Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-05 / 208. szám
1*53 SÍEPTFMBER S NAPLÓ 3 Családlátogatás „szokatlan66 ügyben I yí*snni e előtt ritkán, vagy egyal alán nem tönént meq. A villányi földművesszöv. párttitká- ta, Vas Sándor elvtárs, úgy déltáj- áan elindul a családlátogatásra, — méghozzá .szokatlan" ügyben. Kí- sírjük el, milyen eredménnyel teszi meg szokatlan körútját. Az első házban éppen déli pihenőt tartanak. Az asszony kócos hajjal, kissé álmosan jön elő a lefüggönyözött szobából. Itt szapora bocsánatkéréssel kell kezdeni a beszélgetést, mert valakinek a déli pihenőjét megzavarni... Hirmann Fe- rencné alig győzi megnyugtatni a fogatot. — Mint az újságokban olvashattok, a földművesszövetkezetek vehetői most meglátogatják a családost és ... keresik a hibákat. — A családban? — Nem. szóval... hogy mi hiánytik ... — Már mint kinek? — A háztartásnak. Hogy a szö- vetkezeti bolt hogyan láthatná el Jobban a falut. — A szövetkezeti boltban javult az eUátás, ezt meg kell mondani — válaszol Hirmanné. — De — nem tudom, beszélhetek-e őszintén? , — Hogyne! — biztatja a párttit- kár. ~ Hát megmondom kereken, a Zs>rellátással még néha vannak hiányosságok. A hétforintos negyedkilós szappan ... — Nem éppen az áfa miatt... A főbaj, hogy nincs fendesen kiszáradva, egy mosásra elmegy. Ezenkívül csupán a rizsellátást hiányoltam, meg a búzadarából v°lt hiány az utóbbi hónapokban. A kisgyerekeknek, a csecsemőknek kel lett volna nagyon. Pár héttel ezelőtt még volt... — Ahogy visszamegyek, ennek gyomban utána nézek. Búzadara ... Valószínű, hogy szállítási zavarokról van szó csupán, mert a kenyér és liszt ellátás a bő aratás után teljéin zavartalan. egy-két hétig nem lesz, mert hiszen most kezdődik csak az aratása, de a búzadarát, villamossági dolgokat igazán be tudjuk szerezni. A következő házban princ- né és Preisendorferné dicséri a szövetkezeti boltokat, hogy a befőzési idényre derekasan gondoskodtak üvegről is, szalicilról is, kötözőpapir- ról is. Hanem az ecettel már bajok voltak. Előfordult, hogy néhány napot várni kellett a paprika eltevés- sel, ecethiány miatt. Szerencsére a paprika kitartó jószág, nem árt meg neki, ha néhány napot leszedve áll a hűvös kamrában, ök az előforduló zsírhiányt nem tartják katasztrofálisnak, mert megesett ugyan, hogy néhány napig nem volt zsír a boltokban, de akkor volt étolaj és margarin. Orosz Istvánná szintén azzal kezdi, hogy az utóbbi hónapokban sokat javult a szövetkezeti boltok áruellátása. Hiányzik azonban a törtpaprika, a fekete bors, a szódabikarbóna és a csőtisztító. A beszélgetés után a 2. sz. szövetkezeti boltba vezet az út; mi a véleménye Pálfi kartársnak, a vezetőnek? — Való igaz, — kezdi a beszédet, — hogy búzadarát jó idő óta nem kaptunk, s ez kimondottan hanyagság az ellátószervektől. mert van bőven, csak a szállítást kell megszervezni Úgy segítettünk magunkon, hogy vittünk a malomba nullás lisztet és becseréltük búzadarára, hogy kielégítsük fogyasztóink igényét. A villamosdugók küldésével komolyabb a bai. csak nagyritkán küldenek a vasalókhoz kellőszámú dugót. Külön meg h'ába rendeljük, nem kapunk egyáltalán Pedig akár a rezsónak, akár a vasalónak hosszabb az élettartama, mint a dugóé, ebből kellene tehát a több. — Zsírellátásban nem lesz hiány, tegnap kaptunk 6 és fél mázsát. Ugyancsak tegnap kaptunk 3 kiló fekete- borsot is. A siklósi Fűszért Vállalat hibája, hogy ezt a mennyiséget 60 darab 5 dekás csomagban küldte le. Ez csupán 60 vásárlónak elegendő, míg ha 1—2 dekás csomagokban kap nánk, 250—300 vásárlót is kielégíthetnénk ilyen mennyiséggel. Hasonló a helyzet a fűszerpaprikával is. Az üzlet vezetője tehát egyetért a fogyasztók bírálatával és meg is ígéri, hogy továbbítja haladéktalanul a kérést a körzeti, illetve megyei ellátó vállalatoknak. Most arról érdeklődünk, hogy mi a tapasztalata, mit hiányolnak a vásárlók szá zai, hiszen mi alig néhány háznál jártunk. Pálfi azonnal rávágja: — A sajtot és a vajat. Villányban van sajtgyár, de a boltjaink nem kapnak. Legalábbis a szövetkezeti boltok. A népbolt hetenként 30 kiló sajtot és vajat kap. Itt a szövetkezetek központját kell hibáztatnunk, tőlük várjuk az intézkedést, hogy jobb legyen a tejtermék ellátás. Pálfi üzletvezetőnek igaza van. Igen népszerűek Villányban a szövetkezeti boltok, minden házban dicsérettel kezdték a beszédet. A boltok komoly forgalmat bonyolítanak le. Nemcsak apró háztartási cikkeket, de komoly mennyiségű edényt és ruházati árut, sőt rádiót, kerékpárt és motorkerékpárt is eladnak. A boltvezetők, a megyei és járási kirendeltségek és az országos központ feladata, hogy gondoskodjanak a szükségletek jobb kielégítéséről. (Holka) — Arra aztán csakugyan nem le- “rt panaszunk — helyesel Hirman- né —, 4.60-as lisztet és fehénkenye- tot annyit kapunk, amennyi csak kell. Még egy hibát azonban nem hallgathatok el, ha már volt olyan j^íves az elvtárs, hogy eljött a házhoz megkérdezni. Villanyvasalót vettem tavaly én is, meg a lányom is es a zsinórt csak beszereztük hozzá, dé konektorba való dugót egyáltalán jtom kaptunk. Egy év alatt többször 'értem, de nem tudta beszerezni a kettes számú bolt. Emiatt azután tonkrement a villanyrezsónak a dugó to és egyiket sem tudtuk használni. — Utána kell nézni — dünnyögi *as elvtárs búcsúzóul. Ahogy az utcára érünk, fejét va- 'srgatja, hümmöget egy kicsit, az- toán beismeri. , — Hiába, mégiscsak ez az igazi ' kereskedelem, ha az ember a vásárló igényeit is figyelembeveszi. . Nemcsak az előirányzatokat, terv- vámokat és kimutatásokat. Ebből ®het igazán tanulni a nép vélemé- hyéből . .. Lehet, hogy rizs még M ért nem követi az Ígéretet a tett? A június 5-i záporeső a nagyszkókói dűlőben amúgyis rossz állapo ban lé. vő utunkat szinte járhatatlanná telte. Az eset után június 7-én felkerestem a városi tanács elnökét, aki a nmjy- szkókói lakosok nevében előadó i panaszomat meghallgatta ás ígéretet tett arra. hogy az út javítását — mivel a kérés jogos — 3 napon belül megkezdik. Az Ígéretet sajnos nem köve'te a tett. Majd augusztus 9-én újra felkerestem a városi tanácséiul), köt, akitől az ismételt panaszra azt a választ kaptam, hogy az utat feltétlenül hamarosan kijavi. ják. Talán felesleges mondanom, hogy ez az Ígéret is csak ígéret maradt. íme három hónapja csak Ígéretet kapnak a nagyszkókói dolgozók, pedig ök is ismerik a kormány programmal, olvas, túl,- Nagy Imre elvtárs beszédét, amelyből világosan hiosendOb. hogy több gondol kell fordítani a dolgozók jogos kérelmének intézésérd. Nagyszkókói. lakosok nevében BERTA MIHÁLY OUóber 17-én kezdődik a sziniévad A pécsi Nemzeti Színház október 17-én kezdi meg működését. A színház 1953—1954. évi müsortervezeté- nek keretében bemutatásra kerül Katona József: Bánk bán. Trenyov; Ljuba Jarovája, Kacsóh—Petőfi: János vitéz, Shakespeare: Romeo és Julia, Malcev: Második szerelem, Go goly: Revizor, Huszka: Gül baba, A. Szimukov: Hurrá lányok, Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című darabjának bemutatójára is. Éjjel is szánt A G 35-ös trak tor lámpafénye égi're közeledett a sötétben. A föld végére ért és felkapaszkodtam hát ra a vezető mellé, akit a hássá- Srtak csak „Franci bácsinak" bednek, a kozármislenyi gépállomá- s°n viszont úgy beszélnek róla, mint a gépállomás egyik legjobb traktorosáról. Van is ebben sok igazság, áki nem hiszi, nézze meg a hásságyi tszcs földjeit, beszéljen a szövetként tagjaival, ök is elmondják, hogy toilyen az ő traktorosuk, hogyan toügozik Herr Ferenc, aki itt ül a faktoron, most fordul a barázdában fagyokat fordít a kormánvkeréken, toajd fejetetejére löki sültös sapkáját: A hét ... — ennyit mondott egy kört írt a föld végén. — Hiába, nehezebb az éjjeli munka, mert nehezen lehet látni a barázdát, — magyarázza szaporán. V°st is legalább 30 centivel túlmenőm a barázdán és újból rá kellett üdülni . De azért mi szántunk ám. Úgy beszél, hogy figyelme állandóan az első keréken van, hogy az garázdában halad-e, olykor hátra- tordítja fejét, hogy jól halad-e az ®|te. Ezenkívül boronát is figyelje kellett, mert mindig megtelt gazzal. Herr Ferenc ilyenkor leállítja a gépet, gondosan kitisztítja a borost, körüljárja a traktort és csak utána folytatja munkáját. így kellett ezt tenni — mondja. Ha nem szedem ki a gazt, akkor a traktor a hásságyi határban teletömődik földdel és barázdát húz a táblán. Én nem szeretek ilyen munkát végezni, simának kell lennie a földnek ... Itt nincsenek vakbarázdák és még mindig átvették a munkámat. Hirtelen leáll a gép. valamit motoszkál a kapcsoló körül, aztán' nyugodtan elindul. De már gyorsabban, mint az előbb, mert hármasba kapcsolt. Kiabál, mert csak így hallatszik hangja. — Olyan ez a tábla, mint egy felfordított kifli, igen domború ... Felfelé nem akarom erőltetni a gépet, de ha a dombra érek, mindig hármasba kapcsolok. Sietni kell. — Tavaly engem másik községbe küldött a gépállomás és még januárban is vetett a tszcs. Idén ez nem történik meg. ha végig itthagynak saját csoportunkban. Szótlanság váltja fel a beszélgetést. Herr Ferenc közel 50 éves ember, de büszkén ül a gépen, örül, mert szereti a gépet, régi vágya, a traktorvezetés. Már gyerekkorában sokat évődtek vele szülei, mert mindenáron cséplőgépet akart. De- hát kinek jutott ilyesmire? Még játék-gépre sem. Feri fogott egy ládát, kilyukasztotta, oldalára szögeit egy cérnakarikát és ezután következett a legnehezebb, az apja számára pedig a legbosszantóbb. — elvitte az eketaligát és ez volt a gőzgép. Szíj- jat, egy darab spárga helyettesített és örömmel hajtotta Feri a tákolmányt. Traktorra, cséplőgépre csak nem jutott a Herr-családnak. 1924-ben aztán először Mámmel Richárdnál csép lőgépvezetó lett Herr Ferenc. Négy hétig tartott a cséplés, ulána kimérték a részt. Négy mázsa búza és más semmi. Ki gondolta volna, hogy 'ehet ez máskép is, hogy Herr Ferenc egykor önállóan szánt a hásságyi határban egy nagy családnak, a saját termelőcsoportjának? Senki, maga Herr Ferenc sem. Erről csak álmodozo't és lám az álom valóra- vált. Itt szánt Herr Ferenc a falu fölötti dűlőben, segédvezetőjével — Weisz Ádámmal együtt. Jól dolgoznak? Jól! A hásságyi tszcs-nek nincs felszántatlan tarlója, ezt még a csépléssel együtt elvégezték. Herr Ferenc nappal csépelt, segédvezetője éjjel szántott. Sőt így volt ez már az aratásnál is — se éjjel, se nappal nem pihent a gép. Most is halad a munka. Eddig 10 hold bíborherét és 10 hold takarmánykeveréket vetett el a tszcs, de ennél többet szántott Herr Ferenc. Persze a jó munka bő jövedelemmel jár. Herr Ferenc a cséplés első 10 napjában 48 munkaegységet szerzett. A tszcs minden munkaegységre öt kiló búzát és három kiló árpát oszt ki, a gépállomás plusz 8 forintot fizet munkaegységenként. Ez azt jelenti, hogy 10 nap alatt 240 kiló búzát, 144 kiló árpát és 384 forintot keresett Herr Ferenc. — Most minden éjjel 24 forintot keresek és három munkaegységet. Szépen gyűlik az egység — mondja — 200-at szereztem, — az egész családnak megkerestem a kenyeret Dolgozom is, hogy október végére egy talpalatnyi földje sem legyen parlagon és vetetlenül a mi termelőcsoportunknak. l. Ml ÚJSÁG BAR A MEZÖKFR ELNYERTE A BELKERESKEDELMI MINISZTER vAndorzaszlöjAt A Baranyamegyei MEZÖKER Vállalat szeptember 5-én este 7 órakor a KPDSZ kultúrhelyiségében, József utca 15 szám alatt, ünnepséget tart abból az alkalomból, hogy a II. negyedévben a „Legjobb Felvásárló Vállalat" lett és jó munkájával elnyerte a belkereskedelmi miniszter és a KPDSZ Országos Elnökségének vándorzászlaját. Az ünnepség után kultúrműsorral egybekötött családi estet rendeznek. UJ KULTÚROTTHON KÉSZÜL GILVÁNFAN Gilvánfán még nem épült kultúr- otthon.A község szép begyűjtési ered ményéért most 45 ezer forintos beruházással új kultúrotthont kap, melyet október 10-én avatnak fel. Az új kultúrotthonban beépített színpad, férfi és női öltöző, büffé, valamint könyvtár is lesz. A község huszonnyolc tagból álló színjátszó és tánccsoportja készül az október 10-i avató-ünnepélyre, amikor Szekeres Ilona: Tulipános láda című kéífelvo- násos, hatképes színdarabját adják elő. A PÉCSI FAIPARI KTSZ A JÖVŐBEN FOKOZOTTABB MÉRTEKBEN KIELÉGÍTI A DOLGOZOK SZÜKSÉGLETÉT A Pécsi Faipari ktsz eddig is olyan termelőmunkát végzett, amellyel a dolgozók szükségletének mintegy 70 százalékát elégítette ki. Az új kor- mánypregramm megjelenése óta a kisz még fokozottabb mértékben tartja szem előtt a dolgozók szükségleteinek kielégítését. E célból kibővítette a Kossuth Lajos utcai mintatermét és külön javítórészleget állított fel a Bajcsy Zsilinszky- utcában. A következő negyedévben lényegesen több lakberendezési tárgyat, azonkívül több sedrófát, vállfát, szárítót és mosófát készít, mint a múltban. UJ ÜZLETEKET NYITNAK PÉCSETT A Baranyamegyei Kereskedelmi Iroda hatáskörébe tartozó vállalatok Pécsett újabb üzleteket létesítenek, a már meglévőket pedig átalakítják, és kibővítik. A Pécsi Hús és Tejkereskedelmi Vállalat Pécsett a Kossuth Lajos utcában lévő 39. és 42. számú korszerűtlen tejboltjait megszünteti és a Csincsák-patika helyén, új, korszerű, tejboltot nyit még ebben az évben. Ugyanakkor kibővíti a Kórház-tér 5 szám alatti nagyforgalmú húsboltját is. A pécs- szabolcsi 17. sz. húsboltját megfelez lőbb helyre áthelyezi. A Pécsi Kiskereskedelmi VállaJat a Kossuth Lajos és Zetkin Klára u. sarkán lévő 13 sz. boltját játékbolttá alakítja át, míg a Kórház-téren háztartási boltot nyit. A Pécsi Kis* kereskedelmi Vállalat ugyanakkor a Kossuth Lajos utcában a Mignon- cukrászdával szemben hanglemezboltot nyit, a Kossuth Lajos utca elején pedig, az Ajándékbolt mellett megnyílik a vadász-halász-boltj * 1 2 3 „Ha nem rendezi, pereljük !“ Amit a dolgozók joggal kifogásolnak A z alábbi furcsa eset leírása előtt azt hangsúlyozom, hogy nem vagyok ellene sem miféle biztosításnak, sőt én az ablaküvegek biztosítását sem tartom felesleges dolognak — de ugyebár ez kérem, — már mint az ablakok biztosítása — magánügy. Ez azért magánügy, mert ha kitörik az ablak, az ember megcsináltatja, kiad mondjuk 35 forintot. Ha nem akar egyszerre 35 forintot kiadni, akkor biztosítja ablakát havi két forintért az egyik szobára. Ez a tarifa. Ebben az ügyben kerestek fel az Állami Biztosító baranyamegyei fiókjának szervezői is 1952 őszén. Elmondták a biztosítás összes előnyeit, az ablak betörésének összes lehetőségeit, a lehetséges körülményeket, a csuzlizás veszélyeit az ablakra nézve, a szél kíméletlenségét az ablakokkal szemben és így tovább. Mondtam: magánügy ez kérem, ha kitörik megcsináltatom. Ezzel úgy gondoltam vége az egésznek, de sajnos nem lelt így. Mielőtt folytatnám, el kell mondanom, hogy a Szabadság út 36. sz. alatt feleségemmel és anyósommal lak juk a lakást. Anyósomnak semmiféle jövedelme nincs, mi tartjuk el. A házban rajtunk kívül 12 család lakik még. Ft rév márciusában ismét megjelentek a biztosító szervezői, de ezúttal délelőtt, mert ilyenkor csak az asszonyok voltak otthon, nálunk az anyósom. Az anyósom sza- bódott, nincsenek itthon a gyerekek (mármint a feleségem és én) és nélkülük én nem csinálok semmit. Azonban ez hiába volt a sok előny és lehetőség elmondása után végül is ott kötöttek ki a szervezők, hogy ez minden állampolgárnak kötelessége. Ezt olyan egyértelműen mondták, mintha legalábbis a beadási kötelezettség teljesitéséről, vagy más törvényes kötelességről volna szó. Megmondom úgy, ahogyan van, anyósom megijedt, hátha valami következménye lesz és elég az hozzá, megkötötte az ablakbiztosír tást. Az egyik , szomszédnál, Vézmárnénál is jártak a szervezők ugyanekkor. Ö is sza- bódott, különböző módon érvelt. Közben hoz ták neki az iszapszenet és mondta, hogy nem köt semmiféle biztosítást és menjenek el, mert neki á szenet kell behordani. A szervezők — nagyon kitartó emberek — hajthatatlanok maradtak. Oda- álltak az ajtóba és nem engedték ki, mondván: „Majd a ház felügyelő behordja“. Amíg az ablakbiztosítást meg nem kötötte, nem enged tik ki a lakásból. Igv történt a biztosítás és a házbeliek valamennyien bizonyítják ennek igazságát. A nyósom nem mer- te megmondani hosszú hetekig, hogy biztosítást kötött az ablakokra. Csak akkor szereztem róla tudomást, amikor küldték az első csekklapot, hogy küldjék 16 forintot. Felkerestem a biztosítót, nem mondom kedvesen fogadtak, sőt nagyon is kedvesen. Itt egy idősebb emberrel beszéltem, aki előzőleg így szólt egyik hölgyhöz: „Csókolom a kezedet“ ... Ezután velem kezdett beszélni szörnyű udvariasan. — Semmiség az kérem, naponta elszív ön egy doboz cigarettát, mi ehhez képest az ablak biztosítása. Ugyebár. — Ezután egy másik szobába vezetett és ott találtam a Szabadság út 36-ban lakó asszonyokat. akik küldöttsé- gileg jöttek. Mikor a szobába értem, megkezdték az asszonyok kitessékelését mondván: „Magánügy az, amiről most szeretnénk beszélni“. Tiltakoztam, maradjanak úgy látszik egy ügyben vagyunk. Végül az ösz- szes asszony és én is elmondtam, hogy milyen módon jártak el a biztosító ügynökei, egyszóval hajthatatlanok maradtunk. Végül arra a megállapodásra jutottunk, hogy írjak egy levelezőlapot, amelyben megírom, hogy „nem vállalok felelősséget az anyósomért“, mert annak nincs jövedelme stb. Gondoltam, ha csak ezen múlik, nem vállalok én és mint mondták, ekkor törlik ^ szerződést. A többi asszonynak azt mondták, hogy egy évig kötelesek fizetni a biztosítást. A levelet megírtam, gondoltam ezzel vége. Sajnos nem így lett. A z ügy legújabb fej ^ leménye, hogy 1953 szeptember 3-án kaptam egy csekket az előbbi barátságos, udvarias hangot teljesen mellőző, sőt fenyegető felszólítással a tetején, lila bélyegzővel odanyomva: „Ha nem rendezi, pereljük!“ Hát nem rendezem és nem is fogom rendezni, hanem rendezze inkább az Állami Biztosító baranyamegyei fiókja a munkáját, egyes ügynökeinek eljárását, erőszakoskodását, szüntessék meg a dolgozpk ilyenirányú zaklatását, terrorizálását. Az ügyhöz még a következők tartóznak: 1. A biztosítónál, amikor panaszomat elmond! am, azt ígérték, hogy fegyelmit indítanak a két biztosítást szervező ellen. Ez a mai napig sem történt meg. 2. A szefződés megkötésénél a feltétel úgv szólt, hogy minden hónapban 2 forintot szednek be. A két forintot nem szedik be. hanem négyhónapon- ként küldik a számlát, ami 8 forintot tesz ki egy szobára. 3. A szerződés megkötésénél azt mondták, a kitört ablakokat mea javítják. Nos. a házban azóta már kitört ablak azoknak, akik biztosították azt. a fent leírt körülmények között, de az ablakok a mai napig nincsenek ki javítja. Tehát a rendezés sokkal helyesebb lesz a biztosítónál. Bank Ádám a Baranvamegvei Szikra Nvomda dolgozója.
