Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

6 N a p r; ö 1953 SZEPTEMBER 2* A palotabozsoki gépállomás as őssi munkáért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért Köszöntjük a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak tanácskozását Este volt. A brigádvezetők érte­kezletre siettek a gépállomásra, po­ros kerékpárjukat a falhoz állítot­ták és besiettek az irodába. Nem nyíjgodt ilyenkor az ember. — „Mi lehet most a traktorosokkal, szán­tanak-e, nincs-e baj valamelyik gép­pel? Lakatos pedig azon évelődött, hogy most megint a „csigahátára" ültetik, mert az elmúlt tíz nap alatt is az ő brigádja érte el a leggyen­gébb eredményt. És így folyik .ez már hosszú idő óta. Ha találkozik Miltner Ferenccel, Hock Ádámmal meg a lobbi brigádvezetővel, azok csak „csigabrigádnak“ becézik a La­katos brigádot, ami nem a legszebb név. Igyekszik is szabadulni Laka­tos, ettől a névtől, magyarázkodik, hogy az ő emberei „rosszabbak". De a gépállomás brigádvezetői is tudnak sokat beszélni a Lakatos-brigádról, tudják azt, hogy egy éjjel és fél riáp csupán a traktorosok és Laka­tos brigádvezető kényelmessége miatt két gép nem dolgozott a mároki ha­tárban. A tankból' kifogyott az üzem anyag és mérgelődtek, szitkozódtak, hogy nem szállított hozzájuk a gép­állomás. Igaz, ki a határba nem vit­tek üzemanyagot, de ha megnézték volna a székelyszabari brigádszállá­sukon, dolgozhattak volna tovább, mert oda vittek üzemanyagot. Eh­hez, hasonló eset többször megtörtént és jórészt ilyenek miatt marad le a Lakatos-brigád. — És azért is, mert nem nagyon szeretnek éjjel szántani, — mondja Hock Vilmos, — pedig aki dolgozik, az szépen kereshet a gépállomáson. Az én traktorosaim büszkén mond­ják: „Két évre el vagyunk látva kenyérrel". Ezt mondta Fábián Im­re is, pedig van, aki még többet ke­resett, mint Fábián. Az értekezlet elkezdődött. Miltner Ferenc és Hock Ádám ismét öröm­mel számoltak be, hogy vállalásukat teljesítették. — Most én vállalom, hogy a kö­vetkező 10 nap alatt 450 normálhol- ■dat szántok fel együtt a brigád tag­jaival — mondta Miltner elvtárs. — En azt hiszem, ez nem fog si­kerülni — vágja rá mindjárt Hock eivtárs, — én nem vállalok, csak 400 normálholdat, mert most már szárazabb a talaj, mint előbb, nehe­zebb a szántás. De, ha Miltner elv­társ elvégzi a 450-et, én 470 normál­hold talajmunkát végzek. Ezt a két brigádvezető mindig így beszél egymással. Harcolnak, vetél­kednek már az értekezleten, meg a munka is nagyon sürgeti őket. A sombereki, bári, szebényi, meg a többi termelőszövetkezetek kitől várnának most segítséget, ha nem a palotabozsoki gépállomás traktoro­saitól? Nagyon nagy az ő felelősségük hisz a jövő évi kenyérellátásunk, a bő gabonatermés most jórészt a trak torosok munkáján múlik és a palota bozsoki gépállomás vezetői, trakto­rosai érzik is ezt a felelősséget, ezért harcolnak a tervteljesítésért. A harc . nyomán komoly eredmények szület­nek. Pálkuti Keresztély elvtárs, a gép­állomás igazgatója gondolkozva ül íróasztalánál, előtte papiroson nevek és számok sorakoznak. — Eddig 18 traktorosunk már tel­jesítette egész évi tervét, — újságol­ja. — Szremkó Miklós 161, Buru József 131 százalékot ért el. .'Az őszi munkák eredményét a fo­lyosón levő grafikonnak kellene mu­tatni. Kék, piros; zöld zsinórok kúsz­nak fel a grafikonon, egyik hosszabb, másik rövidebb. Igen szépen meg­csinálták. csak az a hiba, hogy még mindig az elsejei eredményeket mu­tatják. Ekkor a Győzelem-brigád ve­zetett' 20 százalékos teljesítéssel, a Korea-brigád pedig 11 százaléknál tartott. A 10-i értékelés szerint a Győzelem 25 és a Korea 15 száza­lékra teljesítette őszi tervét. Ezeket kellene tükrözni a grafikonnak is. Különben becsapják saját magukat, a traktorosokat és nem fejlődhet ki kellően a versenyszellem sem. A harchoz az is hozzátartozik, hogy naponta kiírják az olyan traktorosok nevét, mint Szremkó Miklós, aki egy műszak alatt hat kataszteri hold mélyszántást végez, egyben boronái is, hogy a munka minőségére sem panaszkodjanak a termelőszövetke­zetek. Aztán a körzeti gazdászokat is meg kellene dicsérni, mert néhá- nyan igen lelkesen dolgoznak, segítik a körzetükhöz tartozó termelőcsopor­tokat. Ott van például Jiikül Mihály. Segít a munkaszervezésben, munka- fegyelem megszilárdításában, a bri­gádterületek felosztásában és min­den munkában. Ha kimegy a terü­letre, nemcsak a traktorosokat nézi meg, hanem beszélget a tszcs veze­tőivel is. Legutóbb a véméndi Uj Al­kotmány tsz-ben járt. A beszélgetés a körül folyt, hogyan lehetne meg­szervezni úgy a munkát, hogy halad­jon a vetés, a kukoricatörés, hordás, szárvágás, a napraforgószedés, de még a silózás is. — Ezt nem tudjuk megcsinálni — mpndták a tszcs vezetői. A termelőszövetkezetnek 130 tagja van, akik három brigádban dolgoz­nak, ebből kettő növénytermesztő, eg.v állattenyésztő. Komoly feladatra vállalkozott Jäkül elvtárs, ' amikor azt mondta: — De meg tudják csinálni, majd én is segítek és már magyarázta is, hogyan gondolta ő a szervezést. — A Mandl-brigád nőtagjai a nap­raforgót szedik. A férfiak közül hár­man vetni mennek és öten csépelik a napraforgót, a többiek pedig a szá­rat vágják. A Farkas-brigád tagjai pedig ezalatt törik a kukoricát, azon­nal szállítják a magtárba és a szá­rat is vágják. Ha a Mandl-brigád végzett a 15 hold napraforgó min­den munkájával, elkezdik szedni a kukoricát, ahol Farkasék abbahagy­ták. a Farkas-brigád pedig nekiáll a 15 hold napraforgójának a betaka­rításához. A munkát ugyanúgy vég­zik, mint ahogyan a Mandl-brigád végezte. Most az állattenyésztésben dolgozók silóznak és akiket nem osz­tottunk be sehova, a téglát hordják. — így már igen, így már megy maid minden munka — mondták a körülállók. A segítés eredménye, hogy a véméndi Uj Alkotmány tsz minden munkában élenjár, de ered­ménynek mondható az is, hogy a csoportvezetők ezután maguk is tud­ják szervezni a munkákat, nem kell várni a gépállomásra. A Jiikül elvtárshoz tartozó tsz-ek- nél, a brigádterületet is kimérték a brigádoknak és jegyzőkönyvbe fog­lalták: melyik dűlőn milyen munkát és mikor végeznek. Kijelölték a területeket, amelyekre trágyát hor danak, és Jäkül elvtárs segítséget nyújt, hogy pontosan be tudják tar­tani, amit a jegyzőkönyvbe foglal­tak. A szebényi tsz-nek kevés az igaereje. A néhány fogatot leköti most a vetés, kukorica, napraforgó­szállítás, később pedig a cukorrépa szállításával lesznek elfoglalva. Jii­kül elvtárs megbeszélte az igazgató­DÁN ÍRÓ PÉCSETT A budapesti Kultúrkapcsolatok Intézete vendégeként az elmúlt hé­ten Pécsre érkezett Holmas Wulf, neves dán író, akit a dán írói nagy- díjjal tüntettek ki. Mindössze egy napot töltött a városban, ahol a vá­rosi tanács elnöke fogadta, majd ellátogatott a Magyar írók Szövet­sége Pécsi Csoportjába, ahol az írókkal aktuális irodalmi problé­mákról beszélgetett. Holmas Wulf megtekintette a város történelmi nevezetességeit, műemlékeit, a Ja­nus Pannonius Múzeumot, a Megyei Könyvtárat és számos más kultnrá- lis intézményt. Távozása előtt ki­jelentette, ha legközelebb Magyaror­szágra jön, több napot szándékozik Pécsett tölteni. val és egy vontatót küldtek a sze- bényiek segítségére, amely eddig már 80 hold földre hordta ki a trá­gyát. Az ilyen segítségre igen nagy szűk ségük van a termelőcsoportoknak és a palotabozsoki gépállomás dicsére­tet érdemel az eddigi munkájáért, de még jobban ki kell fejleszteni a se­gítségadást a szakmai, szervezési és politikai vonalon is. Tóth István elv­társ, a gépállomás politikai helyette­se abban látja a hibát, hogy a gép­állomás pártszervezete gyenge. Nem fordítottak elég gondot a politikai munkára, ezt szinte különválasztot­ták a termeléstől. A hibákat látva, most igyekeznek javítani munkájukon. Aktívaértekez­leten beszélik meg az eddig megje­lent párt- és kormányhatározatokat, hogy politikailag is segítséget ad­hassanak a termelőcsoportoknak, erős, életképes szövetkezeteket ala­kítsanak ki. A rendeletek tanulmá­nyozására bizony nagy szükség van, mert a véméndi tsz tagjai elmond- tá1' Kincses Józsefnek, hogy: „Jó a t rmelőcsöport, de még jobb lenne, ft* legalább minden hónapban osz­tanának készpenzelőleget“. És Kin­cses elvtárs. nem tudott válaszolni a tagoknak, nem tudott tanácsot ad­ni, hogyan . gazdálkodjanak, mit te­gyenek ők is annak érdekében, hogy minden hónapban előleget tudjanak osztani. Meg kelleti volna mondani, hogy létesítsenek több jövedelmező üzemágat, például baromfi-teledet, termeljenek kertészeti növényeTcet, amelyből kora tavaszkor már pén­zelhet a csoport. A legutóbbi kor­mányhatározat is nagy segítség a termelőcsoportoknak, hogy a terme­lésüket fejlesztő beruházásokat meg­valósíthassák. öntözőtelep és ha­lastó létesítésénél — ha azt a tszcs tagsága maga építi, — a terve­zés. valamint a műszaki irá­nyítás költségeit az állam vi­seli és a termelőszövetkezet az elvégzett földmunka min­den köbmétere után a munkaegy­ség növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 forint állami támogatást kap. Ha a tsz nem rendelkezik elegendő munkaerővel és ezért öntözőteieoü- ket vagy halastavukat állami válla­lat építi, a teljes vállalati kivitele­zés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az építéshez szük­séges gépi munkadíjat az állam fi­zeti. Azután üzemi gyümölcsösök te­lepítéséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezé­sére a szükséges gyümölcsfapltvá- nyokat és gyökeres dugványokat. Ezekről kell beszélni a tszcs tagjai­nak, hogy ■ a megtévesztett tagok is láthassák, milyen nagy támogatást kapnak államunktól. A palotabozsoki gépállomás helye­sen már hozzákezdett az ilyen irá­nyú segítéshez is. De kell, hogy a megye többi gépállomásai, is köves­sék a palotabozsokiak példáját, fo­kozottabb mértékben segítsék a ter­melőszövetkezeteket jövedelmük eme lésében, munkaszervezésben és min­den munkában. Lipóczki József ÚJÍTÓ KIÁLLÍTÁS NYÍLIK MEG PÉCSETT OKTÓBER 11-ÉN A budapesti III. Országos Újító- kiállítás értékes anyagát több vidé­ki városban is bemutatják, hogy a dolgozóknak alkalmuk és lehetősé­gük nyíljék az újítás terén eddig elért eredményekkel közvetlen kö­zelről is megismerkedni. Szeptem­ber 12-ig Győrött mutatták be a kiállítás anyagát, amelyet Pécsre szállílenak. ahol október 11—25-ig rendezik meg az újítókiállítást, a Magyar-Szovjet Társaság székházá­ban. A kiállítás keretében bemutat­ják az építőipari, bányaipari, egész­ségügyi és általában az összes szak­mákban eddig elért újítási eredmé­nyeiket. Több jövedelmet biztosat a megvalósuld kormányprogramul a níigypalli tsz tagjainak is ■ A/ idei év -/éli jövedelmet bizto­sított a iiagvpaMi Búzavirág tszcs tagjainak, akik az elmúlt két év •alatt 400 holdról ezer holdra gvara- pították gazdaságokat Idén egv-egv munkaegységre három kiló búzát, •két kiló árpát osztottak ki előleg ként • A közelmúltban megjelent Imtáro- zatok és rendelitek nngv segítséget adnak a Búzavirág tszcs tagjainak is. Csak az állatorvosi szolgáltatások kétezer forint megtakarítást jelente­nek eev évben a c-oort tnss4«4- aak. míg a 10 százalékos beadási kedvezmény ame.lv az idei beadási Jíütclczettséiíet csökkentette a gabo­nafélékből. élőállatból és állati ter­mékből) .154,90. mázsa gabonához és 9,54 mázsa élőállathoz juttatta a cso­port tagjait. Az MDP Központi Vezetőségének határozata az új begyűjtési rend­szerről és a beadás mértékének csökkentéséről, az. eddigieknél is na- gvob segítséget jelent a szövetkezet tagjainak. A csoportnak a megjele­nő törvényerejű rendelet 337,50 má­zsa gabonát. 23.78 mázsa élőállatot, 6972 liter tejet, 1170 liter bort jelent — ennyivel emelkedik a tagok jöve­delme Ha ezt a mennyiséget egy-egy munkaegységre elosztjuk és az idei termést vesszük alapul, a követke­zőképpen emelkedik a részesedés: egy kiló kenyér- cs takarmánygabo­na, nyolc deka élőállat, két deci tej, 0,5 deci bor. Gál István és felesége augusztus 1-ig 545 munkaegységet teljesítettek. Ha a következő évben is ennyi mun­kaegységük lesz, akkor >45 kiló ha­zával. 45.60 kiló élőállattal. 109 liter tej jel, 15,35 liter borral növekszik a mimte °*»vséeek után iáié részese­dés. Gál Istvánok a következő év­ben mentesülnek a háztájt telién utáni tejbeadási kötelezettség alól is. Ez azt jelenti, hogy egy évben 660 liter tejjel többet adhatnak el a szabadpiacon. A munkaegységek 'tán iáró meynövekedett részesedés és a saját részükre megmaradó tej — ha szidjad piacon értékesítik — négvpzer forinttal emeli a család évi jö ved ételét. A harkányi Első Megyei Tanácskozás tsz tagsága szeretettel üdvözli a tanácskozás résztvevőit, és e tanú svozás tiszveieiere vállaljuk, nogy az őszi betakarításokat meggyorsít juk, a minisztertanács határozatá­ban megállapított határirtó eiott ót nappal befejezzük. Továbbá vállal­juk. hogy az összes őszieket kereszt sorosan vetjük el. Munkánkat abban a t"datuan végezzük, hogv ez a tanácskozás meghozza a ter­melőszövetkezeteknek a még nagyobb jólétet. FAZEKAS IMRE tsz e'nök a harkányi tsz tagság nevében Mi, a helesfai Uj Élet tszcs dolgozói forró üdvözletünket küldjük az országos tanácskozás résztvevőinek. Vállaljuk, hogy az őszi beta­karítási és vetési munkálatokat határidő előtt öt nappal befejezzük, valamint oeadásl kötelezettségünknek határidő előtt 100 százalékra ele­get teszünk. A HELESFAI UJ ÉLET TSZCS intézőbizottságB ____ l’ A It I fej) fA K I Él’l l ES Rendszeres felvilágosító munkával erősítik lermelöszövelkezetíikel a somggyíiárságyi „Vörös Sugár" tsz kommunistái A „Vörös Sugár“ önálló termelő­szövetkezet az elmúlt évben nem dicsek©dhetett kimagasló eredmé­nyekkel. Kevesebb termény jutott a munkaegységeikre, mint «meny­nyit reméltek, pénzből pedig úgy­szólván alig láttak valamennyit. A tagság mégis kitartott a szövetkezet mellett, azzal a sziláid elhatározás­sal!, hogy leküzdi a nehézségeket, jobb eredményekkel bizonyítja a falu lakóinak, hogv a szövetkezet jobb életet hoz a dolgozó parasztok­nak. Idén sikerült ezt bebizonyíta­ni, úgyhogy a 18-i termelőszövetke­zeti vezetőségi ülésen csak futtában vetették fel a kérdést: „lesz-e ki­lépő?" Tavaly még lett volna je­lentkező erre a kérdésre, de idén egy sem akadt. A vezetőség teljes figyelmét az őszi mimikáik elvégzé­sére. a szövetkezet munkájának megjavítására fordíthatta. A termelőszövetkezet pártszerve­zete komoly munkát végzett azért, hogy ilyen eredmények születhesse­nek. Különösen az év elején kellett nagy nehézségekkel megbirkóznia. A tavalyi rossz gazdasági évhez hoz­zájárult még a szervezetlenség, a ve­zetőség rossz munkája is. A tagok többségének például azért nem ju­tott pénz az évi jövedelemből, mert a vezetőség az évközben érkezett összegeket előlegként kiadta, még­pedig anélkül, hogy figyelerobeyet- te volna a teljesített munkaegysége­ket Ebből sok nézeteltérés adódott és a kommunistáknak gyakran az volt a főgondjuk, hogy az apróbb- Ttagyobb igazságtalanságok ellen harcoljanak. Frissen és alaposan ismertetik a kormányprogramm megvalósulásának tényeit A kormányprogramm kihirdetése utáni időben többen is voltak, akik felújították a régi sérelmeket, a személyi torzsalkodásokra hivatkoz­va javasolták a szövetkezet felosz­latását. A pártszervezet szívás harc­ba kezdett azért, nehogy a szövet­kezet tagiad meiggondolatiliamságból saját érdekeik ellen cselekedjenek. Gregor József párttótikár elvtárs va­lóságos haditervet dolgozott ki: a népnevelők felosztották maguk kö­zött a falu házait, minden népnevelő tíz családdal való rendszeres beszél­getést vállalt és megkezdődött a tü­relmes felvilágosítómunka. A párt- szervezet népnevelői együttm üköd­nek a falusi pártszervezettel és a faluban működő két egyes típusú termel «szövetkezet kommunistáival — Sokszor szólnak a népnevelők — mondja Eckert Nándor, a ter­melőszövetkezet pártonkívüli rak­ta móka —hogy ekkor meg ekkor feltétlenül hallgassuk meg a rádiót vagy olvassuk el. mit ír a mai úi- ság. Később pedig megkérdezik, el- ol-vastuk-e és beszélgetünk róla Kétségtelen, hogy a pártszervezet tagjainak és elsősorban a népneve­lőknek ez a tevékenysége nagyi n sokat segít. Az ellenségnek nem marad ideje, hogy vad hírekkel pró­bálja félrevezetni a dolgozókat Nincs is számottevő ingadozás nem­csak a „Vörös Sugár“-ban, hanem a „Szabad Föld“ és a „Rákóczi'* eg vés típusú termelőcsoportokban sem Ré­sze volt a pártszervezetnek abban in. hogv a „Vörös Sugár“ ve"-'t vége kiküszöbölte a régi hibákat. A kom­munisták erélyesen felléptek azért, hogv a vezetőség szigorúan tartsa l>e a végzett munka szerinti jövede­lemelosztás elvét. Több gondol leli még fordiíani a topok nevelésére A pártszervezet igyekszik - zilál'- •dítarni a termelőszövetkezet tagjai­nak munkafegyelmét is. Ezt a kér­dést azonban az utóbbi időben meg­lehetősen elhanyagolták. Polina Menyhért brigádvezetőnek 'gén nagy gondot okoz, hogy a sok sür­gős mimika elvégzésére munkába tudja állítani a tagokat. Előfordul az is, hogy egyesek megígérik: „pon­tosan ott leszünk", amikor azonban kezdődne a munka, nincsenek sehol. Akadályozza a szövetkezet munká­ját az is, hogy túlságosan seks/'T veszik igénybe a fogaterőt a tagok személyes céljaira, háztáji lenné* behordására, személyszállításra. A pártszervezetnek erélyesen fel ke” lépni az ilyen jelenségek ellen, Irt" szén abban van a csoport ereje, hogy a tagság egy célra összponip" sít ja az erejét, nem pedig külön-kü- lön saját egyéni hasznára dolgozU- A felvilágosító munkát jól végzi a pártszervezet. Hiba lenne azonban egyoldalúan csak ismertetni és meg- vii.atni a tényeket és közben ni cg' feledkezni a szüntelen nevetésről. A szövetkezet dolgozóiban még sok ré­gi, rossz nézet él. Nem becsülj még eléggé a közös tulajdont. Jól megértik, hogy a kormány intézke­dései, a szövetkezeteket segítő ren­deletek az ő hasznukra vannak, de a közös gazdálkodásból származó hasznot a közösség kárára is tetézni akarják, azaz — bármilyen szégven.. meg kell mondanunk — lopások i* előfordulnak. Ez tűrhetetlen. A kom munistáknaik az eddiginél nagyobb erőt kell fordítandók arra, hogv a dolgozókat megneveljék, megszilár­dítsák a közös tulajdonhoz való vi­szonyukat fi szöveiliezet nagyobb segilségel vár a gépállomástól A szövetkezeti tulajdon tékozlásá­nak elrettentő példáját mutatta be Madács Mihály traktoros. A termeld' szövetkezet jelölte ki erre a fontos munkára, tanfolyamra küldték, meg* b ztalk benne. Ennek ellenére hanya­gul végzi munkáját. Rossz munkálj miatt a szövetkezet nemes Bánkút'* vetőmagnak szánt búzájából hatal­mas mennyiség kárbament a csép' lésnél. Arra hivatkozott hogv -® Bánk útit nehéz csépelni“. Ez art)®" ban nem indokolja a hozzáérte* szerint 30 százalékot is kitevő szert: veszteséget. Most. az őszi szántásnál pedig többször kellett már figyel' meztoüni, hogy az ekevasat mélyebb re eressze. Sekélyen szántott, hoglj így nagyobb látszat-tel jesítimény' tudjon felmutatni. Rendkívül nagy szükség van 3 pá r tszervezet n e velőm unkájára­mert ezek a káros jelenségek gát­jai lehetnek a termelőszövetkezet további erősödésének, a jö ved ele®1 növekedésének. A pártszervezettől várja a szövet­kezet tagsága azt is, hogv a gép­állomás és a szövetkezet közti vi­szony megjavuljon. Nem véletlen' hogy éppen a párttitkárt küldték fi a gépállomások és term-előszöreikP’ zetek dolgozóin,aik tanácskozására A pártszervezettől várják, hogy se; gítsen a_ gépállomással való baráti egvüttoűködés megteremtésében ' gépállomás felszínes munkája, b® nem tartott ígéretei sok kárt okoz; tak a szövetkezetnek. A szentlászle' gépállomás többek között megírérte- hogy kévekötő aratógépet küld 3 szövetkezet lentermésének levágásá­ra. Nem teljesítette ígéretét. A szö­vetkezet dolgozói most kénytelené* soronlkívül kézierővel betakarítani 3 lent. meri a szerződésben vállalt ha­táridő lejár. Szelektort kértek a ve­tőmag tisztítására. A szelektor me?" érkezett, de rossz motorral, úgy­hogy két nap alatt mindössze -! múzsa gabonát tudlak szelektor')/®1 A szövetkezet dolgozói remélik' hogy a párttiRkár elvtárs megérke­zése után. a tanácskozás határoza­tainak szellemében sikerül megol­dani ezt a súlvos problémái. A kommunistákat az jcllemz1' hogv győzelem után nem pihenne* meg. Ne elégedjenek meg a ,.Vörös Sugár“ kommunistái sem a termelő- szövetkezet megszilárdításában élét* “ddip' ere'"'mén veik tel. FV>'vtp«<s«»nsfc fáradhatatlan munkát azért, hogv a szövetkezet tagjait a közö« gazdál­kodás élharcosaivá neveljék, aki* fegyelmezett, tervszerű munkává' az ideit is messze túlhaladó ered' menyeket képesok elérni. M. F. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom