizonyít­ják, hogy a kleriká‘is reakdó mi Iyen szellemben vezette ezeket a „lelkigyakorlatokat“ és mire oktatta a Horlhy-rendszer terrorlegényeit! — Ezért írta Fewer győri püspök 1922 október 12-i körlevelében, .hogy a beteó rend megszilárdulása és a (köz biztonság érdekében elsősorban fe­gyelmezett és megbízható csendőr­ségre van szükség-“ 1937 február 24- én ezek a kér.’’JVgén yek a pécsvidé ki oBwtotői vérfürdővel bebizonyí­tották, hogy a lélkigyaikorLatókait adó klerlikáiliis reakció vetőmagva ka­lászba szökött! Nem kevésbbé ritkán a’Jk alimazolí eszköz a politikai nyomás volt. En nek szolgálatában álló‘Jt a kérész- lényszocialista munkásárulók moz­galma. A pécsi bárvyvidéfcen vezény. íö tábornok fele tie« e ivói közild, hogy „a munkásság zömét a pécsi bányá­szaik képezik. Az ott „T“ tisztjeink (polMikai tSszi'ielk) áita‘1 megkezdett műnkét tervszerűen tovább kel! foly' talmi -.. — Minden kommunis­ta mozgalom csirájában, és ha kell, mindenkire való tekintet nélkül vér­be lesz elfojtva ... A keresztényszo­cialista munkásmozgalom támogatása (anyagi támogatása is) szükséges.“ (Minis®íereInöksóg -V-6410). A jelen lés visszhangja a püspökök fülébe ie élj irtott. A pécsi püspök hallgatott a szóra és saját zis,ebéből pénzelte a keresztény szocialista titkárságot! A veszprémi püspök követte példáját, sót a hercegprímás is évi 15 miWó korona (15 i«'zer pengő) hozzájáfuhást ígiér a dorogi taiilká faágnak. (Primási levéHtár 46 944.) Hiába volt a szer* veZkedlés é* a folyósított segély: a bányászokat nem lehetett megtévesz­teni. A aajóvölgyi bán yászokról ezft még a „Nemzeti Újság“ is beismerte: ..Bánszállás bányatelepén szóba ee lehetett. hozni a vasáimapd fővárosi kcresZ'Sónyszociáliista muinkáeünneipen valló részvételt.“ ­A klerikális raakció abányá. szokat- is törekedett a maga módján kizsákmányolni. A tnecsekszabolcsi plébánosf hogy osalk egy példát em. 'lílisünik, a bányász házas párok után párbért szedett. Az ügyet úgy in­tézne, hogy az eeediífoes össwegeit a munkaadó DGT útján egyeziorííen le. filfiatta. Dr. Taikeonyi János p'éhánoi például lfMO-ben paipi pó.rtoér címén 308 fő után félévi 1289 pengő 60 fii. Iónt t.iitlatoltit. le, A szalbofodti kámitor- tiami.ltó követte gazdája példáját, és dr. Taksonyi plébánoiB hoz.zájáruiM- sáva.1 káalortQ.iúlói pérbár óiméin 80S fő istáin 1936 jam. 14-i felterjeszáéesel 806 pengő 90 fillért tftBatotit le. Ha- rangozópárbér címén Sz,aibok*on Tak ennyi plébános jóváhagyásával 750 fő után 1940 március 184 feitierjesz- tióssel 884 pengőt Bidittaítmaik le. És ezt akikor tetitílk, amikor a bányászok megélhetésükért élet.halál harcot vívtak a kizsákmányoló bányaválla­latokkal! A bányamunkások ellenálla­sat és a jobb jövőért vívott har­cát nem lőhetett megltönnj. Bámvász«, ink a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezebótovel élharcosai let. tok annak a lelkes és hősi munkás­ul ozgia lomnak. amely niagy álidozaitok árán és nem ritkán saját vérével szál. lottt ».Ikra, hogy egyengesse a magyar munkásosztály és véle a magyar nép fe'szabadu’iásának útját Eaat még a jezsuiták is éllisraortiák, amikor be­vallották, hogy a keresztényszocia- 'ista munkásszervezetek alig tudnak megküzdeni a mindent elborító vörös árral.“ Természeíáfalakífó tervek a megvalósulás útján A képen: a leningrádi J. V. Sztálin fémfeldolgozó üzemben hidrotur- binát szerelnek a Grúz SzSzK egyik épülő vizierőműve számára. Mi történik ma a sztálingrádi vizierömő építkezésénél Irta: V. ROSZTOVSCSIKOV, a „Li tyeraturnaja Gazeta" tudósítója A Volga fölött reg­geltől délig sűrű őszi köd gomolyog. Ebben az időszakiban a sze­mélyforgalom csaknem teljesen megszűnik a folyón. Csupán a jobb­partot a sztálingrádi vi zierőmű építkezésével összekötő kompjárat közlekedik. A fülsike­títő füttyjelekkel köz­lekedő fürge gőzösök uszályokat és dereg­lyéket vontatnak. Az építkezéshez viszik az építőanyagot és a kü­lönböző berendezése­ket. A nagy befogadó- képességű bárkák sor­ra hozzák a kikötők­höz a homokot, követ és kavicsot. A vizierőmű építői télen megkezdik a vi- zierőmű-épület