Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

4 napi: ó 1953 AUGUSZTUS P A szovjet vasúti közlekedés fejlődése Irta: V. GANRIK, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterének helyettese. A Wehrmacht újjászületése a bonni „birodalomban66 A Szovjetunió vasúti közlekedése döntő szerepet játszik az ország gaz­dasági életében. A szovjet vasútvo­nalakon szállítják az összes teher- áruk mintegy nyolcvan százalékát és az utasok kilencven százalékát. A Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére irányuló ötéves tervek «tkeres megvalósítása azt eredmé­nyezte, hogy a vasútvonalokon a teherszál­lítás volumene 1941-ben 6.3-szo- rossal szárnyalta túl az 1913. évi színvonalat. a vonatközlekedés sebessége másfél- szeresre, a tehervonatok átlagos sú­lya 2.3-szeresre növekedett. A Nagy Honvédő Háború kitörésekor a Szov­jetuniónak jólfelszerelt vasúti köz­lekedése volt. amely sikeresen ki­bírta a háborús idők óriási megter­helését. A Nagy Honvédő Háború győzel­mes befejezése után az a feladat állott a Kommunista Párt és a szov­jet kormány előtt, hogy minél gyor­sabban helyreállítsa a vasúti köz­lekedést. amelyet a hitlerista rablók rendkívül nagymértékben megron­gáltak. A háborúutáni első ötéves terv szerint a közlekedés helyreál­lítására több. mint negyven milliárd rubelt irányoztak elő. A szocialista ipar egyre több nagyteljesítményű új gózmoz- donyt, villanymozdonyt, moto­rosmozdonyt, teherkocsikat, gyor- sanromló áruk szállításához szük­séges kocsit és egyéb gördülő­anyagot szállít a vasútvonalak­nak. A személyszállításra kényelmes, teljesen fémből készült kocsikat ál­lítanak be. 1940-hez viszonyítva ug­rásszerűen megnövekedett a négy- tengelyes vagonok száma, ami azt eredményezte, hogy a teherkocsik összes teherbíróképessége több. mint felével megnövekedett, az önműködő kapcsolással ellátott vasúti kocsik száma az egész állomány 65 százalé­kát tette ki. Az egész gördülőállo­mányt ellátták önműködő fékekkel és megkezdték a görgőscsapágyak fel szerelését. A szovjet vasúti közlekedés ki­emelkedő sikereket ért el a jelző- és híradóberendezések terén is. A vasútvonalak önműködő tér­közbiztosító berendezésekkel való ellátottsága 40 százalékkal nö­vekedett a háború előtti szín­vonalhoz viszonyítva, a központosított diszpécser szolgá­lat pedig több, mint kétszeresére nőtt. Az önműködő térközbiztosítás fejlődése lehetővé tette, hogy széles­körben alkalmazzák a vonatközle­kedés diszpécser ellenőrzését. Az ilyen ellenőrzés esetén a diszpécser fényjelzőberendezés segítségével el­lenőrzi munkahelyén a vonatok köz­lekedését, amelyet az asztalnál álló táblán kísérhet figyelemmel. Ezen­kívül a szovjet mérnökök kidolgoz­ták és sok nagy állomáson már be Is vezették a távvezérelt váltó és állomási jelzőberendezések új rend­szerét. Ezeknél a rendszereknél a központi kapcsolólapról gombnyo­mással önműködően át lehet állítani a váltókat a szükséges helyzetbe. Sokezer kilométer hosszúságú vasút­vonalat láttak már el Tancjura szov­jet mérnök önműködő vonatmegállí­tó-berendezésével. Ezek a berendezé­sek automatikusan megállítják a vo­natot abban az esetben, ha a moz­donyvezető túlment a tilos jelzésen. A XIX. pártkongresszus irányelvei előírják, hogy a vasút áruforgalmát 1955-re 35—40 százalékkal kellene emelni 1950-hez viszonyítva. 1951— 1955 között 60 százalékkal több má­sodikvágányt helyeznek üzembe, mint az előző ötéves tervben, két és íélszér annyi új vasút­vonalat építenek, négyszer annyi villamosított vasútvonalat he­lyeznek üzembe. Elő van írva, hogy a vasútvonalak további ellátása, önműködő térköz­biztosítóberendezésekkel . és önműkö­dő vonatmegállító-berendezésekkel, a távvezérelt váltóberendezések szá­mának megnövelése, a központosított diszpécserszolgálat még szélesebb- körben való alkalmazása, a kocsiren­dezés gépesítése és a rádió felhasz­nálása a vonatközlekedés és a tola­tás irányításába. A szovjet vasutasok e faladatok teljesítéséért harcolva átfogó szocia­lista munkaversenyt indítottak és új termelési sikereket érnek el. A verseny élén a mozdonyvezetők ha­ladnak. A szovjet vasúti közlekedés élenjáró dolgozói, mint például Iva­nov, a donyeci vasútvonal mozdony- vezetője, Blinov, a délurali vasútvo­nal mozdonyvezetője, Szoreda, az omszki vasútvonal mozdonyvezetője, valamint követői példát mutatnak a túlsúlyos vonatok gyors vezetésé­re. Ezt a kezdeményezést igén sok mozdonyvezető átvette. Az újítómoz­galom azt eredményezte, hogy mint­egy másfél milliárd rubellel csök­kentették évente az üzemköltsége­ket. A Kommunista Párt és a szov-> jet kormány állandóan szívén viseli a vasutasok sorsát. Ez megmutatkozik abban, hogy biz­tosítják a mozdony és vonatbrigádok munkájának normális tartamát, hogy kényelmes házakat építenek az úton lévő vasutasok pihenése céljából a fordulópontokon, hogy támogatják a vasutasok családiház építkezését. A vasúti dolgozók rendelkezésére sok­száz kórház, szülőotthon, bölcsőde, sokezer poliklinika és rendelőintézet, nagyszámú szanatórium és rendelő áll. A Szovjetunió Közlekedésügyi Minisztériumának kezelésében 3670 elemi, hétosztályos és középfokú vas utasiskola, a munkásifjúság 526 esti iskolája, 267 technikum és műszaki iskola, mozdonyvezető iskola van, amelyekben vasutasok és gyerme­keik tanulnak. 1913-ban mindössze 2 vasutas főiskola volt, amelynek falai közül évente mintegy száz köz­lekedési mérnök került ki. Ma a Szovjetunióban 10 vasúti főiskola és egy akadémia van, amelyek évente mintegy négy­ezer mérnököt képeznek ki. Ragyogóan kifejezésre juttatja a Kommunista Párt és a szovjet kor­mány gondoskodását a vasutasakról az is, hogy felemelte az öregségi nyugdíjat és a munkabér után kifi­zetett hűségjutalmat. Sokezer vasúti dolgozó részesült magas kormánykitüntetésben, 127-en viselik a Szocialista Munka Hőse címet, 1951—1952-ben 150-en kaptak Sztálin-díjat. a kormány körülbelü’ 200.000 vasutast jutalmazott érdem­rendekkel és érdemérmekkel. Miután Theodor Blank, a tényle­ges bonni hadügyminiszter . látoga­tást tett az Egyesült Államokban, a bonni vezetők fokozták a háborús előkészületeket Nyugat-Németország ban. Mint a nyugatnémet sajtó köz­leményeiből kiderül, Blank utazása során megegyezésre jutottak az Egye sült Államok és a bonniak szoros katonai együttműködésére vonatko­zólag, A nyugatnémet DMT ügynök­ség azt közölte, hogy Blank tárgya­lásokat folytatott az Egyesült Álla­mokban a nyugatnémet hadsereg felállításáról. Washingtonban jóvá­hagyták a hadsereg felfegyverzésé­nek és ruházatának terveit. — A „Blank-hivatal" képviselője — köz­vetlenül azután, hogy Blank vissza­tért Bonnba, — hivatalosan kijelen­tette, hogy „a német egységek fel­állításánál amerikai módszereket al­kalmaznak", hogy „német kiképzők csoportjait fogják oktatni az Egye­sült Államokban" és végül, hogy első időben az amerikaiak fognak fegyvert szállítani a njAigatnémet hadseregnek. Blank tárgyalásai az Egyesült Ál­lamokban szükségszerűen lázbahoz- ták a német militaristákat, akik ég­nek a vágytól, hogy mielőbb felál­lítsák a Wehrmachtot. A tárgyalások eredményeképpen hozott határoza­tok még inkább szabad kezet hagy­nak nekik Nyugat-Németország gyor sított felfegyverzése terén. Persze azelőtt is alakítottak csapattesteket Nyugat-Németországban. folyt a pa­rancsnok-káderek kiképzése, történ­tek intézkedések a hadianyaggyártás felélesztésére, de a bonni militaris­ta klikk harci láza most még job­ban megnőtt. Gyakoribbak lettek a reguláris csapatok felállítását célzó intézkedések, megszokott jelenséggé váltak a revanst követelő gyűlések és tüntetések a bonni „köztársaság" életében. A nyugatnémet és az amerikai sajtó kijelentései szerint a bonni „Reich“ fegyveres erőinek megala­kítását hivatalosan 1954 első felé­ben kell megkezdeni. Mint a na­pokban a New York Herald Tribune című amerikai napilap washingtoni tudósítója közölte, az amerikai had­sereg már hat hónappal ezelőtt meg­kezdte az egykori hitlerista lakta­nyák kiürítését, hogy előkészítsék azokat a „nyugatnémet újoncok“ szá­mára. Ezek a laktanyák a „Blank- hivatal" hatáskörébe kerültek, mely továbbadta azokat a régi fasiszta szakembereknek az újoncok soro­zása és kiképzése eéljaira. A lakta­nyákban már a legközelebbi jövő­ben 350 ezer újoncot kell elhelyez­ni, azokat, akik elsőknek kerülnek behívásra. Steinhof, volt hitlerista ezredes, a „Blank-hivatal“ jelenle­gi referense, a „Soldatenzeitung" c. militarista újság munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy egyedül a légierő számára „az első időben" 86 ezer embert soroz­nak be. Ezek a számadatok persze csak a német militaristák „minlmálpro- grammját" jelentik: ők egyáltalán nem szándékoznak megállni ezeknél a számoknál. Az „Aachener Nach­richten" című lap például július 21-1 számában nyíltan beismerte, hogy a „tervezett" 12 hadosztály mellett — amelynek számára a 350 ezer em­bert besorozzák — újabb „12 tarta­lékhadosztályt“ szándékoznak alakí­tani. De ez a számadat is aligha lesz végső határ a nyugatnémet revans- lovagok számára. A bonni „köztár­saság" néhány lapjában már arról van szó, hogy Nyugat-Németország­ban 40—50 hadosztályt alakítanak. Nyugat-Németország revanst kö­vetelő elemei érzik az amerikai mo­nopoltőkések támogatását és egyre arcátlanabb kirohanásokat intéznek, nyíltan hangoztatják agresszív jel­szavaikat. Nemrégiben nagy milita­rista tüntetés zajlott le Hannover­ben. Körülbelül 6000 fasiszta suhanc gyűlt itt össze, az úgynevezett „Né­met Katonaszövetség" tagjai. A nyugatnémet DPA sajtóügynökség ezt a gyüüevész társaságot „a volt német hadsereg összes fegyvernemé­hez tartozó katonák első háború utáni gyűlésének" nevezte. A gyű­lésen felszólalt Adenauer helyettese, Blücher, a Bundestag elnöke, Eh­lers, a bonni kormány minisztere, Hellwege, stb. Beszédeik nyilván­valóan revansvágyó jellegűek vol­tak. Blücher például kijelentette hogy Franciaországot „rá kell kényszerí­teni" arra. hogy jóváhagyja az „euró pai hadsereg" felállításának tervét. Hellwege azt mondotta, hogy Nyu- gat-Nómetországnak „meg kell mentenie Európát" stb. A tüntetés részvevői azt követelték, hogy gyor­sítsák meg a Wehrmacht felállítását és szabadítsák ki az összes náci há­borús bűnösöket. A militaristák hasonló tüntetést rendeztek Giessenben. Ut az „Acél- sisak" szervezet tagjai gyűltek ösz- sze. A szervezet főkolomposa Kesscl- ring, volt hitlerista marsall tartott beszédet, aki bűnös volt Varsó bar­bár bombázásában 1939-ben és szá­mos más háborús bűntettben. Kes­selring azt követelte, hogy a német tábornokokat állítsák vezető posz­tokra az úgynevezett „európai had­seregben" azon az alapon, hogy ők már jól ismerik Kelet-Európát. Kes- selring tehát lényegileg felajánlotta a saját szolgálatait és a többi fa­siszta tábornokok szolgálatait a Szbv jetunió és a népi demokratikus or­szágok ellen készített . kereszteshad­járathoz." A „stahlhelmisták“ re- vanstörekvései azonban nem szorít­koznak ennyire. A „Stah!helm"-ta- gok gyűlésének napjaiban a szerve­zet központi sajtóorgánuma, a Der Stahlhelm, ezzel a nagy címmel je­lent meg: „Győzelmesen le akarjuk verni Franciaországot." A volt fasiszta tábornokok nyíl­tan készülődnek arra. hogy parancs­noki helyeket foglaljanak el a jö­vendő Wehrmachtban. Biankót, az Egyesült Államokban tett látogatá­sán elkísérte Heusinger hitlerista tá­bornok. Egy másik fasiszta tábornok. Rommel volt vezérkari főnöke, Spei­del, már korábban látogatást tett Londonban. A nyugatnémet lapok azt írják, hogy több tábornokot már „elosztottak" a különböző parancsno­ki helyekre: a nyugatnémet hadse­reg főparancsnokának állítólag Crue- well, volt hitlerista tábornoknak kell lennie, a páncélkocsi alakulatok pa­rancsnokának, Manteuffcl tábornok­nak, stb. Az annakidején háborús bűntetteikért elítélt fasiszta tábor­nokokat kiengedik a börtönből és bevonják a Wehrmacht felállításá­nak munkájába. Július közepén hírt adtak arról, hogy szabadon bocsá­tották Falkenhorst, fasiszta vezérez­redest, a Norvégiába küldött német csapatok egykori parancsnokát. A Lengyelország ellen intézett hitle­rista agresszió idején Falkcnhorst hadtestparancsnok volt és sokezer áldozatot követelő véres utat járt meg lengyel területen. Ez a hóhér tapasztalatait ezután az északeurópai országokban gyümölcsöztctte. Falken horstot az angol haditörvényszék 1946 augusztus 2-án halálra ítélte szörnyű háborús bűntetteiért, de c* csak ítélet volt... A háborús bűnöst hét évvel később szabadon bocsá­tották, hogy újból agresszió és há­ború előkészítésére használják fel. Falkenhorst szabadlábra helyezé­sével csúfot űztek annak a sokmilllá embernek emlékéből, akik Európ® számos országában a fasiszta meg­szállóknak estek áldozatul. A Wehr- machtot Nyugat-Németországban most újra felállító fasiszta hóhérok pártfogói készek arra, hogy a né­pet, nyugatnémet bérenceik segítsé­gével, ismét a szenvedés és nyomo­rúság örvényébe taszítsák. A különféle militaristák arra szá­mítanak. hogy rövid a népek emlé­kezete. Ez a számítás azonban egy­re kevésbbé látszik helytállónak, ab­ban a mértékben, ahogy egyre nő és terjed a békemozgalom minden országban, többek között Németor­szágban is, A berlini fasiszta kaland minden német hazafinak megmutat­ta. hogy a béke ellenségei készek * legkétségbeesettebb eszközökhöz fo­lyamodni, hogy aláaknázzák a bek« ügyét Európában. Ez a kaland le* leplezte a bonni klikk tagjait, min* a német egység ellenségeit és min* háborús provokátorokat. A német dolgozók fokozzák éber­ségüket az újabb agresszió kirob­banására törekvő militaristák ó* fasiszták mesterkedéseivel szemben- fokozzák harcukat a békéért és ha­zájuk egységéért. SZOVJET VASUTASOK A vasúti közlekedés dolgozói, technikusai és mérnökei csodálatos üdü­lőkben, szanatóriumokban töltik szabadságukat. A képen: a szocsi „10 éves Október" vasutas-szanatóriumban. Pihenő vasutasok csoportja. AZ ORSZÁG LEGKIVÁLÓBB MOZDONYVEZETŐJE VaszlH) Kuznyecocv, a jelorussz vasutigazgató­ig mologyecsnoi fűtőhá- inak mozdonyvezetője so yntévö útjára készült. A éstülődés közben érkezett fűtőház ügyeletese. A lenetlevéllel együtt egy iviratol is nyújtott át '.uznyecovnak. A távirat. an az állt, hogy Vaszillj usnyecov megkapta ,>A eovjetunió vasúthálózatán ak legkiválóbb mozdony- ezetöje‘‘ címet. Amikor dolgozótársai legtudták ezt, lelkesen ün epeitek. Büszkék voltak '.usnyecov elvtársra, aki ■tár negyedszer nyerte el zt a megtisztelő címet. A aráti jókívánságokra Bűz yecov csak ennyit mon­oit: — Ezentiíl még jobban '.olgozom! ... A mologyecsnoi álló. <iás egyik vágányán szó. :atlanul hosszú, túlsúlyos zerelvény ált indulásra ■észen. — Ki továbbítja ezt a zerelvénytl — kérdezi 'avel Szudnyikov, a vonal 5 nők ség ügyeletese. — Kuznyecov mozdony- ,fizető — válaszol Legcsun z állomás forgalomirányí­6>!L Jól van. Indítsa el. - hangzik a válasz. ... llobog a vonat az félpályán. Szenet és óla. ni. fémet és fát• gépet és '■pitéi anyagot szállít - ilndozt, amit a szovjet nép lelkes munkájával al­kot, Amikor az egyes ál­lomások ügyeletesei meg­hallják a közeledő teher­vonat zakatolását, rendsze rint azt mondják: — Csak Kuznyecov le. hét. így csak ő vezet. A diszpécser menetláb- táján csaknem- egyenes vonaljelzi a szerelvény haladását. A vonat már egészen közel van a rajz- papiroson jelzett cél álló. máshoz. — Igazi mester — mond ja Alekszandr Rasztorgu. jev mozdonyirányító elra­gadtatással. — Mekkora időnyereséggel érkezik! Kuznyecov mozdonya nem sokáig vesztegelt az állomáson. A mozdony ki­szerelését sokkal gyorsab. ban végezték, mint. aha. gyem ezt a norma előírja. A mozdonyvezető most olyan szerelvénnyel h'r dúlt visszafelé, melynek súlya sokkal meghaladta a súlynormái. Amikor a dlszpérset ek meghallották ezt, feszül/ figyelemmel ki séi téá a szerelvény útját. Minden rendben ment. A g-izfejlrsztés jó volt, az emelkedőket jól vette a mozdony. Vaszillj Kuznye- mvot Kascsavcev moz­donyvezető váltja fel. — Kuznyprov már útközben előkészítette a mozdony1, honi/ Küscsavcernek ne kelljen hosszú ideig az ál. lomáson állni. Kuznyecov irány vonata mint rendesen, most is nagy időnyereséggel érke­zeti a célállomásra. Az egész vonat személyzet ősz szegyüli az újabb útra in­duló mozdony mellett. Kuz nye. -ov helyét a mozdony szó báiyzó jónál váltótársa foglalta cl A iával megrakott vonat elindult, s gyorsan fokoz, la sebességét, Elmaradlak az állomás utolsó épületei is. A vonal nagy sebes, segge, haladt a szabad pá­lyán A ftíiőház „-harci röp­lapod- aaott ki. Ez hírt ado/i óiról a kiváló ered­ményről, melyet Kuznye­cov és váltótársa: Ka*- csnvcev és Aljohin moz­donyvezetők elértek. A mozdony 24 óra alatt több szőrösét tette meg annak az útnak, melyet a norma előirányzóul V asz il i j K uz nyeco v o t úgy ismerik a mologyecs. női fiilőházhan, mint kivá­lóan szakképzett gépészt, a iúlsúiycs vonatok ügyes ront (Hóját, mint olyan em­bert, akinek kbneríthe’et- ’■-» az alkotó kezdeménye, zése, Sok jót mondanak róla Kuznyecov és a többi kiváló mozdonyvezető krz deményezöie a Ivódéi-hon széles körben elterjed’ öt. százkilomé ercs és « 2090 tonnás mozgalomnak. .Imi kor mozdonya egy nap 000 kilométert tett men Kuz­nyecov mozdonyvezető sze rényen ezt mondta: — Szép, de ez korántsem csúcs cljesítmény! Az ország legkiválóbb mozdonyvezetője fáradha­tatlanul tör újabb győzd, mek felé. Szoros kapcso­latot teremtett a forgatom- irányítókkal s így rendsze­resen szabad pályát, kap. Szerelvénye rendszerint megállás nélkül robog a célállomás felé. A kiváló mozdonyvezető a mozdony személyzet egyik gyűlésén ezt mond. ta: ’ — A Kommunista Párt XIX. kongresszusán elfo­gadott irányelvek rámu'at- iiak annyi: szükségpsséaé- re, hogy ügyesen használ, juh; M a tartalékokat, időt és pénzt takarítsunk meg az állam számára, — Mindent megteszünk. hogy a tartalékokat teljesen ki­használjuk. Így gondolkozik Kuznye cov és így gondolkozik sok vasutastársa. A Kommunista Párt ki­váló tulajdonságokat fej­lesztett ki a szovjet em­berekben. A Kommunista Párl tanította meg Kuz. nvpcovnt is arra, hegy ér­deklődéssel figyeljen fel minden újra. mindenre, ami az orszáabnii haladás4 jelent. Segítségéé'’ volt abban is. hona a Szovjet­unió vasúthálózatának Jég jobb mozdonyvezetői so­rába kerüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom