Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

1953 SZEPTEMBER 22

NAPLÓ

3

Befejeződött a termelőszövetkezetek és gépállomások élen járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozása

(Folytatás a 2. oldal' )

cukorrépára, mint a másik, mégis az egyik brigád területén 150 mázsa, a másik brigád területén pedig hetven mázsa cukorrépa termett és nem igazságos, hogy az a brigád, amely hetven mázsát tér melt, ugyanannyit kapjon mint az, amelyik 150 mázsát termelt. .Feltétlenül hozzá kell nyúlnunk ehhez a kérdéshez.

Külön szeretnék beszélni a tőidről. Két három felszólaló is felvetette. hogy a termelőszövetkezet tag sága sokalja a földet és kéri, hogy a földjének egy részét vegyék el tőle. Ezzel nem lehet egyetérteni. A földet szeretni kell és tudni kell, hogy éppen a föld megművelése segít ben nünket ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagság jövedelme nagyobb legyen. Meg kell fordítani a kérdést: nem a föld sok, hanem mi vagyunk kicsit gyengék és nem azzal kell segíteni a bajainkon, hogy leadjuk a földet, hanem meg kell erősíteni magunkat.

Ezt a megerősítést sokféle módon lehet elérni. Beszéltünk már arról hogy új tagokat kell bevonni azokba a szövetkezetekbe, ahol kevés tag van, jobban kell gépesíteni, különösen olyan fontos munkákat, mint a növényápolás.Mindemellett javasolom a? elvtársaknak, hogy olyan termelőszövetkezetben, ahol, mint mondják. „sok a föld“, kevesebb munka- igényes növényt vessenek és több olyan növényt termeljenek, amelynek megmunkálása kevesebb munka erőt igényel, vagy jobban gépesíthető, és majd ahogyan erősödik a szövetkezet, úgy növeljék a munka- igényes ipari növények területét is. Amennyire lehet, óvják termelő- szövetkezeteink földjüket! Legyenek tudatában annak, hogy földjük megtartása, jó megművelése a jól végzett munka mellett egyik legfontosabb alap ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink tagságának jövedelme magasabb legyen, mint az egyénileg gazdálkodó középparasztoké.

Az elkövetkező hetekben a szövetkezetek megerősítése, a tagság jövedelmének fokozása érdekében a legfontosabb feladat az őszi szántásvetés. őszintén meg kell mondanunk, hogy sok termelőszövetkezetünkben nem jó a helyzet .Vannak termelő- szövetkezeteink, ahol már jó minő ségben elvégezték a rozs, az ősziárpa vetését, de ugyanakkor más szövetkezetekben az ősziárpa, a rozs. a takarmánykeverék még nincs a földben, jóllehet ahhoz, hogy jó termés legyen, már a földben kellene lennie.

Vannak termelőszövetkezetek, ahoi alig egy-két holdat trágyáztak meg.

Mitől várják ezek a termelőszövetkezetek a jó termést, ha későn vetnek, ha nem trágyáznak megfelelő mennyiségű területet és hozzá- tehetem — ha nem jó minőségű munkát végeznek?

Teljesen jogos a félelme a szeghal mi termelőszövetkezetet képviselő elvtársnak ,aki elmondotta, hogy

fél a jövő évi terméstől, mert Szeghalomban nem vetnek idejében.

A tanácskozás minden részvevőjének hazatérve, azzal az elhatározott szándékkal kell hozzákezdenie a munkához, hogy a tavalyinál jobb minőségben, megfelelő időben végzik el az őszi szántás-vetési munkákat és azon dolgoznak, hogy e^zel megalapozzák a termelőszövetkezetek jövő évi termését.

Újra biztosíthatom a tanácskozás részvevőit, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, a szövetkezetek minden igaz hívének az előttük álló nagy feladat végrehajtásához.

Előre a virágzó szövetkezetek meg teremtéséért, a jómódú termelőszövetkezeti parasztságért!

Egész dolgozó népünk javára kívánom, hogy a tanácskozás minden részvevőjének munkája sok sikert hozzon a termelőszövetkezetek megszilárdításában!

Hegedűs András elvtárs, földművelésügyi miniszter nagy tapssal fogadott válasza után Dobi István a határozati javaslatot (azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket Hegedűs András földművelésügyi miniszter a vita alapján összegezett) és a mező- gazdasági termelőszövetkezetek alapszabálytervezetét szavazásra bocsátotta. A tanácskozás a határozati javaslatot és az alapszabálytervezetet elfogadta és két bizottságot jelölt ki a határozat és az alapszabály véglegesítésére.

Dobi István záróbeszédé a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozásán

— Elvtársak! — tanácskozásunk végéhez érkeztünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat, és feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok jólétének emelése és a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében előttünk állanak. E feladatokat és célokat az előbb elfogadott határozati javaslatban fektettük le és juttattuk kifejezésre. Nemcsak a termelőszövetkezeti tagok elé tűzött feladatokat tárgyaltuk meg, hanem rámutattunk a feladatok mielőbbi sikeres megvalósításának módjára is.

— Nagy figyelmet fordított a tanácskozás a termelőszövetkezetek új alapszabályának kialakítására, mert jól látta, hogy az alapszabály a termelőszövetkezeti élet alaptörvénye és ezért jelentős mértékben az alapszabály betartásán dől el a tanácskozáson kitűzött célok megvalósításának sorsa.

— Tanácskozásunk igen sokat tett a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítése, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának gyökeres megjavítása érdekében. Ennek érdekében azonban sem ez a tanácskozás, sem pedig bármely más tanácskozás nem tehet meg mindent. A termelőszövetkezeti tagok sorsa ugyanis maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak a kezében van letéve. Népi demokratikus államunk a párt irányítása alapján kétségtelenül eddig is komoly támogatást nyújtott és ezután is nagyarányú támogatást fog nyújtani termelő- szövetkezeteinknek, hogy tagjaik szá mára anyagi jólétet és kulturált biztonságos életet teremtsenek. A termelőszövetkezeti tagok számára a jómódú és nyugodt kulturált életet azonban államunk segítségére támasz kodva maguknak a szövetkezeti tagoknak kell megteremteniük. A jómódú és kulturált élethez, a magasabb életszínvonalhoz gondos és lelkiismeretes munka szükséges. Ezt meg kell értenie minden egyes termelőszövetkezeti vezetőnek, minden termelőszövetkezeti tagnak, s velük együtt a gépállomások és a tanácsok dolgozóinak.

Tanácskozásunk termékeny volt. de igazi gyümölcseit a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának növelésével, a szövetkezet^ gazdaságok maaasabb jövedelmezőségével és magasabb terméseredményeivel hozhatja meg. Ehhez az eddiginél körültekintőbb munkát kell végezniük Ennek megkezdésével egy pillanatra sem késlekedhetünk!

— A tanácskozáson szó esett legsürgősebb feladatainkról, elsősorban az őszi szántás vetésről. Kifejezték a küldött elvtársak, hogy a tanácskozásunkon megtárgyalt nagyjelentőségű célok eléréséhez az első lépéseket azzal tesszük meg. hogy a2 őszi szántás-vetés és az őszi betakarítás munkáját idejében és jó minőségben végezzük el. Az elfogadott határozati javaslat iránymutatásai alapján már a jövő évben uj sikereket érhetünk el a termelőszövetkezeti termelés fejlesztésében és ezen keresztül a szövetkezeti tagság élet- színvonalának emelésében. A jövő évi jó termés és a növekvő ^ jólét alapját azonban jórészt az előttünk álló hetek szorgalmas munkájával teremtjük meg. Jövőévi termésünk őszikalászosokból, jelentős mérték->

ben attól függ, hogy idejében elvégeztük-e a vetőszántást, jó vetőágyat biztosítottunk-e, idejében tör- énik-e a vetés. Kapásnövényeink iövőévi terméshozama, a kukorica-, burgonya-, a cukorrépa-termelés jövőévi eredményessége jelentős mértékben azon dől el, hogy idejében és kellő mélységben végezzük-e el az őszi mélyszántást. A jövőévi termés szilárd alapjának megteremtésén kívül még előttünk áll idei ka- oásnövényeink legnagyobb részének betakarítása is. Az őszi betakarítási munkák gyors és veszteségnélküli elvégzése szintén hozzájárul termelőszövetkezeti tagjaink idei jövedelmének növekedéséhez.

— Mostani tanácskozásunkon az élenjáró termelőszövetkezetek szép eredményeiről hallva és a jövő még szebbé tételének kérdéseit vitatva, szinte úgy éreztük, hogy messze előtekintünk és belepillantunk termelőszövetkezeti tagjaink jövőbeli jómódú és megelégedett életébe. A tanácskozás anvagának megismerésével termelőszövetkezeti tagjaink és az egyénileg dolgozó parasztok is ugyanezt fogják érezni.

— Amikor azonban a jövőbe nézünk, terveket kovácsolunk, ezt azzal együtt kell tennünk, hogy minden erőnket feladataink, elsősorban soronlévő feladatok megoldására összpontosítjuk. A soronlévő felada- okat pedig ma főleg az őszi szánkás-vetés és az őszi betakarítás sikeres elvégzésének munkálatai je- 'entik.

Elvtársak! Tanácskozásunk megmutatta. hogy termelőszövetkezet; mozgalmunk egyszer és mindenkor- -a polgárjogot nyert a magyar faluban. Jól működő termelőszövetkezeteinket. azok tagságát tisztelet és

fürdőt létesít kövágóSZÖLLÖS DOLGOZÓ PARASZTSÁGA

Kevés olyan szép fekvésű községünk van, mint Kővágószöllős. ahol valóságos kis üdülőtelepet lehetne létesíteni. Az üdülőtelep létesitésé- lek előfeltétele az is. hogy a község megfelelő strandfürdővel rendelkezzen. Kővágószöllős dolgozó parasztiága most lelkes társadalmi munkával megkezdte a strandfürdő építését. A munkában, a vízügyi kérdésekben a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai segítik a dolgozó parasztságot.

KÉT 400 SZEMÉLYES KULTUR- HAZ, UJ MOZI ÉS SZABADTÉRI SZÍNPAD ÉPÜL JÖVŐRE KOMLÓN

A komlói „Május 1“ mozi helyisége ma már nem felel meg a követelményeknek. Ezért tervbevették, hogy 1954-ben egy új mozit építenek .amely nyolcszáz személy befogadására lesz alkalmas.

A már meglévő kultúrotthon mellett újabb kultúrotthonokat kell létesíteni, hogy a komlói dolgozók <ultúrigénye teljes mértékben kielégíthető legyen. Tervbevették, hogy a jövő esztendőben egy négyszáz személy befogadására alkalmas új kul- túrotthont létesítenek, amelyben könyvtár is lesz, Ugyanakkor az

megbecsülés övezi a mezőgazdasági termelés és a paraszti élet megjavítása terén kivívott eredményekért. A tanácskozás azonban nagyon helyesen feltárta azt is. hogy egyes termelőszövetkezeteinkben súlyos hibák és komoly fogyatékosságok vannak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett hibák és számos szövetkezet gyenge munka ia, tagságának nem kielégítő élet- színvonala napjainkban a termelőszövetkezeti mozgalmat egyes he- 'yeken komoly megpróbáltatás, nagy erőpróba elé állítja. Tanácskozásunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom mindenhol fényes sikerrel állhassa ki '“zt a próbát. Ha a tanácskozáson üfoeadott határozatokat megismertetjük termei őszövetkezeti tagjainkkal és elérjük, hogy hiánvtalanu' magukévá tegyék a határozat cél- iait, vállalják a sikeres megvalósítás érdekében reájuk háruló munkát, mostani tanácskozásunk akkor hozza meg igazán gyümölcsét. Ha ezt elérjük — már pedig el kell érnünk — akkor tanácskozásunk egyik kedvező hatása abban fog megmutatkozni, hogy a ma még ingadozók % kilépni szándékozók, amikor a végső döntésre kerül sor, a szövetkezet mellett fognak állást foglalni.

— Tanácskozásunkat azzal rekesz- *em be, hogy jobb és eredménve- '-ebb munkára hívok fel minden uildött elvtársat, minden egyes termelőszövetkezeti tagot és géoállo- nási dolgozót, elfogadott határoza- unk mielőbbi sikeres megvalósítása ■ termelőszövetkezeti mozgalom új '°llendülése, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának hathatós erae- érdekében.

Építőipari Szakszervezet, az építőipari dolgozók kultúrigényeinek kielégítésére úgy tervezi, hogy 1954- ben Kenderföldön 400 személyes ú: kultúrotthont épít.

A jövő évi tervek között szerepel egy 3000 fő befogadására alkalmas szabadtéri színpadnak a megépítése is. Ha ez megvalósul, akkor hazánk első szocialista bányavárosának már 4 szabadtéri színpada lesz

FÖLDRAJZI HETET RENDEZNEK PÉCSETT OKTÓBER KÖZEPÉN

A Magyar Földrajzi Társaság ez- évben ünnepli meg fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. Ez alkalomból Pécsett is megalakult a jubileumi földrajzi hetet előkészítő bízott ság. Ez k'uo'gozza a Pécsett október közepe táján megtartandó földrajzi hét részletes programmját.

MÉG EZÉVBEN ELKÉSZÜL A 65

SZOBÁS. KÉTEMELETES UJ KOMLÓI SZÁLLODA

Komlón már befejezéshez közeledik az új, hatvanötszobás, kétemeletes modern szálloda építésé

Belseje már teljesen elkészült és átmenetileg legényszállás céljára használják. Amint a külső homlokzati rész és az étterem berendezése elkészül, még ezévben megnyitják a szállodát,

MI VJSAG BARANYÁBAN?

Megvan a lehetősé" arra, hozy a haladé erők Ázsiát a béke erődjévé tegyék

G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tiszteletére adott ebéden

Moszkva, szeptember 20. (TASZSZ)

„Mélyen tisztelt miniszterelnök, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének mélyen tisztelt tagjai!

Engedjék meg, hogy itt Moszkvában üdvözöljem önöket és az önök személyében a hős koreai népet, amely megvédte szülőföldjét az intervenciósok támadásaival szemben. A szovjet emberek az egész haladó emberiséggel együtt mélységes barátságot éreznek a koreai nép iránt.

Ma az a szó, hogy „koreai“, a nemzeti szellem magasztosságának és szilárdságának jelképévé, a haza szabadsága és függetlensége nemes és önfeláldozó szolgálatának jelképévé vált.

A dicső koreai nép új, nagyszerű oldalt írt a felszabadító harcok történetébe. És ez az oldal arra tanít, hogy nincs olyan erő a világon, amely metörheti azt a népet, amely saját kezébe vette sorsát.

Két forrás táplálta a koreai hazafiak győzelmi akaratát, a koreai hazafiak bátorságát és hősiességét a harcban: ügyük mélységes igazságának tudata és az a példátlan szolidaritás, amelyet az egész haladó emberiség tanúsított a koreai nép iránt.

A kínai népi önkéntesek halhatatlan hőstette azoknak a megbonthatatlan kötelékeknek tanúbizonysága volt, amelyek egybekapcsolják Ázsia népeit. Ez a Keleten bekövetkezett új korszak jele, az ázsiai népek ama elszántságának jele, hogy kivívják és megvédik a nemzeti szabadságot és függetlenséget, és nem engedik meg, hogy Ázsia új világháború tűzfészkévé váljék.

A békeszerető népek hálásan elismerik a koreai nép és a kínai népi önkéntesek történelmi érdemeit. A koreai nép és a kínai népi önkéntesek megvédték a béke ügyét a Keleten és nem kis mértékben lehűtötték az új világháború kirobbantására törekvő agresszorok hevét.

A dicső koreai és kínai hazafiak Korea mezőin vívott hősi harcukkal igen érzékeny csapást mértek a reak ciós erők messzemenő terveire, amelv tervek arra irányulnak, hogy elnyomják Ázsia és a csendesóceáni térség népeinek a nemzeti szabadság és függetlenség útján történő előrehaladását.

Az agresszív körök nem akarnak számolni azzal az elvitathatatlan ténnyel, hogy a múlté már az a régi Ázsia, amelynek sötét elnyomás és i népek külföldi erők által való leigázása volt az osztályrésze. Meg szeretnék állítani, meg szeretnék hiúsítani a keleti népek úiiászületé- sének azt a nagy folyamatát, amely korunk egyik legfontosabb vonása és amely lelkesítő távlatokat tár az egész modern civilizáció további fellendülése elé. Akadhat-e napjainkban olyan amerikai, akinek eszébe jutna azt állítani, hogy a 13 északamerikai gyarmatnak az a több. mint 175 évvel ezelőtt hozott határozata, amely gyarmati függőségűk megszüntetéséről és az Amerika’ Egyesült Államok megteremtéséről szólt, nem a történelmi fejlődés aktusa. Találhatunk-e napjainkban olyan amerikait, aki azt állíthatná, hogy a függetlenségi nyilatkozat törvénytelen jellegű, mint — ahogy nyilvánvaló igazságként hirdette ki a népnek azt a jogát, hogy olyan elvek alapján és olyan formában teremtse meg a hatalmat, „amelyeket a legelőnyösebbnek tart biztonságának és boldogságának elérése érdekében.“ Ilyen amerikai természetesen nincs.

Nos, ebben az esetben miért van az tehát, hogy befolyásos amerikai körök durván beavatkoznak a kelet’ államok belső ügyeibe, b'okáddal zár iák el őket és háborút provokálnak ellenük, ha ezeknek az államoknak a népei olyan kormányformál választanak, amely nem felel meg a washingtoni politikusoknak?

Úgy látszik, igen sajátságos filozófia érvényesül itt: az. hogy — szerintük — ami illett az amerikaiaknak már a XVIII. század végén, nem illik a kínaiaknak, indiaiaknak, koreaiaknak, indonéziaiaknak még a XX. század második felében sem. Ez azonban a fajelmélet régi nótája, ez olyan politika folytatásának megkísérlése, amely dacol a népek történelmi haladásának ügyével. És ha egyes amerikai vezetők megengedik maguknak azt, hogy eközben a „régi gyarmati politika“ ellenségeinek kön tűsében díszelegjenek, akkor be kel) ismerni, hogy új gyarmati politikáiul’ messze maga mögött hagyja a terjeszkedés minden eddig ismert pél dáját és hogy e politikájuk agresz- szív jellegű és a világ gyökeres újra felosztására irányul az Amerika’ Egyesült Államok javára.

ttt lenne az ideje, hogy megértsék:

a történelem nem azok előírása szerint fejlődik, akik konzerválni szeretnék a történelmet, akik megszeretnék állítani a népek előrehaladását a fejődés útján, akik az emberiség tegnapját szeretnék az emberiség jövőjére kényszeríteni. A keleti országokkal kapcsolatos külpolitikájukat csak azok korlátozhatják a tegelmaradottabbat, a legkorruptab- bat, a legrothattabbat megtestesítő személyek és csoportok támogatására, akik nem vetnek számot azzal, hogy mi történik a világban. Csak azok az emberek, akik szántszándékkal mesterségesen bonyolulttá akarják tenni a keleti helyzetet, csak azok engedhetik meg maguknak azt, hogy lekicsinyeljék a nagy kínai népet és reményeket fűzzenek a Csang- Kai-sek-klikk-féle népellenes söpredékhez.

Az ilyen politika rövidlátó politika. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni az Ázsiában és a csendes óceáni térségben végbemenő gyökeres változásokat, amelyek rányomják bélyegüket az Ázsiában és a csendes óceáni térségben élő több mint egy- milliárd ember háború utáni életére.

A koreai fegyverszünet megkötése kétségtelenül rendkívül fontos mérföldkövet jelent abban a harcban, amelyet az összes békeszerető erők az agresszió és a nemzetközi kalandok erői ellen vívnak. A koreai fegy verszünet szemléltetően megmutatta, hogy a békeszerető erők kivívhatják az elmérgesedett nemzetközi problémák kellő megoldását, ha közben kitartást és állhatatosságot tanúsítanak.

Megbocsáthatatlan volna azonban figyelmen kívül hagyni az agresszív erők új keleti cselszövéseit. E cselszövések célja teljesen világos: felborítani a koreai fegyverszünetet, kiélezni a helyzetet Ázsiában és a Csendes-óceán medencéjében.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok külügyminisztere és Li Szin- Man nemrégiben szerződést írt alá. E szerződés szerint az Amerikai Egyesült Államok „határozatlan időre“ jogot kapnak arra, hogy szárazföldi, haditengerészeti és légierőket helyezzenek el „a Koreai Köztársa- sáság területén, vagy annak közelében“. Más szóval, eddig a háborúval Indokolták az amerikai fegyveres erők délkoreai tartózkodását, most pedig majd az úgynevezett kölcsönös biztonsági szerződéssel indokolják. A dolog lényege pedig változatlan marad: Dél-Koreát továbbra is az Egyesült Államok katonai felvonulási területének akarják megtartani. Ez természetesen szöges ellentétben van a koreai kérdés végleges békés rendezésének és az ázsiai biztonság meg szilárdításának követelményeivel.

Hozzá kell még tenni azt Is. hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányköreinek a politikai értekezlet összetételét és munkarendjét illető kérdésekben elfoglalt álláspontját — ezen értekezlet összehívását a koreai fegyverszüneti egyezmény írja elő — a békeszerető erők jogosan ítélik el. Az említett állásfoglalás következtében kimaradt az értekezletről India, továbbá néhány más keleti ál- 'am. amelyeknek az értekezleten való részvétele indokoltsága nem lehet kétséges.

Mindez általában nem arra mutat, hogv az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei megszilárdítani igyekeznek a megteremtett koreai fegyverszünetet és további lépést kívánnak tenni a koreai kérdés végleges 4s békés rendezése felé.

Annál nagyobb felelősség hárul minden békeszerető erőre. Ezek az erők az egész világon. így a Kele- *en is uralkodó nemzetközi feszült- «ég további enyhítését szolgáló új ■rőfeszitések kiindulópontjává tehe- ‘ik a koreai fegyverszünetet és meg s kell ezt tenniük. *

Az objektív feltételek lehetővé teszik Kelet haladó társadalmi erőinek. hogy Ázsiát a béke erődjévé 'egyék és forrón kell óhajtani, hogy Ázsia valamennyi népe sikereket arasson ennek a nemes feladatnak megoldásában.

Ezen objektív feltételek köza*t löntő fontosságú a Kínai Népköztársaság nemzetközi súlya és politikába.

Az imperialista csoportoknak a Kínában gyakorolt uralomért vívott sokévtizedes harca a nemzetközi kapcsolatok különös feszültségét tc- -emtette meg Keleten. A Kínai Nép- köztársaság most hatalmas és stabi- 'izáló tényező Ázsiában és a Csendes '"eán medencéjében. Éppen ezért '■"höeeenek az agresszió mesterei, nert Kína örökre megszűnt játékuk és kizsákmányoló tevékenységük tár rya lenni, mert Kína nemcsopán formailag. hanem a valóságban is szu(Folytatás a 4. Maion)