alapjá­nak betonozását. Már folynak az előkészítő munkálatok. Széles földtöltéssel zárták el a Volga—Ahtuba fo­lyóágat. A töltésen lé­vő vasútvonal össze­köti a két építési kör­zetet. Már több vo­nat és villanyvasút ment végig az új úton az Ahitubán keresztül. Különösen nagy fi­gyelmet szentelnek a betonüzemek szerelésé­nek. Az építkezésnél több ilyen üzem fog működni; össztermelé- kenységük napi 12.000 köbméter lesz. Az építkezés legfon­tosabb munkahelye az alapgödör, amelyre a vízierőmű-épüleí és a betongát épül. Mély­sége elérte a 16 mé­tert a Volga szintje alatt. Nagy most a sürgés-forgás az alap­gödörben! Hatalmas billenőautók véget nem érő körforgalmat bo­nyolítanak le. Az ex­kavátorok egyre mé­lyebbről emelik ki a földet. Már elérték a sziklás alaptalajt. Az építők ezt a kemény talajt robbantással te­szik kiemelhetővé. Az alapgödör betono­zása éjjel-nappal j tör­ténik majd. Az éjsza­kai munkához az épít­kezés egész területét villanyvilágítással sze­relik feL — Hogyan rendezik be a világítást? —kér­dezzük Sz. Medvegyev tői, az építkezés fő­mérnökétől. Az alapgödörben hat egyenként 50 méter magas fémárbócot ál­lítunk fel. Mindegyik­re 89 fényszórót sze­relünk, ezer és há­romezer wattos lám­pákkal. Azonkívül még száz fényszórót helye­zünk el a zárótöltése­ken. Az alapgödör megvilágításának fény­ereje jóval nagyobb lesz, mint pl. a mosz­kvai Dinamó-stadion megvilágítása. A sztálingrádi vizi­erőmű építői versenyt indítottak a Nagy Ok­tóberi Szocialista For­radalom évfordulójá- jának tiszteletére. A~ gépkezelők kezdemé­nyezésére gépkocsiveze tőkből és exkavátorke­zelőkből komplex bri­gádok alakultak, ame­lyek jelentősen növel­ték a munka termelé­kenységét. Amikor leszáll az al­kony, Sztálingráddal szemben, a Volga bal­partján, a villanylám­pák hosszú füzérei gyulladnak ki. — Az építkezés munkája nem áll meg egy pillanatra sem. Szovjet tapasztalatok nyomán javítják munkájukat a komlói tanács dolgozói Huszonhatezer dolgozó ügyeit inté­zi ti) szocialista bányavárosunk, Komló tanácsa. Az újjászervezett tanács első fel­adatul a város lakosaival és dolgo. *óival való szoros kapcsolat, kialakí­tását tűzte főfeladatául. Tervet!dol­goztak ki, mely szerint a város kü­lönböző részeiben havonta hat tanács tagi beszámolót ' és hat fogadó órát tartw\ikt A beszámolók eh' készíté. léért, felelősöket jelöltek ki, valamint rendszeresítet ék az ellenőrzést. A másik főfaladat ként az oszlik lyok állandó bizottságainak munká­ját vizsgálták felül. Az átszervezés óta eltelt ké‘ hó­nap alatt legeredményesebben « kom­munális osztály állandó bdzottsdpa tevékenykedett. Munkájukat A. V. Luzsln ,.A dolgozók killdö tei szov­jetjeinek tiltandó bizottságai" című szovjet könyv alapján szervezték meg. Az első, amit. o szovjet tapasz­talat alapján megvalósítottak, hogy az állandó bizo'tság tagjai nem a kommunális osztálytól várják a fel­adatokat. hanem a saját maguk al­tul kiépített aktívakdlózaton keresi- till Összegyűjtő t kezdeményezések. javaslatok alapján ők adnak az osz­tálynak feladatokat és ázol- végre­hajtását. figyelemmel kísérik A kommunán* osztály űlhndő bizottsági tagjai étidéig tizennégy ese ben továbbították az osztály felé a dolgozó tömegek, u város lakói. nak panaszait, javaslatait. Közülük számos máris orvoslásra talált. Ennek a munkának nyomán készül el az év végéig az Anna-aknai lakók kérelme, a környéken lévő szenny­víz elvezetése. A több, mint ezer család lakta kökönyösi ű) városrészben az eddi­gieken kívül 190 darab hdziszemé.t- gyűjtő tartályt állítottak be. Ezzel a környék tisztántartását, egészsége­sebbé tételét segítették elő. (leib Sándor állandóbizottsági tag a Komló belvárosban lakó dolgozó anyák iskolanapközi létesítése irán­ti kéréséi jelentette be a kommuná­lis osztálynak. A bejelentés nyomán máris megindult <t munka. A hónap ‘•égéig elkészül Komlón a második * kóla napközi, ugyancsak Gelb Sán­dor útján teljesítették a komlóiak va­sárnapi utcaiakoritás iránti kérelmét. Az állandóbizottság tagjai a jövő­ben tovább szélest*ik az uktívaháló- tatot. Úgy tervezik, hogy a tanács negalokulásának harmadik évfordu­lójáig „ város lakóiból legalább 1— < akti rőt szerveznek be. Gelb Sán­dor móri; hé* aktira bevonásáról, te. vékenysiyéröl számolt be a kommu- 1uilis osztálynak. így jari ják, fejlesztik munkájukat •soviet tapasztalatok alapján „ kom. 'ói kommunális osztály és állandó bizottsági taglói a* áj varos dóigo- sóinak jobb ellátásáért, szociális, kul, t utál is igényeinek kielégítéztért. A kahovkai vizierőmű építkezésénél Elmondta: SZ. N. ANDRIANOV, a dnyeperl építkezés vezetője Három év múlt el az­óta, hogy a szovjet kor­mány határozatot hozott a kahovkai vizierőmű megépítéséről. Három év nem nagy idő, de ez alatt az idő alatt hatalmas vál­tozások történtek a Dnye per partjain. A kahovkai vfeierőmű építkezésén nagyszabású munkát vé­geztek. Körülbelül 200 kilométer hosszúságú vas útvonalat helyeztek üzem be, több mint száz kilo­méternyi országutat épí­tettek, magasfeszültségű villanyáram-vezetéket fék tettek le. Működésbe lép­tek a központi automata és gépesített betongyá­rak, az armatúra-, oxigén és aszfaltbetongyárak, stb. A kahovkai vlzlerő- mű építkezésén nagymér­tékben gépesítették a munkát. A tágas munka- területen többszáz kiváló szovjet gyártmányú gón­exkavátorok, bulldózereit, földgyaluk, portáldaruk, nagyteljesítményű szívó­kotrógépek dolgoznak. A földmunkákat és az épít­kezési szerelőmunkálato­kat teljes mértékben gé­pesítették. Az építkezés sok nagy­szerű embert nevelt. — Messze túl Kahovka ha­tárain ismerik Ivan Masz tyerov bulldozerkezelő, Vaszilij Zsityinev exka­vátorkezelő, Vlagyimir Kacsenko földgyalukeze- 16, Grigorij Kovaljov, gé­pész, Abdrej Maszlak ex­kavátorkezelő és számos más építő nevét, akik már most teljesítették ötéves tervüket. Az építők e három év alatt körülbelül 12 millió köbméter földet emeltek ki. A szívó-kotrógépek rövid idő alatt kiásták a hajózsilip, a vízelvezető­gát és a vizierőmfl-épület alapgödreit. A szovjet hidromecha- nizátorok a világon első­nek oldották meg a gya­korlatban a talajvíz-szint lesüllyesztésének műsza­ki problémáját. Ehhez nagyteljesítményű artézi turbinaszivattyukat hasz­náltak. Az alapgödrökben ha­todik hónapja folynak a betonmunkálatok a hidro­technikai építmények ala­pozásához. Befejeződött a hajózstlipkamra első részének betonozása, s már megkezdődtek a má­sodik rész betonozási munkálatai is. A zsilip kamrájának betonozásá­nál különösen jó példá­val járnak elől Vlagyimir Jermosin, Vaszilij Gyem- csenko és Vaszilij Sulga elvtársak betonozó-brigád jai. Előfordul, hogy 400 százalékra teljesítik elő­irányzatukat. A vizierőmű épülete alatt befejezték a föld­munkákat és lerakták a betonalapot. Megkezdő­dött a felvízcsatorna lerne zeinek betonozása. A be­tonozó munkálatok mel­lett folyik a balparti tám­fal megalapozása is. A vizierőmű építkezé­sén körülbelül százezer köbméter betont raktak le. A Dnyeper festői szép­ségű partján nagyszerű új város született — Uj- Kahovka. A városban több mint 500 egy és több emeletes házat építettek, 70 ezer négyzetméter la­kóterületen. Tágas, vilá­gos lakásokban laknak az építkezésen dotgozó munkások, tisztviselők, mérnökök és technikusok. A poliklinikán, a kórház ban, a rendelőkben, az elsősegélyhelyeken és az egyéb egészségügyi intéz­ményeknél több mint száz főnyi szakképzett egész­ségügyi személyzetet fog­lalkoztatnak. A közeljövő ben fejezik be a kórházi K városnegyed építését. Különös figyelemmel gondoskodnak az építők gyermekeiről. Két közép­iskolát és egy hétosztá­lyos iskolát nyitottak meg ezekben körülbelül 2 ezer gyermek tanul. A kahovkai vizierőmű építéséről szóló kormány- határozat harmadik év­fordulójának előestéjén a városban megnyitották a* űj kultúrpalotát. A kul­túrpalotától nincs messze az elmúlt évben épült nyári színház. A Dnye­per partján 5 ezer férő­helyes stadiont létesítet­tek. Mindaz, ami az elmúlt három év során Ui-Ka- hovkában épült, a Kom­munista Párt és a szov­jet kormány Jólét ünli további megjavításáról é* az ország felvirágoztatá­sáról való gondoskodásá­nak eredménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom