Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-25 / 198. szám

DUNÁNTÚLI Vuio PROLETÁRJAI I A MA) SZAMBÁN: Szovjet-német közlemény a szovjet kormány és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya közötti tár­gyalásokról (2. o.) — Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön VII. sorsolásának negyedik napjáról (2. o.) — A párt­oktatási év előkészítésének tapasztalatai a pécsi járás­ban (3. o.) — A látogatókban megerősödött a közös gazdálkodás iránti szeretet (3. o.) — Adatok a jobb­oldali szociáldemokraták árulásáról Pécsett, a Horthy- fasizmus korszakának elején (3. o.) AZ MDP B ARANYA M EG YE I PA’ RTBI ZOTT 1ÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM ARA 5Q FILLER KEDD, 1953 AUGUSZTUS 25 G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tiszteletére adott ebéden Moszkva, augusztus 23 (TASZSZ): .0- M. Malenkov, a Szovjetunió Mi ^'sztertanácsának elnöke ebédet adott a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségének tisz­tére. Alább közöljük G. M. Ma- 'fikovnak az ebéden elhangzott be­szédét. ■ Mélyen tisztelt Miniszterelnök, mé- tisztelt Miniszterelnökhelyette- ***> a Némát Demokratikus Köztér­ig kormányküldöttségének tagjai! Engedjék meg, hogy üdvözlő szá­nkkal forduljak önökhöz és az önök ^mélyében a német néphez. Kívá- hogy döntő sikereket érjenek el , tekesZerető, demokratikus Német- fszág megteremtésének útján, hazá­ik nemzeti egységének helyreállítá- sa útján. Az igaZi szívélyesség, a kölcsönös jygértés és barátság légkörében ,‘Van kérdéseket tárgyaltunk meg Időkkel, amelyek lényegbevágó je- ntóségűek az európai béke szem- i 'ltjából, a népeink közötti kapcso­tok megszilárdítása szempontjából. á megbeszélés megmutatta néze- l’nk teljes azonosságát és fontos ütésekhez vezetett. ^Meggyőződésünk, hogy az egész figyelemmel kíséri a német j-fOés békés rendezésére irányuló ..Mnte kívánságunkat és azon újabb lépéseinket, amelyekkel segí­akarjuk a német népet abban, szilárdan a békés fejlődés út- Lfa lépjen és valóraváltsa nemzeti óságait. i Németország most történelmének 11 felelősségteljes szakaszát éh. l6m, reakciós nemzetközi erők a je­Vj eSi bonni kormánnyal összejátsz- 1 állhatatosan folytatják azt a teszi ____„___ __ _____ és pé tién államnak fennállását. Ag­y -mataiosan folytatják ft7;nkat, amely kérdésessé fMjhetországnak mint egységes lpk5lv terveik megvalósítása érdé­Ifki * tci vem urcgvaiuan.aaa ci uc ttipt n állandóvá akarják tenni Né- v^rszág széttagoltságát, Nyugat- U^hsjországot az óceánontúli mono- i0‘;sták hitbizományává akarják vál­ttal, újjá akarják teremteni a ’tet militarizmust. ä*z agresszorok összeesküvése egy- irányul a német nép és az t?söPai béke ügye ellen. Természe­te tehát, hogy a bókeszerető népek s^tekapcsolják a német kérdést az tj^hai és ennélfogva a nemzetközi ÜJáhság kérdésével. Az újabb há- .elhárításáért megfeszített har­K hj, v>vó békeszerető erők síkraszáü- Európa minden népének létér- köztük a német nép érdeke: ellett is. % élet megköveteli, hogy a né­1^5 »ép ebben a harcban határozott '.«ij 1 foglaljon el és hallassa erő- "s szavát. .temet nép előtt az a történelmi tvaat áll, hogy meghiúsítsa az ag- %rj}lv erők terveit, helyreállítsa Ojőj^ti egységét, békeszerető demo- Sottl!íus állammá tegye Németorszá- iw ‘ Csak a békés fejlődés hozza Németország számára az egysé­ig ’ a szabadságot, a függetlenséget * bemzeti újjászületést, kérdés most az: Németország az |>ai tei béke és biztonság megszilár- rendkívül fontos tényezőinek V*kévé vagy egy újabb agresszió tei fő tűzfészkévé válik-e? !vjj| két lehetséges távlat közül me- kívánja a német nép válasz­^®lyik utat akarja követni: a bé- a háború útját, a nemzeti C8 Vagy Németország széttagolt­ak útját? 1^. képeknek feltétlenül okulniok ^ Saját történelmi tapasztalata ^0 természetesen az élet ke­it j'1' iskoláját kijárt német népre mértékben vonatkozik. Milyen fő tanulságot nyújt a né­met nép számára Németország egész fejlődése a XX. század első felé­ben? Azt a tanulságot, hogy a mili- tarizmus, az agresszió, a háború út­ja Németország számára nemzeti ön- gyilkosságot jelent. Ha az 1900-tól 1945-ig terjedő idő­szakot tekintjük, akkor kiderül, hogy a 45 évből Németország legalább 20 évet két világháború fokozott elő­készítésére és több, mint 10 évet közvetlenül e háborúk viselésére for­dított. Ennélfogva a háború jelentette fél évszázadon át Németország egész életének csaknem alapvető tartal­mát. És mi az eredmény? Az 1918. évi nemzeti katasztrófát az 1945. évi felmérhetetlenül nagyobb nemzeti katasztrófa követte. Csaknem nyolcmillió német fize­tett életével azért, mert a militaris­ták a német népre kényszerítették háborús terveiket, Ami a rokkan­takat és a sebesülteket illeti, ezek megszámlélhatatlanok. A német ha­dirokkantak szövetségének a német sajtóban idézett adatai azt mutató ják, hogy minden száz, 1924-ben szü­letett német közül 25 elesett vagy nyomtalanul eltűnt, 31 súlyosan nyo­morékká vált. 5 megsebesült, 2 el­vesztette munkaképességét. A német ifjúság nemzedékeit egymásután pusztította el vagy tette nyomorék­ká a háború. Ilymódon a történelem azt tanít­ja, hogy az európai országok béké­jének és biztonságának megbontá­sával a német militarizmus a német nemzet sírját ásta meg. Mégis az agresszorok Németorszá­got ismét a háborús kalandok régi útjára próbálják taszítani. Semmiféle álcázás sem leplezheti Adenauer csoportjának igazi törek­véseit. ez a csoport Nyugat-Német- országban a militarizmus és a revan- sizmus törzskarát jelenti és Német­országot új háború felé sodorja. E bűnös cél érdekében mélyítik el a német militaristák Németország széttagoltságát és provokálják ki a németek közötti testvérgyilkos ellen­ségeskedést. E cél érdekében változtatják Nyu- gat-Németországot az északatlanti tömb agresszív politikájának eszkö­zévé. E cél érdekében kötözték meg Nyugat-Németország kezét-lábát az úgynevezett „bonni szerződéssel", amely a német nép szempontjából súlyosabb és lealázóbb a versailles-i szerződésnél. A versailles-i szerződés tudvalevőleg nem darabolta fel Né­metországot és Németország részle­ges megszállását tizenöt évre írta elő. A bonni szerződés azonban fel­darabolja Németországot, Nyugat- Németországot idegen állam hűbér- tartományává változtatja és egész Nyugat-Németország megszállását 50 évre törvényesíti. Adenauer kormánya felelős azért, hogy Németországnak mindeddig nincs békeszerződése. Adenauer kor­mánya nem akarja a német kérdés békés rendezését. A bonni főkolomposok a háború útjára taszítják Németországot. A bonni főkolomposok ismét Nyugat- és Kelet-Európa népeire uszítják a németeket. Ez a politika a német nép számára ugyanolyan következ­ményekkel jár, mint a hitleri klikk politikája. Az emberiség mint há­borús bűnösöket ítélte el a klikk ve­zetőit. De vájjon nem ezek nyom­dokain halad-e Adenauer és cso­portja? Némán