Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-06 / 234. szám
1953 OKTOBER 6 N A P L o 3 A pécsi mezőgazdasági kiállítás a számok tükrében A* egy munkaegységre jutó jövedelem emelése Fordítsanak nagyobb gondot a TEFU-nál is a munkavédelemre! Távolítsák el az ellenséget a vállalattól! , Nagy Imre és Rákosi Mátyás elvtársak beszédének elhangzása után a pécsi TEFU dolgozói elhatározták, hogy jobban dolgoznak, mint addig. Azt remélték, hogy az igazgató, Szabó Sándor elvtárs is megjavítja munkáját és régi ígérete szerint most már gondoskodik új, megfelelő fürdőről. A TEFU dolgozói állták szavukat, mert júliusi tervüket 114,5, az augusztusit 106,6 százalékra teljesítették, harmadik negyedévi tervüket már szeptember 36-án befejezték. A dolgozók tel jesítették ígéretüket, de Szabó Sándor elvtárs nem állta szavát, mert a munkások még ma is ugyanolyan körülmények között tisztálkodnak, mint 1953 januárjában. 1953 január 35-én bíráló cikk jelent meg a pártsajtóban, amelyet Szomor Ferencné iib elnök írt. A cikkben leírta, hogy a TEFU dolgozói kénytelenek egy négyzetméternyi területen tisztálkodni. 250 embernek csak egyetlen egy zuhanyozó áll rendelkezésére. Naponta két órakor fejeződik be a munkaidő, de a dolgozók nem egyszer még fél ötkor is ott állnak, arra várva, hogy rájuk kerüljön a son Már többször kérték az igazgatót, hogy változtasson ezen a helyzeten, de ő nem tett semmit, még a cikk megjelenése után sem. Azaz, hogy mégis, összeveszett az üb elnök elvtársnővel a bíráló cikk miatt és nem is beszélt vele jó ideig. A dolgozók azi remélték, hogy a probléma megoldódik a kormány- programra megjelenése után, de csalódtak Nem a kormány programm- jában. hanem Szabó Sándor ©Ívtársban, aki még mindig nem vette észre hogy feltétlenül intézkedni kell. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete márciusban 60 ezer forintot utalt ki a TEFU-nak fürdő építésére, azonban az építést még most sem kezdték meg. Azóta is csak tervezgetnek Ezt mind meg kellett volna előbb csinálni, hogy mire beáll a hideg idő, a munkásoknak niegfelelő fürdő álljon rendelkezésükre. _ Az öltöző felszerelése is hiányos, kevés a szekrény. A cipők már nem férnek be a szekrénybe a zsúfoltság miatt. Nemrégiben megígérték, bogy 40 szekrény érkezik. Az ígéretekben már nem hisznek. ígéretből már eddig is sokat kaptak, most már tettekre van szükség. Hiba van a TEFU-ná! másutt is — többek között a dolgozók munkakörülményeinek megjavításában. A gépkocsivezetőknek olyan tartózkodási helyet jelöltek ki a regi rendes helyett, amely nyáron fullasz- tóan meleg, télen neu. lehet fűteni. Ezt a helviség'et Pacai István, a műszaki osztály vezetője mégis alkalmasnak találta arra, hogy a gépkocsivezetők ott tartózkodjanak, amíg gépkocsijukra várnak. A szerelőknek is sérelmeik vannak. A szerelő- műhelybe esőzés idején befolyik a víz. Ilyenkor a javítóaknákat is elönti, úgy, hogy a dolgozók térdig érő vízben kénytelenek javítani a gépkocsikat. Már nagyon sokszor kérték az igazgatót, segítsen ezen a bajon, ők maguk már elkezdték ásni a földet, hogy levezetőt készítsenek, de akkor a kőművesüket egy másik építkezéshez vitték. Az árkot pedig be kellett temetni. Ezeket a hiányosságokat az igazgatónak is észre kellett volna vennie, hisz a pártszervezet és a szákszervezet nem egyszer figyelmeztette. Elsőrendű kötelessége lett volna intézkedni, hogy a do'gozók megfelelő munkakörülmények között dolgozhassanak. Szabó Sándor elvtárs azonban keveset jár a dolgozók közé. Szívesen integet ugyan az autóból, de közelről nem nézi meg, hogvan megy a mimika. Van olyan dolgozó, mint Kolozs László elvtárs. aki már három hónapja nem látta munkahelyén az igazgatót. A dolgozók jogosan panaszoljálk. hogy még az irodában sem tudják megközelíteni, mert örökké „tárgvalása van1' Ha sikerül beiutniok és elmondják, mi a hiba, akkor feljegyzi és rendszerint azt mondja. — „jó. majd kitárgyaljuk“. Ilyenkor már tudják a dolgozók, hogy három hónapnál előbb nem kapnak választ problémájukra. Szabó Sándor elvtárs ellenséges e'emelrtel, horthysta I szíekl el, vetette magát körül, ezért Is nem juthatnak el hozzá a dolgozók. 1952 augusztusáig még P. Németh János volt a főkönyvelő. P Németh János volt horthysta hadnagy 1943—44-ben a soproni gyüj- tőtáborban „tevékenykedett“. A TEFU-nál olyan túlórákra vett fel pénzt, amit a Nádorban töltött. Ad- rigún Iván, a helyettese annyival volt nála „különb'1, hogy főhadnagy volt a Horthy-rendszerben. ö minden hónapban 1300—1300 forintot vett fel túlóra címén. Ezév június 8-án úgy ment el a vállalattól, hogy az igazgató jóindulatúan figyelmeztette: jobb lesz, ha elmegy, mert a párt és a szakszervezet „felfigyelt" munkájára. Ehhez még csak annyit, hogy Szabó elvtárs „hozzájárulással" állította ki munkakönyvét. A jogi, kár- és balesetelhárítási előadó, Muray Gusztáv a múltban a „Magyar Királvi Automobil Klub1' titkára volt. Ő 1408 forint fizetése mellett, havi ezer forintot vett még fel a hamisan beírt túlórákért. Muray 1952 november 13-én hagyta el a vállalatot. Mikor érezte, hogy mennie kell, hamar orvoshoz ment és „írógörcs“ miatt még három hón ipig húzta a táppénzt Amikor Muray helyére egy munkás került, Szabó elvtárs gyorsan megállapította, hogy Muray fizetése túl magas volt, s az új beosztottnak 900 forintot fizettek. Csak nagy szócsaták árún kapta meg Csontos János elvtárs az új munkakörben is az (100 forintot, amennyit előző munkakörében keresett. A munkaügyi előadó Orbán Rudolf volt. Apja ezredes, ő pedig zászlós volt a felszabadulás előtt Ahol tudott, mindig lecsípett a dolgozók fizetéséből és ezt bóralap-mogíaika- rításnak nevezte Mikor Orbánt leváltották, bérelszámolási vezető lett belőle. Július 4-éin ..megrongálódott" egészsége helyreállítása végett 300 forint segélyt kért. Természetes, hogv az üb nem adott, még Szabó Sándor elvtárs felháborodása ellenére sem. Orbán csak 1953. augusztus 1-én hagyta el a vállalatot. Az igazgató őt is már előre figyelmeztette. A vállalatnál dolgozik még Fuchs Fiilöp, mint kontírozó könyvelő, apja 50 holdas kulak. Fuchs Fülöp azt állítja apjáról, hogv „mindenkin segített'1, tehát „jó“ kólák volt. Ezt talán legjobban az olaszi dolgozók tudnák megmondani, akik saját bőrükön tanulták meg, hogy kutyából nem lesz ■ »a• ionná Nemrégen ő is segélyt kért, természetesen nem kapott. Azóta ha az üb elnök elvtársnő a könvvelő- ségbe megy, ezzel fogadja: „F'len- ségem. hogy mersz a könyvolőségbe jönni?“ Ilyen elemek cjolgoztak és 'd d- goznak még ma is a Pécsi TEFU- nál Az igazgató. Szabó Sán lor elv- társ pedig ezt tűri, sőt maga köré gyt jti őket és ha szükséges, biráti- lag figyelmezteti a távozásra. A párt és a szakszervezettel Szabó Sándor elvtárs már nem tart rendszeres és jó kapcsolatot, nem ismerik egymás munkáját. Nemrég olyan dolgozót akart megválasztatni üb elnöknek, aki nem is szakszervezeti tag. Ha Szabó elvtárs szorosabb kap csőlátót tartott volna a pártszervezettel és nem a múlt söpredékét gyűjti maga köré — nem követett volna el ilyen hibákat. Egyik lepsú yosébb hiba. amit vezető elkövethet: a dolgozók jogos kéréseinek semmibevétele, legelemibb igényeik sárbatiprása. Helyes lenne, ha a felsőbb szervek végre megvizsgálnák a TEFU-nál lévő helyzetet és eltávolítanák az ellenséges, oda nem való elemeket. A TEFU dolgozói, párt és szak- szervezetének vezetői, továbbra is bátran bíráljanak és harcoljanak a hibák kijavításáért. Szabó Sándor elvtárs pedig a dolgozókra támaszkodva. a párt és a szakszervezet segítségével javítsa ki a hibákat. A. I. (Folytatás az 1. oldalról) A korai vetés előnyeiről, a gondos munka eredményeiről beszélnek a mágocsi Rákosi tsz pavilionjában lévő termények is. Büszkén adja mindenkinek tudtára a tábla, milyen hatalmas segítséget jelentenek a kormány megjelent rendeletéi, amelyek az egy munkaegységre jutó jövedelmet már ezévben 8.50 forinttal emelték. De beszélnek a számok itt is a jólét további emelkedéséről, amelyet az új begyűjtési rendelet nyújt majd. Kenyérgabonából 120, takarmánygabonából 16, napraforgóból 28, kukoricából 68, burgonyából 35, szénából 18, hízottsertésből 10, szarvasmarhából 6 mázsával több jut a mágocsi tsz tagjainak a következő évben, amelyhez még 212 kiló tojás, 298 kiló baromfi és 5000 Naponta érkeznek az újabb hírek arról, hogy egyre több egyénileg dolgozó paraszt, vagy eddig más területen dolgozó győződik meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, Legutóbb a szűri Kossuth terme. löszöve.kezetbe öt dolgozó kérte fel liter tej kerül. De a tsz tagok maguk is azt akarják, hogy emelkedjen jövedelmük. A hatalmas paprikák, a gyönyörű paradicsomok és a többi kerti termények ebben az évben 210.900 forint jövedelmet biztosítottak a tsz tagjainak. A kertészetet 1954-ben a jelenlegi 15 holdról 45-re emelik, amely újabb 420.800 forint jövedelmet ad a termelőszövetkezet tagjainak. Ilyen és ehhez hasonló eredményekről beszélnek a többi termelő- szövetkezetek pavillonjai is, ilyen és ehhez hasonló terveik vannak a többi termelőszövetkezeteknek is, hogy emelkedjen a jövedelem, a jólét, gondtalanabb legyen az élet. Érdemes megtekinteni az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek növény- termesztési kiállítását. vételét, akiket a közgyűlés elfogadott a szövetkezet tagjainak. Kovácsevica Mihály, Óvári Ferenc, Tóth Sándor, Varga István és Csuka János termelőszövetkezeti tagok már részt vesznek a közös munkában. Hogvan segíti Benács Irén segédmunkás brigádja a köm Íveseket a jó mátkához S Komlón, az épülő kenderföldi városrész melletti Béke falunak már közel kétezer lakója van. Az elmúlt hetekben újabb tíz ideiglenes szállás alapjait rakták le. Ezen a munkahelyen Komló legjobb építői dolgoznak: Lévai Gyula 8 tagú sztahánovis- ta kőműves-, és Benács Irén sztahánovis- ta 13 tagú segédmunkásbrigádja. — őket mindig a legsürgősebb munkák elvégzésére irányítják. A két brigád már a nyolcadik szállás befejezését végzi. Ké't nap alatt húznak fel egy-egy 36 méter hosz- szú épületet. Az elmúlt hét utolsó napjaiban a kőművesek kö zül betegség miatt ketten távolmaradtak. — Kőművesek és segédmunkások csakhamar megtalálták a módját, hogy a munka ne lassuljon. Ketté esz tot ták az épületet. Három kőműves a készülő szállás egyik, nAro,m pedig a másik felében falaz. Ugyanígy elosztották a segédmunkásokat is. — Aztán versenyt indítottak, melyik rész készül el hamarabb. A női segédmunkások bőségesen ellátták a kőműveseket téglával; pillanatok alatt felállí- ‘ ák az állást, amikor arra volt szükség. Most már itt gyűlt a tégla, habarcs; Bpnács Irén ügyes, gyakorlott kézzel terítette a habarcsot, nem is. csoda. ha jól megy nála. 1949-ben maga Mak- szimenko elvtárs tanította neki a jó fogásokat. Röv’d megszakításokkal 1950 óta dől go/’k e«yütt a Lévai kőműves- és a Benács- s egédiru irka sbr igád. — B“n.ácsék ezidő alatt számtalanszor bebizo- nvíto‘ták, milyen fontos szerepük van az építkezésnél az anyagkiiszolgálóknak. — Jól tudják, mikor, milyen fajta és mennyiségű anyagot készítsenek a kőművesek kezére, hogy azok egy pillanatig se várakozzanak. Büszkén mondják el bárkinek, hogy 1949 óta kevés olyan lakó-, vagy középület létesült Komlón, amelyen ne dolgoztak volna. — ők betonozták kiváló minőségben, rekordidő ■'■'tt a 24 méter magas Béta-aknai hűtőtornyot is. Jó munkájukkal most is hozzásegítették Lévai Gyula kőművesbrigádját, hogy a két kőművessel csökkent létszám ellenére sem végeztek a tervezettnél kevesebbet. Tudják: a jó munkának megvan a jutalma. — Benácsék eddig is nem sokkal ezer alatt, Lc- ■'>k pedig jóval ezer forint felett kerestek. Szívesen jegyezték most is fizetésüknek a felét. Érdekes, tanulságos a pécsi mezőgazdasági kiállítás, így néz ki a számok tükrében megyénkben a fej lődő nagyüzemi mezőgazdaság növénytermesztése s a néhány példa, a néhány szám arról beszél, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a nagyüzemi gazdálkodás. A kiállítás többi részéről lapunk legközelebbi számában írunk. Új belépők a szűri Kossuth terme'őszövetkezetbe MINŐSÉGI TERMELÉS A SZIGETVÁRI CIPŐGYÁRBAN Tía a Szigetvári C pőgyárban valamelyik munkás — a fűződében vagy más üzemrészben — elrontott egy pár cipőt, a gyár minden dolgozójának vállalnia kellett érte a felelősséget. Gettó Pálné elvtársnő a tűződei Béke-brigád egyik dolgozója állandóan túlteljesíti a tervét és minőségben is egészen megközelíti a száz százalékot. Az elmúlt hónapban 9913 százalék volt a minőségi eredménye, de csak 36 forint 26 fillér minőségi prémiumot kapott, mert a minőségi üzemátlag csak 98.3 százalék volt. Haller János elvtárs fára- toglaló, a Május I. brigád tagja 99.84 , százalékos minőséget ért e! az elmúlt hónapban, de az ő eredményét is „leértékelték“, mivel voltak oiyan dolgozók is az üzemben, akik jóval alacsonyabbal fejezték be a hónapot. Ez a helyzet semmiesetre sem volt egészséges. Hogy vállalhatott volna felelősséget Haller János elv- társ például egy kézikalapáló munkájáért? Természetes, hogy sehogy ®em és ez a minőségi munkát végző dolgozóknak egy kissé a kedvét szeg i®' A tervteljesítés azért jól ment. A minőség is többé kevésbbé, III negyedévi tervüket 102.3 százalékra teljesítették, 98.4 százalékos minőséggel. De ezt az eredményt nem tudták túlszárnyalni. Ebben a helyzetben is változást teremtett az új kormányprogramm. • Folyó évi október hó else- íen megjelent egy rendelet, amely szabályozza a Szigetvári Cipőgyár dolgozóinak minőségi premizálását is. A rendelet, amely ellentétben a régi intézkedéssel, egyéni jutalmazási rendszert biztosít a jómjnöségű munkát végző dolgozóknak, nagy örömet váltott ki az üzem dolgozói közt. Varga Béla elvtárs gépi kalapáló a gyárban. Tervének teljesítésével 1954 március másodikánál tartott a legutóbbi értékelésnél. Hasonló jó eredményt ér el a minőség terén is. — Majdnem minden alkalommal elérem minőségben is a száz százalékot, pedig nagyon kényes a munkám! — mondja munka közben. Szinte szempillantás alatt végzi el gépével egy-egy női nyári cipő aljának kalapálását. A Szigetvári Cl- pőgyárban minden percben másfél- oár csinos női szandálcipő készül el. Valamennyi cipő eljut a gyári futószalagon Varga Béla elvtárs gépéhez is, aki az elmúlt hónapban egyet len egyet sem égetett el kalapálás közbe" de most még jobban vigyáz. Cokkal több értelme van — O m£r a jó munkának. Most már nemcsak egyszerűen jó szandál lesz abból az anyagból, amelyet gondosan dolgozunk fel — mondja Varga Béla elvtárs. — A jo munka meg látszik majd minden hónapban a keresetünkön is. Az új premizálási rendszer szerint, ha 100 százalékos minőségi munkát végzek, 150—160 forint jutalmat kapok havonta. Luikács Vincéné elvtársnő gépen tábla hirdeti, hogy kétszeres sztahanovista. Azt már Lukács elvtársno mondja el, hogy május óta a „könynyűípar kiváló dolgozója" címet is viseli. Társai pedig hozzáteszik: jelenleg a magyar cipőipar egyik legjobb talpcsiszolója. Szeptemberi tervét selejt nélkül teljesítette 156 százalékra. Most arról beszél, hogy: Az új rendelkezés ismere- ^ tétjen sokkal nagyobb a felelősségünk. Most már nemcsak a gyárnak, hanem saját családunknak is nagyobb felelősséggel tartozunk minőségi munkánkért. Ha jól dolgozunk, több pénzt vihetünk haza a fizetések napján és többet vásárolhatunk a leszállított áru cikkekből. Lukács Vincéné — amint társai is visszaemlékeznek — az elmúlt hat hónap alatt egyetlenegyszer csinált selejtet. Ha ebben a hónapban sem történik hiba, 108—110 forint prémiumot kap majd a fizetésén felül. Az új minőségi premizálásról szóló rendelkezés őt is úgy érintette, akárcsak a gyár többi munkását. Úgy érezte, hogy a rendelkezéssel pártunk és kormányunk újabb gondoskodása, velük szembeni megbecsülése jutott kifejezésre. Ezt azzal viszonozták, hogy a vállalt háromezer párás tervtúlteljesítésen túl még 1000 pár szandálcipőt gyártanak az előírton felül a negyedik negyedévi tervben és tovább javítják a minőséget. A műszaki vezetők már tervet dói goztak ki erre a műszaki intézkedési terven kívül. Műszaki előkészítési ütemterv ez, amelyben pontosan előírják, hogy például a 801-es típusú fehér nubuk és piros borjúbox szan- dálcipök anyagát mikor keld megrendelni, mikor keld megkezdeni az előgyártást, később a széria-szabást, tűzést, stb. Az előkészítési ütemterv szerint minden típusból előgyártást eszközölnek. A 60—70 pár cipő gyártása közben rájöhetnek olyan hibákra, amelyeket azonnal ki lehet javítani és később nem akadályozza a szériagyártást. A műszaki intézkedési terv végrehajtása is biztosítja a minőség javulását a Szigetvári Cipőgyárban. Eddig például kővel borzolták a ragasztáshoz a bőrt, a műszinterv szerint borzolócsigával végzik ezt a munkát a IV. negyedévben. A cipők varrásánál maradt szálakat eddig úgy „tisztázták", hogy egyszerűen levágták azokat. Ezentúl nem vágják, hanem áthúzzák a szálakat a bőrön és a bélés alatt leragasztják. Kevesebb lesz így a cipőkön a viselés után a feslés és feltétlenül növeli a tartósságát. A m nőségi munkát még ^ jobban megbecsülő határozat megjelenése óta már komoly javulás mutatkozik a Szigetvári Cipőgyárban. Elsején 100 százalékra teljesítették a minőségi tervet. A másodikén gyártott szandálok 99.5 százaléka elsőrendű minőségű volt, szombaton pedig egy selejtes cipő sem akadt. H. M. A pécsi szénbányák kisér'eti osztályának munwa a dolgozók biztonságának véde'mében Alig két hónapja, hogy a Pécsi Szénbánya Vállalatnál megalakult a knlatá4 ■ és kísérleti osztá’y. Munkáját máris számos eredmény bizonyítja. Sikerre1 vezették be — komlói (apus/(álatok alapján — r vágatok raidommal való falazását. Az új- rendszeri; biztosításhoz selejtes, rövid báuyfákat használnak, amelyeke? a szükséges méretekre dolgoznak fel. A faidőmla'azás előnye, hogy míg a _ régebbi ácső átok a nagy nyomás következtében gyakran dorték, és emiatt sűrűn kellett a vágatokat bővíteni, újra-ácsolni, addig a faidom- falazás n nyomás iránti engedékenysége következtében kevésbbé törékeny igv a biztosítás élettartama megnégyszereződik. Pécs- búnyatelepen az V. szinti 23-as telepi alapvágat már ilyen biztosítással készült. Ugyanilyen munkálatok folynak a vasasi Petőfi-akna VII. szinti rakodóján is, amelyet szintén a nagy nyomás következtében évente kellett bővíteni. Sikeres kísérleteket folytat az osztály az erősen gázveszélyes pécsi bányák vcntillatoros ■égesatorna- szellőztetéséről a fuvókasze'lőzte- tésre való áttérésnél is. A fuvóka- szellőztetés megszünteti annak veszélyét, hogy a légcsatorna ventillátoraiból esetleg kipattanó szikra robbanást idézzen elő.