szemlélik-e majd a német anyák, hogy gyermekeik számára a militaristák újabb, még szörnyűbb vérfürdőt készítenek elő? Hajlandó-e a német ifjúság a zsoldos szerepét játszani és saját vérével táplálni az amerikai agresszív körök hadigépe­zetét? Megengedik-e a becsületes német hazafiak, hogy a militaristák elszi­geteljék Nyugat-Németországot a bé­keszerető népektől és agresszív há­borút robbantsanak ki, amely el­kerülhetetlenül kihívja a népek ha­ragját, a tűz és a pusztulás színte­révé teszi Nyugat-Németországot és a német nép szempontjából óriási tragédiával végződik? Ha az egész német nép azt akarja, hogy a né­met kérdést békés úton oldják meg, akkor semmiféle — sem óceánon­túli, sem európai — agresszív erők nem akadályozhatják meg e nemes törekvés valóraváltását. Németor­szág sorsa a német nép kezében van. Tudjuk, hogy a német népben ko­moly változások mennek végbe és hogy Németország józan politikusai elutasítják a hábo’rú útját, a mili­tarizmus újjáteremtésének útját. A német nép legjobb erői arra törek­szenek, hogy biztosítsák a békét Né­metország számára és kivívják az egységes, békeszeretö és demokrati­kus Németország megteremtését. E nemes cél elérésében a Német Demokratikus Köztársaság történel­mi szerep betöltésére hivatott. A békeszerető népek joggal látják ben­ne az új Németország, a béke és a munka, a demokrácia és a haladás Németországának reménységét. Éppen azért, mert a Német De­mokratikus Köztársaság egész Né­metország békeszerető erőinek bás­tyája, a Szovjetunió kötelességének tartja, hogy mindenirányú támoga­tásban és segítségben részesítse a Német Demokratikus Köztársaságot. A német nép számára lehetővé válik, hogy új korszakot teremtsen történelmében: Németország békés fejlődésének és felvirágzásának kor­szakát. Éppen ilyen jövőre töreked­tek Németország legjobb elméi. A nagy Goethe arról álmodozott, hogy ereje teljében lévő csodálatos, sza­bad országot lásson, hogy szabadnak lássa népét. A német nép előtt megnyílik az a reális távlat, hogy békében éljen a Szovjetunió és Franciaország, Csehszlovákia és Lengyelország, Anglia és Belgium népeivel, hogy békében éljen minden néppel. A német gondolat és munka sok eredményét a militaristák hosszú időn át a háború érdekében hasz­nálták fel. A német nép a békés fejlődés feltételei mellett az igen fejlett ipar erejét, a tudomány és a technika minden eredményét, min­den alkotóerejét és képességét a la­kosság életkörülményeinek javításá­ra, az ország haladására fordíthat­ja. Németország szoros gazdasági kapcsolatokat teremthet a békesze­rető államokkal, megkaphatja a szűk séges ^ piacokat, helyreállíthatja ha­gyományos kereskedelmi kapcsola­tait Kelet-Európa országaival és más államokkal. Németország csak ezen az úton születhetik újjá, mint nagy­hatalom és foglalhatja el az őt meg­illető helyet a világ népei között. Itt az ideje, hogy biztosítsuk ezt a lehetőséget a német nép számára hogy megnyissuk az utat a német nép nemzeti egységének helyreállítá­sa, a demokratikus, békeszerető Németország megteremtése számára. A Szovjetunió továbbra is állhata­tosan harcol azért, hogy hamarosan győzedelmeskedjék a német nép bé­keszerető erőinek igazságos ügye. Emelem poharam a szovjet és a német nép egyetemes békét szolgáló barátságára. Emelem poharam a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányára és Otto Grotewohl minisz­terelnök egészségére. Megvalósuló kormányprogramul ÚJABB KEDVEZMÉNY A FALVAK DOLGOZÓINAK Nagy Imre elvtárs beszéde óta több rendelet és határozat jelent meg, amely a parasztság kérdései­vel foglalkozik — jelentős gondot vesz le a falvaik dolgozóinak vállá­ról. segíti őket életszínvonaluk eme­lésében, gazdaságuk fejlesztésében. Ezt a célt szolgálja az augusztus 23- án megjelent minisztertanácsi hatá­rozat is, amely a parasztság 1933. évi jövedelemadójának csökkentésé­ről szól. A határozat szerint a pa­rasztság jövedelemadóját 15 száza­lékkal keli csökkenteni. Ez jelentős hozzájárulás ismét a falvak dolgo­zói életszínvonalának emeléséhez. A minisztertanács új határozatát örömmel vették tudomásul me­gyénk dolgozó parasztjai is. Szent- lőrinc községben Fehér Ferenc dol­gozó parasztnak egv évre az adóki­vetés 3550 forint volt. Most, a hatá­rozat nyomán-, ennek az összegnek csak egv részét, 4718 forint 50 fillért kelll fizetnie. Kjrék Józsefnek a ha­tározat nyomán 5155 forintot kell fizetnie az előbbi 3700 forint helyett. Szőkéden Isztt József 10 holdas dol­gozó parasztnak 2950 forint helyett 2507 forint 50 fillért; Pécsudvardon Bozsánovics Mihálynak 7410 forint helyett, 2898.50 forint adót kelll fi­zetnie a határozat nyomán. A minisztertanácsnak ez a hatá­rozata újabb lépés a kormány pro- grammjána.k megvallósítésa útján. Az új határozat lehetővé teszi, hogv a dolgozó parasztok könnyebben és előbb elegei tehessenek az állammal szemben fennálló adófizetési köte­lezettségüknek. ÖTFÉLE KENYEREI ÉS TIZENKÉT A Központi Vezetőség június 27— 28-i határozatának s az ennek alap­ján kidolgozott kormányprogramm- nak központi gondolata az életszín- vonail fokozott ütemű emelése. Amíg az elmúlt hónapban a Pécsi Kenyérgyárban ötven százalékban készítettek barna kenyeret és ötven százalékban fehér kenyeret, addig a kormányprogramm alapján, au­gusztusban már csak 15 százalék barna kenyeret és 85 százalék fe­hér kenyeret sütnek. UJ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKAT „Az eddiginél jóval nagyobb gon­dot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kel! beruházásaikat, szapo­rítani^ kell az iskolák, tantermek és tanerők számát.“ — mondotta Nagy Imre elvtárs az országgyűlés július 4-i ütésén. Villányban most építenek egy új négytantermes körzeti iskolát, amely még ebben az évben elkészül. A jövő évben elkészül a sésdi körzeti ÍZLETES AZ ÜZEMI KONYHÁN FŐZÖTT ÉTEL A kormány programmjának egyik célja,, hogy minden üzemben meg­javuljon az üzemi konyhák által fő­zött ételek minősége. A 75. sz. Építő­ipari Tröszt üzenni konyháján, kü­lönösen a kormány programmjának megjelenése után fordítanak nagy gondot az. ételek minőségére, ízletes­ségére A dolgozók valamennyien el­ismeréssel nyilatkoznak a reggeli­ről, az ebédről és a vacsoráról és nem egy asszony mondja, hogy az üzemben főzött ebéd vetekszik az otthon készített ételek minőségével. A kormány programra ja után vezet­ték be az üzemi konyhán a kiszol­gálást is. Mi a titka az ételek jó minőségé­nek, ízletességének? Erre a konyha dolgozói; Sziavina Sándorné és Hor­váth József szakácsok azt válaszol­ják: „Ha titokról lehel beszélni, ak­kor csak az lehet, hogy mi is dolgo­zók vagyunk és arra törekszünk, hogy ízletes, bőséges ételekkel lás­suk el társainkat.“ Az elírni it héten a következő voll a heti étrend: hétfőn tojásos leves, csirkepaprikás galuskával és ubor- kasalátával, kedden burgonyaleves, főzelék fasírozottail. szerdán bable­ves. túróstészta so,k tejföllel, csü­törtökön leves és zsírbasülit burgo­nya fasírozottail. pénteken paradi­csomleves. , csirkepörkölt, barack. Hasonló ebéd volt szombaton és va­sárnap is. A tröszt konyháján főzött ételek minőségének javulása, az itt dolgo­zó. szakácsok és a beszerző munká­ja. valamint a szakszervezet gon­doskodása legyen példa a többi üze­mek konyháinak dolgozói előtt. FÉLE SÜTEMÉNYT GYÁRTANAK /A Pécsi Kenyérgyár ma már öt­féle kenyeret készít: fehéret, fél­barnát, bucit, zsú rkeriveret és a Vendéglátóipari Vállalat részére kü­lön félfehér kenyeret. Emellett je­lentős mértékben bővítette a süte­ményfélék választékát is. A kenyér­gyár jelenleg tizenkétféle süteményt készít, mint: kifli, zsemlye, szegedi vágott, töpörtvüs pogácsa, cukros- csiga, sóskarika, fonott sós kalács, leveles túrós tészta, kis briós, fo­nott kalács és óriási kifli. ÉPÍTENEK BARANYÁBAN általános iskola új épülete is. Ez a két új épület nemcsak két fontos körzeti iskola megnyitását teszi majd lehetővé, hanem a járás terü­letén működő nevelők továbbképzé­sének is gócpontja lesz. Már elkészült a.drávafotki iskola és a zalátai iskola új épülete Uj építkezéssel oldották meg a Deocs- háza-kárászpusztai iskola évek óta megoldatlan kérdését is. A gépálfomásoli cséplési eredményétől függ a begyujlési terv teljesítése A járások versenyeredménye Megyénk dolgozó parasztjai a cséplés megkezdésekor megfogad­ták, hogy gabonabeadásukat augusz­tus 20-ra, az alkotmány ünnepére teljesítik. Ezt a fogadalmat a mohá­csi, a villányi és a pécsyáradi já­rás békeharcosai teljesítették. Az eredmény elérésében nagy segítsé­get adtak a három fúrás gépállo­másainak dolgozói. Ez tette lehető­vé. hogy alkotmány ünnepére a cséplés is befejezést nyert több köz­ségben és termelőcsoportban. A sásdii a szigetvári és a selJyei járásokban — annak ellenére, hogy mindhárom járás dolgozó parasztjai is vállalást tettek az alkotmány ün­nepére, fogadalmukat nem teljesí­tették. A három járás előretörését jelentősen visszahúzzák a gépállo­mások. Példa erre a szombati nap, amikor a sáisdi járásban 59 gép 3548 mázsa gabonát csépelt el, ami azt ielenti. hogy egv-egy gép napi tel­jesítménye 60 mázsa volt. A sziget­vári járásban 60 gép 2680 mázsa ga­bonát csépelt. Egv-egv gép napi tel­jesítménye még a 45 mázsát sem ha­ladta meg A sei Ivei tárásban a leg­súlyosabb a lemaradás, ahol szom­baton 48 gépből mindössze 27 gép csépelt. Jogos a járás dolgozó pa­rasztjainak felháborodása a lema­radás miatt, mert a gépállomások nem segítik élő a cséplés gyors be­fejezését. Do vájjon hogyan is segí­tenék, amikor a megyei központ ve­zetőjének, Józsa elvtársnak az a vé­leménye, hogy ,.ne bántsuk a gép­állomásokat“, holott döntően a gép­állomások cséplési eredményén mú­lik a gabonabeadás teljesítése. A járások sorrendje az utolsó ér­tékelés óta a következőképpe.n ala­kult. Első a mohácsi járás 101.6, má­sodik a villányi, 100,7, harmadik a pécsváradi 100, negyedik a siklósi 93,8, ötödik a» pécsi 90, hatodik a sásdi 84.4. hetedik a szigetvári 79,1, az utolsó helyen továbbra is a seiv- 1 veiek kullognak 71,9 százalékos tel­jesítésükkel. A lemaradó járások kövessék az élenjárok példáját, még e hónap 3t- ig teljesítsék gabonabeadási kötele­zett segiiket. Ebben a munkában ad- oinak nagyobb segítséget a lemara­dó járásokban a gépállomások Irá­nyítsák a gépeket azokra a helyek­re, ahol még van csépelni való

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom